Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-09-08

PApáll, !**?>.>. S/.4-|H4'ltl(M'l N. PÁPAI LAPOK. Pápa város hatóságának és több papai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendőit. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula pupnkereskedcse. Főtér, l.aptnlajdonos : <li\ l'enj vessy Ferenc Felelős szerkes/.hi: Kttrmendy Héla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjutányosabban felvétetnek. •• A lap ára: Bgésxévreö Frt, félévre3 frt, negyedévre 1 frt M kr. - Kgyes szám ára ló kr. A költségvetés tárgyalása előtt. Városunk költségvetésű az 1896. évre az ismert alakban és beosztással megjelent, s a legközelebbi közgyűlésen tárgyalás alá kerül. A munka technikai szempontból t b. lapok előző számában ismertetve volt, s éppen ezért legyen szabad nekem a költségvetés technikai részetői eltekinteni s csupán egyik tételére : a kömjészsájüijyiie, melyre a mult vezércikk irója is felhívta a figyelmet, tenni néhány futólagos megjegyzést. Jói tudom, hogy a képviselőtestület orvos tagjai sokkal illetékesebben s alaposabban tárgyalhatnák e kérdést; s ha ennek dacára is bátorkodom hozzászólni, teszem ezt azért, mert szükségesnek találom, hogy a szakférfiakon kivül is minél többen dokumentálják a közegészségügy fejlesztése iránt érdeklődésüket, s minél többen hívják föl mások figyelmét is erre, a nálunk magyaroknál eminenter nemzeti fontosságú kérdésre. Mert mig a többi nagy nemzeteknél a közegészségügy fejlesztése csak másodsorban nemzeti kérdés: addig nálunk, a magyarság létszámának csekély voltánál fogva, nemzeti szükséglet, — s e cél elérésére vezető munkából ki kell vennie részét az országnak épp ugy, mint városoknak és pgyeseknek. S mit teszimk mi a közegészségügy fejlesztése körül Keveset, majdnem semmit. A majdnem 96 ezer Írtra rugó kiadásból köz'gészségi célokra (orvos, kórház, köztisztaság) 1780 frtot adunk ki, tehát a kiadásoknak nem is egészen 2*/e"* 'ordiHatik csak a halandóság kisebbítésére s az életkor hosszabbításai;!. Előttem fekszik egy kimutatás arról, mit adott .München lK7<'-\"d |893-ig a hygieniii állapotok javítására (iVövizre, csatornázásra, kórház ikra, temetőkre). Ezen 24 év alatt a bajor főváros 28 millió márkát (16.600,000 frtot) adott ki. S mi voll e nagymérvű kiadások eredményed -- az, bogy 1871—75ben meghalt .Münchenben minden ezer ember közül -40; 1876 S()-ig minden 1000 közű! 35; 1881—85-ig 30; 1886 90-ig 28; 181» I —93-ig 2t'>. E számok oly világosan beszélnek, hogy fölösleges minden megjegyzés. Tegyünk most már egy kis hasonlítást .München eljárása s a mi városunké között. Ha München lakosságát, tekintettel ama nagy fejlődésre, melyen a lakosság száma is átment, középszáinuial 300,000 re tesszük, ugy esik a közegészségügyi kiadásokból egy lakosra a 24 éven át 55 frt, vagyis egy évre fejenkint 2 Irt 2!) kr. Más oldalról, ha fölvesszük, hogy városunk minden évben annyit fordított közegészségi kiadásokra, mint a mennyi most a költségvetésbe fel van véve, ugy fordított a város e éélra 24 év alatt körülbelül 43 ezer Irtot, a miből ha városunk lakosságát kerek számmal i40()t)-re tesszük, esik egy lélekre a 24 ev alatt kerekszámban 9 frt, vagyis egy évre fejenkint 12 és lel kr, Mig tehát a bajor város 2 frt 211 krt fordit fejenkint közegészségügyi célokra, mi 12*5 krral véljuk az igényeket kielégíthetőknek. I'sndálkozliatiink-e aztán, ha a halálozás százaléka nálunk jóval nagyobb | Nem mondhatjuk, hogy a város képviselőtestülete nem foglalkozott e kérdéssel ; hiszen a közegészségügy javítását eélzó intézmények létesítésére vannak határozataink, fájdalom azonban e határozatok vagy egyáltalán papíron maradtak, vagj dacára több éves voltuknak — végrehajtásuk csak a kezdet kezdetén van. Legfontosabb kérdés a pizkérdés, s még a költségek nagy voltának hangoztatását is elnémítja szükségességének érzete. R kérdés, a. mint tudjuk, mar az előmunkálatok stádiumában van s a Walser-rég — igerete szerint — munkálatait már a legközelebbi napokban beterjeszti. A dolog érdeméhez majd akkor szólhatunk ; ezúttal csak annyit, hogy a Tapolca tisztántartására 8 b. lapokban ajánlott módozatot t. i. uj rendőrök alkalmazását, kiknek leiadata volna a viz / tisztaságára felügyelni, nem tartjuk célravezetőnek s az erre ily módon fordítandó pénz eredménytelen volna. Mert ba a varosban levő virágzó ipartelepeket megszüntetnénk is — a mi magánjogi képtelenséf éf minden 30 ölre állandóan egy-egy rendőrt állíttatnánk is városunk határában, meg se tudnók megakadályozni a viz fertőzését a forrástól a város hataráig. Ezen csak radikális orvosszer segít, t. i. i víznek a forrástól directe bevezetése, ha ugyan ez lehető ; a mivel az .inban éppennem mondjuk azt, hogy eddig meglevő szabályaink végrehajtására ne a legnagyobb gond fordittassék. A kórház es pedig első sorbau egy ici- es gyermekkórház — kérdésének megoldása kezd valószínűvé válni, különösen mióta gróf Eétorhéju Mórié 0 Nagyméltósága a meglevő női kórhazat és annak alapjait a város kezelése alá bocsátotta MOB világos kikötéssel, hogj it város egy kórnál felállításáról gondoskodjék, lg] ez ügyben alkalmas helynek kijelölése, állami hozzájárulás kérése s költHa madár zeng . . . Ha madár zeng, ám a lelkem Elmereng a szép dalon, De szivemben ujrazendül A te dalod, angyalom . . . Szépen szól a kis pacsirta. En örömmel hallgatom. Mégis . . . szebben, sokkal szebben Cseng az ének ajkadon. Csak szóljon hát a te nótád. Felvidul tán életem. Boldogságról, szerelemről, Dalolj, dalolj édesem . . . Balatoni halász vagyok. Balatoni halász vagyok, Tihany mellett halászgatok. Bánatom nincs, de van kedvem I Barna kis lány szeret engem. A parthoz nem messze lakom, Szép világos sz ablakom. Ki-kinézek sok-/.oi rajta: Ifikot jon n rózsáin arra'.' De hullámzik a Balaton i Ne mouj magad kis angvaloni. Azért vagyok haláiilegény: Pár csókodért átviszlek én. Szilcs József Mi az élet? — Humorisztikus csevegés. — Mi az elet? Erre egy hírneves humorista azt monda' r

Az élet'' bohózat, számtalan felvonásban, telve homályos jelenetekkel. Személyek : A férfin • osodálatos állat. Az élet — kedvese. A nő - kígyója. A sors udvarmestere. A szerencse — hamis, kétszínű barát. A szaglás, hallás, látás. ialés és tapintás — szolgaszemélyzet!', t i\ Bngeeág, szenvedély, hiba, tévedés -db kellékek, ma>/.k magyarán: emberi dolgok.) A nézőtér: a told ; a otelekvény addig játszik, mig engedélyezve van. - Hely. árak: Első hely: gyakran becsülel és SsZRNwl lesz fizetve. As állá helyen levő kösönseg rendesen adós marad. Az élet éltető kedve a szerelem, a leguagyobb kincse a megelégedés, legbiztosabb jósága az egészség, b gjobb vigasza az alvás, leghőbb orvosa: egy igaz barát. i""sak az a kár, bőgj az emberi élet oly rövid: Mit alkothatunk, ha csak p. o. 70évig élünk 'i Mathuzalem . . . <•% volna a mai korba való, ez volna a/, emberi 0 999 évig élt! öagyjttk #1 az Utóbbi kilencest, vájjon melyikünk él addig 'i Nem csuda, mert minden ember 40 éves korában lesz csak <ikos, azaz akkor tát észre; azután, ba még él 30 évet, oly dttnös bolond lesz, csakis azért, hogy miért nem lett előbb okosabb! Pedig örülnie kel lene, hogy 10 éves korában uőtl be a teje lágya, mert hS 90 éves korában jön uieg az esze, akkor 50 évet, sem ár. meg: meghal. Lehet itleu, hogy ép eSZÜ ember 90 áVet józanul töltsöne világon. I >H tudják-e kedves olvasóim, miért lett Mathuzalem 999 áves? Kn tudom, s önöknek, ha követik tanácsomat, elmondom. Mathuzalem azért lett oly öt 'g, mert csak is., éves korában nősült meg. Te—át megpróbálni és biztosíthatok akárkit, b<»gy e maga* kort eléri. Vaunak, kik as életet a vasúthoz hasonulják. Az ember egésa élete olyan, mint a vaspálya. A bOloefl a pályaudvar, a sir az utolsói stáció! Az ember léto vas erőszakkal van "zük kori,ltok kösé s/ontva. Azt hiszik olvasóim, hogy mí emberek nennest 37