Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-08-18

1895. augusztus lö. PAPAI LAPOK. 3. döink között is vannak nagy számmal, melyek jg^n jelentékeny idegen torgalommal dicsekednek, br**- ''°gy ezen külföldre gravitálásnak liag

y oka maga a közönség is, mely a küllőidit. még ha rosszabb is, többre becsüli a hasai felülmúlhatatlan forrásokuál s nem veszi fa.

/r

# a hazai föld szépségeit, de viszont felelősek ereszben maguk a fürdötulajdonosok is, a kik semmi befektetéssel óriási vagyont akarnak szerezni s azt hiszik, hogy a közönség csak az ö gazdagításukra van teremtve. Igen sok magyar fürdő, még pedig m-m is a legelegánsabbak, — eltekintve s borravalóra éhes s a közönséget, hacsak nem mágnás, lenéző pincérektől, — drágább a legfinomabb s legkiválóbb német-francia fürdőknél s bizony a fiirdötulajdonosoknak ez irányban, a közönségnek pedig a külföldieskedésben kell engedniük, ha azt akarjuk, hogy fürdöügyünk s fürdőink felvirágozzanak. Kppen e célból alakult meg nálunk 1891ben a bahnoloyiui n/ymiHet, mely most adta ki az 1895-ik évre szóló évkönyvét és a melynek áldásos működése máris érezhető. Közli az évkönyv I. része az egyesület alapszabályait, ügyrendjét, a tagok névsorát, az 18'.t5-iki közgyűlés jegyzökönyvét, a hozzátartozó mellék letekkel, sok üdvös ós fontos határozatot s kérdést, szól az 189r»-iki ezredéves kiállításon való részvételről, az ásványvizek kezeléséről, a fürdötörvényröl, szóval a fürdőket minden oldalról érintő kérdésekről; végre a II. részben vannak az V. magyar balneológiai kongresszus felolvasásai. Az egyesület, melynek célja alapszabályai szerint a balneológiát ós segédtudományait művelni, a hazai fürdőket és ásványvizeket ismertetni, irántuk érdeket kelteni, általában a hazai fürdöügyön lendíteni, -mint jegyzökönyvei mutatják, - hathatósan működött a kitűzött célokért. Tagjainak száma ma már 312, köztük egyetemi tanárok, orvosok, forrás és fürdötulajdonosok. Két, a bécsi élelmezési s a budapesti hygienikus kongresszuson a főtitkári jelentés szerint óriási elismerést nyert, sőt egy kitüuö bécsi szaklap az egyesületről megemlékezve a többek közt igy ir : .wir siud (t. i. az osztrákok) auch nach dieser Richtung hin von unseren transleithanischeu Mitbürgern überflügelt worden." — Az egyes gyűlések jegyzőkönyv-mellékletei közül érdekes dr. Weisz Ede pöstyóni orvos indítványa, ki az orvosi kényszert kiváuuá behozni a fürdőhelyeken. S tényleg, ugy a fürdőhelyek jó hírnevének megőrzése, mint a gyógyulást kereső betegek érdekének szempontjából nem helyeselhető, hogy valamely fürdőhely gyógyeszközeinek rendszeres használata orvosi tanács s utasítás nélkül megengedtessék, mert célszerűtlen használat sok esetben nemcsak kockáztatja a beteg gyógyulását, de néha súlyos következméoyekrt is vonhat maga után. Ezenfelül a várt hatás elmaradása visszahatással is bir a fürdő jó hírnevére. Igaz ugyan, hogy ezen indítvány igy mereven nem vihető keresztül, de bizonyos, bogy szükséges lenne gondolkodni a kérdés gyakorlati megvalósításának módozatairól s a közönségnek addig is figyelembe venni » megssivlelui a benne foglalt jó tanácsot. Az évkönyv b'. fejfezete szól az 189tíiki t'iredéves országos kiállításról. Az erre vonatkozó értekezleten vigj 40 fürdő volt képviselve s mindjárt az első alkalommal 33 fürdő r

* forrástulajdonos mintegy U000 frtot irt •b'» a kiállítás költségeire. Egyúttal az igazgató- tanács azon javaslatot terjesztette elő, llo

gy az egyesület a kiállítás alkalmából magyar, nemet, francia nyelven m-girt s a magyar fürdőket és ásványvizeket isin-rtetö miiv

>* adjon ki, annál is inkább, mert az 1885-iki kiállításra is készült ily mű. Cgjanczeu érekezleten tárgyalta az egyesül-1 Klus* fényképész ajánlatát, melynek értelmében a szűk-1 fia ha ruháiata elhanyagolt, H nap huszonnégy sóges dijat fizeti") fürdők sorozatos fényképei', órájába* összeráncolt homlokkal jár : ugy barátai az ö költségén 36 m* területen felállítandó j csak a sok gondjairól és elmélyedt gondolkozásáról cyklorámában lesznek bemutatva, azonkívül az beszélnek. Kgyik a másikoak elbeszéli, hogy a homösszes képek a Fuhrniann-féie „Kaiser panora- lókon a barázdákat mély gondolkozás ekéje aaántja. mának" Európa 100 városában látható panora- Gondolkozás? Természetesen onnan erednek májában két éven át ingyen mutogattatuak. a ráncok, mert egy nap sem múlik el, hogy nejének Az ajánlatot elfogadták I 15 fürdő, köztük | szemrehányást ne tenne azért, mert állítólag a kávé B«rszék, Balaton-Füred, Bártta. Tárcsa, Ko ritnyica stb. rögtön be is jelentette hozzájárulását. Az évkönyv 11. része, mint már emlitém, a Budapesten 1895. márc. 21, április 1-és 2-án tartott V. magyar balneologiai kongresszus felolvasásait tartalmazza, a melyek: 1. Dr. Tauszk Ferenc : A sziv viszonya az idegbántalmakhoz. 2. dr. Donath (íyula: A neuras thénia elbatárolása a hysteria és dementia paralytikától. 3. Dr. Vas Bernát és dr. (iára Géza: A lipiki viz élettani hatápáról. 4. Beucencidr. (iámáu Béla: A szénsavas < í lauber sósvizek hatása a gyomor működésére, ft. Dr. Reich Miklós : A DtSSSSge és svédgiintiastika alkalmazása gyógyfürdőinkben, ti. Dr. Weisz Kde : A csontok és izületek güniökórjáiiak gyógyítása kén és iszapfürilökkel. 7. Dr. Szilágyi (íyula: Bosiás lég- és napfürdöi. H. Dr. Papp Samu : Az ásványvizek forgalmának megadóztatása. 9. Dr. liosányi Béla: A budapesti ásványvizek gyógyászati ós közgazdasági értéke. 10. Dr. Temesvárv Rezső : A női betegségek balneotherapiája. 11. Dr. Rózsa Félix : A lürdök sajtóbeli viszonyai. 12. Dr. Russay Gábor Lajos: Az étkezés és a konyha a fürdőn. 13. Dr. Boleman István : A magyarországi fürdők látogatottsága 1894 ben. Az évkönyv ez utolsó értekezéséből idézek egyet -mást. Az 1894-ik évben I2H fürdő statisztikai adatait állította egybe, A fürdőivendégek forgalma, összevéve az állandó és ideiglenes vendégek számát, 12l,3<>5 volt, tehát iíá2-vel több, mint az előző évben, — mig az állandó vendégek száma, > f)ri49 az 1893-ik évhez kép-st 1*597 főnyi szaporodást mutat. Érdekes, bogy 53 gyógyhelyen, tehát a számításba vettekuok 42

"„-bau mind az állandó, mind az összes forgalom gyarapodott. Ezek közt van: Marlatigliget, Bárt fa. Muziás, Keszthely, Tárcsa stb. Ellenben ugy az állandó, mint az összes forgalom fogyott 3«> helyen, vagyis 3o 2"„-ban. Ilyenek : Borszék, Kovászna, K'intnyica *tb. A legtöbb állandó vendége volt: Trencsén-Teplicnek(4<>3tti, Pöstyénnek i3789), Herkulesfünlönek (30511 s ugyauezen fürdők külföldi forgalma is a legnagyobb volt. Ezek röviden az 1895-iki évkönyv érdekesebb adatai. Tanulságosak mindenkire, ugy a szakemberre, mint a laikusra nézve s a benne közölt sz.'unadatok, összehasonlítások világosan hird-.tik az egyesület áldásos munkásságát. Mi a maguuk részéről nem kívánhatunk egyebet, minthogy az egyesület s vele együtt hazai fürdőink ügye virágozzék. Dr ci —s TOU.HEGYGYKL. Egy szép asszony panasza. Nőnek lenni valótian átok. Egy nő, a ki el nem veszti a jé. kedvét, valóságos heroid«. En Isteiiem. mit mindent nem követelnek, BR asszonytól! Magától érthetőnek tartják hölgyeim, hogy önöknek szépnek kell lenniok, mert ellenesetben semint l-e sem vétetnek, a férfinak szabat) oly csúnyának lenni, amilyenek neki esak lenni tetszik és dacára | annak, meglehetős népszerűségnek örvend. Senkisem ütközik meg azon, ha arcát bozontos, erdősürüségü lujzat borítja és ha oly nagy szája van, hogy azon 1 egy szénás szekér is betérne; -ven a legelőkelőbb kerben senki sem ütközik meg. nem elég erős. A nőnek mindig takarosnak kell lennie, haja az utolsó divat szerint fésülve és kisütve, arcát rizsporozni kell, termete pedig karcsú legyen, kedélyét pedig ugy ossza be, hogy ha bármily keserű csalódás érte is, az mindig eleven legyen. Este az utcán egyedül megjelennie nem Bzabad mert ez nőnek kisérő nélkül nem illik ; ha az eső esik látogatást nem tehet, mert haja nem marad bodroaan, besározuá cipőjét és ruhája szélét: az is lehetetlenné vau téve, hogy a szabadkőművesek közé lépjen, mert azokuak minden „titkait" kitecsegné : nem szabad szivarozni, mert az nem sikk. udvarolni nem szabad, mert az nem nőies. Azonban arra kell törekednie a nőnek, hogy mielőtt a huszonötödik évot elérte, férjhez menjen, mert különben az egész város megütközik rajta. Helyette az emberek sopánkotInának, mi is az oka, hogy a férfiak nem akarják „elvinni", a vén leányok és özvegy asszonyok hallgatagon mosolyognának. Ha egy leány férjhez megy, azzal mindenki foglalkozik. A szomszédok összedugják fejüket, megbeszélnek pro ós contra miudent és határozuak a fölött, hogy a leány elég jó-e a férfinak. iDe arról sohasem szólnak, hogy a térti elég jó-e a leánynak.) De az emberek még az orra alakját is megkritizálják, anekdotákat beszélnek el, kogy nagyatyja mily dologkenilő ember volt im hogy nagynénje tejet árult, melynek fele mindig viz volt. Onnan a hozó mány. Az asszonynak négy háromnegyed keztytit szabad csak hordani, toilett kiadását a konyhapénzből kell fedeznie, de azért mindig takaros és az utolsó divat szerint legyen oltöAködve. Hiu is legyen, mert a melyik nem az, ugy mondják : mit sem tart magára. A szegények iránt barátságosnak kell lennie és minden negved évben működjék l őzre jótékonycélu — pikniken. Tudjon babaruhákat készíteni és ha háború van. tépést csinálni. Jól tudjon főzni és férje ura ingeit ugy vasalni mintha azok a gyárból kerültek volna ki. Családja összes tagjainak a gombokat oly erősen varrja föl, hogy azok sohase szakadjanak le Lyukas harisnya se kerüljön soha mosásba. Miniig készenlétben legyen ós tudja előadni, mit férje ura elhányt vagy elveszített, mert a férfi sohasem tudja, hol találhatja meg azt, mit keres. A cipőjét rendesen a pamlag alá dobja ós ha egy félóra múlva keresi és azonual nem találja, nejére förmed: „mi az ördögöt csinált már ismét a cipőinmei." Az asszonynak kell férje és parancsolója után, az ajtókat betenni és ba pénzszekrénye van, még azt is tartozik bezárni. Hogy hány ezerléle teendője van az asszonynak a gyemieknovelés körül, meg sem kísérlem leirni, elég csak annyi, hogy ő felelős a gyermek életéért és ót rójuk meg azok hihájaiért. És ha az asszouynak főfájása van, vele senki sem törődik mert az asszonynak mindig migtanje van. Es ha oly beteg, hogy képes lenne a „talon felkúszni", senkisem dédelgetné, mint a hogyan ily esetben a férfiakat ápolják. A végtelenségig felsorolhatnám azou bántalmakat, melyeket a nőknek eltüruiök kell és ha volua férfi, ki állítani merné, hogy ez nincs igy, tegyen fejére hamis hajat, vegyen föl vállfüzöt, kabátot, szűk szoros ujjal és legyen asszony, majd tapasztalni lógja hogy mjly nagyszerű asszonynak lenni Lili.