Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-05-26

nem javasolja, hanem az építkezési engedélyi feltétlenül megadhatónak véleményezi. A városi évitktzési tMabályrtndtltM, mint­hogy azt a v. tanács módosítás végett egy külön bizottságnak már kiadta, ennek megtör­ténte után fogja a szakbizottság felülbírálni. Török János v. mérnök • Jókai-utca ren­dezési és szabályzási tervéi, már esen utca keleti sorának aszfaltimzásaknr elkészítvén, be­mutatja, mit a bizottság helyeslőleg elfogad. A Jókai-utca nyugati során lakéi háztulajdo­nosok járda aszfaltirozási kérelmét is pártolja az ülés és javaslatba hozza, hogy a föisk. uj épület ssinhás-ntcai sarkától a Jókai-utcán lefelé ÓS fölfelé is a sétatér mellett a váiosi eédulaházig aszfalt járda, illetve átjáró készít­tessék :{ méter szélességben mindenütt,olyfor­mán, hogy az illetők házaik előtt, a gyalogjár­dának az utca szabályozás belső vonalán belül esö részét, ttokköveztetni kötelesek. hogy csak por ós liaiuu vagytok Hát | egészségünk rovásara megy az ; lőt ellenke­zőleg, ha valahol, ugy itt nem lehet gara­soskodni és nem az előirányzott összegnek hiszen mi bölcsen beletörődünk ebbe, tudjuk i városi hatóság figyelmeztetése nélkül is, hogy előbb-utóbb porrá leszünk, de hát addig j kell itt irányadónak lenni, hanem a tónyle­is. inig e nyomorult siralom-völgyben tengő- ges szükségnek ; I ha a lakosság egészsége ugy dank, akarunk mást is emészteni, mint port kívánja, még tul is kell lépni az előiráuyza­és nem akarjuk magunkat arra kárhoztatni, tot K tekintetben az indeinnitit a képviselő­hogy e miatt a por miatt előbb legyünk ; testület mindenkor készséggel fogja megadni. porrá, mint I hogy arra szánva vagyunk a legfelsőbb biró könyvében . . . Porfelhők. — A városi hatóság figyelmébe. — Porfelhők, sürü, vastag porfelhők szálla­nak fel Pipi utcain es ránehezednek az em­ber Ingerlékenyebb szervére. • tüdőre. De ezt a tüdőnket, ugy látszik, nem a városi ható­ság szerezte nekünk, mert nagyon kevéssé viseli a gondját; ei neki llekuba! Mit törő­dik ő a mi tüdőikkel I A kinek nem tetszik, az menjen el Meránba, vagy Abbáziába ; ott kevesebb a por, mint minálunk, de ott nem is matathat fel a városi hatóság olyan ered­ményt, hogy az utcák öutözésére fordítandó költségből meg valamit meg is takarítottak ; Más vidéki városokban, hogy messze ne menjünk, pl. Veszprémben, naponként reggel . szatírából, mert hátha I 5 k,>z,lv,i 8 ~ 4 hhm ,)l,t,jzik M atc *­1 kat; csak nálunk nem ; csak nálunk fannak ilyen ázsiai állapotok. .Mivé leszünk a még melegebb Idő beálltával, minő véleményük lesz rólunk az idegeneknek, kik városunkat felke­resni kénytelenek, ha ezen a mizérián segítve nem leend í A bajt könnyen orvosolni lehet, csak akarni és tenni kell. A takarékosság nem tesz bennünket bol­doggá, de drága egészségünk megtartása szempontjából elvárjuk a városi hatóságtól, hogy behatóbb gondot fordítson az utcák r)n­toztetésére s hogy végre valahára nem lesz szükség újra és újra feljajdulnunk, hogy az e téren észlelt hiányok és mulasztások helyrehozassanak. a városi hatóságnak l szatíra iránt nincsen érzéke ós falra borsói hányunk, pedig azért szellőztetjük e kérdést a sajtóban, hogy az eddigi indolencia megtöressék, és megtétessék az. I mi eddig elniiilasztatott. Nem lehet oly túlzott színekkel festeni az e téren elkövetett mulasztást, hogy az a valóságot megköselitse. Hetenként kétszer aj utcaseprők is hozzásegítenek az óriási porfel­hők támasztásához — a szelnek ; s bár van a varosnak 2 —3 SntöZŐ kocsija, van I —5 kettős fogata: de még az idén egyetlenegyszer sem öntöztek az utcákat — takarékosságból; mert a városi fogatok most nem érnek rá, kavicsot hordanak ; a fuvarosoknak felfogadása pedig pénzbe kerül. A mult heti meleg, sze­les időben a szó szoros értelmében nem le­hetett ai utcán járni ama veszély nélkül, hogy mire az ember hazaér, vagy rajta végig­halad, tuberkulózisba ne essék. Ma csak az ég , hasábjain annak nevelese es gondozásáról egyet-mást Egy városi polgár. Az őszibarackfa ápolása. Miután az őszibarackfa Develése a többi fáké­tól eltérő gondozást kivan, azért jónak látom e lapok hm könyörül rajtunk es poros utcainkat szánva, de abból a kevésből (5—600 frt), a mi nálunk, közegészség és tisztaságiig)- ci nén elmondani. Mint miudeu csoutár gyümölcsfa, ugy az őszi­barack is igen hajlandó levén a mézgásodásra, tá­vol kell tartanunk minden oly külbefolyást erős nyesés, megsértések stb p, mely ezen betegséget elő­az igaz, hogy ott ezrek vannak erre a colra | kissé meg nem mosdatja, különben azok egy csepp vizet nem látnak és néni kapnak. Mennyire hangsulyoztatotl folyton és eM van irányozva, még meg is takarítani. I folyton sajtóban es magántársaságban, hoarv • • í- i .'• v" • i J ' | J B" u "»™>"6 'io. oo 0i \ idézheti. E vegbol ennek alakítását es nyesését leg­CSUpa takarékosságból az utcákat nem öntöz­tetni : az aztán a gazdaságosság klasszikus példája, Meg aztán esek a pápaiak nagyon is fenn hordjak a fejőket, hat jó őket folyton, a legnagyobb melegben is, arra figyelmeztetni, tétét, — a melynek jövedelni" az enyóm lesz, — ki fogom fizetni a szabiit, a mosónőt, a pincért, meg mindent él a mi marad, abból csináltatok egy pár lakcsizinát, ez volt abban az időben minden szerelmes színésznek az ideálja egy lakcsizma. - Nem is volt igazi amoróaó, a ki lakosiamátnom hordhatott. No ón, nem juthattam hozzá, legalább ebből a jutalom játékból nem. Elérkezett a várva várt nap. Izgatottan jártam egész nap, bámulva a piros sziulapokat, melyek mind az én dicsősé­gemmel voltak tele. Estére gondosan kiöltözködtem, olyan szép Hiukó, a hóhér legény, lett belőlem, hogy még a ruhahordó cselédem is azt állította, hogy kész volna belém bolondulni, ha már hu­szár szeretője nem volna. Következett a jelenésem, remegve és óva­t isau léptem ki a színpadra, nehogy a felre­pülendő koszorúk fejbe üssenek — nem volt okom félni — virág helyett isszouyu látvány tárult a s/.enii im elé : Egy rómüres ház !! Itt ott lézengett egy szál publikum, azok között is rögtön telismertem a kiknek én a I­tam szabadjegyet. első kötelessége a városi hatóságnak a köz- j nagyobb részben nyáron kell végezni, a mikor nem egészség őrzése és ápolása, az Utcák öntözése j ejtünk azon oly nagy sebet, mint tavaszkor. Elte­kintve a nyári nyesés, illetve csipkedés pincirozás/ emez előnyétől, már azért is szükséges a nyári ala­kítás, hogy az ágak felnyurgulását megakadályozzuk ós általa egyes hajtások növekedését szabályozzuk. Ennélfogva az őszibarack nyesésénél mindig J ™j , "I arra törekedjünk, hogy a termöhajtásokat, kevés nye­>o ingató mosom in n Vettem t.szie valami gé^^ mindig közel tartsuk az ágakhoz. Mert ha ezt őszinte sajnálkozás félét. Lehet, hogy az is' maga magát sajnálta. Irtóztató volt ezt nézni! Ks sajátságos és ii»*in malid el é¥, hogy panasz ne merülne fel e tekintetben. Utóvégre a takarékosság igen szép dolog es az mindenkor helyeselhető is, de nem akkwr. ha legdrágább kincsünk, ssivemet nem a fájdalom és nem a szégyen érzete fogta el, ouuek az üres háznak láttára óh de hogy I Az első meglepetés ntán káröröm töltötte el lelkemet. Bámultam a hitelezők szomorú arculatát és olyan jóleső érzés fogót! el. — En nem kapok semmit; no, de ti se kaptok!! Igaz, hogy e furcsa érzések hatása alatt nem bírtam szóhoz, jutni ; csak vágtuk egy­másra a pofákat - in ir tudniilik a hitelesők ón reám és én a hitelezőkre. Egy JÓSSÍVÜ diáknak ott a földszinten végre is eszébe jutott, hogy a j utal ma zo tt at tapssal szokás fogadui ós összeverte a te­nyereit. l Idaléptem a lámpák elé és elkezdtem szavalni szerepemet, szórói-szóra a darab szerint: — Ma van örömnapom, ne háborítsa azt gúny és fájdalom! Ennél sikerültebb szatírát nem hallott nemes Pápa városa. Most is eszembe jut, valahányszor juta­Ott ült leeresztett orral a háziasszonyom, lomjátékom van eszembe jut és megkinos, egy dinuye forma 1 ejii asszonyság, ott buoilt mint <-gy n»hél álom. földszinten a sz*bóm is, ott bosszankodott kit Szin Ész havi koszt miau a fipinoér; csakis, a karzaton; , • nem tesszük, egyfelől a fa tetszetős alakját veszíti el, másfelöl pedig hitvány gyümölcsöt terem, és végre kellő nyesés, csipkedés nélkül mihamarább elvenni, elhal. Az őszibarackfa mir természeténél togva gula alakú Döféssel bir, minél fogva ha nem tal mellett neveljük, ily alakra való idomítása a legajánlatosabb. Különben, ha magas törzsüvó neveljük is, mit leg­inkább a szőlők kozott szoktunk eszközölni, gondo­zása ugyanaz. Már a szemzés után nyert első évi vezér hajtása nyáron át vísszacsipeudö, hogy ez ál­tal annak szénijei rugy) kihajtsanak, vagy ha azok kihajtottak volna, megerősíttessenek. Még ezen nyá­ron kiválasztjuk a hajtások közül a legmegfelelőb­bet, a mely a fa sudarát. középhajtását fogja ké­pezni. Tavaszszal a középső hajtás (vezérhajtás/ 1 3-ára, a meghagyott oldalhajtások, ha erősek 5 — 6, ellen­kezőleg pedig 1 szemre vágatnak vissza. Azért em­lítem a meghagyottakat, mert a sünien álló és ren­detlen növésű oldalhajtások tőben levágatnak. Az emiitett rövidre való visszavágás azt eredményezi, hogy szép erős hajtásokat fogunk nyerni. Az oldal­hajtások visszavágásánál arra ügyelünk, hogy az egy, kifelé álló és oly szemnél történjék, mely a hajtás helyes irányának vezetésére megkívántatik. Vigyázni kell továbbá arra is hogy az esetleg erősebben növő hajtások hegyeit lecsipkedjük, mert ez által a haj­tások egyenlő növekedései, mozdítjuk elő. Ezentúl ugy a sudár, mint sz oldalágak vezér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom