Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-05-12
Közös legelök. Sokszor felmerül a kérdés, vájjon sziikséges-e, vagy liaszuos-e egyáltalán, a kis gazdákra uézve. ha közös legelöket tartanak, • nem volna-e jobb a legelöket felosztani s a nyári istállózást alkalmazni ? Mi e kérdésben, ez idő szerint állást foglalni nem akarunk s nem óhajtjuk a pro ét contra vitatkozók számát szaporítani, elmondjuk csupán azon érveket egész röviden, melyeket mindkét fél saját álláspontjának vé.leimére felhoz. Azok. kik a közös legelök elleu s azok télosztása mellett harcolnak, felhozzák, hogy ha aZOD a területen, mely legelő volt, mint. szántóföldön, takarmányt termesztenek, s azt otthon az istállóban állatjaik által téletetik, háromszor annyi takarmányt nyernek, a trágyát az állat otthon készíti el, s ez a gazda által oda és oly mértékben hordható ki, a hova s mily mértékben ez szükséges. Az istállón tartott lejös tehéu tetemeim több tejel szolgáltat, mint az, a mely legelőre jár. A legelön tartott állat azonban, ba otthon takarmány pótlékben nem részesül, soványan él, a fejős tehén kevesebb tejet ü<l. a trágya jó nagy része veszendőibe megy. Nyári istálló (ás mell. 't az állatok egyenletesebben tskannányozhstók, • megekedályosható a fehérje pazarlás, az által, hogy kevés értékű takarmány-féléket, a szalma-féléket is értékesíthetjük keverés által. Kgyszóval a nyári istállózás hiwi, ez. ti sljárásnkból nagyobb anyagi hasznot hisznek elérhetni. Azok ellenben, kik a közös legelök fenntartását kívánják l azok telosztása elleu foglalnak állást, legsúlyosabb érvvül azt kossáb fel, hogy a lolyton istállót! tartott, marha szervezete elgyengül, betegségek iránt kevésbbé lesz ellentálló • rövid időn mindenféle nyavalyák, különösen tüdő bapik lépnek tel, mely betegségek állat állományunk lételét fenyegetik. Kdzett kitartó lovat csikóból, legelő nélkül nevelni uem lehet. Magyar fajta szarvasmarhát, melynek rendeltetése, hogy erős, edzett igás állatot szolgáltasson, istállón felnevelni a nélkül, hogy az el ne eseuevészedjék. nem lehet. Növendék marhának is. hogy teste helyesen fejlődjék, szüksége van kellő mozgásra, a mit csak legelőn kaphat meg. A legelőn szerzett takarmány a legolcsóbb, s a legtápdusabb. Az igen jó, közeltekvö legelök, még a t j mennyiségeire is kedvező hatással bírnak, a legeIon nyert tej SS tejtermékek pedig föltét lenül izletesebbek. mintáz istállós marháé. A mint bitjük tehát, mind két fél hatalmas érvekkel támogatja saját álláspontját, | hogy melyiknek van igaza, azt BÚadig a helyi viszonyok határozhatják meg Rossz legelön észszerütlenül, minden rendszer nélkül legeltetve, az bizony teltét.leiiül káros az állattartó gazdákra, a ily viszonyok között inkább ajánlható volna a legeltetés beszüntetése. Természetesen föltéve azt, hogy az ez által nyert területnek megtelel,, nagyságú szántóföldön takarmány tog termesztetui. Kz esetben azonban könnyen be állhat azon veszély, hogy a legelök felosztattak ugyan, de takarmány helyett, a több hasz not ígérő kalászosok termesztetuek, — mert kapzsi az ember. Ennek következménye az állat-állomány csökkenése s igy a helyett, hogy szaporodott volna a létszám, a mi a célja lett volna éppen a felosztásnak, az a minimumra száll alá s ebből folyólag, kevesbedík a trágya is, a meguövekedett szántóföld terület rossz karba jön, fokozatosan szegényedik a nép. Nagyon komolyan megfontolandó kérdés tehát, hogy felosztassék-e a közös legelő s ha igen, akkor a gazdálkodási rendszer, a vetésforgók a takarmányfélék előnyére változtataudók. Székely István. TOLLHEGYGYEL. Jubileumi napok. Pápa város érdemes Pennájának üdvözlő s?avai elhangzottak, a nagy carambolchampion (értsd a ni. kir. államvasutakat) hármat csendített s azzal lelkesült hangulatban indult meg Pápa Kóma felé, másával vivén a vármegye ünnepelt főurát, kire e mozzanattal a dicsőség fárasztó napjai következtek. Mezőlak. Devecser, Ajka, Városiád üdvözlő dictióit két pöfögő lokomotív alig birta már vontatni s bizony nem lehet tudni, ha att I tenger ékes szót. a mit az öreg Weis>hrunn falai közt e két napban a Cicerók légiója elzengett, mind felraktak volna, nem kellett volna-e a két vasúti gótparipát tadótáguláa miatt valahová fjörbersdorfbs szabadságolni ? A székváros szine-java — élén polgármesterével. — s a párdseot daliák díszes gárdájával ünnepi hamrula'ban fogadta a jubiláló főispánt • a pompás fogatok beláthatatlan sorával kiserte a Begye székháza léié. .ló somogyi isellóvágtastemftskkösé a bakonyi köport. melyet a nemes falvak baitderistái szolgáltattak a bársony menték ; ipfcié>ére, niidoti az ösváros falai előtt a jóakaró tüzoltóbanda harsonái segítettek pánikot rendezni a Wagner akkordoktól Irtózó uri paripák közidt. Sikerült is nekik. Sárga irigységgel vágott megveti pillantásokat a kovácsműhely előtt patkót faszoló tiakker gebe niegszilajodctt ilju J collegáira, mintha azt akarta volna mondani, hogy : lesz ido neked is. mikor a tormaszagtól sem tüsszöghetsz. * Végre megérkeztiink. A fellobogózott város külső látható jelekkel adott érzelmeinek illó kifejezést az ünnepelt vezér iránt, kit magasztos eszméktől áthatott üdvözlő szónoklattal fogadott a székház kapui uál vármegyéié, a tisztikar sauagyközönség képviseletétel a torvényhatéság ajsj tisztviselője. * l»" hát mi csak maradjunk a magunk •zerepénél t ne referáljunk az ünnepségek hivatalos oldaláról, hanem menjünk a bálba. — No legények hát aztán hoztatok-e szép lányokat a megyebálra í szolt hozzánk valaki lYisze hogy hoztunk. eljött lleueida. Hoinhida s a falu mind. volt készen a felelet — Kérem szépen aztán, ha valami jó párthie az a Heucz Ida, meg a Bonc/. Ida. hát eugem bemutasson ám uekik, — kunyerált egyik ifju Abszi a sok közül s mivel megígértem neki, hát be is mutattam Hencidának is, meg Bonchidának is. ugy. hogy máig is katzenjanimeros a feje tőle. * Szupé után dicsekedett egyik vidéki csízmás ur, hogy milyen jói mulatott, még „ibis u-t is evett, pedig abból az egyptomi szent madárból még a fáraók sem mertek enni. Persze mindjárt világos lett előttem, hogy a szerencsétlen egy porció „imbist" kebelezett be. Adtam neki vigasztalásul egy sí h\\árzelt ..ibis" cigarettát s deltii szavakkal kitanítottam, hogy máskor ha bálba megy, hát csak hazai kosztot kérjen, inert másképp : imbis, redimbis nuu, niorieris íu ballo. * Díszközgyűlés után következett a küldöttségek fogadtatása. - Nini! — kiált valaki a küldöttségek felvonulásán, itt vau Vixváry is. — nyilván a nemzeti .színház is képviselteti magát a küldöttek között! Később azonban kiderült, hogy az a borotvált arcú díszruhás ur, egyik szomszédos törvényhatóság előkelő küldöttje. * A küldöttségek sorrendjében legutolsójak beosztott derék néptanítóknak szónoka elmésen használta fel a helyzetet, elmondván üdvözlő szavaiban, hogy bár a sorrendben utolsók, de tisztelet és ragaszkodásban. mí( a szeretelt főispán Iránt éreznek, el&oknek érzik magukat. * A kétszáz telitékes bankett kedélyes voltát még Wild vendéglős apparátusa sem volt képes az arany türelem útjáról leteríteni, pedig bizony sokan kénytelenek voltak azzal beérni, a mi a menüben ej peiiséggel nem szerepelt: caászárzsoinlyeVel, vagy pedig jószivü szomszédjai i tányérjáról csipegethettek néhány bideg falatot. Bizony azért a teuger 7 frtért a „Fojtogató" kocsmáros jobb ebédre még egy „talpalásf la adna, sót fejenként a „Szabad Szóra" is elötizetne. A sok baj azonban még mind semmi Volt ahhoz képest, a mi az egyik duhos szélsobali bátyánkkal megtörtént, kinek féltve ártott fekete attiláját „schvarcgelb" ssjnüre rögtönözte a citromsárga puddiug-le. — Kbatta frakkos németje, inkább öntött volna le póré gatyában vörös borral, dohogott a bos/.us honri. * Pezsgőnek, szivarnak jó keleté volt, a mit bizonyít U is. hogy kétszáz tériteknél elfogyott kötél ötszáz üveg pezsgő B kétezer havanna szivar. Azonban a pesagé mellett sok szivar is „talizmánná" valt és sokáig dicséri bodor füstjében a lukullusi táblát. Srnmm 227 1 1895. HiiilHmeiiv. Pápa város polgármestere által, a győri cs. ás kir. hadkiegészítő páran. uoksa ( r nak PW/s'i,"). sz. megkeresése folytán közhírré tétetik, hogy az idei őszi fsgyvergyakorlatok alkalmával - ámult. ! óvih"Z hasonlóan kerékpárosok ha-z— nílata van tervbe véve.
