Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-03-24

1 1895. március 24. PAPAI LAPOK. ae alsóbb rétegekben levő nedvesség a hengerezés után a talaj felszínére húzódik. Hengerezett talaj-felület rendszerint nyirkosabbnak tüuik fel, mint az érdes felületű, mi magyarázatot szolgáltat azon jelenséghez, hogy a hengerezés a magvak kikelését sietteti, mert az erre szükséges nedvességgel látja el az elvetett magvakat. Minthogy azonban a hengerezés folytán a talaj felületéhez emelkedő viz ott elpárolog, ebből viszont az következik, hogy a hengerezett talaj, csapadékhiány esetén alsóbb rétegeken gyorsabban szárad ki az érdes felületűnél. A vetések lehengerezóse tehát károssá válhatik a zsenge növényzetre, ha a vetés után tartós szárazság áll be. A hengerezés a talaj nedvességét tehát két irányban módositja, a mennyiben egyrészt az altalaj-viz felszivárgását, másrészt a talaj viztógbatóságát fokozza. tfögkópződésre hajlandó talajokon a henger alkalmazása kikerülhetlen, mivel a rögök ugy a vetés kikelését, valamint a növények további fejlődését gátolván, azok eloszlatása okvetlenül szükséges. A közéletben vannak fából, vasból és kőből készült hengerek. A fa-hengereknek az a hátrányuk, hogy könnyűek és nagyon hamar elkopnak. A kö-heugerek nehezek ugyan, de a mint a tapasztalat mutatja, különös jósaguk nincsen. Legáltalánosabban használtatnak és legjobbnak bizonyultak a vashengerek ós ezeknek a használata ajánlatos leginkább. Nagyon agyagos és homokos talajnál a bengerezést úgy szólván alig nélkülözhetjük. A könnyebb homokos talajokra ajánlatos a sima henger, ellenben agyagos löldek számára a tüskés vagy gyűrűs henger választandó. Hogy szántóföldjeinket bevethessük, azokat előlegesen elő kell kószitenünk a vetésre. Földünk kellőképpen pedig csak akkor lesz előkészitve, ha az oly porhanyós és omlós, hogy a magot jól befogdja, ezen talaj-elökészitésnél igen fontos szerep jut a hengernek. Hengerezni fogunk tarló buktatás után, különösen ha az annyira gazos volt, hogy az eke kellően nem borította alá, ugy szintén ha réteket, legelöket, vagy régi lucernásokat törünk fel, okvetlen szükséges a hengerezés, hogy a tarlót vagy gyepet leszorítsuk, minek következtében nyírkosságát megtartja s gyorsabban elkorhad. Ha szalmás trágyát szántottunk alá s az eke azt kellőleg nem borította alá, bajunkon nem a boronával, mely azt kihuzigálná, hanem a hengerrel segítsünk, a melyik azt jól alátakarja Figyelembe kell azonban vennünk, hogy tarló buktatás vagy keverő szántásnál, ha földünk hantos, idejekoráu hengerezzünk, nehogy azok kiszáradjanak. A hengerezéssel igen sok hantot törünk össze és nyomatunk alá, a melyek a következő szántáskor könnyen fognak szétomlani. Ha földünk vetöszántáskor nagyon rögös és abba apró magot pl. lóhert, lucernát, repcét, kölest, répát, vagy kendert akarunk vetni, vetés előtt a földet legalább egyszer meg kell hengerezni és utólagosan megiugasolni, nehogy az elvetett mag ritkásan keljen ki. Köztudomás szerint az őszi vetésnél a rozs alá szánt vetöszántás barázdáit vetés előtt huzamosabb ideig célszerű pihenni hagyni, hogy némileg üllepedjék a talaj, mivel a rozs az üllepedett barázdát kívánja. Sokszor a viszonyok olyanok, hogy vetés előtt korán szántani lehetetlen és igy a talaj nem üllepedhetik meg, ilyen esetben különösen a gyűrűs henger, a melyiknek egyetlen gazdaságban sem volna szabad hiányozni, kitűnő szolgálatokat tesz, mivel a talajt összenyomja és az ártalmas üreget betömi. Kbben az esetben a gyűrűs hengert közvetlen az eke után járatjuk és csakhamar utána vethetjük a rozsot, mert a talaj a gyökerek befogadására alkalmas. kodás ilyetén törtónt uyilvánulásától, mi sem természetesebb tniut az, hogy bánatom felejtendő menedéket a szép ..< 'liánéinál kerestem. Oh! jaj itt azonban furcsán nyíltak szemeim, midőn a régi megszokott, szives szavak helyett hideg fogadtatásban részesültem és csakhamar ama meggyőződésre jutottam, hogy igaza van a geográfiának, mikor azt állítja, hogy minden forró égi test egyszer csak kihűl. Hizouy az én ('hanem is hih ült a .szerelmében irányomban és ón már nem voltam neki többé a régi. Nemsokára megtudtam a természeti tünemény ily határozottan erős nyilvánulását is. Az öreg Weisseusteiuer a tönk szélén állott és az én erős fogyasztásom aem volt képes rangirozni többé vagyoni állapotát s igy legalább, hogy megmentse magát s leányát is, férjhez akarta adni ' 'hauet, hogy igy talán erős kezek az üzletet átvéve, azt ismét virágzásnak indítsák. Vége volt tehát legszebb vágyaimuak s reményeimnek. Chane férjhez ment utódomhoz a nem velem, mint azt terveztük, hanem az utódommal nyitott egy uj üzletet, melyet azonban én, mint a kit mélyen megsértettek, kerültem. Sokáig nem tudtam elfeledni az első szerelmem ily csúfos végét, de aztán az iskola szorgalmas látogatása és a tanulmányok ápolása egyszersmind behegesztette a szivemen ejtett mély sebet is. Elfeledtem a történteket, csak most, midőn nemrég láttam az egykori szép (

'hauet elhízva négy gyermek után menni az utcán, ujjúit fel emlékemben a drága krumpli cukor története. Gondolatok. Van-e más törekvése a nemesuek és jónak, mint folytonos küzdés azon szerencse után, melyet a természet nekünk szánt. * Senki sem szabad, ki önmagának nem ura. * Inkább tetteik, mint szavaikból ítéld meg az embereket. Miután sokan jót beszélnek, de rosszat cselekesznek. * Egyedül önmagunknak élni nem lehet, de ha lehetne, az nem is volna élet. Ne remélj semmit és ne félj semmitől a földön. * Erény nélkül senki sem oly elégült, a minő lehetne. // djnnlkn. Kitűnően alkalmazhatjuk a gyűrűn hengert a zöldtrágya növények alászántásánál, midőn mindjárt az eke után járatjuk a barázdák hosszában és keresztben, hogy igy ezen voluminosus trágya jól alátakartassék és a borona többé ne húzgálja elö. A mély mivelós nem kis hátránya, hogy az ártalmas rovarok és egyéb kártevők, különösen a drótférgek azok, a a melyek a laza talajban kitűnően jól tenyésznek, könnyebben megélnek és szaporodnak : ezt ^ gyűrűs henger vau hivatva ellensúlyozni, mert ha a talajt akár vetés előtt, akár vetés után gyürüs hengerrel megjáratjuk, annyira összetömetik, hogy a férgek elszaporodását négy mó.tékben gátolni fogja. Mindezekből láthatjuk, hogy a gyűrűs henger az, a mely a talajmivelö eszközök között igen jó szolgálatok végzésére van hivatva. Nagy előnye a sima henger felett az is, hogy a talaj felületét érdesen hagyja és igy lehetetlen a kérgesedés, mig a sima henger után, ha a talaj felülete jól megázik, a kéreg képződés elkerülhetetlen. Fekete l'úl. TOLLHEGYGYEL. Az anyósok. Muki, Diui, Dani — amint már elbeszéltem — a házasság csendes kikötőjében eveznek. Ez a kikötő sem egészen csendes. Ebben a kikötőben is fordulnak elö olykor viharok, melyek veszélyesekké válhatnak, ha a kormányos gyenge, vagy ügyetlen. Muki, Dini, Dani azonban nem gyerekészszel birnak. Tapasztalt érett legények voltak már a házasságra. Az ilyeuekböl pedig rendesen jó férjek válnak, akik hódolatból átengedik a kormányt a nőknek, akik legtöbbször ügyesen, sokszor erősen kezelik a kormányzást. Muki, Dini, Dani is ugy cselekedtek, azaz szeretetből átengedték a kormányt nejeiknek s igy elérték azt, hogy ha olykor-olykor apró-cseprő viharok megingatták is a hajót az elmeriiléstöl nem kellett fólniök. Feleségeik Margit. Miianda. Erzsi éppen oly jó barátnőkké lettek, a milyen jó barátok férjeik. Es mégis mintha a derült égitől villám csapott volna le, olyan háborúság keletkezett a három pár között, mely a békét, barátságot fenekestöl leiforgatta. Ne tessék ám azt gondolni, hogy talán kölcsönösen egymás feleségébe szerettek volna és viszont. Nem ! Hiszen ezt barátságosan is elintézhették volna egymás között addig is, mig az lRUfi-iki jubiláris farsangon a polgári hatóság hivatalosan is elrendezte volna közöttük a törvényes nöcserét. Mondom, nem szerelmi dolog idézte fel közöttük a háborúságot, hanem ismét az egyházpolitika, mely — amint tudjuk — legénykorukban már egyszer megzavarta negyvennyolcas politikájukat s ellenségekké tette őket. Muki a „Magyarországot", Dini a „Budapestet", Dani az ..Egyetértést'' járatta. Nagyon természetes tehát, hogy ők is ép oly különbözően értelmezték a negyvennyolcas elveket, mint lapjaik s 18