Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-09-02

A fáradhatatlan vigalmi bizottság azonban most sem nyugszik, mulatságot rendez a visszamaradtaknak, mintegy fe­ledtetni akarván velők a válás keserveit. Hajh, de a mulatság is utolsó, — bucsu­estóly, tehát a távozás eszméjét pengeti s az összejött társaság, ezen eszme hatása alatt nyomott hangulatban ül asztalainál. A cigány, nem ugy mint máskor, szomorúval kezdi: . . . „Isten veled vén eperfa" ... De mintha megbánta volna, vígra fprdija. A szárazfa négy húrja azon­ban a nevetés helyett csak tompán nyög­décsel s a táncba kezdett párok mosoly­gás helyett, komoly arccal suttogják egy­más fülébe bucsumondókáikat. Ásztalomnál ülve, mozdulatlanul néztem "Végig a szomorú mulatságot, hi­szen azok az alakok, a kik között a leg­szívesebben töltöttem üres óráimat s a kik őszinte kedvessógökkel oly szívesen fo­gadtak maguk közé, régóta elrobogtak innen otthonukba . . . Hiába keresem a kedves gardes de dames-ok szívesen üd­vözlő' mosolygását, nem hallhatom újra leánykáik bájos csacsogását, nem nézhe­tem kedvesen nevető ajkaikat. Itt hagytak barátaim, a kiknek tár­saságában kedélyesen poharazva oly ked­vesen töltöttem óráimat. Itt hagytak, — itt maradtam egyedül . . . Végig kell néz­nem a -végső perceihez közelgő saison utolsó óráit, kinos haldoklását. íme, igy kell látnom kimúlni azt az évadot, melyet egykor virulóan láttam élledni ós élni. Szomorú perceket éltem át . . . Sok haldoklást néztem már végig. Láttam anyát meghalni, kit gyermekei közül ragadott el a sors; láttam kimúlni | ártatlan gyermeket, kit dédelgető anyai szívről tépett le a könyörtelen halál s e látottak érzése most fokozódva ez est hatásától, leírhatatlan állapotba hozta lel­kemet. Kábultan keltem fel asztalomtól s lopva két keserű könnyűt morzsoltam ei [ pilláimon, majd kezdtem bolyongni cél­talan . . . Egyszerre csak ismét a mólón ta­láltam magam, kezemben hegedűmmel. A remek tóra nehézkesen borult a sötétség. Itt végre a friss levegő s a viz édes lo­csogása felvert kábultságomból. Kezembe ragadtam a hegedűt, végig futtattam ujjaimat a szárazfának nyirety­tyüvei izgatott idegjein s ez azt a nótát sírta el, hogy: „Isten veled vén eperfa." Scipió. bizton reméljük, hogy Komjáthy most is, nagyhangú reclám nélkül igen élvezetes estéket fog szerezni a pápai publikumnak, a mely olyan lelkes pártfogásban fogja őt részesíteni, a minőt méltán megérdemel. A tegnapi előadás, melynek ismer­tetését rendes színházi rovatunkban hoz­zuk, teljesen megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az 1894. évi fegyveradó kivetési lajstroma f. évi szeptember 2-től 9-ig, vagyis 8 napon át a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve leend. A netáni fel­szólalások, a városi adóhivatalnál bead­hatók. Pápa, 1894. aug. 30. . A városi hatóság. Színészeink Pápán. Üdvözöljük Komjáthyt és derék tár­sulatát városunk falai közt. Szívesen lá­tott vendégeink ők, mert első látogatásuk alkalmával megmutatták, .hogy képesek nekünk művészi színvonalon álló előadá­sokat nyújtani, hogy répertoire-juk gaz­dag és változatos, a zenekar jól szervezett s hogy ugy a komoly drámában, mint egy operetteben derekesan megállják a helyüket. Komjáthy eljött újra hozzánk s elhozta válogatott gárdáját, mely nem egy igazi tehetséget ós kiváló erőt tud felmutatni s a kiket közönségünk a mult évadban ismerni és kedvelni tanult. Mi KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. Báró Hornig Károly megyés püspök ur ő méltósága 3 óv előtt Néger Ágoston apát-esperes-plóbánost a római szentszék felhatalmazásából ós a veszprémi káptalan hozzájárulásával az egyházjogból zsi­nati vizsgálónak nevezte ki. Most a három év letelte után e minőségben ismét ujabb három évre neveztetett M, illetve erősíttetett meg. — A dunántúli ev. ref. egy­házkerület közgyűlése e hó 10-óre van összehíva városunkba. A közgyű­lésen Tisza Kálmán eh. kerületi fógond­nok is rósztvesz. — Személyi hir. Horváth Kálmán posta- és táv. főtiszt hív. főnök egy havi sza­badságra elutazott. — Bakonybéli uj apát. Villányi Szaniszló a mult héten foglalta el uj székhelyét, miután elhagyta Esztergomot, ahol tovább egy évtizednél működött, mint fügynmasiumi igazgató ós a ben­cések székházának közkedveltségü feje. Tanítványai szép aranytollal ós Ízléses főpapi gyűrűvel lepték meg igazgatóju­kat. Fehér Ipoly a bencósreud főapátja, négy stylszerü gyűrűből, három kereszt­ből és két nyakláncból álló értékes fő­papi ókszerkószlettel ajándékozta meg. Villányi, ki Esztergom és vidéke múlt­jából két kötettel gyarapította a magy­irodalmat, JBakouybólben a magyar ben­cés-rend kilenc százados történetét irja meg a millénium alkalmára. — Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület f. évi szept. hó 3-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Grőzfer­tőtlenitő készülék beszerzését meghagyó törvényhatósági határozat. 2. Szemétki­hordásra városi fogat beszerzése iránti indítvány. 3. Szentes város képviseiötes- ' tületének megkeresése Magyartanuyelvü 1 tiszti-akademiára alapítvány tétele iránt. 4. Gummi puskák használatát eltiltó szabályrendelettervezet. 5. Közkórháznak Pápán leendő felállítása iránti indítvány. 6. Napszámos lakásokröli goudoskodásra vonatkozó kapitányi jelentés. 7. Sertés­vágóhíd létesítése iránt rendőrkapitányi indítvány. 8. Áz 1895 évi városi költ­ségvetés tárgyalása. 9. Időközben beér­kezendő egyéb tárgyak. — Barabás Jenőt, főgymnáziumunk fizika tanárát, a kultuszminiszter a székely­udvarhelyi állami főreáliskola tanárává nevezte ki, ugy, hogy állomását most mind­járt tanév elején el kell foglalnia: Sajná­lattal értesülünk e kinevezésről és sajnál­juk távozását. — A főiskolai igazgató tanács dr. Darányi Ignác és Czike Lajos el­nöklete alatt e hó 8-án rendes gyűlést tart. — Az iskolaév beköszöntött; elemi és felsőbb iskolák kapui nyitva vannak, befo­gadni a tanulni vágyó ifjúságot. Napbarni­totta fiatal arcokat látunk mindenfelé, a me­lyeken rojt ül a nyári nap melege és a szün­idő gondtalansága; csak azok az iskolagon­dok ne változtatnák egyiket se halaványnyá és bánatossá! — Köszönetnyilvánítás. A jó­tékony nőegylet által rendezett kóstoló mulatság alkalmával, — szegényeink és árváink iránti jóakaratból, — oly szá­mosan tettek egyletüuknek szívességet és hoztak áldozatokat, hogy valamennyinek külön köszönetet mo.ndani a lehetetlen­séggel határos, Ez okból kötelességem­nek ismerem e helyen és ezen uton mind­azoknak, — szivem mélyéből fakadó bálás köszönetemet nyilvánítani, — a kik az egylet által rendezett mulatság sikeréhez bármi uton hozzájárulni szíve­sek voltak. Koller Jánosné elnök. — Előléptetés. Fürst Sándor járás­bíróságunk derék aljegyzője, — a soproni kir. törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. Gra­tulálunk. — Elismerő miniszteri köszö­net. A vallás- és közokt. m. kir. mi­niszter folyó évi aug. 10-én főt. Devics József apát-kanonoknak azon áldozat­készségéért, melylyel a veszprémi kath. fógymn. szegény, szorgalmas ós jóviseletü tanulóinak segélyezésére és jutalmazására a mult tanévben 1200 frtot és 12 drb aranyat adományozott, elismerő köszöne­tét nyilvánította. — Részvéttel vettük a köv. gyászjelentést, mely városunk egyik köz­tiszteletben álló családját sújtott veszteség­ről szól: „Alólirottak a maguk, ugy az összes rokonok nevében, szomorodott szív­vel tudatják forrón szeretett, felejthetetlen jó édes anyjuk-, illetve nagyanyjuk-, dédanyjuk-, napúk: özv. Galamb Józsefné szül. Miklós Klárának, f. évi augusztus hó 27-én délután V 2 3 órakor hosszas szen­vedés után, életének 81-ik évében törtónt gyászos elhunytát. A megboldogult hülb teteme folyó évi augusztus hó 29-én d. u. 5 órakor fog az ev. ref. hitv. szer­remröl, hazámról s elcsevegtünk kedvenc költőinkről. Aztán behitt a salonba s kért, hogy játszam neki magyar darabokat, mert azok nagyon tetszenek neki. Ked­ves, szelid fejével odahajolt közel a pi­aninóhoz s szótlanul, elmerengve hall­gatta a mi muzsikánk édes bús dallamos accordjait. Aztán eljátsztam egy lassú palotást s utána egy friss csárdást a ja­vából. Egyszerre hirtelen nagy zajjal felnyílik az ajtó s galopp lépésben ugrik be rajta Berthe. — Hopp lá, de szép az, a mit most játszik. Galopp, ugy-e? — Nem bizony, ez csárdás. — Hogy hasonlít a galopphoz. Jól lehet rá galoppot is táncolni. És egy, kettő, szép kecsesen felemeli a ruhája szélét, köröskörül táncolja a salont, fekete haj tincsei átcsapódnak hom­lokára, arca kipirul, keble zihál s mikor már lólekzete elakad, beleveti magát egy fauteuilbe, karjait szóttárja mint egy bacchánsnő és nagyot sóhajtva felkiált': — Oh, ón imádom a táncot. Ismeri a- cancant ? Tagadólag intettem kezemmel. Nem ismeri ? Majd eltáncolom, ugy a mint farsangkor a diákoktól lát­tam. Jáfcsza csak tovább ezt a csárdást, evvel pompásan megy. S aztán újra táncolt, tombolva, ke­zeit lóbálva, lábait magasra emelve, a gyermek leány naivul szemérmetlen moz­dulataival. Mig ő táncolt, Lisette köze­lebb hajolt hozzám ós én is, mintha fél­tem volna ettől a kis gonosz démontól, közelebb simultam hozzá. 0 pedig vál­lamra tette puha kezét, rám nézett, mintha sima, meleg bársonynyal ölelt volna át, a hangja is ugy hízelgett, elringatott; ' ~- Játsza el yjjra asQfeat a, szép, szo., moru magyar melódiákat, olyan szívhez szólók. Elkezdtem játszani azt, hogy „Bá­natosan zeng a madár." Az első accor­doknál Berthe eltűnt; azt hiszem, a boudoirba ment, haját és ruháját rendbe­hozni. Lisette még közelebb hajolt a pi­aninóhoz és ón még jobban hozzásimul­tam. E percben ugy éreztem, hogy csak Lisettet szeretem. November 21. Már egészen otthonosan érzem magam Kényeknél A leányok „kis test­vérinek hívnak, ón meg „nővérkéimének szólítom őket. Csókkal fogadnak, ha jö­vök s csókkal búcsúznak, ha távozom. Ugy tekintenek, mintha a keresztapa fia volnék. Ma oly kellemes, gyönyörű napot töltöttünk együtt. Kirándultunk Szent­Cloudba, bekószáltuk az erdőt, a parkot, a pázsiton déjeunereztünk s ozsonnáltunk s este a legvidámabb hangulatban jöttünk vissza Auteuilbe. Berthe különösen vig és pajkos volt. A nagy lapdával szünet­len hátba dobott s belém karolva, kény­szeritett, hogy tánclépésben szaladjunk fel a piateaura. Ezer bohóságba beleug­ratott. Kitűnő étvágygyal ültünk a diner­hez. Szóba jött az amerikai festők mü­vészestólye s kérdezték, hogy mulattam. Én valóságos extasissal beszéltem a jelen­volt feltűnő szép s emancipált modorú amerikai leányokról, kik közül egy külö­nösen megtetszett s kinek bájait nagy tűzzel magasztaltam. Berthe egyideig szót­lanul hallgatta elbeszéléseimet, élesen, tágra nyilt szemekkel figyelt minden sza­vamra, majd abba hagyva az evést, hir­telen boszus mozdulattal fölkelt az asz­taltól »< fcjfíjta ärügyii alatt »Iha^ta «a ebédlőt. Lisette észrevétlenül odasúgta nekem: — Miért mond ilyeneket ez előtt a kis tigris előtt ? Minden vérem az arcomba tolult. Végig simítottam homlokomat, mintha álomból ébredtem volna. Berthe féltékeny volna rám. Ébren vagyok? Ha féltékeny, ugy szeret. Szivem lüktetett, zakatolt; közel voltam ahhoz, hogy elveszítem esz­méletemet. December 10. Erös meghűlés miatt egy hétig kel­lett őriznem a szobát. Előszűr mulasztot­tam el fiényéknól a keddi és csütörtök esti látogatást. Pénteken délelőtt a kö­vetkező tartalmú sürgönyt (petit bleu) kaptam: „Cher petit frére. Mi törtónt ? Tán csak nem beteg, nem gázolták el a kocsik ? Inkább azt hinném, hogy hűtlen lett hozzánk. Mindig mondtam, hogy na­gyon közel lakik a'üafé d' Harcourt-hoz. Kérem nyugtasson meg sürgönyileg. Votre petité soeur Lisette." Örömömben megcsókoltam ezt a kék papirost, annyi ^vonzalom, annyi gyön­gédség hírnökét.' Kögtön ezt válaszoltam rá: „Ma douce Lisette. Beteg vagyok, de vasárnap már viszont látjuk egymást. Addig is, engedje meg, hogy minden gondolatom az Öné legyen." December 12. Mikor ma Aatcuilben benyitottam az előszoba ajtaján, Berthe, ki egy sa­rokban elbújt-, inftgijesztett, aztán nya­kamba ugrott, m-gcsókcüta arcomat, be­lóm kapaszkodott s vittsfcS a kertbe lap­dázni. Te kis démon, mikor nyakam köré fonod karjaidat, mikor végigperzselsz tűz­ben égő, nagy fekete szemeiddel s ka* | 9.*gVft Mm hajítod a lapiát, ugy érsen^ tartásai szerint az alsóvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Veszprém­ben, 1894. évi aug. 28-án. Béke és áldás poraira! Gyermekei: Galamb Gyula, Ga­lamb Ida, Galamb István, Galamb József, Galamb Kristóf, Galamb Zoltán. Unokái: ifj. Galamb Gyula, Galamb Margit férj. • Gömbös Károlyné, Galamb Irma férj. Zsoldos Pálné, Galamb Géza, ifj. Galamb István, Galamb Irón, Galamb Böske férj. Szakai Károlyné, Galamb Ilona, Galamb Rózsa, Galamb Laura, Galamb Ödön, Ga­lamb Károly. Dédunokája: Zsoldos.László. Menyei: Galamb Istvánnó szül. Kenessey Kornelie, Galamb Józsefné szül. Lázár Laura, Galamb Kristófné szül. Bisoff Berta, Galamb Zoltánná szül. Keller Anna. Unokavöi: Gömbös Károly, Zsoldos Pál, Szakai Károly." — A nyaralásnak vége szakad; az elhagyott lakások egymásután népesülnek meg s ugyaniig arányban néptélenedik el az Öreg hegy meg a Kis-hegy, hol ez évben különösen sokan nyaraltak. Hogy azért társas életünk pezsgőbb Usz-e mint volt, vagy az csak to­vábbra is megmarad hidegnek és ridegnek, ki tudná azt megmondani. — A város költségvetését az állandó választmány csütörtökön tartott ülésében tárgyalta le, s azt minden na­gyobb változtatás nélkül elfogadva, ajánlja a képviselőtestületnek is elfogadás végett. Költségvetésünk — hála a számvevő gondos körültekintésének — néhány óv óta olyan, hogy annak szükségleti és. fedezeti részéhez szó alig férhet. — Az állandó választmány ugyanazon ülésen két szabályrendeletnek elkészítésére kérte föl a jogügyi bizottságot, — egyik a gummipuskával való lövöldözés ellen, másik a sertéseknek vágóhídon leölésé-­sóról szól, — hogy igy ezen szabály­rendeletek a hétfői közgyűlésen tárgyal­hatók legyenek. Érdekesnek tartjuk föl­említeni, hogy a holnapi közgyűlés tárgy­sorozatának 9 pontja közül 5 indítvány Mészáros Károly rendőrkapitánytól kerül a közgyűlés asztalára, kinek meleg ér­deklődósét a város közügyei iránt az állandó választmány elismeréssel is fo­gadta. — A Polgári-kör táncmulatsága alkalmával felülfizettek még özv. Bermül­ler Józsefné urnő 2 frtot s Korn Ede ur Pápakovácsiból 1 frtot, mely adományok­ért hálás köszönetét nyilvánítja a vá­lasztmány. — A városi tanácsban azon eszmével, foglalkoznak, hogy jövő évben, ha az uj főiskolai épület elkészül, a Jókai Mór utcának másik oldalát is asz­faltirozzák. Ugy hisszük, senki sem fog akadályokat gördíteni a hozandó hatá­rozat ellen. — Tanulmányút. A közoktatás­ügyi miniszter a középiskolai tauárok részére tanulmányutat rendezett Olasz­országba. Ezen tanulmányúiban jó is­merőseink közül Mórocz Emilián tanár vesz részt. Elindultak aug. 21-én, vissza­térnek szeptember 17-ón. hogy szeretlek, imádlak, bálványom vagy, rabszolgád vagyok. A játék egészen fölhevített, arcom­ról patakként gyöngyözött az izzadtság. Lisette ott játszott a virágágyak körül a kis bébével. Egyszerre odalépett hozzám, végigsimította forró arcomat, homloko­mat, nedves összecsapzobfchajamat és szelí­den szemrehányó hangon szólt:' — Már elfelejtette, hogy beteg volt ? Újra meg akarja hűteni magát ? Kérem, hagyja abba a lapdázást. És karon fogva bevezetett a salonba. — Itt pihenje ki magát. Aztán, ugy-e, eljátsza nekem azt a szép magyar dalt? Hisz tudja, azt a szép szomorút. A hangja olyan édes volt, lágy, hí­zelgő, elringató. Oda ült mellém, rám nézett, mintha puha, meleg bársonynyal ölelt volna át. Te jóságos angyal, lehet-e téged nem szeretni? Ajkamhoz vontam a kezét s megcsókoltam. A következő pillanatban nagy robajjal nyilt fel az ajtó, s ott állt Berthe, a csinos kis ször­nyeteg, a vörös marguérite virágos empire négligében. Szemei villogtak, mosolygott, kacagott rajta minden. — Ugyan játsza el azt a vig magyar dalt, hiszen tudja, a melyikre a minap cancant táncoltam. Odaültem a zongorához, megérintet­tem a billentyűket, ujjaim reszketve játsz­tak egy futamot. Melyik dalt játszam, a szomorút vagy a vigat. Berthe ott állt mögöttem, keble érintette testemet, lehellete égette arcomat. Lisette ott állt baloldalamon, lágyan vál­lamra tette kezét s szelid, esdő tekintettel nézett rám. Melyiket szeretem, melyiket sze­retem? . — A jótékony nőegylet kóstoló­mulatsága alkalmával felülfizettek: Koller Já­nosné 9 frt 40 krt. Matus Györgyné, Szilágyi Józsefné, Schlesinger Mórné, Kluge Ferencné, Czimmermann Krisztina r Pap Amely, Marin­czer Antalné, Bermüller Józsefné 5—5 frtot. Dr. Fenyvessy Ferenc 4 frt 80 krt. Botka Jenőné, Vohlrab János, Steinbérger Lipótné 3—3 frtot. G/rosz Ede 2 frt 60 krt. Hanauer Béláné, Jeger N. 2 frt 40 krt—2 frt 40 krt. Borger Terézné 2 frt 10 krt. Németh Imréné, Kovács Istvánnó, Martonfalvay Elekné, Steiner Ignácné, Farkas Kálmánná, Czimmermann An­talné, Kreisler Józsefné, dr. Lövi Lászlóné, Pentz Eliz, Kisfaludy Miklósné, Tarczy De­zpőné, dr. Blum Bobért, dr. Kende Ádámné, dr. Kövi Józsefné, Koller Ilona, Antal Gézáné 2—2 frtot. Dr. Pataky Jenő 1 frt 80 krt. Lippert Sándor, Yurdáné 1 frt 60 krt—1 frt 60 krt. Özv. Heilingerné 1 frt 50 krt. Vitt­ínann Ignácné 1 frt 40 krt. Bermüller Alajosné 1 frt 20 krt. Kreisler Manó, dr. Kreisler K. Botka gyermekek, Pentz Józsefné, Háczky Dénes, Bock István, N. N., Pál Jolán, Pető József, Hei-ber Antalné, Nagy Ferenc építész 1—1 frt. Serényi Antal. Berger Ferencné, Sült József, Schlosszer Ferenc, Korn Ignác, Kakas Ferene, Bauer Károlyné, Stark Lajos, Horváth Bella, Tarczy Dezső, Nagy Imre, Málits István, Tóth Margit és Teréz, Bülitz Ferenc 80—80 krt. Hári Vilma, Bognár Gábor, Schlesinger Jakabné? Pollák Henrik, Battyány N.', Haás N., Hannig Gyula, Szily Adél 60—60 krt. Gyurátz Ferenc, Kutrováe Józsefné, :Luncer Mórné, Vágó Lász­lóné 50—50 krt. Freund József, Oberiuayer József, özv. Deim Sándorné, Lázár Lajosné, Frank Józsefné. Perlaky Gézáné, Pálovits Mihály 40—40 krt. Lamperth Géza, Friedmann Jakab, N. N., Szenté Ödön, Brunner S., Bru­der Józsefné, Kis N., N. N., Böhm Samu, Gallik Osvald, Kisfaludy Miklós, Bikky Sán­dor, N. N., Orbán J, Dr?ch N., Krebsz Jó­zsefné 30—30 krt. Jerfi Adolf, "Vittinann I., Blum Pálné, Balogh Gyula, Rump ,ld N., Gál N., Rumpold "Vencelné, Gisler Gyula, Spitzer József, Herber Antal, Lipka N., Szálú Mariskái Deim Teréz, Hutflesz Pálné 20—20 krt. Freiazbergernó, N. N., Pelczmann Gyula 10— 10 krt. Utólag Gaál János sörödés 3 frtot. A folülfizetőknek szegényeink és. árváink ne­vében hálás köszönetemet nyilvánítom. Isten áldja meg a könyörülőket. Koller Jánosné elnök. — Eljegyzés. Krausz Manó helybeli kereskedő, a napokban jegyezte el Hirsch Náthán helybeli fakereskedő kedves és szép leányát Irént. — .Vettük a következő gyász­jelentést : „Nagy-alásonyi Barcza Bálint és nagy-alásonyi Barcza Mária mint gyer­mekei,. továbbá Barcza' Eóza férjezett Károlyi Antalné, puszta-radóczi Boda Jolán férjezett Miskolczy Imréné, Boda Jenő és Boda Dezső mint unokái és ezek gyermekei fájdalomteljes szívvel tudatják a legjobb apa, .nagyapa ós szépapának, nagy-alásonyi Barcza István uruak, folyó 189-t-ik évi augusztus hó 27-én déli 12 és fél órakor, életének 84-ik évében tör­tónt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai 1894-ik'évi aug. 29-én délután 4 órakor fognak az ágost. evang. vallás szertartásai szerint Nagy-Alásony­ban a családi sírboltba letétetni. Nagy­Alásony, 1894. aug. 27-ón, Béke legyen a legjobb apa hamvaínak !" — Miért mond le Radó ? A »M—g« hire szerint ßado Kálmán csak­ugyan megválik Yasvármegye főispáni állásától és teljesen visszavonul a politi­kától. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy Eadó Kálmán elfogadta a Gry őri Dunagőzhajózási Társaság igazgató-elnöki állását, már pedig az ezzel járó tenndő­ket mint Yasvármegye főispánja semmi esetre sem végezhetné. — Az iskolai év kezdete a pá­pai főiskolában. A jövő év 1894—95. tanév ünnepéJyes megnyitása 1894. szept, 6-án reggeli S órakor isteni tisztelettel kezdődik. Ezt előzőleg a beiralások szept' 3 - 5-én lesznek. — Lelkész választás. A pápai "egy­házmegyébe keblezett noszlopi ev. ref. egyház lelkészévé aug. hó 26-án megtar­tott választás alkalmával 25 szavazat el­len 103 szavazattal, tehát 78 szótöbbség­gel, ifj. Szekeres Mihály győri h. • lelkész választatott meg. — A helybeli ipariskolába a beiratások f. hó 8.. 9., 15. ós 16-án d. e. 9—12 s d. u. 3—5 óráig tartatnak. — Köszönetnyilvánítás. Dr. Steiner Józsefné urnő a nőegylet részére 3 frtot volt szives ajándékozni, melyért .hálás köszönetét nyilvánítja Koller Já­nosné elnök. — A, nő-honvéd. Győrött mult hó 21-én halt .meg. özvegy Molnár Jó­zsefné, született Szilágyi Anna, a ki fér­finak öltözve, mint honvéd végig küz­dötte a szabadságharcot. Fölvitte egészen a strázsamesterségig s .számos ütközetben vitézül küzdött. Az'egyik csatában meg­sebesült a bátor asszony s akkor kitu-* dódott, hogy nő. Miután felgyógyult fe­leségül vette a hadnagya. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom