Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-10-28

Megjelenik mi n (1 en vasárnap. Közérdekű sürgős, közlésekre koruukiut reudkivüli számok adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Alapnak szánt közlemények a r "V) M szer ^ esz ''ö s ®g® nez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. is lap PAPAI T.ÄPfllf rJiTAl Mi Ulli Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár, — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30kr. A díj előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai ^ hirlapközvetitö iroda) küldendők. y^Qj Pá pa város hatóságának és lóbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlön Észrevételek a Tapolcza forrásvizének vegyelemzésére. A vízügyi bizottság utolsó gyűlésé­ben a Tapilcza forrásvizének vegyelem­zésót rendelte el, mint első lépést azon célhoz, hogy városuuk valahára egészsé­ges ivóvízzel legyen ellátva. A vegyelem­zés ugy nagyjában és hozzávetőleg meg­történt ós örömmel fogja az egész város lakossága tudomásul venni, hogy a Ta­polcza forrásvize igen jó ivóviz és tel­jesen alkalmas a bevezetésre. A vízveze­ték első feltétele tehát megvan. A Tapolcza forrástelepén három helyen mertek vizet és azt elküldöttek az országos m. kir. chemiai intézethez. Ez intézetben mind a három vizpróbát külön vegyeleraezték. Az eltérés a három vizpróba között igen lényegtelen. Egynél vau ugyan lényegesebb eltérés, a meny­nyiben az ammóniáknak >erős nyomait? mutatta, de, ez csak onnan van, hogy méréskor esős idő volt, az utcáról csa­padékvíz folyt a forrásba, ugy hogy már méréskor nem volt teljes tiszta a viz. Felesleges is volt három helyről merni a vizet a chemiai vizsgálathoz. Tudjuk mindannyian, hogy a Tapol­cza forrásai egy nagy medencéből táp­láltatnak és hogy a kibugyogó viz ha­talmas mészszikla rétegen keresztül tör magáuak utat a felszínre. Ezen útjában a viz részint chemiai-' részint mechanikai uton vesz fel magába meszet, ezért bi­zonyos, hogy a forrásvíz mésztartalmú, még pedig sokkal több mész van benne, mint a nfennyi kellene. A gazdag mész tartalom okozza a viz keménységét; mi­nél több a --mész vagy magnezia valamely vízben, az annyival keményebb. A meg­ejtett vizsgálat szerint százezer rész viz­ben a szilárd részek mennyisége 32 ós 36 között volt. Bizonyos, hogy a talált szilárd alkatrészek legnagyobb része mész­ből áll, hogy ezen kivül még miféle föld­nemüek vannak a vizben, arról a vegy­elcmzés semmiféle adatot nem tartalmaz, valamint arról sem, hogy miféle össze­köttetésben fordulnak azok elő. Hiányzik a vegyelemzésböl a szénsav tartalom, va­lamint, hiányzik a bakteriológiai vizsgálat eredménye. Ha a város egy mindenesetre na­gyon költséges vízvezetéket akar létesí­teni, akkor mindezen adatokat előbb ismernie kell. Azért mondtam, hogy a chemiai vizsgálat csakúgy hozzávetőleg és nagyjában történt. De ezen hiányon lehet ós kell is segíteni az által, hogy újból néhány palack forrásvizet kell a nevezett intézethez Budapestre küldeni azon kórelemmel, hogy a vizet részlete­sen qualitative és quantitative analizál­ják ós hogy vizsgálják meg bakterioló­giai tekintetben is. A vegyelemzésben gyenge nyomok­ban előforduló chloridok és sulfatok két­ségkívül a mész. összeköttetésre vonat­koznak és ha jelentékenyebb mennyiség­ben volnának is, ártalmatlanok. Sokkal jobb, hogy a forrásvízben a nitrátoknak csak gyenge nyomait ta­lálták; nitritekből pedig semmit. Ugy a nitritek mint a nitrátok szerves anyagok bomlásából erednek és a mely vizben ezen két anyagból több tartalmaztatik, az az ivásra alkalmatlan. A mi utca- és házi­kutaink vize azért oly rossz és egészség­ellenes, mert főkép sok a nitrit és.nitrát tartalmuk. A mi kutvizünkben azért van oly sok nitrit és nitrát, mert a város talaja — melyből a kutak vizüket nye­rik — telítve vau rothadó és bomlófél­ben levő szerves anyagokkal. Ennek oka pedig, hogy nincs canalizatiónk, mi által az összes növényi ós állati hulladékok és az összes mosogatóviz a földbe ivó­dik. Az igy megmételyezett föld szol­gáltatja kutainknak a vizet. Legértékesebb sajátsága a Tapolcza forrásvizének, hogy az ammóniákból csak nyomokat tartalmaz. Hogy a kovács­műhely melletti forrásvizében miért ta­lálták az ammóniáknak erős nyomait, azt már említettem. Az ammóniák min­dig felbomlásban levő, rothadó szerves anyagokra vall és a mely vizben ammó­niák bár csekély mennyiségben van is — az veszedelmes. Forrásvizünk jó tulaj­donságával összefügg a mult számban közölt vizsgálati táblázat azon rovata, hogy százezer rész vizben foglalt szer­ves anyagok oxydálására szükséges cha­maeleon (kali hypermanganicum oldat) vízszintes vonással van jelezve. Kénhyd­rogént nem tartalmaz; vas meg nem határozható nyomokban v?« jelen, melyek mind jó tulajdonságok. Mivel a viz szín­telen, szagtalan jó izü ós üledéke nincs, azért jogosult a chemiai intézet ítélete >aviz chemiai szempontból kifogástalan, jó minőségű és vízvezeték létesítésére alkalmas. < A mult számban ugyanezen ügyről megjelent cikkre van egy kis észrevéte­lem. Hogy Tapolczafőn a forrásvizet granitsziklából fakasztatja — holott az mészkő — azt egyszerű lapsusnak ve­szem. Hogy az analyzisben semmi sincs a viz keménységi fokáról azt szerző irre­levánsnak tartja; ezen nézetét én nem osztom, mert az ivóviz keménységi foka nagyon sokat határoz. Az igen kemény viz árt az egészségnek; azért jó lesz be­várni mig egy uj chemiai vizsgálat for­rásvizünknek ezen fontos sajátságát tisz­tába fogja hozni. De szerzőnek ezen pontTa vonatkozó nem báuomsága még megjárja, mert ha a Tapolcza forrásvize kemény viznek fogna is bizonyulni, ez sehogyan* sem lesz akadály a viz beve­zetésénél. De egészen máskép áll, hogy nem bánomsága még a teljesen hiáuyzó bakteriológiai vizsgálatra is kiterjed. Ez már igen nagy fokú könnyelműség. A bakteriológiai lelet ép oly fontos mint a chemiai. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy Tapolcánk forrásvizének bakteri­ológiai vizsgálata igen kedvező ered­ményt fog mutatni. De ezen valószínűség sehogyan sem menti fel a várost azon kötelesség alól, hogy csak akkor kezde­ményezhet egy a város jövőjére nézve létkérdést képező ós igen költséges víz­vezetéket, ha előbb megszerezte minden a modern tudomány által megkövetelt garanciákat, a bevezeteudő viz jóságára nézve. Mig a bakteriológiai-, mikroskopiai vizsgálat meg nem törtónt és mig ezen vizsgálat kedvező eredménye constatálva nem lett, nddig a vízvezeték létesítésé­hez szükséges előmunkálatokat kezdemé­nyezni nem szabad. A bakteriológiai vizs­gálat eredménye néhány nap alatt meg­tudható, azért elkerülhetlen, hogy újból három palack forrásvíz küldessék vagy az országos • m. kir. chemiai-, vagy az egyetemi közegószségi intézethez, hogy ott vizsgálják meg a vizet qualitative és quantitative minden egyes vegyi alkat­részére, valamint mikroskopice és hogy határozzák meg annak keménységi fokát. Dr. Lővy László. Vármegyénk virilistái. Veszprém vármegye legtöbb állam­adót fizető megyebizottsági tagjainak 1895. évre érvénnyel bírandó névjegyzéke, melyet a megyei igazoló választmány f. hó 20-án tartott ülésében állított össze, a következő: (A • *-al jegyzettek adói kétszeresen vannak számítva tud. okleve­leik alapján.) 1. Gróf Esterházy Móric, főispán Pápa, 42992 frt 4 kr. 2. Br. Hornig Károly*, m. püspök Veszprém, 39514 frt 14 kr. 3. Gróí'IíVsfcetich Pál, nagybirtokos Dégh, 20511 fre 44 kr. 4- Gr. Esterházy Imre, nagybirtokos B.-Szombathely, 12599 frt 55 kr. 5. Gr. Nádasdy Feivnc, nagybirto­kos N.-Ladány, 119*2 írt 88 kr. 6. Gr. Esterházy Sándor, nagybir­tokos Drivocser, 11150 frt 71 kr. 7. Vajda Ödön, apát Zircz, 9691 frt 88 kr. 8. Gr. Wallis Gyula, nagybirtokos P.-Kovácsi, 9326 frt 23 kr. 9. Gr. Esterházy Ferenc, nagybirt. Devecser, 8081 frt 38 kr. 10. Ihász Lajos*, nagybirt. Hathalom, 7959 frt 20 ltr. 11. Gr. Batthyány Eleméi", nagybirt. Budapest, 7405 frt 49 kr. 12. Gr. Esterházy Béla, nagybirt. B.-Szombathely, 5605 frt 70 kr. 13. Gr. Esterházy György, nagybirt. Oszlop, 5558 frt 39 kr. 14. Freystädtler Jenő, nagybirtokos T.-Vázsony, 5015 frt 35 kr. 15. Gr. Draskovich József, nagybirt. Enying, 4806 frt 47 kr. 16. Gr. Erdődy Ferenc, nagybirt* Doba, 4570 frt 88 kr. 17. Dr. Palotai Ferenc 1 *, kanonok Veszprém, 4320 frt 8 kr. 18. Dr. Fej érvári József*, kanonok Veszprém, 4141 frt 38 kr. 19. Tóth Kálmán* földbirtokos Bo­zsok, 3966 frfc 54 kr. 20. Báró Fiáth Pál*, íöldbirfc. Aka, 3250 frfc 60 kr. 21. Dr. Ródei Gyula*, kanonok Vesz­prém, 3125 frfc 38 kr. 22. Jankovich Bósán József, nagy­birt. Gicz, 2719 frfc 43 kr. 23. Pribék István, kanonok Veszprém, 2427 frt 62 kr. 24. Cseresnyés Nándor*, földbirfc. Veszprém, 2345 frt 58 kr. 25. Villányi Szaniszló*, apát Bakony­bél, 2282 frt 34 kr. 26. Magyar János, kanonok Vesz­prém, 2198 írt 18 kr. 27. Gr. Zichy Ferraris Lajos, nbirl. N.-Szőllős, 2183 frt 10 kr. 28. Tallián Lázár, felszt. püspök Veszprém, 2179 frt 35 kr. 29. Vogronics Antal, kanonok Vesz­prém, 2127 frt 54 kr. 30. Dr. Bezerédj Viktor*, m. taná­csos Budapest, 2067 frfc 26 kr. 31. Verfcheitn Arcain, h.bórlö Enyiug, 2025 frt. 32. Jánossy Ágoston, kanonok Vesz­prém, 2015 frt 65 kr. 33. Br. Üchtrifcz Zsigmond, nagybirt. Budapest, 1977 frfc 21 kr. 34. Devics József, kanonok Vesz­prém, 1958 frt 50 kr. 35. Szabó György, kanonok Vesz­prém, 1695 frfc 92 kr. 36. Holifcscher B. Lipót, földbirt. Csetóny, 1691 frfc 96 kr. 37. Puzdor Gyula, földbirfc. Ajka, 1629 frfc 9 kr. ^38. Lamm Armin, földbirfc. Dégh, 1612 frt 5 kr. 39. Szalay Mihály, kanonok Vesz­prém, 1592 írt 18 kr. 40. Eötvös Károly, orszgy. képv. Budapest, 1555 frt 44 kr. 41 Kis Gábor*, ev. ref. lelkész Pápa, 1545 [frt 96 kr. 42. Nagy Károly, földbirt. Kenése, 1501 frt 89 kr. . 43. Eöry Farkas Kálmán* földbirt. Budapest, 1423 frt 24 kr. 44. Molnár István*, földbirt. Bánk, 1410 frt 10 kr. 45. Koller János, földbirt. Kfc.-Lak, 1399 frfc 31 kr. TÁRCA. KÖnycsepp. Van boldogság, — hiszen tanitom; Az iráB is beszéli, mondja . . . De nem, nem itt — csak tul a siron, Ha lehűlt a test földi rongya. S ha volna is e földi létben: Nekem, nélküled nem — ne légyen; Téged sehol föl nem találván, Bolyongjak csak zokogva árván. ,.. Majd tul a siron — igy tanitál: Biztass hitem vigasztalása, Tán messze sincs — hisz azt a sirt már Könyem patakja ássa, . . . ássa . .. Tóth József. Két sóhajtás. I. Nem hiszek ón a mosolygó szemednek. Nem'Íriszek, ha könnyeid is peregnek. Nem hiszek az Úristennek magának, Hogy valaha boldogsággal megáldhat. CsScdőB alkony borul le a világra .... Imidságot csókolok a kis szádra. Azután meg elfordulok s nevetlek, — Nem bízóm éc te benned -— csak szeretlek. Sasa Ede. • , n­Lelkemet ezernyi kínok tépik, Szivemben -tenger a fájdalom S halvány arcomnak okit kérdik, Nítn tudom megmondani bajom. Oly fáradt vagyok, oly nagyon fáradt . . Pihenni azért nem vágyódom Csak ha e sziv már utolsót dobbant, A sir csendjében ott nyughatom. Kocsis Gizella. A hypnózis. — A »Papai Lapok* eredeti tárcája. — A thuzséri különleges esettel kap­csolatban ugyan, de nem vonatkozással reá, mert hiszen a napilapok bőven ki­merítették a tárgyat, foglalkozom vele ós ha soraim érdemleges jelentőségre nem is tartanak igényt, becses lapja azon ol­vasóinak, kik a hypnózis lényegével nem igen ismerősek, mégis vélek némi szolgá­latot tenni. Miután a tudomány jelenleg titkos tényezőkkel nem munkálkodik, nem homályosíthatja Aeskulap nimbuszát sem, hogy látszólag titkos ós varázserővel biró eljárások a laikusok előtt és által is meg­vitattassanak, sőt azt tartom, hogy bizo­nyos szakmák reális érdeke akkor van biztosítva, ha azokba a laikus is belete­kinthet. Orvosi szempontból foglalkozván a kérdéssel, nem lehetne célom jóslátást és távollátást fejtegetni, hanem szorítkozom azon eljárásra, melynél a jóttevő szakértő oly panaszok esetén, melyek nem szervi elváltozásokon, hanem inkább funkcioná­lis zavarokon alapszanak, a hol a gyógy­füvek avagy ásványi anyagok megelőző használata azokat meg nem szüntette, — enyhítést ós talán teljes gyógyulást sze­rezni szándékozik. " A hypnózis technikája ép oly nehéz eljárás, mint bármely orvosi ráütót, sok tap»8it»l»tot éa nagy megjigyeióst igé­nyel. Biztonság a magatartásban szüksé­ges ahhoz, hogy valaki egy másik egyén lelki tényével rendelkezzék ós szenvedé­seinek szubjektive megkönnyebülóst sze­rezzen. A ki ez eljárás hatásában kételkedik, a kísérlettől nem sokat vár ós azt vala­mely komikus arcjátékkal, vagy hang­lejtéssel el is árulja, annak , nincsen oka csodálkozni, hogy kísérletei eredményte­lenek ; viszont azon egyén nem alkalmas médiumnak, ki vagy meg nem győzhető a hypnózis reális értékéről, vagy ennek rossz következményeitől tait, mert ezen egyén félelme ós kinos érzelmei eloszlat­hatlan akadályt képeznének. A hypnoti­zálás módjai különbözők ugyan, de va­lamennyi eljárás közös lényege abban áll, hogy elalvasra elmékeztetö érzéseket hoz létre. Leggyakoribb módszer a következő: A médiumot egy kényelmes karszékbe ültetjük ós megkérjük, hogy ránk figyel­jen és ezentúl ne beszéljen, mert az el­alvásban ez gátolná, csöndes fekvésű ós besötétített szoba legalább is az első kí­sérleteknél szükséges. Az altató a medi­diummal szemben foglal helyet és fölszó­lítja az utóbbit, hogy a kísérletező két kézujjára merően szegezze tekintetét. Rö­vid időn belől különös érzések jönnek létre a fikszirozotfc egyé*ben, melyeket az altató esetleg azon célra használhat fel, hogy azokat rábeszéléssel, úgyneve­zett szuggerálásával fokozza, például ek­ként : „Látom magánál hamar megy, már lecsöndesedik, arca nyugodt kifejezést nyer, szemhéja nehéz, szeme pislog már, nem lát tisztán, már nem soká elfog »Ittdni" Fogékony emberek két perc alatt elalszanak. Tehát a szuggerálás terén mozog a kísérletező; természetes, hogy a hypnotikus elaltatás stádiumában csak olyan érzéseket tanácsos szuggerálni, me­lyek önkényt is (bár lassabban) létre­jöhetnek. A hypnózis tulajdonképpeni gyógy­hatása a szuggesztión alapszik; az pedig lényegileg abban összpontosul, hogy a medium kórtüneteit erélyesen és határo­zottan tagadásba vesszük, vagy biztosít­juk róla, hogy bizonyos mozgást vagy mozdulatot, mely előbb lehetetlen volt, eszközölhet, vagy az előtt lehetségeseket meggátoljuk, vagy végre ráparancsolunk, hogy általunk megállapított időben és módozatok között cselekvöleg viselked­jék. Hatásosabb az eredmény, ha a hyp­uobizálfc beteg javulását valamely orvosi oselekvéshez fűzzük pl.: „Ezen a helyen nincsen már fáj­dalma, megnyomom, de a fájdalom el­múlt." Cirógatás ós nyomás a fájdalmas helyeken erős támpontja a lebeszélésnek. Még mélyebben ható lelki befolyást gya­korolhatunk az* által, hogy a médiumot állapota, vagy annak egyes tüneményei felöl némileg fölvilágosítjuk, bajának ja­vulását, esetleges megszűnését érvekkel bizonyítjuk, mert a legtöbb esetben nem állunk szembea korlátolt önmozdonynyal, hanem éles itólő képességgel biró lény­nyel van dolgunk, melyre a hypnózis idő-­tartama alatt nagyobb befolyást gyako­rolhatunk, mint ébren létében. A hypnózis tartama annak gyakor­lati szükségességétől függ. Adott viszo­nyok között hosasabb hypnózis az ered* monyt biztosabbá teszi, mint rövid alvás, sőt utóbbiból aztán sokszor fejfájással ós levertséggel ébred föl a médium, mintha nem eleget aludt volna. A felébresztésre elég: „Ez úttal elég volt. Ébredjen föl." Szük keretben e halvány vonással törekedtem a hypnózis hézagos képéfc vázolni. Én bizom gyógyító erejében is, bízom benne, hogy a Pravaz-fecskendö ós Bistouri mellett, foglal a jövőben méltó helyet. Dr. Gnóm, Ezer év mese költése. Az igazi népköltészet legmólysóge­sebb forrásai a mondák ós mesék. A val­lási, a legfelsőbb lényről való fogalmak, a' nép érzelem- ós gondolatvilágának első nyilatkozásai, a történelmi emlékek első nyomai ezekben a mondákban ós mesék­ben vannak lerakva ós megörökítve. Az életmódnak, társadalmi szokásoknak ós az ezekben nyilatkozó különleges nemzeti ízlésnek első csiráit pedig ezeken a me­séken és mondákon kivül más kútfőkben hiába keressük. Az úgynevezett irott kút­fők már tisztultabb, magasabb műveltsé­get tárnak elénk, mikor már az illető nópfaj jóval tul van bölcső-korán. Ezek a szájról-szájra, nemzeti hagyományként átszármazott költészeti emlékek az illető népfajnak igazi dajka-dalai. Ezek a me­sék és mondák tehát a nemzeti közmű­velődés történelmének legelső nyomai, a aielyek visszavezetnek bennünket jóval messzebb, azon tul, ahol a történetírás fonala megszakad. • A mese-költészetet ennél fogva két; 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom