Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-10-28
Megjelenik mi n (1 en vasárnap. Közérdekű sürgős, közlésekre koruukiut reudkivüli számok adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Alapnak szánt közlemények a r "V) M szer ^ esz ''ö s ®g® nez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. is lap PAPAI T.ÄPfllf rJiTAl Mi Ulli Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár, — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30kr. A díj előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai ^ hirlapközvetitö iroda) küldendők. y^Qj Pá pa város hatóságának és lóbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlön Észrevételek a Tapolcza forrásvizének vegyelemzésére. A vízügyi bizottság utolsó gyűlésében a Tapilcza forrásvizének vegyelemzésót rendelte el, mint első lépést azon célhoz, hogy városuuk valahára egészséges ivóvízzel legyen ellátva. A vegyelemzés ugy nagyjában és hozzávetőleg megtörtént ós örömmel fogja az egész város lakossága tudomásul venni, hogy a Tapolcza forrásvize igen jó ivóviz és teljesen alkalmas a bevezetésre. A vízvezeték első feltétele tehát megvan. A Tapolcza forrástelepén három helyen mertek vizet és azt elküldöttek az országos m. kir. chemiai intézethez. Ez intézetben mind a három vizpróbát külön vegyeleraezték. Az eltérés a három vizpróba között igen lényegtelen. Egynél vau ugyan lényegesebb eltérés, a menynyiben az ammóniáknak >erős nyomait? mutatta, de, ez csak onnan van, hogy méréskor esős idő volt, az utcáról csapadékvíz folyt a forrásba, ugy hogy már méréskor nem volt teljes tiszta a viz. Felesleges is volt három helyről merni a vizet a chemiai vizsgálathoz. Tudjuk mindannyian, hogy a Tapolcza forrásai egy nagy medencéből tápláltatnak és hogy a kibugyogó viz hatalmas mészszikla rétegen keresztül tör magáuak utat a felszínre. Ezen útjában a viz részint chemiai-' részint mechanikai uton vesz fel magába meszet, ezért bizonyos, hogy a forrásvíz mésztartalmú, még pedig sokkal több mész van benne, mint a nfennyi kellene. A gazdag mész tartalom okozza a viz keménységét; minél több a --mész vagy magnezia valamely vízben, az annyival keményebb. A megejtett vizsgálat szerint százezer rész vizben a szilárd részek mennyisége 32 ós 36 között volt. Bizonyos, hogy a talált szilárd alkatrészek legnagyobb része mészből áll, hogy ezen kivül még miféle földnemüek vannak a vizben, arról a vegyelcmzés semmiféle adatot nem tartalmaz, valamint arról sem, hogy miféle összeköttetésben fordulnak azok elő. Hiányzik a vegyelemzésböl a szénsav tartalom, valamint, hiányzik a bakteriológiai vizsgálat eredménye. Ha a város egy mindenesetre nagyon költséges vízvezetéket akar létesíteni, akkor mindezen adatokat előbb ismernie kell. Azért mondtam, hogy a chemiai vizsgálat csakúgy hozzávetőleg és nagyjában történt. De ezen hiányon lehet ós kell is segíteni az által, hogy újból néhány palack forrásvizet kell a nevezett intézethez Budapestre küldeni azon kórelemmel, hogy a vizet részletesen qualitative és quantitative analizálják ós hogy vizsgálják meg bakteriológiai tekintetben is. A vegyelemzésben gyenge nyomokban előforduló chloridok és sulfatok kétségkívül a mész. összeköttetésre vonatkoznak és ha jelentékenyebb mennyiségben volnának is, ártalmatlanok. Sokkal jobb, hogy a forrásvízben a nitrátoknak csak gyenge nyomait találták; nitritekből pedig semmit. Ugy a nitritek mint a nitrátok szerves anyagok bomlásából erednek és a mely vizben ezen két anyagból több tartalmaztatik, az az ivásra alkalmatlan. A mi utca- és házikutaink vize azért oly rossz és egészségellenes, mert főkép sok a nitrit és.nitrát tartalmuk. A mi kutvizünkben azért van oly sok nitrit és nitrát, mert a város talaja — melyből a kutak vizüket nyerik — telítve vau rothadó és bomlófélben levő szerves anyagokkal. Ennek oka pedig, hogy nincs canalizatiónk, mi által az összes növényi ós állati hulladékok és az összes mosogatóviz a földbe ivódik. Az igy megmételyezett föld szolgáltatja kutainknak a vizet. Legértékesebb sajátsága a Tapolcza forrásvizének, hogy az ammóniákból csak nyomokat tartalmaz. Hogy a kovácsműhely melletti forrásvizében miért találták az ammóniáknak erős nyomait, azt már említettem. Az ammóniák mindig felbomlásban levő, rothadó szerves anyagokra vall és a mely vizben ammóniák bár csekély mennyiségben van is — az veszedelmes. Forrásvizünk jó tulajdonságával összefügg a mult számban közölt vizsgálati táblázat azon rovata, hogy százezer rész vizben foglalt szerves anyagok oxydálására szükséges chamaeleon (kali hypermanganicum oldat) vízszintes vonással van jelezve. Kénhydrogént nem tartalmaz; vas meg nem határozható nyomokban v?« jelen, melyek mind jó tulajdonságok. Mivel a viz színtelen, szagtalan jó izü ós üledéke nincs, azért jogosult a chemiai intézet ítélete >aviz chemiai szempontból kifogástalan, jó minőségű és vízvezeték létesítésére alkalmas. < A mult számban ugyanezen ügyről megjelent cikkre van egy kis észrevételem. Hogy Tapolczafőn a forrásvizet granitsziklából fakasztatja — holott az mészkő — azt egyszerű lapsusnak veszem. Hogy az analyzisben semmi sincs a viz keménységi fokáról azt szerző irrelevánsnak tartja; ezen nézetét én nem osztom, mert az ivóviz keménységi foka nagyon sokat határoz. Az igen kemény viz árt az egészségnek; azért jó lesz bevárni mig egy uj chemiai vizsgálat forrásvizünknek ezen fontos sajátságát tisztába fogja hozni. De szerzőnek ezen pontTa vonatkozó nem báuomsága még megjárja, mert ha a Tapolcza forrásvize kemény viznek fogna is bizonyulni, ez sehogyan* sem lesz akadály a viz bevezetésénél. De egészen máskép áll, hogy nem bánomsága még a teljesen hiáuyzó bakteriológiai vizsgálatra is kiterjed. Ez már igen nagy fokú könnyelműség. A bakteriológiai lelet ép oly fontos mint a chemiai. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy Tapolcánk forrásvizének bakteriológiai vizsgálata igen kedvező eredményt fog mutatni. De ezen valószínűség sehogyan sem menti fel a várost azon kötelesség alól, hogy csak akkor kezdeményezhet egy a város jövőjére nézve létkérdést képező ós igen költséges vízvezetéket, ha előbb megszerezte minden a modern tudomány által megkövetelt garanciákat, a bevezeteudő viz jóságára nézve. Mig a bakteriológiai-, mikroskopiai vizsgálat meg nem törtónt és mig ezen vizsgálat kedvező eredménye constatálva nem lett, nddig a vízvezeték létesítéséhez szükséges előmunkálatokat kezdeményezni nem szabad. A bakteriológiai vizsgálat eredménye néhány nap alatt megtudható, azért elkerülhetlen, hogy újból három palack forrásvíz küldessék vagy az országos • m. kir. chemiai-, vagy az egyetemi közegószségi intézethez, hogy ott vizsgálják meg a vizet qualitative és quantitative minden egyes vegyi alkatrészére, valamint mikroskopice és hogy határozzák meg annak keménységi fokát. Dr. Lővy László. Vármegyénk virilistái. Veszprém vármegye legtöbb államadót fizető megyebizottsági tagjainak 1895. évre érvénnyel bírandó névjegyzéke, melyet a megyei igazoló választmány f. hó 20-án tartott ülésében állított össze, a következő: (A • *-al jegyzettek adói kétszeresen vannak számítva tud. okleveleik alapján.) 1. Gróf Esterházy Móric, főispán Pápa, 42992 frt 4 kr. 2. Br. Hornig Károly*, m. püspök Veszprém, 39514 frt 14 kr. 3. Gróí'IíVsfcetich Pál, nagybirtokos Dégh, 20511 fre 44 kr. 4- Gr. Esterházy Imre, nagybirtokos B.-Szombathely, 12599 frt 55 kr. 5. Gr. Nádasdy Feivnc, nagybirtokos N.-Ladány, 119*2 írt 88 kr. 6. Gr. Esterházy Sándor, nagybirtokos Drivocser, 11150 frt 71 kr. 7. Vajda Ödön, apát Zircz, 9691 frt 88 kr. 8. Gr. Wallis Gyula, nagybirtokos P.-Kovácsi, 9326 frt 23 kr. 9. Gr. Esterházy Ferenc, nagybirt. Devecser, 8081 frt 38 kr. 10. Ihász Lajos*, nagybirt. Hathalom, 7959 frt 20 ltr. 11. Gr. Batthyány Eleméi", nagybirt. Budapest, 7405 frt 49 kr. 12. Gr. Esterházy Béla, nagybirt. B.-Szombathely, 5605 frt 70 kr. 13. Gr. Esterházy György, nagybirt. Oszlop, 5558 frt 39 kr. 14. Freystädtler Jenő, nagybirtokos T.-Vázsony, 5015 frt 35 kr. 15. Gr. Draskovich József, nagybirt. Enying, 4806 frt 47 kr. 16. Gr. Erdődy Ferenc, nagybirt* Doba, 4570 frt 88 kr. 17. Dr. Palotai Ferenc 1 *, kanonok Veszprém, 4320 frt 8 kr. 18. Dr. Fej érvári József*, kanonok Veszprém, 4141 frt 38 kr. 19. Tóth Kálmán* földbirtokos Bozsok, 3966 frfc 54 kr. 20. Báró Fiáth Pál*, íöldbirfc. Aka, 3250 frfc 60 kr. 21. Dr. Ródei Gyula*, kanonok Veszprém, 3125 frfc 38 kr. 22. Jankovich Bósán József, nagybirt. Gicz, 2719 frfc 43 kr. 23. Pribék István, kanonok Veszprém, 2427 frt 62 kr. 24. Cseresnyés Nándor*, földbirfc. Veszprém, 2345 frt 58 kr. 25. Villányi Szaniszló*, apát Bakonybél, 2282 frt 34 kr. 26. Magyar János, kanonok Veszprém, 2198 írt 18 kr. 27. Gr. Zichy Ferraris Lajos, nbirl. N.-Szőllős, 2183 frt 10 kr. 28. Tallián Lázár, felszt. püspök Veszprém, 2179 frt 35 kr. 29. Vogronics Antal, kanonok Veszprém, 2127 frt 54 kr. 30. Dr. Bezerédj Viktor*, m. tanácsos Budapest, 2067 frfc 26 kr. 31. Verfcheitn Arcain, h.bórlö Enyiug, 2025 frt. 32. Jánossy Ágoston, kanonok Veszprém, 2015 frt 65 kr. 33. Br. Üchtrifcz Zsigmond, nagybirt. Budapest, 1977 frfc 21 kr. 34. Devics József, kanonok Veszprém, 1958 frt 50 kr. 35. Szabó György, kanonok Veszprém, 1695 frfc 92 kr. 36. Holifcscher B. Lipót, földbirt. Csetóny, 1691 frfc 96 kr. 37. Puzdor Gyula, földbirfc. Ajka, 1629 frfc 9 kr. ^38. Lamm Armin, földbirfc. Dégh, 1612 frt 5 kr. 39. Szalay Mihály, kanonok Veszprém, 1592 írt 18 kr. 40. Eötvös Károly, orszgy. képv. Budapest, 1555 frt 44 kr. 41 Kis Gábor*, ev. ref. lelkész Pápa, 1545 [frt 96 kr. 42. Nagy Károly, földbirt. Kenése, 1501 frt 89 kr. . 43. Eöry Farkas Kálmán* földbirt. Budapest, 1423 frt 24 kr. 44. Molnár István*, földbirt. Bánk, 1410 frt 10 kr. 45. Koller János, földbirt. Kfc.-Lak, 1399 frfc 31 kr. TÁRCA. KÖnycsepp. Van boldogság, — hiszen tanitom; Az iráB is beszéli, mondja . . . De nem, nem itt — csak tul a siron, Ha lehűlt a test földi rongya. S ha volna is e földi létben: Nekem, nélküled nem — ne légyen; Téged sehol föl nem találván, Bolyongjak csak zokogva árván. ,.. Majd tul a siron — igy tanitál: Biztass hitem vigasztalása, Tán messze sincs — hisz azt a sirt már Könyem patakja ássa, . . . ássa . .. Tóth József. Két sóhajtás. I. Nem hiszek ón a mosolygó szemednek. Nem'Íriszek, ha könnyeid is peregnek. Nem hiszek az Úristennek magának, Hogy valaha boldogsággal megáldhat. CsScdőB alkony borul le a világra .... Imidságot csókolok a kis szádra. Azután meg elfordulok s nevetlek, — Nem bízóm éc te benned -— csak szeretlek. Sasa Ede. • , nLelkemet ezernyi kínok tépik, Szivemben -tenger a fájdalom S halvány arcomnak okit kérdik, Nítn tudom megmondani bajom. Oly fáradt vagyok, oly nagyon fáradt . . Pihenni azért nem vágyódom Csak ha e sziv már utolsót dobbant, A sir csendjében ott nyughatom. Kocsis Gizella. A hypnózis. — A »Papai Lapok* eredeti tárcája. — A thuzséri különleges esettel kapcsolatban ugyan, de nem vonatkozással reá, mert hiszen a napilapok bőven kimerítették a tárgyat, foglalkozom vele ós ha soraim érdemleges jelentőségre nem is tartanak igényt, becses lapja azon olvasóinak, kik a hypnózis lényegével nem igen ismerősek, mégis vélek némi szolgálatot tenni. Miután a tudomány jelenleg titkos tényezőkkel nem munkálkodik, nem homályosíthatja Aeskulap nimbuszát sem, hogy látszólag titkos ós varázserővel biró eljárások a laikusok előtt és által is megvitattassanak, sőt azt tartom, hogy bizonyos szakmák reális érdeke akkor van biztosítva, ha azokba a laikus is beletekinthet. Orvosi szempontból foglalkozván a kérdéssel, nem lehetne célom jóslátást és távollátást fejtegetni, hanem szorítkozom azon eljárásra, melynél a jóttevő szakértő oly panaszok esetén, melyek nem szervi elváltozásokon, hanem inkább funkcionális zavarokon alapszanak, a hol a gyógyfüvek avagy ásványi anyagok megelőző használata azokat meg nem szüntette, — enyhítést ós talán teljes gyógyulást szerezni szándékozik. " A hypnózis technikája ép oly nehéz eljárás, mint bármely orvosi ráütót, sok tap»8it»l»tot éa nagy megjigyeióst igényel. Biztonság a magatartásban szükséges ahhoz, hogy valaki egy másik egyén lelki tényével rendelkezzék ós szenvedéseinek szubjektive megkönnyebülóst szerezzen. A ki ez eljárás hatásában kételkedik, a kísérlettől nem sokat vár ós azt valamely komikus arcjátékkal, vagy hanglejtéssel el is árulja, annak , nincsen oka csodálkozni, hogy kísérletei eredménytelenek ; viszont azon egyén nem alkalmas médiumnak, ki vagy meg nem győzhető a hypnózis reális értékéről, vagy ennek rossz következményeitől tait, mert ezen egyén félelme ós kinos érzelmei eloszlathatlan akadályt képeznének. A hypnotizálás módjai különbözők ugyan, de valamennyi eljárás közös lényege abban áll, hogy elalvasra elmékeztetö érzéseket hoz létre. Leggyakoribb módszer a következő: A médiumot egy kényelmes karszékbe ültetjük ós megkérjük, hogy ránk figyeljen és ezentúl ne beszéljen, mert az elalvásban ez gátolná, csöndes fekvésű ós besötétített szoba legalább is az első kísérleteknél szükséges. Az altató a medidiummal szemben foglal helyet és fölszólítja az utóbbit, hogy a kísérletező két kézujjára merően szegezze tekintetét. Rövid időn belől különös érzések jönnek létre a fikszirozotfc egyé*ben, melyeket az altató esetleg azon célra használhat fel, hogy azokat rábeszéléssel, úgynevezett szuggerálásával fokozza, például ekként : „Látom magánál hamar megy, már lecsöndesedik, arca nyugodt kifejezést nyer, szemhéja nehéz, szeme pislog már, nem lát tisztán, már nem soká elfog »Ittdni" Fogékony emberek két perc alatt elalszanak. Tehát a szuggerálás terén mozog a kísérletező; természetes, hogy a hypnotikus elaltatás stádiumában csak olyan érzéseket tanácsos szuggerálni, melyek önkényt is (bár lassabban) létrejöhetnek. A hypnózis tulajdonképpeni gyógyhatása a szuggesztión alapszik; az pedig lényegileg abban összpontosul, hogy a medium kórtüneteit erélyesen és határozottan tagadásba vesszük, vagy biztosítjuk róla, hogy bizonyos mozgást vagy mozdulatot, mely előbb lehetetlen volt, eszközölhet, vagy az előtt lehetségeseket meggátoljuk, vagy végre ráparancsolunk, hogy általunk megállapított időben és módozatok között cselekvöleg viselkedjék. Hatásosabb az eredmény, ha a hypuobizálfc beteg javulását valamely orvosi oselekvéshez fűzzük pl.: „Ezen a helyen nincsen már fájdalma, megnyomom, de a fájdalom elmúlt." Cirógatás ós nyomás a fájdalmas helyeken erős támpontja a lebeszélésnek. Még mélyebben ható lelki befolyást gyakorolhatunk az* által, hogy a médiumot állapota, vagy annak egyes tüneményei felöl némileg fölvilágosítjuk, bajának javulását, esetleges megszűnését érvekkel bizonyítjuk, mert a legtöbb esetben nem állunk szembea korlátolt önmozdonynyal, hanem éles itólő képességgel biró lénynyel van dolgunk, melyre a hypnózis idő-tartama alatt nagyobb befolyást gyakorolhatunk, mint ébren létében. A hypnózis tartama annak gyakorlati szükségességétől függ. Adott viszonyok között hosasabb hypnózis az ered* monyt biztosabbá teszi, mint rövid alvás, sőt utóbbiból aztán sokszor fejfájással ós levertséggel ébred föl a médium, mintha nem eleget aludt volna. A felébresztésre elég: „Ez úttal elég volt. Ébredjen föl." Szük keretben e halvány vonással törekedtem a hypnózis hézagos képéfc vázolni. Én bizom gyógyító erejében is, bízom benne, hogy a Pravaz-fecskendö ós Bistouri mellett, foglal a jövőben méltó helyet. Dr. Gnóm, Ezer év mese költése. Az igazi népköltészet legmólysógesebb forrásai a mondák ós mesék. A vallási, a legfelsőbb lényről való fogalmak, a' nép érzelem- ós gondolatvilágának első nyilatkozásai, a történelmi emlékek első nyomai ezekben a mondákban ós mesékben vannak lerakva ós megörökítve. Az életmódnak, társadalmi szokásoknak ós az ezekben nyilatkozó különleges nemzeti ízlésnek első csiráit pedig ezeken a meséken és mondákon kivül más kútfőkben hiába keressük. Az úgynevezett irott kútfők már tisztultabb, magasabb műveltséget tárnak elénk, mikor már az illető nópfaj jóval tul van bölcső-korán. Ezek a szájról-szájra, nemzeti hagyományként átszármazott költészeti emlékek az illető népfajnak igazi dajka-dalai. Ezek a mesék és mondák tehát a nemzeti közművelődés történelmének legelső nyomai, a aielyek visszavezetnek bennünket jóval messzebb, azon tul, ahol a történetírás fonala megszakad. • A mese-költészetet ennél fogva két; 43