Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-09-23

és iparuk volt. Ebből kifolyólag az államhatalom különös gondját képezte mindig,, és mindenütt a kereskedelem és ipar fejlesztése. „ Hogy hazai iparunk és kereskedelmünk" a legutóbbi három évtized alatt oly hatalmasan fejlődött, nem utolsó sorbaiL, ama támasznak köszönhető, melyet a magántisztviselők kara képvisel. . Mint közkatonákra, reájuk a munka legnehezebb része háramlik s elfogultság volna be nem ismerni, hogy e buzgó munkálkodásukkal lényegesen elősegítik nemzeti jólétünket. És ennek dacára a magántisztviselők munkálkodásuk eredményéből vajmi keveset élveznek, díjazásuk — legtöbb esetben — csak a napi szükségletek fedezésére elegendő s oly tőkére, mely hivatva volna aggkorukban, munkaképtelenség esetén az élet fentartására szükséges jövedelmet nyújtani, nem tehetnek szert-. Gondoskodni kellett tehát oly intézményről, mely hivatva van a magántisztviselőket munka- ós keresetképtelenség esetére a nyomortól megóvni s ez igyekvés eredménye, hogy egynehány lelkes főnök és magántisztviselő lankadatlan buzgólkodásával a ^Magántisztviselők Országos Xyugdijegyesülete« megalakult s gróf Teleki Géza v. b. t. t. mint elnök, Gulácsy Dezső országgyűlési képviselő és Wi-isz Berthold gyáros, mint alelnökök az intézmény élére állottak. Ezen egyesületnek nemes és magasztos célja: tagjainak nyugdijat, elhalálozásuk esetén özvegyeiknek évi járulékot, vagy teljesen árván maradt kiskorn gyermekeiknek nevelési járulékot bizto sitani. c Midőn a magántisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak eme legvitálisabb érdekeiről van szó, feleslegesnek tartunk minden buzdítást. Megvagyunk győződve arról, hogy az egyesület megalakulásának híre és az alapszabályok rövid ismertetése elegendő arra, hogy az érdekelteket a belépésre serkentse. Bátran állíthatjuk, hogy nem létezik intézet, melynek alapszabályai hason szabadelvű alapra volnának fektetve és oly körültekintően számolnának az em. béri élet különböző esélyeivel, mint éppen a magántisztviselők országos nyugdíjegyesületé. Az alapszabályok előnyeinél fogva bizouyára miuden magántisztviselő, kereskedelmi alkalmazott, ugy maga, mint a társadalom--iránt is mulaszthatlan kötelességének fogja tekinteni, hogy jövője -biztosítása érdekében az egyesület kötelékébe lépjen. Hogy az egyesület a maga elé tűzött humánus célt miuél inkább elérje, elhatározta, hogy épp ugy, mint a fővárosban, „ a vidéki nagyobb városokban is, létesít választmányokat oly hivatással, hogy, környékbeli magánhivatalnokokkal és kereskedelmi alkalmazottakkal ismer* •tessék a nyugdíjbiztosítás előnyeit és híveket,- illetve ujabb tagokat szerezzenek. A győri ker. és iparkamara hatás* "köréhez tartozó városok részére a választmány legközelebb Győrött meg fog . alakulni, jnelyre az érdeklődők figyelmét már előre felhívjuk. A pápai ev. ref. főiskola történetének vázlata. Irta; Kis Ernő. Az emberi mivelődés terjedésének leg*' világosabban beszélő tanúságai az iskolák, -hol a vallásnak, a tudományoknak s a honszeretetnek oltárai állanak, hol „a jövő nemzedék felfelé tekinteni, nemes célokért létesülni, értök fáradni, nekik áldozni tanul." Régi, még a reformatio idejébe visz* szanyuló tanintézete a magyarországi reformátusoknak a pápai ev. ref. főiskola, a mely eredetét az 1531-ik évből veszi, a midőn Enyingi Török Bálint volt Pápa földesura. E főiskola történetének vázlatát adják elő az alábbi sorok, s hogy az iskola viszontagságos életét jobban megérthessük, némi adatokat, a mennyi a viszonyok megértésére szükséges, a város történetéből is, melynek kebelében iskolánk keletkezett? elmondunk. • Pápa .városa Szt. István királyunk korából veszi eredetét, a midőn Gizella királynéval sok német lovag, köztük a népeíeknil* naplókig j§ yirápó, PQPQ gróft család egy sarja is hazánkba költözött, ki jutalmul a királytól jószágot nyervén, azon letelepült, s ezen első tulajdonosától vette városunk eredetét, s -nevéről nyerte nevét. Igy a történelem, — de a monda szebben adja elő Pápa eredetét. E szerint Szt. István királyunk e helyen találkozott a Rómából visszatért, számára koronát hozó Asztrik apáttal, s a korona láttára a király felkiáltott: „Eece. Papa inisit mihi coronam" s tisztelete jeléül a helyet Pápának nevezte el. Bárraint álljon a dolog, az első történelmi adat városunkról I. Endre királyunk idejébe vezet vissza, midőn III. Henrik hadai J051-ben hazánkba jöttek, Pápán keresztül vették ut jókat Győr felé, írja a hazai történelem. Ezután Zsigmond kiráiy korában lép ismét a történelem színpadára városunk, ki itt adta ki 140.1-ben okt. 27-én siklósi fogságából kiszabadulása után általános anniestiát biztosító levelét, kedvelt hívének Garay Miklós nádornak birtokán. Zsigmond király korától már lépésről lépésre kísérhetjük Pápa történetét, s valamint Albert király, ugy utódai is biztosítják a már különböző kiváltságokat nyert város jogait. I. Mátyás korában az általa kedvelt Szapolyai családot találjuk Pápa birtokában, s könnyű megérteni a kapcsot, hogy a Szapolyaiak kezéről Török Bálintnak kezére jut Pápa, Ezen körülménynyel főiskolánk keletkezéséhez értünk. Enyingi Török Bálint alatt, kinek neje is a prot. Pempílinger Márk gróf leánya volt, az egész város új földesura vallására, a ref. vallásra tért. A prot. egyhá/itörténelmi íróknak, s Tóth Ferencznek „a pápai ref. ekkl. históriája" czimü müvein kívül mutatja ezt azon napjainkig megőrzött meghívó levél, a melylyel „az egész város akaratjából" a város főbírája az egész tanácscsal és az esküdtükkel együtt hívják meg 1612-ben Kanizsai Pálfy Jánost második lelkészül. Magának a pápai ref. főiskola keletkezéséi a< 1531-ik évre kell :ennünk, s midőn ezt teszszük, nem a hagyomány ingatag alapján indulunk el, hauem főiskolánk könyvtárában őrzünk két régi kis harangot, a melyek felirata ezt mondja: „Sckolae reformatae Papensis 1531." Ezek a harangok az iskola viszontagságai közben szenvedett sérüléseik folytán bár némaságra vannak kárhoztatva, mégis hangosan beszélnek a mellett, hogy 1531-ben Pápán a reformátusoknak iskolájuk volt. Kevéssel ezután az írott emlékek is megszólalnak, s az lőSö-ik évtől kezdve összeállíthatjuk már az iskola tímárainak névsorát is. Mig az iskola keletkezésének idejére nézve az adatok eligazítanak, ez iskola helyére uézve útbaigazítást nem találunk, azonban ha a viszonyok ból következtetnünk lehet, •megkísérelhetjük annak keresését, s akkor azon eredményre jutunk, hogy ez az első ref. iskola a város piacán állott, a hol állott a templom is, tornyával keletnek nézve. Ugyanis rnidőu a földesúrral együtt az egész város, mint fentebb előadtuk, a református hitre tért, a kath. egyház javai, templom, iskola és papház, melyek pedig kezdet óta a piaczon állottak, mint máshol, ugy itt is a ref. egyház javaivá lettek. Kitűnik ez az 1660 ík évnek alább elmondandó történetéből, a midőn e javaknak a _ kath. hívek által visszavétetéseért semmi kárpótlást nem igényelhetett a ref. lakosság. Euyiugí Török Bálintnak, az ő fiainak s a protestáns Nyáriakuak földes urasága idején még e javakbau ültek benne a reformátusok. Ezen az áttérés idején szerzett javakból való kiforgatását őseinknek egy századon át a viszonyok, nevezetesen a török terjeszkedésétől való félelem és az együttes védekezés szüksége megakadályozták. így vívott Pápa a XVI. század folyamán két ízben életkalálharczot a török ellen az 15-13 és 1555-ik években, s kegyelettel őrzi nevét 'az említett évekből tönörtéuelmünk Enyingi Török Bálint tisztjének, Martonfalvay Imre deáknak, ki-e várost a polgársággal, kezdetleges erődítései daczára, mindkét alkalommal megvédelmezte. Azonban az 1591-ik évben mégis török kézre került e város s három . évig a török volt benne a földesúr, a mely körülmény azonban unut honunkban más helyeken, ugy nálunk is a reformátusok állapotán és így iskolánk állapotán is mit sem változtatott. Egy százada folyt le ezen első helyén a pápai ref. főiskola életének, s mivel e város a török ellenében végvár volt, falai között a vallási viszály ismeretlen maradt. Odakünn dúlt és közbenközben hazánkba is átcsapott a 30 éves vallásháború, azonban a pápaiak csak híréből ismerték e viszályt. Bethlen Gábor hadait 16*0- bau befogadja városunk, hanem azután mikor odakünn minden elcsendesült, akkor kezdődött meg Pápán a vallási viszályok kora, a mely időponttal a pápai ref. főiskola történetének második korszakához érkezünk* • II. Főiskolánk életének második kor-, szaka, kezdődik m évben, § a, ref,' egyháznak, s vele az iskolának a városból kiűzetésével s 30 éves száműzetése végeztével ér véget az 1783-ik évben. Midőn I. Leopold ült hazánk trónján, az egész országban hatalmas erővel folyt az ellenreformatio munkája. Igy történt ez városunkban is, midőn az 1660-ik évben „az iskola s a professori házak, — írja Tóth Ferencz — devecseri katonaság segítségével és földesúri hatalommal élvétetvén, az akkor itt lakott katholikusoknak általadattak. A templom elvétele alkalmával történt, hogy ^ református deákok közül némelyek a toronyba felmentek, a kik közül egyet, Vr£tarits nevü devecseri hadnagy a toronyból levetett. Ugyanekkor és az ezen történetet megelőző hónapokban, észrevevén némely még nemes embereknek is sanyargattatásokból az elkövetkező veszedelmet, több mint 600 református mesterember és katona Pápát idehagyta." Nem levén sehol nyoma annak, hogy ezen elvett javakért a pápai reformátusok valaha kárpótlást követeltek volua, e körülményből azt következtetjük, hogy ők ez ideig eredetileg kath. egyházi javakban ültek városunkban, a mely körülményt annak idején áz^egész városnak református hitre térése teljesen megmagyaráz. Mivel azonban ekkor a város piaczárói kiszorultak, s attól messze távozni még .sem akartak, a píacz tőszomszédságában a mai Halas-utca 45. és 46. sz. házainak helyén építették fel uj iskolájukat egy emeletre, melynek tőszomszédságában épült toronynyal új templomjuk. Az emiitett iskolában volt egy nagy auditórium, togatus deák-oknak való öt tágas szoba, a tanuló ifjaknak hét classisaí, vagyis tanuló különös szobái, egy közönséges könyvesház, a professornak egy szobája, konyhája, és a felső emeletben egy museuma, kántornak is egy különös szobája. .Az iskolaudvar közepén volt egy szederfa, mely utóbb az iskola pecsétjébe is felvétetett, mint ezeket Tóth E. idézett munkájában olvashatjuk. Ezen iskolában tanítás idejére esik a pápai református híveknek erős gyanúba fogása és vallatása a Vesselényi összeesküvésében való részességükért az 1666-ik évben. Ez iskolában tanítás idejére esik városunknak 1683-ban egy hónapig ismét török kézre jutása, s ezen iskola esett áldozatul Heister boszujának 1707-ben II. Rákóczy Eerencz felkelése idején. Nevezetein Pápa e mozgalomban Rákóczy duuáiitúli seregének volt főhadiszállása, a váruMiuk egy szívvel lélekke.1 a felkelőkkel tartott, még a pápai Szt. Eerencz rendieket is „kurucz barátoknak" nevezték ez idóbeu; a város polgárai pedig számosau Rákóczy hadaihoz- csatlakozlak. Azonban kuruczoskodásukért keserűen meglakoltak, 1707 aug. 14 én gr. Pálfy tábornok egész Pápát felperzseltette a királyi hadakkal, úgyhogy Tallián Sándor és Botkáné házán kivül épen a városban más ház uein maradt. (Vége köv.) Színházi krónika. Vasárnap délután Tündérlak Magyar' honban került színre a rendes vasárnapi publikum elötfc, mely az ismert népszínmű nótáin jói mulatott. — Este zsúfolt ház elöbt másodszor adták az Uj honpolgárt. Szinte sajnálnunk kell a szereplöknek ily üres, haszontalan fércmunkára fordított buzgóságát és fáradságát. Mert bármennyire értéktelennek is tartjuk e darabot, azt el kell ismernünk, hogy színészeink mind egytől egyig kitűnően adták szerepeiket. Sziklay Kiold stein Számi) mókáin és rögtönzésein a közönséggel együtt nevettek a színészek is, s Szende Anna — a ki pedig ma különösen kedves ós bájos volt, s gyönyörűen énekelt is — a balletjelenetben nem tudván visszafojtani a nevetést, kétszer is benrekedt az éneklésben. A nem épen. uj, s nem is mindig szellemes, inkább orfeumokba illő élcekböl öszszeszött bohózat állandó derültségben tartotta a közönséget. Hétfőn Ohnetuek Vasgyáros o. színmüvét adták elő, Komjáthyval a címszerepben. Az előadásról a legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznunk. Komjáthy hatalmas, minden nüánszában művészileg kidolgozott alakítást nyújtott és kitűnő játékával az előadás nagy sikerének oroszlánrészét magának szerezte. Tuboly Clementin Olaire nehéz szerepében kiváló sikert ért el. Eleinte egy kissé feszesen, idegenszerüen mozgott a színpadon ; de később sikerült lámpalázát leküzdeni, s különösen Derblay-vel való jelenetei igen nagy hatást keltettek. — A közönség több ízben nyílt színen is tapsokkal jutalmazta. — Komjáthy né mesteri alakítást nyújtott a bosszú vágyó Athanais szerepében, ü-yürki Szeréna, ki Szilassy Róza helyett adta Sophiet, kedvesén társalgott. Kisebb szerepekben Follinuszné, Kendi Boriska

t Sziklay és Szilágyi tűntek ki. Hidvóghi ós,Vidor, a kik eddigi szerepeikben jeles színészeknek mutatkoztak, a mai estén szögletes ós félszeg .modorú játékukkal nem épen váltak az ensemblenak dicséretére. Kedden Nebántsvirág került szinre üres ház elötfc. — Maga az előadás — mintha csak a publikum csekély számához, lett volna mérve — vontatott, s oly rosszul rendezett volt, hogy. az eddigi operetté előadások nívója mögött messze elmaradt. Erdei Rózsának első nagyobb debutje volt mai fellépése, de bizon ez nem járt valami nagy sikerrel. Hangja nem eléggé iskolázott, .s az első felvonásban még ehhez járult lámpaláza is, mely egyébként is kis terjedelmű hangját nem engedte, teljesen érvényesülni. Igy különösen az akadémikussal való jelenete meglehetősen gyenge volt. Legjobban tetszett a második felvonásban, a melyben már lámpaláza sem volt oly erős, s kissé otthonosabban mozgott a színpadon. —

1 Kedves színpadi alakja, behízelgő hangja, mely ugy terjedelmében mint tisztaságában fejlődni fog, képesíteni fogják őt idővel hasonló nagyobb kaliberű szerepeknek teljes sikerrel előadására. Konstatálnunk kell, hogy a közönség, különösen a második felvonás ucán, rokonszenvesen fogadta, s több ízben kihívta a függöny elé. — A mai előadáson különben Sziklay sem játszott ugy, a hogy szokott. Celestinje néha-néha nagyon is flegmatikus volt. Kendi Boriska ügyesen adta Coriuuát. A többi szereplök néha-néha jól is játszottak. Szerdán Mosernek ismert vígjátéka A könyotúrnok ment félig telt ház előtt. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. Összevágó előadás, ügyes rendezés, és a mi fő a szereplők- vállvetett' buzgalma egyaránt előmozdították az est sikerét. Kendi Boriska és Gyürki Szeréna versenyeztek egymással a kedvességben; kitűnő játékuk több ízben keltett zajos tapsvihart. Szilassy Rózsa igen jó volt Sarah szerepében, Komjáthy művészileg adta Macdonaldot. Sziklay és Beczkóy két kitüuö alakot mutattak be, s egész estén át kacagtatták a közönséget. A többi szereplök is mind jól megfeleltek kötelességüknek. Csütörtökön follinuszné Cs. Etel vette ki jutalomjátékát Voss Richárdnak A bűnös c. darabjában. Follinusznét eddig az igazgató nem igen foglalkoztatta, s egyetlen jelentékeny szerepében sem lépett fel. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy az iiyíéle rómdrámáknak nálunk nem igen akad publikuma, akkor könnyen érthetjük azt, hogy miért kellett e kiváló színésznő jutaiomjátékának ily szégyenletesen csekély számú közönség előtt le*folyni. — Follinuszné ós Komjáthy a lehető legjobbat nyújtották nehéz szerepeikben. Minden hatásvadászat mellőzésével, a mire - pedig e darabban bőséges alkalmuk volt, a legegyszerűbb, legmesterkéletlenebb előadassál óriási hatást értek el, s számtalanszor fakasztottak könnyeket a nézők szeméből. Harmadik felvonásbeli párjeienetük alatt alig maradt szem könytöl szárazon a színházban. Sziklay idegrázó, s kissé túlzó realizmussal adta Schmidt Vilmost. Kívülük, még Hidvóghy, Szentes, Tuboly ós Vidor érdemeltek dicséretet. 'Pénteken ismét premierben volt részünk. A tüzérek hadgyakorlaton c francia bohózatot adták, Szilágyi és Follinuszné az öreg ezredespárt kitűnően játszották, nemkülönben jó volt Szilassy Róza is. Szende Anna játékán meglátszott hogy „beugrott

11 Kendi Boriska szerepébe. Tuboly és Gyürky Szeréna bájosak voltak s kedvesen és sikkessen játszottak. Ügyes volt Rontay Boriska is. A többi szereplőkről kevés jót mondhatunk; még Sziklay sem volt kifogástalan. Altalábau a mai előadás a gyengébbek közé tartozik. A szombati előadásról legközelebbi számunkban referálunk, Hivatalos rovat. 4694. 1894. Hirdetmény. Pápa város központi választmánya ezennel közhírré teszi, hogy az országgyűlési kép viselő választók lb95 évi- névjegyzéke ellen beadott felszólamlások felett hozott határozatok f. 1894. évi szept. 20-tól szept. 30-ig *a polgármesteri hivatalban közszemlére kitéve lesznek. Mi azzal hozatik köztudomásra, hogy az érdekeltek a közszemlére kitételt követő 10 nap alatt a királyi curiához intézett felebbezósüket a központi választmány alólirt elnökéhez benyújthatják. Pápán, 1894. szept. 15. Osvald Dániel polgármester, a központi választmány elnöke* Hirdetmény. * A. megyei törvényhatóság által megalkotott ebtartási szabályrendelet értelmében; í*ápa yáros területére nézve 1894-ik évre Összeállított" ebadó kivetési lajstrom f. évi szeptember hó 24-ikétol október 2-ig, — nyolc napon áfc a városi pénztári hivatalban közszemlére kitéve leend ; mi az ebtartó közönségnek azzal hozatik tudomására, hogy, ezen nyolc napi idő alatt az érdekelt egyes felek, a reájuk nézve netán sérelmesnek tartott adókivetés ellen a városi tanácsnál felszólamlással élhetnek. Pápa, 1894. szept. 22. Osvald Dániel polgárm'ester. KÜLÖNFÉLÉK. — Vármegyénk és a — király. Dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képv., lapunk tulajdonosa előtt, ki vármegyénk orsz. képviselői közül egyedül tagja újból a delegátlónak, — mint a' hírlapokból olvassuk — Ő Felsége szóba hozta vármegyénket is. „Ön otthon nyaralt az idén Veszprémben^ — kérdé a király a cerele' 'alkalmából Fenyvessyt. — „Nem — válaszolt Fenyvessy — de nagyrészt.oithon'^Pápán, bár Veszprémben js otthon vagyok." A király azután azonnal rátért megyei viszonyainkra. „Sok apanaszugy-e Veszprém megyében a szárazság miatt." „Még több panasz vau Felséges Uram, a buza-árak csekélysége miatt." „Az bizony nagy baj, bárcsak lehetne rajta segíteni" .— monda a király. Majd a veszprémi tüzkárosultak- felöl tett kérdést, mire Fenyvessy megjegyzé, hogy országszerte oly sok segély jött egybe, hogy a kár nagyrészt fedezve, lett. — „Azón igazán örülök" — szólt a király. Végül megkérdezte Fenyvessyt, hogy megint, a külügyi bizottságban van-e, s hogy simán folynak-e le a tárgyalások? — A főiskolai köztartás felügyelőjévé, Németh Istvánnak gazdasági tanácselnökké megválasztása folytán, dr'.' Antal Géza választatott meg. — A nyolcvanéves t Pulszky Ferenc. Egy igazán nagy ember születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelték hétfőn széles Magyarországon sokfelé. A kedélyben, szellemben örökifjú aggastyán, nagy idők nagy dolgokat megért nagy embere Pulszky Ferenc e napon lett nyolcvau esztendős. Nyolcvan, esztendő szép idő. Végére siet a század, mely még ifju volt, midőn öt szülte, sokat és sokféleképen fordult á világ a hosszú évtizedek alatt, de ő megtartotta lelke ifju hevét, szelleme örök üdeséget. Ritka embernek adatott meg, hogy ily kort érjen, de még ritkábbnak, hogy e szép idő alatt annyit éljen, — a szó igazabb, nemesebb, dicsőségesebb értelmében. Munkásságának köre oly tág,, foglalatja oly gazdag, hogy igazán bajos volna kijelelni, melyik az a tér, melyen többet működött. Hazafi, tudós, publicista, iró, politikus — egy univerzális zseni, a minőt ritkán termelnek az áldottabb idők. Nagy mult után dicsőséges jelen ós hoszszu jövendő osztályrésze annak a kiváló embirnek, a kit e napon egy nagy darab Magyarország ünnepelt. A magunk részéről igazán, lelkünk őszinte melegével üdvözöljük öt ós kívánjuk, hogy tartsa meg az ég a kiváló tudóst kedélye és szelleme frisseségében, s romlatlan egészségben még nagyon sokáig! — Választók névjegyzéke^ A vármegye központi választmánya szept. 12-én ülést tartott, mely alkalommal az országgyűlési képviselő-választók 1895. évben érvényuyel bírandó névjegyzékei ellen beadott felszólamlások, illetőleg észrevételek tárgy altattak. Az ez érdemben hozott határozatok f. évi szeptember 20—30-ig fognak közszemlére kitétetni és a hivatalos órák alatt betekinthetők lesznek. — Meghívó. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" Veszprémben f. 1894.. évi szeptember hó 30-ik napján 'cl. e. 10 óra-kor igazgatósági- s ugyanazon napon d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart, mely ülésekre az egyesület igazgatósági, illetve összes tagjait tisztelettel meghívom. Veszprémien, 1894. szép' teniber hó 10. Gróf Esterházy Móric, cs. és kir. kamarás, főispán,*elnök. — A vízügyi bizottság mult kedden értekezletet tartott, melyen jelen voltak a Walser cég igazgatója és mérnöke is. A polgármester gyűlést megnyitó szavai után a Walser cég igazgatója vázolva azon körülményt, hogy artézi kut vagy próbautak fúrása kétséges eredménnyel jár, a Tapolca forrással ajánlja a vízmüvet fölállittátní s a mennyiben a viz vegyelemzése annak ihatóságát konstatálná, reményű hogy a vízvezeték létesítése — mint azt lapunk vezércikkében bővebben kifejtettük —a malomtulajdónosoknak minden jogsérelme nélkül történhetik. A bizottság Gyurátz Ferenc, dr. Steiner József, Barthalos Ist* ván, Bermüller Alajos, Szokoly Ignác, Török Jáuos, dr. LŐvy László és Hananer Béla fijlszióialásai utáa elrendelte a vií»