Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-04-22

Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koroukiiil rendkívüli számok is "adatnak ki. Bórmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A. lapnak szánt közlemények a 1 sz rkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. * Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben30kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohu Mór fiai hirlapközvetítőiroda) küldendők, Q'i 0' # -•*» • ,... -— apa város hatóságának és (óbb pápai/s pápa-vidéki egyesületnek m eg vál asztott k özl öny e. Városunk kérvénye. Alábbiakban közöljük városunknak gróf Gsáky Albiu vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett kérvényét az állatni tanitóképezdének Pápán felállitásailletve szervezése tárgyában. Nagyméltóságú miniszter ur! Az egész Dunántúlban mind jobbanjobban érezhetővé válik egy állami tanitókópezdének nem a végpontokon, hanem •lehetőleg a Dunántúl központján leendő felállítása. Csáktornya és Csurgó fontos nemzeti missziót teljesítenek ugyan, de a dunántúli gimnáziumok .zömétől annyira távol feküsznek, hogy ezekből növendékeket aligha toborozhatnak maguknak. A geográfiai helyzet egy állami tanítóképző intézet székhelyéül Dunántúl, Pápát jelöli ki legalkalmasabbnak, s a gimnáziumok elhelyezése is ugyancsak Pápát ajánlja. A Pápán levő két gimnázium, ezen kivül a szomszédos városok, mint Győr, Tata, Komárom, Szombathely, Szt.-Gothárd, Veszprém, Keszthely és SzékesFehérvár gimnáziumainak növendékei oly messze kénytelenek menni szakpályára, , hogy közülük akárhány, elmondhatjuk, hogy talán fele az e pályára menni óhajtóknak a tanitóképezdék távolsága - miatt a tanulói pályáról lemarad, elkallódik és növeli számuk az amúgy is fölösleges számban levő ós a társadalmat és jogrendet felforgatással fenyegető proletariátust, — míg Pápán könnyű szerrel és közel nyerhetvén kikópeztetésüket, hasznos tagjaivá válhatnának a társa* dalomnak. Igy előre is bizonyosnak tekinthetjük, hogy a képezde növendékekben népes leend, s hivatva lesz megszüntetni azon nagy tanító hiányt, mely fájdalom, vidékünkön is igen érezhető módon nyilvánul. De garanciát nyújt az intézet képességére a Dunántúli ev. ref. egyházkerület azon szándéka is, hogy egy Pápán felállítandó állami tauitóképezdének 40 növendéke számára teljes ellátás mellett internátust létesít. Ezen körülmény ismét oly jelentékeny indok egy állami tanitóképezdének Pápán való felállítása mellett, mely hivatva vau egy tanítóképezde felállításának helyét irányítani. Mindezeknél fogva hódolatteljes tisztelettel az iránt vagyunk bátrak Nagyméltóságodhoz fordulni, hogy egy állami tanítóképezde helyéül városunkat kijelelni kegyesen méltóztassék. Utca-burkolataink. n. (Vége.) A magyar mérnök- és építész-egylet mérnöki szakosztálya f. hó 12-ón ülést tartott, a melyre Szilágyi Lajos fővárosi kerületi mérnök előadása volt kitűzve; a tárgy cime „Kritikai szemle a főváros utca-burkolatairól." A t. közönségnek véltem szolgálatot tenni az által, hogy cikkem befejezését a mult számból kihagytam és megvártam ama bennünket oly közelről érdeklő értekezést, hasznunkra fordítva az ott szerzett tanúságokat. Előadó szemlót tartott az utolsó harminc óv óta készült minden rendszerű utca-burkolatról. A fővárosi mérnöki-hivatal által gondosan vezetett statisztika alapján igen érdekes adatokat közölt ugy az előállítási, mint a fentartási költségekre nézve. Sorba vette a különféle rendszereket és minőségeket, u. m.: közönséges makadám, gránit, trachit, fa-kocka, keramit, asphalt-comprimé és asphalt-couló-burkolatokat. A hosszas szakszerű fejtegetések tán nagyon igénybe vennék a t. olvasó közönség türelmét, e helyütt csak az eredmény és tanúság közlésére szorítkozom. Nagyon örülök, hogy a konklusiót nem a magam megfigyeléseinek, hanem a hivatott, s e téren sok évi tapasztalattal bíró szakembereknek oly kiváló társaságban tartott előadásai alapján vonhatom le. Az előadó háromféle burkolatot tart csupán figyelemre méltónak, u. m.: a mauthauseni gránit, a keramit ós az usphalt-burkolatot, de ezek közt első sorba teszi az asphalt-couiét, ÓJ most, miután a kísérletek oly fényesen sikerűitek, az asphalt-makadamot tartják az utca-burkolatok ideáljának, mert csak ezen burkolat felel meg mindazon kívánalmaknak, a melyek egy városi útburkolattól megkívántatnak ; u. m.: ne legyen drága, ne kopjék, s igy fentartása kevésbe kerüljön, nesztelen legyen, — a vizet, nedvességet át ne eressze, — a mi egészségügyi szempontból igen fontos körülmény. Ezen kellékek nincsenek meg mind a többi burkolatokban, mert pl. a keramit drága és nagyon neszes, de tartós és kevés javítást igényel. — A fa-kocka-burkolat nem neszes, zajos, de átereszti a nedvességet s javítása költséges. — A granit-kocka igen költséges ós neszes fentartási költsége is jelentékeny. A trachit-kocka ós közönséges makadám-burkolattal, mint semmi tekintetben sem megfelelővel, a fővárosban felhagytak, a trachit lágyságánál fogva nagy kopásnak, mállásnak- a közönséges makadám, por, sár ós bacillusfészek, erős kopásnak is levén kitéve, fentartásuk minden hátrányuk mellett a legköltségesebb, azért ezen burkolatok csak hagyományból lesznek ismeretesek. Végül nem hagyhatom említés nélkül azt, hogy sokan összetévesztik az asphalt-makadamot a Teréz- és Erzsóbetköruton ezelőtt két-három évvel készült szurkos makadámmal. Ez a burkolat csak ideiglenes, célja csupán az volt, hogy a nevezett körutak elkészültével a fővárosi vízvezeték ügye még nem levén megoldva, nem akarták ezen részt végleges burkolattal ellátni, nehogy a vízvezetéki csövek lerakása a végleges és költséges burkolat feiszaggatásával járjon. A feladat az volt: oly ideiglenes olcsó burkolatot készíteni, a mely nem neszes, zaj os, s főkép ne legyen poros. Ezen célt akkép érték el, hogy a tört kő közé mészporral vegyitett forró szurkot öntöttek, s erősen lehengereztók, miután a felületét finomabb kavics és goromba fövénnyel beszórták. Ezen burkolat már azért sem lehet végleges jellegű, mert melegben lágyságánál fogva sok horpadásnak és igy sok javításnak van alávetve. Érdekes volt az előadás befejeztével támadt eszmecsere a szakemberek közt, különösen a burkolatok síkosságára vonatkozólag. Ugy mondják, hogy minden burkolat sima ós csúszós nedves légkörben, s ezek közt főkép az asphalt-komprimó (Neufchatel) a legsíkosabb, de a lovak kicsúszását sem ennek a körülménynek, hanem annak tulajdonítják, hogy a fővárosban minden rendszer nélkül csinált különféle burkolatok váltakoznak egymás után az utcákban, — most már ha egy fogat pl. a granit-kockáról egyszerre ráhajt az asphait vagy keramitra, a ló, mire belejött volna a gránit-burkolaton való járásba, egyenlően akar az asphaltou is menni, de a kocsi egyszerre utána "lúuul, ez a lovat zavarba hozza és elcsúszik. A végső vélemény az volt, hogy a fővárosnak ajánlani fogják, ezen bajok elkerülése célj ából, hogy csak kétféle burkolat készítessék a fővárosban, az egyik, t. i. a főutcák és körutak asphalt-makadammal, a mellék utcák pedig keramitburkolattal láttassanak el. Sapienti pauca. I. =• Főiskolai uj építkezések. A főisk. építési ügyében Darányi Ignác és Őzike Lajos főisk. gondnokok elnöklete alatt Budapesten f. hó \5-ón biz. ülés volt, melyen résztvettek még Antal G-ábor, Barthalos István igazg. tanácstagok és Balázs Ernő műépítész. * Az egyes vállalkozók szerződései állapitattak meg ós szövegeztettek az ülésen s kimondva lett, hogy a »Fehórló< vendéglő épülete május hó első felében lebontatik, júniusban pedig kezdetét veendi az uj építkezés. Tervbe vétetett az is, hogy a » Fehérlő« vendéglő régi anyagából a főiskolának az ó-collegium mellett, aFőiskolaés a Szt.-László-utcákra néző telkén, a mostani földszintes bérházak helyére egy modem épület emeltetik uj bérházul, homlokzatával a mostani közle felé, mely utcává fog kiszélesittetni. — Asphalt-makadam. Egyszükebbkörü értekezlet tartatott f. hó 19-ón a városházán, Osváld Dániel polgármester elnöklete alatt, az utca-burkolat ügyben, melylyel városunk már pár hó óta foglalkozik, és érintkezésbe tevén magát Arad, Szabadka és Szeged városokkal, mint a hol már van asphalt-makadam, a megkeresésekre a legjobb vélemények érkeztek, s a legcélszerűbb utca-burkolatul ajánlották az asphalt-makadamot. Tudakozódott a város a fővárosi keramit-gyárnál is, honnan azon értesítést vette, hogy a keramitburkolatnak négyszög métere 7 frt 70 krba jönne, földmunka ós homok nélkül. Az értekezleten jelenvolt a Magyar asph -rószv.-társaság képviselője.: Szende Tivadar is és abban történt megállapodás, hogy az értekezlet javaslatot terjeszt a városi képviselőtestülethez, a győri útról beágüzó vasúti útnak kisórletkép asphaitmakadámmal eilátása tárgyában, továbbá az ezen uton átvezető bakonyer-hidnak, mely már rozzant állapotban van, vashiddal helyettesítése iránt. Az asphalt-makadam négyszög métere 5 frt 80 krba kerülne (keramit-szegély nélkül, melynek futómétere 1 frt; a társaság ajánlata szerint s a hátralékos töke után 5%-os kamat lenne fizetendő. De ezt az értekezlet el -nem fogadván, uj, olcsóbb aj ánlattételre kérteiéi a társaságot. = A polgári leányiskola építési ügyében, a képviselőtestület azon határozatára, hogy nem lehetne-e az eddigi ideiglenes iskolai helyiséget állandó iskolává átalakítani ?, beérkezett a szakértői költségvetés, melyszerint 16371 frt 84 krjába kerülne a városnak az átalakítás és ehhez ha hozzá vesszük a vár js által az iskola haszonbére fejében adott évi 600 frtot JÍS s azon körülményt, hogy a Szent-llonay alapítvány illetékes gondnoka által kiadott nyilatkozat szerint nem is hajlandó az épület átalakításába bele menni, sőt azt állandó iskola helyiségül is lekötni: nincs más mód^ mint városunknak a saját tulajdonául megszerzendő telken uj iskolát emelni és erre államsegélyt kérni, sőt a polgári leányiskolát egészben is államosítani. Részünkről ezek után most sem lehet más álláspontunk, mint korábban, hogy városunknak minden tekintetben jól felfogott érdeke azt igényli, miszerint az uj polgári leányiskola akár államsegélylyel, akár egészben államosítva a belvárosban emeltessék fel, a szakbizottság által ajánlott városi és szomszédos telkeken. A Jókai-kör estélye. A „Jókai-kör

il szombaton folyó hó 14-én a „Gfriff" nagyteremben tartotta első házi estólyét, melyen városunk előkelőségének színe-java majdnem teljes számmal jelen volt, mi egy felől a kör illetve annak szereplői iránt j oggal nyilvánuló teljes bizalomnak, másfelől városunk intelligentiájának a nemes eszmékért, magasabb szellemi élvezetekórt mindenkor lelkesedni tudó ügyszeretetének kétségtelen bizonyítéka. Az estély 5 számból álló műsorából négyet zenével és egyet felolvasással tölTÁRCA. A szerelem nem ismer dogmát. A szerelem nem ismer dogmát, Nem követel oltárt, papot, Ég ez: — fel az egekbe törve — Hogyha egyszer lángot kapott. A szerelem nem ismer dogmát, Csak szerelmet vágy és eped; Melyet ha nem lel — kinja közben — Iftánna a sziv megreped. A szerelem nem ismer dogmát, Nem kell ennek záros kalit; Szabad madár ez I s hova fészkel: Árnyas berek, zengő csalit. A szerelem nem ismer dogmát, Erőszakkal ha megkötöd: •Karvaly lesz a szelíd galambból; Mely megtépi az üstököd! Soós Lajos. Álmodom* Álmodom a boldogságról, Csak álmodom róla . . c

Édes álmák szép honának Vagyok én lakója. Oda száll el, ott pihen meg Szárnyatöltő lelkem; Kelő hajnalhasadáskor, Nyugvó naplementen. Azt sem tudom — innen-onnan Mikor vagyok ébren ? Mit csinálnak körülöttem; Nem kutatom, kérdem. Engem a világ forgása Mit se aggaszt, gátol; Elég vén már, lehet esze, Forogjon magától. Ez a világ hadd forogjon, Merre kedve tartja, Én miattam összedűlhet A tengerek partja; Csak ez az egy édes álom —• Ez ne érjen véget: Hol a lelkem összeforrva Ölelkezik véled. Soós Lajos. Vilma zongorázik. Hidalgai Hidassy Pál pompás vígjátéki apa. Még csak egy szikra sincs benne abból a kommunista elvekből, melyek a papucs-kormány hatalma alól (noha csak egy csöndes kávéházi estére) szabadulni kívánjanak. Es hogy teljesen készen legyünk vele, mondjuk el még róla, hogy egy csöppet se feszélyezi helyzete. Olyan derülten sétáltatja még ma is feleségét, mint akkor, mikor Hymen berkei közé húzódott. A bálákat (a leányos apákkal ellentótben) modern ós kívánatos élvezetnek tekinti, sőt sohase is vágyódott pompásabb élvezetre, mint a szüneteket (már t. i. a mennyi az első tourtól a hazamenöig van) krajcáros pagáttal ütni el. Ott sé az időt sajnálja, de az osztást. Olyankor mindig feláll. Egyet sétál és a bálterem ajtóban vegyül el nézése a táncolók forgolódásába, látja, hogy a kis szöszke Viimácskát egyik kéz a másik után kapja. Lenge haja itt-ott bukik ki a táncolók válla közül, a boldogan töltött órák fénye kisüt szép kia orcájára. — Vilmácska jól mulat — beszól az apa. — Hm, hm. Vilmácska mutatós, hm. Nem is csuda, hisz az én leányom. He, he ! Igy ment ez az állapot annyiszor, mennyit a rendes költségvetés keretébe a mama felvesz és a papa megszavazott, valamint a mennyit a tulkiadások rovatára egyes nélkülözhető beruházások megengedtek. Es folynak szép rendre az állapotok továbbra is, ha valami meg nem akasztja: a papa bogara. Azok az ármányos betűk! Mennyi galyibát csináltak már eddig is, de soha annyit, mennyit a Hidassy családban. EppeU a bablevesnél ütött le a meny kő. (A; bableves szón nem szabad felakadni. Tudni kell, hogy a tulkiadások a takarékosságot is invoitálják. Ez évben pedig szépen termett bab. Literje 8 kr.) Mindezeket azért beszélem oly részletesen, mert epochális eseménnyé lőnek a családi történetben. Az apa kimondta a keserű szót. — Nem megyünk. Punktum. Elvi indokaim vannak. A mama kerekre nyitotta szemeit. Hisz itt nemcsak pillanatnyi szeszély legyőzése a háború vége, hanem elvi indokok! Egy csöppet se tájékoztatta magát. Nehogy tehát a sötét mindig nagyot mutató ró tue ijessze még, puhatolni akart az elvi indokok között. Megadva rezgett hangja. Keze ugy kalimpált, mint az eltört libaszárny. — Szeretném ismerni elvi indokaidat. — Holmi pénzkérdéseket gondoltatok ugy.©? Azt hiszitek aaugoílvá lettem? Azon fogtok könnyezni, milyen zsarnok apátok van ? Szót se erről. Az elvi indokolás nem ezen fordul meg. Máson. Es pedig azon, hogy az éjjel nem aludtam. Összegyűrtem magam alatt előre-vissza a párnákat. Forgolódtam ide-oda. A gondolatok cirkáltak agyamban, mint a katonai őrjáratok. Végre is világot kellett gyújtanom. A magam gondolata megkínzott annyira, hogy kedvem kerekedett a más gondolatára. Könyvet vettem a kezembe. Olvastam. Tudjátok-e mit ? Beniczky Irma „A nők hivatása" c. könyvét. Okos könyv az. Arany minden szava. Aztán, hogy ismer minket, feleség. Úgyszólván bennünket fotografiroz le. Azt a szerencsétlen nevelést mutatja be, mely léha élvezetekbe meríti a fiatal leányt s képtelenné teszi feladata elérésére. Lesz divatos salonhölgy, de nem válik belőle anya. Es jakarnád-e Viimácskát, mindennek, osak iannak nem, a minek lenni kell: anyának? Az apus egészen neki tüzesedett az indokolás alatt, Vilmácska szemérmesen vonta le pilláit, arcán derengett a fejlődő öntudat pirja, mint a fiatal nap, midőn kibúvik a kéklő hegyek orma mögül. A mamácska megbűvölten pillantott szét a családi idyllben ós tájékozatlanul nézett majd leányára, majd a férjére. • * Szépen teltek a napok. Vilmácska is— a hogy a papa látta — hozzá tö-. rődött' az uj rendhez. » Olvasókönyv lett a szakácskönyv. Abból az apai cenzúra nem kurtított semmit. Még egy élvezet inaradt: a zongorái Ennek elefántbillentyüit szabad volt addig csapkodnia, mig meg nem zsibbadtak ások & szép hosszúkás .ujjacskái, Aa öregnek ideája volt: egy családanya, aki zongorázni tud. — Szépen haladnak az állapotok,— monologizált az öreg. Vilmácska leszokott az állapotokról, azokról a bálákról. Olyan háziasszony válik belőle, mint a pinty. De távol is van tőle a méreg. Mennénk csak a színházba, hol a házasságtörés drámái zajlanak le ós reparáltatnak; mennénk csak bálba, hol a tánc cimén mindenféle válogatott bolondságokkal tömetik tele egy üde fiatal lélek, mi másként lenne minden! He I he! ... — Milyen diplomata is vagyok ón! — szállt el gondolata — miiyen hódítás ez 1 Micsoda győzelem! Milyen alkalmatos percben, az erők mily ügyessége felhasználásával, hehe! Okosan beszél valaki, midőn mondja: „A hol dal zeng, bátran telepedj meg; gonosz emberek nem énekelnek." Es a zongora is dal, összetett dal. Egész nap elteiik evvel az ármányos zongorával. Vilmácskának ez a mindene, Es azt is meg kell vallanom, hogy a tanárja is ember a talpán. Csupa ügybuzgóság. Megjavítom a fizetését, Bászolgált. Igy beszélgetett magában az öreg. * De másnap más hitat tartott. Szidta mint a bokrot. Pedig egyéb se történt, mint a kis Vilmácska ismét letért az uton s megszökött a zongoraprofeszorral. Most — ahogy én tudom — éppen leckét Vess a Traviatából. Vémer László.