Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-04-15

XXI. évfolyam. 15. szá Megjelenik minden vasár na (i. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiot rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, ciak ismert kezektől fogadtatnak »1. — Kéziratok nem adatnak, vissza. A lapnak szint közlemények a lap IVN szerkesztőségéhez (Jókai Mór \J6£* utcza 969. sz.) küldendők. ^ PÁPAI tiAPOKi Pápa, 1894. április 15, * Előfizetési díjak. >f Egy évre 6 frt - Tél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár.. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előr e fizetendő. Bólyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kuhn Mór fiai •j, hirlapközvetitő iroda) küldendők, ^ Pápa város halóságának és több pápai, s pápa-Vfidéki egyesületnek megválasztott közlőnye. Uj városi képviselők. Városunk képviselőtestületének hat évi működés után, fele részben kilépett választott tagjai helyett az újból választás f. hó 9-ón tartatott meg. Üdvözöljük, ez alkalommal AZ újonnan megválasztott városi képviselőket. S óhajtjuk, hogy a városnak napirenden levő sok fontos reform-ügyeit illetőleg, melyek végeredményben a város felvirágzását célozzák, felemelkedett lélekkel, bátorsággal vegyenek részt a képviselőtestület tanácskozásaiban, ós mindenkor csäk a közjót ós a közérdeket tekintve, elfogultság nélkül való független, szabad gondolkozással ós lelkiismeretes igazságszeretettel, hozzanak városunkra nézve minél több üdvös határozatot. A választás eredménye a következő: Mégválasztattak: Az I. kerületben rendes tagul: dr. Fenyvessy Ferenc, Mayersbérg Salamon, dr. Kövi József, dr. Lővy László, dr. Hirsch Vilmos, ifj. Martonfalvay Elek, Wajdits Károly, Hoffner Albert, Lővy Adolf; póttagul: Herczog Ferenc, Lőwiuger Rafael,' Kohn Miksa, Koritschoner József, Sebestyén Dávid. A II. kerületben rendes tagul : Kovács István, Nóhman Gábor, D. Fejes Károly, Vágó László, Ács József, Ács Ferenc, Bognár János, Kleva Márton, Gáspár Gábor; póttagul: 0. Németh József, Marton Antal, Legény Ferenc, Hermann Pál, Eozs József. A III kerületben rendes tagul: Hajnóczky Béla, Kovácsics József, Giczy Pál, Szilágyi József, Tóth János, Matkovich Pál, Dekovics István, Herber Antal, Sebestyén Dávid; póttagul: Kovács Sándor, ifj. Szakács Dániel, Mautner Ferenc, Mező Gábor, Meixner-Ignác. A IV. kerületben rendes tagul: Gyurátz Ferenc, P. Szabó Káról, Lazányi Béla, Kakas Ferenc, Tóth József, Téringer József, Gyenese János, Mórocz József; póttagul: id. Csurgai Gábor, Gram János, Varga József, Nagy István, Nemcsics Antal. Jegyzőkönyv, felvétetett az 1896-iki ezredéves országos kiállítás Veszprém vármegye mezőgazdasági helyi bizottsága által Veszprémien 1894-ik évi ápril hó 9-ik napján tartott alakuló üléséről. Jelen voltak: Gróf Esterházy MórieJ cs. és kir. kamarás Veszprémvármegye főispánja elnöklete alatt Reé Jenő gazd. egyesületi alelnök s közgazdasági előadó, Rainprecht Antal, Hunkár Sándor, Szalatkay István, Lakat 'Mihály, Lintner Sándor, Gyurkovich József, Czacher János, Bezerédy Iván, Sarlay Gyula, Aigner Sándor, Hankóczy József, Nagy Iván gazdasági egyesületi igazgató, bizottsági tagok és a vármegye alispánja Véghely Dezső. Elnök melegen üdvözölve a bizottság megjelent tagjait, s kellőképen vázolva az összejövetel célját, különösen azon működési kört, melylyel ezen'bizottság hivatva leend az ezredéves országos kiállításon a vármegye mezőgazdaságát minél fényesebb sikerrel bemutatásra juttatni, felkéri A jelenlevőket, miszerint a nagyméltóságú földmivelósügyi m. kir. ministerium által kibocsájtott szervezési szabályzat alapján, mint a kiállítás Veszprém vármegye mezőgazdasági helyi bizottságánál megalakulni szívesek legyenek, — felolvastatván mindenek előtt a ministerium által erre vonatkozólag kibocsájtott s már fentebb idézett szervezési szabályzat. A bizottság a szabályzat értelmében mindenek előtt a bizottság alelnökei, előadója s jegyzője megválasztását hozván napirendre, elnöki előterjesztésre megválasztattak : bizottsági alelnökükül Reé Jenő ós Rainprecht Antal, előadóul Nagy Iván gazd. egyleti igazgató biz. tag, kire egyúttal a jegyzői teendők is átruháztattak; hálás köszönettel fogadja egyúttal a bizottság a jelenlevő vármegyei alispán ur azon kijelentését, miszerint a bizottságot, illetve annak jegyzőjét az irodai teendők pontos ós gyors teljesítésében a rendelkezésre adandó segédszemélyzettel mindenkor támogatni fogja. Ezzel a bizottság magát megalakultnak jelentvén ki, a kiállításra vonatkozólag eddig megjelent tervezeteket s utasításokat, minthogy azok a bizottság minden egyes tagjának megküldve lettek, ez alkalommal részletesebben megismertetni szükségesnek nem tartja, a további teendőkre nézve pedig a következő határozatokban állapodott meg: H°gy Veszprómvárxnegye me$(|jg[iz<dasága az ezredéves kiállításon a lehető legméltóbb s legeredménljeiiebben legyen bemutatható, arra '^müköjlésének s tevékenységének teljes felhasználásával s érdeklődéssel fog törekedni Tekintettel arra, ljffigy * kiállítás ideje között már csakis k^mezögazdasági óv áll, számítva egyik vagy esetleg mindkét óv kedvezőtlen esélyeire, kimondja a bizottság, miszerint a vármegye területén á mezőgazdasági productiumok gyűjtését haladéktalanul már ezen évben teljes erővel s igyekezettel fogja gyűjteni s megbízza előadó jegyzőjét,; miszerint az erre vonatkozó felhívásokat mihamarabb össze állítva, azokat a vármegye gazdaközönsógónek hozza' tudomására, melyek sikeres eredményét, s a kiállítás iránti legáltalánosabb érdeklődés felkeltését a bizottság tagjai hazafias kötelességünknek is tartván. A vármegye jelenlevő alispánjának indítványára elhatározza a bizottság továbbá, hogy az ezredéves kiállításon a vármegye kulturális mezőgazdasági viszonyait egy teljesen feltüntető mezőgazdasági térképen is befogja mutatni, a melyre vonatkozó adatok gyűjtését már is megkezdi s a szükséges intézkedések mielőbbi foganatosításával előadó jegyzőt bízza meg. A földmivelósügyi m. kir. ministerium kiállítási irodájának 156/94 átirata folytán a bizottság különös érdeklődéssel leend arra, hogy a vármegye mezőgazdasága mai fejlettsége mellett a régi időkben űzött gazdálkodás mikéntjét is feltüntesse, miért is erre vonatkozólag a vármegye területén található adatot vagy tárgyat össze fog gyűjteni, hogy azok rendszeres' feldolgozása által ezt minél világosabban-valósithassa meg, melyre nézve az intézkedések minél gyorsabban való eszközlésére előadó jegyző bízatván meg; hasonlóul elrendeli a bizottság: hogy a vármegye díszgyümölcs- és konyhakertészetének állapotáról szerkesztendő grafikus kimutatások s táblázatok esetleg egy megfelelő térkép szerkesztésére szükségelt adatok beszerzésére a központi iroda által leküldött kérdő ivek az illető kertészet tulajdonosoknak, vagy azzal foglalkozóknak' mi hamarabb küldessenek meg. Kiváló feladatául tekinti a bizottság, hogy Veszprém vármegye mezőgazdasága az országos kiállításon teljes eredményében legyen bemutatható, miért is arra a bizottság minden egyes tagja teljes érdeklődő közreműködését ajánlja fel. Minthogy azonban ily vállakat eredményes megoldása-nem csak érdeklődést s kitartó tevékenységet feltételez, de tetemes anyagi áldozatot s költségeket is megkövetel, a bizottság pedig semmiféle anyagi eszközzel nem rendelkezik, elhatározza a bizottság, miszerint a kiállítás ügyének előmozdítására s sikerére megkívántató anyagi segélyezésé iránt ugy a Jföldmivelósügyi m. kir. ministeriumhoz, mint a vármegye közönségéhez felterjesztést intéz s tekintettel arra, miszerint a bizottság teljes működését, valamint a kiállítás tárgyainak gyűjtését már most haladéktalanul megkezdi, a nyújtandó segélyezés mielőbbi folyóvá tótelét fogja kérelmezni. Ez után a bizottság a mai ülés teendőit bevégezvén, utasítja előadó jegyzőjót, miszerint az administrationalis ügyek gyors menetére kiváló tevékenységet s figyelmet fordítson. Elnök megköszönve az érdeklődést, a kiállítás ügyét s sikerét a bizottság tagjai kiváló tevékenységébe s a gazdaközönség érdeklődésébe ajánlva, bezárja az ülést. ; Kmft. Nagy Iván s. k. előadó-jegyző. A Jókai-kör igazgató-tanácsának ülése. A Jókai-kör igazgató-tanácsa f. hó 10-én d. u, 5 órakor a városházán Gyurátz Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, melyről tudósításunk a következő: Elnök melegen üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja. Kossuth Lajos elhunyta fölött őszinte részvétének és mély fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést első sorban is a kör, elnök indítványára, ki egyúttal bejelenti, hogy a temetésen a kört Fenyvessy Fereno dr. elnök vezetése alatt 6 tagu küldöttség képviselte. Olvastatott a febr. 10-iki ülés jegyzökönyve, melyből kifolyólag elnök tudatja, hogy a város monográfiájának a milleniumra megírása végett beadott indítványt a- városi közgyűlés örömmel fogadta és a monográfia szerkesztésével a- kört megbízta. Az ügy további intézkedés végett az irodalmi szakosztályhoz tétetett át. i Jókai Mórnak, a kör részére, Fény* vessy elnökhöz érkezett köszönőlevele tudomásul vétetett; úgyszintén Mészáros Károly pénztárnoknak számadása a januári disz-előadásokról, melyszerint a bevétel 432 frt 90 kr, a kiadás 417 frt 08 kr, és igy a maradvány 15 frt 82 kr volt. Kapossy Lucián dr., I-sö titkár jelentése következett ezután, a „P. V. K. E.

u vagyona átvételét illetőleg, mely megtörtónt és e cimen a kör tulajdonába 968 frt 77 kr pénzösszeg és 455 kötetből álló könyvtár vétetett át. Kör-helyiség kérdésében Körmendy Béla II. titkár jelenti, hogy Szirmay Józsefné úrnővel a kör számára egy szobát béreltek a Franck-fóle barát-utcai ház földszintjón, 50 frt V

4 óvi bórért, ós hogy a kör zenekara ott próbáit már meg is kezdte. II. titkárnak szobabutorzat beszerzését az ülés jóváhagyta. Felolvastatott a művészeti és zenészét! szakosztálynak f. hó 8-án Szirmay Józsefné urnő elnöklete alatt tartott üléséről szóló jegyzőkönyv, mely a zenekar létesítéséről ad számot. Az ülés örömmel fogadja, hogy Gáty Zoltán előadó ós Kramaszta Imre zenekarszervező közbenj árasa folytán a zenekar már megalakult ós a zenekar kérelme folytán hangszerek beszerzésére 250 frtot kiutalványoz. Tárgyalás alá került azon kórdós is, hogy a kör háziestólyein a nem tagok részt vegyenek-e ? Horváth Lajos indítványára egyhangúlag kimondva lett, hogy a f. hó 14-iki első háziestély kivételével, — miután már határozat hozatott, hogy arra a nem tagok belóptidij mellett bejöhetnek, — a kör által ezután tartandó háziestélyek csak a tagok által lesznek látogathatók, joga levén az elnökségnek esetenkint vendégeket hívni. Határozatba jött az is, hogy a kör eddigi tagjainak névsora a „Pápai Lapok

u-bíTi közöltessék. A f. hó 14-iki estély rendezési teendőivel II. titkár bízatott meg. Végül „D. Er^E." megkeresésére, a f. hó 2.0-án Budapesten, az országos múzeum ós könyvtár létesítése érdekében tartandó értekezleten megjelenésre Fenyvessy Ferenc elnök és a körnek fő városban lakó 2 tagja kéretett fel, mivel az ülés véget ért. Városi közgyűlés — ápril, 11-én. — Osvald Dániel polgármester az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Hanauer Béla, Reguly Nándor, Mattus György Kis Gábor és Körmendy Béla képviselőket kéri fel. A márc. 18- és 22-ki közgyűlések TÁRCA.. Kossuth fiainak gyermekségéről. Irta és a Pápai Önképző Leányegylet april hó 7-ki estélyen felolvasta De Gerendo Antónina . A midqn engedtem azon megtisztelő felszólításnak, hogy ide jöjjek Pápára felolvasást tartani, nem gondoltam volna, hogy hazánk ily árva lesz ós legnagyobb, legdiosőbb fiát fogjuk együtt siratni, azt) ki mindnyájunknak édes atyja, vezére,., büszkesége, volt. Lehetetlen ilyenkor, mikor e-veszteség még oly közel áll hozzánk, egyébről gondolkodni, egyébről beszélni! Es ezért lemondva arról, mit ez alkalommal a tisztelt közönséggel együtt szándékoztam fejtegetni, azt hiszem, inkább felelek meg a közóhajnak, hogyha nem is Kossuth Lajosról magáról, a kiről csak valóban nagy tehetségnek szabad megemlékeznie, hanem fiairól és ezeknek gyermekségéről mondok el egyet-mást, annál is inkább, hogy szerencsés voltam őket .gyermekségükben ösmerni, és hogy Ugy szólván együtt nevekedtünk. Az. ötvenes években, a midőn -Hl, Napoleon, uralkodott Franciaországban, mint minden-zsarnok, ugy ő is rettegett Kossuth .Lajos nevétől, a mely már akkor is. annyit jelentett, mint legyőzhetetlen, rendithetíen hitet a haza felszabadulásában, a? emberiség haladásában és tökéletesedésében! Nem engedte, meg tehát a jnagyar • szabadsághősnek, hogy Franpiaorcjzág httéri^ 4tlépj«, Ajosban Koisuth Lajos fiait azért mégis Franciaországban neveltette. Magyar nevelővel, ki őket ugy szerette mint a leggyöngédebb édes anya, Karády Ignáccal laktak Parisban ós nyilvános iskolába jártak. A vasárnapot mindig édes anyám házánál töltötték. Kilenc és tizenegy éves fiúcskák voltak a mikor oda kerültek. És több évet töltöttek ott. A magyar száműzöttek gyermekei nem hasonlítottak más gyermekekhez. Korukat meghaladó komolyság jellemezte őket. Szüleik egy oly szent pillanatban hagyták oda az országot, a mely ritka a nemzetek életében, a midőn mindenki, mintegy maga fölé emelve, kimagaslik az önzés rendes keretéből és az altruistikus érzetek felé irányozva, őszintén, odaadón a. közérdekeknek, a hazának szenteli' magát. Ott lebegett tehát a haza képe a számüzütt kisdedek bölcsője felett, s még mielőtt az öntudatra ébredt volna, már arra oktatta öt, hogy a hazáért kell élni, a hazáért késznek kell lenni meghalni, hogy e miatt hősnek kell lenni, az élet minden percében! A száműzött gyermekeket nem avval büntették, hogy szögletbe állították őket, mint más gyermekeket, csak azt kellett nekik mondani, hogy ők nem magyarok, nem érdemesek arra, hogy magyarok legyenek, s evvel a tűzbe is bele vitték volna. Amidőn összegyűltek, nem játszottak Ők bújósdit vagy más ily gyerekes játékot, székeket raktak egymás mellé, s azokra ráültek, lóháton fiuk és leányok, mind együtt és mentek, mentek fölszabadítani a hazát. Vagy pedig énekelték a nemzeti dalokat, s a művészet, a költészet hatalmánál fogva magok elé idézték Magyarország véghetetlen rónáit, • MQG rom* latlan népet, mely e szent földet lakja. A Kossuth fiuk is sütkéreztek atyjuk dicsőségének fényében, mint a hogy más ily nagy, ily óriás ember fiai lettek volna, teljes erővel igyekeztek a magok emberségéből- felvergödni, hogy ne legyenek méltatlanok atyjukhoz és hazájukhoz. Idegenek létére mégis mindig legelsők voltak osztályaikban éi csak a jókkal, nemesekkel barátkoztak. Minden tanulótársaik becsülését; szeretetét és tiszteletét ós bámulatát vívták ki!'.' Az ifjabbik, Lajos, már akkor is komolyabb, 'határozottabb volt még mint bátyja. Semmi által sem hagyta magát befolyásolni. A császárság alatt, a gymnasiumok, ae úgynevezett lyceumok egészen katonásan voltak berendezve, mint mindenütt hol a zsarnoki hatalomnak nem polgárokra, öntudatos, szabad egyedekre, hanem osak gépekre, numerusokra van szüksége, a hol az egységet nem az ö&zhang, hanem az egyformaság által akarják elérni. A növendékek védekeztek a menynyire lehetett ezen elnyomatás, összetiprás ellen és szabály volt nálok, hogy' ha valami büntetendő eset merült fel közöttük, összetartanak, ugy hogy soha se tudódjék ki, hogy melyik követte azt el. Egyszer váratlan szünidőt jelentettek be, a fiatal Lajos néhány társával együtt hangosan elkiáltotta magát örömében. A tanárnak ez nem tetszett, de nem. tudván ki lár* mázott, nem is kisértette meg azt kipuhatolni, hanem az egész Osztályt megakarta ezért büntetni. A kis Kossuth, a növendékeknek hagyományos szokása ellenére, büszkén felállt éj kijelentette, hogy ő kiáltott. Pajtásai nem voltak megelégedve, de mégis megéljenezték e bátor, becsületes magaviseletéért, annál is inkább, hogy a tanár elég tapintatlan volt a növendéket mégis megbüntetni. Feri mindig közlékenyebb volt fivérénél, több művészi érzékkel képzelő tehetséggel volt megáldva ós jobban tudott már gyermekkorában is, lelke érzelmeinek kifejezést adni. Emlékszem, egy vasárnap, mi már édes anyámmal és fivéremmel falun voltunk, Paris mellett, a Rousseau által szentesitett gyönyörű fekvésű Montmorenoyban. Kossuthók odais kijötteknevelőjükkel, hogy a vasárnapot velünk töltsék. Mi gyermekek magyar zászlókkal fogadtuk az állomásnál, aztán az erdőn keresztül vittük őket haza. Egyszerre egy paraszt fiu mellett megyünk el, ki egy szép fiatal kis fát akart kitörni, hogy magának botot faragjon belőle. Kossuth Feri megsajnálta a fát és oly szépen magyarázta a paraszt fiúnak, hogy vétek ily erőteljesen neki indult életet minden ok nélkül megsemmisíteni, hogy a suhanc lemondott szándékáról és átérezve az igazságot más ág után nézett. Már akkor lehetett belőle kiérezni azon határtalan gyöngédséget, a melylyel most az utolsó időkben például édes atyját ápolta, 3 hétig le nem feküdvén és annyi szelídséggel ós odaadással, mint a hogy csak a legjobb, legönfeláldozóbb betegápoláshoz szokott, szerető leány tehette volna! Különben mind a két Kossuth fiu, ritka, rendkívül ritka tehetséggel, akaraterővel volt megáldva. Oly lelkiismerettel, buzgalommal tanultak, hogy ők is, ezt nem osak magokért, hanem a hazáért, tették. & gymuftsiumi twtirgyaJiQtt kivül magyar nevelőjükkel a magyar nyelv és irdalmat, történelmet, földiratot tanulmányozták, s még zongorára, rajzra, festészetre is jutott idő. Ösbzes tanulmányaikat Párizsban végeztek. S a szakvizsgákat mégis Londonban tették le, még pedig két különböző pálya szakköréből egyszerre, a mit egy született angol ifjú sem kis értett meg soha. Egyszerre tették le a mérnöki és diplomatiai pálya: minden szakvizsgáit. Ugy meg is erőltették magukat, hogy' miután visszatértek Parisba minket meglátogatni, a vizsgák fényes letétele után, egészen megijedtünk kinézósüktöl. Kossuth Feri akkor három napig el is vesztette teljesen minden emlékező tehetségét, még az utcát sem faidta megtalálni, ahol laktak. Szerencsére, hogy csak három napig tartott ez a különös ijesztő szünet. Ezután a Kossuth fiuk Olaszországba siettek édes atyjukhoz ós ott azonnal alkalmazást nyertek. Szinte hihetetlen, ember feletti dolgot miveltek. Parisban végezték tanulmányaikat, Londonban vizsgáztak két oly különböző szakkörből és Olaszországban kezdek tudományukat érvényesíteni. Mind a kettő mérnöki alkalmazást lelt, igen szép állást, de már. egymástól is el kellett válniuk! Kossuth Laj os Tivadar később a Mont Oenis alagutja készítésének egy részével lett megbízva. Mily büszkén beszélte el édes atyja, midőn egy ízben Turinban meglátogattam, hogy fia épen a legnehezebb munkálatokat vezette, a midőn egy olasz miniszter inoognito akart magának tudomást szerezni a munkák haladásáról. Jelenvolt épen, a midőn a fiatal Kossuth, mit sem sejtve, a parancsokat osztogatta a muu«