Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-04-08

egyszer ismétlődő alkalomhoz méltó le­gyen. Es már most szükséges, hogy mind­egyik, kiállító jelentkezzék; mert igy egyrészt a kiállítóknak kellő idejük ma­rad, hogy a kerületi bizottságoktól útba­igazítást kórjenek ós a bejelentett tárgyak kivitelére megfelelő gondot fordítsanak, másrészt pedig a rendezéssel megbízott közegek gondoskodhatnak arról, hogy az idejekorán bejelentett kiállítási tárgyak kellőleg érvényesüljenek és a nemzeti munka millió és millió remeke harmoni­cusan rendezett, minden részletében gon­dosan egybeillesztett egész 3t képezzen. Itt-ott rebesgetnek kószahireket a kiállítás esetleges elodázásáról. A legha­tározottabban állithatjuk, hogy ezeknek a mende-mondáknak semmi alapjuk sincs. Kiállításnak, technikai szempontból semmi ok sincs az alodázására, mert az egyes-egye­dül csak a kiadások növelését eredmé­nyezné. Egyesek bizonyos nagyszabású közmunkák befejeztótől akarnák függővé tenni a kiállítás megtartásának idejét. Ez képtelen kívánság, mert a hatalmasan ha­ladó Magyarországban most már mindig fognak nagy közmunkák folyni; de a magyar állam megalkotásának ezredik év­fordulója ugy a mint a köztudalom azt megállapította: olyan mozzanat, a mely­hez képest még a legnagyobb szabású közmunka is elenyészik. Tehát itt az ideje, hogy a nemzeti munka összes képviselői az alkalmat, a hol a hazafias felbuzditást évezredre szóló alkotásban megtestesíthetik, siessenek meg­ragadni és az 1896-iki milleniumi kiállí­táson bemutatandó remekeiket, az illeté­kes közegeknél bejelenteni tovább ne kés­senek. Utca-burkolataink. — Két-cikk. — II. Az első cikkben kimutattam azt, hogy városi hatóságunk évtizedek óta kísérle­tez különféle utca-burkolatokkal, de azért ma is csak ott vagyunk, a hol eddig vol­tunk. Ezt nem szemrehányásként mondom, sőt elismerem, hogy gyenge anyagi erőnk­höz képest, az ezen téren eddig ismert rendszereket, — vagy az ismertek közül a legjobbat akartuk véglegesíteni ; — te­hát nem kizárólag a mi hibánk, hogy kísérleteink sikerre nem vezettek. Más városok is csak igy jártak, sőt még fővárosunk utcakövezetei ezelőtt 30 évvel is csak annyival voltak a miénk­nél különbek, hogy gránit kockaköveket használtak. Ki nem emlékszik arra az időre, a mikor még Pesten is — akkor még igy nevezték, — hepe-hupás volt a kövezet, sőt a külvárosi mellékutcák a mi utcá­inkkal vetekedtek —• sok kövezet dol­gában. A fővárosban az uj óra kezdetekor igyekeztek a bajon segíteni, a mit az ál­tal értek el némileg, hogy a gránit koc­kakövek alá mintegy 20 cm. betont rak­tak, erre fektették a gránit kockákat, hogy kellő tapadással bírjanak egymáshoz, a közöket nem száraz homokkal, mint ad­dig szokásban volt, hanem cementtel ön­tötték ki. Az ily burkolatnak Q métere 11 frt 15 krba került a föld egyengetés nélkül. Egy főváros volt azt csak képes megtenni, kissebb városok ezt — pénz­ügyi okoknál fogva — utánozni nem vol tak képesek. Maga a főváros is belátta, hogy ily drága burkolatot nem általánosíthat az egész város területén, szinte kísérletezés­hez fogott. Készíttetett makadám, klinker, trachit sat. burkolatokat, az Andrássy-ut faburkolattal készült. Ámde mindezen bur­kolatoknak voltak hátrányai, egyik szinte a drágaság miatt, — mint a klinker — részint erős vásása miatt nem vált be, s a faburkolat ezenkívül azért nem felel meg, mert lyukacsosságánál fogva tele­ivódik mindenféle folyadékkal, s valósá­gos bacilus tanyát rejt magában. Néhány éve, hogy a főváros a Teróz­és Erzsóbet-köruton makadam-fóle burko­latot készíttetett kisérletkópen, de már az első évben kitűnt, hogy ez sem az ide­álja a jó és olcsó burkolatnak, mert ha­mar kivágja a kerék, gödrös lesz, s foly­ton javítást igényel, tehát költséges, noha beton helyett homok alapja van, mégis 4 frt 85 krba kerül • métere. A kocsiutak asphalt-burkolatának kritikáját utoljára hagytam, azért mert valamennyi burkolatok közül addig az volt a legjobb, mig a magyar asphalt-tár­sulat a szabadalmazott asphalt-makadam­jával fel nem lépett. Okulva azon a tapasztalaton, hogy az eddig használt asphalt nagyon síkos, a lovak gyakran elesnek, különösen télen, azért a főváros egy kissé gyanakodva fo­gadta ezen uj burkolatot, ós nem is mert bele menni, — még kisérletkóp sem. Bizony sok fáradsággal járt ezen uj burkolatnak érvényt szerezni, az uttöróst egy-két vidéki városban lehetett csak meg­kísérteni, s ezt is csak azért, mert ezen asphalt-makadam olcsóbb, mint más jó kockakő-burkolat, s a magyar asphalt-tár­saság is igen előzékeny volt a financiro­zás tekintetében. Midőn ezen nagyobb vidéki városokban pár óvi használat után legcsekélyebb változást sem lehetett ész­lelni az asphalt-makadamon, kezdett min­denfelé figyelmet kelteni, igy a főváros a mult évben a Biöck-Szilárd-utcát bur­koltatta ezzel kivételként, s miután egy óvi használat után az kifogástalan jónak bizonyult, a fővárosi tanács elhatározta az idén még vagy öt utcának asphalt­makadammal leendő burkolatát, ezek közt első helyen a Szent-Királyi-utca burko­latát fogják már a jövő héten megkez­deni. Ha most már ennyi példa van előt­tünk, nem lehet nehéz a választás. (Vége köv.) vonatkozólag a pályázati hirdetmény meg­érkezett ós mindenki által leendő bete­kinthetés végett a jegyzői hivatalban közszemlére kitéve van. Pápa, 189á. április 12. Osvald Dániel polgármester. 1707. Hivatalos rovat. 1706. 1894. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a közöshadsereg ka­tonai nevelő- ós képző-intézetében az 1894/5. iskolai tanév kezdetével betöltendő 14 % magyar állami alapitványhelyre Ez a másik hatalmas jelszó, melyet De Gerando a haladás zászlajára irt. A magyar ifjúnak legyen „művész lelke." Azt a--művészi érzéket, melynek nyilatkozásait ott látjuk népdalainkban, nemzeti zenénkben, táncainkban ós vise­letünkben, fejlesztenünk kell, s művészi hajlamainkat okos ós józan neveléssel táplálgatnunk. Hallgassák csak kérem a következő aranyigazságokat, szívleljék meg jól s ne téveszszék soha szem elől: n A művész lélek sokkal jobban jog tudni szeretni, jobban jog tudni bámulni, magasabb röptű, életet lesz képes élni, mint a száraz, kétszer-kettő négyre szorítkozó félember. Sőt lehet mondani, hogy a nagy művészet maga a helyes socialis élet, minden nemesebb vá­gyaival, minden aspiratióival, mely magába öleli az egész természetet, az egész világegye­temet és az embert végkép kiragadva röghöz szegzett önzéséből, mintegg látnokká, öntuda­tos, értő lénynyé avatja. A képzelötehetség szárnyas hatalom, mely teremtő erőt ád az embernek." És melyik De Gerando szerint a leg­szentebb kötelességünk, az, melyről a magyar időnkint oly könnyen megfeled­kezett. -A munka. A haza ós emberiség javára szentelt munka. „Szeressük — úgymond — a mun­kát a munkáért és a haza javáért. És íni magyarok azért is szeressük a munkát, hogy az bennünket európaiabbakká, élet­képesebbekké tegyen." Idéznem kellene a füzetecske minden fejezetéből egy-egy passust, mert valóságos tárháza, kincsesbányája az igazságnak. Is­merniök kellene e kiváló nö élettörténet tét, hogy méltányolni tudják azokat az elveket, melyeket hirdet. Ismerniök kel­hm életét, melynek világító fáklyája á feazape$et|t a. egvetlm ££9By&$tége. |l boldogsága a munka volt. Mily méltó joggal buzdíthat Ö bennünket e nemes erényekre! Ezerszerte becsesebbek az intő ós buzdító szózatok az O ajkairól, ki példánykópe e két fölséges erénynek, ki előbb tettekkel mutatta meg s fényes pél­dát adott arra, miként kell szeretni és szol­gálni a hazát. Nem állhatom meg, hogy ennek a kis evangéliumnak ezt a lelkesítő, elra­gadó pár sorát befejezésül ide ne ig­tassam: „Tudjunk szeretni,'hogy a szeretet láng­jánál olvaszszuk egybe, tegyük egygyé, erköl­csileg nagygyá ezt a nemzetet. Tudjunk sze­retni, hogy teremteni tudjunk. Kis nem­zet vagyunk, de hős nemzet, s ezt a hősiességet tükrözze majd vissza mind az a sok remekmű, a mit alkotni fogunk. Legyünk igazak, keressük az igazat tiszta szívvel, keressük szenyedólylyel, hirdessük az igazságot és az, a mi öntudatlan össz­hang a világegyetem egyensúlyában, ön­tudatos igazsággá fog válni szivünkben, akkor legyözhetlenek leszünk!" Bárcsak visszhangra találna e kis könyv minden magyar honfi és honleány szivében. Önök könyebben átfogják érezni, a mit De Gerando mond s jobban meg­fogják öt érteni, mert elment Önök közé s élőszóval is lelkükbe oltotta e magasz­tos eszméket. Tudom, áhítattal hallgatták szavait, s legyenek is a mesternek méltó tanítványai! Én nem féltem hazámat, ha őt követik s megközelíteni igyekszenek a hazaszeretet és munka azon ideálját, mely De Gerando Antónina személyében oly magasan és oly tiszta fényben áll Önök előtt. Dr. Rózsa Géza, 1894. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a hadsereg katonai nevelő- és képző-intézetében a katona­tiszti árvák házában az 1894/5. iskolai év kezdetén 265 egész- és féldijmentes kincs­tári, illetőleg alapítványi ós fizetéses hely fog betöltetni. Közelebbi feltételek a vá­rosi jegyzői hivatalban megtekinthetők. Pápa, 1894. április 2. Osvald Dániel polgármester. 1708. 1894. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a fiumei cs. ós kir. hadi tengerészeti akadémiában az 18.^4/5. iskolai év kezdetén 36 egészen ingyenes­ós féldijmentes kincstári, illetőleg fizeté­ses ós alapítványi helyek betöltésére vo­natkozó pályázati hirdetmény megérkezett ós mindenki által leendő betekinthetós végett a jegyzői hivatalban közszemlére kitéve van. Pápa, 1894. április 2. Osvald Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — A „Pápai Független Újság szerkesztője, kedvezőtlen egészségi álla­pota következtében képtelen lóvén lapjá­nak önálló vezetésére, azt mai nappal beszüntette, és a nevezett lapnak volt szerkesztője: Gold Lajos ur, ki a „Pápai Lapok"-nak ezelőtt is kipróbált derék munkása volt, ma újólag belmunkatársaink sorába lép, és munkásságát, melyet min­dig szívesen fogadott közönségünk, a kö­zel jövőben megkezdi. A „Pápai Függet­len Újság"- tisztelt előfizetőit e változás alkalmával arra kéri kiadóhivatalunk, mél­tóztassanak ezentúl a „Pápai Lapok u-sA abban a szives támogatásban ós pártfo­gásban részesíteni, melyet eddig a „Pá­pai Független TJjság" iránt tanúsítani kegyeskedtek. Rekviemek Kossuthért. Pápán ma tartatnak meg a gyász­istentiszteletek Kossuth Lajos emlékére, az ág. ev» templomban d. e. V a 10-kor, az ev. ref. templomban pedig 10 órakor. A gyászünnepólyen testületileg vesznek részt a városi képviselők és egyletek. Veszprémben, mint levelezőnk irja, a hét majdnem kizárólag a kegyeletnek volt szentelve. Kedden tartották meg az ág. ev. egyházban boldog emlékezetű Kossuth Lajosért a gyászistenitiszteletet. Ott volt a vármegyei ós városi tisztikar, a Vesz­prémben lakó megyebiz. tagok, valameny­nyi egyesület ós társaskör fekete zászlók­kal. A templom zsúfolásig megtelt. A szertartást a dalárda szép alkalmi éneke nyitotta meg. Ezután Horváth Dezső.ág. ev. lelkész tartott szép ünnepi gyászbe­szédet, mely általános tetszésben részesült. A beszéd után ismét a dalárda adott elő egy szép éneket ós a Hymnus eléneklése után az egyházi szertartás véget ért. A templomból a közönség énekszó mellett vonult ki. Szerdán az izr. templomban volt gyászszertartás. A templom külseje és bel­seje egészen feketével volt bevonva ós fényesen kivilágítva. Annyian jelentek meg az ünnepélyen, hogy a tágas egyház alig volt képes a vendégeket befogadni, a karzatok is tömve voltak feketébe öltö­zött nőkkel. Pontban 11 órakor a hatósá­gok ós testületek vonultak be zászló alatt, s alig hogy ezek helyeiket elfoglalták, egy gyászdal eléneklésével megkezdődött az ünnepély. Ezután következett a 49-ik zsol­tár, ezt követte egy ima a halottakért. Most lépett a feketével bevont szószékre dr. Friedmann budapesti fiatal lelkész és oly megható beszedet mondott, hogy az egész közönség nem egyszer zokogott. A remek szónoklat után egy ima mondatott a boldogult lelki üdvéért, ezután Spitzer h. rabbi a „Kadisch" imát mondta el. Végre a közönség a Hymnust énekelve jött ki az egyházból a városház térig. Ma tartatik az ev. ref. templomban gyászünnepóly. Tervbe van véve Veszprémben, hogy A mostani szaba'di Utca „Kossuth Lajos*' utoántk, városháztér pedig. Szabadság* harctérnek neveltessenek el. •m Jánosháza nagyközség igen inpozánS módon nyilvánította Kossuth Lajos iránti kegyeletét. Ugy a nyilvános- mint a ma­gánópületek gyászlobogókkal voltak el­látva; az utcán a lámpák földig érő gyász­fátyollal vonattak be; az ablakokat min­denütt Kossuth képekkel díszítették. Aa izr. hitközség valamint az ipartestület jegyzőkönyvileg adott kegyeletének kife­jezést, a mennyiben a hitközség f. hó 8-án gyászistenitiszteletet rendez temp­lomában, az ipartestület pedig nagyobb összeget szavazott meg a felállítandó szoborra. A gergelyi-i, n.-alásonyi és dabronyi ág. hitv. ev. templomokban f. hó 1-én Kossuth emlékére gyászistenitisztelet tar­tatott. Dabronyban 22 frtot, Nagy Alásony­ban 45 frtot gyűjtöttek a Kossuth szoborra. — De Gerando Antónina urnő a kolozsvári áll. tanitónőképezde igazgatója, az ismert kitűnő irónő tegnap délben érkezett Budapestről Pápára, hogy a Leányegylet előa­dásán felolvasását megtartsa. A vasúti állo­máson az egylet elnöknője Rosenthalné urnő és több választmányi tag fogadta az írónőt, ki Szirmay Józsefné urnő vendége volt ebédre. Délután pedig tiszteletére Kiss Lászlónó úrnő­nél volt ozsonna. Az előadás után Steinberger Lipótné urnő adott tea-estélyt. De Gerando urnő még az éjjeli vonattal visszautazott a fővárosba. — Vaszary Béla főhadnagy, a helybeli honvéd-huszár-ezred z.-egerszegi osztályához áthelyezése és Pápáról távo­zása alkalmából, vasárnap este a „Griff"ben tartott lakomán vett bucsut a tisztikartól. A főhadnagy hétfőn utazott uj állomására Zala-Egerszegre. — Városi közgyűlés lesz szerdán d. u. 3 órakor. — A Jókai-kör irodalmi szakosz­tálya csütörtökön ülést tartott Néger Ágoston elnöklete alatt. A szakválaszt­mány elhatározta, hogy a hozzá beérkező pálya- vagy egyóbb műveket, megbirálás után, dijjazni fogja, de csak jövő évtől kezdve. Megbeszélés tárgyát képezte az is, hogy a kör mielőbb alkalmas „Ott­hont« teremtsen a maga számára, hogy működésót céljának megfelelően folytat­hassa. Jövő hóra egy kirándulás rende­zése van tervbe véve. — Esküvők. Két diszes esküvő ment végbe a héten. Ugyanis hétfőn d. u. '| 2 5 órakor Oláh Sándor honvéd­huszár-százados esküdött örök hűséget Ferenczy Irma kisasszonynak a helybeli ev. ref. templomban. Az esküvő után, — melyen a" honvéd-huszár-tisztikar, élén Perczel József ezredessel és Wimpffen Iván báró őrnagygyal, s több városi elő­kelőség megjelent, — dr. Ferenczy Bernát örömapa házánál volt nagy lakoma! — Kedden d. u. 2 órakor pedig Adler Géza galanthai földbirtokos tartotta esküvőjét Wittmann Irón kisasszonynyal. Az es­ketési szertartás a menyasszony apja, Wittmann Ignácz urod. nagybérlő laká­ban törtónt meg ós azon városunk s vi­déke előkelő köreiből számosan voltak jelen. Az esküvői lakoma a keresk. ifj. önképző-köre helyiségében tartatott meg, melyen egy igen nagy társaság volt je­len s melyet a késő éjjeli órákig tartó tánc fejezett-be. — Vacsora a pápaiak tiszte­letére. Láng Lajos, városunk orsz. kép­viselője a Budapestre érkezett városi kül­döttséget március 31-ón este vacsorára hivta meg. A barátságos vacsora, melyen az összes küldöttségi tagok résztvettek, a Belvárosi Polgári-kör helyiségében volt. Ott azon szerencse érte a pápaiakat, hogy dr. Basso-t — ki a körbe felláto­gatván, a vacsorázó társaságnak is be­mutatva lett, — személyesen üdvözöl­hették. — A dunántúli ev. ref. egyház­kerület őszi közgyűlése határidejéül szeptember hó első fele állapíttatott meg. A gyűlés Pápán lesz megtartva. — Színtársulatunk. Komjáthy János színigazgató uj társulata f. hó 4-én a »Szultán< operettel kezdte meg elő­adásait Szombathelyen, A társulat e hó utolsó napjaiban jön Pápára. A kitűnő erőkkel rendelkező színtársulat rövid 3 hétre terjedő itt tartózkodása alatt vá­logatott színdarabokat fjg a közönség­nek bemutatni. Bérletet még e hét fo­lyamán fognak gyűjteni. — A Jókai-kör első háziesté­lye. Jókai kör által f t hó 14-én a „Griff' 1 szálloda nagytemtében tartandó hfaiestély műsora 1, Felolvasás^ tartja (ín Ka$o$sy Mán* & Quintett ai Dánielné, Borsos Istvánné urnŐk, Kra­marics Aranka k. a. Hannig Gyula és Pakrócz Kálmán urak. Zong. kiséri Kiss József ur. 3. Roham-Induló Liszt Ferenc­től. Négy kézre előadják. Báron Janka és Tóth Gizella úrhölgyek, á. Hegedü­solo, előadja Gáthy Zoltán ur, zongorán kiséri Csoknyai Erzsi úrhölgy. Az es­tély kezdete esti 7'[ 2 óra. A kör tagjai belépti dijat nem fizetnek. Nem tagok belépti dija 1 korona. — Vármegyénk közigazgatási bizott­sága holnap délelőtt-, a megyei milleniumi bizottság pedig délután ülésezik Veszprémben. — A tanulóifjúság gyásza. Főiskolánk tanulóifjúsága is gyászolja Kossuth Lajos nagy hazánkfiának elhuny­tát és jun. hó-közepéig gyászfátyollal bevont nemzeti szinn karövet visel. — A városi képviselők válasz­tása holnap tartatik meg. Áz I. kerületre nézve (1—349. házszámig) a városháza nagytermében Bermüller Alajos, — a II. kerületben (350—699. liázssámig) a felső városi róm. kath. elemi iskolában Lazányi Béla, — a 111-ikban {700—1044 házszámig) a városházánál az új emeleti helyiségben Saáry Lajos, — a IV-ikben (1045—1430. házszámig) az ev. elemi iskolában Steinberger Lipót vá­rosi képviselők vezetése alatt. A választás reggel 9 órakor kezdődik s tart d. u. 4 óráig. — A pápai dohánygyár építé­sét a Zobel és Muskovitz cég helyett Wellisch Hugó budapesti vállalkozó fogja "teljesíteni. — A pápai járásban a sorozást f. hó 3-án végezte be a sorozóbizottság, melynek tagjai másnap utaztak el Pá­páról Devecserbe. A sorozás eredménye a pápai járásban a következJ: felhiva­tott az 1—3. korosztályból összesen 944 egyén, ebből besoroztatott 223 újonc ós 33 a póttartalókba lett felvéve. Vissza­helyeztetett 469, távol volt 219 hadkö­teles. — A Pápai ipartestület ma d. u; 2 órakor az ipartestület helyiségében rend­kívüli közgyűlést tart a következő tárgyso­rozattal : 1. Az ipartestületi betegsegélyző­pénztár 24 közgyűlési kiküldöttjének meg­választása. 2. Oly indítványok tárgyalása, melyek 5 tag aláírásával ellátva, a gyűlés napja előtt legalább 3 nappal előbb az elnökséghez beadattak. — Jótékonycélu előadás. A Pá­pai Önképző Leány egyesület tegnap este rendkívüli érdekes előadást tartott szín­házunkban a következő műsorral 1. Félol­vasás : tartja, De Gerando Antonina urnő. 2. A madár szabadsága. Vígjáték 1 felvo­násban irta: De Gerando Antónina urnő. Személyek: Olga hercegnő "Wittmann Olga k. a. — Meryem, cirkassiai hercegnő Kis­faludy Izabella k. a. — Marietta párizsi szobaleány Spiegel Jozefa k. a. — Táncos­nők és énekesnők: Kövi Angela, Baranyay Jolán, Nobel Henrike, Kövi Dolóra, Fischer Sarolta, Stern Regina, Salzer Ida, Illés Irón, Fischer Franciska, Lövenstein Irén. Színhely egy vár a Kaukázuson. A da­rabban előforduló Styrieh tánc zenéjét ós a dalokat szerzó ós betanitá : Kiss József. 3. Liszt: Faust Fantasia, előadja zongorán: Kiss József. 4. Recidiva (magánjelenet) irta Borinyák Gyuláné, előadja: Fehér Dánielné urnő. 5. Tél és tavasz tréfás gyermek bal­let, zenéjét irta: Kiss József. Lejtik: No­bel Jozefa, Schvartz Irón, Deutsch Elza, Szokoly Sárika, Schlesinger Olga, Krausz Rózsa, Kövi Angela. Az előadásról, mely igen fényesen sikerült, jövőre referáluuk bővebben. — A magyar nemzet gyász­dala. Szövegét ós zenéjét irta Dankó Pista. MegjelentWalentin Károly fia könyv­es zenemű kereskedésében Pécsett. Ára 50 kr. A budapesti egyetem polgárainak kiváló tisztelettel ajánlva. A kiváló zenei alkotás szövege a következő : Óh nagy Isten mutass nékünk, olyan magas hegyet, A melyről mi közelebbről láthatjuk az eget, A melyről mi elérhetjük azt a nagy csillagot, A mely minden magyar szívre búbánatot hagyott. Reges régen Bajogott már szivünkben a' bánat, De még ilyen fájdalommal soha fel nem támadt, ­Meghalva jön a „legnagyobb", meghalva jön haza, Borulj le hát igaz magyar, borulj j le hát arcra. De tán még se, ne borulj le, emeld fel a fejed, Nézd meg negyvenöt év után, a csillagos éget, Néad, hogy ragyog, hogy tündököl, le a magasságból, Moft ia homnpikat hirdet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom