Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-03-25
A gyász vármegyénkben. A vármegy© részvéte. Veszprémvármegye alispánja — a vármegye közönsége nevében — Kossuth Ferenchez Turinba a következő részvéttáviratot küldte : Kossuth Ferenc, Turin. Megtörve a fájdalomtól fejezem ki Veszprém vármegye részvétét hazánk nagy fiának, nemzetünk ujjáalkotójának ravatalánál, legyen örök nyugalma annak, ki annyit tett és annyit szenvedett hazájáért. Vigasztalja Nagyságodat és a családot minden élő magyar igaz részvéte. Véghely^ alispán. A Turinban időző Eötvös Károlyhoz pedig az alispán az alábbi táviratot intézte : „Eötvös Károly, , Turin. Helyezz kórlek koszorút Kossuth Lajos ravatalára Veszprém vármegye nevében. Vóghely alispán". Veszprémbe, mint bennünket tudósítanak, március 21-én reggel 8 órakor hozta a táviró a leverő hírt, hogy Kossuth meghalt. Alig terjedt el a szomorú hir, már néhány perc múlva a város legtöbb köz- és számos magánópülefcein kitűzték a gyászlobogót. Gyászol az egész város és vidék. Fekete zászló leng a vármegye székházán, a városházán, a piaristáknál, a reform.- az ág. evang.- és izraelita egyházak templomain és a vigyázó toronyban, ugy szintén az összes társaskörök helyiségein. A polgári társaskör az elhalálozás napján küldött már rószvóttáviratot Turinba Kossuth családjához. Devecserben mint levelezőnk irja, Kossuth halálának megdöbbentő hírére Széphegyi Miksa, a devecseri izr. hitközség hazafias elnöke, szerdán azonnal gyászlobogót tüzetett a hitközség épületeire ós rendkívüli közgyűlést tartott, melyen következő indítvány fogadtatott el: 1) A devecseri izr. hitközség jegyzőkönyvileg ad kifejezést a hazát ért pótolhatatlan veszteség fölött. 2) Táviratilag fejezi ki Kossuth családjának részvétét és fajdalmát. 3J Gyász istenitiszteletet tart Kossuth emlékére. 4. Megveszi Kossuth arckópét gyűlésterme részére és 5) A temetésen küldöttjei által képviselteti magát. Devecserben az izr. hitközségi épületeken kivül még csak a városházán tűzték ki a gyászlobogót, sajnos, hogy fájdalmának, gyászának documentálását senki sem tartotta szükségesnek. nél gyász és részvét tekintetében inpózánsabb még alig volt, Budapesten vasárnap lesz és d. e. tiz órakor kezdődik. Városunk küldöttsége. A városi tanács tegnap tartott üléséből, a temetésen részvételre a polgárr mester vagy helyettese vezetése alatt: Baráth Ferenc, Barthalos István, Gyurátz Ferenc, Hanauer Béla, Horváth Lajos> Kis Grábor, Koczha László, Koritsclioner Lipót dl, Mészáros Károly, rkapitány, Néger Ágoston, Steinbérger Lipót, Sült József és Valter Sándor városi képviselőket kérte föl. A város gyász-koszoruját, mely a város színeit jelző piros-kék szalagon, »Papa város közönsége — Kossuth Lajosnak« felírással lesz ellátva, a fővárosban rendelte meg és a városi küldöttség fogja azt a ravatalra helyezni. A -pápai küldöttség, mint értesülünk, az ihászi-i csata színhelyéről és a honvédsirokról is hantokat visz magával kegyelete jeléül. Kossuth-szoborra adakozás végett, Pápa városa tegnap lelkes felhívást bocsátott ki városunk közönségéhez. Kossuth Lajos temetése. Budapest székes-és főváros törvényhatósága hozatja haza és temetteti el a nemzet nagy halottjának drága hamvait, melyek Kossuth Lajos nejének és leányának Grenuában ekszhumált porhüvelyeivel együtt érkezendenek meg. Turinban a gyászszertartás kedden délután lesz s a holttestet hozó vonat csütörtökön d. u.' 3 órakor érkezik Budapestre a nyugoti pályaudvarba, honnan a koporsót a Múzeuma szállítják, a hol a ravatal lesz felállítva. A temetés, melyHusvét napján. Újra itt van a Messiás ünnepe, mely egyúttal a kereszténység legnagyobb ünnepe is. E nap a mi megváltásunk, megtisztulásunk napja. Nem tudhatunk eléggé hálát adni közös atyánknak, hogy értünk s a bűnös emberiségórt egyszülött fiát feláldozta, csakhogy benuüuket megmentsen az örök életnek . . . Boruljunk arcra s ugy imádjuk őt a legjobb atyát, mert még arra sem vagyunk méltók, hogy szemeinket az égre vessük. Épen azért rendeltettek a Húsvét ünnepet megelőző napok, mint egy előkészítőül arra, hogy bűneinktől megtisztuljunk s méltók lehessünk tekintetünket az ő birodalma felé irányozni. Tisztuljunk tehát meg a földi salaktól, vessük le ócska köntösünket mennyei atyánk küszöbe előtt, hogy rendes vendégei lehessünk. Gondoljuk el az ő fájdalmát mint atyáét, ki saját vérét áldozza fel, csakhogy az emberiségeu segíthessen s neki uj életet adjon, reményeket, a jövő túlvilági élet reményét csepegtesse szivükbe. Kétszeresen rosszul esuók atyai szivének, ha látnia kellene, hogy jótéteménye elhízottá tette azokat, kiknek örökéletet adott, hogy gőgjükben kiaknázva egy atya szeretetének minden forrását, megfeledkeztek az élvezett jóról, s a háládatlanság utálatos csirája fogamzott meg lelkükben. Mi ne legyünk háládatlanok! Forduljunk el a föld bűbájos csábjaitól, felejtsük e napon, a kincs szomját, a gyönyörök vágyát; emeljük fel e szent napon földi salaktói megtisztult lelkünket az ő oltárához, — Ő hozzá, ki feláldozta vétkeinkért az ő egy szülött fiát Jézust s imádkozzunk hozzá, hogy ne fosszon meg örök kegyelmétől soha ... Hozsánna, Hozsánna néked óh Urunk! . . . S te büszke, gőgös ember, ki lelki vakságodban káromlani merészled az ő szent nevét, ismerd be bűnödet s térj ő hozzá. Ha a templomban az énekhang s a Jeremiás siralmai felindítják szivedben a bűnbánatot, tisztulj meg s légy ismét ember. Ember, ki voltál akkor, midőn még a bün salakja nem ragadt lelkedre. S ha a pap elzengi a hozsannát, s jelenti, hogy leitámadt Jézus, Alleluja, te őt tiszta lélekkel dicsérheted, mert méltó vagy rá. Imádjuk őt, az Isten egyszülött fiát, hogy értünk magát feláldozta, értünk, kik semmivel sem érdemeltük ki e kegyet. De midőn az Istenség közellétét érezzük, ne feledkezzünk meg a mi nemzeti gyászunkról, szivünkben szorítsunk egy helyet a nemzet nagy halottjának. Most, midőn sajnálkozunk és siratjuk az üdvözítőt, ki- halált, halt értünk, kétszeresen fáj nekünk, hogy az, kit annyira bálványoztunk nincs többé az élők sorában, hanem egy jobb hazába költözött, hol nem fáj semmi, örök nyugalom, csend honol. Kisérjük gondolatban a halottak birodalmába s ejtsünk egy-egy könnyet. Az az egy vigaszunk marad a nagy fájdalomban, hogy felfog támadni s újra a mi védőnk, vigaszunk, pártfogónk leond. Szelleme, lelke, tettei élni fognak, élni fognak bennüuk, utódainkban mindörökkön örökké! Poliány Zoltán. frt 60 kr, estély jövedelme 195 frt 84 kr, takarékpénztárból kivett összeg 350 frt, ajándékozásból 58 frt 50 kr. Kletzár hagyatékból 800 frt; összesen.-1733 frt 83 kr. A kiadás: 3446 adag kenyér 310 frt 89 kr, 3405 adag hus 340 frt 50 kr, 3389 adag liszt 187 frt 82 kr, 14 öl tűzifa 205 frt, házbérsegély 179 frt 50 kr, irodaköltség 60 frt, pónztáriköltség 60 frt, egyleti szolga fizetése 135 frt, kopónokra 7 frt 60 kr. különféle 16 frt 16 kr, nyomda költség 13 frt 25 kr, összesen : 1515 frt 42 kr, a pénztármaradvány 218 frt 41 kr. Árva gyermekek számadási pénztáránál bevétel volt 956 frt 87 kr, kiadás 847 frt 88 kr, pónztármaradvány 108 frt 99 kr. Vagyon kimutatás az 1893. év dec. 31-én: 1. Alapítványi vagyon ^takarékpénztári könyvön 10257 frt 36 kr. 2. árvavagyon 2 takpt. könyvben 633 frt 98 kr; összesen 10891 frt 34 kr. Bejelentette a titkár, hogy az idei műkedvelői előadásokból befolyt 158 frt 55 kr, továbbá, hogy Lóskay Kornélia pénztárnoknő állásáról lemondott. A pénztárt f. évi márc. l-ig kezelte, melyet 261 frt 86 kr bevétel és kiadási összeggel zárt le. A bizottság ezen számadásokat is felülvizsgálta. A közgyűlés az összes számadásokat helyben hagyta ós elfogadta, pénztárnoknak a felmentvényt megadta, s ugy neki, mint az összes tisztviselőknek buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki. Pénztárnoknak egyhangúlag özv. Marinczer Antalné urnő választatott meg és Mészáros Károlyné, dr. Pechnitz Edénó, Sült Józsefné ós Weber Rezsőnó úrnőkből álló küldöttség kéretett fel az uj pénztárnokot megválasztásáróli értesítésére, ugy a pénztár átadatására is. Végre a folyóügyek kerültek elintézés aia. Nöegyleti közgyűlés. — márc. 18. —. A Pápai Jótékony Nőegylet ma egy hete d. u. 3. órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, számos egyleti tag érdeklődő részvétele mellett. Koller Jánosnó urnő elnök a gyűlésen meg nem j elenthetvén, Kovács Istvánná urnő alelnök elnökölt, ki is a tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitotta. Elsőben Mészáros Károly titkár olvasta fel terjedelmes jelentését az egylet • mult évi működéséről, hiven ecsetelve, i hogy az egylet a mult évben is megfelelt í emberbaráti feladatának s kötelességének, i a mennyiben 114 szegényt segélyezett ós ! 21 árva gyermeket tartott el ós ruházott; szóval tőle telhetőleg iparkodott a szűkölködők nyomorát enyhíteni. Az egyletnek a mult évben 23) rendes nő-, és 33 rendkívüli férfi, tagja volt. Számadások vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv olvastatott fel ezután," melyszerint az 1893. évben a bevétel volt: 1892. évről pónztármaradvány 200 frt 39 kr, tagdijakból 550 frt 20 kr, f elülfizetésekböl 62 frt 30 kr, hátr. tagdijakból 16 Statisztikai adatgyűjtés a postán. A kereskedelmi miniszter szabályzatot állapított meg a posta- és táviróhivatalok statisztikai adatgyűjtésére nézve. Az uj szabályzat a következő : Érkezés. A kézbesítés végett érkezett és áruforgalmi statisztika alá eső (Ausztriából, a megszállott tartományokból s a külföldről eredő) csomagoknál a postahivatalok a következőleg járnak el. A nem kincstári hivatalok az Ausztriából eredő csomagokhoz, illetve szállítólevélhez a fehér szinü, a megszállott tartományokból s a külföldről eredő csomagokhoz a világos sárga szinü „árunyilatkozat" cimü űrlapot, az „értesítés" kiállítása előtt töltik ki ugy, hogy minden szállítólevél, illetve a szállítólevél nélkül érkező minden csomag adatait egy külön ily űrlapra felveszik és pedig: a) a raktárkönyv folyó számát, illetve folyszámait, mely alatt a szállítólevél (csomag vagy csomagok) a raktár könyvben van (vannak) bejegyezve. Ez, adat melle a postahivatal hely és kelti bélyegzőjének olvasható ienyomatát alkalmazza; b) a fehér szinü árunyilatkozatba bejegyzi azután, hogy a csomag, illetve ha több van egy szállítólevélen, a csomagok, mely országból erednek. Erre nézve a szállítólevél színe és felirata ád tájékoztatást; oly esetben, midőn a hivatal az eredő országot nem tudja meghatározni, irja be ez adat helyett a felvevő hivatal nevét, mely a szállítólevélen látható bélyegző lenyomatból másolandó le. Ausztriából eredő küldeményeknél a fehér szinü nyilatkozatba, ez adatot feljegyezni nem szükséges, minthogy az az űrlap szövegében nyomtatásban jelentkezik; c) megnevezi továbbá a nyilatkozatban a küldemény tartalmát a szállítólevél e részbeni adata szerint, ha ez adat a tartalmát pontosan megjelöli ugy, amint ez alább elő van irva. Ha azonban a tartalom a szállítólevélen az áru pontos nevével megadva nincsen, vagy ha ez adat a szállítólevélen a posta hivatal előtt ismeretlen nyelven van feljegyezve, ezen tétel kitöltését a címzettől kéri; d) bejegyzi a nyilatkozatba az áru súlyát ugy amint ez adat a szállítólevélen van feljegyezve. Ha többféle áru foglaltatik a csomagban, a csomag egész súlyán kivül áruk szerint részletezett sulykimutatást is kell adni. • A csomagban foglalt árunak megnevezése tekintetében azonban a postahivatal nem írhatja be a nyilatkozatba mindig pusztán azon elnevezést, amelyet a szállítólevélen talál, mert az árut a nyilatkozatban pontosan s részletesen meg kell jelölni, ugy, amint azt akkor teszik, mikor a kereskedésben az árut megveszik; meg kell továbbá nevezni az anyagot is, melyből az áru készült. Igy ha a szállítólevélen az áll, hogy „ruhanemű", a postahivatal ezen elnevezést nem írhatja.át a nyilatkozatba, hanem meg kell kérdeznie ily esetben a címzettet, hogy miféle ruhanemű foglaltatik a csomagban s az mily anyagból készült, például „női derék selyemből", vagy „férfi öltözet posztóból", „porköpenypg vászonból" stb. Eszerint oly általános elnevezéseket, mint: rövidáruk, kóz"müáruk, fehérnemüek stb. nem szabad a nyíltakozatba felvenni, hanem meg kell pontosan nevezni azon tárgyakat amelyek a csomagbán vannak. E kifejezés helyett például „gyarmatáruk" a nyilatkozatba be kell irni, hogy cukor, vagy nyers kávé, vagy bors és gyömbér stb., s e kifejezések helyett: ércek, gabona, italok, meg kell nevezni, hogy miféle érc (ezüst, ólom stb.), gabona, (buza, rozs stb.) vagy ital (fehér, vörösbor stb.) foglaltatik a csomagban. Szigorúan megkívánom, ' hogy az árut a nyilatkozatban részletesen, a köznapi életben használt rendes nevén jelöljék meg ugy, hogy az elnevezésből az anyag is kitűnjék, a melyből az áru készült (például nem „gombok", hanem rézgombok, acélgombok, csontgombok stb.). Ha a szállítólevélről az árunyilatkozat ezen adatát ily részletesen kitölteni nem lehet, a hiányt a címzettnek kell pótolnia. A postahivatal minden esetre az árunyilatkozatot rézkapocscsal a szállítólevélhez csatolja s ily módon eszközölteti a kézbesítést • a címzettnek kötelessége — ha a szállítólevél e részben adatot nem szolgáltatott —- az árut pontosan megnevezni és az árunyilatkozatot annak jeléül, hogy az áru megnevezése a csomag tartalmával megegyez, aláírni és pedig aláírni még az esetben is, midőn a tartalom rovatot a postahivatal tölthette ki a szállítólevél nyomán. TÁJ_C1 Cyprus levelek.*) I. Itt a hely, hol ült, mellettem, Beszélgetve halkan, ketten. Itt olvasott vig meséket — Kis fiának százszor szépet. Itt a kis szék, itt a padka, Hol kis lányát elaltatta. És mig az éj álmát hozott: Itt a hely hol imádkozott! Ott áll íme zongorája. — Bus némaság borul rája — Minden hely, tárgy, öröm nem rég... És íme most: fájó emlék! — II. Jer, jer fiam a nyitott ablakhoz, Nézd csak,c milyen szép a nyári est. Mily szép, midőn fényt az árnyalathoz Lenyugvó nap végsugára fest. Rám is borul egykor alkony árja. Nékem is majd leáldoz napom, Mily szép lesz, ha a mult szivárványa Koszorúzza hideg homlokom. Halk szellőnek lasiu szárnya lebben; Suttogása alig hallható. — Haldokló nem piheg csendesebben, Kinek lelke égbe szárnyaló, . *) Szerzések „ElUiedt Dalok" cim. Mennyi bánat szól e suttogásban I Hangját csak a vesztes érti meg . . . Hisz bánat van a levél hullásban, Melyet letép őszi förgeteg! Nézd csak, nézd csak, az ég mily sötétté Változott át. Az éj im leszállt. Összeolvadt ég ós föld egy képpé; Elénk tárva a nyugvó halált. Csillag jő fel a sötét ég alján, Integetve, mosolyogva rád . . . Jutsz feléje, nézz rá, mosolyogván, — Hisz az ott fenn drága, jó anyád. IH. Bus sírhalmok között Temetőben járok. Bus sírhalmok fölött Hervadó virágok. Megállok egy sírnál. Ez itt az ő sírja . . . Ölelem keresztjét Ráborulok sirva. Szellő sug fülembe. Én mindent megértek... Legyetek ti áldva Drága szent emlékek! Gyászba borult szivem Bánat terhét hordja... Istenem, de boldog Kinek nincs halottja! Éhen Gyula. Felolvasás. A Pápai Leányegyesületben tartotta márc. 18-án iß. Martonfalvay Elek. A felolvasások bevezetésétől rendszerint elválhatlanok a banalitások. Igy most nekem egy csomó közmondást kellene előadnom helyzetem illusztrálására. Példának okáért: Ne fújd ami nem éget, nem jó a tűzzel játszani, ne mássz' áfára, nem esel vízbe stb., a mikkel azt akarnám Önöknek bebizonyítani, hogy a mai nap bűne egyedül engem terhel. Mert tartozom azzal a vallomással, hogy az egyesület elöljárói ártatlanok abban, hogy én, ide kerültem. Magam kerestem magamnak, és szereztem Önöknek e bajt. A mit már aüórt is kötelességemnek tartok megjegyezni, nehogy az általános tisztujitáskor én miattam ártatlanok bűnhődjenek. Banalitás az is, hogy az előadó elnézést kér, s ime azt nekem nem csak azért kell megtennem, mert szokás és ugy illik, hanem főkép azért, mert arra, Ábrányi Emil után, előre láthatólag igen nagy szükség lesz. A magyar Parnasszus egy elsőrendű csillaga, a kötött beszéd és próza mestere, a női nem hivatásos és lelkes troubadourja, e modern Heinrich Frauenlob után, — ón, kissé merész fordulat. Ám „Nur die Lumpen sind bescheiden" mondja a költő, legyünk hát szerénytelenek, és mondjuk, hogy sok különbség nem lesz a két felolvasás közt, osak egy. Ez egy azonban ez esetben, lényeges, minden, ez az egy az, hogy mig a minap Ábrányi olvasott, ma átolvasok. A múzsákhoz fordultak hajdan a régi klasszikusok, mikor valami nagy dologba kaptak. Én, a ki sem régi, sem klasszikus nem vagyok, sem nagy dologba nem fogok, nem apostrofalhatom, ezt az istennő-részvénytársaságot, mert fájdalom semmi közük azokhoz a ragaszkodásokhoz, a melyeket elmém elkövetni szándékozik. Es nem is segítség kell nekem, mert valahogy csak kivergÖdöm ebből az állapotból, hanem elnézés de nagy, előleges bűnbocsánat de sok, s az sem a múzsáktól, hanem azok nem szerint való kollegáitól: a hölgyektől. — Kérem is őket, hogy a hol időszerűnek látnák haragudni, ne fejtsék ki egész ebbeli tehetségüket, hanem várják be a végét. * Beszélni fogok pedig a most igen aktuális hetedik szentségről. Lord Byron ugyan Don Jüanjában azt mondja: „Nem ismerek csak két kobozverot, Ki ég- s pokolról, s házasságról irt Dantét meg Miltont, és szegények ők, A házasságban nem találtak írt," de minthogy ón nem vagyok költő, s prózában beszélek, nem derogálok az elvnek. Mi a házasság? Erre, a már igazán nem szokatlan kérdésre szörnyen különböző válaszokat kaphatunk. A képviselőházban egy hónap óta felelget rá mindenfélekép vagy száz honatya, én azonban azt hiszem, egy válasz sem szabatosabb, égy sem kifejezőbb, mint azé a kis iskoIásfiué, a ki igy felelt: A házasság Isten rendeléséből szörnyű eset. És tegyétek sziveitekre a kezeiteket oh házasfelek, mielőtt e naivságában oly meggyőző definíció eikm tiiUkozjiátQk, Mejct szörnyű eset. • Ne menjünk tovább, (mert nem is lehet) mint az első házasságig. Ki nem tudja, hogy Ádám álmában házasodott meg ? Valószínűleg azért, mert maga a jó Úristen sem bízott benne, hogy sikerülni fog öt éber állapotában erre a lépésre kapacitálni. Narkotizálta tehát előbb, semhogy hitvestárssal meglátogatta, — pardoü ^— megajándékozta volna. Denique: Ádám apánk elaludt, s a mire felébredt, az az asszony volt. Ez a meglepetés kétségkívül a legnagyobb minden azóta történt meglepetések közt. Nagyon rövid ideig tarthattak a mézeshetek; legalább a biblia, a mely pedig elég bőven tárgyalja a később történteket, ezen jóakaratulag átsiklik, s igy mi is kénytelenek vagyunk ezt tenni. Mi volt ö nagysága Éva asszony egyik legelső cselekedete ? az, hogy kompromittálta, sőt minden nemzedékre kiható bajba keverte a férjét. Csakhamar ott volt a citáció : Hol vagy Ádám ? Egy darabig csak bujkáltak a sűrűben, de csakhamar megfogták Őket az Andrások ősapjai, és behajszolták a városházára. A vége azután az lett, hogy nem csak az eddigi sinecurának lett vége, (pedig az vetekedett egy mai vasúti igazgatótanácsossággal), hanem hurczolkodni is kelle, rögtön, azonnal, felmondás nélkül, a mi különben arra mutat, hogy a paradicsomban nem voltak lakbérszabályok, a melyek tudvalevőleg arra valók, hogy ellehessen rajtuk disputálni. íme hölgyeim! látják,ki az oka an« nak, hogy az emberi nem egy igen kel* lemes foglalkozással, a dolce far nientevel szegényebb, és egy igen kellemetlen lalkozásial a hur^olkodássa^ ^ ^ihe?