Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-02-25
téli, győri idény alatt 10 előadásra (hetenként legalább 1) kötelezem magam. Ennél több időt évente Pápán még nem töltött társulat, lett légyen az nagy, avagy kicsiny, s igen boldog leszek, ha majd arról győződöm meg, hogy tévedtem s hosszabb ideig is időzbetem, mert higyje el a „P. F. TJ." tisztelt szerkésztője, hogy igaz ^örömmel fogom tenni. Ha teljesen tárgyilagosan itóli meg a dolgot, még pusztán Pápa város szempontjából is, be kell látnia, hogy nincs igaza. "Különben vagyok mindig igaz tisztelőjük Sopron, 1894. febr. 17. Komjáthy János, a felső, dunántúli szinikerület igazgatója. Szőlőhegyi sétautaink. Egy ut kérdése fog tárgyaltatni a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen, mely sokkal jelentékenyebb, mint első pillanatra látszik. Arról van szó, hogy az öreghegyi szőlőhegybe a? agyaglik-korcsma, ma már földmives iskola háta megett vezetett százados gyalogutat az iskola igazgatósága szabályozni akarta, s egypár hegybirtokossal és a városi tanács hozzájárulásával oly szerencsétlenül oldották meg a kérdést, hogy ugy az öreghegyi kapuhoz valamuuVa csingeri-mal ómhoz vezetett egyenes irányú gyalogutat kanyargó Z ós TJ betű irányba összehozták a homokdombtetöre ós azután vissza kanyarították mindegyik utat a birtok szólére. Ez ellen az ópitészeti ós szépészeti bizottság elnöke a helysziniszemlekor nyomban kifogást tett, de ezt, sem a szemle-bizottság, sem a városi tanács figyelembe nem vette, hanem a kombinációba be vont egy-két hegybirtokos nézetével megelégedjíe, a városi tanács végzósileg helyeselte a kanyargó utat ós a földmives iskoja igazgatóját az uj útvonal kijelelósere fel is jogosította, az építő- és szépitő-bizoitság pedig hiába várta az ügy további tárgyalását és az utrendezés vele közlését, csak a bevégzett tényekről értesült. Ekkor a bizottság szakülóst tartott, helytelenítette az összevissza kanyargó útirányt és a tanácsot fölkérte, hogy ha már a földmives iskola területe beosztása szempontjából az eddig volt legrövidebb szőlőhegyi gyaloguttól a közönség meg lesz fosztva, akkor az ut akkóp módosittassók, hogy a ligeti és a Tapolcán át vezető sásréti útvonal irányába vitessék le a földmives iskolai gyalogút, hogy mind a Hosszu-utcáról, mind a sásrótről hozzáférhető legyen annál is inkább, mert arra már képviselőtestületi határozat is van, hogy előbb, vagy utóbb a sásréti ut a kishegyi kocsiutra kihasittassék ; a csingeri-malomhoz vezető gyalogút pedig a földmives iskolán alul, a birtok határszélén kanyarodhatna be. Az öreghegyi összes birtokosok óhaját is ha tekintjük, 180 birtokos közül 116, tehát a nagytöbbség tiltakozik egy, a képviselőtestülethez beadott kérvényben, az egy-két hegybirtokos, a földmives iskola igazgatója ós a tanács által kijelelt útirány ellen, ós magukévá teszik az ópitő és szépítő bizottság ajánlatát. Ugy halljuk, hogy a kanyargó útvonal szellemi szerzőinek „Hekuba" a sásróti útvonal kivitele, továbbá a földmives iskolaigazgatója ós a városi tanács véd- ós dacszövetségre léptek a szépitőbizottság és a szőlőbirtokosoknak is nagy többsége által óhajtott szőlőhegyi utrendezés ellen, holott a földmives iskola igazgatója, korábban tanuk előtt ugy nyilatkozott, hogy neki mindegy lenne bármelyik útvonal állapitattnók meg. Az a kérdés, kinek van igaza. Valahányszor arról van szó, hogy a városi közönség számára sétatereket és utakat teremtsünk, mindig akadály erre városunk szegénysége, ós joggal hivatkozhatunk kellemes vasúti-, kálváriái-, tókerti-, ligeti és szőlőhegyi sétautainkra, mint mindenki által szabadon ós kellemesen élvezhetőkre. Az is igaz, hogy öreghegyi szőlőink bár a legjobbak, de kevésbbó értékesek, mert nem csak messze vannak, de gyalogsótaut a kertek alatti szabad mezőn át kellemesen nem vezetett oda, csak tervben volt a sásréti útnak a kishegyi útra kivágása, de a városi tanács ezt megfenekleni hagyta, sőt az egész sásréti utat figyelmen kivül hagyta ós elhanyagolta. Ha most a képviselőtestület elejti a szópitő-bizottság által ajánlott utrendezóst, mely egyformán jó a Hosszu-utcáról és a sásrétről közlekedőknek, a földmives iskolának pedig tényleg nem elfogadhatatlan, akkor örökre tönkre van téve a sásrét, kishegyi és öreghegyi egyenes útvonal, és helyrehozhatlanul értóktelenitve lesznek az öreghegyi szőlők is, egyúttal pedig praecedens alkottatik arra, hogy akár a ligeti-, akár a tó kerti-, akár a törzsökhegyi ós kishegyi, bakonyórparti utak is a föld tulajdonosa által tetsző irányban változtattassanak meg, vagy egészen el is zárassanak, holott szőlőhegyi gyalogutaink százados gyakorlaton, elévülésen alapulnak. Hisszük, hogy a képviselőtestület független szabad szellemű tagjai nem ülnek fel ós nem hajolnak meg a bevégzett tónyül nem tekinthető és a képviselőtestület elbírálása alá eső ós nagyon is megváltoztatható kanyargó útterv előtt. Azt hozzák fel az építő- és szépitöbizottság ellen, hogy neki nem is volt joga az útvonal rendezésbe bele avatkozni. Ez nem áll, mert a mi városi szegény életünkben, ha valami a bizottság hatáskörébe tartozik, az a közlekedési kocsi- és sétautak kérdése is; végre is a bizottságnak nem lenne más teendője, csak nem talán éppen házak építése ós az utcák ós járdák tisztogattatása ? Sajnos, hogy egyrészről az ósdiság ós makacsság, másrészről a haladási vágy ós minden szép iránti fogékonyság közötti olyan ók az építészeti- és szépészetibizottság, mely főkép a város anyagi szegénysége miatt minden erönólküli tehetetlenségre van kárhoztatva; ha tehát meg abban ós ott s^m érvényesítheti üdvös javaslatait, a miben ós a hol városunk viszonyai megengedik, sőt a közügy érdekei követelik, akkor legjobb lesz az építészeti- ós szépészeti szakbizottságot a városi szervezeti szabályokból törölni. Ugy halljuk ezen indokból a bizottság elnöke le is mondott állásáról. Pedig valamely bizottságtól sok függ. Az uszoda-ut kivitele, a sásróti tapolca-hid- ós ut tervezése, a hodoskai gyalogút megvódelmezése, nagyrószben az ópitószeti-bizottság kezdeményezése volt. Ha sétautaink fölött senki nem őrködik, akkor, valamint a hodoskai utakat elakarták foglalni, most pedig az öreghegyi szölő-utat rosszul szabályozni, ugy a kis-, törzsök- ós öreghegyi további utvonalak is kanyargókká, vagy teljesen használhatlanokká: is lesznek tehetők az ott fekvő birtokoni gazdasági táblák beosztása cimón, csak engedjük! Egy rosz szokás. Mintha a fogamat húznák, valahányszor azt olvasom valahol: „állandó színházunk". Ez a jelző — mindenki befogja látni ha egy kicsit gondolkodik, — helytelen. Helytelen, mert nem kifejező, pleonasztikus, illogicus és jogtalan. Erre a formára épp oly jogosan mondhatnánk „állandó városházá"-t, „állandó öregtemplom"-ot. Egyéb iránt mindjárt tisztában leszünk ezzel a szerencsétlen jelzővel, a mely „színházunkba" ugy bele csimpaszkodott mint a szerbtövis, és sehogy sem akar tőle elmaradni. Mikor még nem volt itt színház, az volt a jelszó az újságban, (mert ez volt már, de csak egy), carueválban, társaságban egyiránt, hogy építsünk állandó színházat. Erre ment minden mulatság, hangverseny stb ; irtuk a cikkelyeket rendületlenül. Jó magamtól is őriznek a muzeumok a 74-iki „Pápai Lapok" hasábjain egy „Építsünk állandó színházat" cimü, színházat ugyan nem, de mindenesetre korszakot alkotott cikk-ciklust. (Nyugodjék békével a Sturm- und Drang-periodus emez egyik forrásmunkája!) Annyit mondtuk, irtuk, majd mondta, irta a következő generatio az állandót, hogy e halhatatlan szó átélt időket s korokat, s nem csak megérte, — a mi még természetes, •— az állandó színház felépülését, hanem elég szerénytelen volt ő, a reménybeli állapot jelzője, a fait accomplihoz is állandó társul szegődni. Az alany elért a jelenbe, múltja lett, sőt van mármár régen múltja is, a jelző ellenben rendületlenül a jövőben maradt, az élő anachronizmusok legtypikusabb kifejezője. Semmi sem állandó e földön, már a pápai színház is álló, hanem a predicatum az „állandó". Olyanformán mint az egyszeri ember predicatuma, a ki egyéb hiányában azt az előnevet használta, hogy néhai. Vagy Kotyogi Ábrahámé, a ki azt gondolván, hogy ha Nos Eerdinandus tertius, nos, akkor ő is az, ós hivatta magát azóta ivosíí-Kotyogi Ábrahámnak, Igen, bebizonyult, hogy nemcsak a lélek, ós ha ugy tetszik, nem csak az anyag, örökkévaló, de a szó is. De igazán, komolyan, temessük el ezt a komikusan hangzó frázist. Hisz a színházat látja mindenki, külföldi ós benszülött; látja, hogy köböl van, s hogy igy európai fogalmak szerint állandó. (Amerikában, vagy Rátóton meg ugy sem mond semmit ez a szó épületre, mert ott eltolják a helyéről.) Eleget használtuk, tovább mint kellett volna, hadd aludjék el. Vagyha épen nem tudjuk nélkülözni, ruházzuk át a dohánygyárra, a mely még csak félig kész, vagy a cukorgyárra, villanyvilágításra, vízvezetékre, vagy nem bánom, a csornai vasútra, a melyek még egyácalán nem készek. Mert tessék elhinni, hogy egyebeken kivül még bizonyos vádat is képvisel velünk szemben ez az „állandó színház" kifejezés. Körülbelül a mióta az állandó színházból álló lett, azóta nincs állandó színészetünk. Vagy késő tavasszal, mikor már-, vagy kora ősszel, mikor még nem szeretünk színházba járni, jönnek színészek, csak a seasonban nem igen. Pedig színházunk van és nem. arénánk. Talán ha az állandó színházból „Városi színház" lesz, majd máskép lesz. Igen is, ez annak az épületnek a neve tényleg is, jogilag is. A városé, ergo legyen az a neve, mint az a neve az ily épületnek az egész keresztény világon. Ez nem csak jól hangzó lesz, de igaz is. S ha máskép nem megy, felkérjük a gazdasági tanácsos urat, mint a város fekvő ós felkelhető javainak törvényes és természet szerint való őrzőjét, terjesszen be javaslatot egy a cimkérdésben alkotandó szabályrendelet iránt. Hanem sanctió legyen ám benne, mert máskép a kapitány nem tudja megbüntetni például a nőegylet titkárát. Egyébiránt állandó békesség! (A miből látszik, hogy van ám még elég más fogalom, a melynél az a jelző egészen helyesen használható.) Fűit. Hivatalos rovat, Árverési hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező 245 katas. hold és 1555 • ölet tevő Antalházi puszta, f. évi szeptember 29-töl kezdve 12 egymásután következő évre f. óvi március hó 12-én délelőtt 9 órakor, a város felsőtelki tagbirtoka pedig, mely 161. katas. holdat tesz, ugyan f. óvi március hó 20-án délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében nyilvános árverés utján, f. óvi szeptember 29-töl szinte 12 évre haszonbérbe fog adatni. Közelebbi feltételek a város főjegyzőjénél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Pápán 1894. február 17. Osvald Dániel polgármester. 5210. nak érzi magát, de édos anyja sajnálja, hogy külvárosi szerény lakással kellett felcserélni fényes otthonukat. S mig az orvos neje, Szidónia, a jóléthez szokott uri nőt ábrázolta, leánya Hermin a szegényes egyszerűséggel is mégelégedő ideális leánykát tüntette fel, s mindketten természetes könnyűséggel, minden erőltetettség nélkül oldották meg feladatukat. Dr. Faragó (Nagy László ur) a kis vígjáték főalakja, ki az emberek hitványsága miatt a világgal teljesen meghasonlott ember, s elismeréssel kell adóznunk a fiatal műkedvelőnek, hogy nehéz szerepót elég szerencsés sikerrel oldotta meg. Mellette Pennás városi képviselő (Csukás Endre ur) vonja magáxa a néző figyelmét, ki mindvégig kifogástalan játékát, nagyon is kifogásolható maszkirozással rontotta. Valóban kár, hogy a fodrász, ki ugy látszik a mucsai műkedvelőkön tanulta tudományát, túlságos szabad kezet nyert Pennás eltorzitásában. Csukás Endre ur e nélkül is, sőt épen akkor, valóban kacagtató alakot tudott volna nekünk bemutatni Pennás személyében. Raviánczky legfőbb itélőszéki biró (Csiba Imre ur), Vazul kapitánysági tollnok (Vörös János ur), Pál" inas, valamint a biztosok is derekasan megálltak helyüket, s ügyes játékukkai nagybau hozzájárultak az előadás sikeréhez., A műkedvelők mindnyájan bő tapsban s többszörös kihívásban részesültek, s az előadásról a közöusóg egy jól töltött est emlékével távozott. Második este. — Február 24. •— Muray 2 felvonásos vígjátéka a Huszárszerelem került színre. Bár huszárokról szól a vígjáték, a főszerep benne mégis, vagy talán épen azért, a nőké volt, kik között legnagyobb szerepe van Annának, a kicsike korában anyátianul maradt árvának (Hanauer Sarolta úrhölgy), kinek kellemesen csengő hangja, természetes eleven játókaműkedvelői előadásaink fénypontját szokták képezni, s azt képezték ma is. Művészi játékát egész ragyogásában tüntette fel azon jelenet, midőn Kálmánnak szerelmére azt válaszolja, huszárszerelem egy batkát sem ér. Mellette műkedvelőink uj alakja Sárika (Barthalos Olga úrhölgy) nyeri meg mindinkább hódolatunkat, a ki kicsiny s a mellett nem könnyű szerepében; alakitó tehetségének igen szép jeleit adta. Elébb sírva áll előttünk] s könnyekig méginditó érzéssel panaszolja el szive baját, majd boldogságról beszélő öröm sugárzik arcaról, midőn udvarlója Dér Pista számára koszorút kÖt.Hüppigné (SoorRóza úrhölgy) és Zsuzsi (Harmos Zolna úrhölgy) kisebb szerepeikben ügyesen előadott játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikeréhez, a melyben a férfiak közül az oroszlánrósz Kenézt (Csukás Endre ur) illeti. Alakítása jó ós természetes, s jóizü beszéde s hozzáillő arcjátéka mindvégig derült hangulatban tartották a közönséget. Jelentősebb szerepé van még Kálmánnak (Körmendy Béla ur) ós Dór Pistának, (Reguly Dezső ur), kik sokáig mint egymásnak, tudtokon kivül, vetélytársai küzdenek ugyanazon nő kezéért s jellemvonásaik teljesen ellentétes voltánál fogva érdekes látványt nyújtottak hü ós természetes játékukkal a közönségnek. A színdarab mellékalakjai, a melyek szemólyesitését Baranyai Károly, Csiba Imre, Molnár József ós Szabó Zsigmond urak vállalták el, mind értelmes öntudatos alakításai voltak műkedvelőinknek s a közönség, a mely a szereplők mindegyikét zajosan tapsolta, osztatlan elismeréssel adózott az egész műkedvelő társaságnak. A szereplő hölgyeket a rendezőség mindkét este díszes csokrokkal lepte meg. Az előadás után a „Griff" teremben társasvacsora volt, mit tánc követett, melyről jövőre. Kedves beszámolónkat azon óhajjal végezzük, hogy vajha a derék műkedvelő társaság, közönségünknek minél többször szerezne ily kellemes estéket, \ 4 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, miszerint a nm. m. kir. belügyminiszter 81367/V. 10 sz. a. kelt rendeletével kijavítás végett visszaküldött városi tüzrendészeti szabályzat a hivatkozott számú rendelet értelmében kijavítatván, Pápa város képviselő testületének 1893. évi december hó 31-én tartott ülésében 108,kgy 1893. sz. a. hozott határozatával, csekély törlés hozzáadásával elfogadtatott ós 30 napon át a jegyzői hivatalba mindenki által leendő betekinthetés végett közszemlére kitéve van. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy a netáni felebbezós ellene mai naptól számítva nála 30 napon belől beadható. Pápán, 1894 február hó 20. Osvald Dániel polgármester. 301. 1894. Hirdetmény. Pápa város 1894. óvi házbér-adó kivetési lajstroma f. hó 26-tól március hó 5-ig Pápa város adópónztári hivatala helyiségében közszemlére kitéve leend, mely oly hozzáadással tétetik közzé, hogy ellene a netáni felebbezések a lajstrom kitételét követő 15 nap alatt beadhatók. Pápa, 1894. febr. 23. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — A Jókai-kör igazgató tanácsa f. hó 22-én Gyurátz Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, melyen elsősorban is mély köszönetét fejezte ki jegyzőkönyvileg, ugy a „J6kai-estélyeken u szereplőknek szives közreműködésükért, mint a szakosztályok elnökeinek ós előadóinak a rendezés körül kifejtett buzgóságukórt. Harmos Zoltán jelentette ezután, hogy a „Pápavidéki közművelődési egylet 11 azon határozatát, melylyel — feloszolván — összes vagyonát a „Jókai-kömek li adja, a belügyminiszter jóváhagyta. Az ülés dr. Kapossy Lucián főtitkárt, Mészáros Károly pénztárnokot, Kis Ernő könyvtárnokót és Gáthy Zoltán előadót, mint bizottságot kéri fei a „P. V. K. JB. Í{ vagyonának a kör részére leendő átvételére. — Intézkedett az igazgató tanács az iránt is, hogy a városi tanácshoz kérelem intéztessék avégett, miszerint Pápa városa monográfiájának a millenmmra megírásával és elkészítésével a Jókai-kör irod. szakosztályát bizza meg. — Körhelyiségül lakáskeresést Szirmay Józsefné urnő, Harmos Zoltán ós Körmendy Béla szíveskedtek magukra vállalni. — Végre a kör jövő hónapi ingyenes „házi estélyé"* nek határideje ápril hó 1-ére halaszta.tott el, midőn is az a » Griff< nagyteremben fog megtartatni. Ez estély alkalmával a nem tagok résssére személyenként 1 korona beléptidij állapíttatott meg. — Kinevezések. Á vallás* és közoktatásügyi miniszter Unger Izabella és BenczélilS Erzsébet papai polgári leányiskolái segédtanl! tónök»t rendes tanítónői minoségbeu ugywMon iskolához ä X-ik fizetési oaztalyba nevezte kí. — A fbldmivelésügyi miniszter Fekete Pál ösztöndíjas gazdasági segédet földmivesiskolai tanítóvá-, Németh József volt aszódi javítóintézeti főkertészt kertész-tanítóvá ideigl. minőségben kinevezte és a pápai m. kir. foldmives-iskolához beosztotta. Gratulálunk. — Városi közgyűlés. Városi képviselőtestületünk márc. hó 3-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — Halálozás. Ismét kidűlt egy, városunk derék régi alakjai közül. Schneider Lipót, városi megyebizottsági tag, tekintélyes malomiparos és jeles gazda, élte 74-ik évében f. hó 19-ón elhunyt. Temetése e hó 21-én d. u. 4. órakor történt meg a közönség nagy részvéte mellett, mely a megboldogult, koszorúkkal megrakott koporsóját öröknyugvó helyére a kálváriái sírkertbe kisérte. Botka Jenő és Grósz Ede családja a gondos, jó családfőt vesztette el az elhunytban. Béke poraira. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak. — Lovász Patona függetlenségi választó polgárai a következő bizalmi nyilatkozatot intézték Fenyvessy Ferenc képviselőhöz: Tekintettel a napirenden levő egyházpolitikai törvényjavaslatokra, melyek a liberális felfogás követelményeinek teljesen megfelelnek, ezön eszmék egyik elsőrendű harcosának, Nagyságodnak, mint az ugodi választó kerület országos képviselőjének, ki a szabadelvű intézmények támogatását programmjában hangsúlyozta és ettől nem is fog eltérni, midőn a magas kormány egyházpolitikáját helyeseljük, ugyanakkor Nagyságod iránt, mint ki ezen politikának rendületlen harcosa: őszinte bizalmunkat és elismerésünket fejezzük ki, függetlenségi elveink fentartása mellett. — Takarékpénztári közgyűlések. A „Pápai takarékpénztár 11 holnap d. e. 9 órakor- „Pápa városi és vidéki takarékpénztár" pedig ma d. e. 9. órakor tartja meg közgyűlését saját intézeti helyiségében. — A Pápai Független Újság legutóbbi számában helyteleníti a városi tanácsnak azon intézkedését, hogy Komjáthy színigazgatónak az idénre kivételesen megengedte, miszerint ez május hó 1-én kezdhesse meg előadásait váro: : unban. A ki a helyi viszonyokkal csak kevéssé is ismerős, — az tudni fogja, hogy városunkban két hónapig egyhuzamban még kitűnő társulat sem tudja magát fenntartani. Pedig épen ennyi időt kellett volna Komjáthy színtársulatának nálunk eltöltenie, — ha a v. tanács az igazgató kórelmének helyt nem ád, — hanem a szinikerület szerződéséhez ragaszkodik. Valljuk be csak egész őszintén, hogy nálunk két havi időtartamra nincs közönség, — miért kívánjuk tehát a színházi igazgatónak anyagi romlását. Ellenkezőleg, válvetve iparkodjunk bérlőket gyűjteni a kitűnő szintársulatnak, hogy annál nagyobb kedvvel térjenek vissza hozzánk. Ugy hisszük ebben a Pápai Független Újság t. szerkesztője is igazat fog adni nekünk és megvagyunk győződve, ,,hogy velünk együtt fog közreműködni, — hogy színi-kerületünk színtársulata necsak másutt, de nálunk is boldogulhasson. — Ev. ref. közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület ápril hó 3-án Sz.-Fehérvárott rendkívüli közgyűlést tart. E gyűlésen dül el végleg a pápai főiskola uj építkezési ügye is. — A veres-kereszt-egylet pápai fiókja f. hó 25-én, ma d. u. 4 órakor a városháza nagytermében tartja óvi rendes közgyűlését, melyre az egyleti tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Az egylet elnöksége. — A székes-fehérvári ügyvédi kamara ápril hó 1-én tartja meg ez óvi rendes közgyűlését Sz.-Fehérvárott. — Az aszfalttársaság az utcai aszfaltmakadám létesítésére vonatkozó ajánlatát a városi tanácshoz mult héten beadta. A városi tanács tegnap tárgyalta ezen ügyet, de mielőtt állást foglalt volna, — véleményezés végett .az összes iratokat a pénzügyi szakbizottságnak adta ki. — Építkezések mindenfelé. A folyó évben valóban tömeges építkezések lesznek városunkban. Itt Vannak első sorban a dohánygyári épületek 276 ezer forint, — az ev. ref. főiskola mintegy 100 ezer. — a honvéd laktanya 120 ezer forint költséggel. Magánosok részéről bej eleáfetfc építkezések következők.' Bánóczy Páruj utcán, Grill Gáspárnéuj-utcán,-—Németh István Deák-Ferenc utcán, Csajtay Dániel Jókai-utcán, Geiling szabó a Sörház-utcán ós Kovács I. a Jókai-Mór utcán. Valószínű, hogy a.fentieken kivül még 'lesznek néhányan'a kik építenek. — Népgyűlés Veszprémben. F. hó 20-án Veszprémbén népgyűlést tar* tottak a szabadelvű katholikusok, melyen az egyházpolitikai javaslatok mellett fog* laltak állást és Szabó Imre orsz. képyike* IÖUQ* bií*loú feliratot terjesatetteVteU
