Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-10-07

£ Megjelenik mi n den vas á rn a p. Közérdekű, sürgős közlésekre koronkint read kívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen/ levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza." A. lapnak szánt közlemények a lap szerkesztőségéhez (Jókai Mór titcza 969. sz.) küldendők. PÁPAI LAPUL * Előfizetési díjak. H Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben30kr. A dij előre fizetendő. Bólyegdij mindig külön számittatik. Áz előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Komi Mór liai , £Í hirlapközvetitő iroda) küldendők, Pápa város hatóságának és töhb pápai, s pápa-v|déki egyesületnek megválasztott közlönye. a Legközelebbi cikkünk irója, a vízkérdésben, azzal kezdte sorait, hogy „a ki eltévesztette számítását, kezdje újra.

11 Mi pedig más szóval erre azt mondjuk, ha városunk már kétszer hiába fúratott artézi kutat, harmadszor is ne fúrasson azt — hiába. Mert először is a földtani rétegek városunk talajáu a legkedvezőtlenebbek, sőt lehet mondani a legabnormisabbak, úgyannyira, hogy még a hires geológust Zsigmondyt is megcsalták s ha a legutóbb hiába furt artézi kútból a 370 méter mélyről l'elcsepegő kevés vizet tekintjük, ellehetünk készülve, hogy sokkal mélyebbről, ha nyernénk is vizet, az országos tapasztalatok után nem lenne az élvezhető hőfokú. Másodszor kérdezzük, vajjoa ha a város egy pontján, az oda vizórt elmenő keveseknek szolgáltatna is egy artézi kut jó ivóvizet, avagy mondjuk, hogy cikkíró szerint 3—4 artézi kut különböző pontokon: az már nagy különbség a költséget illetőleg, hogy egy Yagy több kutat furatunk-e ? És vájjon ez is megfelelne-e városunk közegészségi, köztisztasági és tüzrendőri követelményeinek? Tekintve ezek után azou sikertelen artézi kut fúrásokat, melyek eddig nem csak városunkat érték már, de nem régen Debrecen városát és legközelebb a pécsi sátortábort is, mely előbbi helyen százezreket költött el a város, utóbbi helyén pedig a m. kir. honvédelmi minisztérium közel százezret, mindkét helyen hiába: nagy optimizmus kell hozzá, jobban mondva, sem nem látás, sem nem hallás, hogy városunkban még mindig kisért az a szerencsétlen artézi kut fúrási mánia és a vizkérdés ügy elbírálására egyedül illetékes városi képviselőtestület is oly ingadozó, hogy lehet mondani, egyik héten vízvezetéket ater rnü-kutakból, második héten artézi kutat óhajt, nem is egyet, de többet, harmadik héten már akarna igazi vízvezetéket onnan, a hol van. viz, a bevezetésre egyedül alkalmas tapolcafői forrásokból, de a negyedik héten aztán valamennyi óhajt agyonüti az egyet nem értő képviselőtestületnek felül kerekedő semmit sem akarása, vagyis csak örökös tanácskozása ós az ezekben való megállapodásoknak keresztül nem vitele. Belátjuk ini azt, hogy városunk és egyes polgárai anyagi ereje tekiutetbe veendő a vizkérdés, illetve a vízvezeték megoldásánál. De hát ezekre tekintettel is, részünkről kimondjuk nyíltan, hogy a legtermészetesebb, a legérthetőbb és kézzelfoghatóbb s keresztülvihetősóg tekintetében legbiztosabbnak tartjuk, a vízjogi törvények oltalma alatt, a tapolcafői forrásvíznek városunkba bevezetését, ekkép városunk jövő fejlődhetése egyik főtényezőjének örökre megalapítását. Tudjuk mi azt magunk is, hogy sokkal nagyobb városok példájára minden házhoz vízvezetéket Pápán nem lehet bevezetni, de városunk szerencsés területi fekvése miatt, közköltségen, a veszprémi útról kétfelé ágozóan, egyrészről a Jókai Mór-, főutca és a győri-ut, másrészről a Csóka, Újváros, SzéchónyBástya-ntca, Koronatér és Sör-utca irányban ós esetleg egyes középületek irányában is elvezetve a vízvezetéki utcacsövek hálózata nagyon üdvös és közhasznú lenne sürü pontokon kifolyó közcsapokkal. Igy értjük mi, vagyis ily mérvben .létesítendőnek a városi vízvezetéket, mint. közérdekűt. A vizkérdés ezen megoldását nem szabad városunk jól felfogott érdekében elejtenünk és a keresztülvihetéstől, vagyis az előkészítés és tervek munkálásától, a megfelelő hatóságok közbejöttével, vízjogi és közegészségi törvényeink alapján a szükséges tárgyalások foganatosításától sem szabad visszariadnunk. És mi hisszük, hogy a képzelt nehézségek nagyban elfognak múlni s városunk vizkérdés ügye egy igazi, teljes vízvezetéki hálózat "bevezetésével közmegelégedésre lesz megoldható. TÁRCA. Erdélyben. Köszöntelek Szép bérces Erdély! Tiéd vagyok ma már; Hozzád szállt lelkem pihenőre, E viharvert madár. .Fészket keresve — enyhe fészket — Hisz ugy fáj mély sebe: Óh! ezt a sebet — balzsamosztó Szent kezed kösse be . . . Ölelj kebledre, berkeidben Nyisd fel lombos galyad ; Mely elringatva ójja, védi A fáradt madarat. Dalt csattog „O

u majd! és dalára Feldobbanik szived: Mert aki - mint ón — ugy szeressen, Nem volt hivebb hived! Midőn még nem ia ismerétek, Már ugy szerettelek: E csalódástól meggyötört sziv Együtt érzett veled. Hisz mondtad: — hogy ha vissza nézek Multammal oly rokon: Hisz nékem is nem egyszer vérzett Tövistől homlokom .... Vérzett .. sajgott .. mégis oly édes E fájó seb nekem; Ezt ragyogja át glóriával felszálló énekem} Erről zokognak messze tájon A bánatos dalok: Amig — csak egy huf rezg e kobzon «~ Amig — el nem halok! Tórda, 1894. szept. 26, o S0Ó8 LaJQ8

t Őszi verőfény. — A »Papai Lapolc« eredeti tárcája. — Egyedül unatkozik a kisterem egyik homályos zugában s hallgatja a szél sikongását, mely először megrezzenti, azután letépi a fák hervadt lombozatát és sodorja maga előtt tovább. Ki tudja hová ? . . ki tudja merre ? . . Olyan rideg, olyan kihaltnak tetszik előtte most a puha fészek s mikor feláll, hogy kitekintsen a nyitva feledett ablakon, homlokát megérinti a hideg őszi szellő. A kert utai elhagyatottan, némán merednek reá s egy-egy elkésett virág mellett ott gúnyolódik a száraz zizegő haraszt. Beteszi.a széles ablaktáblákat s mikor megfordul, hogy a kerevethez menjen, szemei oda tapadnak ..a tükör fényes -lapjára, mely mintha .mondaná: — Szép vagy! ... Arcod érdekes iialványsága, szemeid fénye most is s, régi, nem látszik s nincsen rajta semmi hervadás ! .... A szép asszony mosolyog, egy pillanatra megvillantja : két szép fogsorát, azután tagadólag int s belemarkolva leomló hajának tömött fürtjeibe, izgatottan választ ki belőle egy hófehér szálat s reszkető hangon súgja: — Hazugság minden, itt az — ősz! Szeme megtelik csillogó könnyel s a feltörő zokogást elnyomja, a kívülről beverődő szélsikongás, mely rázza a száraz fának kopár ágait. Kimerülten heveredik le /•» puha pamlag virágos bársonyára s kihúzva afan* •tasztikusan diszitett kis ,asztal rejtett fiókját, elmereng a múlton, parányi emlékek hevernek előtte sokban, melyek Ha majd a város tíagy közönsége által a szükséges ós elégséges vízvezetéki hálózat, kidolgozott költségvetés alapján elfogadható lesz: akkor leend helye és ideje azt tényleg meg is szavazni a képviselőtestületben és akkor lehet afölött is-határozni, hogy egyes házakba, vagy minél több utcába is bevezettessék-e az, részvénytársaság, vagy egyesek költségén 2 Mi tehát azzal végezzük sikkünket, ne kezdjük el újra az artézi kutak furatását, hanem vegyünk onnan vizet, a hol van: a Tapolca forrásból! Megyei közgyűlés. Vármegyénk f.hó. 1-ón tartotta rendes közgyűlését, melyre a tagok nagy számban jelentek meg. Elnöklő főispán Esterházy Móric gróf miután bejelentette, hogy a számonkérőszóket megtartotta, meleg hangon emlékezett meg Vilmos főhercegről, a kioél nem egyszer személyesen volt szerencséje érintkezni, kinek nemes emberbaráti tulajdonairól, hazánk iránti jóakaratáról csak a legnagyobb kegyelettel lehet megemlékezni. Készvétfeliratot indítványoz. Az uj miniszterekhez, Eötvös Lóránt báróhoz ós Festetits Andor grófhoz üdvözlő felirat intéztetik. Festetits grófot üdvözlő feliratban, a főispán gróf indítványain a minisztert, mint Veszprómmegye szülöttjét, földbirtokosát és volt előkelő megyebiz. tagját is »üdvözlik a miniszterben. A főispán gróf azután Yégh István megyei aljegyzőt, ki már 13 éve szolgálja a megyét, tiszteletbeli főjegyzőnek és dr. Yadnay.. Szilárd devecseri. .orvost^ tiszteletbeli megyei főorvosnak nevezte ki. Az uj tiszteletbeli megyei tisztviselők a gyűlés végén Néger Ágoston apát kezeibe tették le az esküt. A napirenden nagyobb vita csak két tárgy körül fordult elő. A kaposvár-mocsoládi vasútra kórt segély ügyében, melyet az állandó választmány nem ajánlott megadni. Ezzel szemben, Krisztinkovics, Fenyvessy Ferenc orsz. kópv. "Bélák, Bartlwlos István felszólalására, megyénk területére kilomóterenkint .háromezer forintot szavazott meg a közgyűlés. •» Elkeseredett vita fejlődött ki a siófoki jegyző-választás megfelebbezésénél. Áz állandó választmány azt indítványozta, hogy kérdeztessék meg a főszolgabíró a felől, hogy miért kandidálta az általa kijelölteket ós miért nem kandidálta az egyik mellőzött pályázót ? Fenyvessy Ferenc orsz.i képy. .hosszabb beszédben kelt védelmére

1 a Választásnak, melynek tör-' vényes formáját' különben is senki sem táraadta meg; a főszolgabíró pedig csak törvényben gyökerező jogát gyakorolta a kijelölésnél s mert az eredmény épen a vármegyének általán elismert legkitűnőbb jegyzőjére esett és mert bizalmatlanság rejlik a főszolgabíró iránt, ha a kandidálás és nem kandidálás indokaira nézve a főszolgabíró mintegy felelősségre vonatik és mert egy okos megye-közgyűlés olyant nem kérdez, .a mit úgyis tud, hogy t. i. a főszolgabíró azért nem kandidált valakit, mert azon állásra az illetőt alkalmasnak nem találta: — azt indítványozta, hogy a felebbezés utasittassék él és a választás hagyassák jóvá. Hasonló értelemben szólaltak fel Krisztinkovics Aladár, Andrée Gyula, Kenessey Móric veszprémi közjegyző, Bélák István ügyvéd. Az állandó választmány javaslata mellett pedig: Kolossváry főjegyző, Magyar János kanonok. Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó, mire a főispán a szavazást elrendelte és a közgyűlés óriási többséggel a felebbezést elutasította és a választást jóváhagyta. Megemlítjük még, hogy a megyei közgyűlés, városunknak a vasúttól a tizesmalomig terjedő útvonalon keramit burkolat koszit óse iránti határozatát megváltoztatta s ezen útvonalnak szintén aszfaltmakadámmal! készíttetését rendelte el. Komárom vármegye ujonan kinevezett főispánjának nádasdi Sárközy Aurélnak folyó évi október hó 11-ón tartandó ünnepélyes beiktatására, a vármegye közönsége ^főispán, esetleg az alispán vezetési'alatti küldöttségbe Andrée Gyula, dr. íenyvessy Ferenc, báró Fiáth Pál, Hunkár Dénes, Ihász Lajos, dr. Kemény Pál, dr. Purgly Sándor, Szabadhegyi Kálmán, Vajda Ödön, Kenessey Miklós ós Kenessey Zoltán biz. tagokat kérte fel. A közgyűlés továbbá vita nélkül elfogadta a vármegyének 1895. évi költségvetési előirányzatát, úgyszintén megszavazta a székház-építési és tiszti-nyugdij pótadóját. A zirczi járásban üresedésben levő faiskola fölügyelő állás betöltésével a közgyűlés a vármegye alispánját bizta meg. Matkovich Pál pápai járási utibiztosnak tevékeny működésének elismeréséül a közgyűlés 100 frt tiszteletdijat szavazott meg. A vándorcigányok kóborlásainak megakadályozása tárgyában alkotott megyei szabályrendelet a kormány által jóvá nem hagyatván, ujabb s indokolt felterjesztés határoztatott. A L.-Patonáról Vauyolán át Pápára vezető közlekedési ut a törvényhatósági, a L.-Patonáról N.-Démen át Giczre vezető ut pedig a közlekedési utak sorába felvétetett. Pápa városának azon határozata, melylyel az ebadóból befolyó jövödelmet közegészségügyi célokra forditatni rendeli, nelyben hagyatott. A tébolyda ügyében hozott határozatok végrehajtás végett az alispánnak kiadattak. Veszprémi hirek, A király nevenapja. A veszprémi székes-egyházban — mint levelezőnk irja — október 4-én, a király nevenapjáu ünnepi istentisztelet tartatott. Az egyházi szertartást Pribék István felszentelt püspök végezte fényes segédlettel. Az istentiszteleten ott volt a vármegye tisztikara, Véghely Dezső kir. tanácsos alispán vezetése alatt, a városi tisztikar a polgármester vezetése alatt, a kir. törvényszék, a járásbíróság, a honv. tisztikar, számos ipartestület és egyesület. A mi-barát veszprémi püspök. Báró Hornig Károly veszprémi püspök Rómában lakó hazánkfiánál Szoldatits Ferenc kiváló egyházi festőnknél, kitől a püspök már is több képet bír, s ki jelenleg yendége, a millenniumra egy nagyobb képet rendelt meg, mely Magyarország védasszonyát ábrázolja. A kép az ezredéves kiállításon lesz kiállítva és külön stílszerű állványa is, melyet Buprich budapesti mílasztalos készit, kiállítási műdarab lesz. Veszprém városa közgyűléséből. Veszprém városa e hó 2-án tartott közgyűlésében — miut a Magyar Újságban olvassuk — érdekes vita fejlődött ki aWekerle, Hieronymi, Szilágyi, Fej érváry báró minisztereknek ós Osáky Albin mintha mosolyognának reá s körülzsongják lelkét a visszaemlékezések, a tovarepült, elszállott ábrándok. •Törékeny, hervatag szinü rózsa fekszik előtte. Az átölelő selyemszalag alig bírja összetartani a színehagyott leveleket, melyeknek illata régen elszállott, de egy fájó köuycsepp hátrahagyott nyoma még most is sötétlik a száraz virágon. Hollós Laci adta egy héttel esküvője előtt — örök emlékül. Az a sarokban meglapuló szegfű pedig egy szerelmes történet utolsó fejezete. Emlékezik még jól" mindenre. Ketten ültek Túri Gáborral a veranda árnyas csendjében, mikor a szelid, bánatos arcú iíju oda térdelt lábaihoz s félve," remegve mondta el első vallomását : — Nem törli ki szivemből ezt a szerelmet sem az idő, sem az enyészet hatalma! . . . Vegye ezt. a szegfűt s ha jönne pillanat, melyben megfeledkezném az Önnek .adott-eskü szentségéről, mutassa fel nekem s én egy hindu fanatikusságával fogok vezekleni újra lábainál, hogy kiérdemeljem egy mosolyát, egyetlen csókját! És a merengő asszonynak vonagló ajkát ismét elhagyja az a keserű kifakadás, melyet akkor mondott, midőn hírét vette a Turi Gábor házasságának: — Az eskü szavait nem szokás gránitkövekre vésni, mert onnan nem tudná olyan könnyen lefújni a szél! .. r

l " Pedig mekkora emlékoszlopot lehetett volna teleírni azokkal a forró, mámoros vallomásokkal, melyeknek em ékét egy-egy hajfürt, szaUg, kotiUiou jeHay, kis csokor őrzi, jelezve az utat, mely egy összetört sziv romjához vezet. Idegesen, a fájó emlékek hatása alatt elkedvetlenedve fordit hátat a merengő asszony a némaságában is beszélő asztalnak s nézi az ablakon beverődő alkony vöröses pirját, a táncoló napsugarakat, melyek körülragyogják a selymes fészek fantasztikus bútorait. Kezeit oda rakja feje alá, melyről leomlik nehéz fürtökben a haja mellére, gömbölyű nyakára, keretként ölelve körül a halovány arcot. A hosszú selymes szempillák is lassanként lecsukódnak, csak a sziv ver lázasan a ziháló kebelben. S igy, a mint félálomban szendereg, hallani véli a lombok suttogását, a csalogány panaszos énekét s azt a szelid, könnyezve mondott átkot, melyet azon eltaszított, lenézett fiatal ember mondott sirva, kit hidegen, részvétlenül utasított el magától, mert nem tudott szép szavakban hazudni, hanem becsületes őszinteséggel megkérte a kezét s a légvárak helyett a családi élet csendes boldogságát igórte. — Mikor egyszer, majd a szive megtelik keserűséggel, fájó gyötrelemmel, akkor jussak eszébe én s az én hű szerelmem ! . . . A szendergő asszony felriad s mint egy alvajáró öntudatlanul kérdezi: — Eszembe jutottál, hol vagy, merre keresselek, elveszett édenem ? S nem felel rá senki, osak az őszi szellő lármája suttogja: —-• Ki tudja hol ? — ki tudja merre van ? ... Bibó Lajos. A szeszélyes nők. — A »Papai Lapok< eredeti lárGája. — Irta: Hevessi Ferenc. „Egy szép asszony, kinek szeszélye mrnes, — mondta nem régen egy ismerő»öm, — idővel ép oly unalmas lesz, mint '*z örök kék ég, melyen egy felhő sem látható." i A férfiaknak, de különösen a jámbor férjeknek, bő tapasztalat jut az asszonyi ;szeszóly variációiról, mert az asszonyi iszeszélynek sokféle árnyalata van. Arny•oldala még több. Az asszonyi szeszély társadalmi kór•Ms, melyet érdemes bővebben, sőt gyakran is szellőztetni. A nők idegrendszere az egész phi3fík»i organismusban finomabb, gyöngédebb, érzékenyebb részekből van alkotva mint az erös nemé, ós a szeszélyek, jobban mondva a hirtelen változó hangulat, «(gg*3nesen befolyásolj a a vibráló idegrendszert. És ezt egy bizonyos fokig egósá "'természetesnek kell találni. Az asszony, kinek egykedvű, de nytt;

godt természete van, a kivételek kivételéhez tartozik, mig ellenben a szeszélyesek száma megszámlálhatatlan nagy. A szép nők között találkoznak leginkább a változó hangulatúak. Ezek ériák, hogy miként kell szeszélyeikkel megigézni a férfiakat. Ez a szó, megigézés, nagyon helyes kifejezés. Egy ügyes asz;szony, h» szeszélyeit a kellő időben tudja ^alkalmazni, a legjobb hatást érhebi el. A szeszélyes asszony olyan, mint a jó pezsgő í felfrissít, felvillanyoz. És entt«k ttkáért a legelőkelőbb és legműveltebb 40