Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-09-16

ellen folytatott, kiméletlen harcokban lelke elparlagqsodott, szellemi erőit nem értékesíthette s igy alá kellett sülyednie a nagyság magaslatáról, melyen V. Károly alatt állott. Az iskolák a tudomány csarnokai, a tudomány fejleszti a lélekerőt, s a kifejlett lélekerő a nemzetek nagygyá lebetésónek egyik alapföltétele s j ól mondta Hóseás, hogy elvész az a nép, a mely tudomány nélkül való. Az egyházak is csak akkor mehetnek erőről erőre, ha a világosság elől nem zárkóznak el, ha az előre haladó tudománynyal együtt haladnak, s a tudomány előre haladását nem csak nem gátolják, hanem elő is segítik. Azon egyházaké a jövő, melyek a lelki erő fejlesztésében közreműködnek, nem sötétitnek, hanem világosítanak; nem átkoznak, hanem áldanak; nem gyűlölni, hanem szeretni tanítanak, nem megkötik, hanem ha kötve volnának is, feloldják kötelékeikből a haladás kerekeit. Azon egyházaké a jövő, melyek alsó-, középés főiskolákat állítanak, ezekben hivatásuk magaslatán álló tanerők alkalmazása által csarnokokat emelnek a tudománynak és erkölcsiségnek, magasra emelik a haladás lobogóját, tiszta fónynyel ragyogtatják a felvilágosodásnak fáklyáját s megismertétik az igazságot, melynek megismerése által lehetnek ugy az egyesek, mint a nemzetek szabadokká. Ev. ref. egyházunk ez irányban századokon át hiven teljesítette azt a kötelességet, melynek lerovásával ugy önmagának, mint a hazának tartozott. A mint a reformáció hajnalán hitsorsosainkból hitközségek alakultak, ezek első és főteeudöjökivk tartották az elemi iskolák felállítását, jó tanerővel ellátását s ezekben nemcsak a valláserkölcsi, hanem az életben nélkülözhetetlen reáltudományoknak a taníttatását. Ez által emelték ki a népet a tudatlanság mélységéből s emelték nemzetünk szellemi niveauját. Egy * tehetősebb hitroLonaink, sőt közös erövvl magok a hitközségek is felsőbb iskolákat (gimnáziumok, líceumok, tanító- és IeJkészkópezdók, jogakadémiák; állítottak. Jellemző, hogy a felsőbb iskolákat csaknem kivétel nélkül a nemzetiségi határszéleken állították föl s tisztán hazafias indokból azért, hogy legyenek ez iskolák nemcsak a felvilágosodásnak és szabadságnak főhelyei, hanöm egyúttal a magyar nemzetiségnek

1

'is védvárai és terjesztői. Igy állította a hazafias ós dúsgazdag enyingi Török Bálint csakhamar a mohácsi vész után a pápai óo debreceni főiskolákat. Erdélynek legnagyobb fejedelme, a lángeszű, törhetlen erélyű és vallási s politikai szabadságot ós magyar nemzetiséget hazafias karral védelmezett Bethlen Gábor Gyulafehérváron ev. reformált magyar egyetem alapjait készült lerakni s annak létesítését csakis kora halála akadályozta meg, de az általa tett fejedelmi alapítványokból áll fenn ma is nagy-enyedi főiskola, S.-Patakon a Lorántffiak, Rákócziak hitbuzgósága, haza- és szabadságszeretete s nagymérvű áldozatkészsége teremte az ott most is virágzó s áldásosán működő főiskolát, melynek tanárai épen most az irodalmi téren is elismerést érdemlő s áldóan ható munkásságot fejtenek ki. A pápai főiskola — melynek egyik alkatrésze a gimnázium ezen most épülő tudomány-csarnokban lesz elhelyezve — sok viszontagságon ment át, de a viszontagságok terhe alatt csak emelkedett ós nőtt mindjobban, Keletkezése a mohácsi vész utáni ötödik évre tehető. Adatok hiányában áz évet biztosan meghatározni nem lehet, de azt, hogy ]531-ik évben már fenállott, bizonyítja az azon korból megmaradott s a főiskolai könyvtárban őrzött két harangnak a fölirata : „Sckolae reform. Papensis. 1531." — Ez az első iskola 1660-ik évig virágzott, a mikor Pápának uj földesura azt elfoglalta s helyette hitsorsosaink erejükben túlszárnyaló áldozatkészséggel, önerejüknek megfeszítésével felépítették a második iskolát. Azonban kezdetét vette a protestánsok országos üldöztetése, e főiskola igazgató tanára Kocsi Csergő B. és a pápai egyház akkori lelkésze, Illyés István Pozsonyba idéztettek, bebörtönöztettek, gályarabságra eladattak, ós e gályarabságból Bujter hollandiai admirál által sok szenvedések férfiasan és törhetlen hittel kiállása után szabadittattak ki. Ezen második iskolát egy századig sem bírhatták, mert a dunántúli ev. ref. egyházak nagy befolyású védelmezőjének, Keuessey Istvánnak és nejének Szondy Zsuzsannának halála után a földesúr s Biró Márton veszprémi püspök karhatalommal elfoglalták (1752. március 12), a tanárokat és tanulókat Pápáról elűzték s az elűzöttek a református vallású közbirtokosok között Tevelen találtak menhelyet. Másodszor is kialudt hát Pápán a Török Bálint és később a hivek áldozatkészségével gyújtott világosság, mely áldó hatását közvetlen ugyan Pápával ós vidékével, de közvetve az egész nemzettel éreztető s melynek kialvása fájó érzéssel töltötte el hitsorsosainkat ugy is mint protestánsokat, ugy is mint magyarokat. A türelmi parancsnak a felvilágosodott lelkű II. József által lett kiadása után ismét megindult a főiskolának Pápán leendő visszaállitására irányzott mozgalom; lelkes egyháztagok buzdító felhívásokat küldtek szót a,: egyházkerületbe. adakozá>ra hívták fel az egyházukat és hazájukat hiven szerető honpoigárokac s mikor a mozgalom vezetését Márton István, a főiskolának nagynevű tanára vette kezébe, a ki tanított, tudományos müveket irt, lelkesített leveleivel, a szünidők alatt széjjeljárva buzdított élőszóval, akkor az eredménynek nem lehetett elmaradni s fölépült a harmadik főiskolai épület, tisztán az ev. reformátusok áldozatkészségéből s a kerület összes egyházaiból összegyűlt fillérekből. Ez az épület az 0 Collegium név alatt fennáll ina is és a gimnázium in

;

gy osztálya is abban van elhelyezve. Töveiről Pápára 1785-ik évben költöztek vissza a tanulók, a Collegium második emelete azonban csak 17y3-ik évben építtetett föl. Az érdem oroszlánrésze Márton Istváné, öt illeti fáradozásáért az elismerés koszorúja. Az egyházkerület a tanitóképezdét is felállítván, elhatározta az uj iskolai épületnek felemelését s a negyedik iskola építése az 1856-ik évben fejeztetett be. De mert az uj iskolaépületbe a gimnázium csak részben volt helyezhető, az alsó négy osztály az ó iskolai épületben maradt és sem nevelési, Sern felügyelhetósi szempontból nem helyeselhető az, hogy a középtanoda két s egymáshoz nem is közel levő épületben legyen, meghitté, miszerint ő : Várady Jolán érette jött a Lázárok ezen egyébként nagyon kellemes fürdőjébe. Hogy is ne értté! A papa nagyon megijedt egy kis torokkatharus miatt. A torokkatharus pedig afféle képzelt baj volt. Ellenben a nyári üdülés igen jelentékeny sikerrel járt. A szezon közepén már mint menyasszonynak gratuláltak az irigységtől pukkadozó barátnők. Gondolatok. A legjobb feleség is legalább egy rosz tulajdonságot fog találni a férjében ; — a legroszabb férj is legalább egy jó tulajdonságot a feleségében, Sok nő addig tartja magát nagyon is fiatalnak a tanulásra, mig egyszer csak kivénül belőle. Jön idő mikor elmúlik a rútság is. A no, a ki szép volt, megszontyolodik, mert nem az többé; s aki rut volt, neki bátoredik, s azt állítja magáról, hogy valakikor ő is szép volt A nő akkor legengedókenyebb amikor fél. Azért is fél olyan könnyen. Első divat a fügefa levele volt. De leszorult, mert nem elég költséges. A' divat megköveteli, hogy hűtlenségeinek is hívei legyünk. 30 esztendőn tul minden évnek csak fi hónapja van. Hiába való beszéd ! Az évekkel nem. a bölcsesség jő meg, hanem az öregség. Bölcsességet nevetik, bátorságot követik. A milyen messze vau az ég a földrosszat tenni nem akar és a közt ki rosszat tenni nem tud. Vájjon honnan vau a víznek azon szép ós jó tulajdonsága, hogy a piszkot, melyet beléje vetnek, vagy a felszínre veti, vagy a fenekére sodorja, de magában bent meg nem tűri ? Bizonyos emberek megmérgezik a forrást és azután tele kiabálják a világot, hogy a forrás meg van mérgezve! Furcsa! A gazemberek számára építenek uj palotákat, a becsületes emberek ellen kitalálnak uj puskákat. Az élet V Apró lap az idők nagy könyvében. Szivünk vére az irása, síri fövény a porzója. A nagyon sensitiv természet az élet hullámain szerzett tengeri betegségbe hal bele. Alig nyilik m> g az ember szeme, már is megtelik könyüvel. A világ színpadán a sors a sugó, ki a darabot nyugodtan, csendesen leolvassa minden szenvedély,kapkodás ós deklamáció nélkül, legyen az akár szinmü akár bohózat. A kiabálást, kapkodást rángatódzást elvégzik az emberek. Vannak emberek, akik a halál által nyernek. Eddig semmik voltak, most legalább hamuvá lesznek. Sokszor a halál is hoz életet a társaságba. Az idö vasfoga nem öli meg a légvárat, de igenis annak építőjét. Némely emberrel a sors nagyon kegyesen bánik ; megkíméli a nehéz csapástól s a nemesbítés müvét ezer apró tűszúrással végzi rajta. indult az üdvös mozgalom, a törvény és a kor követelményeinek megtelelő középtanodai uj épület fölépittetésére. Mint a 40-es években, ugy most is versenyzett Komárom Pápával a kerületi főiskolának elnyerhetéseért. A küzdelemben Pápa nyert, de győző és legyőzött nincs ós Komárom csakis örül annak, ha versenye által a főiskola erőinek fokozására közreműködhetett. Az uj építkezés költségei fedezésére Veszprém vármegyének lelkes közönsége 20,000 frtot, Pápa városa (régi alapítványának is beszámításával) 30,000 frtot, s a magas kormány előterjesztésére az ország törvényhozása 80,000 frtot szavazott meg. Több buzgó egyháztag, egyház- és valláskülönbség nélkül sok jó hazafi, ki a nemzeti kultúrának nagy fontosságát s horderejét ismeri, örömmel tették le adományaikat a nevelés szent ügyének Pápán fölszentelt oltárára, s igy lett lehetővé az 5-ik iskolai épület fölemelésének megkezdése. Most tesszük le ez épület alapkövét. Legyen megáldva istentől az építésnek kezdete, folyama és bevégzése. Legyenek áldva azok, kik nagyobb vagy kisebb összegekkel az ópités költségeihez hozzájárultak vagy járulnak. Előttünk az ado-' máuy értékét nem annak nagysága határozza meg, hanem az a nemesen érző sziv, melynek sugalatából s a szent ügyre való azon lelkesedós határozza meg, a mely által vezérelve adatott. Szent ez az áldozat, mert a nemzeti közművelődés és igy a magyar haza oltárára van letéve. Egyházkerületünknek és főiskolánknak évkönyvei örökitendik a nemes szivü és szép lelkű áldozók neveit s a késő maradék is áldja őket, hálásan emlegeti érdemeiket. Világító tornyot emeltek, melyből a tudomány áldó fénye az egész nemzetre árad ki. Egygyel ismét szaporították azon hatalmas oszlopok számát, melyeken a magyar állam épülete rendületlenül s ujabb ezredévek viharával dacolásra képesítve nyugszik. Növelték ismét azon csarnokok számát, melyekből az életbe a tudományt, igazságok ismeretét viheti ki az uj nemzedék s az igazság megismerése és ismertetése által biztosíttatik a nemzet szabadsága, alkotmánya s ujabb ezredévekre terjedő élete. Épüljön ez az iskola isti-n vezetése mellett, őrködjék felette az égi hatalom s ne engedje, hogy ezt ujabb üldöztetés rohamai rombolják le, s a romok között kialudjék, azok alá temettessék az a világosság, mely minden tanintézetből s igy innen is az egész nemzetre áldó fényt lövelve ragyog ki. Az az áldó is Gen, kinek segítségül hívásával kezdtük meg a munkát, legyen a bevégzett munkának és majdan a fölemelt főiskolának erős védelmezője, nemzedékről és nemzedékre f'entartója. Majd áldást mondott a püspök a királyra, a kormányra, Veszprémmegyére, Pápa városára, az egyházkerületre. A beszédet zajosan megéljenezték s' utána a Kölcsey-hymnusz zeudült fel, mire a magasztos ünnep véget ért. 19652. Veszprém vármegye alispánjától. 1TÍ—1894. , Hirdetmény. Az 1890. évi I. t.-cikk 22-ik §-a alapján közhírré teszem, hogy a vármegyének 1895 —1896. évi közúti költségvetési előirányzata a törvényhatósági utak építési, kezelési ós fentartási költségeiről Veszprémben a vármegyei székháznál folyó 1894. évi szeptember hó 12-töl kezdödőleg J5 napon át közszemlére kitéve leend, ezen idő alatt a hivatalos órákban bárki által megtekinthető s ugyanazon napokon ellene a fölszólamlás írásban beadható. Veszprém, 1894. évi szept. hó 6-án. - Az alispáir szabagságoii Kolossváry József megyei főjegyző. 3803 . 1894. • Hirdetmény. Alólirott h. polgármester ezennel közhírré teszi, hogy Pápa város képv.testülete f. hó 3-án tartott ülésében 67. sz. a. hozott határozatával a gummipuskák és parittyák tartását ós Flóbert puskák használatát Pápa város határában eltiltotta s ezen érclomben általa alkotott szabályrendelet az alólirt naptól kezdve 30 napon át mindenki által leendő betekinthetós végett a városházánál a jegyzői hivatalban közszemlére kitéve van, mit azzal hoz köztudomásra, hogy a netáni felebbfzés ellene alólirott naptól számítandó 30 napig nála beadható. Pápa, 1894. szept. 9-ón. Szokoly Ignác li. polgármester, 19521. Veszprém vármegye alispánjától. 111-1894. Hirdetmény. Értesítem az összes állami adófizető ós utádó köteles érdekelteket, hogy az 1894. évi útadónak egyénenkénti kivetése a vármegye egész területére nézve megtörtént, és hogy ezen munkálat, melyben minden egyes állami adófizető pápai lakos és birtokos 1894. évi útadó tartozása ki van tüntetve, Pápa városházánál 1894. évi szeptember hó 15-től október hó l-ig közszemlére ki lesz téve. — Ezen határidőben a kivetési lajstrom Pápa városházánál a hivatalos órák alatt minden érdekelt fél által megtekinthető, és az ellen a felszólamlások a* közszem K-re kitétel ideje alatt, vagyis folyó évi szeptember hó 15-töi október hó l-ig a városi polgármesternél beadhatók. Veszprém, 1894. évi szept. hó 4-én. Az alispán szabadságon: Kolossváry József megyei főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Tisza Kálmán eh. főgondnok, Boőthy Zsigmond és dr. Darányi Iguác csütörtökön a reggeli vonattal távoztak városunkból. Tisza és Darányi, kikhez a vasúton dr. Fenyvessy Ferenc s az átutazó Széli Kálmán is. csatlakoztak, az nap a delegáció értekezletén is részt vettek. — Ovátió — Szilágyi Józsefnek. A pápai uj fögymnasiumi épület alapkövének letételénél fájdalmasan nélkülözték a dunántúli ev. ref. egyházkerület tagjai s az egész közönség Szilágyi Józsefnek a fögymnasiuin nagyérdemű általánosan tisztelt igazgatójának jeleniétót, kit tudvalevőleg betegsége tartott a megjelenéstől vissza. Hogy az alapkőletétel ünnepélyének teljességéhez s a tanoda felvirágzásához niounyire szükséges Szilágyi József jeles egyénisége, — misem bizonyítja jobban, mint azon figyelem ós gyöngédség, melylyel Tisza Kálmán főgondnok, Pap Gabor püspök és Darányi Ignác főiskolai gondnok kíséretében Szilágyi József igazgatót az ünnepély délutánján bokros teendői dacára is meglátogatta. Ezen annyira megtisztelő látogatás, nemcsak az érdemdús igazgatónak okozott méltó örömet, hanem tanügyi körökben, s az egész közönségnél is osztatlan tetszést keltett. — A vízvezeték ügyében kiküldött bizottság csütörtökön délutánra lett összehiva, hogy a három hónap előtt elejtett fonalat újra kezébe vegye. Barthalos István, Hanauer Béla, dr. Lövy László, Szvoboda Vencel, dr. Antal Géza, dr. Steiner József felszólalásai után határozatba ment, hogy miután a kijelölt próbalyukak furatására helyet az illető birtokosok nem adtak, ujabb próbalyukak jelöltessenek ki, s a Zellerül részvénytársasággal a próbafuratásra . vonatkozó szerződós köttessék meg. Pénteken délután a helyszíni szemle megejtésére kimentek Hanauer Béla, dr. Antal Géza, Saáry Lajos, dr. Lővy László biz. tagok s a városi tanács részéről Szokoly Ignác h. polgármester, Mészáros Károly, Lampérth Lajos, Szvoboda Vencel. Két helyet talált a bizottság alkalmasnak s fogja rá fölhivui a szakértők figyelmét, t. i. a vásártér mögötti s az öreghegy lábjánál elterülő helyet. Mint értesülünk tegnap délután itt volt a Walser cég egy megbízottja is. — A dunántúli reformált eh.kerület közgyűlése. A dunántúli ev. ref. egyházkerület, hétfőn kezdte nieg köz-r, gyűlését Tisza Kálmán egyházkerületi fő* gondnok és Pap Gábor püspök elnöklete alatt. A gyűlésen jelen voltak többek közt: Beöthy Zsigmond, Boné Géza, Darányi Ignác, Konkoly Thege Gyula, Pogrányi JóJózsef és Szabó Kálmán. Tisza Kálmán a vasárnap esti gyorsvonattal érkezett meg Pápára, ahol a város nevében Szokoly Ignác helyettes polgármester, a főiskolai igazgatótanács nevében pedig Czike Lajos főiskolai gondnok üdvözölte. A hétfői gyűlést Pap Gábor püspök nyitotta meg s miután a számadásokat befejezték, a gyűlés kivonult az újonnan épített főgimnáziumi épülethez, amelynek alapkövét ünnepiesen letette. Az ünnepélyről lapunk más helyén szólunk. Az ünnep után folytatták a. gyűlést. Megválasztották a konvent küldötteit és pedig a világiak közül: Beöthy Zsigmond és Darányi Ignác rendes; Véghely Dezső és Molnár Béla póttagokat; az egyháziak kihűl':' Vályi Lajos és Cíke Lajos rendes; Körmendi Sándor és Antal Gábor póttagom kat. A főiskolai igazgatótanácsba beválasztották Körmendy Sándort, Barthalos IstY&ut, Horváth fajost, Vállyi- kajost, Konkoly Theg^yu^, Konkoly Bélát és Molnár Bélát, a ga

x

]

a

sági tanács elnökévé: Németh Istvánt, alel^&jek Horváth Lajost, főiskolai ügyésznekBarthabs Istvánt, gazdasági tanácstagoknak Saáry Lajost, Kis Gábort és Baranyai Zsigmondot. Az ülés után Tisza Kálmán tiszteletére bankét volt, -amelyen az első felköszöntőt Pap Gábor püspök mondotta, a királyra. Pohárköszöntőket mondtak még Tisza Kálmánra, Pap Gáborra, László József királyi tanácsosra. Darányi Ignác és Czike Lajos főiskolai gondnokokra, Gróf Esterházy Móricra, Pápa város és Veszprém vármegye közönségére, Dr. Fenyvessy Ferencre, a főiskolai tanári karra stb. Zajos hatást keltett Pály Zsigmond humoros felküszöntöje Fenyvessy Ferencre. Tisza Kálmán a lelkészikart köszöntötte fel, amelynek hivatása, hogy a gyülekezet belső életére a keresztény vallás szellemében nemesitőleg hasson. A református egyház akkor a megpróbáltatások között is felfog virágozni. A második napi gyűlésen tárgyaltatott dr. Darányi Ignác főiskolai gondnoknak a főgimnáziumi építkezésekre vonatkozó jelentése; a jelentés helyeslőleg tudomásul vétetett s az abban foglalt indítványok elfogadtattak. A számvevőség által készített s bizottságilag letárgyalt pénztárkezelési szabályzat eubloc elfogadtatott. A theologusokat vizsgáló bizottság megalakittatott. A pénzügyek letárgyalása után következett a gyűlés legérdekesebb pontja, a pápai felállított leány-inteniátns segélyezésének kérdése. Ennél a kérdésnél hosszabb vita után a közgyűlés nagy többséggel ugy döntött, hogy a mult ülésen Eév-Komárom részére megszavazott — de ott leány internátus föl nem állítása folytán igénybe nem vett — 1000 frtnyi összeg is a pápai leány internátus részére folyósittassék. Minthogy pedig a költségvetés szerint még igy is hiány mutatkozott, a gyűlés lagjai közt gyűjtés indít jrott meg, melyet Körmendy Sándor 100 ti ttal nyitott meg. Az időszaki tanács felállítására nézve a közgyűlés dr. Darányi Igaác indítványa folytán ugy határozott, hogy két különböző időszaki tauács állitiassék föl, még pedig az egyik állandóan Pápa székhelyijei, a másik váltakozva .Rév-Komárom és Székesfehérvár székhelyijei; a pápai körhöz tartoznak a pápai és őrségi egyházmegye; a fejérvárihoz a belső somogyi, mezőföldi és veszprémi egyházmegye, a í év-komáromihoz a barsi, drégelypaláuki, komáromi és tatai egyházmegye. — A püspöki jelentés kapcsán Szabó Kálmán belső somogyi egyházi gondnok ni'iitván.\ ára a slavonmissió felekezeti és nemzeti szempontból különösen a konvent figyelmébe ajánl

ta.dk. A gyülekezetek fölhivattak, hogy a mennyiben tanítóik fizetése a 3 00 frtos minimumot meg nem üti, szept. 25-éig kérvényeiket az 1893. XXVI. tcikk értelmében annyival is inkább küldjék föl, mert a később érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. — Gróf Csáky Albin és br. Eötvös Lóránt jkvi kivonattali üdvözlése elrendeltetett. A középiskolai tanári nyugdijegyletbe léphetés végett szükéges összeg a tartalékpénztár terhére utaltatott. Szilágyi József főgimnáziumi igazgató helyettesítése, kit betegsége akadályozott hivatala teljesítésében, elrendeltetett, s Szilágyi József mint igazgató egy évre szabadságoltatott. A fizikai megüresedett tanszék betöltésére nézve ez évre ideiglenesen intézkedett a kerület, s egyúttal elrendelte, hogy a pályázat a jövő tanévre jó eleve Írassék ki. Tárgyaltattak még apróbb iskolai ügyek s a misszió ügy. .— Megyei közgyűlés. A rendes közgyűlés ez évben uktóber hó 1-ón kezdődik. A kiadott tárgysorozat fontosabb tárgyai: a belügyminiszter leirata, melylyel a váudorcigáuyok. kóborlásának megakadályozása tárgyában alkotott szabályrendeletet ismételten nem hagyja jóvá; alispáni előterjesztés a lovász-patonagyömörei útvonalnak a pápa-kisbéri útvonallal leendő összeköttetése iránt; Pápa rend. tan. város közönségének fölterjesztése a 630—1890. sz. közgyűlési határozatra, melylyel a pápai elmebeteg^ápoldának a női kórházzal leendő egyesítése kimondatott; Pápa rend. tan. város közönségének határozata, melylyel kimondotta, hogy az ebadóból befolyó jövedelmet közegészségügyi célokra óhajtja felhasználni. — A rendes közgyűlést megelőzőleg szeptember hó 29-én és 30-án az állandó választmány tartja üléseit. — Szobor fölszentelés. Mult vasárnap Marczaltön, kettős ünnep folyt le. A hívek adakozásából emelt szép lourdesi szobor fölszentelését megható beszéd kíséretében Néger Ágoston apát esperes végzé, mélyen a kegyúr, Ruslon József és hájos neje szintén részt vettek. A falusi leánykák fehér ruhában, kék övvel, százával voltak jelen az ájtatoskodó hívekkel együtt. Bélben;* nagybirtokoskegyúr kastélyában . volt fényes ebéd, melyre Bmw Antal ihiásji ..birtokos