Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-08-05

embertársai minél egészségesebbek le­gyenek. A magyar ember keletről bizonyos vandalizmust hozott a fák, mint köztu­lajdon iránt, könnyebb a lelkének, ha az országút valamelyik növendékfáját ki­vághatja ostóruyélnek, ezt az irtó ter­mészetet csöndes semmittevéssel súlyo­sítja a hatóság, mely sem a fapusztitó vandalokat meg nem fenyiti, sem a fá­sitást szabályrendeletünk értelmében nem szorgalmazza. Ugyau„ szükséges-e rekriininálnunk a miatt, milyen elhagyottak, ha ngyau vannak közsétányaink, melyről ellehet mondani, hogy a jó Isten a gondozója, ő öniözgeti meg szomjas, portól réteges utait, hol állunk még mi attól, hogy a köztereink- es sétáló helyeinket napjábau alaposan föllocsolják. Ez a követelés nálunk valóságos utópia. Minek is csi­nálunk hosszú fogakat, mikor közutainkat a város belterületén sem a kellő mér­tékig locsolják. A fürdés, mint az egészségnek leg­fontosabb része vájjon miképpen ós ugy van-e megoldva, amint az európai human szempontok igénylik. — Szó sincs róla. Amerikában a uépiskolák és menedék­házak fürdőszobákkal vaunak ellátva, ná­lunk miképpen áll az a feltétlen szük­ségesség, hogy a köznépnek az immorális dolgokra példát ós alkalmat nem nyújtó, ingyenes fürdőhelyei legyenek? De minek feszegetni olyan dolgokat, melyektől ez időszerint még igen messze állunk. Jó, térjünk hát akutabb dolgokra. Négy év óta az emberiséget meg­tizedelő komoly veszedelem evidens. A kolera. A lelkiismeretes miniszter egy idő óta nyalább számra küldte a rendelete­ket. És .ezeknek rengetegét elgondolva, elmondhatjuk, hogy hatóságaink a te­ménytelen fendeletek között nem képe­sek orientálni magukat. Isten ments, hogy mi az ő tájékoztatásukra vállalkozzunk. Csak egyet emiitünk fel a sok közül: emlékezetünkben olyasmi vibrál, hogy a belügyminiszter a cvendéglők éttermeire akként intézkedett, hogy ezek asztali fehérneműje csak egyszer használtassák. Nos, ki és miképpen ellenőrzi ezt? A szalvéta prések most is csak ugy vi­rágzó korszakukat élik, azt azonban még sohasem hallottuk, hogy ezért egy szal­véta-spriccelő kelnerecskét megbüntettek volna. A miniszter pedig gyártja a ren­deleteket nagy kitartással. ipari szakiskolák, — A saülok ügyeimébe. — A kereskedelemügyi miniszter ur megbí­zásából a győrí kereskedelmi és iparkamara fölhívja az érdekeltek figyelmét az ipari szak­oktatás kiváló fontosságára, a gyakorlati ipar­fejlesztés és a gyermekek nevelése szempont­jából, mivel a már eddig is tekintélyes szám­ban létesített ipari szakiskolák céljuknak csak ugy fognak valóban megfelelhetni, ha egyrészt a szülők, másrészt az iparos közönség bizalma feléjük fordul, előbbiek az által, hogy gyerme­keiket küldik nzokba, jó és szakképzett iparo­sokká való neveltetés végett, utóbbi az által, hogy ipari szakiskolát végzett ifjnságot alkal­mazza üzletkörében és ez által egyrészt tért nyit a szakiskolákat végzett ifjúságnak isme­retei érvényesítésére, másrészt pedig hozzájárul egy valóban nemzeti iparos törzs megteremté­séhez. E célok sikeresebb elérhetése végett közli a kereskedelmi és iparkamara alább a kereske­delemügyi miniszter hatósága alatt álló szak­iskolák jegyzékét, mely teljes tájékozást nyüjt arra, hogy a szülők gyermekeiknek gyakorlati pályát választhassanak ós hogy az iparosok és gyárosok az illető intézetek igazgatóihoz for­duljanak végzett ifjak ajánlásáért. Az önálló ipari szakiskolák sorozata a következő: Gépészeti középiskola: Kassán. Vasipari szakiskola: Gölniczbánya. Mechanikai szakiskola: Budapesten. Késipari minta kovács- és köszörütelep: Stoószon. Faipari szakiskolák: Homonna, Nagy-özé­ben. Fa és fémipari szakiskólák: Marosvásár­helyen, Kolozsváron, Aradon, Szegeden. Szövő- és kötszövő ipariskolák : Késmár­kon, B.-Csabán, Pozsonyban, N.-Disznódon, M.-Becskereken, Csíkszeredán,, Selmeczbánya, Kassán. Agyagipari iskolák: B.-Mágócsón, Ung­váron, Rimaszombaton. Kőipari iskola: Zalathnán. Kő ós agyagipari iskola : Sz.-TJdvarhelyen. Gyermekjáték készitő iskolák : Hegybá­nya-Szólaknán, Fenyves-Chvonjniczán, Gy.-Szt.­Miklóson, Marosvásárhelyen. Kosárfonó iskola: Belluson. Osipkeverő iskola: Körmöczbányán. Nöipar iskolák: Budapesten, Kolozsváron, S.-Sz.-Györgyön, tízegeden, Győrött. Keztyüvarró telep: Budapesten. Órás segédek ós tanoncok továbbképző iskolája: Budapesten. Cipószipari szakiskola: Nagy-Szebenben. Szabóipar iskola: Budapesten, Gőzkazánfütő ós gőzgépkezelök tanfolyama Kolozsváron. Építőipari iskolák : Kassán, Kolozsváron, Maros-Vásárhelyen, Szegeden. Kőfaragó tanfolyam : Hosszú faluban. Agyagipari tanfolyam : Csáván. Kosárfonó tanfolyam : Békésen. Ipari rajziskolák: Kassán, Kolozsváron, Aradon. Technológiai muzeumok: Kolozsváron, Ma­rós-Vásárhelyen,' Nagy Szebenben, Aradon. Fiirdö-levél. Balaton-Almádi, lö9i. aug. 1. Nagyon csalódik a t. olvasó, ha a magyartengerpart kedves fürdőhelyéből: Almádiból, a simatükrü, majd hullámzó, szép Balatonról ós festői vidékéről vár költői vénával megirt levelet. Sokan meg­énekelték azt már szebben és jobban, mint én tenném most, mikor itt a fürdő-szezon tetőpontján vau és erről is lehet irni igen­igen sokat. Vidám, pezsgő élet Van most Almá­diban, a mit a nagyszámú előkelő fürdő­közönség : az itt nyaraló fiatalság, de kü­lönösen a szópnenmek kedves ós vig társasága még élvezetesebbé varázsol. Ki­rándulások, mulatságok rendre, jönnek egymásután, majd mindennapra esik egy. Ezek pedig mind nagyszerűen sikerültek és engem is nagyban érdekeltek; igy hát — egoista létemre — csupán mulatságokról fog szólni tudósításom, a minek aztán a vigalmi bizottság is az oka, miért szerez a fürdővendégeknek oly sok, kedves szó­rakozást, hogy nyolc napi ott időzósem alatt mindénnap — csak másnap mehettünk haza. De hát kezdjük az elején. Alig pi­hentem ki az Almádiba tengelyen való utazás fáradalmait a balatoni hullámok­ban, mindjárt. másnap (jul. 25-én) volt Badacsony-Keszthelyre egy érdekes ki­rándulás. Reggel 5 órakor indult el a nagy viziutra a. „Baross" hajó 120 tagból álló társasággal, dr. Ováry Ferenccel az ólén. Még a fürdői zenekar is velünk jött ós a zene hangjai mellett távoztunk ATr* mádiból s kötöttünk ki B.-Füreden 6 órakor, hol a reggeli volt. Füreden több .kiránduló csatlakozott hozzánk és< innen egy túrban hajóztunk Badacsonyig, hova %11-re értünk. Útközben persze nem áll­hatta meg a fiatalság s táncra perdült a hajó fedélzeten, majd pedig szép magyur nótákra gyújtott. Üditö fürdés után társasebéd követ­kezett %12-kor a badacsonyi „Hableánh" vendéglőben, melynek tágas éttermeit zsú­folásig megtöltötték a kirándulók. Volt kitűnő halászlé, jó bor, csemege (szegfü­körte is). A pompás ebédet szellemes fel­köszöntök ós az elviselhetlenné vált hőség fűszerezték. Egy része a társaságnak in­nen ment tovább hajón Keszthelyre, mi pedig vagy 40-en dr. Ováry vezetése alatt, 37 fokos melegben hősies elszántsággal neki indultunk ' a Badacsonyhegy meg­mászásának. Emlékezetes lesz sokáig e nap előt­tünk. Mire a „Rózsakö"-höz feljutottunk, annyira kifáradt a társaság, hogy a 15— 26 éves hajadonok alig-alig tudták még elsóhajtani ís3-szora kedves nevet, mely­nek tulajdonosa lesz az, kivel éltüket összefűzni vágynak. Es ha ez be : nem teljesül s egyik-másik hölgy pártában marad, csak a vezetőt okozhatja, miért vitte fel őket a férjhez menő lányokra fontos „jK# il-höz oly pokoli hőségben, hogy lélegzeni is alig, hangosan kiáltani pedig egyáltalán nem tudtak. Ezután jött még 450 lépcső ós a Badacsonytetőn vol­tunk. Az útközben kidültekről, a kiállott fáradalmak ós fájdalmakról élethűen nem lehet beszámolni, de annyi bizonyos, hogy bár nem „tengeren" voltunk, mégis in­gott a talaj a lábunk alatt. Kárpótoltuk ugyau iuaguukat ; a tetőről élvezett gyö­nyörű tájék' látásában, de sokkal szive­sebben uóztük volna az oda látszó somlói-, sági- ós sümegi hegyeket az óriási hőség ós fáradtság nélkül. Hat óra lett, mire leértünk a badacsonyi bazaltokról ós kó­rusban szállt a haug az ajkakról: — Hála Isten, csakhogy mái lenn va­gyunk ! Kótuegyed hétkor hajóra ülve visz­szaínclultunk Füred felé. Nem kellett már ekkor se cigány, se nóta. Pihent a tár­saság, csak lassú beszélgetés volt hall­ható itt-ott. A hajó kötelekre ültem nyu­godni ós Morpheus karjaiba ringatva, álmodtam a messze jövőről, meglehet ar­ról, a mivel egy szópdal végződik, hogy: Mondok én valamit: Ha te akarod, Az ég minden csillagával Csak nekünk ragyog. Felébredtem. Füreden voltunk. A Wild-féla térasszon elköltött vacsora után éjjeli %12-re az almádi-i kikötőbe vitt hajónk és végre a sok viszontagság ntán csendes révünkbe: Almádiba értünk a fe­lejthétlen kirándulásról. Julius 26 r án Kiss Jancsi veszprémi hires bandája hangversenyzett .ós mulat­tatta a fürdővendógeket a ,„Ifattyu li ven­déglőben. A zeneestólyt tánc követte, mely az éjfélutáni órákig tartott. Pénteken (jul. 27) Kömiveslvare bpesti színész szolo „Humorosrfdal-szini előa­dás"-t rendezett. A válogatott műsor ér­dekesebb pontjai voltaké Ä filokszóra-irtó csizmadia. A vándor szabó, A medve stb. Nagy napra virradtunk 28-án : az An­nabál napjára, amire hölgyeink már napok óta izgatottan készültek A vendéglő helyi­sége szolgált szinteréül a bálnak, melyen ott volt az almádi-i társaság szine-java, a fürdővendégek teljes számban, a vidéki s helybeli fiatalság gárdája s a szép hölgy­koszorú ékes központja volt az egésznek. A kedélyes mulatság és kotilion ü[jyes rendezésének érdeme a vigalmi bizottság buzgó;- fáradhatl an tagjlait méltán megil­leti. A valóban sikerült, kedélyben és jó­kedvben párját ritkító mulatság csak a reg­geli órákban­végződött be. A négyeseket 50 pár táncolta. A hölgyek névsora a kö­vetkező : Leányok: Balogh Mariska (Veszprém) ; Baly Jolán, Barthalos Olga, Berger Anna (Pápa); Bohuniczky, Malvin és Sárika (Kalo­csa) ; Dalmady Martha, Együd Bona, Entz Jolán és Margit, Farkas Irma, Ilona és Jolán, Gardos nővérek, Getső nővérek (Budapest); Hajek Gizella (Veszprém); Hamvassy Anna és Erzsike (Sz.-Fehérvár) : Jankó Irma, Jáuossy nővérek (Veszprém); Kemény Gizella ' (Szom­bathely) ; Kolosváry Margit (Bpest); Kuthy nővérek (Veszprém); Löcherer Irén ós Andrea (Bpest); Mihályfy Janka (Enying); Molnár Málcsika és Juliska (Gzecze); Neszmélyi Janka és Paula (Veszprém;; Olowson Anna, Amália és Aranka (Bpest); Pongrácz Milike (Székes­Fehérvár) ; Pongrácz Piróka (Debreczén); Tauf­fer nővérek, Veégh Mariska, Vermes nővérek (Bpest); Véghely Flóra (Veszprém;; Wéber Olga (Pápa) stb. Asszonyok: özv. JBauer Jánosné, Cseres­nyés Istváuné, Dalmady Gyözőné, Éntz Gé­záné, özv. Farkas Kálmánné, özv. Gardos Ká­rolyné, Getső Ignácné, Kolosváry Andorné, Löcherer Andorné, Lukovichné, Olowsonné, Kobelly Jenőné, Tauffer Károlyné, Veégh Eleknó, Vermesné, Waldbauer Józsefné, Wal­lon Dezsőné (Budapest;; Molnár Lajosné (Cze­cze) ; Pongrácz Gézáné (Debreczén); Kajába Ödönné (Gödöllő); Bohuniczky Ödönné (Ka­locsa) ; Weber Eezsőnó fPápa); özv. Ham­vassy Tihamérné, Kompastné (Sz.-Fehérvár); .Kemény Alajosné, Weinel Jánosnó (Szombat­hely) ; Kukorelly Károlyné (Tata); Véghely Dezsőné, Balogh Károlyné, Boda Antalné, Cseresnyés Józsefné, Farkas Jánosné, Gergely Józsefné, özv. Jankó Kálmánné, Jánossy Sán­dorné, Kompolfchy Tivadarnó, Kuthy Mátyásné, Magyar Antalné, özv. Molnár Nándorné, özv. Wirkler Mártonná (Veszprém); özv. Zsoldos Jánosné (Zircz) stb. 29-ón Fürödre rándult egy kisebb társaság, hogy Blaháné kedves játékában és énekében gyönyörködjók, ki aznap a „Tündórlak Magyarhon" népszínmű Marcsa szerepében ragadtatta el a közönséget. Hétfőn nagy csónak-parti volt a Balatonon. Kedden, jul. 3l-én este pedig a fürdővendégek tartották tánccal egybe­másnap szép günzcmarsban folyondáros erké­lyére a /rissen szedett edclweiszt . . . Panasz­kodik, hogy a lovagok kora minden évben jobban homályba borul s a férfiak nem­sokára marosak a magas politikában lesz­nek jártasak. Nagyon kérem, drága asszonyom, dobja félre pikáns lornycljét, a pesszimiszti­kus kritizálást hagyja máskorra, nehogy a forradalom teljesen kitörjön közöttünk, s a hosszú téli estéken meghunnyászkodó alázatossággal kelljen megkötnünk a másodAk campoforinói békét. Ne tessék elfelejteni, hogy mi is né­hány vaskos kötetbe gyűjthetnők az ön el­len érvényesíthető panaszok masszáját, s ité­1 :tnapig se fogyna ki az ön csordultig telt pohara.— Egy asszony, ki nem különbö­zik egy cseppet sem a többi nőtől, csak közönyös dolgokról irjon levelet. Egy asszony, ki egyik évben Salzkam­mergutba, másik évben a Balaton partjára utazik s drága l'órjét a gyümölcsbefőttek inspektorává nevezi ki, ne irjon melan­kolikus szerelmes hangon. - Nevetség tárgyává teszi boldogtalan férjét. A szalmaözvegyek asztaltársasága jóizüen kacag, s nagyokat morfondíroz te­nyerébe, valahányszor meghallják, hogy a jó Pepi csínos felesége fürdőre utazott, s az ősi szakácsné büszke öntudattal kezdi csinálgatui a befőtteket, a baraczklekvárt türelmes férje felügyelete alatt. Mondhatom asszonyom, pompásan rendezte hé mágáuak. Naftalin, karból s a modern^, illatszerek egész áradata hirdeti inát' háromé mértföldnyiről fürdőzését, s a $ l 3 *$i mh^m^é^i% ki lakásban büszkén lépdel ide s oda. s a modern illatszerek kegyetlen szagát am­brózia illatnak képzeli . . . Ajkához kapja a nippet csecsebecséket, miken még ott vannak kedves felesége kacsóinak nyomai s férfias csókkal árasztja el az ártatlan figurákat ... Es mig ö a nippes figurákat csókolgatja, ön .szembekötőstlit játszik, pályázatot hirdet az uualoin elűzésére. * Másnap már ott lebzsel körülötte a szunyoghad; mindegyik megdüuthetlen bizonyítékokkal állítja^ hogy az unalmat. néhány perc alatt: teljesen elűzi . . . ott van a himlőhelyes huszárkapitány, kinek arcát már sürü barázdákkal szántották fel a rettenetes párbajok . . . ott lebzsel a szmokingos miniszteri fogalmazó, ki a tavali jogászbálon gyors tempóban val­lott önnek szerelmet, s szivét—egy soh­sem használt hasonlattal élve — „viha­ros hullámzó tengerhez" hasonlította .. * Bizonyára a pemahajder jogászgyerek sem hiányzik ragyogó lovaglócsizmájában, ki Don-Quíchotei pátosszal mondja el egy szuszra legutolsó lovaglásának történetét, mikor egy szép leány kívánságára a vó­konylábu „Micivel" három méter szóles ár­kot ugratott át .. 4 ­Ne búsuljon, mélyen tisítölt-asszo­nyom) néhány nap alatt okvetlenül fel­tűnik a láthatáron az a bizonyos huszár­hadnagy i . > miniszteri .fogalmazó . > jogászgyerek . » , stb. stb. és ópauuyira aemítsem fog törodni-rövidlátó férjével s én velem, mint semmibe sem szokta venni, ha kora ősszel már a drága befőtteken ... .$ fényes lekváron sürü penész alkalmat* Utolsó levelében azt irta, hogy tu­dósítsam önt az itteni újdonságokról. Tel­jesen nyugodt lehet asszonyom, elutazása óta semmi változás sem történt. „Janka", a pettyes tyúk most is minden nap meg­tojja rendes tojását, mit az ön titkos boszu­jára drága férjecskóje most is kecsesen elkölteni merészel tejes teájához. Zsuzsi, a makrancos szobaleány az ön legfölsöbb parancsára már leszedte az ablakokról a fehér függönyöket, mindennap megöntözi a .szomjas, muskátjit, és.. . . a mi a fő­dolog — az ön elutazása óta még csak egyszer nézett farkasszemet drága férjé­vel . . . Esküszöm, hogy egyetlenegyszer törtónt meg. Különben e tekintetben leg­jobb ellenőr Kati, a hűséges szakácsné. Ez majd-pontosan fog beszámolni Pepi szívbéli ügyeiről ... . A kaszinói tarokkparthiek között ez ideig nem fordult elő valami kiválóbb játszma, s talán azt említenem sem keli, hogy Pepinek most is ópoly rendesen el­fogják ullimóját, mint az előtt ... . Most pedig, asszonyom, csak arra kérem, tartsa ez egyszer távol magától azokat, a bizonyos; szúnyogokat, én a jövő héten okvetlenül odaérkezem. Nem vagyok Pepinek titkos tanácsosa . . . nem szán­dékszüm rosszakaratú helyszint szemlét tartani . . . teljesén hitelt adhat alázatos tisztelője szavainak, ki csak egy kis sze­relmi légyott után vágyódik. Ne legyen színlelő, ravasz asszony, ki féltékeny a férjére . . . féltékeny, téli udvarlójára . . . s mig nekünk ájtatos, félénk hangú le­veleket irogat, ujabb lovagok hódolatát Nagyon kérem, tisztelt asszonyom, ne öltse magára Izabella kisasszony ka­rakterét, ki csak néhány hónapja került ki a Sacre-eseur zárdából s a világért sem puderozná be világos hajfürtjeit. Ne övezze kacsóját szent gyöngysorral, hisz ön ugy sem mond misét minden reggel a kis kápolnában. Legyen oly őszinte, mint télen volt, a kandalló pattogó tüzénél . . . mikor hosszan tekintettünk egymás sze­mébe ... s ön őszinte vallomást tett salzkammerguti -csintalan, játéka-.ól . A bőrdiván ott áll még a kandalló mel­lett, (épen tegnap poroltattam le) a pa­mutgombolyagot is elővettem . . . Ugy tünt fel előttem, mintha a kandallóban tüz 'pattogna . . . s a párkányán a meg­szokott macska dorombolna ... mi pedig ... Majdnem komolyra vettem a dol­got . . . s jóizüen felkacagtam, mikor Zsuzsi,'a kis szobaleány könnyű nyári ruhában lépdelt el előttem, a zöld zsaln­gáler redőin keresztül kegyetlenül sütött be a nap, ós Pepi, a bus szalmaözvegy meg­szokott nyári sóhajait fújta konvencioná­lis szalmakalapjába . . . Es most asszonyom, kössünk fegy­verszünetet. Jövő héten meglátogatom. Addig most már ne várjon tőlem levelet. A függönyöket már mossák ; a hátsó szo­bát most festik. A viszontlátásra maradok alázatos hive * József. U. J.; Ha Pepi szokatlan előzékeny­séggel talál belenézni a szép Zsuzsi sö­tétkék szemébe, rögtön megsürgönyzöm. kötött műkedvelői hangversenyüket, a következő műsorral: • Marche heroique, Szabaditól, Massenet átiratában, zongorán' előadták Getső Ignácné és leánya Irénke. - A halál, Tóth K.-tól sza­valta Éntz Jóláu k- &• — Lammermoori Lu­ciából ária, énekké Raíjpál Benő. — Adagio és Cansonetta Godardtól, hegedűn előadta Waldbaner József, zongorán kisérte dr. Cse­resnyésJózsef. — „SL lengyelek fehér asszo­nya" Jókaitól, .-jszavalta Vermes Nándor. — Népdalok, cimbalmon előadta Balogh Mariska. Szép Ilonka melodráma Vörösmartytól, zenéje Erneytől, szavalta Barthalos Olga k. a., zon­gorán kisérte Veber Olga k. a. — Chopin Valse, zongorán előadta Neszmély Janka k. a. „Orr", vig monológ Peterdytői, előadta Scipi­adesz Elemér. — Népdalok, éneklé Haypál Benő. A hangverseny nagyon látogatott volt és minden pontjában fényesen sike­rült; a szives közreműködők művészies előadásaikkal elragadták a közönséget és zajos tapsokat arattak. A hölgyeknek a figyelmes rendezőség szép csokrokkal ked­veskedett. A mulatság esak ; akkor érte el tetőpontját,' mikor^a^zehbnój.jSze.btLíJeány ós menyecske táncra perdült, melyet csak reggel félé hagytak abba. Már gondoskodott a vigalmi bizott­ság f. hó első felére is programmról, mely a következő: Tekeverseny, utána tánc 2-án; síini­előadás („A három testőr". Szalkay siófoki társulata által előadva) 4-én; 20 éves* talál­kozói ünnepe a veszprémi gymn. 6. osztályát 1874-ben végzett nöyendókeknek 5-én; kirán­dulás B.-Füredre 6-án; tombolaestély 9-ón; velencei éj a Balatonon 11-én; kirándulás ha­jón Kenésére 13-án; műkedvelői szihielőadás 15-én ; séta a remetevölgyön át a pinkóci csár­dához 18-án. , Szóval selyem az «let Almádiban;* mulatság és szórakozás egyik a másikat éri. A fürdővendégek hálásak is rzért ós mindenben részt vesznek együtt mind­annyian, *de jól teszik, mert ez a fürdői élet fűszere.. Egyik élces füdövendóg: a kedves „titkár bácsi" indítványt is tett a héten, hogy Almádi nevét, sok „Muri u-jéi­ról és mivel Balaton- és Tátra-Füred ugy is van már, r) Muri-Füredre u kell megvál­toztatni mielőbb. Csintalan. K ÜLÖNFÉLÉ K. . J Vilmos főh erceg. | Felséges királyunk nagybátyja Vilmos főherceg ő cs. és kir. fensége, táborszernagy, a tü­zérség főfelügyelője Badenben július 29-ón délután, sétalovaglás alkalmával a vil­lamos vasúttól megbokrosodott lováról történt leesés következtében, 67 éves korában meghalt. A véletlen balesetnek áldozatává lett főherceg gyászszertartása f. aug. hó 2-áu ment végbe Bécsben a kapucinosok templomában, nagy ceremó­niák és óriási részvét mellett. A teme­tési menetben a király is rósztvett. ^~ í­A főherceg temetésén a helybeli honv. huszárezredtől Imrey György százados és Madarász Elemér főhadnagy voltak jelen. — Rekviem. Bold. Esterházy Pál grófért a rekviem N.-Gannán július hó 30-án tartatott meg. A gyászistentisztele­tet Taschler Dezső n.-gannai plébános tel­jesítette. Képviselve voltak a rekviemen a pápai, devecseri s kemenesi grófi uradal­mak és a pápai járá^ főszolgabírói hivatala. — EskiLvo. Battenberg „LajoB buda­pesti posta- és távirótiszt, helybeli társas éle­tünknek több éven át volt derék, rokonszenves tagja hétfőn d. e. 11 órakor vezette oltárhoz a helybeli főtemplomban ; özv^. Hanauer Jenőné úrnőnek kedves és szeretetreméltó leányát: Ha­nauer Margit kisasszonyt. Az esketósi szertar­táson, melyét Néger Ágoston apát végzett, az örömszülők, Hanauer Béla és Horváth. Lajos főszolgabíró, mint násznagyok vettek részt. Es­küvői ebéd özv. Hánauerné úrnőnél volt, a mely után a fiatalpár még aznap délután Budapestre állandó lakhelyére utazott. Fogadják szívből folyó üdvözletünket és azon kivánatunkat, hogy tartós boldogság legyen osztályrészük. — A 20- és 4 kros váltópéniek bevonása. A pénzügyminiszter rendelete szerint a 20- és 4 krosok 1895 jan. 1-éoel tör­vényes forgalmon kivül helyeztetnek, s a ma­gánforgalomban csak f. évi dee. 31-ig fogádan­dók el. Igyekezzék tehát mindenki ezideig túladni a húszasok és susztertallérokon, mert a gyűjtemény különben a nyakán marad; a közönséges forgalomban legalább ezen határ­időn tul.nm lesz értékesíthető. , — 4 pápai kér* bétegpegélyző pénztár első évi rendes, közgyűlését f. évi aug. hó 15-ón, d. U. 2 ós % órakor Pápán a városháza nagytermében fogja megtartani, a melyre az jösszes kiküldöt­tek ezennel meghivatnak. Koczka László elnök. — Tárgysorozat: *i. Az igazgató­ság>ós felügyelő bizottság jelentése. 2. A nuMYi liio^ia í'ölötti hatiTQHt fco«

Next

/
Oldalképek
Tartalom