Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-12-31

közszelle'inére emelték poharukat. Végül Láng megköszönvén a megjelenést, kije­lentette, hogy ő azért hagyta oda az államtitkári széket, mert a képviselőház­ban korábban birt független állását akarta elfoglalni. Megígérte, hogy más­kor és többször is felkeresi választóit, mire a kedélyes bankett véget ért. Láng azonkívül még a polgármester­nek, Weber Rezsőnek, Néger Ágostonnak és Steinberger Lipótnak volt vendége. Csütörtökön megtekintette a dohány­gyárat s pénteken reggel elutazott vá­rosunkból. Egy kis mythologia. Lukácsuk Jánostól. (Vége.) Horner fölött osztjuk a német tudó­sok véleményét, kik e költő müveit nem tekintik másnak: mint a hagyomány által főn tartott s Perikies által összeszedett ós rendezett indiai énekek, vagy rapsodiák­nak. Ez az egyedüli, mely az uj népek szelleméhez illett, s leginkább azokéhoz, melyek születésökc-t a Keletnek köszön­hették. Ez utánzás még kirívóbb a régi meseiróknál,' s nagyítás nélkül mondhat­juk, hogy'Esopus és Babrias csak az in­dus-mfsót másolták le, mely hozzájok Perzsia, Syria, és Egyptomou át szivár­gott be. Ez utóbbi iró görög létére be­vallja, — második Troöemiumának kezde­tén: — hogy a föltalálás dicsősége a Keletet illeti, nem pedig ötet, az átdol­gozót. Elég olvasni az indus Pilpay-t, Ram­samy-iyert a.bramint, Eiopust, Babriast, sőt még La-Fontaine-t is, és meggyőződünk, hogy e mesék mind, egyik a másikból származnak, és hogy a görög és modern meseirók, még azt a fáradságot sem vet­ték maguknak, hogy e parányi drámák akcióját megváltoztatták volna. Ekként tehát minden lépten-nyomon, és pedig minél jobban kutatjuk, annál inkább meggyőződünk arról az igazság­ról, hogy a régiségnek ismét volt egy má­sik régisége, mely azt ihleté, s egyszerre a civilisatio, művészet, bölcsészet és iroda­lom ama magaslatára emelé vagy löké, mely a modern szellemnek megterméke­nyítő anyjává lett. India örökké megfejthetlen tündér­világ leend reánk nézve, mivel irói való­ságos köd és felhőkkel árnyékolják be magukat. Gondolatuk el van burkolva költői körülírásokkal s a tárgyhoz nem tartozó vallásos kérelmekkel, melyek a fejtegetett tárgy megvilágosítására mivel sem tartoznak. Másrészről pedig a sanskrit­nyelv a képek és eszmék minden válto­zataira számtalan mennyiséggel bir, mely­nek mcgfidelöje mostani nyelveinkben nincs meg, s miután csak körülírás által adható némileg vissza, világos, hogy a nyelv komoly tanulmányt igényel, melyet az erkölcsök, szokások, törvények s val­lásos hagyományok által csak ama nép földjén szerezhetni meg, melynek műveit átfordítják s eredetét kutatják. Az Európában szerzett tanulmányok mivel sem hoznak közelebb az O-India megismeréséhez. A dolgot mindig újra kell kezdeni, mint az olvasást a tanuló­gyermekeknek; és aztán: nagyon távolra esik a gyönge tehetségeknek a — ta­nulás ! Manou, — MaM*. Minős, — Mózes. Indiának egy ember politikai és val­lási törvényeket ad: Manón. Az egyptomi törvényhozó pedig, — a nyelv természetes terminációjával: — Manes. Egyszer azután egy krétai ember Egyptomba menvén, hogy ott a hazájá­nak ajándékozandó intézményeket tanul­mányozza: és ennek az embernek az em­lékét a történelem Minős név alatt őrzi meg. Elvégre a zsidókaszt szabaditója egy uj társadalmat alapítván, Mózesnek hivatik. Manou, Manes, Minős, Mózes: e négy név uralja az összes ó-világot; mindany­nyian négy különböző nép bölcsőjénél jelennek meg, ugyanazon szerepet j átszván, ugyanazon titokszfrü diszfénnyel kör­nyezvék, — mind a négyen törvényhozók és főpapok lesznek; mind a négyen papi és theokratikus társadalmat alapítanak. Hogy aztán egyik a másikat követte; hogy Manou volt valemennyinek elöfut­noka: az a többire nem vet árnyékot, a nevek hasonlósága s az általok teremtett intézményekkel szemközt. Sanskritul: Manou annyi mint: tör­vényhozó; mint: férfiú a szó legkitűnőbb értelmében. A többi három név szinte nem azt jelzi-e? Manou akkor, midőn a bráhmákkal Véda kezdetleges társdalmának fölforgatá­sára szövetkezett, országa sülyedése s be­következett romjának központjává lett, megfojtván azt egy önző, és korrumpált theokracia által. Utódja pedig Manes, mikor Egyp­tomban a papikaszt alá szegődött: az el­feledést és mozdulatlanságot vetette reá. Elvégre Mózes folytatván előde zsar­nok következményeit, nemzetéből nem tu­dott mást csinálni, egy rabszolgacsordá­nál, mely habár a járom által jól volt is fegyelmezve, mégis a szomszéd népessé­gek által folyvást üldöztetett (sicut hodie) és ismételve rabszolgaságba hurcoltatott. Valóban jól mondja Jacolliot: az igazi kutató megtalálja itt az igazságot, a a bolonddal pedig nem törődünk. Hátra van még: Zeus, Teseus — Isis és Jézus, a világ megváltója, — kinek emlé­két most ünnepelte nemcsak az egész ke­reszténység, hanem az — Os-India is — ne­veknek magyarázata. Honnét e nevek? . . . Majd máskor . . . Engedélyokirat városunk vámszedési jogáról. (Vége.) Hl. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A sorompónál szedett kövezet vámdijak fizetése alól mentessek: 1. a királyi uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak állatai és jármüvei; 2. a királyi udvarhoz, annak köz­vetlen kisóretóhez tartozó jármüvek, fo­gatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok köve­teinek, képviselőinek fogatai ós állatjai ; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének és fo­gatjaik (ideértve a kirendelt községi elő­fogatokat is) és állatjaik, melyek a fegy­veres erő szükségleteinek szállítására hasz­náltatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg fel­ismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell birniok; 5. az állami ós törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos köze­geket, a pénzügyőröket, a fegyenceket, foglyokat, toloncokat ós az azokat kisérő személyzetet szállitó fogatok és állatok ; 6. az állami javak általában és az azokat szállitó fuvarok és állatok; 7. a m. kir. postát szállitó fogatok, Pél négyet kakukkolt az ebédlői óra, berobog egy kocsi. Muki szive nagyot dobbant a magtárban, mikor a kocsiról nem Dinit és Danit, hanem a főszolga­bírót ós kerületi tanfelügyelőt látja le­ugorni. Csak bámészkodott. Sietve mennek a vendégek ajtóról ajtóra, de mind zárva. Mikor visszajön­nek az előcsarnokba, a főszolgabíró meg­látja a nyilt levelet, fölveszi, olvassa s e szavakban tör ki: Megállj te vörös . . . megkeserülöd még ezt! Pista fordulj ide. Muki már ki akart rohanni a mag­tárból, hogy visszatartsa vendegeit, de ujabb kocsi gördült be Dini ós Danival. A főszolgabíró haragos szavakkal panaszolta el a gyalázatos fogadtatást, a tanfelügyelő irult, pirult. — Föl se vegyétek ! szólt csendesen Dini, ez a fogadtatás nekünk szól, el is készültünk reá. — Tudom ón, hogy Muki teritett asztallal vár reánk, folytatta Dani, jer­tek ! s a zsebjéböl kihalászott kulcsok egyikével kinyitotta az ebédlő ajtaját. Az asztal pompásan festett. Beléptek te­hát, az ajtót belülről elreteszelték s pár pillanat alatt fölhangzott a dal: „Fel! töltietek fiuk igyunk."• lyogva ment az ajtóhoz. Megnyomta a kilincset, de az ajtó nem nyilt meg. Zör­getett. — Eresszetek be! „Ha mindenki már elhagyott S nincs a kit szeress, S ha boldogságod már elmúlt Vigaszt borban keress." — Eresszetek be! „Gondold meg és igyál Örökké a világ sem áll." — Eresszetek be! — Beeresztünk Muki! szólt végre a főszolgabíró s fátyolt borítunk a kor­mány ós közegei iránt tanúsított illetlen viselkedésedre, de csak azon föltétel alatt, ha kiengesztelésül elónekled a néphym­nuszt, még pedig a tágabb haza nyelvén. — Isten neki! megteszem. Sok bo­londot megcselekedtem ón mór életemben­— És ha megígéred, hogy többé nem maradsz el a találkozásról, szólt Dini. — Megígérem. Erre kinyílt az ajtó. Piego. lovak; távirdai küldöncök és azokat szál­litó fogatok, állatok; 8. mindazoknak fogatjai, állatjai, kik állami, törvényhatósági, vasúti ál­lomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak építésével ós jókarban tartá­sával vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva; 9. mindazon fogatok és állatok, me­lyek az állami vasutak, állami, törvény­hatósági, vasúti állomáshoz vezető köz­ségi közlekedési vagy községi utak épí­tésére és fentartására, továbbá az árvéde­lem biztosítására szükséges anyagot szál­lítanak ; 10. a 4., 5., 6., 8. ós 9. pontokban említett vámmentes tárgyakat szállitó ma­gánfuvarok mentességüket üresen vissza­tértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó termé­szetbeni lerovását vagy községi közmun­kát teljesítő fuvarok és állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvéuynyel ellátott lelkészek fogatjai és állatai; 13. temetkezési menetek és bucsu­j áratoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan ós egyházi jelvónynyel vonul ; 14. a templom, iskola és paplak épí­tésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ós állatok; 15. közveszély (hófúvás, árviz, tüz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t. c. 136. § a alapján kirendelt közerő; tűzvész, árvíz vagy háború ide­jén a mentők, menekülök fogataikkal, ál­lataikkal ; 16. a tűzoltók, mentők fogatjai és állatai, midőn a vész, illetve szerencsét­lenség helyére sietnek, vagy onnan visz­szatérnek ; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak ós hordáilatok, me­lyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre ós onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszer­zett marhák, melyekre nézve a haj toknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. a városból kimenő fogatok és kihajtandó marhák; 20. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott személyek, állatok ós fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken ala­pulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., ós 18. pont alattiak szerint vámmen­tesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vasúti vámnál mentességet él­veznek : 1. A kir. uralkodóház minden tag­jának ós udvartartásaiknak szállítmányai. 2. A kir. udvarnak, közvetlen kísé­retének, az udvarhoz tartozó egyéneknek szállítmányai; 3. Az idegen hatalmasságok köve­teinek, ós képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, továbbá honvédelmi ós hadi célokra szol­gáló összes szállítmányok; 5. az állami javak általában; 6. a m, kir. posta összes szállít­mányai ; J 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagy községi közu­tak, vagy azokon lévő műtárgyak építé­sére és fentartására, továbbá az árvéde­lem biztosítására szükséges anyagok; 8. a templom, iskola és paplak épí­tésére szükséges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tüz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XX- t.-cikk 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülőknek szállít­mányai ; 10. azon lovak és hordáilatok, me­lyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-cikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza vatuton szállíttatnak, to­vábbá a fegyveres erő élelmezése céljá­ból beszerzett s vasúton szállított mar­hák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 11. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ide értve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken) vagy egyezségeken alapulnak; 12. a vaspályának saját céljaira szűk* séges szállítmányai; 13. emberi hullák ; 14. az átviteli szállítmányok; Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi 3., 4., 5., 7, 8., 9., 10., 11., 13. és 14. pont alattiak szerint vámmentesek, »':gí'uleiö luv^ta.lQs igMQlványnyai, k§U birniok, megjegyezvén, hogy ily igazol­vány a 4. és. 10. pont alatt emiitett szál­lítmányokra nézve csak az esetben kíván­ható, ha azoknak katonai minősége kül­sőleg felismerhető nem lenne. V. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85 §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. VI. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesít­mények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kár­térítési igény nélkül tűrni tartozik. vn. A vámdijszabályzatok, a melyekben a vámmentességek is befoglalandók, ol­vashatóan írva, a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban a vámsorom­póknál, valamint a vasúti állomásnál könnyen látható helyeken kifüggesztendők. VIH. Az engedólyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cikk és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más bün­tetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 100 frtnál na­gyobb nem lehet) terhe alatt foganatosí­tani tartozik. IX. Az 1890. évi I. t.-eikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a je­len vámra is kiterjed. Budapest, 1893. novomber hó 18-án. Lukács s. k. Hivatalos rovat, 6787. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által ezen­nel közhirró tétetik, hogy a nm. m. kir. honvédelmi ministerium által 71411./rV/93. szám alatt, háború idején nópfelkelósi já­rulnoki (tisztviselői) állás teljesítésére vo­natkozólag pályázati hirdetmény bocsát­tatott ki, mely hirdetmény a városi jegy­zői hivatalban közszemlére kitétetett azzal, hogy azt az érdeklődő népfelkelési köte­lezettek bármikor a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Pápa, 1893. dec. 27. Osváld Bániéi polgármester. KÜLÖNFÉLÉI — A „Pápai Lapok" jelen szá­mával befejezvén XX-ik évfolyamát, kér­jük t. olvasóinkat, az uj XXL-ik évfo­lyamban, előfizetéseik megújítására és lapunknak ismerőseik körében való szi­ves terjesztésére. Lapunk t. megrendelői közül pedig azokat, kik előfizetésükkel hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük a hátralékoknak mielőbbi szives kiegyen­lítésére. A „Pápai Lapok" kiadóhivatala. — 1894« A mai nappal lejár az óv s mindenki ujabb reményekkel in­dul a jövő esztendőbe; az ó óv utolsó napján boldog ^újévet kívánunk t. ol­vasóinknak ós munkatársainknak; legyen a jövő a valósult remények éve, adjon erőt és kitartást a közjóra muokálóknak s részeltesse javainak bőségében t. kö­zönségünket ! — Városi közgyűlés. A v. kép­viselőtestület tegnap délután közgyűlést tartott. A tárgysorozatba felvett ügyek következőleg intéztettek el: A kövezet ós vasúti vámnak 10 évre való engedélye­zését tudató ministeri rendelet örvendetes tudomásul vétetett. A tüzrendészeti sza­bályzat a ministeri rendeletben foglalt kívánalmaknak megfelelőleg kiigazittat­ván, — jóváhagyás végett újból aminis­teriumhoz felterjesztetni rendeltetett. Dr. Mathia János v. orvos lemondása tudo­másul vétetett ós eddigi buzgó működé­séért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. A község-biráskodás 1894. évi július hó 1-töl a v. tanácsosra ruháztatott. Szladik János végrendelete kihirdettetvén, — tudomásul vétetett és emléke jegyző­könyvileg megörökíttetni határoztatott. A tisztviselők, segéd és kezelő személyzet­nek fizetés felemelése iránt beadott kér­vénye érdemében elfogadtatott a pénz­ügyi bizottságnak azon javaslata, — hogy a polgármester'ós főjegyző fizetése200 — 200 frttal, a jegyzőé 100 írttal, a pénz­tárnoké ós számvevőé 200 frttal, a többi­eké pedig 5%-al emeltessek. (Gssk az iktató nem kap többet,*) Ezután felölvas­•) H«lye|lugy Mttirtflttielu!«, j, - Coreetofc tátott a legtöbb a dót fizetők név j'íjífle, • mely észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Ezeken kivül tárgyalás alá került a hon­védelmi ministernek azon leirata, melyben a v. faiskola helyiséget egy újonnan építendő laktanya felemelésére átenged­tetni kéri. A kórt telek átengedtetett. — A korcsolya-egrylet tagjainak száma naponként növekedik. A héten pe­dig éppen kedves tagokat nyert az egy­let : Esterházy Marianna comtesse és a kis Pál gróf személyében, kik .nevelőikkel együtt az egyletbe beléptek. — Uj tartalékos tisztek. A ja­nuári előléptetések alkalmával, városunk tár­sas életének fiatal tagj'ai, mint tavaly szolgált önkénytesek közül: Pentz Béla a 82. gyalog­ezredhez hadnagygyá, — Perczel Móric pedig a 76. gy. ezredhez tiszthelyettessé neveztetett ki. Gratulilank a tiszti kardbojthoz. — A korcsolya-bál meghívója. Meghívó a Pápa ós vidéke fiatalsága által a korcsolya egylet javára 1894. január hó 13-án szombaton Pápán, az Arany-Griff Bzálloda dísztermében tartandó zártkörű korcsolya-bálra. Kezdete este 9 órakor. Je­gyek válthatók e meghívó előmutatása mellett a bál napján egész nap a rende­zőbizottság pénztári helyiségében (Arany­Griff szálloda). Jegyek ára: Személyjegy 3 frt. Családjegy 2 személyre 5 frt; há­rom személyre 7 frt; 4 személyre 9 frt. Ülőhely az erkélyen 3 frt. Rendező bi­zottság : báró Bothmer Béla, százados, Körmendy Béla elnökök, Vaszary Béla, főhadnagy, Giay Károly alelnökök, Kör­mendy Sándor titkár, Krancsák József pénztáros, Szűcs Gyula ellenőr, Reguly Dezső háznagy. Adamovich Lázár, Ajkay Zoltán, Andrae Emil, Baráth Zoltán, Bar­csi József, Barthalos István, Battenberg Lajos, Bay Ödön, Berger Emil, Bezerédj Lajos, Borsos István, Borsos Károly, Blum Róbert dr., Csillag Dezső, Csillag Károly, Darnay Kálmán, Eitner Jenő, Eitner Sán­dor ifj., Fekete Pál, Feny vessy Ferenc dr., Fürst Sándor, Gaál Illés, Ghyczy Géza, hadnagy, Gömbös Elek, Grófesik Vilmos, Gulyás Miklós százados, Gyulassy Gyula' főhadnagy, Hencz Géza, Hermann Pál, Hladny János, Hoff János, Horn Lajos dr., Horváth Lajos ifj., Höhn Vilmos, Hunkár-Dénes, Imrey György százados, Jilek Ferenc, Kacskovics Benő főhadnagy, Kalmár Károly, Karcsay István, Kazal Zsigmond, Kauser Dezső , Keményffy Gyula, Kende Ádám dr., Kcrényi Andor, Kertész János dr., Kéthelyi József főhad­nagy, Kiss Elemér, Kiss Emil, Kiss Ist­ván dr., Kis Ödön, Kis Tivadar, Klainik Antal százados, Kluge Enclre dr., Koller Kálmán, Konkoly Thege Miklós tiszthe­lyettes, Kramaszta Imre, Langraf Zsig­mond, Lógrády Béla iíj., Loser Henrik, Márffy István, Madár Rezső, Madarász Elemér hadnagy, Mathia János dr., Mat­kovich Pál, Mészáros Károly, Mihály Géza, Mihály Emil, Nagy Imre dr., Né­meth József, Oláh Sándor százados, ifj. Paál István, Pakrócz Kálmán, Pántz Ala­jos főhadnagy, Pentz Béla, Pentz József, Perczel Mór iíj., tiszthelyettes, Piatsek Gyula, Pintér Gyula, Ráth Feri, Rehman Ferenc, Ruston József, Sárközy György, Sarlay Gyula, Sarlay János, Schneller Lajos ifj., Schlosszer Ferenc, Serényi An­tal, Sötór Ferenc, Spitzer Ignác, Sült Jó­zsef, Szabadhegyi Kálmán, Szakai Károly, Szegfy István' főhadnagy, Szili János dr., Tóth Elemér, Török Géza hadnagy, Varga Rezső, Vörös János, "Walla Gyula, "Wesz­ter Henrik, "Wimpfen Iván báró őrnagy, Zámbó Béla, Zemplényi Antal bizottsági tagok. — Karácsonyi szent-este. Az irg. nővéreknél „Isten szeretetének csodái" c. karácsonyi színjáték nagy ós fé­nyes közönség jelenlétében adatott elő a növendékek által f. hó 23-án. Az ünne­pélyt megelőzőleg a szegény iskolás le­ányok között a ruhák osztattak ki; egész öltözet ruhában részesültek 125-en, egyes darabokban 37-en s cipővel elláttattak ll'-en. A ruhák kiosztása után a színda­rab előadása következett. A darab igén sikerültnek mondható. Helyesen válasz­tattak a személyek az egyes szerepekre ós a növendékek is iparkodtak megfelelni a várakozásnak, a minek tanúbizonysága volt a közönség részéről aratott taps. Az egyes szereplők közül: Boda Erzsébet, Horváth Etelka ós Ujváry Gabriella pász­tor szerepükben ügyesen forgolódtak. Döbrőssy Gizella „Nákor" s Gaál Ilona „Heródes" szerepót kifogástalanul adták elő s az Utóbbi kellemes hanghordozása a közönség tetszését megnyerte. Zmeskál Ilonának az „Ördög" szerepében hü al­kotása volt, LuefF Aranka, Klainik Julia ós Aschenbrenner Juliska élethűen vará­zsolták az angyalok képit elénk. Galamb Rózsa szép testtartása és bátor előadása dicséretet érdemelt. Az ének szavalatok élőadása kellemes hatást idéztek elő a hallgatókban. — Dr. Steiner Józsefné úrnő a jótékony nőegylet szegényeinek 5 frtot Volt sziVes ajándékozni. Szegényeink ne» Vében ezen adományért hálás köszönete* met nyüYáaiton} t Kolleí Jánosné elinalj*

Next

/
Oldalképek
Tartalom