Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-12-31

közszelle'inére emelték poharukat. Végül Láng megköszönvén a megjelenést, kijelentette, hogy ő azért hagyta oda az államtitkári széket, mert a képviselőházban korábban birt független állását akarta elfoglalni. Megígérte, hogy máskor és többször is felkeresi választóit, mire a kedélyes bankett véget ért. Láng azonkívül még a polgármesternek, Weber Rezsőnek, Néger Ágostonnak és Steinberger Lipótnak volt vendége. Csütörtökön megtekintette a dohánygyárat s pénteken reggel elutazott városunkból. Egy kis mythologia. Lukácsuk Jánostól. (Vége.) Horner fölött osztjuk a német tudósok véleményét, kik e költő müveit nem tekintik másnak: mint a hagyomány által főn tartott s Perikies által összeszedett ós rendezett indiai énekek, vagy rapsodiáknak. Ez az egyedüli, mely az uj népek szelleméhez illett, s leginkább azokéhoz, melyek születésökc-t a Keletnek köszönhették. Ez utánzás még kirívóbb a régi meseiróknál,' s nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy'Esopus és Babrias csak az indus-mfsót másolták le, mely hozzájok Perzsia, Syria, és Egyptomou át szivárgott be. Ez utóbbi iró görög létére bevallja, — második Troöemiumának kezdetén: — hogy a föltalálás dicsősége a Keletet illeti, nem pedig ötet, az átdolgozót. Elég olvasni az indus Pilpay-t, Ramsamy-iyert a.bramint, Eiopust, Babriast, sőt még La-Fontaine-t is, és meggyőződünk, hogy e mesék mind, egyik a másikból származnak, és hogy a görög és modern meseirók, még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy e parányi drámák akcióját megváltoztatták volna. Ekként tehát minden lépten-nyomon, és pedig minél jobban kutatjuk, annál inkább meggyőződünk arról az igazságról, hogy a régiségnek ismét volt egy másik régisége, mely azt ihleté, s egyszerre a civilisatio, művészet, bölcsészet és irodalom ama magaslatára emelé vagy löké, mely a modern szellemnek megtermékenyítő anyjává lett. India örökké megfejthetlen tündérvilág leend reánk nézve, mivel irói valóságos köd és felhőkkel árnyékolják be magukat. Gondolatuk el van burkolva költői körülírásokkal s a tárgyhoz nem tartozó vallásos kérelmekkel, melyek a fejtegetett tárgy megvilágosítására mivel sem tartoznak. Másrészről pedig a sanskritnyelv a képek és eszmék minden változataira számtalan mennyiséggel bir, melynek mcgfidelöje mostani nyelveinkben nincs meg, s miután csak körülírás által adható némileg vissza, világos, hogy a nyelv komoly tanulmányt igényel, melyet az erkölcsök, szokások, törvények s vallásos hagyományok által csak ama nép földjén szerezhetni meg, melynek műveit átfordítják s eredetét kutatják. Az Európában szerzett tanulmányok mivel sem hoznak közelebb az O-India megismeréséhez. A dolgot mindig újra kell kezdeni, mint az olvasást a tanulógyermekeknek; és aztán: nagyon távolra esik a gyönge tehetségeknek a — tanulás ! Manou, — MaM*. Minős, — Mózes. Indiának egy ember politikai és vallási törvényeket ad: Manón. Az egyptomi törvényhozó pedig, — a nyelv természetes terminációjával: — Manes. Egyszer azután egy krétai ember Egyptomba menvén, hogy ott a hazájának ajándékozandó intézményeket tanulmányozza: és ennek az embernek az emlékét a történelem Minős név alatt őrzi meg. Elvégre a zsidókaszt szabaditója egy uj társadalmat alapítván, Mózesnek hivatik. Manou, Manes, Minős, Mózes: e négy név uralja az összes ó-világot; mindanynyian négy különböző nép bölcsőjénél jelennek meg, ugyanazon szerepet j átszván, ugyanazon titokszfrü diszfénnyel környezvék, — mind a négyen törvényhozók és főpapok lesznek; mind a négyen papi és theokratikus társadalmat alapítanak. Hogy aztán egyik a másikat követte; hogy Manou volt valemennyinek elöfutnoka: az a többire nem vet árnyékot, a nevek hasonlósága s az általok teremtett intézményekkel szemközt. Sanskritul: Manou annyi mint: törvényhozó; mint: férfiú a szó legkitűnőbb értelmében. A többi három név szinte nem azt jelzi-e? Manou akkor, midőn a bráhmákkal Véda kezdetleges társdalmának fölforgatására szövetkezett, országa sülyedése s bekövetkezett romjának központjává lett, megfojtván azt egy önző, és korrumpált theokracia által. Utódja pedig Manes, mikor Egyptomban a papikaszt alá szegődött: az elfeledést és mozdulatlanságot vetette reá. Elvégre Mózes folytatván előde zsarnok következményeit, nemzetéből nem tudott mást csinálni, egy rabszolgacsordánál, mely habár a járom által jól volt is fegyelmezve, mégis a szomszéd népességek által folyvást üldöztetett (sicut hodie) és ismételve rabszolgaságba hurcoltatott. Valóban jól mondja Jacolliot: az igazi kutató megtalálja itt az igazságot, a a bolonddal pedig nem törődünk. Hátra van még: Zeus, Teseus — Isis és Jézus, a világ megváltója, — kinek emlékét most ünnepelte nemcsak az egész kereszténység, hanem az — Os-India is — neveknek magyarázata. Honnét e nevek? . . . Majd máskor . . . Engedélyokirat városunk vámszedési jogáról. (Vége.) Hl. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A sorompónál szedett kövezet vámdijak fizetése alól mentessek: 1. a királyi uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak állatai és jármüvei; 2. a királyi udvarhoz, annak közvetlen kisóretóhez tartozó jármüvek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek fogatai ós állatjai ; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének és fogatjaik (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatjaik, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell birniok; 5. az állami ós törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyenceket, foglyokat, toloncokat ós az azokat kisérő személyzetet szállitó fogatok és állatok ; 6. az állami javak általában és az azokat szállitó fuvarok és állatok; 7. a m. kir. postát szállitó fogatok, Pél négyet kakukkolt az ebédlői óra, berobog egy kocsi. Muki szive nagyot dobbant a magtárban, mikor a kocsiról nem Dinit és Danit, hanem a főszolgabírót ós kerületi tanfelügyelőt látja leugorni. Csak bámészkodott. Sietve mennek a vendégek ajtóról ajtóra, de mind zárva. Mikor visszajönnek az előcsarnokba, a főszolgabíró meglátja a nyilt levelet, fölveszi, olvassa s e szavakban tör ki: Megállj te vörös . . . megkeserülöd még ezt! Pista fordulj ide. Muki már ki akart rohanni a magtárból, hogy visszatartsa vendegeit, de ujabb kocsi gördült be Dini ós Danival. A főszolgabíró haragos szavakkal panaszolta el a gyalázatos fogadtatást, a tanfelügyelő irult, pirult. — Föl se vegyétek ! szólt csendesen Dini, ez a fogadtatás nekünk szól, el is készültünk reá. — Tudom ón, hogy Muki teritett asztallal vár reánk, folytatta Dani, jertek ! s a zsebjéböl kihalászott kulcsok egyikével kinyitotta az ebédlő ajtaját. Az asztal pompásan festett. Beléptek tehát, az ajtót belülről elreteszelték s pár pillanat alatt fölhangzott a dal: „Fel! töltietek fiuk igyunk."• lyogva ment az ajtóhoz. Megnyomta a kilincset, de az ajtó nem nyilt meg. Zörgetett. — Eresszetek be! „Ha mindenki már elhagyott S nincs a kit szeress, S ha boldogságod már elmúlt Vigaszt borban keress." — Eresszetek be! „Gondold meg és igyál Örökké a világ sem áll." — Eresszetek be! — Beeresztünk Muki! szólt végre a főszolgabíró s fátyolt borítunk a kormány ós közegei iránt tanúsított illetlen viselkedésedre, de csak azon föltétel alatt, ha kiengesztelésül elónekled a néphymnuszt, még pedig a tágabb haza nyelvén. — Isten neki! megteszem. Sok bolondot megcselekedtem ón mór életemben— És ha megígéred, hogy többé nem maradsz el a találkozásról, szólt Dini. — Megígérem. Erre kinyílt az ajtó. Piego. lovak; távirdai küldöncök és azokat szállitó fogatok, állatok; 8. mindazoknak fogatjai, állatjai, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak építésével ós jókarban tartásával vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva; 9. mindazon fogatok és állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak ; 10. a 4., 5., 6., 8. ós 9. pontokban említett vámmentes tárgyakat szállitó magánfuvarok mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő fuvarok és állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvéuynyel ellátott lelkészek fogatjai és állatai; 13. temetkezési menetek és bucsuj áratoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan ós egyházi jelvónynyel vonul ; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ós állatok; 15. közveszély (hófúvás, árviz, tüz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t. c. 136. § a alapján kirendelt közerő; tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülök fogataikkal, állataikkal ; 16. a tűzoltók, mentők fogatjai és állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan viszszatérnek ; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak ós hordáilatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre ós onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a haj toknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. a városból kimenő fogatok és kihajtandó marhák; 20. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott személyek, állatok ós fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., ós 18. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vasúti vámnál mentességet élveznek : 1. A kir. uralkodóház minden tagjának ós udvartartásaiknak szállítmányai. 2. A kir. udvarnak, közvetlen kíséretének, az udvarhoz tartozó egyéneknek szállítmányai; 3. Az idegen hatalmasságok követeinek, ós képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, továbbá honvédelmi ós hadi célokra szolgáló összes szállítmányok; 5. az állami javak általában; 6. a m, kir. posta összes szállítmányai ; J 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagy községi közutak, vagy azokon lévő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tüz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XX- t.-cikk 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülőknek szállítmányai ; 10. azon lovak és hordáilatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-cikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza vatuton szállíttatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett s vasúton szállított marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 11. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ide értve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken) vagy egyezségeken alapulnak; 12. a vaspályának saját céljaira szűk* séges szállítmányai; 13. emberi hullák ; 14. az átviteli szállítmányok; Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi 3., 4., 5., 7, 8., 9., 10., 11., 13. és 14. pont alattiak szerint vámmentesek, »':gí'uleiö luv^ta.lQs igMQlványnyai, k§U birniok, megjegyezvén, hogy ily igazolvány a 4. és. 10. pont alatt emiitett szállítmányokra nézve csak az esetben kívánható, ha azoknak katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne. V. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85 §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. VI. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. vn. A vámdijszabályzatok, a melyekben a vámmentességek is befoglalandók, olvashatóan írva, a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban a vámsorompóknál, valamint a vasúti állomásnál könnyen látható helyeken kifüggesztendők. VIH. Az engedólyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cikk és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 100 frtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. IX. Az 1890. évi I. t.-eikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1893. novomber hó 18-án. Lukács s. k. Hivatalos rovat, 6787. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által ezennel közhirró tétetik, hogy a nm. m. kir. honvédelmi ministerium által 71411./rV/93. szám alatt, háború idején nópfelkelósi járulnoki (tisztviselői) állás teljesítésére vonatkozólag pályázati hirdetmény bocsáttatott ki, mely hirdetmény a városi jegyzői hivatalban közszemlére kitétetett azzal, hogy azt az érdeklődő népfelkelési kötelezettek bármikor a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Pápa, 1893. dec. 27. Osváld Bániéi polgármester. KÜLÖNFÉLÉI — A „Pápai Lapok" jelen számával befejezvén XX-ik évfolyamát, kérjük t. olvasóinkat, az uj XXL-ik évfolyamban, előfizetéseik megújítására és lapunknak ismerőseik körében való szives terjesztésére. Lapunk t. megrendelői közül pedig azokat, kik előfizetésükkel hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük a hátralékoknak mielőbbi szives kiegyenlítésére. A „Pápai Lapok" kiadóhivatala. — 1894« A mai nappal lejár az óv s mindenki ujabb reményekkel indul a jövő esztendőbe; az ó óv utolsó napján boldog ^újévet kívánunk t. olvasóinknak ós munkatársainknak; legyen a jövő a valósult remények éve, adjon erőt és kitartást a közjóra muokálóknak s részeltesse javainak bőségében t. közönségünket ! — Városi közgyűlés. A v. képviselőtestület tegnap délután közgyűlést tartott. A tárgysorozatba felvett ügyek következőleg intéztettek el: A kövezet ós vasúti vámnak 10 évre való engedélyezését tudató ministeri rendelet örvendetes tudomásul vétetett. A tüzrendészeti szabályzat a ministeri rendeletben foglalt kívánalmaknak megfelelőleg kiigazittatván, — jóváhagyás végett újból aministeriumhoz felterjesztetni rendeltetett. Dr. Mathia János v. orvos lemondása tudomásul vétetett ós eddigi buzgó működéséért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. A község-biráskodás 1894. évi július hó 1-töl a v. tanácsosra ruháztatott. Szladik János végrendelete kihirdettetvén, — tudomásul vétetett és emléke jegyzőkönyvileg megörökíttetni határoztatott. A tisztviselők, segéd és kezelő személyzetnek fizetés felemelése iránt beadott kérvénye érdemében elfogadtatott a pénzügyi bizottságnak azon javaslata, — hogy a polgármester'ós főjegyző fizetése200 — 200 frttal, a jegyzőé 100 írttal, a pénztárnoké ós számvevőé 200 frttal, a többieké pedig 5%-al emeltessek. (Gssk az iktató nem kap többet,*) Ezután felölvas•) H«lye|lugy Mttirtflttielu!«, j, - Coreetofc tátott a legtöbb a dót fizetők név j'íjífle, • mely észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Ezeken kivül tárgyalás alá került a honvédelmi ministernek azon leirata, melyben a v. faiskola helyiséget egy újonnan építendő laktanya felemelésére átengedtetni kéri. A kórt telek átengedtetett. — A korcsolya-egrylet tagjainak száma naponként növekedik. A héten pedig éppen kedves tagokat nyert az egylet : Esterházy Marianna comtesse és a kis Pál gróf személyében, kik .nevelőikkel együtt az egyletbe beléptek. — Uj tartalékos tisztek. A januári előléptetések alkalmával, városunk társas életének fiatal tagj'ai, mint tavaly szolgált önkénytesek közül: Pentz Béla a 82. gyalogezredhez hadnagygyá, — Perczel Móric pedig a 76. gy. ezredhez tiszthelyettessé neveztetett ki. Gratulilank a tiszti kardbojthoz. — A korcsolya-bál meghívója. Meghívó a Pápa ós vidéke fiatalsága által a korcsolya egylet javára 1894. január hó 13-án szombaton Pápán, az Arany-Griff Bzálloda dísztermében tartandó zártkörű korcsolya-bálra. Kezdete este 9 órakor. Jegyek válthatók e meghívó előmutatása mellett a bál napján egész nap a rendezőbizottság pénztári helyiségében (AranyGriff szálloda). Jegyek ára: Személyjegy 3 frt. Családjegy 2 személyre 5 frt; három személyre 7 frt; 4 személyre 9 frt. Ülőhely az erkélyen 3 frt. Rendező bizottság : báró Bothmer Béla, százados, Körmendy Béla elnökök, Vaszary Béla, főhadnagy, Giay Károly alelnökök, Körmendy Sándor titkár, Krancsák József pénztáros, Szűcs Gyula ellenőr, Reguly Dezső háznagy. Adamovich Lázár, Ajkay Zoltán, Andrae Emil, Baráth Zoltán, Barcsi József, Barthalos István, Battenberg Lajos, Bay Ödön, Berger Emil, Bezerédj Lajos, Borsos István, Borsos Károly, Blum Róbert dr., Csillag Dezső, Csillag Károly, Darnay Kálmán, Eitner Jenő, Eitner Sándor ifj., Fekete Pál, Feny vessy Ferenc dr., Fürst Sándor, Gaál Illés, Ghyczy Géza, hadnagy, Gömbös Elek, Grófesik Vilmos, Gulyás Miklós százados, Gyulassy Gyula' főhadnagy, Hencz Géza, Hermann Pál, Hladny János, Hoff János, Horn Lajos dr., Horváth Lajos ifj., Höhn Vilmos, Hunkár-Dénes, Imrey György százados, Jilek Ferenc, Kacskovics Benő főhadnagy, Kalmár Károly, Karcsay István, Kazal Zsigmond, Kauser Dezső , Keményffy Gyula, Kende Ádám dr., Kcrényi Andor, Kertész János dr., Kéthelyi József főhadnagy, Kiss Elemér, Kiss Emil, Kiss István dr., Kis Ödön, Kis Tivadar, Klainik Antal százados, Kluge Enclre dr., Koller Kálmán, Konkoly Thege Miklós tiszthelyettes, Kramaszta Imre, Langraf Zsigmond, Lógrády Béla iíj., Loser Henrik, Márffy István, Madár Rezső, Madarász Elemér hadnagy, Mathia János dr., Matkovich Pál, Mészáros Károly, Mihály Géza, Mihály Emil, Nagy Imre dr., Németh József, Oláh Sándor százados, ifj. Paál István, Pakrócz Kálmán, Pántz Alajos főhadnagy, Pentz Béla, Pentz József, Perczel Mór iíj., tiszthelyettes, Piatsek Gyula, Pintér Gyula, Ráth Feri, Rehman Ferenc, Ruston József, Sárközy György, Sarlay Gyula, Sarlay János, Schneller Lajos ifj., Schlosszer Ferenc, Serényi Antal, Sötór Ferenc, Spitzer Ignác, Sült József, Szabadhegyi Kálmán, Szakai Károly, Szegfy István' főhadnagy, Szili János dr., Tóth Elemér, Török Géza hadnagy, Varga Rezső, Vörös János, "Walla Gyula, "Weszter Henrik, "Wimpfen Iván báró őrnagy, Zámbó Béla, Zemplényi Antal bizottsági tagok. — Karácsonyi szent-este. Az irg. nővéreknél „Isten szeretetének csodái" c. karácsonyi színjáték nagy ós fényes közönség jelenlétében adatott elő a növendékek által f. hó 23-án. Az ünnepélyt megelőzőleg a szegény iskolás leányok között a ruhák osztattak ki; egész öltözet ruhában részesültek 125-en, egyes darabokban 37-en s cipővel elláttattak ll'-en. A ruhák kiosztása után a színdarab előadása következett. A darab igén sikerültnek mondható. Helyesen választattak a személyek az egyes szerepekre ós a növendékek is iparkodtak megfelelni a várakozásnak, a minek tanúbizonysága volt a közönség részéről aratott taps. Az egyes szereplők közül: Boda Erzsébet, Horváth Etelka ós Ujváry Gabriella pásztor szerepükben ügyesen forgolódtak. Döbrőssy Gizella „Nákor" s Gaál Ilona „Heródes" szerepót kifogástalanul adták elő s az Utóbbi kellemes hanghordozása a közönség tetszését megnyerte. Zmeskál Ilonának az „Ördög" szerepében hü alkotása volt, LuefF Aranka, Klainik Julia ós Aschenbrenner Juliska élethűen varázsolták az angyalok képit elénk. Galamb Rózsa szép testtartása és bátor előadása dicséretet érdemelt. Az ének szavalatok élőadása kellemes hatást idéztek elő a hallgatókban. — Dr. Steiner Józsefné úrnő a jótékony nőegylet szegényeinek 5 frtot Volt sziVes ajándékozni. Szegényeink ne» Vében ezen adományért hálás köszönete* met nyüYáaiton}

t Kolleí Jánosné elinalj*