Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-02-05

tehát a t. szerkesztő urat, engedje nieg, hogy becses lapjában én is — mint a ki már 2 év óta foglalkozom a selyemgubó termeléssel — néhány szóval elmondhas­sam működésem eredményét, és hogy abból ítéljen a nagy közönség, mert amit a nyilvánosság elé viszek, azt adatokkal is bizonyíthatom, de mielőtt a dologra térnék, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy mi volt annak alapja, és mi módon tettem próbát a selyemhernyók tenyész­tésével. En mint egyszerű földműves, ki az olvasást nagyon kedvelem, mint fennebb emiitóm több ízben olvastam czikkeket a selyem tenyésztésről, azokat figyelembe se vettem, mitsem törődve velük; mig azután 18ÍK». évben t. Barthalos István ügyvéd ur szerencséltette községünket a birói számadás megvizsgálása végett; a hivatalos vizsgálat után szóba hozta a selj'em tenyésztést, tanácsolván, hogy a községek és egyesek minél több szederfát ültessenek és ha elegendő szederlevél lesz már, tegyenek kísérletet a selyem tenyész­téssel, mely igen tisztességes keresetet biztosit ós szép jövödelmet nyújt a vele foglalkozóknak; én ezen jó tanácsot meg­fogadtam ; minthogy elég szederí'ával ren­delkeztem, • lár a következő évben bele is kaptam a tenyésztésbe, és most hálás szivvel mondok köszönetet a jó tanácsért. Az ige testté lön, mert az ] S91-ik évben már hozattam 16 gramm selyem­hernyó petét a szegszárdi m. kir. országos selyemtenyésztö felügyelőségtől, melyet ingyen — egy 2 kros levelező laponi megkeresésre — azonnal megkaptam; tehát bárki — ha már elegendő szeder­fával rendelkezik és márczius hóban je­lentést tesz a felügyelőséghez, hogy meny­nyi petére van szüksége,az azonnal meg­küldetik neki, és mellékletül kap még egy szakkönyvet is, a melyből útbaigazítást szerezhet magának, mind az etetésre, mind pedig a selyemhernyók körüli bánásmódra. Az általam hozatott 16 gramm peté­ből kelt selyemhernyók 40 napi kis munka után 21 frt tiszta hasznot adtak. A rá következő évben már nem elégedtem meg 16 grammal, hanem 28 grammot kértem, a mit annak idejében 4 dobozban elhelyezve pontosan meg is kaptam; az előző évben minden töke­befektetés nélkül biztos volt a haszon, igy tehát ón kétszeres örömmel fogtam a kedves munkához : a kikelt hernyókat gondosan etettem 38 napig, s ugy tapasz­taltain, hogy elfogadják az általam adott szederleveleket, a mi pénzbe nem kerül, csak egy kis fáradságba, ezt pedig igen könnyen megtehetik a munkaképtelenek de tehetik gyermekek és öregek is. A 38 na]) elteltével, az ón kis selymó­reim fejőket föltartva csóválták, mintha azt akarták volna mondani: köszönjük jó gazda a szállást és velünk való jó elbá­nást, most már elérkezett az idő, hogy mi is fáradságának jutalmát gubóinkkal megfizessük, és a kis jószágok annyi selyerngubót kötöttek, hogy nekem azokért a szegszárdi m. kir. selyemgubó beváltó felügyelőség 41 frt 36 krt küldött. Most hát előre! És ón kijelentem, hogy az idén már 35 gramm petét szán­: dékozom hozatni a már megnevezett fel­j ügyelöségfcöl, a mely peték után, eddigi ta­pasztalatom szerint 40 nap alatt 55 — 60 frt jövödelemre lehet számítani; mert a jó ós pontos etetés mellett ezt bizton el lehet érni, minthogy 1 gramm petéből kelt hernyók gubói után 1 frt 70—1 frt 80 krt tesz ki a beváltási ár. Tapasztalatom folytán a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom ezen, valóban hasznos iparágat, mert a ki vele próbát tesz, biztosítom, hogy nem bánja meg, mert kevés fáradsággal jár és rövid idő alatt jó hasznot ad. Különösen mi Pápa vidékiek, hol a szederfák ültetése ós nevelése már szépen fejlődik, legyünk azon, hogy még az üres helyeket is szederfákkal ültessük be, s ekkor a selyemtenyósztést már nagyban is űzhetjük ; ez iparkodásunkat a magyar kormány is ügyelembe veszi és ha szük­séges, Pápán egy selyemgubó beváltó állomást is létesíthet, mi által mind a vidék lakossága, mind pedig Pápa városa nagy lendületet nyerne. Rajta tehát előre, fogjunk hozzá ezen könnyű és szép hasznot hozó ipar üzóséhez! Jövőre ha élek, szintén e becses lap hasábjain a t. szerkesztő ur engedelmé­böl, elfogom mondani működésem ered­ményét. Ha jelen igénytelen soraimmal az ügy érdekében valamit használhatnék, ez lenne legszebb elégtételem. Kelt A.-Teveien 1893. január 27-én. Kiss Lajos, földműves. A sümegi casino bál. (A >Pápai Lapuk* szerkesztőségéhez.) Január 28. A sümegi arany fiatalság tiz válo­gatott tagja a casino termeiben január 28-án egy igazán minden tekintetben fé­nyesen sikerűit bált rendezett, melyen nem csak Bümeg város, de a vidék intel­lígéntiája is nagy számban vett részt. A bálbizottság a vasúti állomásnál várta az érkezőket, felosztván előre maga között, hogy kinek kik lesznek vendégei. A vonat megérkeztét hangos éljen­zés fogadta s kiki feltalálva vart vendé­gét, hossza kocsi és szánkó sorban való­ságos diszmenetben vonultunk be a városba. Szíves házi gazdánk oly figyelem­mel volt irántunk, milyenre csak ö ké­pes. Már megérkeztünkkor pompás uzson­nával fogadott, melynek bizony csak arra a felszólításra lett vége, hogy sietni kell a bálba az érkező hölgyek fogadására ! Pontban 8 órakor léptünk a casino termeibe s mondhatom, nem mindennapi látvány tárult szemeink elé. Ugyanis ott volt már vagy ötven frakkos fiatal ur s egy hölgy sem. K barátom felvilá gositott, hogy az itt ugy szokás, hogy előbb jönnek a tánczosok, mint ahölgyek. Mig tehát várjuk a hölgyeket, tekint­sünk kissé körül. A bál terem igen csi­nos, meglehetős nagy, jó parkettal, hátul szobafalára képet tud csinálni belőle, pe­dig csak egy lábához való pokróczot fabrikál. Déry Gyula ügyesen utánozta Wip­chent — fogadásból. íme az 5 perez alatt elkészült utánzat; Wipchen mint Afrika utazó. Tisztelt szerkesztő ur! Az éj a pusztán, hol sziveinkben halál megvetéssel ós tizenkét tevével elő­nyomultunk, egy egész feketeivtek volt, bár esküszöm önnek, hogy mi nem ettünk az nap egyebet. Lassan járj ! mondám csapatomnak mint a korsó a kútra. És mégis akadt köztünk egy, aki eltört. Egy tátongó gödörbe és nagy kétségbe esett a nyomorult s mig én konstatáltam, hogy a lába bokában, ö ezalatt nagy orditásban tőrt ki. Ezzel ránk zúdította a körülöt­tünk kémkedő ellenséget, az pedig nyilait. Mig én meglepetésemben nyakleveseket és parancsokat osztogattam, embereim ellenséget ós megerősített tábort ütöttek. Azután egy hétig néztük a vadakkal egy­más künn a bárány, benn a farkas sze­mét. Majd eleségünk és a hét vége felé összegyűjtöttem szelíd feketéimet és igy lelkesítettem nket: „Testvéreim ! A tolvaj alkalom sziil­bet gyáva nyulat, de ti, Nubia párduezai — soha ! Esküdjetek meg erre nekem!" „A vadak megehetnek bennünket, ele mi még azután is, utolsó csepp vérün­kig fogjuk magasan lobogtatni a világ­szabadság zászlóját. Rabszolga testvére­ink a történelem márványlapjain négy­ezer esztendő óta várnak engemet ós ti­teket, az öröniköny, melylyel fogadni készülnek, négyezer év óta ül tótlenül szemeikben. Türhetjük-e mi e gyalázatot rajtunk és Afrikán ? Ha csakugyan ugy határozta volna a végzet, hogy egyszer nekünk is meg kell halni, ne haljunk weg legalább itt, és most, mikor ránk Afrikának még nagy szüksége van. Aki elég bátor szeretni Afrikáért — önmagát, az követni fog!" És erre elszánt vak­merőséggel, vérfagyasztó néma csendben, a megvetett ellenséggel mit sem törődve, keresztül törtem magam táborom óriási erődítményein és kettőzött menetekben roppant utakat hagyva hátra, még mi­előtt a bajnál hasadása hallatszott volna, megérkeztem Stanlcyhcz. A nagy Afrika utazó ppy pillanatra félbehagyta utazását s ez alatt igy szólt hozzám : „Un béketürésem fonalát szakította volna nieg, ha útját meg nem szakítja. Xénia éjszakákon, mikor ön az ellenségre pazarolta drága életét, világosan hallani véltem Afrika zokogását, mely önben veszni és felfedezni indult-barátját siratta. Óh mert uram, ön is hozott magával Európából egy porszemet a nagy műhöz, Afrika sivatagjaihoz, melyekből egykor a világrész térképét fogjuk összehordani." Igy szólt és nyakamba borult a nagy utazó, ön pedig t. szerkesztő ur küldjön mihamarabb 75 frtot, vagy ba ennyit nem lehetne, akkor százat, de ezt aztán hala­déktalanul. Kelt Afrikai állomásomon Rákos­Palotán — fpostabélyeg kelte.) Magyar Wipchen. A másolat hiteléül Déri G y u 1 a. Természetesen az ilyen humoros műveknek nincs nagy értékük. A valódi humorista az egész világot bevonja meg­figyelésébe és azzal hat, hogy a dolgokat oly csoportosításba s mint emiitóm, vilá­gításba helyezi, hogy nevetséges oldaluk tűnik ki, Itt tehát nem a tárgyon nevetünk, melyet az író bemutat, hanem az irás művön. Dr. Huszár Pál. karzat, mely alatt a hölgyek számára csi­nos kis boudoJr van rögtönözve. A terem másik végén van a czigányok állványa a casino színeivel, (rózsaszin ós kék) dí­szítve. A casino többi négy terme étte­remnek vau berendezve, teritett asztalok­kal, melyek fő disze a Ramazetter féle somlai. A tánezterem ajtajában áll egy su­gár termetű szőke bajuszú frakkos elegáns fiatal ember, az egyik kezében egy czilin­linder kalap, mely tele van csinos női tánczrenddel, másik kezében egy szép csokor, mely a legelőször érkező hölgy­nek van szánva. Ajkán hamis mosoly ját­szik s most épen azon gondolkozik, hogy melyik hölgynek, minő bók és mosoly kí­séretében nyújtsa át a tánezrendet. Azt hiszem, nem szükség e fiatal embert be­mutatnom, úgyis ráismer mindenki, hisz a pápai bálok rendes vendége. De csitt, jönnek a hölgyek. Hamar­jában megtelik a terem, Sümegh, Zaía­Szt.-Grót és vidéke bájos hölgyeivel. Ki­lencz órakor rákezdi a czigány a csárdást a párok felállanak s olyan jó kedv kere­kedik, hogy — ugy látszik — abba se akarják hagyni a tánezot. Tulajdonképen csak az első négyes alatt — melyet 30 pár tánczolt — vehettem jobban szem­ügyre a báli közönséget s csak annyit mondok, hogy oly sok szép ós bájos höl­gyet nem mindennap látni együtt, ele­ganczia dolgában pedig versenyezhet akár egy fővárosi bállal. Soupóe után a rendezőség a höl­gyeknek cotillion jelvényeket, az urak­nak pedig viszonzásul élővirág csokrokat osztott ki. Hogy a bál mily fényesen sikerült, mutatja az is, hogy reggeli 8 órakor csak a mamák erélyes fellépése tudta a tánezot beszüntetni s azzal a szent fogadással tá­vozott mindenki, hogy a f. hó 11-ki „Pik­nikére újra találkozunk s folytatjuk a hol ma elhagytuk. A mennyire lehetett megpróbáltam a hölgyek névsorátés tollletjótleírni, ime: Barkóczy Irón (fehér ottománsemfü semfa virággal;, Beszedics Gizella, Ta­polcza (sárga atlasz, gazezal; Eitner An­nicza (fehér atlasz, gazé és hóvirággal.) Epstein Tericza ós Aranka (rózsaszin em­pire, csikós selyem gazezal.) Forintos Jeni, Mihályfa (fehér atlasz vörös virág­gal.) Klasz Jolán, Szalapa (rózsaszin se­lyem, gazé és virág dísszel.) Kovács El­vira (olajzöld surah virág dísszel.; Kósa nővérek Jánosháza (rózsaszin atlasz virág disszel.; Mojzer Mariska (rózsaszin surah, fekete bársony disszel.; Takács nővérek Kis-(Jzell (fehér empire, kék bársony disz­szel.; Takács nővérek Duka, i fehér selyem gazé és kék disszel.) Tórtesy Gizella és Lujza N.-Görbö (rózsaszin surah csipke disszel.; Yild Friczike B.-Füred (Nill zöld atlasz, gyöngy disszel.) úrhölgyek. Bar­kóczy Károlyné (galambszin selyem.; Dr. Beszedics Edéné Tapolcza (fekete selyem csipke disszel.; Berónyi Jenőné Z.-Szt.­Gróth irózsaszin surah gyöngy dísszel.; Darnay Kajetánnó (fekete selyem csipke disszel.,/ Eitner Zsigmondnó (fehér virá­gos, baraczk szin, satin-merveilleux, prém dísszel.; Eitner Sándomé (fekete satin merveilleux.; Epstein Vilmosnó (fekete se­lyem, gyöngy dísszel.; Forintos Kálmánná Mihályfa (fekete selyem.) Özv. Kovács Lászlóné (fekete selyem.; Kósa Gusztávnó Jánosháza (fekete selyem, csipke disszel.) Smid Ferencznó (fekete selyem.; Székely Gusztávnó (fekete satin merveilleux erem csipke disszel.) Takács Jenőné Kis-Czell 'fekete selyem gyöngydisszel.; Takács Jó­zsefné Duka (fekete selyem.; Vértesy Ivánné N.-Görbö (fekete selyem.; Za­thureczky Zsigánó Ukk (Bordeaux plüseh, arany gyöngy disszel.; Záborszky Elekné (fehér atlasz virág disszel.; urnök. Nem hagyhatjuk még dicséret nél­kül a buzgó rendezőséget, mert az a te­vékenység és igyekezet hozta csak létre 9 fényes eredményt. A viszont látásra! Pollux. Pápai élet a mult hétröl. ; ) Karneval berezeg ö fensége egyben hasonlít a többi uralkodóhoz. Abban tudni­illik, hogyö is ép ugy megkívánja a maga adóját, mint akármelyik király. Össze is ül minden óv elején ország­szerte a sok adókivető bizottság, mely a tánczkedvelö ifjúságból kerül össze, ós kirój ja az adót az igen tisztelt család­apákra. Be kell vallanunk, hogy nálunk eléggé adóztatták az idén az eladó leá­nyok tulajdonosait. Még fülünkben cseng a korcsoiyabál keringöinek bájos dallama, szivünk még hevesebben dobog, ha a bál izgalmair^ visszagondolunk, a divatkereskedőhöz varrónőhöz, friseurnöhöz való búcsújára' sok még alig szűntek meg és már is meg kezdtük az előkészületeket a veres-kereszt egylet báljára. A toilettkérdósek eldöntése, a jel­mezek megválasztása sok gondot okoz a mamáknak, a leányoknak, a divatárusok­nak, a varrónőknek, — és a korzón, mely az enyhébb idő következtében ismét megélénkül esténkint, nem is hallani más thómíról, mint a báltoilettekrol. Persze ez azért van, mivel a korzó közö:isége jórészt hölgyekből áll és mivel a profán férfi fülekbe csak egy-egy elejtett szó jut. Ez meg azért van, mivel a fiatal emberek külön kolonneban sétál­nak és csak rendkívüli esetekben csatla­koznak a hölgyekhez. Részint mivel az arany ifjúság már blazírt, részint pedig, mivel nem akar szóbeszédre okot szol­gáltatni. Mert ha egy fiatal ember estónkint együtt sétál egy fiatal hölgygyei, arról oly bizonyos, hogy beszélnek Pápán, mint a mily bizonyos, hogy a városi tanács arra bizza az utczáknak a hótól való megtisztítását, aki a mezők liliomát ru­házza és gondoskodik a lég madara­iról. Es hogy ez bizonyos, arra nézve tanukóp hivom a járó-kelő közönséget, mely nem egyszer a legbrutálisabb állat­kínzást volt kénytelen végig nézni, amit a fuvarosok, a közlekedési nehézségek következtében elkövettek. Valamivel jobbak az állapotok a járdákon. Itt a rendőrkapitány erélyes­sége folytán néha-néha lekaparták az összegyűlt ós megfagyott havat, a ház­tulajdonosok azonban - elég nagylel­kűen — gondoskodtak sikos területről azok számára, kik idő vagy pénz hiányá­ban nem vehették igénybe a korcsolya­egylet jégpályáját ós a járdákon engedték végig csúszni a nagyérdemű publikumot. Különben — valljuk meg — nem ez az egyedüli hely, ahol a közönség „jégre ment­'. Volt Pápán például egy úgynevezett disztársulat, mely a kávé­házakba csődité a publikumot és ahol fiatal gyerköczök lelkébe hintették az erkölcstelenség magvait, azok az orfeum­beli hölgyek, kik felülről nagyon alant, alulról pedig nagyon fent kezdik az öltöz­ködést akik valóban „magas felfogással" játszanak. Itt azután „zsúfolásig" tömve volt minden zug ós ha például a leányegylet műkedvelői előadásán is igy el volna foglalva minden hely a színházban, nem­sokára megrendelhetné az egylet az uj zongorát. A leányegyletnek különben ezzel az előadásával határozott pechje van. Egy statisztikával foglalkozó barátom tudná csak megmondani, hányszor lett már az előadás határnapja megállapítva ós hány­szor lett eddig elhalasztva. Több szerencsével működik az ön­képzőkör, mely minden négy hétre meg­szerzi magának a felolvasót, a felolvasó­nak a közönséget és a közönségnek a tánezot. Február hó 5-óre Borsos tanár urat nyerte meg a kör felolvasóul, a felolva­sást pedig táncz fogja követni. Hisszük, hogy a kör meg lesz elé­gedve a felolvasóval, a felolvasó a közön­séggel, a közönség pedig a tánczczal. Krix-Krax. *} Lapunk mull számából tárgyhalmaz miatjt kimaradt. Hivatalos rovat. 381 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által ezen­nel közhirró tétetik, hogy a közös had­sereg és honvédség legénységének, őrmes­tertől lefelé, átvonulás alkalmával a szállás­adók által kiszolgáltatandó étkezós-dijja, ugy Pápa városára, mint az egész Dunán­túli kerületre nézve 21 ós % krban álla­píttatott meg. Pápán, 1893. január hó 31-én. Osváld Bániéi polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képv. mult hétfőn váro­sunkból Budapestre utazott. — Devecserben Noszlopy Viktor járási főszolgabírót negyedszázados birói pályáján szerzett érdemeiért, a járási jegy­zői kar ós község elöljáróság nevében Schill János padragi körj egyző lendületes hangon tartott szép beszédben üdvözölte. — A pápai vörös-kereszt-egy­let f. hó 13-ki jelmezestély ere a meghí­vók szótküldettek, ki esetleg meghívót nem kapott és arra igényt tart, szíves­kedjék a végett a rendezőséghez fordulni. Tudatja továbbá a rendezőség, hogy a néző közönség az estélyre erk«ly ülőhe­lyeket is kaphat 1 forintért ós hogy a belépti jegyek előre megválthatók Kis Tivadar és Steiner Ignácz üzlethelyi­ségeiben. — Diszes esküvő. Január hó 31-én vezette oltárhoz a plébánia nagytemplo­mában Freiszberger Gyula postatiszt Be­senbach Róza kisasszonyt, Besenbach Ká­roly építész kedves leányát. Hosszú kocsi­ós szánkó sorban indult a díszes násznép a szertartásra, melyet Néger Ágoston apát­plébános végzett fényes segédlettel. Nyo­szolyó leányok voltak: Almersdorfer Emí­lia, Brenner Berta, Freiszberger Paula ós Horler Jozefin k. a., vőfélyek: Besenbach Jenő, Freiszberger Nándor, Koller Kál­mán és Pakrócz Kálmán; a násznagyi tisztet pedig Koller János és Wajdits Károly viselték. Jelenvoltak az esküvön Osváld Dániel polgármester és Mészáros Károly rendőrkapitány s többen a városi intelligentia köréből. Az esküvő után az öröm szülök házánál nagy lakoma volt, melyet sok felköszöntő ós a jókedv fű­szerezett, és az egybegyűlt szép társaság a zene hangjai mellett hajnalig tánczolt s mulatott együtt a legjobb hangulatban. Tartós boldogságot kívánunk mi is az uj frigyhez ! — Műkedvelői jótékony czélu előadás. Tegnag este az irgalmas nővé­rek növendékei sikerült előadást rendez­tek az óvoda helyiségeiben, melyet oly nagy számú közönség látogatott, hogy a különben tágas terem is szűknek bizo­nyult. A nagy szorgalommal betanult „Thüringiai szt. Erzsébet" czimü 5 felvo­násos drámát ügyesen adták elő és ne­héz szerepeiket sikerülten oldották meg. Felvonások közben pedig a növendékek szép énekekkel mulattatták a közönséget. Szóval egy élvezetes estét szereztek a megjelenteknek. — Uj ügyvéd. A helybeli ügy­védi kar a héten egy tehetséges uj jtagot nyert. Dr. Glück Fülöp a helybeli ifjúság gárdájának egyik számottevő egyénisége városunkban irodát nyitott és — mint a hivatalos lap irja — a székesfehérvári ügyvédi kamarának lajstomába már felis vétetett. Sok szerencsét és sok klienst kí­vánunk a fiatal ügyvédnek. — A „Polgári kör" közgyűlése. A pápai „Polgári Kör­' január hó 29-ón tartotta tisztújító közgyűlését a tagok élénk résztvótele és érdeklődése mellett. Megválasztattak: Elnökké: Hannig Antal, alelnökké: Heim Ignácz, Titkárrá: Reidl József, pénztárossá: Piatsek Gyula, könyv­tárossá : Szeglethy József. Választmányi tagok lettek: Bánóczy Pál, dr. Fenyvessy Ferencz, Hajnóczky Béla, Kovács István, dr. Makara György, Mórocz Emilián, Nagy István, Neuhauser Imre, Reguly Nándor, Schirkhuber József, Szokoly Ignácz, "Waj­dits Károly. — Veszprémi vasutértekezlet. A „Veszprém" tudósítója szerint január hó 24-én ujabbi vasúti értekezlet volt Vesz­pémben a veszprém-dombóvári és győr­veszprémi vasutvonalak érdekében. Az ér­tekezlet hosszabb eszmecsere és megbeszé­lés után egyhangúlag elfogadta Szabó Imre orsz. képviselő azon indítványát, mely sze­rint á város szavazzon meg törzsrészvé­nyek ellenében 5.35% kölcsönnel fedezendő 250.000 frtot, kérelmezze egyúttal a várme­gyénél, hogy ez összeget 300.000 frtra egé­szítse ki, s ezenkívül küldjön a keresk. miniszterhez egy küldöttséget, azt felké­rendő, hogy a város elmenvén az áldozat­hozatal legszélső határáig, elégedjék meg a felajánlott összeggel, s a hiányzó 83 ezer frtot pedig vagy az építési költségnek még eszközölhető redukálása által szüntesse meg, vagy más kínálkozó módon szerezze be. -— Bimbóhullás. A difteritisz réme könyörületlenül végzi pusztításait a gyer­mekvilágban. Ezek az aranyos kis bebék egészségtől duzzadó arczczal, vidám paj­kossággal gyönyörködtetik a szülőket egyik nap, másnap már láztól ég a szemük, az ar­ezuk és bánatosan eresztik le fejecskéiket az anya ölébe. Aztán jön az orvos, komoly aggodalmát alig bírja eltitkolni és napról­napra ridegebben fejezi ki aztán ezt az el nem kerülhető veszélyt. És azután egy vá­ratlan pillanatban a halál angyala kira­gadja a kis földi angyalt a szerető szü­lők karjaiból, kik kétségbeejtő fájdalmukra, oly nehezen, de oly nehezen találnak vi­gaszt. Báró Bothmer Béla urut és nejét érte pénteken az a kegyetlen csapás, hogy 3 éves fiacskájukat a szőke-fürtü göndörhaju kis Gyulát elrabolta a halál. A szülők gyá­szát és nagy fájdalmát enyhítse a hit, mely egyedül hozhat vigaszt a mélyen sebzett szívre! A drága kis halott gyászszertar­tása tegnap délután ment végbe, melyen a honvéd tisztikar is teljes számban jelen volt és a megjelent közönséggel együtt rótta le legmélyebb részvétének adóját. A ravatalt a rokonok és ismerősök koszorúi boriták; számosan megtört szivvel és mély fájdalommal kisértek örök nyugvó helyére a kedves halottat. A kiadott gyászlap a következő: Báró Bothmer Béla magy. kir. nyug. honv. huszár százados ugy maga v mint neje született Jeszenczei Jankovi'cli Mariska és fiuk Ervin nevében megtört, szivvel jelenti szeretett fiuk, illetve test­vére Báró Bothmer Gyuiának élete 3. évé­ben, folyó hó 2-án rövid szenvedés utáu történt gyászos elhunytát, A boldogult hűlt tetemei folyó hó 4-éa délután 4 órakor fog­uak a róm, kath. aavasze^tegyUáz sze^>

Next

/
Oldalképek
Tartalom