Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893
1893-04-30
Veszprém vármegye nagybirtokosai. Hézagpótló, igazán becses munkát végzett bellusi Baross Károly, mikor >M agyar ország földbir tokosai« czim alatt, az összes, 100 holdnál többel biró magyar birtokosok teljes névsorát összeállítva, kiadta almanachja-! A csaknem ezer lapra terjedő hatalmas munka eddig gyakran érzett hiányt van hivatva pótolni s nélkülözhetetlen mindazokra, kik a magyar földbirtokos osztálylyal érintkezésben vannak, mert egj r rószt a birtokosok megbízható czimtárát nyújtja, másrészt hiteles adatok alapján fölvilágosítást és tájékozást ad birtokvásárlásuál, vagy egyesek hitelképességének legalább hozzávetőleges megállapításánál. De érdekes a mű társadalmi, politikai és tudományos szempontból is, mert az első tekintetre száraz számhalmaznak látszó anyag bő tárgyat ad a gondolkodásra ós elmélkedésre. A könyv rideg számai közt kutatva ; érdekes összehasonlításokat tehetünk, megismerhetjük, hogy az ország egyes vidékei minő gazdasági ágak művelésére a legalkalmasabbak, láthatjuk következményeit a közbirtokot mindinkább kisebb darabokra szétosztó áldatlan családi politikának, a nagytőke fölszivó erejét, mely a haza földjének mind több és több részét egyesíti, s mindebből tanulság kedvóért levonhatjuk a következtetéseket. A nagybecsű munkából múltkor közöltük a Veszprém vármegyét ismertető részt. Jelen alkalommal összeállítottuk a mű nyomán vármegyénk nagybirtokosainak, vagyis az ezer holdnál többel birok statisztikáját, katasztrális holdakban kifejezve földbirtokukat. Vármegyénk nagybirtokosai a következők : Esterházy Móricz gróf 37317 hold. Veszprémi káptalan 28006 > Veszprémi püspökség 18122 » Szent-gáli közbirtokosság 16751 .•» Esterházy Imre grót Sztáray Antal gróf Festetich Pál gróf Todesco örökösök Zirczi apátság Xádasdy Ferencz gróf Draskovics Józsei gróf Somogyi Ilona grófnő Esterházy Ferencz gróf Lazsánszky Bélánó grófuű 8501 > Közalapítványi urodalom 8397 » Tanulmányi alap 7698 > Pannonhalmi főapátság 5791 > Esterházy Miklós herczeg 5760 » Székes-fehérvári püspökség 4750 2 Zámory Kálmán 4744 liold. Balatonfő-kajári úrbéresek 4729 » Esterházy Pál gróf utódai 4203 » Esterházy György gróf 4099 » Erdődy Ferencz gróf 4059 > Győri püspökség 4032 > Klosternenourgi apátság 3985 > Ihász Lajos 3938 » Kisbéri állami méntelep 3706 * Draskovics Iván gróf 3573 » Freistüdtler Antal 3567 > Várpalota község 3430 » Mczky Lajos gróf örökösei 3145 » Veszprém város 2872 » Esterházy Béla gróf 2759 * Jankovich János 2621 » Batthyány Lajos gróf 2577 * Puzdor Gyula 2241 » Zichy Ferraris Lajos gróf 2238 » Vámos alperesi birtokosok 21S3 > Bátóti prépostság 2020 > Lamm Miksa 2020 ? Ituston József 1980 » Bakonybóli apátság 1797 > Festetich Andor gróf 1725 „ Esterházy József gróf 1658 2 Üchtritz Zsigmond báró 1448 „ Holicser Lipót 1443 > Fiáth Pál báró 1356 > Békássy Károlyuó 1326 „ Zichy Livia grófnő 1292 » Rátóti gazdák 1214 > Zichy Jen'í gróf 1184 16592 » 15271 » 14321 » 11956 > 11179 :> 9558 > 9338 > 8722 > 8715 > Szombathelyi papnövelde 1142 » Fáész község 1142 * Széchényi Dénes gróf 1111 » Koller János 1071 » Xagy Károly 1059 .» Márkó község 1042 > Hunkár Sándor 1029 » Nagy-Vázsony község 1024 » Kovács Gábor 1002 » Legközelebb belógjuk mutatni vármegyénk azon birtokosainak névsorát, kiknek birtokuk 500 holdtól 1000 holdig terjed. Gondoskodjunk előre. Xincsen Európában egyetlen állam, melyben a tűzvész annyi millió értékű vagyont emésztene fel évenként, mint hazánkban. A nemzeti vagyon megtizedelésót feltüntető szomorú statisztika tanusága szerint a tűzvészek álta' megsemmisült érték már elérte azt az átlagot, — noha még csak elején vagyunk az évnek, — melyet egész évi tűzkár gyanánt szoktak feltüntetni statisztikusaink. Évek ernyedetlen és komoly munkája nem képes pótolni azt a károsodás! melyet pár nap alatt a tüz okoz. Előttünk Yan vármegyénk székvárosának Veszprémnek szomorú példája. minden fürdő vendég egybegyűl. Ott ülve a tenger parton és a zenét hallgatva, kikipillantottam a szép tenger távolába. Midőn el-elsiklott előttünk egy gőzös, vagy egy vitorlás, amint a madarak csiripilóse belevegyült a zenébe, kimondhatlan érzés fogta el az embert,. Leiké nem birta eléggé csodálni e sok gj'önyört. Önfeledten álltam a tengerbe kiszögelő terasson is és néztem, mint csapkodják a hullámok játszi pajzánsággal ismét és ismét a hatalmas szikla csoportot. Haliam, mint olvad egybe a tenger moraja, a hullámok fölött futó szél zugásaa zenével. Öntudatlan, mintegy álomba merülve hajtogatása fejem a zene ütemeire. És amint némán, mozdulatlan fürkésztem a hullámokat, látni véltem, mint emelkednek fel a locsogó vizböl a bájos hableányok és lejtik kecsesen tánczukat. De hagyjuk e merengést, hisz én csak Abbáziát magát akartam leirni . . . Még aznap szép sétákat tettünk közvetlen a tenger mellett vezető uton, az elragadó tengerparti sétányon, mely északi irányban, „Voloskáig-1 vezet, délfelé pedig majdnem egészen „lkáig" (kis tengerparti kikötő városi nyúlik. Itt ismét elég alkalmunk volt gyönyörködni a természet szépségeiben. Este pedig Slavianszky Nadiát s az orosz énekeseket hallgattuk. Itt majd minden este van valami előadás. Minden héten egyszer tánczmulatságot ós kirándulásokat is rendeznek. Másnap mi is átrándultunk kocsin Lovranaba. Egészen odáig szép ut vezet a tenger parton. Igy egész kényelmesen gyönyörködhetik az ember a szép vidékben. Egyik oldalról a tenger, a másikról pedig magas hegyek, cserjékkel, szőlővel ós virágzó gyümölcsfákkal beültetve. Kocsikázás közben egyszer csak hozzánk repült egy ibolya csokor, azután ismét egy másik. Körülnéztünk és láttuk, hogy szaladnak apró gyerekek „soldit" kiabálva kocsink után. Különös szokása e tengerparti olasz gyerekeknek, sőt a felnőtt népnek is, a hol csak lehet kéregetnek ós futnak a kocsi után, mint nálunk a czigányok. Mielőtt Lovranaba értünk lkán mentünk át. Mindkettő igen regényes helyen fekvő kikötő. Midőn megérkeztünk Lovranaba, elmentünk a kikötőhöz. Innen láttuk, mint játszanak a tenger sima tükrén a delphinek. Lent egészen a tengerparton pedig megízleltük a tenger vizét. Csodálatra méltó sós volt. Nem szeretnék tengeren ivóviz hiányában lenni; azt hiszem borzasztó lehet annyi vizet látni és még is szomjúhozni! Megnéztük az ott levő ős régi templomot, melynek hajója két részből áll és két főoltárja van. Továbbá láttuk a városházát, melynek kapuja fölött Szt.-György szobra áll. Minden nevezetességet megtekintve, hazafelé vettük utunkat. Abbáziába érkezve, még zenét hallgattunk, s azután a katona bandával együtt, mely szintén Fiúméból jött át, hajóval oda vissza mentünk. Kedves ismerőseinktől, kik a Mólóra kikísértek, bucsut vettünk és elhagytuk a szép Abbáziát. Ismét tengeren voltunk. Ekkor igen szép enyhe idő volt és a lenyugvó nap a hegyekre vöröses fényt árasztott, mely nagyszerű látvány igen emlékeztetett az „Alpenglühn u-re. A tenger szépségeiben még nem is gyönyörködhettünk eléggé ós nem is igen elmélkedhettünk Abbázia elragadó kedvességéről, midőn viszont láttuk ismét Fiumét, a mi kedves magyar kikötőnket. 0. (Vége köv.) A leégett városok és községek első sorban a klimatikus viszonyokat, az erős szeleket és perzselő meleget okozzák. Ámde ezek nem specialitásai Magyarországnak. Uralkodnak ezek a szomszéd államokban is és ott még sincs oly tömérdek tűzvész. Köznépünk gondatlansága, építkezésünk felületessége, rendszertelensége, az általános vizmizeriák s egyáltalán a tüzrendészeti törvények és elöoigyázati rendszabályok óriási negligálása, az igazi okai a közveszélyes állapotnak, melyek aztán borzasztó módon megboszulják magukat, elhamvasztván virágzó városainkat s községeinket. Téves e tűzkárokat helyi szerencsétlenségnek tekinteni; azok mindennapi megismétlődése bizonj'itja, hogy a csapás immár országos. Miutáu az építkezések rendszeresítése, a tüzrendészeti törvények és szabályok hivatásuknak megfelelő realizálása éveket vesz igénybe: gondoskodni kell, hogy az e csapások által sújtott helyek a közrészvét alamizsnáin kivül oly segélyben is részesittessenek, amely kárukból legalább annyit megtérít, amennyivel észszerű beosztással megnyerik az anyagi erőt existentiájuk újból való megalapításához. Kulturális állapotaink hátramaradottságának tulajdonitható az a szomorú jelenség, hogy a porrá égett s több millió értékű vagyonnak alig 13—15 u [ t-a volt csak biztosítva. A kárvallottak tehát csak ily csekély \-nyi kártérítési igónynyel birnak. A külföld bármely államában 13—15 "/o~ n yi veszteséggel megtérül az egész kár, mert ott a lakosság előrelátó gondoskodása szívesen és minden más költséget mellőzve biztosítja vagyonát a tűzkár ellen, holott külföldön a tűzvész sem oly gyakori, mint nálunk, sem oly nehezen fékezhető, mert ott a legkisebb községeknek is szervezett tűzoltóságuk van, rendelkeznek czélszerü tűzoltó szerekkel s a mi fő nem szenvednek vízhiányban, mert vannak gondosan kezelt vizmedenczéik. A lángbaborult ország épen maradt részének érdeke, hogy Magyarország egyetleu városa és községe se várjon arra a határozatra, melyet a belügyminisztérium, az e czólból összehívott szakértekezletből kifolyólag hozui fog. Legyenek a tűzbiztosításnak apostolai a szószékről a lelkészek, a tanszékről a tanítók. Támogassák ezek a vidéki sajtót, amely a nemzeti vagyon érdekében annyiszor fölemelte szavát! 98(57. Veszprém vármegye alispánjától. 1893. Folytatólagos tárgysorozat. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának 1892. évi május hó 1-ón és folytatva tartandó rendes közgyűlésére. 64. A in. kir. belügyministernek leirata, melylyel egy negyedik árvaszéki ülnöki állásnak rendszeresítését kimondó határozatunkat jóváhagyja, és ezzel kapcsolatban ezen ülnöki állásnak, valamint az esetleg üresedésbe jöhető egyébb állásoknak választás utján leendő betöltése. 65. A vmegye közig, bizottságánál Ányos László elhalálozása folytán üresedésbe jött egy helynek választás utján leendő betöltése. 66. A m. kir. belügyministernek leirata, melylyel az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályzásáról és a vinegyei thatóságok állami javadalmazásának felemeléséről szóló 1893. évi XV. t. czikk életbeléptetésére a vmegye közönségének figyelmét felhívja. 67. Az igazoló választmánynak jelentése, hogy a N.-Vázsonyban a mult év végén megejtett m. biz. tag választás megsemmisíttetett és ezzel kapcsolatban az uj választás iránt szükséges intézkedések megtétele. 68. A vmegye alispánjának előterjesztése a gyámi nyilvántartások kiegészítése, illetve kiigazítása és további törvényszerű vezetése tárgyában. 69. A m. árvaszék elnökének jelentése, hogy Bognár Vincze m. árvaszéki kiadónak egészsége helyreállítása czéljából 4 heti szabadságidőt engedélyezett. 70. Bm-Szombathely község képviselő testületének kérvénye a község nevére tkönyvezett és a gazdaközönséget illető ingatlanok tkönyvi bejegyzésének kiigazítása érdemében. 71. Peremarton községnek kór vénye, melyben hídépítésre segélyt kér. 72. Pápa városának kérvénye, melylyel a mult év Il-ik felében kiszolgáltatott előfogatok után pótlók kivetését kéri engedélyezni. 73. Zircz községnek kórvénye, melyben a mult év folyamán kiszolgáltatott előfogatok Után pótlék kivetését kéri engedélyeim, 74. Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete. 75. A Nagy Somlyó hegyi Phylloxera ellen védekező szövetkezetnek kérvénye a peronospora elleni vódekezéB tárgyában. 76. L.-Patona községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról a kö»ség határában levő szőllőhegységek szervezete ós beladmiscratiók tárgyában alkotott szabályrendelete. 77. Pápa városinak 1893. évi közúti költségvetési előirányzata. 78. Pápa városának 1891—92. évi kövezeti pénztári számadása. 79. Az enyingi járás főszolgabirájánák jelentése, melylyel Cseh Pál volt \itász temetési költségeit kiutalni kéri. 80. Nyárád községnek határozata, melylyel a korcsma épület megvásárlását és erre törlesztéses kölcsön felvételét mondotta ki. 81. Lepsény községnek kérvénye, melylyel a mult óv II. felében kiszolgáltatott előfogatok után pótlék kivetését kéri engedélyezni. 82. Néhai Szeifert János volt markói néptanító özvegyének nyugdíj ügye. 83. Messelhauser Simon farkas-gyepüinéptanitó nyugdíj ügye. 84. Néhai Kovács Márk borzovári néptanító özvegyének nyugdíj ügye. 85. Takács Márton csatkai néptanító özvegyének nyugdíj ügye. 86 Kaufman György gyiróti néptanító özvegyének nyugdíj ügye. 87. Téczely János kislődi néptanító özvegyének nyugdíj ügye. 88. Valdinger Mihály szentiváni tanító nyugdij ügye. 89. Szili József a pápai honvéd huszárezred államányába tartozó gyógykovács, állatorvosi oklevelét kihirdetés végett bemutatja. 90. Dr. Kerényi Károly m. tiszti főorvosnak kérvénye, melylyel a kolera veszély alkalmából tett utazásokra fordított tetemes költségeinek részbeni megtérítését kéri. 91. Harangozó Nagy István és neje 8zt.-kir.-szabadjai lakosoknak kórvénye, melyben a m. magánpénztárakkal szemben fenálló tartozásuknak lefizetésére halasztást kérnek. 92. Stinner József nyug. j. utbiztosnak kérvénye, melylyel a zirczi járási utiszerszámok helyreállításáért az 1892. évre 20 frt bért kéri kiutalványozni. Veszprém, 1893. ápril hó 2l-én. Véghely Dezső, királyi tanácsos, alispán. Színház. A lefolyt hét változatos és élvezetes műsora Dobó tapintatosságára vall, ameDynyiben hat nap alatt 3 kitűnő újdonságot mutatott be közönségünknek, melyek közül egyet már láttunk ugyan, de azért gyönyörködtünk benne újból. Az előadásoknál az egybevágó játék, az összhang is mind jobban kezd érvényesülni. A társulatról pedig általában csak jót mondhatunk, egyes erői igazán dicséretre méltó törekvést fejtettek ki, hogy kényes ízlésű közönségüket a tőlük telhető módon kielégítsék. A színház egy-két estét kivéve, nem volt ugyan látogatott, de bizton hisszük, hogy az ilyen jó előadások, mint a mult hetiek voltak, vonzani fogják a közönséget. Szombaton f. hó 22-én „Angot" került szinre, a czimszerepben Szigethy Lujzával, ki valóban a kedves franczia virágárusnőt mutatta be élénk játékával és vig énekével. Méltó társa volt Pártos Etel (Lange színésznő). Igazán bele élte magát szerepébe és valódi természetességgel játszott s koketirozott a darabban előforduló udvarlóival. Nagy Gyulának (Ange Pitou) hangja kissé árnyékolt volt, de azért eléggé jól énekelt. Német (Larivaudiére) Lomniczy (Pomponnet) a szokott ügyességgel oldották meg szerepeiket és játszottak a közönség mulattatására. Az egyes dalok és karénekek is eléggé jók voltak s az előadás általában a jobbak közé sorozható. Vasárnap f. hó 23-án „Illés mester" adatott elő. Különösen kitűntek Szirmay Josefin (Juliska), szerepének mély átérzésével, Szigethy Lujza (Miczi) virgoncz fiatal parasztleánykás játékával. Osókáné (Borosné) az öreg, megélemedett asszonynak sikerült bemutatása által. Lomniczy (Illés) szépen alakított és életbűen adta elő a nagy szívfájdalmak, lelki küzdelmek közt levő bányafelügyelőt. Szentmiklóssy (Benke), Rajcsányi (Misi), Németh és Lévay szintén hozzájárultak ez est sikeréhez. Az előadásban meg volt a kellő összhang és gördülékenység. Hétfőn f. hó 24-éD „A dolovai nábob leánya" adatott másodszor azon változtatással, hogy Vilma szerepét Szirmay Josefin játszotta. Szépen érvényre emelte a szerelmében megsértett és csalódni vélt, de végre mégis boldoggá lett büszke nábob leányt. Játéka, megjelenése és különösen az ibolya csokor eldobása s Tarján főhadnagygyali összes jelenetei kifogástalanok voltak. Miután első izben a többi szereplőkről legjobb véleményeinknek már kifejezést adtunk, jelen alkalommal is elmondhatjuk igazán, hogy a közreműködők öszszevágó sikerült előadásban s jól betanulva adták elő szerepeiket és csak dicsérettel emlékezhetünk meg róluk. Kedden f. hó 25-én a „Nap és Hold" cz. kellemes zenéjü operettet hallgattuk kitűnő összhanggal és igen jó játékkal bemutatott előadásban. Úgy a játék, mint az énekek tekintetében ily kitűnően sikerült operetté előadást még nem láttunk, mint ez volt; bátran mondjuk ki tehát, hogy ez est volt az eddigi operetté előadások koronája. Szigeti Lujza (Manola) és Pártos Etel (Beatrix) excellaltak minden tekintetben; a 2-dik felvonásbani „csíz" dalt fülbemászó, kedves, csengő hanggal énekelték. Ki tett magáért Nagy Gyula (Miguel; is. Az 1-ső felvonás végén a sz. Mihályhoz intézett tercettejük valóban megérdemelte a közönség zajos tapsait. Dobónak (Kalabazás) szintén csak elismerést kell szavaznunk kitűnően alakított és bravourral bemutatott játékáért. Humoros dalai és mókái viharos kaczajra ragadták többször a közönséget. Németh (Don Brazero) hasonlókép megfelelt a legkényesebb kívánalmaknak is. Úgy a többi szereplők és a jó karénekek is nagyban elősegítették az előadás fényes sikerét. Szerdán f. hó 26-án „Stern Izsák" adatott Dobó jutalomjátékául. Az oroszlán rész természetesen Dobót „illeti, ki szerepében brillírozott s számos sikerült coupletteivel s találó alakításával aratott sok tapsot. Kitűnt mellette még Németh (Törő Sebestyén) a szórakozott gyógyszerész segédnek élethű bemutatásával. Az összes közreműködők kis szerepeikben igen jól játszottak. Szóval az előadás egybevágó és gördülékeny volt. Csütörtökön f. hó 27-én Karczag Vilmos „Lemondás" cz. kitűnő uj színműve került színpadra, kitűnően sikerült előadásban, telt ház előtt. Ezen este kimagasló fénypontja volt a m. heti előadásoknak. Ki kell emelnünk különösen Pártos Ételnek (Dorsay Irén) művészi játékát, ki a szerető sziv igazi hevével s valódi benső átérzéssel játszott és bilincselte le a közönséget. Elragadtatással élveztük egész este nagyszerű játékát és előadásának meleg, szívhez szóló hangját. Korolán_és Géza gróffali szomorú jelenései könnyekig meghatók voltak. A nyílt szineni többszörös lelkes tapsvihart méltán kiérdemelte, ugy fényes toilettejei is a bámulatot. Osztozott az est sikerében Kovács Cornél (Tekla), igazi kedves pajzánsággal és a bakfisek szeretetreméltóságával játszva nehéz szerepét, melyet ügyesen oldott meg. Jelenetei nagyanyjával és Pártos titkárral sikerültek a legjobban. Osókáné (özv. br. Boidizsárné) finom discretiójával s találó alakításával tünt ki. Méltó helyet foglal el Pártos Etel mellett Lomniczy (Géza) és Németh (Korolán gróf) a náluk tapasztalt praecizitással adták elő szerepüket és játékuk igazi természetességével, szenvedélyeik hü kifejezésével s művészi előadásaikkal ragadtatták el a publicumot. Hidassy (Pártos)is ügyesen játszott és oldotta meg nehéz szerepét. Lévay, Szentmiklóssy és a többi szereplők is megfeleltek a hozzájuk kötött várakozásnak. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt. A szereplőket méltán illeti igazi elismerés és méltán illette a lelkesült közönség zajos tapsvihara. Drako?i. Hivatalos rovat. 1927. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által közhírré tétetik, hogy a m. kir. honvédségi Ludovica-Académiában az 1893/94. tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illetőleg alapítványi és fizetéses helyekre pályázati hirdetmény bocsáttatott ki, mely hirdetmény a jegyzői hivatalban közszemlére kitétetvén, figyelmeztetnek az ezen ügy iránt érdeklődő felek hogy a pályázati feltóteleket a jelzett hivatalban a hivatalos órák alatt bármikor betekinthetni jogukban áll. Pápa 1893. ápril 25. Osváld Dániel polgármester. 2052. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által közhírré tétetik, hogy a cs. és kir. hadapródiskolába való felvétel tárgyában, a nrn. m. kir. honvédelmi ministerium által 16017'XIV. 1893. szám alatt pályázati hirdetmény bocsáttattott ki, ami azzal hozatik az érdeklő közönség tudomására, hogy a jelzett hirdetmény a jegyzői hivatalban közszemlére kitétettett, s az a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Pápa 1893. ápril 25. Osváld Dániel, polgármester!
