Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-05-07

Wolf József, Wolf Pál ; Wolf Sándor, Zsámár János. líem-mel szavaztak: Aigner Sándor, Bauer József, Bendekovicli Adolf, Bierbauer Lipót, Csete Antal, Csolnoky László, Deés Károly, Englert István, Ékes Lajos, Fehér­váry József dr., Fazekas János, Fodor Ádám, Fodor Gyula, Fülöp Autal, Hanauer Béla, Horváth Antal, Haidiuger Ágoston, Hennel Károly, Horváth János, Jánossy Ágoston dr., Kemenes Ferencz, Kemény János, Korbély György, Kaufmann Géza, Keller János, Kocsi Sándor, Kolossváry Kálmán, Krisztiukovich Aladár, Magyar János, Martonfalvay Pál, Matzer Endre, Tíeger Ágoston, Nemes Dénes, Németh János, Oláh Géza, Pados Lajos, Patzl Jenő, Polák Ferencz, Rainprecht Antal, Rédey Gyula dr., Rácz Ferencz, Kiffer Náudor, Kosos István, Rosos Ödön, Rőthy Mihály, Schmidt Lajos, Sebestyén József, Serényi Autal, So­mogyi Lajos, Stangl Sándor, Szabadhegyi Kál­mán, Szalatkay István, Szauter Ignácz, Tóth Kálmán, Tima Lajos, Udvardy Gyula, L T ghi Móritz ifj., "Walla Gyula, Wathy Antal, Weibl Vendel, Vida Antal, Zichy István gróf. A szavazás eredményének kihirdetése után szünui nem akaró éljenzés között, elnöklő alispán a gyűlést ezen napra be­zárta. A 121 pontból álló tárgysorozat fontos tételeire csak másnap került a sor, melyek közül hírrovatunkban közlünk egyet-mást röviden. — A „ Jókai kör' : megalakitása tárgyában kibocsátott meghívók már mind megírva vártak szótküldésre, midőn dr. Fenyvessy Fereucztől távirati uton azon értesítés érkezett, hogy mind őt, mint a rendezi bizottság elnökét, miud a fő­váro-.'i írói körük tagjait az „ Otthon 11 által a tüzkárosultak javára rendezendő májusi ünnep akadályozza abban, hogy f. hó 11-én Pápára jöhessenek. Az alakuló gyűlés megtartása tehát /. hó 28. napjára halasztatott el. Á „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" életéből. Folyó évi ápril hó 30-ik napján tar­totta meg a „Veszprómmegyei gazdasági egvesület" rendes tavaszi igazgatósági- s közgyűléseit, a megyegyülésre feltűnő nagy számban egybegyűlt bizottsági ós egyleti tagoknak élénk részvétele és érdeklődése mellett. Az egyesület ülésein Reé Jenő LT-od alelnök elnökölt, ki szívélyes üdvözlete kíséretében, a felette szép számban meg­jelent tagok érdeklődéséért köszönetének kifejezést is adott. A közgyűlés lefolyása a következő volt: A gazdasági egyesület mult 1892-ik évi működéséről előterjesztett részletes elnöki jelentés örvendetesen vétetett tu­domásul, mely jelentés az egyesület köz­lönye utján az összes tagoknak megkül­deni rendeltetett. Az egyesület mult évi számadásait a közgyűlés elfogadta, melyre vonatkozó felmentvények ki is adattak. szitett hires „Louise-n Strassen­' hajtas­sunk vissza Fiúméba. Szép és gyönyör- J ködtetö. de fárasztó ut volt < z, kivált lo­vainkra nézve. Majdnem egy óra hosszat törtettünk fölfelé a hegyek között, mig felértünk „Szt. George" helységbe. Iunét már vígan koezogtak lovaink Fiume felé a lefele gördülő uton, magunk mögött hagyva számtalan apróbb helységet, me­lyekben a lakosok ajtaik előtt ülve vár­ták haza övéiket a fiumei gyárakból. Szivem össze szorult e fiatal nők láttára, kik csoportokba verődve, énekelve és útközben is kötögetve siettek lakó he­lyeikre, melyek néha 2—3 órányira fe­küsznek azon gyáraktól, melyekben e szegény teremtések csekély keresetük által igyekeznek enyhíteni a nyomort. A láthatár mind szürkébb lett kö­v rülöttünk s mielőtt teljesen besötétedett volna, elértük Fiumét. Itt szívélyes bucsut vettünk kedves útitársainktól, ők Abbáziába, mi pedig az esti gyorsvonathoz siettünk haza uta­zás végett. * Négy napi időzés után Fiúméból is­mét Budapestre utaztunk. Tudtuk, hogy tovább nincs időnk maradni, sőt vágy­tunk is már haza, de más részről még is nehéz volt Fiumét, hazánk ez igazán szép gyöngyét elhagyni. Kár, hogy a gyorsvonat a késő esti órákban indult hazafelé és a már ismerős Quarneróra, szegélyező bérczei festő pom­pájára búcsúzóul nem tekinthettünk vissza. Annyi bizonyos, hogy bárki hatá­rozza is el ós teszi meg a fiumei utat, nem bánja meg soha fáradságát és uti­kiadásait sem. A. A folyó évben beszerzett tenyész­állatok vásárlási s azok elhelyezési ered­ményéről tett titkári jelentést a közgyűlés tudomásul vette, mely jelentés kapcsán egyúttal a vármegye gazda és tenyésztő közönségének amagyarfaju szarvasmarha tenyésztésnek nagyobb mértékben leendő felkarolását a legmelegebben ajánlotta. Az országos magyar gazdasági egye­sület által a folyó évben rendezendő or­szágos lóvásár a lótenyésztő gazdaközön­sóg kiváló figyelmébe ajánltatott. A szarvasmarhák ragadós tüdőlobja elleni védekezés kérdésével is behatóbban foglalkozott az egyesület, melyre vonat­kozó nyitramegyei gazdasági egyesületi átirat a már létező törvénynél fogva tu­domásul vétetett. A közgyűlés figyelmeztette a gazda­közönséget a zsizsikes gabonának vasúti vaggonokban való szállítás ovakodására, s egyúttal elrendelte, hogy a zsizsik ellen való védekezés, illetve a zsizsikes mag­tárak ós tartányok desinficiállásának mód­szere a gazdaközönséggel behatóbban is­mertessék meg. A közgyűlés feliratot intézett a föld­mivelésügyi m. kir. ministerhez azon czól­ból, hogy Zalamegyének azon községei, melyek a szőlők felújításának kérdésében a veszprómmegyei gazdasági egyesület segítségét veszik igénybe, s melyek tény­leg ezen gazdasági egyesület működése alatt is állanak, állami felügyelet gyakor­lása szempontjából a pápai állami borá­szati kerületbe helyeztessenek át. A vármegye alispánja felkéretni ha­tároztatott oly intézkedések foganatosí­tására, melyekkel az enyingi, zirczi és devecseri járásokban a már redszeresitett állatorvosi állások minél előbb töltesse­nek be. A közgyűlés határozatából lépések tétetnek arra nézve, miszerint oly köz­ségek, melyekben a szölömivelés a múlt­ban számot tevő volt, avagy a jelenben is még az, legalább is 2 hold amerikai szölőtelep létesítésére köteleztessenek. Az egyesület titkára részére meg­állapítandó nyugdíj szervezését % köz­gyűlés kimondotta, melynek eszközlésével, a helybenhagyás fentartása mellett az igazgatóság bízatott meg. Ezeken kivül több indítvány, s egyéb ügyek elintézésével az ülések véget érvén, a tagok jó része a közgyűlés után, vala­mint a következő május 1-ső napjának délutánján az egyesület telepére rándult ki, a hol is az egyesület szölőtelepén, a faiskolákban, méhészet ós az egyesület több águ fajbaromfi-tenyészdéjében kel­lemes szórakozást talált. Newyorkból. ápril hó. — Eredeti levél. — Hogy milyen benyomást telt reám New­york ? E kérdésre könnyű a felelet: Nekem Newyork igen tetszik. Biztosra veszem ugyan, hogy nem fogom állandó tartózkodásomul vá­lasztani, mindazonáltal van benne oly sajátságos valami, ami képes az idegent letelepedésre bírni. Hogy mi ez r 1 vájjon a nép ? avagy a hely maga? nem tudom. Meglehet, hogy talán csak az újság varázsa, de nem hiszem. Londont mindjárt első naptól kezdve nem szíveltem, Madridban élni nem tudnék, Lis­bonne remek fekvése és környéke nem hatott meg, Róma, mint város, teljesen hidegen ha­gyott, sőt még Berlinben avagy Drezdában sem éreztem vágyat az ottmaradásra. Newyork, habár nem hasonlítható össze Paris és Bécs szépségeivel (nem csupán leányokat értek), ezek mellé sorakozik. Megérkezésemkor a 14-ik utczában volt már számomra bérelt lakás, melyet azonban egy hét múlván elhagytam, s most a 34-ik utczában lakom egy szép utczai sarok szobában. Daczára annak, hogy Newyork utczáin nappal csak kétszer barangoltam végig, meg­lehetősen kiismerem magam, ami utoljára is nem nagyon nehéz. N. Y. tudvalevőleg a Manhattan szigeten épült 1614-ben. Az először letelepülő hollandok a szigetnek a tengerfeló fekvő csúcsát foglal­ták el, s ez a városnak legrégibb, legrende­zetlenebb, most kereskedői része. Itt az utczák a régi rendszer szerint még nevekkel vannak ellátva. A város szépítése és rendezése czéljából akkortájt megalakult bizottság az újonnan építendő utczákat számozta, még pedig a szi­get hosszában futókat „Avenue"- míg a keresztben haladókat „Street" névvel. A ren­des négyszögek a 14-ik utczától kezdődnek. Az avenue-k közül az V-ik, keleti és nyugati részre osztja Newyorkot, s minthogy minden avenue-nél uj százas szám kezdődik, a czim pl. 156 West 23 Street mindenkinek pontosan megjelöli a ház helyét. Természetesen eme beosztás csak ilyen építkezés mellett lehetséges is. Newyorknak egyik-másik igen jó intéz­ménye: az Elevated Railroad, melynek össze­köttetései vannak mindenfelé; leginkább azon­ban a város hosszában halad. 5 centért e vasúton 3, sőt 4-szer vált­hatni kocsit, s egyszeri m«net 12 sőt 18 mértföldnyire (angol) terjedhet. A közlekedés eme nemének sürü forgal­máról csak annak lehet fogalma, ki saját sze­meivel látta. Nem ritkán volt alkalmam látni 8—10, usque 15 vonatot, melyek egymástól 50—80 méter távnyira haladtak ugyanazon végállomás felé. Tekintetbe véve, hogy mindegyik vonat 5 ho99zu Pullmann-féle kocsiból áll, s hogy minden kocsi tömve volt emberekkel: némileg elképzelhető a forgalom. A vasutak, épugy mint a lófejük egész éjjel 7 2 uscme 1V 2 percznyi időközökben köz­lekednek. Evvel megtakarítják az amerikaiak a nálunk annyira divatos fiakkert. A bérkocsi itt szerfelett drága, s igen korlátolt számban fordul elő. Sokat mondok ha 400-at említek. Gyönyörű Newyork kikötője. Igen érde­kes és különös látványt nyújtanak a személy­es egyúttal teherszállító (tojás alakú) u. n. Ferry boatok, melyek kocsikat, és különösen a new­yorki, de Hobokenben, Jersey cityben, vagy Brooklynban lakó üzletembereket szoktak szál­litani. Newyork egyik legnagyobb nevezetes­sége a brooklini lánczhid, mely az East Ri­veren vezet keresztül. Hossza 6000 láb, szé­lessége 85 láb. A két hidoszlop magassága 268 láb, mig a kettő közötti távolság 1600 láb. 17,000,000 dollár volt az összes költség. Két kocsitut, két vágány a vasút számára, közepén pedig a gyalogjáró. Megérkezésem napján nyílt meg New­yorknak manapság legelső hotelé a „Waldorf" hotel, mely az 5-ik avenue és 33. utcza sar­kán épült. A szállodát William Waldorf Astor a hires amerikai milliomos építtette 3,000,000 dollár költségen. Az épület 13 emelet magas, melyek közül 10 emelet (600 szoba) a ven­dégek, 3 emelet a szolgaszemélyzet számára van fentartva. A ház külsőleg sem szépnek, sem im­pozánsnak nem állitható, belseje azonban min­den várakozást felülmúl. Ha Astor Waldorf maga számára épí­tette volna e házat, nem rendezhette volna be nagyobb pompával, fénynyel. Az alsó ebédlő H. Lajos bajor király egyik ebédlőjének utánzata, zöld márványosz­lopokkal, a falak mahagóni fa béléssel. E mellett van a női sálon, Mária An­toinette szalonjának másolata. A mennyezetet Páriában festett allegorikus alakok díszítik. Még két szalon, egy kávéház férfiak számára, a télikert és báliterem foglalják el a földszintet. A főlépcsőház falai teljesen márványból készültek. Az első emeleten 6 szoba, a Walesi her­czeg, esetleg más királyi családok számára van fentartva. E szobák közül legszebb az u. n. Bridal Chamber (menyegzői szoba), re­mek dupla ágygyal. A berezeg tulajdonkópeni hálószobája kissé gyászos kinézésű, mit külö­nösen a sötét gobelinek okoznak. A berezegi ágy 350 dollárba került. E szobák között leg­nagyobb az ebédlő, melyben a porczellán edé­nyek 35,000 dollárra vannak becsülve. Curio­zumkép megemlítem, hogy a 13-ik emeletre tették a mosókonyhát, melyben uagy gőzgép hajtja a mosógépeket. A villanyos ós gázvilágítás mellett gőz­fűtés van mindenütt, a (j személyfelvonó mint a villám száll föl, alá. E pompás berendezés, s annak tekintetbe vételével, hogy Newyork­ban vagyunk, nem is csodálatos, hogy 2'/„ dollárért adják a legolcsóbb szobát, mig a fogadó szobák naponként 100 uscme 200 dol­lárba kerüluek. A napokban mutatkoztam be a neWyorki Press Glubb eluöi.ónek, kitől ma kaptam meg a Clubba szóló jegyemet. Május eleje táján elhagyom Newyorkot s Chicagóba költözöm, innét is felkeresem a „Pápai Lapok il-at, melyet Mossák Árpád úr­ral a világkiállításon ketten is képviselünk. Loósy Adolf. Szinház. A mult héten is csak jól mulathatott a közönség színházunkban. Az egyes da­rabok jó össyjátéku és dicséretre érdemes előadásokban mutattattak be. Jövőhét folyamán pedig több élveze­tes estére lesz kilátásunk, amenyuyiben sikerült az igazgatónak K. Kopácsy Juliska asszonyt, a népszínház kitűnő énekes mű­vésznőjét három esti vendégszereplésre megnyerni. Azt., hogy Kopácsy Juliska, mily kedveseu játszik, mily bájosan éne­kel, tudja mindenki, ki Budapesten látta, hallotta. Előre is örveudiiuk, hogy e héten itt, állandó színházunkban fogunk gyöuyör­ködni művészi játékában és kellemesen csengő hangjában. Örömmel várjuk és üd­vözöljük. Az igazgatónak pedig a zsúfolt házakat előre is jelezhetjük és kívánjuk is. * Szombaton ápril 29-én Lukácsynak ,.A kurtaszoknyasok" cz. életképe adatott elő Lévay (Várfalvy gróf) jól mutatta be a nemes szivü főurat, Szeutmiklósy (Aristid) is könnyelmű uuokaöcscsét. Nagy kedv­vel játszottak Szigethy Lujza (Tekla) és Pártos Etel (Karola); 1-ső felvonásban „Csók" dalukat,kifogástalan ulczuppanócsó­kokkal fűszerezve éuekelték el 3-szor egy­másután a zajosan tapsoló közönség mu­lattatására. A 2-dik felvonásban a baleri­nák, élükön Szirmay Josefin és Kovács Kor­néllal vagy hatan, tartózkodva lépegettek eleinte a szokatlan jelmezben, de később merész ballett piruetteket és szökkenése­ket is mutattak be. Németh (Harkályt) si­kerülten alakította a véngigerlit, úgy Hi­dassy is Bordás csizmadiát. Dobó kitönően adta a német uinezmestert. Az előadás gör­dülékeny és mulattató volt. Vasárnap ápril 30-áu A „Sárga csikó" került sziure, egybevágó jó előadásban. Szi­gethy Lujza (Erzsike), kedvesen játszott és énekelt, daiait is többször ismételni kel­lett, Lévay és Lomniczy drámai erejüket szépen érvényesítették s :erepeikben. Raj­csáuyi (Laczi) pedig elég erős és kellemes baritonjával lepett meg bennünket. Csókáné ügyes routinnal játszott. Kovács Cornél csinos parasztlegényke volt. U«.bó (csár-. dás gazga), Németh (pusztabiró) és a többi szereplők is jól megfeleltek felavtatuknak. Hétfőn május 1-én a „Bolondok háza" cz. bohózat adatott. Dobó (ürmay) fárasztó szerepét igen szépen domborította ki s mind­végig mulattunk játékán. Demény Viktória szokott ügyességgel játszott, úgy leányai Pártos E. és Szirmay J. is kedvesek vol­tak. Csókáné (írónő) és Németh (költő) ki­tűnően alakítottak és nevetették folyton a közönséget, a mihez a szereplök is mind­annyian bőveu szolgáltattak anyagot. Az előadásban meg volt a gördülékenység és az összhang. Kedden f. hó 2-án a „Suhaucz" ke­rült színre a czimszerepben Szigethy Luj­zával, kinek a Józsi suhaucz egyik force szerepe. És valóban remekelt is játé. kával. Kár, hogy a 3-ik felvonásban öltö­zékelerontotta némelyeknél a jó hatást. Csó­káné nagyszerű nagymama volt. Pártos Etel (Eliz). Demény Viktoria (báróné) szintén jól játszottak; úgy Dobó is mint tábornok és Németh (Bizot). Lomniczy (Durand fű­szeres) kissé túlzott és erősen volt masz­kírozva. Az előadás különben mindvé­gig mulattató volt és egészeit sikerült. Szerdán f. hó 3-án Gabányinak ,.A Kapivár" cz. történeti vígjátéka adatott elő. Németh (Kapi) jól oldotta meg szere­pét, bár néha túlságba ment indulatai ecse­telésénél, de azért játéka ismert tehetsé­gére vallott. Lomniczy Balassát, Lévay Apafit élethűen és kifogástalanul mutatták be. Csókáné a büszke Kapynét alakította kitűnően. Pártos E., Demény V. és Kovács C. mint Kapi leányok és Szirmay J., mint Judith teljesen beleélték magukat szere­pükbe. Csanády Mari (.apafiné; egészen jól megfeblt feladatának. Dobó székely íródeákja egyike volt ügyesebb alakítá­sainak. Szentiniklóssy (Gyulay) és Kajcsá­nyi (Teleky) szintén hozzájárultak az est sikeréhez. Különösen ki kell emelnünk a szereplő nők szép magyaröllözékét, melyek­ben valóban gyönyörködtünk. Az összes közreműködők kiiettek magukért és méltó dicséretet érdemelnek a kitűnő összjáték és előadásért. Csütörököti f. hó 4-éu Karczag Vil­mos „Lemondás'' cz. színmüve adatott 2-or. Ez alkalommal is általában csak jót és dicséreteset mondhatunk ugy a szeiep­lők játékáról, mint az előadásról. Drakon. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Móricz fő­ispán hosszabb külföldi tartózkodása után, a mult béten városunkba haza érkezett. — Veszprémi tüzkárosultak­nak lapunk gyűjtő ivén Bánóczy Pál 1 frtot adományozott, melyért a tüzkárosultak nevében köszönetünket fejezzük ki. Lapunk 17-ik szá­mában hibás összegezés folytán csak 270 frt 70 krt mutattunk ki, holott tényleg 272 frt 70 kr folyt be. E szerint a 18-ik számunkban kimutatott 273 frt 70 kr helyett is tulajdon­kép 275 frt 70 krfc kellett volna kitüntetnünk. Helyreigazítva tehát a tévedést, ez ideig összes gyűjtésünk 276 frt 70 kr. — A „Pápán Veszprém" javára rendezendő népünnep, tekintettel a vasárnapi munkaszünetre, és a ked­vezőtlen időjárásra, e hó il-dikeről IIIüjUS l-i-ikére vasárnapra ha­lasztatott el. Rossz idő esetén pedig május hó 28 án tartatik meg az ün­nepély a már közzétett műsorral. Az ünnepély után nagy az érdeklő­dés ugy helyben, mint a vidéken; a jó­tékony czól is vonzani fogja a közönsé­get, de a rendezőség minden lehetőt elkövet, hogy az ünnepély minden tekin­tetben sikerüljön. A bazár elárusitásban a következő hölgyek vesznek részt: Keleti sátor: Tóth Lajosné, Tóth Jolán (görög), Tóth Gizella (matróz) és Voyta Ilona (odaliszk). Magyar sátor : Kar­csay Istvánná, Hauptmann Irón és Ma­riska és Wittmann Irén, mind a négyen magyar jelmezben. Sörcsarnok: Berger Anna, Barthalos Olga (bécsipinczér leány), Salzer Róza (olasz halász leány) és Wéber Olga (bécsi pinczérleány), Dohány tőzsde­Galamb Józsefi-é, Galamb Erzsike, Hanauer Margit, Hanauer Sarolta és Tauber Jolán. Mézes kalácsos sátor: özv. Lázár Benőné, Makara Mariska és Almersdorfer Emilia, utóbbiak magyar jelmezben. Tót sátor: özv. Latinovits Bélánó és Báron Janka, mindketten tót jelmezben. Virág árusok: Klainik Juliette és Sült Ilona. Pénztáros­nak: Mészáros Károlynó, özv. Schlesinger Mórné, Sült Józsefné és Voyta Adolfné. — A megyegyülés második nap­ján tárgyaltatott a m. kir. belügyminis­teriumnak leirata is, az álh.mi vármegyei tisztviselők fizetésének emelése tárgyában. Melyre nézve határoztatott, hogy az 500 frton alóli fizetések 20"/,,-, 500 frton fe­lüli fizetések pedig 12"/n­a l emeltessenek. — Pápa városának 1893. évi közúti költ­ségvetési előirányzata U 'omásul véte­tett. — Ugyanannak az 1891. 1892. évi kövezeti pénztár számadása jóváhagyatott. — Emléklap a veszprémi tüz­károsultak javára. Azon, az országra­szóló „Emléklap"'-on kivül, melyet az „Otthon" írók ós hírlapírók köre az összes magyarországi tüzkárosultak ja­vára kiad, még egy „Emléklap" fog meg­jelenni Veszprémben, kizárólag a veszprémi tüzkárosultak javára. — A dunántúli dalosszövet­ség megalakításának előmunkálatai, a mint soproni levelezőnk írja nem sokára befejeződnek. A május hó 21-én tartandó alakuló közgyűlésre eddig is már szép számmal jelentkeztek dalos­egyesületek, legnagyobb részt Sopro?i, Győr. Veszprém és Zala megyékből, — jeléül annak, hogy a Dunántúli dalosszövetség programmja a hazai dal- és zeneművészet fejlesztésének nélkülözhetien érdekeit öleli fel magában és hogy különösen a vidéki dal- és zeneművé­szeti viszonyok emelésében régen érzett hiányt van hivatva pótolni. A „Győri É?iek- és Zene­egylet' 1 és a „Soproni Férfidalkör 1 ' a magyar dalművószet intensivebb müvelésének közóhaját nem csak kifejezésre juttatták, de ezt tetté is érlelik és az a közgyűlés, a mely Sopronban május 21-én a Dunántúli dalosszövetséget meg­fogja alakitani, ujabb bizonyságot fog szolgál­tatni arról, hogy Dunántúl közönségének művelt érzéke, nemes fogékonysága van hazai közmüve­lődésüuk és kulturális haladásunk közczéljai iránt. Örömmel töltenek el bennünket ezen, ered­ményeiben közművelődésünkre és társadalmi fejlődésünkre oly fontos mozgalomnak sikerei, és a mikor ennek hasábjainkon különösen is kifejezést adunk, felhívjuk érdekelt köreink figyelmét a dunántúli dalosok üdvös mozgalmára. Különösen számítunk arra, hogy vármegyénk összes dalegyesületei képviselve lesznek a Dunántúli dalosszövetség sowoní alakuló köz­gyűlésén ós ha eddig egyik-másik még nem je­lentkezett volna, fölkérjük, hogy jóbirnevo •ér-'e­kében a soproni Férfidalkör elnökségénél május 12 ig képviselőit bejelentse. — Pénzügyőri biztosságot szer­vezett a p 'nzügyministerium városunkban. A biztosi teendőkkel egyelőre Eranzoni Ede itteni pénzügyőri szemlész lett meg­bízva. — Adomány. Staub József sávolyi bérlő 11 frt 14 krt jótókonyczélra szives volt rendelkezésem alá bocsátani. Az ado­mányozónak ezennel köszönetemet nyil­vánítom. Mészáros r. kapitány. — Iietört bimbó. Alig két hó­napja, hogy súlyos veszteség érte Bara­nyay Zsigmond ügyvédet és családját, egy éves kis leánykájuknak, Juditnak el­hunytával, most újból kímondhatlan szo­morú gyászeset rendítette meg a szülő­ket. Tegnap szenderült el 4 éves Caesar fiuk agyhártyagyuladás következtében. A kedves kis halott drága teteme ma dél­után 4 órakor fog örök nyugvó helyére tétetni. A jó Isten adjon enyhülést a meg­szomorodott szülök mély fájdalmára. — Az aszfaltjárdák szegélyze­tének gyökeres kijavítását már a legkö­zelebbi napokban megkezdik. Ezúttal port­land czementet fognak használni, mely valószínűleg jobb lesz a mostaninál. — Köszönetnyilvánítás. Deutsch Dávid pápai pókiparosnak köszönetemet nyilvánítom azon 80 kenyérért, melyet a szegények közt való kiosztás végett a mult héten rendelkezésemre bocsátani szi­ves volt. Mészáros r. kapitány. — A vármegyei tűzoltó-szö­vetség Veszprémben ápril hó 30-án d. u. 6 órakor tartotta alakuló közgyűlését a városháza tanácstermében. Az alakuló közgyűlésen a veszprémi tűzoltó-egyleten kivül a pápai, ősi-i, devecseri, zirczi, siófoki, kádártai, enyingi, takácsi-i, vár­palotai, csöglei, nagy-pirithi ós adorján­házi tűzoltó-egyletek voltak képviselve. Dr. Ováry Ferencz veszprémi főparancs­nok által készített, alapszabálytervezetet leuffel Mihály papai főparancsnok mó­dosításával kiegészítve egyhangúlag el­fogadták, a megalakulást kimondották 8 az ideiglenes tisztikart megválasztották. Elnök: Véghely Dezső kir. tanácsos al­ispán, alelnökök: dr. Ováry Ferencz ós Szegletiig György, főjegyző: Hegedűs Já­nos, jegyző: Blázy Imre, pénztáros: Jenöfi Ferencz. Áz alapszabály minísteri jóvá­hagyása utáu \m a, tisztikar és rálasat*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom