Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-03-12

A malomipar. Á mindinkább pangásnak, sut pusz­tulásnak induló vidéki malomipar fel­lendítésére irányuló czikket irt Pozsgay Miklós veszprémi malomiparos azon czél­ból, hogy egy részt c bajokra felhívja a kormány figyelmét, másrészt hogy a vi­déki kismalomiparosok kongressusa miuél előbb létre jöjjön, mely kongressus volna hivatva e pusztuló ipar ügyén segíteni. Á czikkbül közüljük kivonatosan a következőket: „Hazai gőzrnalorniparunk fennálha­tásának ürügye alatt a kismalomipart töukre tevő kedvezményeket viv ki ma­gának. Így aknázza ki a romániai buza őrlésre szóló vámmentességi kedvezményt is. A kismalomipar is ép oly számottevő tényező, mert vagj'oni tőkéje, állami kö­telezettsége, nemcsak hogy a jogos egyen­lőséget megkívánj a, hanem azonfelül lét­érdekében, a nagy malomiparral szemben kivételes kedvezményt joggal követelhet. Számitásom szerint ötven olyan nagy malomipai'vállalat van az országban, mely saját számlájára őrlet és képes magyar­ország búzatermésének egyharmadát meg­öl letni. Ezek a 13 millió mm. liszt- és kc rpanemüek kivitelénél dij kedvezmény­ben részesülnek, ami jogos ós méltányos. Adóztatás czimén — mint bármely nyil­VÍ'UOS számadásra kötelezett vállalat — a tiszta jövödelem 10 százalékát fizetik; s ha az ország összes nagy malomiparának évi tiszta jövedelmét 5 millió frtra teszem, ez után 500.001 > frt jövedelmi adót fizetnek. A nagy malomipar vállalatokon kivül van az ország területén 20.000, kisebb­nagyobb számot tevő, vizeröre épített mü­és sima őrlőmalom. Ezek nem saját ke­reskedési számlájukra dolgoznak, hanem ké'^tizedrésze a nagy malomiparral ver­senyezni kénytelen s a vidéki lisztkeres­ke löknek őrlet, nyob'ztizedrésze pedig közvetlen a fogj-asztó közönség lisztszük­sé^letét szolgáltatja. E malmok értéke mi aimális számítás szerint — átlag 3000 írtjával — 60 millió frt, őrletósi képes­ségük 60 millió métermázsa egy évben. Állami adójuk 30 Írtjával — 6(10.000 frt, családbeli létszámuk loü.OOo főre tehető. Es e tekintélyes számú honpolgárok ér­dekében ez ideig semminemű állami ked­vezmény nem történt. A vámkedvezmény a „Köztelek'­czimü szaklap szerint 1891. évben 592.000 nn.i.-ra, ezt 1 frt 5u kr jávai 'aranyban; szt'mitva egy millió írtra rug. E szám­adatok szerint tehát az ls91. évben a nagy malomiparnak elengedtetett egy millió frt, holott ugyanabban az évben az ÖSÍ Z8S nagy malomipartól csak fél millió adó folyt be. 1H92. évben 1.100,000 mm. romániai buza volt a behozatal, mely után I.b70 ; n00 frt vámilleték engedtetett el kedvezményül a nagy malomiparnak, ho­lott ebben az évben sem fizetett az ösz­szes nagy malomipar fél millió írtnál tübb adót az államnak. E vámkedvezmény folytán a nagy malomipar legalább 50 krral olcsóbb búzát őrlet, mint a kis malomipar. Erre példaképen kimutatom a mai buza árfolyamot: luO kiló tisza­vidéki buza 8 írt, fejérmegyei 7 frt 70 kr, romániai 6 frt 2<j kr, összesen 21 frt 90 kr, melyből levonva az 1 frt 70 krnyi vámkedvezményt, a 300 kiló buza ára 20 frt 20 kr, vagyis 100 kiló 6 frt 73 3 / ln-ed kr, holott a közép minőségű buza ára is ma 7 frt 40 kr. A vámmentessógi kedvezményt a nagy malmok ama czim alatt eszközölték ki, hogy ők világhírű fej lettségüknél fogva képesek a külföldi búzát is itthon felör­letni s mint lisztárut külföldre exportálni. Ha csakugyan igy használnák föl a ked­vezményt, senki sem szólna ellene; de nem igy tesznek, hanem a romániai búzát kétharmad rész magyar búzával össze­keverve őrletik azért, hogy a hazai nyers­terményt a külföldi hozzákeverésével tetemesen olcsóbbithassák, s az ily szá­mítás szerint olcsóbbitott nyerstermónyből őrletett fehér lisztet exportálhassák. Ha most számításba vesszük, hogy a romániai buza, silány minőségénél fogva nem tartalmaz 30 százalék fehér lisztnemet, mig ellenben a 78 kilós magyar buza legkevesebb 50 százalék fehér lisztet tar­talmaz : ebből az arányból elég világosan kitüuik, hogy a nagy malmok romániai buza czimen magyar búzából őrlött lisztet exportálnak és az importált romániai buza sötét liszfcnemeit 'a hazai termés rovására és a kis malomipar elnyomására, az ö igen szép hasznukkal itthon adják el." Városi közgyűlés. — Márczius 11. — A megüi-esedett városi jegyzői- és állat­orvosi állás betöltése tárgyában tegnap d. e. tartatott meg a részletes tisztújító vá­rosi közgyűlés, Véghely D^zső kir. tanácsos, alispán elnöklete alatt, a v. képviselők élénk érdeklődése mellett. A. jegyzői állásra ifj. Klára Sándor kir. közjegyző helyettes adott be csak pá­Ij'ázatot és igy egyhangúlag megválaszta­tott városi jegyzőnek. Az állatorvosi állásra 5-en pályáztak és a következő sorrendben jeleltettek: 1. Szabó János (Török-Kanizsai. 2. Boy­nár János (Ajka;, 3. Pongrácz Pál (Szany), 4. ilofstätter Márton és 5. Auyusztiny Gyula 'Pápa;. A szavazás elrendeltetvén, eredménye következő lett: 96 szavazatból Bognár Já­nos 65. Angnstiny Gyula 21, Szabó János és Ilofstätter Márton 5—5 szavazatot kap­tak. És igy Bognár János választatott meg városi állatorvosnak. Az uj tisztviselők a hivatalos esküt le­tevén a közgyűlés bizalmát megköszönték. Ezután Véyhely Dezső alispán újólag üdvözli a v. képviselő testületet, megkö­szöni a számosan jelenvoltaknak érdek­lődését, figyelmét és azon óhaját fejezi ki, hogy más, kevésbé fontos gyűléseken is ily nagy számban vegyenek részt a v. képviselők. Végre az elnöklő alispánnak Osváld Dániel polgármester mondott a képv. testület nevében köszönetet. különben a helybeli járási szolgabiróság mellé 20—20 iparhatósági megbízott levén az 1893-ik évre újból választandó, mint­hogy ezek az összes iparosok és kereske­dők által csak oly kei-eskedők és iparosok közül választhatók, kik legalább 10 frt 50 kr III. oszt. kereseti adót fizetnek, ezek­nek névjegyzéke betekint hetes végett f. hó 12-től kezdve 8 napon át a jegyzői iro­dában kitéve leend. Pápa 19S3. márczius 9-ón. A városi tanács. •lios rovat. 811. 1893. Hirdetmény. Pápa város tanácsa mint első fokú iparhatóság ezennel közhírré teszi, hogy a városi tanács, mint iparhatóság, nem KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Forinyák Gyula altábornagy, honvéd főparancsnoka ad­latus, Boér Sándor százados parancsör­tiszt kiséi'etében, a helybeli huszárezred megszemlélése végett, a mult héten né­hány napig városunkban időzött és leg­nagyobb megelégedését fejezte ki a derék honvéd-huszárezred jó kiképzése és ki­nézése fölött. — Véghely Dezső kir. taná­csos alispán, tegnap délután utazott el városunkból. — A sorozó bizottság tagjai ma utaznak el Devecserbe. — Ihász Lajos nagybirtokos dí­szes lakomát" adott f. hó S-án Hathalmon, melyen megyei és-'városi közéletünk ve­zérférfiai közül számosan voltak jelen. Ihász Lajos fényes jelét adta ez alkalom­mal is a közügyek iránti áldozatkészsé­gének, a mennyiben 500 forintos alapít­ványt tett pápai főiskola részére. — P. Szabó Káról főiskolai ta­nár, lapunk t. munkatársa, 25 óv óta buzgó ós fáradhatlan tanárelnöke a pá­pai föisk. ifjúsági képzőtársulatnak. E 25 éves jubileumot kegyeletteljesen ünnepli meg az ifjúsági képző társulat, f. hó 12-én vagyis a mai napon d. e. '/„]1 órakor szép műsoru díszülés rendezésével, mely alkalommal a jubiláló tanárnak az ifjú­ság értékes emléket is fog átnyújtani. Fogadja részünkről is szerencse kivána­tainkat és üdvözletünket. — Márczius 15-ikén, hazánknak ezen örökké nevezetes ünnepén a pápai ev. ref. főiskolai ifjúsági képzötársulat a színház épületében emlékünnepélyt rendez, a következő müsorozattal: /. Nemzeti dal — énekre Boldis Ignácztól. Előadja a fő­iskolai éneklő kar. 2. Talpra magyar — Petőfi Sándortól. Szavalja Túry Zoltán VIII. o. t., 3. Emlékbeszéd — tartja a tár­sulati alelnök. 4. Alkalmi költemény. — Lampérth Géza VII. o. t.-tól Előadja Usajághy Károly VIII. o. t. 5. Népdalok. — férfi karra Gáty Zoltántól. Előadja a főiskolai éneklő kar. 6*. Az áruló. Elbe­szélés a szabadságharczból. Irta és ol­vassa Túry Zoltán VIII. o. t. 7. Martins 15. Ábrányi Emiltől. Szavalja Vörös Já­nos III. ó. pn. x. Ima- Erkel Eerencz Bánk­bán czimü operájából, — férfi karra al­kalmazta Gáty Zoltán. Előadja a főis­kolai éneklő kar. A tiszta jövedelem a theologiai önképzőkör és a főiskolai if­júsági képzötársulat segélyezésére lesz fordítva. Ezért is a felülfizetéseket köszö­nettel fogadja és hirlapilag nyugtázza az elnökség. Kezdete 7 órakor. Belépti dijak: Páholyok általában 2 frt. Erkélyszék két sorban 50 kr. Támlás és zártszék különb­ség nélkül 40 kr. Karzati ülőhely 20 kr. Karzati ós földszinti állóhelyek a társu­lat tagjai részére vannak fenntartva. Je­gyek előre válthatók Osváld Kálmán kép­zőtárs, pénztárosnál (Széchenyi utcza 1057. sz.), a főiskola épületében és estve a 1 színháznál. Az ünnepély után a „Griff-' vendéglő nagytermében a társasvacsora végeztével tánczmulatság lesz. — A helybeli városi árvaszé­ket a mult hét folyamán Véghely Dezső alispán és Takács Ádám megyei árvaszéki elnök megvizsgálták s az ügyek gyors el­intézése, valamint a pontos ügykezelésért az árvaszék tagjainak teljes megelégedé­süket és elismerésüket fejezték ki. — A pápai dohánygyár építé­sének ügyében Zobel Lajos dohány jöve­déki mérnök a mult héten néhány napot városunkban töltött. A város által a gyár építésére felajánlott teleknek talaját meg­vizsgálván, azt kitűnőnek találta. — Mint halljuk május hó folyamán két rak­tári épületnek felépítését megkezdik, me­lyekre az építési árlejtés ápril hó közepe táján fog itt Pápán megtartatni; a többi épületek pedig a jövő évben fognak fel­építtetni. Nagyon helyesen cselekedné­nek a pápai iparosok, ha többen össze­állva szintén részt vennének a versenye­tárgyaláson ós ajánlatokat nyújtanának be. — Köszönetnyilvánítások. A „pápai takarékpénztár' által jótékony czé­lokra tett adományokért lapunk utján a következők mondanak nyilvános köszö­netet: 1. Néger Ágoston az irgalmas nő­véreknek adományozott 100 írtért, — a róm. kath. elemi iskola szegény tanulói részére adott 100 írtért és a pápa-vidéki közmivelődési egyletnek kiutalt 20 írtért; 2. Kis Gábor az ev. ref. elemi iskola sze­gény tanulói részére adott 50 írtért; 3. Gyurátz Ferencz az ág. ev. elemi iskola j szegény tanulói részére adott 50 írtért ós a pápai iparos ifjúság önképzőkörének utalt 20 írtért; 4. Szilágyi József az ev. ref. főiskola szegény tanulói részére adott 100 írtért; 5. Pöck Faustin az irgalmasok kórháza javára adott 60 írtért; 6. Noszlopy Bálint a pápai nőikórház javára adott 60 írtért; 7. Mayersbery Salamon az izr. hitközség iskolájának szegény sorsú ta­nulói részére — könyvek beszerzésére — kiutalt 60 írtért. 8. Kohn Miksa a pápai keresk. ifj. önképzőkörének adott 20 írtért. — Esküvő. Paál János garam-kis­sallói (Hont m.) ref. lelkész f. hó 14-én tartja esküvőjét Takácsin Szekeres Mihály esperes kedves leányával Gizellával. — Uj ügyvéd. A pápai ügyvédi kar a héten ismét uj tagot nyert Herzog Manó dr. személyében, ki legközelebb iro­dát nyit városunkban. — Vizkérdésünk. Tegnapi fővá­rosi lapokban olvastuk, hogy a 27-ik vá­ros vette már igénybe a föklmivelósügyi íninisternek azt az ajánlatát, hogy a viz­kereső városoknak szakközegeit ingyen bocsátja rendelkezésére. Mi még eddig semmit sem tettünk, pedig elég hosszú volt a tél, tehettünk volna bizony sokat. Most már itjolag felhívjuk a kiküldött bi­zottságot, hogy tegyen valamit, mert a lakosság igazán türelmetlenül várja, hogy mikor történik már ebben a kérdésben va­lamiféle intézkedés. — Az országos honvédemlék­nek 1893. május 21-én történendő ünne­pélyes és diszes megkoszorúzása végett a budai hölgyekből egy bizottság alakult, mely gyűjtés utján szándékolja a koszo­rúra szükséges összeget összehozni, az Bátran fölmerném magamat tenni nyere­ménytárgyul. — Próbáljuk meg, szólt izgatottan Tarnói. — Ez igazán jó tréfa lesz, mondo­gatták az asszonyok. — Halljuk azokat a számokat, ki­áltja az egyik sógor. Meglátjátok Felicia maga-magát nyeri meg. A hetedik húzásnál Horkainak már arabója volt. — Én ugyan el nem viszlek, ha megnyerlek is, szólt. A kiler.czedik húzásnál Tarnói is ambót jelentett. — Meg is marad örökre az ambónál, mondja nevetve Felicia. A tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik házasnál semmi változás. — Halljuk tovább, kiáltottak többen Í3. A játszma kezdett érdekes lenni. Felicia jól megrázta kosarát s a kellő közepéből kihúzott számot megtekintve, olhalaványodva mondja: 13. — Ternó! kiáltja neki pirosodva Tarnói: 71, 25, 13. Felicia kizasszony! megnyertem, s remélem, hogy nem uta­sít vissza, ha kedves szülői előtt komolyan kijelentem, hogy én e játékban a sors végzését látom. S minthogy szivemből szeretem Unt, ünnepélyesen megkérem feleségül. Igy lett a legutolsó, a viharban szü­letett 13-ik Gyurkovics leány boldog menyasszony. Diego. Böjti gondolatok.*) — Efty kritikustól. — Belebámulok a tbeás csészémben égő rum kékes lángjába ; e láng nekem mái­nem szeszélyes ; a láng föl-fölcsapásában nem látok szenvedélyes szerelmi lángot stb., hanem csak annyit, a mit valóságban is tudok, hogy nagyobb mórtékben volt ottan-ottan a szesz. Bizony a boldog meg­elégedés egyenlő édessége inkább csak a szemlélődést muukáltatja; ón már nem kérdezem a sárga cserebogarat, hisz már kaptam kedves feleletet; susogó nád tor­zsa tövén költő rucza sem emlékeztet már a hü lányt termő földre — hisz már meg­találtam ; nekem már nem úszik mélán a hold, de ha lelkem elszáll az élet sok durvaságára, nemtelen agyarkodására, ér­zem, hogy „álmaim tündérerdej oben zizeg a lomb, hull a falevél." Ma a barátság csak szó, az önzés valóság, ma — igaza van a görög bölcsnek — rossz az, a ki nem teszen rosszat; mig a ki hazugságait az u. n. jó nevelés külső fogásaival, rá­galmazó megjegyzéseivel képes vinni, az müveit, finom, élezés. El-elgondolkozom, hogy mily türel­mesek vegyünk mi unalmas perczeink­ben, mennyit elhallgatunk, elolvasunk. Kedves Szerkesztő ur ne vegye rossz néven, hogy becses lapját elolvasom s olykor-olykor megakada szemem egy-egy szemetszurón. Bacsó András uram elfelej­tette megokolni, miért lett egyszerre, csak ugy minden ok nélkül Kerekes uramból *) Közöljük ezen kritikát egyik munkatársunk­tól a lapunkban másoktól megjelent egy-két köz­leményre vonatkozólag, de azt hisszük, hogy kritikus urat nem annyira a kritizált közlemények, mint inkább az általa jelzett böjti időszak hangolta le — tárcza.-czikke írására! Sserk. korhely. Na de manap idegesek vagyunk, lélektani fejlődés, okadatolás nélkül tör­ténik minden csakúgy „egyszerre!" Nem vagyok ugyan buga annak a j ó testvérnek, de mégis ugy ellágyultam a testvéri sze­retet ezen Ömlengésén, hogy szivem mélyé­ből megsajnáltam azt a kis angyalt, kinek könyei bizonyára bőségesen megeredtek a megható poezistöl — én megfogadtam, hogy soha többé nem leszek senkinek sem húga. Most midőn a bűnbánó (?) böjt­ben elmorfondirozhatunk, el-elgondolko­zom, hogy a mult héten minő piszkos vizben mosogathatták el a konyhákban az edényeket, midőn a közkutak repedé­sein a piszkos hó és esőlé — a konyhákból kiöntött kristálytiszta lével egyesülve — beleömlött a kutakba, szolgáltatta a ku­tak vizét — a konyhának, hogy azzal tisztára mossák az edényeket. S minő iróniája a sorsnak, hogy egy ily tiszta vizű kutat épen a városi főorvos ur lakása mellett találunk. El-elmerengtem a báli tudósításokon, mennyi szépet összeírnak a találékony eszű referensek, pedig azt hiszem minden bálra, rá illik az a pár sor, melyet Eud­rödi költeményei között olvastam, enged­jék meg, hogy ide irjam: Körülragyog a kikelet pompája, A viruló fóld bűve-bája mind. Látod a galyak bimbóit remegni ? Hallod a madár ujjongásait ? Minden, minden lobogó lángra gerjed Sugárban fördik, szeret, hisz, remél: De egyesek álmainak tündérerdejében Zizeg a lomb és hull, hull a falevél! Irodalmi társaságot is emlegetnek nálunk. Biz nagyon elkellne, csak jól le­gyen szervezve; ne termeljen irókat, ha­nem adjon nyelvtudást, élessze föl nyelv* érzékünket, öntse el netáni írott (nyom­tatásban is megjelenő termékeinken a nemesítő izlést; ép ezért — minthogy még irodalmi társaságunk nincs — azt a kedves tanár urat, a ki a függelék magya­rázata közben a mathesis teréről nagyon is merész Pegazusát az isteni költészet terére ugratta át ajánljuk a városi isk. szék elnökének becses figyelmébe, magyarázza meg neki, hogy a finom ér­zékű görögök azért jelölték ki a Múzsák lakóhelyéül a bájos Tempe völgyet, mert ott nem termett mérges növény, jelképez­vén vele, hogy a Múzsák terméke sem lehet mérgező hatású! Jelen voltam a gyöngyhalászatnál is, bizony engem is elragadott a bájoló kép s majdnem már elmondtam a költővel: Úgy néha-néha visszavárom Az életet, mely czéltalani A szerelmet, mely üldöz, átkoz, És a csókot, mely tiltva van... midőn honfitársam, a kedves Hiksos figyel­meztetett, hogy ime „a felhők mögül elő­jövő kíváncsi hold biborszegélyt font a ruhára!" Elbámultam, hisz nálunk otthon az alföldi műveletlen rónán, a holdnak még csak ezüst sugara szokott lenni, a költők még csak ezüst sugarú holdról énekelnek ! Ja, de Hamburgban vagyunk, hdl a hold is más színben ragyog. Be el­maradtam a világtól! Nem csoda, hisz hátam mögött a szebb élet! j Ne tovább. Nagy böjt van, a bűn­bánat ideje, hamut hintek fejemre, vezek­lek soraimért: hisz egy pontnál mind­nyájan találkozunk, bárhogyan is kezdet­tük a pályafutást. Miért keserítitek meg a magatok s mások életét ? Hisz oly rövid az élet! Ma illat, fény áraszt el bennünket, holnap — hópelyhek hullongnak ránk! esetleg fennmaradt Összeget pedig ^haza­fias czélokra szánja, u. i. egyik feléből „Honleány" alapítványt létesít, melynek kamatai évente kétszer és pedig Buda­vár bevételének és a királyi pár megko­ronáztatásának évfordulóján május 21-én és június 8-án fognak valamely hazafias czólra fordíttatni. Másik részéből pedig azon évben, melyben Hazánk fennállásá­nak ezredik évét ünnepeljük, négy pá­lyadíj fog kitüzetni hazai irodalmi, festé­szeti, szobrászati és zenészeti alkotásra. E czélból a bizottság lelkesítő felhívást in­téz a magyar nőkhöz, buzdítva és fel­kérve őket az adakozásra. Ily felhívás és •yyüjtöiv hozzánk is érkezett és lapunk szer­kesztősége is elfogad és nyugtat az e czélra beküldött bármely csekély adományt. — Eljegyzés. L. Nagy Árpád ti­hanyi ev. ref. lelkész eljegyezte Vajda Anna kisasszonyt Pápáról. — Előfizetési felhivás. Molnár Gyulának a fővárosi és vidéki lapokban megjelent novelláit n Az élet meséiből" cziin­mel adja ki a „Petőfid nyomda müintézete Veszprémben, hova küldendők az előfizetési 'pénzek is márcz. 15-ig; díszkiadás ára 2 frt, fűzve 1 frt. — Aszfalt járdáink a szigorú tél daczára pompásan kiállották a tüz, he­lyesebben a hideg próbát. Azt hisszük, most raár mi sem áll útjában annak, hogy a városi képviselőtestület, a megkezdett jó, szép és dicséretre méltó uton tovább haladj on. Csak igen későre nem kell halasz­tani a folytatását, nehogy ugy járjunk, mint tavai, hogy a hideg novemberi na­pokban kellett a munkálatokkal meg­küzdeni. — A pápai molnáripartársu­lat kérvénnyel járult a rendőrkapitány­sághoz, hogy engedtessék meg vasár- ós ünnepnapokon d. e. 10 óráig a kész liszt­nek a városba be- és innét az örlendő ga­bonának kiszállítása, — de kérelmük el­utasittatott. Az ipartársulat e tárgyban a győri keresk. és iparkamarától kárt véle­ményt, melyre vonatkozólag a kamara köz­gyűlése értesíti a kérvényezőket, hogy a vasárnapi munkaszünetröl szóló 1891-ik évi XHI-ik törv. czikk alapján kiadott 14,837/1892. sz. kereskedelemügyi minisz­teri rendelet szerint „malmoknál az őrlési müvelet" végezhető vasárnapokon, de a fuvarozás nem. Tekintettel azonban arra, hogy az őrlés a fuvarozással szoros kap­csolatban van s egyik korlátozása a másik végzését akadályozza, a kamara méltá­nyosnak ismeri el a molnárok kórelmét s annak érdemében általánosító szellemben a keresk. miniszterhez felterjesztést intéz. — A pápai sorozó járásban a folyó évi ujoncz állításra felhivatott az I-sö korosztályból 482, a H. korosztályból 329, a HT-ik korosztályból 233, összesen 1044 egyén. Az I-sö korosztályból megje­lent 408, ebből besoroztatott 184, a Il-ik korosztályból megjelent 238, ebből beso­roztatott 34, a HI-ik korosztályból meg­jelent 163, ebből besoroztatott 46, össze­sen 264 egyén, távol maradt 235 egyén. — Márczius 15-ike a vidéken. A magyar nemzet történetének e neveze­tes napját L.-Patonán és B.-Tamásin is szép müsoru emlékünnepélyek rendezésével ülik meg. — Gyászeset. (Erdij Kupp Róbert oki. jegyző, Fej ér vármegyei hivatalnok, fiatal iró folyó hó 7-én, életének 27-ik évé­ben Sz.-Fehérvárott elhunyt. Temetése f. hó 8-án nagy részvét mellett ment végbe. — A pápai ipartestület ma d. u. 2 órakor, a városház nagy termében közgyűlést tart. Tárgya a folyó évi költ­ségvetés és más időközben beérkezett tár­gyak lesznek. — Baross-szobor javára a pápai takarékpénztár 50 frtot küldött be a győri kereskedelmi és iparkamarához. Befolyt eddig Összesen 3439 frt 14 kr. — A „Mária Dorothea-Egye­SÜlet" f. év márczius 19-én vasárnap, d. e. 11 órakor Budapesten a lipótutezai uj városház társalgó termében tartja meg VHI-ik rendes évi közgyűlését. — Köszönetnyilvánitás. A pá­pai izr. nőegylet elnöksége Margulit La­jos podári nagybérlő urnák, 3 frt szi­ves adományáért — hálás köszönetét nyil­vánítja. — Szabadságharczunk orszá­gos ereklye múzeumának Budapes­ten leendő fentartására a kultusz miniszter évi 1500 forint segélyt helyezett kilátásba. Fő ós szókvárosunk tanácsa pedig már ez év elejétől fiizetendö évi ezer forintot sza­vazott meg ugyan e czólra. A múzeum rendezősége országos gyűjtést indit és fel­kéri a nagy közönséget, hogy kiki tehet­ségéhez mérten támogassa a fő és szókvá­rosba illő szabadságharczi múzeum fentar­tását. A rendezőség felszólítja az 1848/49-ki tárgyak, képek stb. tulajdonosait, hogy e becses ereklyéket ne- hagyják megsemmi­sülni a vidéken, hanem küldjék azokat a fővárosi szabadságharczi ereklye múzeumá­nak Budapestre Károly körút 3. sz. a. ahol az egész ország közönsége lelkesedést ós hazaszeretetet meríthet azokból, mig a vi­déken szótszórva elrejtve ós föl nem ke­resve lassan lassan elpusztulnak a mi dicső szabadságharczunk szent ereklyéi. A sza­badságharozi ereklye mu,íeum Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom