Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-02-26

A római pápa jubileuma. 1843. február 19-én, tehát éppen ötven év előtt Róma San Lorenzo székes­egyházában szentelték damiatai érsekké Pecci Joakim grófot, a pápa belgiumi nuneiusát. Az isteni gondviselés e ke­gyeltjét IX. Pius halála után a pápai székbe juttatta s immár tizenöt éve vi­seli fején a pápaság hármas koronáját. A keresztény katholikus világ XHI. Leó püspökségének ötvenedik évfordulóját világszerte nagy kegyelettel ülte meg. Népek és fejedelmek a világ minden tá­jából üdvözölték a katholikus egyház fejét e ritka nagy ünnep alkalmából. Mert kevés főpapnak adatott meg eddig az a kiváló kegy, hogy püspökségének ötvenedik évfordulóját megünnepelhesse. XIII. Leó a pápai széken, uralkodva a világ összes katholikusai felett, érte meg ezt a ritka eseményt. De a midőn a kathulikusok e napon Róma felé te­kintenek s üdvözölték a szerencsést, ez nem a sors e kiváló kegyeltjének, hanem a lángeszű fejedelemnek szólt, ki talen­tumával, hatalmának megnyirbált eszkö­zeivel is oly óriási sikereket tudott el­<rni, a ki a pápaság megalázott tekin­.•ilyéí; régi fényébe visszahelyezte, a kibékülés fegyvereivel, ügyes diplomati­kával legyőzte egyháza ellenségeit. XIII. Leó sikerekben gazdag élet­• ályára tekinthet vissza. Mint fiatal pap 'd diplomata már XVI. Gergely pápa i.latt is sokat dolgozott egyháza érdeké­1 • en; de sikereinek oroszlánrésze pápa­- ágának idejére esik. Kormányzatának működése kiterjedt széles e világra, a I igtávolabb tartományokra is s mindenütt t írt hódított a katholicismuszuak. XIII. Leó pápa, VII. Gergely óta Tán a legnagyobb egyház fejedelem, mint a ki tizenöt évi uralkodása alatt dia­•lalról-diadalra vezette a római egyházat, a ki egymaga többet tett egyházáért mint elődei együttesen. El kell tehát is­mernünk, hogy XIII. Leó pápa egyike a legnagyobb tehetségeknek és jellemek­nek, a kik csak valaha szent Péter trón­ján ültek. Hazánk fővárosában s az ország leg­* ávolabb vidékén is kegyelettel ülték meg félszázados jubileumot, az ünnepelthez ülöen, bálaadó ünnepi istentisztelettel. yárosunk katholikus közönsége is i.iéltó módon ülte meg a katholikus anya­• zentegyház látható feje, XIII. Leó pápa püspökségének ötven éves jubileumát. A város összes katholikus templomaiban =zombat este 7—8 óráig zúgtak a haran­gok ez ünnepi alkalomból. Vasárnap dél­előtt 9 órakor pedig a plébánia nagy­templomában „Te Deum"-mal egybekötött bálaadó ünnepi istentisztelet tartatott, melyen Néger Ágoston apát-plebános pon­tifikált fényes segédlettel. A sz. mise kezdetén a „Te Deum"-ot intonálta, melyet, az ez alkalommal zsúfolásig megtelt temp­lomban összegyűlt ájtatos hivek, — a többi szép énekeket pedig az irgalmas nővérek növendékei énekelték. A mise végeztével a pápa 0 szentségéről ünne­pélyes alkalmi beszédet tartott Néger apát-plebános, mely után felolvasta báró Hornig Károly veszprémi püspök 0 mél­tósága főpásztori körlevelének első részét, mely a házasság szentségéről szól álta­lában. Veszprém vármegye közgyűlése. — Távirati tudósítás — Veszprém, 1893. febr. 25. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor tar­totta meg rendkívüli közgyűlését, gróf Esterházy Móricz főispánnak a közgyű­lésen meg nem jelenhetóse miatt, — Véghely Dezső alispáu elnöklete alatt. A közgyűlés a megjelent megyei bizottsági tagok óléuk érdeklődése mel­lett ment végbe és annak lefolyásáról a kö vetkező k et tudathatj uk. A közgyűlés jóváhagyta Pápa város közönségének azon határozatát, melylyel kimondotta, hogy a dohánygyárnak al­kalmas telket vásárol gróf Esterházy Móricz főispántól, melyet Ú a pápai vasúti állomás mellett fekvő urodalmi területéből adott át a városnak, — továbbá ezzel kapcsolatosan jóváhagyatott a vá­ros azon határozata is, hogy ezen telket a kincstárnak díjtalanul engedi át. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés, Pápa város közönségének azon határo­zatát, melylyel a pápai ev. ref. főiskola részére és javára 30,000 forint segélyt, illetve tőke-alapitványt szavazott meg. A vármegye közigazgatási bizottsá­gánál időközben üresedésbe jött helyre pedig Ihász Lajost választotta meg bi­zottsági tagul a közgyűlés. ködésük felemlifcendö és ezen körülmények iskolai hatóságuk által igazolandó, legké­sőbb f. é. márczius hó l-ig a földmivelés ügyi minisztériumnál beadják, mert a ké­sőbb érkezők figyelembe vóteteni nem fog­nak. A most emiitett tanítókon kivül 4—6 földbirtokos kertész vagy magánzó felvé­tetik, de ellátásban nem részesülnek. A tanfolyamot végzett hallgatók el­méleti ós gyakorlati vizsgát tesznek s er­ről bizonyítványt nyernek. Pápa 1893. febr 25. Osváld Dániel polgármester. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a földművelésügyi minisztérium Budapesten és Kolozs-Mo­nostoron gyümölcsészeti tanfolyamra pá­lyázatot nyitott. A tanfolyam Bpesten a m. kir. vin­czellériskolában f. é. márczius 20—29-ig, Kolozsnionostoron az ottani gazdasági tanintézetben ápr. 4 13-ig tart. Czélja ezen tanfolyamnak: l.i hogy a fiatalabb és a fatenyósztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítók, a faiskola kezelés és gyümölcs tenyésztés­ben elméletileg és gyakorlatilag szakszerű kiképzést nyerjenek. •2} hogy a tanfolyamot végzett fais­kola kezelőtanitók közül később a járási felügyelők legyenek kiszemelhetők. Végre 3) hogy a gyümölcs termeléssel fog­lalkozó földbirtokosoknak magán- uro­dalmi- egyleti és községi kertészeknek al­kalom adassék arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés, kezelés ós ápolásban kellő út­mutatást nyerhessenek. Mindkét tanfolyamra csak 16 tanitó vétetik fel, a kik egyenkint 15 frt uti átalányban ós 1 frt 50 kr ellátási díjban fognak részesitetni. Mind azok tehát, kik e tanfolyamon résztvenni akarnak, 50 kros bélyeggel el­látva kérvényeiket, melyben életkoruk, nyelvismeretük és faiskolában töltött mii­KÜLÖNFÉLÉK. — Báró Hornig Károly megyés püspök e hó 21-én székvárosába, Vesz­prémbe, érkezett. — Huszárezredünk köréből. Pantz Alajos honvéd huszár hadnagy huszárezredünk zala-egerszegi osztályából Pápára helyeztetett át és f. hó 24-én ide be is vonult. — Hymen. Szakai Károly a pápai főiskola jeles tanára és városunk társas éle­tének közkedveltségü tagja f. hó 21-ón jegyezte el Galamb Erzsikét, Galamb Jó­zsef helybeli ügyvéd bájos és kedves leányát. — Veres-kereszt egyleti köz­gyűlés. A veres-kereszt egylet pápai fiókja f. hó 19-én d. u. 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Pentz Józsefné urnő ós Néger Ágoston apát-plebános el­nöklete alatt. A gyűlés megnyitása után az egylet mult évi működéséről és szám­adásáról tett jelentést a titkár a követ­kezőkben: Az egylet 1892-ik évben is gyakorolta jótékonyságát, u. i. a felső­vidéki károsultaknak 50 frtot adományo­zott és 108 frt értékben vásárolt 9 öl tü­zelő fából 98 szegényt részeltetett segély­ben. Az egyletnek a mult évben 195 tagja volt, tagsági dijakból befolyt 206 frt, ado­mányokból és kamatokból 93 frt 78 kr ós igy az egyletnek összesen 299 frt 78 kr bevétele volt az 1892-ik évben. Ebből a központi pénztárt illeti 113 frt, mely oda el is küldetett, — a fiókegyletet pedig 186 frt 78 kr, mely összeg teljesen jóté­kony adományozásra, segélyezésre ós ke­zelési költségekre fordíttatott és igy péuz­tármaradvány a mult évben nem volt. Az egylet vagyona a mult óv végén 1517 frt 93 kr, mely két betótiköny vön a pápai taka­rékpénztárban van. elhelyezve. A közgyű­lés a számadásokat helyben hagyta, az il­letőknek a felmentvényt megadta ós Stein­berger Lipótné urnő pénztárnoknak ós Galamb József ügyvéd titkárnak buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszöne­tét fejezte ki. Ezután az alapszabályok értelmében a választmányi tagok '/ 3-da kisorsoltatott, ós pedig Kluge Károlyné, Koritschoner Lipótné, Kreisler Józsefné, Pentz Eliz, "Wéber Rezsöné, Barthalos István, Horváth Lajos, dr. Kapossy Lu­czián, Körmendy Béla, ós dr. Mathia János, j kik újra megválasztattak ós az elnökség indítványára özv. Latinovits Béláné és özv. tízirmay Józsefné választmányi ta­goknak beválasztattak. Végre a közgyű­lés legnagyobb sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy az ülésen az egyleti tagok csak nagyon csekély számban vettek részt. — Tragédia. Lapunk mult szá­mában tudattuk, hogy mily szerencsét­lenség érte nászutján Walla Géza ifjú nejét, Chmel Margitot, kinek ruhája egy bécsi szálloda szobájában véletlenségből meggyulladt. A szerencsétlen fiatal asz­szony, mint részvéttel értesültünk, f. hó 23-án hosszas szenvedés után meghalt. Holttestét Budapestre szállították ós f. hó 25-ón helyezték örök nyugalomra. Adjon a jó ég vigaszt a gyászolók mély fájdal­mára ! A család által kiadott.] gyászlap a következő: "Walla Géza saját, az alulírot­tak, valamint az összes rokonság nevé­ben a legmélyebb fájdalomtól sújtva tu­datja, hogy forrón szeretett felejthetet­len kedves neje "Walla Gózánó szül. Chmel Margit, Bécsben e hó 22-ón este 8 óra­kor élete lS-ik évében, boldog házasságá­nak 3-ik hetében véletlen szf rencsétlen­ség következtében, nagy fájdalmak és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után az Urban jobblétre szenderült. A drága halottnak hült tetemei Budapestre hozatván, e hó 25-ón délután '/„ 5 órakor fognak a kerepesi-uti temető halottas há­zában a róm. kath. egyház szertartásai szerint ünnepélyesen beszenteltetni ós az ugyanazon temetőben levő családi sír­boltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt­nak lelki üdvéért e hó 27-ón délelőtt 10 órakor fog a belvárosi plébánia templom­ban az urnák bemutattatni. Budapest, 1893. február 24-ón. Áldás, béke hamvaira ! Chmel Gusztáv ós neje szül. Fleischinger Mária, szülök, özv. Pleischinger Jánosné szül. Jordán Paulina nagyanya, dr. Válla Ferencz, "Walla Gyula, "Walla László és neje szül. Könczöl Ida, dr. "Walla Béla sógorok, illetve sógornő. — Felhívás. Köztudomású dolog, hogy Rév-Komáromban mozgalom indult meg az egyház-kerületi pápai főiskolának az emiitett városba leendő áthelyezése érdeké­ben, és hogy ezen kérdés felett az egy­házkerületi közgyűlés is legközelebb hatá­rozni hívatva leend. Hogy ezen nagyfon­tosságú kérdésben a döntő pillanat előtt a kerületi közgyűlés minden alkotó tagjá­nak alkalma legyen az ügy állásáról tisz­ta kénét nyerni s a főiskola jelen hely­zetével nem csak egyoldalú informatio utján ismerkedni meg, továbbá, hogy mind­azok, kik az ősök által nagy áldozatokkal alapított „Alma mater'-nek továbbra is százados székhelyén, Pápán való fentartá­sát óhajtják s ez irányban törekvésünket támogatni készek, eleve nyilatkozhassanak: több elvtársunk felhívása folytán elha­tároztuk, hogy Pápám, folyó 1*03. évi már­czius hó 1-sö napjának délutáni 4 órájára a főiskola nagytermébe szűkebb körű értekezletet hívunk össze, melyre az érdeklődök szi­ves megjelenését és támogatását bizalom­mal kérjük. Kis. Gábor. Véghely Dezső. — A pápai takarékpénztár jótékonysága. A pápai takarékpénztár által 1892-ik óv folyamán kiadatott jóté­kony és közhasznú czólokra összesen 750 frt. Az igazgató választmány által pedig az 1892-ik évi tiszta nyereményből ki­adatni rendeltetett még: A helybeli sze­gényeknek 200 frt, pápai jótékony nö­egyletnek 50 frt, pápai női kórháznak 60 frt, pápai irgalmas nővéreknek 100 frt, a pápai róm. kath. elemi iskolának 100 frfc, pápai ev. ref. és ág. ev. elemi iskoláknak 50—50 frt, pápai izr. elemi iskolának 60 frt, pápai Sz.-Benedek r. algymnasium­nak 50 frt, pápai ref. főiskolának 100 frt, pápai tűzoltók segély-alapjának 50 frt, pápai irgalmas szerzet kórházának 60 frfc, pápai vörös-kereszt egyletnek. 10 frfc, pá­pai keresk. ós iparos ifjúság önképző kö­reinek 20—20 frfc, a pápai ált. ipartársu­lat betegs. egyletének 40 frt, továbbá az orsz. néptanítói „Eötvös alap"-ra 10 frt, a felvidéki magy. és pápa-vidéki közmű­velődési egyleteknek 20—20 frt, a magy. orsz. tanítók árvaházi egyletének 10 írt, a daruvári ref. missionak 10 frt, „Baross" szoborra 50 frfc, „Irányi" síremlékére 20 frfc, a vakok orsz. intézetének 10 frt, összesen 1170 frt. — Márczius hó elsején, a soro­zás megkezdése és a pápai főiskola ügyében összehívott értekezlet s t. ülés alkalmából, számos előkelő egyéniség fog városunkba érkezni és néhány napot itt tölteni. — A veszprémi polgári tár­saskör, melynek elnöke Véghely Dezső alispán, ma üli meg fenállásának félszá­zados évfordulóját, ez alkalommal a kör helyiségében díszközgyűlés lesz. — Játszóhelyek és terek az ifjúságnak. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter körrendeletben sürgeti az iskolák mellé játszóhelyek és terek léte­sítését, mint amelyek az ifjak testi fej­lődésére igen jótékonyan batnak. Utal a miniszter a külföldi példákra, különösen Németországra, a hol az iskolák mellett már a legtöbb helyen vannak játszóhe­lyek, a hol a tanulók szabad ideikben tes­tet edző játékot folytatnak. Ha az nálunk is meghonosítható, ugy a tanárok és taní­tók részére rövid idejű játék tanfolyamot létesítene a minister; mint kikre a fel­ügyelet bizva volna. — Veszprémben az általános tiszt­újítás február hó 27-én délelőtt 10 órakor tarfcatik meg. — A Pápa városi és vidéki takarékpénztár közgyűlésére vonat­kozó mult heti közleményünk pótlásául még jelenthetjük, hogy a közgyűlés, az igazgatóság által előterjesztett mérleg és felosztási javaslat minden egyes tótelének helyeslése ós elfogadása mellett az 1892. évi osztalékot részvényenként 6 frfc. 50 krjával állapította meg s a tartalékalapot 15,000 forintra emelte fel. Ugyanez alka­lommal id. Martonfalvay Elek indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak az intézet megszilárdulása körül kifejtett sikeres működéséért egyhangúlag köszönetet ós elismerést szavazott. — A győr-zirczi vasút. A ke­reskedelemügyi miniszter Reé Jenő pol­gárdii lakosnak, a magyar királyi állam­vasutak Győr állomásától Győr-Szent­Márton, Asszonya, Varsány, Zircz 'és Rátót irányban Veszprémig vezetendő helyi-érdekű vasútra megadott ós mult évi febr. hó 3-án meghosszabbított elő­munkálati engedély érvényét egy évre is­mét meghosszabbította. — Irányi Dániel síremlékére, a vá­rosi tanácshoz küldött gyüjtőiven a következő adományok folytak be: Dr. Löwy László, TeurTel Mihály, Koczka László, Szily Ignácz. Paál István, Saáry Lajos, Sághy Béla 1—1 frt, Kohn Adolf, Szokoly Ignácz, Iglauer Já­nos, Pollák fivérek, Piatsek Gyula, Bognár Gábor, Kreizler Józsefné, Lang Mayer és fia, Lazányi Béla 50—50 kr, Szeipt Imre, Veszele Jánosné,P.Szabó Károly,KN. 40—40 kr.Berecz János utódja 30 kr. Beck Ignácz, Bülitz Pe­rencz, Siklósi János, Geböck Gyula 30—30 kr. Löffler Sámuel, Weiss Zsigmond, Valter Sán­dor, Politzer Gáspár, Selinkó Miksa, G. G., N. N., Hottó Elek, Berta Márton, Takó István, Hauck Károly, Schmideg Panni, N. N., Török János 20-20 kr, N. N., L. P., N. K, N. N., Klein Adolf, N. N, 10—10 kr. Összesen 18 frfc, mely össíeg a gyűjtő iv kapcsán az országos körponti takarókpénztárhoz külde­tett be. problémának, mondogatta a tudós férj. A csintalan asszonyka pedig tovább né­zegette az ibolyacsokrofc. Igy tartott néhány perczig, azután a vézna philosophus előbújt a szuette fóliánsok világából, felesége háta mögé lopódzott s gyors mozdulattal átkarolva csókot nyomott rózsapiros arczára. Az asszonyka összerezzent, gyorsan a sző­nyegre dobta az ibolyacsokrot — s fel­ugrott a hintaszékről. — Miért nem mondtunk kis tubi­czám véleményt az akaratszabadságról; majd adok én zsómbeskedni. Hisz' már három órára járt az idő, mikor a bálból hazajöttünk s mégis haragszunk ? Milyen teremtések ezek a nők! minél többet engednek nekik, annál többet akarnak. Hm . .. bizony . .. mindjárt ... papucs­kormány y még csak az kellene. Még prédikált volna tovább is, talán philosophiai tudományát még jobban is előszedte volna — de az asszonyka kio­sont a szobából s enyelgő kaczagással csapta be maga után az ajtót. Kinevette férjét, kinek mindig csak az utálatos bölcselkedés forog a fejében, sohasem le­het vele egy-egy szerelmes szavat váltani. Eleinte bántotta is ez az asszonykát s nagyon szomorkodott, — de csakhamar jól érezte magát szerepében. Dobogó szi­ve cskéjót egy csinos huszárhadnagy vette ostrom alá, s a kis kékszemű Boronkayné szívesen fogadta udvarlását. Es e percztöl fogva férje philosophiai ejtooetéseit is szivesebben meghallgatta. Mindennap odaült melléje a hintaszékbe, a mig Boronkay ur a philosophián nyar­galászott, az asszonyka a perczekefc szá­mítgatta, mikor a huszárhadnagyot újra viszontláthatja. A férj mohó kapzsisággal bonczol­gatta az akaratszabadság elméletét; min­den gondolatát meggyúrta, megfontolta, a kis feleség pedig, mint gondatlan köny­nyelmü lélek, csapongott a képzelet biro­dalmában. Igy azután nem volt csoda, vala­hányszor a férj arra volt kíváncsi, fele­sége milyen véleménnyel van az akarat­szabadságról, s kérdésekkel faggatta, a hamiskás asszony csak irult-pirnlt s némán bámult maga elé. De a philosophus neje zavarodott­ságát mindig csak női gj'engeségének rótta fel. S némileg igaza is volt; mert a szökehaju asszony inkább megértette a huszárhadnagy bókjait, mint férje szőr­szálhasogató okoskodását, mikor lelkesül­ten magyarázta, milyen óriási távolságra áll egymástól a tárgyi és alanyi akarat. Értette is ez a csacska teremtés, mi az a tárgyi és alanyi akarat — pláne még azt is akarta bolondos férje, hogy felismerje köztük az óriási távolságot. Inkább azfc a távolságot fontolgatta, mit a nyomorult sors közte s a huszár­hadnagy közötfc megteremtett s szive mélyéből kívánta, hogy ez az óriási tá­volság minél gyorsabban elenyósszók.Vagy talán ez a távolság örökre is eltűnhet­nék a föld színéről kérdezgette magától, azután mosolygott, s valami furcsa his­tóriára gondolt A férj pedig csak tovább beszélt. — A tárgyi akarat szükségszerű, az alanyi akarat czólszerü, de azért lehet az alanyi akarat is czélszerü. S azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az alanyi akarat nagyon gyakran együtt jár a tár­gyi akarattal. Mert nézd csak, ón téged nagyon szeretlek, s ezt minden áron bebizonyítani törekszem — ez tárgyi aka­rat. Ha pedig én nem mondom ki, hogy téged szeretlek, hanem csak ugy kerülő uton, titkolódzva azt mondogatom: „Sze­retek, szeretek", ekkor alanyi akaratomat nyilvánítom. Az asszonyka valami régi operett­áriát dúdolt — s jóizüen kaczagott férje bolondos példáin. — Mit nevetsz oly jóizüen, nem tetszik talán, hogy a rideg philosophiáfc költői példákkal garnírozom? Pedig látod, ezt is csak a kedvedórt teszem, minden áron azt akarom, hogy az akaratszabad­ság elméletét megismertessem veled. — Az akaratszabadság ... akarat­szabadság, suttogta magában a szerelmes asszonyka újra tovább dúdolta az operett­áriát. — Beszólj egy kicsit hát, kiáltott fel az unalmas férj s savószinü szemei gyorsan forogtak mély üregükben. — Eh! hagyj már fel unalmas phi­losophiáddal; hiába papolsz olyan pathos­sal. Megmondom hát már egyszer, hogy akaratszabadság nem létezik, akárhányan állítjátok is. — Mifc beszólsz ? — Nincs akaratszabadság ... Hahaha, még csak az kellene. Ilyen tételeket állí­tanak fel, hisz tapasztalatból tudom, hogy ez nem, igaz, — Tapasztalatból V kórdó a férj cso­dálkozva. Tapasztaltad már, hogy nincs akaratszabadság ? Ez lehetetlen ! hisz ta­lán még soha életedben sem gondoltál reá. — Dehogy is nem gondoltam, kiál­tott fel az asszonyka. De most már hagyj békében, játszom egy kicsit a kanári ma­darammal, azután felöltözöm csipkeruhám­ba. Te pedig hagyj fel idegbántó tudo­mányoddal s menj az akadémia nagy­gyűlésére. Boronkay ur visszavonult íróaszta­lához. Néhány perczig azon törte a fej ót, hogyan győződött meg felesége arról, hogy nincs a világon akaratszabadság. Nem tudta kitalálni s mérgesen távozott hazulról. A csintalan asszonyka Balázs urat, a fess huszárhadnagyot fogadta. Sokat, nagyon sokat csacsogott az udvarló tisz­tecskónek hóbortos férje philosophiájá­ról, azután a maga philosophiájára csa­pott át. Élénken forgatta kékes szemeit, szerelmi tóteleket állított fel, melyeket a kis huszárhadnagy ügyesen oldott meg. Csevegtek, enyelegtek. — Eh! hogy is .volna akaratszabad­ság, mikor az ember nem azzal élhet, a kit szeret, csacsogott a szökehaju asszony. Ifct ez a tudós könyvmoly, kinek ajkáról mindig csak a bölcsesség rideg szavai hallatszanak s ki feleségével nem törődik. Ha bálba megyünk, tizenkét órakor már ásifc s haza akar menni. Ilyen férfival tölt­sem ón életemet, a philosophia penészes világában hagyjam elvirulni ifjú arczom rózsáit, ezek a szük falak szegjék szá nyát csapongó jó kedvemnek. Ezt nem tűröm. Meg kell találnom az akaratsza­badságot. — Hogy is ne, kiáltott fel jőkedvíien az incselkedő hadnagyocska. Akár holnap is megtalálhatja. A csapongó jókedv szárnyra kél ... maga szép, fiatal asszony vidámabb, barátságosabb bűvkörbe jut, áthelyeztek egy másik ezredhez, s ön ve­lem jön, kis trillázó .pacsirtám. Az asz­szonyka, mint valóságos generális állt előtte s már osztogatta a parancsot. Másnap az érdekes história nagysze­rűen bonyolult le. A csinos feleség eltűnt a háztól. Nem hiába bizonyítgatta annyit Boronkay uram az akaratszabadság jogosultságát, a csintalan feleség is meghódolt férje tudo­mánya előtt. Egy kis levelet hagyott férje íróasztalán, a mire csak annyit irt: „Most már elhiszem, hogy van akaratszabadság. Bizonyítsa tovább." A férj mérgesen ugrott fel íróaszta­lától s ingerülten járt-kelt szobájában. Folyton csak azt mondogatta: minek is van akaratszabadság ? Én bolond, erővel bebeszéltem feleségemnek, pedig hiszen ö jobban tudta, mint — én. Salzer Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom