Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-02-26

A római pápa jubileuma. 1843. február 19-én, tehát éppen ötven év előtt Róma San Lorenzo székesegyházában szentelték damiatai érsekké Pecci Joakim grófot, a pápa belgiumi nuneiusát. Az isteni gondviselés e kegyeltjét IX. Pius halála után a pápai székbe juttatta s immár tizenöt éve viseli fején a pápaság hármas koronáját. A keresztény katholikus világ XHI. Leó püspökségének ötvenedik évfordulóját világszerte nagy kegyelettel ülte meg. Népek és fejedelmek a világ minden tájából üdvözölték a katholikus egyház fejét e ritka nagy ünnep alkalmából. Mert kevés főpapnak adatott meg eddig az a kiváló kegy, hogy püspökségének ötvenedik évfordulóját megünnepelhesse. XIII. Leó a pápai széken, uralkodva a világ összes katholikusai felett, érte meg ezt a ritka eseményt. De a midőn a kathulikusok e napon Róma felé tekintenek s üdvözölték a szerencsést, ez nem a sors e kiváló kegyeltjének, hanem a lángeszű fejedelemnek szólt, ki talentumával, hatalmának megnyirbált eszközeivel is oly óriási sikereket tudott el<rni, a ki a pápaság megalázott tekin.•ilyéí; régi fényébe visszahelyezte, a kibékülés fegyvereivel, ügyes diplomatikával legyőzte egyháza ellenségeit. XIII. Leó sikerekben gazdag élet• ályára tekinthet vissza. Mint fiatal pap 'd diplomata már XVI. Gergely pápa i.latt is sokat dolgozott egyháza érdeké1 • en; de sikereinek oroszlánrésze pápa- ágának idejére esik. Kormányzatának működése kiterjedt széles e világra, a I igtávolabb tartományokra is s mindenütt t írt hódított a katholicismuszuak. XIII. Leó pápa, VII. Gergely óta Tán a legnagyobb egyház fejedelem, mint a ki tizenöt évi uralkodása alatt dia•lalról-diadalra vezette a római egyházat, a ki egymaga többet tett egyházáért mint elődei együttesen. El kell tehát ismernünk, hogy XIII. Leó pápa egyike a legnagyobb tehetségeknek és jellemeknek, a kik csak valaha szent Péter trónján ültek. Hazánk fővárosában s az ország leg* ávolabb vidékén is kegyelettel ülték meg félszázados jubileumot, az ünnepelthez ülöen, bálaadó ünnepi istentisztelettel. yárosunk katholikus közönsége is i.iéltó módon ülte meg a katholikus anya• zentegyház látható feje, XIII. Leó pápa püspökségének ötven éves jubileumát. A város összes katholikus templomaiban =zombat este 7—8 óráig zúgtak a harangok ez ünnepi alkalomból. Vasárnap délelőtt 9 órakor pedig a plébánia nagytemplomában „Te Deum"-mal egybekötött bálaadó ünnepi istentisztelet tartatott, melyen Néger Ágoston apát-plebános pontifikált fényes segédlettel. A sz. mise kezdetén a „Te Deum"-ot intonálta, melyet, az ez alkalommal zsúfolásig megtelt templomban összegyűlt ájtatos hivek, — a többi szép énekeket pedig az irgalmas nővérek növendékei énekelték. A mise végeztével a pápa 0 szentségéről ünnepélyes alkalmi beszédet tartott Néger apát-plebános, mely után felolvasta báró Hornig Károly veszprémi püspök 0 méltósága főpásztori körlevelének első részét, mely a házasság szentségéről szól általában. Veszprém vármegye közgyűlése. — Távirati tudósítás — Veszprém, 1893. febr. 25. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését, gróf Esterházy Móricz főispánnak a közgyűlésen meg nem jelenhetóse miatt, — Véghely Dezső alispáu elnöklete alatt. A közgyűlés a megjelent megyei bizottsági tagok óléuk érdeklődése mellett ment végbe és annak lefolyásáról a kö vetkező k et tudathatj uk. A közgyűlés jóváhagyta Pápa város közönségének azon határozatát, melylyel kimondotta, hogy a dohánygyárnak alkalmas telket vásárol gróf Esterházy Móricz főispántól, melyet Ú a pápai vasúti állomás mellett fekvő urodalmi területéből adott át a városnak, — továbbá ezzel kapcsolatosan jóváhagyatott a város azon határozata is, hogy ezen telket a kincstárnak díjtalanul engedi át. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés, Pápa város közönségének azon határozatát, melylyel a pápai ev. ref. főiskola részére és javára 30,000 forint segélyt, illetve tőke-alapitványt szavazott meg. A vármegye közigazgatási bizottságánál időközben üresedésbe jött helyre pedig Ihász Lajost választotta meg bizottsági tagul a közgyűlés. ködésük felemlifcendö és ezen körülmények iskolai hatóságuk által igazolandó, legkésőbb f. é. márczius hó l-ig a földmivelés ügyi minisztériumnál beadják, mert a később érkezők figyelembe vóteteni nem fognak. A most emiitett tanítókon kivül 4—6 földbirtokos kertész vagy magánzó felvétetik, de ellátásban nem részesülnek. A tanfolyamot végzett hallgatók elméleti ós gyakorlati vizsgát tesznek s erről bizonyítványt nyernek. Pápa 1893. febr 25. Osváld Dániel polgármester. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a földművelésügyi minisztérium Budapesten és Kolozs-Monostoron gyümölcsészeti tanfolyamra pályázatot nyitott. A tanfolyam Bpesten a m. kir. vinczellériskolában f. é. márczius 20—29-ig, Kolozsnionostoron az ottani gazdasági tanintézetben ápr. 4 13-ig tart. Czélja ezen tanfolyamnak: l.i hogy a fiatalabb és a fatenyósztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítók, a faiskola kezelés és gyümölcs tenyésztésben elméletileg és gyakorlatilag szakszerű kiképzést nyerjenek. •2} hogy a tanfolyamot végzett faiskola kezelőtanitók közül később a járási felügyelők legyenek kiszemelhetők. Végre 3) hogy a gyümölcs termeléssel foglalkozó földbirtokosoknak magán- urodalmi- egyleti és községi kertészeknek alkalom adassék arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés, kezelés ós ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek. Mindkét tanfolyamra csak 16 tanitó vétetik fel, a kik egyenkint 15 frt uti átalányban ós 1 frt 50 kr ellátási díjban fognak részesitetni. Mind azok tehát, kik e tanfolyamon résztvenni akarnak, 50 kros bélyeggel ellátva kérvényeiket, melyben életkoruk, nyelvismeretük és faiskolában töltött miiKÜLÖNFÉLÉK. — Báró Hornig Károly megyés püspök e hó 21-én székvárosába, Veszprémbe, érkezett. — Huszárezredünk köréből. Pantz Alajos honvéd huszár hadnagy huszárezredünk zala-egerszegi osztályából Pápára helyeztetett át és f. hó 24-én ide be is vonult. — Hymen. Szakai Károly a pápai főiskola jeles tanára és városunk társas életének közkedveltségü tagja f. hó 21-ón jegyezte el Galamb Erzsikét, Galamb József helybeli ügyvéd bájos és kedves leányát. — Veres-kereszt egyleti közgyűlés. A veres-kereszt egylet pápai fiókja f. hó 19-én d. u. 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Pentz Józsefné urnő ós Néger Ágoston apát-plebános elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után az egylet mult évi működéséről és számadásáról tett jelentést a titkár a következőkben: Az egylet 1892-ik évben is gyakorolta jótékonyságát, u. i. a felsővidéki károsultaknak 50 frtot adományozott és 108 frt értékben vásárolt 9 öl tüzelő fából 98 szegényt részeltetett segélyben. Az egyletnek a mult évben 195 tagja volt, tagsági dijakból befolyt 206 frt, adományokból és kamatokból 93 frt 78 kr ós igy az egyletnek összesen 299 frt 78 kr bevétele volt az 1892-ik évben. Ebből a központi pénztárt illeti 113 frt, mely oda el is küldetett, — a fiókegyletet pedig 186 frt 78 kr, mely összeg teljesen jótékony adományozásra, segélyezésre ós kezelési költségekre fordíttatott és igy péuztármaradvány a mult évben nem volt. Az egylet vagyona a mult óv végén 1517 frt 93 kr, mely két betótiköny vön a pápai takarékpénztárban van. elhelyezve. A közgyűlés a számadásokat helyben hagyta, az illetőknek a felmentvényt megadta ós Steinberger Lipótné urnő pénztárnoknak ós Galamb József ügyvéd titkárnak buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki. Ezután az alapszabályok értelmében a választmányi tagok '/

3-da kisorsoltatott, ós pedig Kluge Károlyné, Koritschoner Lipótné, Kreisler Józsefné, Pentz Eliz, "Wéber Rezsöné, Barthalos István, Horváth Lajos, dr. Kapossy Luczián, Körmendy Béla, ós dr. Mathia János, j kik újra megválasztattak ós az elnökség indítványára özv. Latinovits Béláné és özv. tízirmay Józsefné választmányi tagoknak beválasztattak. Végre a közgyűlés legnagyobb sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy az ülésen az egyleti tagok csak nagyon csekély számban vettek részt. — Tragédia. Lapunk mult számában tudattuk, hogy mily szerencsétlenség érte nászutján Walla Géza ifjú nejét, Chmel Margitot, kinek ruhája egy bécsi szálloda szobájában véletlenségből meggyulladt. A szerencsétlen fiatal aszszony, mint részvéttel értesültünk, f. hó 23-án hosszas szenvedés után meghalt. Holttestét Budapestre szállították ós f. hó 25-ón helyezték örök nyugalomra. Adjon a jó ég vigaszt a gyászolók mély fájdalmára ! A család által kiadott.] gyászlap a következő: "Walla Géza saját, az alulírottak, valamint az összes rokonság nevében a legmélyebb fájdalomtól sújtva tudatja, hogy forrón szeretett felejthetetlen kedves neje "Walla Gózánó szül. Chmel Margit, Bécsben e hó 22-ón este 8 órakor élete lS-ik évében, boldog házasságának 3-ik hetében véletlen szf rencsétlenség következtében, nagy fájdalmak és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után az Urban jobblétre szenderült. A drága halottnak hült tetemei Budapestre hozatván, e hó 25-ón délután '/„ 5 órakor fognak a kerepesi-uti temető halottas házában a róm. kath. egyház szertartásai szerint ünnepélyesen beszenteltetni ós az ugyanazon temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunytnak lelki üdvéért e hó 27-ón délelőtt 10 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az urnák bemutattatni. Budapest, 1893. február 24-ón. Áldás, béke hamvaira ! Chmel Gusztáv ós neje szül. Fleischinger Mária, szülök, özv. Pleischinger Jánosné szül. Jordán Paulina nagyanya, dr. Válla Ferencz, "Walla Gyula, "Walla László és neje szül. Könczöl Ida, dr. "Walla Béla sógorok, illetve sógornő. — Felhívás. Köztudomású dolog, hogy Rév-Komáromban mozgalom indult meg az egyház-kerületi pápai főiskolának az emiitett városba leendő áthelyezése érdekében, és hogy ezen kérdés felett az egyházkerületi közgyűlés is legközelebb határozni hívatva leend. Hogy ezen nagyfontosságú kérdésben a döntő pillanat előtt a kerületi közgyűlés minden alkotó tagjának alkalma legyen az ügy állásáról tiszta kénét nyerni s a főiskola jelen helyzetével nem csak egyoldalú informatio utján ismerkedni meg, továbbá, hogy mindazok, kik az ősök által nagy áldozatokkal alapított „Alma mater'-nek továbbra is százados székhelyén, Pápán való fentartását óhajtják s ez irányban törekvésünket támogatni készek, eleve nyilatkozhassanak: több elvtársunk felhívása folytán elhatároztuk, hogy Pápám, folyó 1*03. évi márczius hó 1-sö napjának délutáni 4 órájára a főiskola nagytermébe szűkebb körű értekezletet hívunk össze, melyre az érdeklődök szives megjelenését és támogatását bizalommal kérjük. Kis. Gábor. Véghely Dezső. — A pápai takarékpénztár jótékonysága. A pápai takarékpénztár által 1892-ik óv folyamán kiadatott jótékony és közhasznú czólokra összesen 750 frt. Az igazgató választmány által pedig az 1892-ik évi tiszta nyereményből kiadatni rendeltetett még: A helybeli szegényeknek 200 frt, pápai jótékony nöegyletnek 50 frt, pápai női kórháznak 60 frt, pápai irgalmas nővéreknek 100 frt, a pápai róm. kath. elemi iskolának 100 frfc, pápai ev. ref. és ág. ev. elemi iskoláknak 50—50 frt, pápai izr. elemi iskolának 60 frt, pápai Sz.-Benedek r. algymnasiumnak 50 frt, pápai ref. főiskolának 100 frt, pápai tűzoltók segély-alapjának 50 frt, pápai irgalmas szerzet kórházának 60 frfc, pápai vörös-kereszt egyletnek. 10 frfc, pápai keresk. ós iparos ifjúság önképző köreinek 20—20 frfc, a pápai ált. ipartársulat betegs. egyletének 40 frt, továbbá az orsz. néptanítói „Eötvös alap"-ra 10 frt, a felvidéki magy. és pápa-vidéki közművelődési egyleteknek 20—20 frt, a magy. orsz. tanítók árvaházi egyletének 10 írt, a daruvári ref. missionak 10 frt, „Baross" szoborra 50 frfc, „Irányi" síremlékére 20 frfc, a vakok orsz. intézetének 10 frt, összesen 1170 frt. — Márczius hó elsején, a sorozás megkezdése és a pápai főiskola ügyében összehívott értekezlet s t. ülés alkalmából, számos előkelő egyéniség fog városunkba érkezni és néhány napot itt tölteni. — A veszprémi polgári társaskör, melynek elnöke Véghely Dezső alispán, ma üli meg fenállásának félszázados évfordulóját, ez alkalommal a kör helyiségében díszközgyűlés lesz. — Játszóhelyek és terek az ifjúságnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben sürgeti az iskolák mellé játszóhelyek és terek létesítését, mint amelyek az ifjak testi fejlődésére igen jótékonyan batnak. Utal a miniszter a külföldi példákra, különösen Németországra, a hol az iskolák mellett már a legtöbb helyen vannak játszóhelyek, a hol a tanulók szabad ideikben testet edző játékot folytatnak. Ha az nálunk is meghonosítható, ugy a tanárok és tanítók részére rövid idejű játék tanfolyamot létesítene a minister; mint kikre a felügyelet bizva volna. — Veszprémben az általános tisztújítás február hó 27-én délelőtt 10 órakor tarfcatik meg. — A Pápa városi és vidéki takarékpénztár közgyűlésére vonatkozó mult heti közleményünk pótlásául még jelenthetjük, hogy a közgyűlés, az igazgatóság által előterjesztett mérleg és felosztási javaslat minden egyes tótelének helyeslése ós elfogadása mellett az 1892. évi osztalékot részvényenként 6 frfc. 50 krjával állapította meg s a tartalékalapot 15,000 forintra emelte fel. Ugyanez alkalommal id. Martonfalvay Elek indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak az intézet megszilárdulása körül kifejtett sikeres működéséért egyhangúlag köszönetet ós elismerést szavazott. — A győr-zirczi vasút. A kereskedelemügyi miniszter Reé Jenő polgárdii lakosnak, a magyar királyi államvasutak Győr állomásától Győr-SzentMárton, Asszonya, Varsány, Zircz 'és Rátót irányban Veszprémig vezetendő helyi-érdekű vasútra megadott ós mult évi febr. hó 3-án meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét egy évre ismét meghosszabbította. — Irányi Dániel síremlékére, a városi tanácshoz küldött gyüjtőiven a következő adományok folytak be: Dr. Löwy László, TeurTel Mihály, Koczka László, Szily Ignácz. Paál István, Saáry Lajos, Sághy Béla 1—1 frt, Kohn Adolf, Szokoly Ignácz, Iglauer János, Pollák fivérek, Piatsek Gyula, Bognár Gábor, Kreizler Józsefné, Lang Mayer és fia, Lazányi Béla 50—50 kr, Szeipt Imre, Veszele Jánosné,P.Szabó Károly,KN. 40—40 kr.Berecz János utódja 30 kr. Beck Ignácz, Bülitz Perencz, Siklósi János, Geböck Gyula 30—30 kr. Löffler Sámuel, Weiss Zsigmond, Valter Sándor, Politzer Gáspár, Selinkó Miksa, G. G., N. N., Hottó Elek, Berta Márton, Takó István, Hauck Károly, Schmideg Panni, N. N., Török János 20-20 kr, N. N., L. P., N. K, N. N., Klein Adolf, N. N, 10—10 kr. Összesen 18 frfc, mely össíeg a gyűjtő iv kapcsán az országos körponti takarókpénztárhoz küldetett be. problémának, mondogatta a tudós férj. A csintalan asszonyka pedig tovább nézegette az ibolyacsokrofc. Igy tartott néhány perczig, azután a vézna philosophus előbújt a szuette fóliánsok világából, felesége háta mögé lopódzott s gyors mozdulattal átkarolva csókot nyomott rózsapiros arczára. Az asszonyka összerezzent, gyorsan a szőnyegre dobta az ibolyacsokrot — s felugrott a hintaszékről. — Miért nem mondtunk kis tubiczám véleményt az akaratszabadságról; majd adok én zsómbeskedni. Hisz' már három órára járt az idő, mikor a bálból hazajöttünk s mégis haragszunk ? Milyen teremtések ezek a nők! minél többet engednek nekik, annál többet akarnak. Hm . .. bizony . .. mindjárt ... papucskormány y még csak az kellene. Még prédikált volna tovább is, talán philosophiai tudományát még jobban is előszedte volna — de az asszonyka kiosont a szobából s enyelgő kaczagással csapta be maga után az ajtót. Kinevette férjét, kinek mindig csak az utálatos bölcselkedés forog a fejében, sohasem lehet vele egy-egy szerelmes szavat váltani. Eleinte bántotta is ez az asszonykát s nagyon szomorkodott, — de csakhamar jól érezte magát szerepében. Dobogó szive cskéjót egy csinos huszárhadnagy vette ostrom alá, s a kis kékszemű Boronkayné szívesen fogadta udvarlását. Es e percztöl fogva férje philosophiai ejtooetéseit is szivesebben meghallgatta. Mindennap odaült melléje a hintaszékbe, a mig Boronkay ur a philosophián nyargalászott, az asszonyka a perczekefc számítgatta, mikor a huszárhadnagyot újra viszontláthatja. A férj mohó kapzsisággal bonczolgatta az akaratszabadság elméletét; minden gondolatát meggyúrta, megfontolta, a kis feleség pedig, mint gondatlan könynyelmü lélek, csapongott a képzelet birodalmában. Igy azután nem volt csoda, valahányszor a férj arra volt kíváncsi, felesége milyen véleménnyel van az akaratszabadságról, s kérdésekkel faggatta, a hamiskás asszony csak irult-pirnlt s némán bámult maga elé. De a philosophus neje zavarodottságát mindig csak női gj'engeségének rótta fel. S némileg igaza is volt; mert a szökehaju asszony inkább megértette a huszárhadnagy bókjait, mint férje szőrszálhasogató okoskodását, mikor lelkesülten magyarázta, milyen óriási távolságra áll egymástól a tárgyi és alanyi akarat. Értette is ez a csacska teremtés, mi az a tárgyi és alanyi akarat — pláne még azt is akarta bolondos férje, hogy felismerje köztük az óriási távolságot. Inkább azfc a távolságot fontolgatta, mit a nyomorult sors közte s a huszárhadnagy közötfc megteremtett s szive mélyéből kívánta, hogy ez az óriási távolság minél gyorsabban elenyósszók.Vagy talán ez a távolság örökre is eltűnhetnék a föld színéről kérdezgette magától, azután mosolygott, s valami furcsa históriára gondolt A férj pedig csak tovább beszélt. — A tárgyi akarat szükségszerű, az alanyi akarat czólszerü, de azért lehet az alanyi akarat is czélszerü. S azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az alanyi akarat nagyon gyakran együtt jár a tárgyi akarattal. Mert nézd csak, ón téged nagyon szeretlek, s ezt minden áron bebizonyítani törekszem — ez tárgyi akarat. Ha pedig én nem mondom ki, hogy téged szeretlek, hanem csak ugy kerülő uton, titkolódzva azt mondogatom: „Szeretek, szeretek", ekkor alanyi akaratomat nyilvánítom. Az asszonyka valami régi operettáriát dúdolt — s jóizüen kaczagott férje bolondos példáin. — Mit nevetsz oly jóizüen, nem tetszik talán, hogy a rideg philosophiáfc költői példákkal garnírozom? Pedig látod, ezt is csak a kedvedórt teszem, minden áron azt akarom, hogy az akaratszabadság elméletét megismertessem veled. — Az akaratszabadság ... akaratszabadság, suttogta magában a szerelmes asszonyka újra tovább dúdolta az operettáriát. — Beszólj egy kicsit hát, kiáltott fel az unalmas férj s savószinü szemei gyorsan forogtak mély üregükben. — Eh! hagyj már fel unalmas philosophiáddal; hiába papolsz olyan pathossal. Megmondom hát már egyszer, hogy akaratszabadság nem létezik, akárhányan állítjátok is. — Mifc beszólsz ? — Nincs akaratszabadság ... Hahaha, még csak az kellene. Ilyen tételeket állítanak fel, hisz tapasztalatból tudom, hogy ez nem, igaz, — Tapasztalatból V kórdó a férj csodálkozva. Tapasztaltad már, hogy nincs akaratszabadság ? Ez lehetetlen ! hisz talán még soha életedben sem gondoltál reá. — Dehogy is nem gondoltam, kiáltott fel az asszonyka. De most már hagyj békében, játszom egy kicsit a kanári madarammal, azután felöltözöm csipkeruhámba. Te pedig hagyj fel idegbántó tudományoddal s menj az akadémia nagygyűlésére. Boronkay ur visszavonult íróasztalához. Néhány perczig azon törte a fej ót, hogyan győződött meg felesége arról, hogy nincs a világon akaratszabadság. Nem tudta kitalálni s mérgesen távozott hazulról. A csintalan asszonyka Balázs urat, a fess huszárhadnagyot fogadta. Sokat, nagyon sokat csacsogott az udvarló tisztecskónek hóbortos férje philosophiájáról, azután a maga philosophiájára csapott át. Élénken forgatta kékes szemeit, szerelmi tóteleket állított fel, melyeket a kis huszárhadnagy ügyesen oldott meg. Csevegtek, enyelegtek. — Eh! hogy is .volna akaratszabadság, mikor az ember nem azzal élhet, a kit szeret, csacsogott a szökehaju asszony. Ifct ez a tudós könyvmoly, kinek ajkáról mindig csak a bölcsesség rideg szavai hallatszanak s ki feleségével nem törődik. Ha bálba megyünk, tizenkét órakor már ásifc s haza akar menni. Ilyen férfival töltsem ón életemet, a philosophia penészes világában hagyjam elvirulni ifjú arczom rózsáit, ezek a szük falak szegjék szá nyát csapongó jó kedvemnek. Ezt nem tűröm. Meg kell találnom az akaratszabadságot. — Hogy is ne, kiáltott fel jőkedvíien az incselkedő hadnagyocska. Akár holnap is megtalálhatja. A csapongó jókedv szárnyra kél ... maga szép, fiatal asszony vidámabb, barátságosabb bűvkörbe jut, áthelyeztek egy másik ezredhez, s ön velem jön, kis trillázó .pacsirtám. Az aszszonyka, mint valóságos generális állt előtte s már osztogatta a parancsot. Másnap az érdekes história nagyszerűen bonyolult le. A csinos feleség eltűnt a háztól. Nem hiába bizonyítgatta annyit Boronkay uram az akaratszabadság jogosultságát, a csintalan feleség is meghódolt férje tudománya előtt. Egy kis levelet hagyott férje íróasztalán, a mire csak annyit irt: „Most már elhiszem, hogy van akaratszabadság. Bizonyítsa tovább." A férj mérgesen ugrott fel íróasztalától s ingerülten járt-kelt szobájában. Folyton csak azt mondogatta: minek is van akaratszabadság ? Én bolond, erővel bebeszéltem feleségemnek, pedig hiszen ö jobban tudta, mint — én. Salzer Aladár.