Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-11-26

^ Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre kosoukiul rendkívüli számok adatnak ki. Bermentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. ^ lapnak szánt közlemények a szerkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. '* Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 írt 50- krajezár. — Egy szpa ára 15 kr. Hirdetéséit Egyhasábos pöfits^r térfogata után 5 kr, nyilttérben 30kr. Á.jdíj s élőre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. A.S előfizetési dijak s hirdetések | a lap kiadó hivalaláha (Kohn Mór fiai hirlapközvetitőúroda) küldendők. ^ Papa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott kózlönve. A „Jókai kör" alakuló közgyűlése. — 1893. november 19-én. — Megalakult Pápán a „Jókai kör 11 , mondhatjuk az országban az első iro­dalmi kör, mely Jókai Mór koszorús köl­tőnk iránt érzett hálateljes tisztelet ki­fejezéséül .és mintegy a nagy férfi irói munkásságának 50 éves jubileuma meg­ünneplésere, Jókai neve alatt alakult meg városunkban. . Az alakuló közgyűlés november hó 19-én délután 3 órakor tartatott meg a városháza nagytermében dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képv. id. elnök vezetése alatt, a pápai hölgyeknek a kört kitün­tető kiváló érdeklődése és megtisztelő szives részvétele mellett, ngy az ügyért lelkesedő s ez alkalommal szép szám­ban megjelent férfiaink jelenlétében. Nagy éljenzéssel fogadták Feny­vessynek bejelentését, hogy a Jókai kör rendes tagjaiul beléptek: dr. Wekerle Sándor kormányelnök, Bánffy Dezső báró, a képviselőház elnöke, Tisza Kálmán, Mikszáth Kálmán, dr. Darányi Ignác orszgy. képviselők, továbbá Vajda Ödön zirci apát és Véghely Dezső megyénk -alispánja. Ugyancsak lelkesedéssel vették tudomásul, hogy Jókai ós Mikszáth & kör­ben felolvasnak, a Liszt Ferenc társaság pedig hangversenyt rendez. A Jókai körnek megalapítása Feny­vessy nevével szoros kapcsolatban van, mert ő volt,, ki — a culturán munkáló factorainkkal karöltve, a Jókai kört meg­teremtettej jelenleg is ő az, ki a kör megizmositásán oly ecclatansul buzgól­kodik; de óhajtjuk, hogy a jövőben is szivén viselje a kör felvirágoztatását, mi hogy meg lesz, elég, ha a tagok, a tiszt­viselők díszes névsorára tekintünk. Közönségünk azon része, mely az alakuló közgyűlésen akadályozva volt a megjelenésben, vagy még nem lépett be a körbe — olvassa el Gyurátz Ferenc remek lelkesítő beszédét, dr. Kapossy Lucián titkárnak költői lelkületéből eredő szép je­lentését: ós hisszük, hogy lelkesedni fog ós a kör kibontott zászlója alá sorakozik. Csekély módosítást eszközölt ezután a közgyűlés az alapszabályokban; a tiszt­viselőket — ?kik között hölgyeinket is nagyszámban tisztelhetjük — megválasz­totta és a Jókai-jubileumon részvétel fe­lett határozott. A közgyűlés az elnök ós a jelen­levő hölgyek lelkes éltetésével ért véget. Üdvözöljük a pápai Jókai kört, an­nak összes tagjait és tisztviselőit! Az ülésről a következő részletes tudósítást adjuk: Megnyitóbeszédek. Dr. Fenyvessy Ferenc: Mélyen tisztelt uraim ós hölgyeim! Mindenekelőtt szabad legyen kórnem a mt. közgyűlést, méltóz­tassék megengedni, hogy a Jókai kör ide­iglenes elnöksége ós választmánya nevé­ben köszönetet mondjak és a legmélyebb hálával üdvözöljem a mt. közgyűlést azért a figyelemért és érdeklődésért, hogy da­cára a kellemetlen időnek ily szép szám­ban megjeleuni szívesek voltak. Különö­sen nagy hálával tartozunk a tisztelt höl­gyeknek, kik a nemes ós szép iránti lelke­sedésüknek ezáltal kivíló jelét adták. Mt. közgyűlés! Méltóztatnak emlé­kezni, hogy a nyár folyamán az a felfo­gás nyilvánult, hog3 r Pápán Jókai kört alakítsunk. Akkor az állandó színházban tartottuk a közgyűlést ós megnyertük hazánk kiváló költőit, Komócsy József ós Kis József urakat, hogy körünkbe jővén, az ügy iránti lelkesedóst szép beszédeik­kel elősegítették. Akkor az alapszabályo­kat is elkészítettük ós felolvastuk. Van szerencsém bejelenteni, hogy ezen alap­szabályok a nm. belügyminister által j óvá lettek hagyva. Van szerencsém bejelenteni, hogy azóta a Jókai körbe igen sokan jelent­keztek tagokul a helybeliek és vidékiek közül. Igy vidékről, a többek közt a kép­visel öház tagjai közül: dr. Wekerle Sán­dor kormányelnök, Bánffy Dezső báró, a képviselőház elnöke, Tisza Kálmán, Mik­száth Kálmán, dr. Darányi Ignác orszgy. képviselők, továbbá Vajda Ödön zirci apát és Véghely Dezső megyénk alispánja. (A tagok bejelentése után külön-külön lelkes éljenzés.) Van szerencsém bejelenteni, hogy birom több fővárosi írónak ígéretét arra nézve, hogy körünkben szívesen tartanak felolvasást, bármikor kérjük íel őket. Van szerencsém bejelenteni, miszerint maga a körnek patrónusa Jókai Mór szives volt megígérni, hogy a tavasz, vagy a nyár folyamán a pápai Jókai körnek felolva­sást tart. (Lelkes élj enzós.) Mikszáth Kál­mán pedig januárban fog felolvasást tar­tani. (Éljenzés.) Liszt Ferenc Társaság, mely tudvalevőleg az ország legjelesebb zeneművészeiből alakult, a Jókai kör meg­hívására lejön, hogy conc^rtet rendezzen a Jókai kör számára. (Ellenzés.) Ezen szívességért jegyzőkönyvi köszönetet ad­junk az illetőknek. (Élénk helyeslés.) Mt. közgyűlés! Ezek után áttérhetünk a napirendre. (A beszéd elhangzása után általános éljenzés.) Gyurátz Ferenc: Mt. közgyűlés ! A Jókai kör megalapítása a feladata jelen gyűlésünknek. Ennek a körnek céljáról, feladatáról már egy összejövetel alkal­mával hallottunk előterjesztést; szóltam hozzá ón is, kimerítőbben nálamnál má­sok is; ideiglenesen megalakult a kör szervezete ós most a közgyűlés van hi­vatva ezt sanctificálni. Nem akarok ennek a körnek felada­táról, céljáról a recitator szerepére vál­lalkozva hosszasan beszélni; ismerve van az már, az tény, kétségbe vonni nem fogj a senki, hogy az általános hazai, emberisógi célok tovább vitelénél, szép eszméknek az élet kertjébe átültetésénél, — nem szá­mítva az egyént ós családot — a társa­dalomnak is igen szép,, magasztos tiszte van közreműködni ott, hol a műveltség nagy templomát építik, hol a szép ízlést terjesztik, hol a nemes lelkesedés Vesta­tüzének lángját élesztik. Ennek a körnek szép, mindenesetre a figyelmet teljes mér­tékben megérdemlő a feladata. Egy-egy városnak intelligens közön­ségét elvitázhatlanul magas erkölcsi köte­lességek is terhelik; nemcsak azv lehet a feladata, hogy előmozdítsa a külső jólét jelenségeit, hogy törekedjék impozáns épületekkel szépíteni a város külalakját, gyárakkal nyitani meg a jólét uj forrá­sát, hanem hivatása neki, hogy a maga körében is azt, a mi az egész nemzetre, a mi az emberiségre nézve igen fontos: szép eszmék megvalósítását kitűzni célul, szép gondolatoknak, elveknek az élet .mézejón elültetését, gyarapítását teszik feladatául. Boldogítja a társadalmat mind­egyik egyénnek nemes . részvéte a haza­fiúi érzelem ápolása, a szép, a jó és szent igaz iránti érzék fejlesztése körül. Ezt pedig a társadalom bizonyos körök ala­pításával eszközli. Ha az ember valami szépet, valami nagyot akar, korlátoznia kell magát; egyesülve, tömörülve az erők tudnak si­kerrel működni, ott a közös célnak oltá­ránál merítik a lelkesedest ós igy viszik tovább-tovább a művelődést. Ennek a kör­nek, mit Jókai nagy nevével láttunk el, feladata röviden ez: művelődés tovább fejlesztése, ízlésnek, honfiúi nemes érzel­meknek a fejlesztése. Hogyan oldja meg e feladatát, lesz-e ennek sikere, vagy pe­dig ez az eszme idétlen, vagy halva szü­letett gyermek lesz, mt. közgyűlés, ez a kérdés határozottan a mi buzgalmunkon, Pápa váron és környezete intelligentiájá­nak lelkületén fordul meg. Az a kérdés, szükségét látjuk-e mi ily körnek meg­alapítását környezetünkben ? A ki nem zárkózik el hidegen a humanisticus fela­datok megoldása elöl, főleg a ki fejlesz­teni akarja a társadalomnak az érzékét a művelődés iránt, a szent kötelesség iránt: kötelessége a körnek nemcsak megala­pítását, hanem tovább terjesztését is mű­velni. Mind™ kezdet nehéz, de kicsiny szikra gyújtott már nagyerdőt is lángra. Igaz, most kevesen állunk a kibontott zászló körül; de hisz ez még egyáltalán nem hathat leverőleg; hiszen máshol is a szent ügy bajnokainak kicsiny volt a serege először-ós annak a zászlója mégis győzelemre jutott; hiszen nagyon kicsiny volt az apostolnak serege, mely sereg a világnak magasztos, idvezitő eszmét meg­indított : ott volt a lelkedés, meggyőző­dés az igazság diadaláról, s egyengette az utat. Mi is reményekre számítunk, arra, hotly ott lesz az a nemes szikra, mely szent ügyért, hazáért, nemzetügyért lángra gyújtja a szivet: ez ott lesz és biztosítja felvirágzását ennek a körnek. Ez a remény annál jogosultabb; hi­szen körünkben a zászló kibontásánál üd­vözölhetünk női sziveket, részvétet. (Él­jenzés.) Az az ügy, az a zászló, mely, mellé a női sziv a maga melegségével sorakozott, az az ügy diadalra jutott, mert nem tagadhatjuk, mi őszinte val­lomást teszünk amaz igazságról kedves hölgyeim: a férfinak, hogy a harc terén bírja a fáradtságot, hogy a lelkesedésre olthatatlan lángja legyen, nagy szüksége van a női szivekből kisugárzó, bátorító lelkesedésre. Azért melegen üdvözöljük jelenlétüket, mint zálogát célunk felvi­rágzásának. (Éljenzés.) Mt. közgyűlés! A midőn igy biz­tonságban vagyunk a nőknek nemes rész­vétéről, hódító működéséről körünk cél­jánál, ez egyszersmind szolgáljon szent buzdításul arra, hogy körűnknek minden fórjfi tagja lovagias, szent kötelességének ismerje ott, hol a nők is lelkesülni tudnak, igazán fáradhatatlan buzgalommal mű­ködni közre, hogy ez a kör annak a nagy névnek csakugyan tiszteletére, városunk dicsőségére, a közmivelődés üdvére virá­gozzék. Szolgáljon biztatólag még az is, hogy a ki kezdeményező volt, kit körünk­ben üdvözölhetünk, Fenyvessy Ferenc (Éljenzés) ismeretes arról, hogy a hova ő áll, a biztos sikert mondhatni magával viszi, mint a csillag sugarát. Üdvözüljük őt, mint fáradhatatlan, lelkes apostolát mindazon eszméknek, melyek a haladás, a műveltséghez vezetnek; az ö közremű­ködése igen fontos tényezője lesz arra nézve, hogy körünk megalapítására min­denkor büszkén gondolhassunk vissza. Hogy miképen fejlődnek körünk ügyei, azt alapszabályaink alkalmazása fogja megmutatni. Itt még egyszer felhí­vom a mt. közgyűlés minden tagját: nyújtsunk kezet, hogy szent kötelesség­nek tartjuk a közreműködést, ós a lelke­sedós soha nem alvó lángja fog égni a szent ügyért. (Éljenzés.) Oda törekedjünk, hogy ez valósággal legyen egy melengető tűzhely, melynek körébe igazán édes öröm­mel, vonzódással törekedjék minden egyes tag; de kötelességünk legyen az is, hogy a kör határán kivül törekedjünk propa­gandát csinálni e körnek, törekedjünk iránta részvétet és érdeklődóst kelteni. Melegen üdvözlöm a Jókai kör mólyen­tiszteit zászlóvivőjót; melegen üdvözlöm a diadalt biztosító kedves nőinknek je­lenlétét, - - ha megengedi — igen tisztelt elnöknő társunk szives megjelenését. (Élénk éljenzés.) Fenyvessy, Gyurátz Ferencnek a kör nevében köszönetet szavaz gyönyörű be­szédéért. Dr. Kapossy Lucián felolvassa titkári jelentését: Mt. közgyűlés ! Az alakuló közgyű­lés fontos teendőit nem akarom meg­akasztani statisztikai adatok felsorolásá­val, csak azt a két kiemelkedő pontot emelem ki,­1 melyek a Jókai kör eddigi ideiglenes életéhez fűződnek. Midőn a magyar nemzet búsongó, tépelődő elegiájába, melynek „ámultadban nincs öröm, jövődben nincs remény" so­raiban oly kétségbeesett hangjait sóhaj­totta el Bajza, belecsapott Széchenyi Ist­vánnak a tótlen busongásból fölrázó s mindenkit munkásságra hivó hatalmas szava: a nemzet fölocsudott s minden téren lázas tevékenységre lobogott föl. Széchenyi lelkesítő hangja, a népkölté­szet üde, tiszta levegője lobogó életre hívta Petőfit, Aranyt, Tompát, e hatal­TARCU Műkedvelőink hangversenye. — November 18*án. -— Lapunk előgő számában már emli­tettük, hogy a pápai honvódszobor-alap javára műkedvelőink által rendezett hang­verseny mily szépen, mily fényesen sike­rült, hogy nagyszámú díszes közönség gyönyörködött a műkedvelők szép zene­és szavalati darabjainak dicséretes szinre­hozásában, elismerésre méltó előadásában. Részletes tudósításunkat pedig a hangversenyről íme itt adjuk: Zenei rész. A kamara zeneestélyek a fővárosi hangversenyeknek kétségkívül az elit-jót "képezik, hova műértő ós műpártoló lelkes örömmel megy mindig élvezni a zene költészetnek kristály tiszta forrását. Alig képzelhető magasztosabb lelki gyönyörű­ség, mint a mit a classíkus zeneköltőknek e célra alkotott remekei nyújtanak. De kis város vajmi ritkán, vagy egyáltalán nem lehet részese e mennyei gyönyörnek, annyival inkább örömmel üdvözöljük a társaságot, mely ezt nekünk szerezte s óhajunk, hogy minél gyakrab­ban részeltessen bennünket ehhez hasonló élvezetben. • A hangverseny első száma Haydn d. dur (Il-ik) sypfoniájának első ós Me­nuett tétele volt, Ugyan e műnek „An­dantén ^ a ^Fináléja" zárta be a műsort. Mindkét szamot Kiss Vilma és Csokftyay Erzsi úrhölgyet «ongoran, Gáthy Zoliin Hai liánunkból m *• melléklet Vid Károly, Tschepen Alajos és Schultz Vendel urak négyes társasága adta elő correktül, a nagy költőhöz méltó elisme­réssel. Volt még egy igen szép quartett. H. Stähle op. 1., melyből azonban csak a bájos „Adagiot" ós a tűzzel, lélekkel tel­jes Allegro t hallottuk, igen sikerült elő­adásban. Báron Janka úrhölgy Liszt „Rossig­nolját" ós Paderevszky kecses Menüettjét zongorázta igen értelmes előadással. Tech­nikai készültsége igen jó iskolára vall ós szereplésével szépen mutatta be zongora­művészetét. Az est legérdekesebb pontja kétség­kívül a Csokmjay Erzsi úrhölgy által, ve­zényelt gyermekhangszerekre, zongora és hegedűre irt keringő előadása volt. A mű. szerzője J. Durst igen szerencsésen al­kalmazta a zongora ós hegedű által kü­lönben teljesen uralt thematikus és har­monikus kidolgozásában nagyon szép munkánál az egyszerű, minden kezelési nehézséget nélkülöző íiivó hangszereket ós a közönséges kis dobot, három szöget sat. mi által az egész hang szín és erőben annyit nyer, miszerint egy teljes zenekar (orkhestrum) hatásának jellegével bir. Az előadók egytől egyig derekasan megálltak helyöket, a legtöbb nehézség Tóth Gizellának (zongora) ós Steiner Hu­gónak (hegedű) jutott, feladatukat azon­ban teljes sikerrel oldották meg; ugy a többi szereplök is: Doktorics Jerta, Ga­lamb ílonka> Kisfaludy Izabella úrhöl­gyek; Doktorics Zoltán-, Rácz Gyula, Steiner Pál ós Lajos főgymn. tanulók* Az érdem Csoknyay Erzsi úrhölgyé, ki nagy szorgalommal és teljes szakavatott" sággal vezette a próbákat és az előadást. Fogadja az intelligens ós hálás közönség nevében általam nyújtott elismerés ko­szorúját. * —n. Szavalatok. Vörös János, Lamperth Gézának „Hon­véd anyja" cimü, híven festő költeményét, a helyzetet jól felfogó értelemmel, ter­mészetes lelkesedéssel szavalta. De nem veszi rossz néven az ügyes szavaló, ha a megérdemelt dicséret mellett, jóakaratulag arra figyelmeztetjük, hogy egy kissé szi­lárdabb, nem merev, de nem is ennyire mozgékony állásra szert.tenni s az utolsó szótagok modoros kiejtésétől óvakodni igyekezzék. Csukás Endre nagy tetszés közt sza­valta Jókainak „Mármarosi vig asszonyok" c. humoros elbeszélő költeményét, Deák ós Tisza idejéből. A költemény magában, ha csak ugy olvassuk is, igen mulattató, jóizü. A koszorús költő nagy éles látás­sal, finom humorral fest le benne egy kis életképet. Csukás ur előadása szépen fo­kozta a különben is elmaradhatatlan ha­tást. Arcjátéka és testtartása többször teljesen talált; de a kevésbé sikerült ré­szek is jók voltak. Tény, hogy Gsukás úrban a tehetség, az arravalóság meg van, hogy jó humoros szavaló váljék belőle. De, kivált a finom iumör ÍJU kifejezésére még nem szerezte meg eléggé a technikai ügyességet. Eltekintve attól, hogy föllé­pése előttem nagyon különösnek, szavaló­nál meg nem engedhető szinósziesnek tünt fel, helyén Valpnak látom az ő figyelmét is kivált testtartására, kézmozdulataira s arra figyelmeztetni, hogy mikor a gyors beszéddel a helyzetet akarja is festeni, »em ssabad annyira, sietni, hogy lélek­vaa ©tfttpiy* zete szinte elakadjon, plyan hölgyektől pedig, a kiknek a férjük „casino"-ba jár, jóval finomabb testtartást, kerekdedebb, készségesebb kézmozdulatokat leshet el — csak iparkodjék! E költeményben külön­ben vannak olyan részek is, a melyeknek egészen természetes, hogy ugy szóljak rideg természetes előadására nem ia kell töre­kedni . . .­,,Nem is kell a bajuszos Berzsenyi Vállára ó palástot metszeni." Arany.­Sorrend szerint a szavalók közt elő­ször kellett volna megemlékeznem Bartha­los Olga úrhölgyről, de a fokozatot te­kintve most következik ö. Vörösmarty Szép Ilonkáját szavalta, Weber Olga úr­hölgy zongora kísérete mellett. A szerep­lök nemes versenyre keltek. Igyekeztek egymást felülmúlni; ez nem sikerült. De sikerült az együttes játéknak a hallgatók osz:atlan tetszését, végül a helyeslés taps­Víhirát előidézni. Kitűnően végezte fel. ada;át mindegyik. ' , A melodráma igen szép zongora kí­séretét Weber Olga /úrhölgy diseréten játszta, á szép szavalathoz illő hátteret nyújtván a zenével.. Az előadás tökéle­tessége mutatja, hogy áz előadók nem­csak névben, de lélekben is rokonok. Gratulálhatok szavalónak a darab szer mesés megválasztásához. Nagy költő­nek nagy alkotása. A benne kifejezett gondolatok ós érzelmek inéltók egy ma­gyar „szép sugár lány" gondolatvilága s érzelmeihez. Bele is találta magát a sza­való j,szóp virág" a fi szép szem sugará­nál" rabbá lett leány szerepébe ugy, hogy ha gonoszkodni akarnók, ráfognám, hogy Szép Ilonka, törtónetkójóből legalább egy rész, az I. osztályrészül jutott már neki ís ... Igen kellemes benyomást tett finom, minden negélyezéstől távol álló, előkelő megjelenése. E kellemes benyomást foly­ton fokozta a három szereplő személy hangjának mindig és mindenütt igen megfelelő visszaadása; valóban gyakorlott szavalónál is dicséretet érdemelne a be­széd árnyalatainak oly finom kitüntetése, a minővel szavalónál folyton találkoztunk; szinte megnőtt az alakja, mire végzett! Legyen szerencsénk minél többször! —/. A hangverseny után a ,;Griff" szál­lodába jött Össze társasvacsorára na­gyobbrészt műkedvelőkből^ álló előkelő közönség. A fiatalság Euterpe múzsájá­nak meghozva a színházban az áldozatot, Terpsychorenak is hódolni óhajtott és pezsgő kedvvel a késő éjjeli órákig táncolt. Fogadják kedves, derék mükedve­lőinkhangversenyükért, aközönsóg őszinte háláját és köszönetét, mert fellóptükkel nemcsak maguknak szereztek fényes er­kölcsi sikert, de tekintélyes összeggel na­gyobbították a pápai honvédszobor alap­ját is. A csudahiti konkurrencia. — Egy hírlapíró naplójegyzeteiböl. — A kassza mellett gunyasztottam és akkorát sóhajtottam, hogy az asztal fehér ínárványlapja elhomályosodott tőle. A mellettem pipeskedő kaszszatün­dór sóhajtásomat, mint az epedő szerelem csalhatatlan jelét vette tudomásul ós gyön­géd mosolylyal. iparkodott velem megér­tetni, hogy nem olyan kőszívű ám ő, mint amilyennek ~ nem látszik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom