Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-10-08

milliós deficitjei helyér* a 9Ö-es évek 28 és 30 millió fölöslegeit állították be. Vajha a törvényhozás is mélyebb figyelmet szentelne a közgazdasági érde­kek tárgyalásainak, szomorúan tapasztal­hatja azonban az ország, hogy képviselői­nek nagy része a kenyér kérdését nem te­kinti oly fontos ügynek, mint egy-egy incidenst, melyet muló divatok ós emberi torzsalkodások az örökös közjogi színe­zések zománcával befuttatva feldobnak napirendre. Ami az iparosok általános helyzetét illeti, mindenekelőtt sajnálkozással említ­hetjük fel, hogy az ipari szakoktatás re­formjának megindult szekere a kezdet kezdetén megsülyedt, £ i . .gy reménye­ket keltő kezdeményezés, mely minden kamarai kerületnek legalább két ipari tan­műhelyt igórt egyelőre, egészen abbama­radt. Hisszük, hogy a legközelebbi jövő megfogja adni mindazon eszközöket, me­lyeknek 'birtokában Nagymóltóságod a gyakorlati valósulás útjára viheti buldo­gult nagy elődjének felvetett eszméjén. A nagy ipar-vállalatok helyzetében lényegesebb változást nem jelenthetünk, a magyar ipar-politika áldásos tevékeny­sége megtermi nyomát a nagyipar me­zején. A kisipar folytatja küzdelmét, s rósz­ben abbanhagyja panaszait „az ipartör­vóny ellen." Világossá kezd válni, hogy nem azok a törvényszakaszok nyomj ák, hanem maga az élet, sokféle terheivel. A közadók mellett a helypónzek, vásárdijak, vámok, megannyi tűszurások, melyeknek ez az osztály folyton kivan téve. Ugyan­azért — a midőn Nagyméltóságod a különböző helypénz-szabályrendeletek s egyéb ily ügyekben véleményünket meg­kérdezte, nem késtünk indokolt kifejezést adni abbeli nézetünknek, hogy egyes vá­rosok közönsége által jövedelemszerzés czóljából a kisiparos osztályra vetett ezen aprólékos adók nem mindig igazságosak. Az iparososztály tapasztalt helyzete leghangosabban sürgeti megvalósulását anaak a tervnek, mely az „adók reformja" hangzatos cím alatt már nem kis idő óta mindenkit kecsegtet. A közlekedés terén a zóna folytatja világhóditását, s államvasutaink jövödel­mfízősóge ós üzlet-fejlődése a kibocsájtott vészhireket maga megcáfolja. Vicinális vasutaink tervei azonban csak nem akar­nak a lótesülés révéhez érni, igy különö­sen kamara-kerületünket érdeklöleg évről­évre hiába.várjuk a Győr-Zircz-Veszprém­Dombovár irányában tervezett vasútvonal kiépítését, pedig e vonal nagy közgazda­sági jelentőséggel birna, s mint vállalat is minden valószínűség izerint hasznot hajtó lenne. Vasutaink forgalma — dacára a külföldön, s részben hazánkban is jó ideig uralgó s a'forgalmat csökkentő ko­lera járványnak — meghaladta az előző év forgalmi eredményét. Telefonhálóza­tunk Győrött egyre terjed, s hogy annak áldásos hatását teljes mértékben élvezhes­sük, csak az volna szükséges, hogy a budapesti és bécsi hálózatba közvetlen bekapcsolást nyerjen. Közutaink elég jók s folyton javít­tatnak. Csupán a vízi ut az, mely a leg­mostohább elbánásban részesül. Értjük a györ-gőnyüi Duna-ágon folyton ismétlő­dő hajózási mizériákat, melyek dacára annak, hogy Győr szab. kir. város az ál­tala szedett kotratási dijak fejében, kor­tási munkálatokat teljesített is — az őszi alacsony vízállás mellett évről-évre visza­szatérnek s a forgalmat bizonytalanná teszik. A vasárnapi munkaszünet törvénye immár teljesen átment a közérzületbe és jelentékenyebb panaszokra okot nem szol­gáltat. Az ipari és gyári alkalmazottak be­tegség esetén való segélyezéséről alkolott törvény végrehajtása folyamatban van. Sok nehézséggel kell e tekintetben küz­deniük a felügyeletre hivatott hátóságok­nak és a vezető közegeknek s huzamo­sabb idő múlva fog a helyzet konszolidá­lódni. Valószínűnek látszik már most is, hogy a tulszámban engedólyezttt pénztá­rak összevonása szükségessé fog válni. Ezekben adunk körvonalakkal álta­lános rajzot az 1892-iki óv közgazdasági helyzetéről, amint az óv átadja befeje­zett alkotásait, intézményekben lerakott alapfalait, s részben csak felvetett gondo­latait a következő számára." KÜLÖNFÉLÉK. — A király nevenapja. Ö Fel­sége nevenapján a főtemplomban ünne­pélyes szentmise volt, melyen Néger Ágoston apátplébános pontifikált. Jelen vo'tak a misén a hon vé.l-huszár tisztikar Perczel József ezredes vezetése mellett, a polgári hatóságok és számosan a hivek közül. — Személyi hirek. Wójnárovits Sándor tábornok, a 2-ik honv. lovasdandár parancsnoka tegnap Pápára árkozett. — Osepei Zoltán Elek tábornok honv. lovassági felügyelő ma érkezik meg ide, hogy a lóversenyen je­len legyen, dr. Hada István püspöki titkár Veszprémből, dr. Fenyvessy Ferenc orszgy. képviselő, Budapestről tegnap városunkba ér­keztek. — Október 6. Sötét, mély gyász a magyar nemzet életében ez a nap, me­lyen a szabadság hős bajnokai, ama fél­istenek hullottak el, a kikhez hasonlót felmutatni nem tud a történelem. Teg­napelőtt volt 44-ik évfordulója e gyászos napnak. A béke angyala lebegjen az el­hunyt hősök emléke felett s a visszaem­lékezés élessze bennünk a hazaszeretet szent tüzét! Délelőtt a Ferenciek zárdá­jában mise volt, melyen számosan jelen­tek meg. — A pápai főgymnasium épí­tési terve. A „D. P. L." mai száma közli a főgymnasium építésére vonatkozó pályázati hirdetményt. A pálya müvek f. évi dec. 15-ig dr. Darányi Ignác főisk. világi gondnokhoz (Bpest, kor. herceg­utca 2) nyújtandók be, hol az építési programm és helyzetrajz is megszerez­hető. Az ópitósi programm szerint az épü­let, mely ugy ópitendö, hogy később eset­leg kibővithető legyen, 2 emeletes lesz, a női egy-egy gyöngéd célzást kockáztattak előtte: „Milyen jó magának kisasszony! Mennyire érdeklődik a gróf ur utánna!" Alig néhány hót multán Szálít oly különösnek találta mindenki. Gyermekes jó kedve eltűnt. Nem mosolygott többé, piros arca halavány lett, s az öreg "Weisz­kopfnó sokszor sirva találta öt a szoba valamelyik zugában elrejtőzve. Akármint kérdezgette is tőle mi baja, miért oly szomorú? —„a leány nem felelt. Weisz­kopfnó anyjának akart irni, de a mint megtudta Száli, nem hagyta. „Csak azt ne tegye, az Istenért csak azt n^! Inkább jó kedvű leszek, ugy mint azelőtt!" Az öreg asszony azonban nsrn nyugodott, utánna járt a dolognak. Jó ideig nem tudott semmit sem kifürkészni. Egy napon déltájt a zsidó­templomhoz akart menni Weiszkopfné, hová egy fényes eskü", "i 3£ lta öt. A mint az utcán egy fogatot pillantott meg, szinte nem is akart szemeinek hinni, — egy fiatal ur jobbján — Szálit látta a hintóban. Száli lesütötte szemeit, — elpirult. Bűnének tudata oly erővel szállotta meg egész valóját, hogy elhomályosodott előtte minden. Eszébe jutott anyjának intő szava, s lelkiismeretében oly nyugtalan­ságot, oly kinos gyötrődést érzett! A fogat egyszerre megállott, Száli kiszállott belőle, s mint a kit üldöznek, futott, menekült, de maga sem tudta, hogy hová. Szemeit földre szegezte, félt még az emberek tekintetétől is. Egyik utcából a másikba tért, messze-messzire akart - menni, a hol senki sem jár, a hol sanki sem láthatja. A* öreg Weiszkopfné tisztában volt - helyzetta el. Házasietett s várta Szálit. Várta délig, várta estig, de a leány csak nem jött. 4z öie.$ mmy ayi^i&i&b lett, nem volt maradása otthon. Járt-kelt az utcákon, majd ismét hazatárt, de Szá­linak se híre se hamva. — Késő este, midőn már a kétségbeesés környezte, irni akart Spitzernének, de nem volt ereje hozzá. A mint elnyomta az álom, rém­képeket látott, s a mint felvirradt, félelem vett rajta erőt, remegés fogta ol. Végre megvirradt. S a mint a ház­ban jártak-keltek mér az emberek, beko­pogtat "Weiszkopfnéhoz az egyik szom­szédasszony s félve kérdi itthon van-e Száli? — S midőn az öreg asszony ke­zébe adja a „Magyar Újságot" Weiszkopfné olvassa a hirek között: „Hidlámsirban. Tegnap oute hét óra tájban a Alargithidról egy leány ug­rott a Dunába, s a habok közt nyomta­lanul eltűnt. A* öngyilkos leány barna ruhát viselt. A hídon fekete kalapot, fe­hér fátyolt és hangjegytartót hagyott, melyben egy Spitzer Náthánnénak Ilka­várra czimiett levelet találtak." Csak annyit tudott az öreg asszony mondani: „Ö volt!" — s aztán eszméle­tét vesztve rogyott a földre. Az ilkavári kis boltban az országút mentén Spitzernó csak tovább méri a pálinkát, de a mint a péntek este beáll, meggyújtja asztalán a két szál gyertyát, kibontogatja leánya levelét, mibe csak ec van irva: „Bocsáss meg és imádkozz ér­tem." — szivéhez szorítja, összecsókolja a levelet, s imádkozik leányáért, s imád­kozik, hogy megmenté Isten a gyalá­zattól. Szezon apróság. Poéták és természettudósok egyön­tetű véleménye, hogy az ősz, a lassú her­vadás időszaka. Van aztán egy közópvé­leményj melyben kevés ugyan a poézis s i természettudományokból is 'hiányzik, a szinház felé néző homlokzattal és fő bejárattal, esetleg nagyobb szárnynyal a Jókai utcai oldalon. Az épületben lesz 10 tanterem, 1 rajz-, 1 physicai-, 1 che­miai-, 1 közös készleti-, és 1 természet­rajzi terem ; 1 tanári terem egyúttal kézi könyvtár ; igazgatói iroda, értekező szoba, ifj. könyvtár, történet phil. múzeum, ének ós zeneterem; külön a tanhelyiségektöl kapus lakás, szolgaszobák, closettek. Tor­nacsarnok, mely diszterem helyett is szol­gál, külön épületbe jön, de mégis össze­kötve a főépülettel. — Agárverseny. Pápa és vidéke agarászegylet tegnap tartotta ez évi kö­lyök-agárversenyót a p.-gyimóti határban. A versenyen az első dijat (egy ezüst mocca-készlet és 10 drb arany) nyerte Perczel József ezredes Szellő nevü agara, a második „dijat pedig (5 drb arany ós a tétek) br. "Wimpfen Iván őrnagy Vigyázz nevü agara vitte el. A versenyeknek a legszebb verőfényes őszi idő kedvezett; részt vettek benne a vidék agár sport kedvelői nagy számban, ugy hogy 40 ur­lovas lovagolt a nyul után, de mi főképp élvezetessé tette a napot az, hogy igen sok bájos hölgy volt künt és fogatjaikról szemlélték a versenyt. Ott voltak: Bó­kássy Károlynó leányával, Szabadhegyi Kálmánná leányával, Percei ezrédesnó le­ányával, báró Wimpffen őrnagynó leányá­val, Weber igazgatónő leányával, Pentz Józsefnó leányával, Kiss Vilma ós Pentz Elizzel, Barthalos leányával, Berger Anna és Abt Klotilddal, Vagner ispánná leányá­val stb. Nagyban fokozta a verseny ke­délyességét az, hogv a nök 12 órakor, a pihenő alatt egész táborias plaidek n és pakrócokon terítve, kitűnő ételekkel és italokkal vendégelték meg a társas ígot. Két szerencsésen végződő baleset is tör­tónt a versenyen. Ugyanis a nyul utáni hajtás közben a legsebesebb carriérban két urlovas lovastól együtt felbukott. A néző közönség ijedtségén kivül mi sem történt és a lovasok lovaikra ujra felpat­tanva, folytatták tovább a legjobb kedvvel az agarászatot. — Ő Felsége nóvünnepe alkalmá­ból a veszprémi székesegyházban isteni tisztelet tartatott október 4-ón. Az isteni tiszteleten megjelent a vármegye, városi, törvényszéki és járásbirósági tisztikar, a helyben állomásozó tisztikar és számos egylet és testület. Az egyházi szertartást báró Hornig Károly megyés püspök vé­gezte fényes segédlettel. Az nap délben a megyés pübpöknél 80 terítékű diszes ebéd volt. Az első felköszöntöt a vendégsze­rető háziúr mondotta a királyra ós annak családjára, mit a jelenvoltak felállva hall­gattak végig és zajosan megéljeneztek. — A győri keresk. és iparka­mara közgyűléséről. A szept. 28-ki közgyűlésről röviden a következőket kö­zöljük: A milleniumi kiállítás tárgyában jelenti a titkár, hogy a kerületi bizottság mindezek dacára megáll s ha müszó­tárilag nem is, de társadalmilag elfoga­dott. Ez az uralgó vélemény az őszt, a vénasszonyok nyarának nevezi. Teljes életemben tisztelettel adóz­tam a kornak, úgyannyira, hogy a mi derék tudósaink sem foglalkoznak nagyobb előszeretettel az ősrégészeti leletekkel, mint a milyen tiszteletet gerjeszt bennem egy női fő, melyet a természet hava ezüst koronával . . . de . . . de minden tisz­telet hajlamaim dacára is, a „vén asszo­nyok nyara" elnevezésben legjobban sze­retem jelző nélkül az asszonyt, s napsu­gárral a nyarat. Es éppen ilyen most a beköszöntött második nyár is. Van aranyos napsugara: az őszi verőfény, bár helylyel-közzel szürke fellegekkel tarkítva; csicsergő madárdala s nincs híjával a szép nem­nek sem. Igaz, hogy a napsugár kissé bádgyadtabb s a madárdal olyan hattyú­dal számba megy, de igy illik az olyan nyárhoz, mely a „vénasszonyok nyara" oóggel van feljegyezve az évszakok nyil­vántartási könyvében. És igy volt ez, amint a kalendárium lábu agglegények beszélik, mindig; haj­danában is összevegyült a madár csicser­gés az őszi zümmögéssel s a vénasszo­nyok nyarát régente is díszítette a tavasz feslö-bimbója. Hanem ezek azt is beszé­lik ám, hogy sok mindent láttak már életükben, csak egyet nem soha: olyan asszonyt, ki készséggel ismeri el, hogy neki is van része ebben a kevés poézist, de sok igazságot rejtő szóban: „vénasszo­nyok nyara." Mert hiába, hölgyeink bármiiyen re­gényes hajlamúak is, igy a Jókai jubi­leum közeledő időszakában sem örömest lennének oly cimü regénynek hősnői, mi­lyen a halhatatlan író egyik kiváló alko­tása a: „Mire megvénülünk , , B, megalakult, a helyi bizottságok szervezése pedig most folyik. Uy helyi bizottságok a kamara területén Komárom, Esztergom, Veszprém, Pápa ós Tata városokban ala­kittatnak. E bizottságokba 10 tagot az ipartestület küld, 2-öt hivatalból jelölnek ki, 4-et azj illető város polgármestere ne­nevez ki, 4-et a kamara, azonkívül benne lesznek a rizottságban a helyi lapok szer­kesztőségének egy egy tagja, és az illető a kerületi bizottságba már bevá­lasztott tagok. A miniszter fölszólli­tására a györmegyei falvak tipikus há­zairól fénykópfölvételeket eszközöltek, hogy ezekhez hasonlók a kiállítási falu­ban is fölállíthatok legyenek. Veszprém­megyében inég folyik a fényképfölvétel. — A költségelőirányzatot, 1894. évre (21,441 frt szükséglet, 12,062 frt fedezet) a közgyű­lés elfogadta. — Pápa város az iparosta­noncz-iskola segélyezését kéri a kamará­tól. Igen érdekes vita után a közgyűlés további elvi határozatát fentartva ki­mondta, hogy tanoncziskolának segélyt nem ad, de az évi munkakiállitásra dija­kat fog kitűzni. — A pápai esperesi kerület rom. kath. tanitóegylet f. hó 12-én d. e. 9 órakor tartja Marcaltön őszi köz­gyűlését, melyre az egylet rendes, alapító és pártoló tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklődök is tisztelettel meghivatnak. Napirend: I. Szentmise hallgatása. H. El­nöki megnyitó. Hl. A mult tavaszi köz­gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. IV. Gaál István pályanyertes munkájának felolvasása. V. Gyakorlati­előadás a beszéd és órtelemgyakorlatból, a tárgyak alakjáról. Előadó : Krem György. VI. Az egylet történetének ismertetése, felolvassa Lakos István. VH. Indítvá­nyok és jelentések tétele. VHI. Gyakor­lati előadás a számtanból. Előadó: Hári Pál. IX. Az ors áágos tanítói nyugdíj alap­jául szolgáló tanítói fizetések felvételénél követendő egyöntetű eljárásnak megbe­szélése. Előadó: Varga József. X. A tag­ságdijak befizetése. Végül megjegyezte­tik, hogy a bírálatok, minden egyes elő­adás bevégzése után, azonnal tehetők meg. Lakos István egyleti jegyző. — Lóverseny. A mai lóverseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik nemcsak városunkban, de a vidéken is. Ha az idő kedvezni fog, sok nézője lesz a versenyeknek, melyekre már huszárezredünk zalaegerszegi osztályából több tiszt és a vidékről is számo­san megérkeztek. — Szüretek. Pápán a nagyhantai szőlőhegyben holnap, kis-bantán f. hó 11-ón szerdán, Somlón pedig e hó 16-án kezdődik a szüret. — Az asphaltmunkálatokat, a Jókai Mór utca keleti sorának gyalogjár­dáján az uszodától a Heykál házig, a hét elején megkezdték. Mint értesülünk, az okt. 3-iki megyei közgyűlés, a város kép­viselőtestületének e tárgyban hozott ha­tározatát megsemmisítette. — Kézimunkakiállitás. A le­ányegylet kézimunka kiállítása tegnap nyit­tatott meg. Mintegy 300 a kiállítók száma és 1500 drb szebbnél szebb kézi munka van kiállítva „a keresk. önképzőkör" helyiséyébin. A sok érdekes kézimunkák közül különös figyelmet érdemelnek Gyarmathy Zsigáné ka­lotaszegi varrottasai, a helybeli j apáca növen­dékek kézi miinkái, majolika festések stb. A kiállítás megtekinthető mindennap 20 kr be­lépti dij mellett. — Társas vacsora és táncz­mnlatság. Az agárverseny és lóverseny alkalmából a „Griff" nagytermében ma este 8 órakor társasvacsora lesz. Egy téritek ára 1 frt 50 kr. A vacsorát tánczmulatság kö­veti, melyen Vörös Jancsi híres győri zene­kara foyja a talpa alá valót húzni. — Kinevezés. Az igazságügyminister Kenessey Aladár veszprémi törvényszéki al­jegyzőt, a veszprémi törvényszékhez jegyzővé kinevezte. Gratulálunk. — Alapszabály jóváhagyás. A veszprém vármegyei tűzoltó szövetség alap­szabályait a belügyminister jóváhagyta. — Iskolai játéktanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az idei iskolai játéktanfolyamot f. hó 9— 14-ig terjedő időre tűzte ki. Városunkból Borsos István főisk. tanár vesz részt e tanfolyamon ós a célból ma Budapestre utazik. I — Vármegyénk alispánja köz­hirró teszi, hogy a legtöbb államadót fizető megyebizottsági tagok 1894. évre érvényes ideiglenes névjegyzéke f. hó 23 tói 30-ig betekinthető és az esetleges felszó­lamlások is beadhatók, mivel a megyei igazoló választmány október hó 31-én fog ülést tartani. f- Kamarai jelentés, A győri keresk. és iparkamara 1892. évi közgaz­dasági viszonyairól szóló terjedelmes je­lentését, melyet lapunk más helyén is­mertetünk, megkapta a kerület minden hatósága, testülete, ipari, kereskedelmi vagy gazdászati jelleggel biró, intézmé­nye, i kamara; tagjai; magán-érdeklődők pedig; a kamara irodájától 2 írtért meg­szerezhetik. (Ajánljuk is megszerzését, mert a kerület ipari, keresk. mezőgazda­sági érdekeinek és adatainak egész leltá­rát és szótárát szerzik meg vele. — Köszönetnyilvánítás. Pollák testvérek kegyesek voltak a „Malbisch Arumim" egyletnek 6 frtot adományozni, mit köszönettel nyugtat Schischa Adolf pénztáros. — Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminister Veszprém városának a köz­vágóhíd ós husvágásról alkotott saahályrende­letót jóváhagyta. — Jegyzői szigorlat. Veszprém­ben f. évi október hó 3. és 4-én tartott közsógjegyzöi szigorlat alkalmával, a szigorlatra jelentkezett 3 egyén közül, csupán Szaiff Zoltán nyert oklevelet, a másik kettő pedig készületlensóg miatt visszautasittato tt. — A pápai leányegyesület f. hó 1 én tartotta első nyilvános előadó ülését a nyári szünet után. Az ülés tár­gya egy pontból állt. Rosenthál Franciska olvasott fel az anyák hivatáséról egy kis érdekes értekezést, mely egész felolvasás­nak tendentiája oda concludált, hogyan nevelhetnek az anyák igazi jellemeket. Az érdekes felolvasás a megjelent hölgy­közönség körében éltalános tetszést ara­tott. —• Szinházi műsor. Vasárnap d. u. Csipke Rózsika, este: Tolonc, Hét­főn : Primadonna (félhelyárakkal), Ked­den: Vasgyáros, Szerdán: Asszonyok bűne, Csütörtökön: utolsó előadásul a Szultán. — Az Athenaeum Képes Iro­dalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 10. füzet az előbbiekhez hasonló diszes kiállításban. E füzetben Felmóry Lajos folytatja a régi magyar iskolázásról irt cik­két ; ezúttal a gyulafehérvári és sárospataki főiskolákat ismerteti s a XVII. századi főis­kolák közmivelödési jelentőségét fejtegeti. A következő cikben: A XVII. «ázad vallásos irodalma cím alatt ííégyesi László Szenei Mol­nár Albert, Geleji Katona István éa Káldi György írod. működését ismerteti életrajzi váz­latok keretében, több uj adattal járulván jel­lemzésükhöz. Bánóczi József Apácai Cseri Já­nosról értekezik, részletesen ismertetvén külö­nösen e lelkes író főművét, az encyclopaediát/ melyben a tudomány minden ágát nemzeti nyelven szólaltatja meg, oly időben, mikor ha­sonló válalkozásra még a németek sem me­részkedtek. A füzet utolsó cikkében Angyal Dávid A XVH. század történetirodalmáról kezd irni, itt még,csak Bethlen Farkas mun­kájáról srólván. A szövegben 10 kisebbna­gyotb kép van: címlapok (Keresztúri Páli Ö?,enci Institut. Apácai Encycl.), szöveglapok (Sienci Zsoltárai és Postilláiból), arcképek (Comenius, Lorántfl Zs., Káldi)sth. Külön mel­lékletül : Balassi Bálint egy levelének hason­mása és Tinódi Cronicájának cimkópe van a füzethez adva. Az Irodalomtörténet füzetenkint 40 krajcárért kapható minden könyvkereske­désben ós kiadóhivatalban (Athenaeum könyv­kiadóhivatala, Budapest, Ferenciek tere 3. sz.) — Nyilvános leszámolás és kö­szönet. A pápai Wahrmann Mór egylet által okt. 2-án rendezett jótékonycólu piknik alkalmá­val kegyesek voltak huFSal, süteménynyel, vi­rággal és gyümölcscsel hozzájárulni :Billitz Fe­renczné, Binét Adóimé, Binét M.-né, Bruder Jó­zsefnó Blum Miksánó, Dringlernó, Deutsch Sámuelné, Deutsch Ignátznó, Fischer Jakabné, Gold Wilmosnó, Gáspár Gáborné, Hockhold Ferenczné, Krausz Teréz, Koréin Józsefné, Krausz Adolfnó, Manheimer Miksáné, Neumann Benőné, Pick Ignátznó, Politzer Gáspárné, Pollák Heinrichné, Pfeifer Józsefné, Rozenber­ger Jakabné, Roth Ferenczné, Stern Mórné, Svach Heinrichné, Svach Karolin, Spitzer Ig­nátznó, Steinhóf Adolfné, Schór Arminné, Dr Stejner Józsefnó, Weisz Sámuelné, Weisz Gé­záné, Weisz Jónásné. Felülfizettek: Barna Ig­natz 5 frt. Fischer Adolfhé, Pápai Ignátz 2—2 frt, Binét Pál, Pfeifer József, 1-40-1-40 frt, id. Lang Ignátz 1-20 írt, Kohn Miksa 1 frt 10 krt, Blumschein Ignátz Bécs, Böhm Sámuel, Eizler Fülöpnó, Grűnvald Julcsa, Gold Wilmos, Gold­stein József, Dr Glück Fülöp, Handsuch Anna, Kárlik Hermán, Pollák Heinrich, id. Schlézin­ger Jakab, Schlézinger Ignátz, Selinka Miksa, Singer Károly, Szukop Károly, Schlézinger Rezső, Hirsch Miksa (Bécs), Weiszmann Mór, Weiler Mihály, Weisz G-éza, Weisz József, 1—1 frt, Binder József, ifj. Rosenberger Ja­kab 90—90 kr. Krausz József leányai, Binét Márkus, 80—80 kr. Binét Lajos, Gróner Ig­nátz, Schlézinger Ádámné, 70—70 kr. Deutsch Ignátz, (Kup) Krausz Adolf, Leitner Mór,Weisz Adolf 60—60 kr. Blum Mór, Deutsch Miksa, Glück Miksa, Lang Ignátz, Müller Sámuel, Özv. Róth Bernáthnó, Stark Lajos, Schreibar Antal, Grieshuber László Bécs, Schvach Henrik 60—50 kr. Binét Adolf, Pick Ignáti, Róth Ferencz, Stern Mór, Weise Sámuel 40—40 kr. Blum Mór, Deutsch Miksa, Megyesi Károly, Kraus« Ede 20—20 kr. összesen 49 frVlO krt. Sütemény Btb. darusításából 39 ft 32 krt, a be­lépti jegyek után befolyt 49ft70kr. A piknik brutto jövödelme e szerint 138 frt 12 kr, ki­adás 37 frt 30 kr, tiszta jövedelem, mely ki­osztásra kerül 100 frt 82 kr. Fogadják as adakozó és elárusító hölgyek é,§ urak, a ren­delő biiottság, a«óva\ ps&uki, ki a nejte*

Next

/
Oldalképek
Tartalom