Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893
1893-10-08
milliós deficitjei helyér* a 9Ö-es évek 28 és 30 millió fölöslegeit állították be. Vajha a törvényhozás is mélyebb figyelmet szentelne a közgazdasági érdekek tárgyalásainak, szomorúan tapasztalhatja azonban az ország, hogy képviselőinek nagy része a kenyér kérdését nem tekinti oly fontos ügynek, mint egy-egy incidenst, melyet muló divatok ós emberi torzsalkodások az örökös közjogi színezések zománcával befuttatva feldobnak napirendre. Ami az iparosok általános helyzetét illeti, mindenekelőtt sajnálkozással említhetjük fel, hogy az ipari szakoktatás reformjának megindult szekere a kezdet kezdetén megsülyedt, £ i . .gy reményeket keltő kezdeményezés, mely minden kamarai kerületnek legalább két ipari tanműhelyt igórt egyelőre, egészen abbamaradt. Hisszük, hogy a legközelebbi jövő megfogja adni mindazon eszközöket, melyeknek 'birtokában Nagymóltóságod a gyakorlati valósulás útjára viheti buldogult nagy elődjének felvetett eszméjén. A nagy ipar-vállalatok helyzetében lényegesebb változást nem jelenthetünk, a magyar ipar-politika áldásos tevékenysége megtermi nyomát a nagyipar mezején. A kisipar folytatja küzdelmét, s rószben abbanhagyja panaszait „az ipartörvóny ellen." Világossá kezd válni, hogy nem azok a törvényszakaszok nyomj ák, hanem maga az élet, sokféle terheivel. A közadók mellett a helypónzek, vásárdijak, vámok, megannyi tűszurások, melyeknek ez az osztály folyton kivan téve. Ugyanazért — a midőn Nagyméltóságod a különböző helypénz-szabályrendeletek s egyéb ily ügyekben véleményünket megkérdezte, nem késtünk indokolt kifejezést adni abbeli nézetünknek, hogy egyes városok közönsége által jövedelemszerzés czóljából a kisiparos osztályra vetett ezen aprólékos adók nem mindig igazságosak. Az iparososztály tapasztalt helyzete leghangosabban sürgeti megvalósulását anaak a tervnek, mely az „adók reformja" hangzatos cím alatt már nem kis idő óta mindenkit kecsegtet. A közlekedés terén a zóna folytatja világhóditását, s államvasutaink jövödelmfízősóge ós üzlet-fejlődése a kibocsájtott vészhireket maga megcáfolja. Vicinális vasutaink tervei azonban csak nem akarnak a lótesülés révéhez érni, igy különösen kamara-kerületünket érdeklöleg évrőlévre hiába.várjuk a Győr-Zircz-VeszprémDombovár irányában tervezett vasútvonal kiépítését, pedig e vonal nagy közgazdasági jelentőséggel birna, s mint vállalat is minden valószínűség izerint hasznot hajtó lenne. Vasutaink forgalma — dacára a külföldön, s részben hazánkban is jó ideig uralgó s a'forgalmat csökkentő kolera járványnak — meghaladta az előző év forgalmi eredményét. Telefonhálózatunk Győrött egyre terjed, s hogy annak áldásos hatását teljes mértékben élvezhessük, csak az volna szükséges, hogy a budapesti és bécsi hálózatba közvetlen bekapcsolást nyerjen. Közutaink elég jók s folyton javíttatnak. Csupán a vízi ut az, mely a legmostohább elbánásban részesül. Értjük a györ-gőnyüi Duna-ágon folyton ismétlődő hajózási mizériákat, melyek dacára annak, hogy Győr szab. kir. város az általa szedett kotratási dijak fejében, kortási munkálatokat teljesített is — az őszi alacsony vízállás mellett évről-évre viszaszatérnek s a forgalmat bizonytalanná teszik. A vasárnapi munkaszünet törvénye immár teljesen átment a közérzületbe és jelentékenyebb panaszokra okot nem szolgáltat. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezéséről alkolott törvény végrehajtása folyamatban van. Sok nehézséggel kell e tekintetben küzdeniük a felügyeletre hivatott hátóságoknak és a vezető közegeknek s huzamosabb idő múlva fog a helyzet konszolidálódni. Valószínűnek látszik már most is, hogy a tulszámban engedólyezttt pénztárak összevonása szükségessé fog válni. Ezekben adunk körvonalakkal általános rajzot az 1892-iki óv közgazdasági helyzetéről, amint az óv átadja befejezett alkotásait, intézményekben lerakott alapfalait, s részben csak felvetett gondolatait a következő számára." KÜLÖNFÉLÉK. — A király nevenapja. Ö Felsége nevenapján a főtemplomban ünnepélyes szentmise volt, melyen Néger Ágoston apátplébános pontifikált. Jelen vo'tak a misén a hon vé.l-huszár tisztikar Perczel József ezredes vezetése mellett, a polgári hatóságok és számosan a hivek közül. — Személyi hirek. Wójnárovits Sándor tábornok, a 2-ik honv. lovasdandár parancsnoka tegnap Pápára árkozett. — Osepei Zoltán Elek tábornok honv. lovassági felügyelő ma érkezik meg ide, hogy a lóversenyen jelen legyen, dr. Hada István püspöki titkár Veszprémből, dr. Fenyvessy Ferenc orszgy. képviselő, Budapestről tegnap városunkba érkeztek. — Október 6. Sötét, mély gyász a magyar nemzet életében ez a nap, melyen a szabadság hős bajnokai, ama félistenek hullottak el, a kikhez hasonlót felmutatni nem tud a történelem. Tegnapelőtt volt 44-ik évfordulója e gyászos napnak. A béke angyala lebegjen az elhunyt hősök emléke felett s a visszaemlékezés élessze bennünk a hazaszeretet szent tüzét! Délelőtt a Ferenciek zárdájában mise volt, melyen számosan jelentek meg. — A pápai főgymnasium építési terve. A „D. P. L." mai száma közli a főgymnasium építésére vonatkozó pályázati hirdetményt. A pálya müvek f. évi dec. 15-ig dr. Darányi Ignác főisk. világi gondnokhoz (Bpest, kor. hercegutca 2) nyújtandók be, hol az építési programm és helyzetrajz is megszerezhető. Az ópitósi programm szerint az épület, mely ugy ópitendö, hogy később esetleg kibővithető legyen, 2 emeletes lesz, a női egy-egy gyöngéd célzást kockáztattak előtte: „Milyen jó magának kisasszony! Mennyire érdeklődik a gróf ur utánna!" Alig néhány hót multán Szálít oly különösnek találta mindenki. Gyermekes jó kedve eltűnt. Nem mosolygott többé, piros arca halavány lett, s az öreg "Weiszkopfnó sokszor sirva találta öt a szoba valamelyik zugában elrejtőzve. Akármint kérdezgette is tőle mi baja, miért oly szomorú? —„a leány nem felelt. Weiszkopfnó anyjának akart irni, de a mint megtudta Száli, nem hagyta. „Csak azt ne tegye, az Istenért csak azt n^! Inkább jó kedvű leszek, ugy mint azelőtt!" Az öreg asszony azonban nsrn nyugodott, utánna járt a dolognak. Jó ideig nem tudott semmit sem kifürkészni. Egy napon déltájt a zsidótemplomhoz akart menni Weiszkopfné, hová egy fényes eskü", "i 3£ lta öt. A mint az utcán egy fogatot pillantott meg, szinte nem is akart szemeinek hinni, — egy fiatal ur jobbján — Szálit látta a hintóban. Száli lesütötte szemeit, — elpirult. Bűnének tudata oly erővel szállotta meg egész valóját, hogy elhomályosodott előtte minden. Eszébe jutott anyjának intő szava, s lelkiismeretében oly nyugtalanságot, oly kinos gyötrődést érzett! A fogat egyszerre megállott, Száli kiszállott belőle, s mint a kit üldöznek, futott, menekült, de maga sem tudta, hogy hová. Szemeit földre szegezte, félt még az emberek tekintetétől is. Egyik utcából a másikba tért, messze-messzire akart - menni, a hol senki sem jár, a hol sanki sem láthatja. A* öreg Weiszkopfné tisztában volt - helyzetta el. Házasietett s várta Szálit. Várta délig, várta estig, de a leány csak nem jött. 4z öie.$ mmy ayi^i&i&b lett, nem volt maradása otthon. Járt-kelt az utcákon, majd ismét hazatárt, de Szálinak se híre se hamva. — Késő este, midőn már a kétségbeesés környezte, irni akart Spitzernének, de nem volt ereje hozzá. A mint elnyomta az álom, rémképeket látott, s a mint felvirradt, félelem vett rajta erőt, remegés fogta ol. Végre megvirradt. S a mint a házban jártak-keltek mér az emberek, bekopogtat "Weiszkopfnéhoz az egyik szomszédasszony s félve kérdi itthon van-e Száli? — S midőn az öreg asszony kezébe adja a „Magyar Újságot" Weiszkopfné olvassa a hirek között: „Hidlámsirban. Tegnap oute hét óra tájban a Alargithidról egy leány ugrott a Dunába, s a habok közt nyomtalanul eltűnt. A* öngyilkos leány barna ruhát viselt. A hídon fekete kalapot, fehér fátyolt és hangjegytartót hagyott, melyben egy Spitzer Náthánnénak Ilkavárra czimiett levelet találtak." Csak annyit tudott az öreg asszony mondani: „Ö volt!" — s aztán eszméletét vesztve rogyott a földre. Az ilkavári kis boltban az országút mentén Spitzernó csak tovább méri a pálinkát, de a mint a péntek este beáll, meggyújtja asztalán a két szál gyertyát, kibontogatja leánya levelét, mibe csak ec van irva: „Bocsáss meg és imádkozz értem." — szivéhez szorítja, összecsókolja a levelet, s imádkozik leányáért, s imádkozik, hogy megmenté Isten a gyalázattól. Szezon apróság. Poéták és természettudósok egyöntetű véleménye, hogy az ősz, a lassú hervadás időszaka. Van aztán egy közópvéleményj melyben kevés ugyan a poézis s i természettudományokból is 'hiányzik, a szinház felé néző homlokzattal és fő bejárattal, esetleg nagyobb szárnynyal a Jókai utcai oldalon. Az épületben lesz 10 tanterem, 1 rajz-, 1 physicai-, 1 chemiai-, 1 közös készleti-, és 1 természetrajzi terem ; 1 tanári terem egyúttal kézi könyvtár ; igazgatói iroda, értekező szoba, ifj. könyvtár, történet phil. múzeum, ének ós zeneterem; külön a tanhelyiségektöl kapus lakás, szolgaszobák, closettek. Tornacsarnok, mely diszterem helyett is szolgál, külön épületbe jön, de mégis összekötve a főépülettel. — Agárverseny. Pápa és vidéke agarászegylet tegnap tartotta ez évi kölyök-agárversenyót a p.-gyimóti határban. A versenyen az első dijat (egy ezüst mocca-készlet és 10 drb arany) nyerte Perczel József ezredes Szellő nevü agara, a második „dijat pedig (5 drb arany ós a tétek) br. "Wimpfen Iván őrnagy Vigyázz nevü agara vitte el. A versenyeknek a legszebb verőfényes őszi idő kedvezett; részt vettek benne a vidék agár sport kedvelői nagy számban, ugy hogy 40 urlovas lovagolt a nyul után, de mi főképp élvezetessé tette a napot az, hogy igen sok bájos hölgy volt künt és fogatjaikról szemlélték a versenyt. Ott voltak: Bókássy Károlynó leányával, Szabadhegyi Kálmánná leányával, Percei ezrédesnó leányával, báró Wimpffen őrnagynó leányával, Weber igazgatónő leányával, Pentz Józsefnó leányával, Kiss Vilma ós Pentz Elizzel, Barthalos leányával, Berger Anna és Abt Klotilddal, Vagner ispánná leányával stb. Nagyban fokozta a verseny kedélyességét az, hogv a nök 12 órakor, a pihenő alatt egész táborias plaidek n és pakrócokon terítve, kitűnő ételekkel és italokkal vendégelték meg a társas ígot. Két szerencsésen végződő baleset is törtónt a versenyen. Ugyanis a nyul utáni hajtás közben a legsebesebb carriérban két urlovas lovastól együtt felbukott. A néző közönség ijedtségén kivül mi sem történt és a lovasok lovaikra ujra felpattanva, folytatták tovább a legjobb kedvvel az agarászatot. — Ő Felsége nóvünnepe alkalmából a veszprémi székesegyházban isteni tisztelet tartatott október 4-ón. Az isteni tiszteleten megjelent a vármegye, városi, törvényszéki és járásbirósági tisztikar, a helyben állomásozó tisztikar és számos egylet és testület. Az egyházi szertartást báró Hornig Károly megyés püspök végezte fényes segédlettel. Az nap délben a megyés pübpöknél 80 terítékű diszes ebéd volt. Az első felköszöntöt a vendégszerető háziúr mondotta a királyra ós annak családjára, mit a jelenvoltak felállva hallgattak végig és zajosan megéljeneztek. — A győri keresk. és iparkamara közgyűléséről. A szept. 28-ki közgyűlésről röviden a következőket közöljük: A milleniumi kiállítás tárgyában jelenti a titkár, hogy a kerületi bizottság mindezek dacára megáll s ha müszótárilag nem is, de társadalmilag elfogadott. Ez az uralgó vélemény az őszt, a vénasszonyok nyarának nevezi. Teljes életemben tisztelettel adóztam a kornak, úgyannyira, hogy a mi derék tudósaink sem foglalkoznak nagyobb előszeretettel az ősrégészeti leletekkel, mint a milyen tiszteletet gerjeszt bennem egy női fő, melyet a természet hava ezüst koronával . . . de . . . de minden tisztelet hajlamaim dacára is, a „vén asszonyok nyara" elnevezésben legjobban szeretem jelző nélkül az asszonyt, s napsugárral a nyarat. Es éppen ilyen most a beköszöntött második nyár is. Van aranyos napsugara: az őszi verőfény, bár helylyel-közzel szürke fellegekkel tarkítva; csicsergő madárdala s nincs híjával a szép nemnek sem. Igaz, hogy a napsugár kissé bádgyadtabb s a madárdal olyan hattyúdal számba megy, de igy illik az olyan nyárhoz, mely a „vénasszonyok nyara" oóggel van feljegyezve az évszakok nyilvántartási könyvében. És igy volt ez, amint a kalendárium lábu agglegények beszélik, mindig; hajdanában is összevegyült a madár csicsergés az őszi zümmögéssel s a vénasszonyok nyarát régente is díszítette a tavasz feslö-bimbója. Hanem ezek azt is beszélik ám, hogy sok mindent láttak már életükben, csak egyet nem soha: olyan asszonyt, ki készséggel ismeri el, hogy neki is van része ebben a kevés poézist, de sok igazságot rejtő szóban: „vénasszonyok nyara." Mert hiába, hölgyeink bármiiyen regényes hajlamúak is, igy a Jókai jubileum közeledő időszakában sem örömest lennének oly cimü regénynek hősnői, milyen a halhatatlan író egyik kiváló alkotása a: „Mire megvénülünk , , B, megalakult, a helyi bizottságok szervezése pedig most folyik. Uy helyi bizottságok a kamara területén Komárom, Esztergom, Veszprém, Pápa ós Tata városokban alakittatnak. E bizottságokba 10 tagot az ipartestület küld, 2-öt hivatalból jelölnek ki, 4-et azj illető város polgármestere nenevez ki, 4-et a kamara, azonkívül benne lesznek a rizottságban a helyi lapok szerkesztőségének egy egy tagja, és az illető a kerületi bizottságba már beválasztott tagok. A miniszter fölszóllitására a györmegyei falvak tipikus házairól fénykópfölvételeket eszközöltek, hogy ezekhez hasonlók a kiállítási faluban is fölállíthatok legyenek. Veszprémmegyében inég folyik a fényképfölvétel. — A költségelőirányzatot, 1894. évre (21,441 frt szükséglet, 12,062 frt fedezet) a közgyűlés elfogadta. — Pápa város az iparostanoncz-iskola segélyezését kéri a kamarától. Igen érdekes vita után a közgyűlés további elvi határozatát fentartva kimondta, hogy tanoncziskolának segélyt nem ad, de az évi munkakiállitásra dijakat fog kitűzni. — A pápai esperesi kerület rom. kath. tanitóegylet f. hó 12-én d. e. 9 órakor tartja Marcaltön őszi közgyűlését, melyre az egylet rendes, alapító és pártoló tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklődök is tisztelettel meghivatnak. Napirend: I. Szentmise hallgatása. H. Elnöki megnyitó. Hl. A mult tavaszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. IV. Gaál István pályanyertes munkájának felolvasása. V. Gyakorlatielőadás a beszéd és órtelemgyakorlatból, a tárgyak alakjáról. Előadó : Krem György. VI. Az egylet történetének ismertetése, felolvassa Lakos István. VH. Indítványok és jelentések tétele. VHI. Gyakorlati előadás a számtanból. Előadó: Hári Pál. IX. Az ors áágos tanítói nyugdíj alapjául szolgáló tanítói fizetések felvételénél követendő egyöntetű eljárásnak megbeszélése. Előadó: Varga József. X. A tagságdijak befizetése. Végül megjegyeztetik, hogy a bírálatok, minden egyes előadás bevégzése után, azonnal tehetők meg. Lakos István egyleti jegyző. — Lóverseny. A mai lóverseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik nemcsak városunkban, de a vidéken is. Ha az idő kedvezni fog, sok nézője lesz a versenyeknek, melyekre már huszárezredünk zalaegerszegi osztályából több tiszt és a vidékről is számosan megérkeztek. — Szüretek. Pápán a nagyhantai szőlőhegyben holnap, kis-bantán f. hó 11-ón szerdán, Somlón pedig e hó 16-án kezdődik a szüret. — Az asphaltmunkálatokat, a Jókai Mór utca keleti sorának gyalogjárdáján az uszodától a Heykál házig, a hét elején megkezdték. Mint értesülünk, az okt. 3-iki megyei közgyűlés, a város képviselőtestületének e tárgyban hozott határozatát megsemmisítette. — Kézimunkakiállitás. A leányegylet kézimunka kiállítása tegnap nyittatott meg. Mintegy 300 a kiállítók száma és 1500 drb szebbnél szebb kézi munka van kiállítva „a keresk. önképzőkör" helyiséyébin. A sok érdekes kézimunkák közül különös figyelmet érdemelnek Gyarmathy Zsigáné kalotaszegi varrottasai, a helybeli j apáca növendékek kézi miinkái, majolika festések stb. A kiállítás megtekinthető mindennap 20 kr belépti dij mellett. — Társas vacsora és tánczmnlatság. Az agárverseny és lóverseny alkalmából a „Griff" nagytermében ma este 8 órakor társasvacsora lesz. Egy téritek ára 1 frt 50 kr. A vacsorát tánczmulatság követi, melyen Vörös Jancsi híres győri zenekara foyja a talpa alá valót húzni. — Kinevezés. Az igazságügyminister Kenessey Aladár veszprémi törvényszéki aljegyzőt, a veszprémi törvényszékhez jegyzővé kinevezte. Gratulálunk. — Alapszabály jóváhagyás. A veszprém vármegyei tűzoltó szövetség alapszabályait a belügyminister jóváhagyta. — Iskolai játéktanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az idei iskolai játéktanfolyamot f. hó 9— 14-ig terjedő időre tűzte ki. Városunkból Borsos István főisk. tanár vesz részt e tanfolyamon ós a célból ma Budapestre utazik. I — Vármegyénk alispánja közhirró teszi, hogy a legtöbb államadót fizető megyebizottsági tagok 1894. évre érvényes ideiglenes névjegyzéke f. hó 23 tói 30-ig betekinthető és az esetleges felszólamlások is beadhatók, mivel a megyei igazoló választmány október hó 31-én fog ülést tartani. f- Kamarai jelentés, A győri keresk. és iparkamara 1892. évi közgazdasági viszonyairól szóló terjedelmes jelentését, melyet lapunk más helyén ismertetünk, megkapta a kerület minden hatósága, testülete, ipari, kereskedelmi vagy gazdászati jelleggel biró, intézménye, i kamara; tagjai; magán-érdeklődők pedig; a kamara irodájától 2 írtért megszerezhetik. (Ajánljuk is megszerzését, mert a kerület ipari, keresk. mezőgazdasági érdekeinek és adatainak egész leltárát és szótárát szerzik meg vele. — Köszönetnyilvánítás. Pollák testvérek kegyesek voltak a „Malbisch Arumim" egyletnek 6 frtot adományozni, mit köszönettel nyugtat Schischa Adolf pénztáros. — Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminister Veszprém városának a közvágóhíd ós husvágásról alkotott saahályrendeletót jóváhagyta. — Jegyzői szigorlat. Veszprémben f. évi október hó 3. és 4-én tartott közsógjegyzöi szigorlat alkalmával, a szigorlatra jelentkezett 3 egyén közül, csupán Szaiff Zoltán nyert oklevelet, a másik kettő pedig készületlensóg miatt visszautasittato tt. — A pápai leányegyesület f. hó 1 én tartotta első nyilvános előadó ülését a nyári szünet után. Az ülés tárgya egy pontból állt. Rosenthál Franciska olvasott fel az anyák hivatáséról egy kis érdekes értekezést, mely egész felolvasásnak tendentiája oda concludált, hogyan nevelhetnek az anyák igazi jellemeket. Az érdekes felolvasás a megjelent hölgyközönség körében éltalános tetszést aratott. —• Szinházi műsor. Vasárnap d. u. Csipke Rózsika, este: Tolonc, Hétfőn : Primadonna (félhelyárakkal), Kedden: Vasgyáros, Szerdán: Asszonyok bűne, Csütörtökön: utolsó előadásul a Szultán. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 10. füzet az előbbiekhez hasonló diszes kiállításban. E füzetben Felmóry Lajos folytatja a régi magyar iskolázásról irt cikkét ; ezúttal a gyulafehérvári és sárospataki főiskolákat ismerteti s a XVII. századi főiskolák közmivelödési jelentőségét fejtegeti. A következő cikben: A XVII. «ázad vallásos irodalma cím alatt ííégyesi László Szenei Molnár Albert, Geleji Katona István éa Káldi György írod. működését ismerteti életrajzi vázlatok keretében, több uj adattal járulván jellemzésükhöz. Bánóczi József Apácai Cseri Jánosról értekezik, részletesen ismertetvén különösen e lelkes író főművét, az encyclopaediát/ melyben a tudomány minden ágát nemzeti nyelven szólaltatja meg, oly időben, mikor hasonló válalkozásra még a németek sem merészkedtek. A füzet utolsó cikkében Angyal Dávid A XVH. század történetirodalmáról kezd irni, itt még,csak Bethlen Farkas munkájáról srólván. A szövegben 10 kisebbnagyotb kép van: címlapok (Keresztúri Páli Ö?,enci Institut. Apácai Encycl.), szöveglapok (Sienci Zsoltárai és Postilláiból), arcképek (Comenius, Lorántfl Zs., Káldi)sth. Külön mellékletül : Balassi Bálint egy levelének hasonmása és Tinódi Cronicájának cimkópe van a füzethez adva. Az Irodalomtörténet füzetenkint 40 krajcárért kapható minden könyvkereskedésben ós kiadóhivatalban (Athenaeum könyvkiadóhivatala, Budapest, Ferenciek tere 3. sz.) — Nyilvános leszámolás és köszönet. A pápai Wahrmann Mór egylet által okt. 2-án rendezett jótékonycólu piknik alkalmával kegyesek voltak huFSal, süteménynyel, virággal és gyümölcscsel hozzájárulni :Billitz Ferenczné, Binét Adóimé, Binét M.-né, Bruder Józsefnó Blum Miksánó, Dringlernó, Deutsch Sámuelné, Deutsch Ignátznó, Fischer Jakabné, Gold Wilmosnó, Gáspár Gáborné, Hockhold Ferenczné, Krausz Teréz, Koréin Józsefné, Krausz Adolfnó, Manheimer Miksáné, Neumann Benőné, Pick Ignátznó, Politzer Gáspárné, Pollák Heinrichné, Pfeifer Józsefné, Rozenberger Jakabné, Roth Ferenczné, Stern Mórné, Svach Heinrichné, Svach Karolin, Spitzer Ignátznó, Steinhóf Adolfné, Schór Arminné, Dr Stejner Józsefnó, Weisz Sámuelné, Weisz Gézáné, Weisz Jónásné. Felülfizettek: Barna Ignatz 5 frt. Fischer Adolfhé, Pápai Ignátz 2—2 frt, Binét Pál, Pfeifer József, 1-40-1-40 frt, id. Lang Ignátz 1-20 írt, Kohn Miksa 1 frt 10 krt, Blumschein Ignátz Bécs, Böhm Sámuel, Eizler Fülöpnó, Grűnvald Julcsa, Gold Wilmos, Goldstein József, Dr Glück Fülöp, Handsuch Anna, Kárlik Hermán, Pollák Heinrich, id. Schlézinger Jakab, Schlézinger Ignátz, Selinka Miksa, Singer Károly, Szukop Károly, Schlézinger Rezső, Hirsch Miksa (Bécs), Weiszmann Mór, Weiler Mihály, Weisz G-éza, Weisz József, 1—1 frt, Binder József, ifj. Rosenberger Jakab 90—90 kr. Krausz József leányai, Binét Márkus, 80—80 kr. Binét Lajos, Gróner Ignátz, Schlézinger Ádámné, 70—70 kr. Deutsch Ignátz, (Kup) Krausz Adolf, Leitner Mór,Weisz Adolf 60—60 kr. Blum Mór, Deutsch Miksa, Glück Miksa, Lang Ignátz, Müller Sámuel, Özv. Róth Bernáthnó, Stark Lajos, Schreibar Antal, Grieshuber László Bécs, Schvach Henrik 60—50 kr. Binét Adolf, Pick Ignáti, Róth Ferencz, Stern Mór, Weise Sámuel 40—40 kr. Blum Mór, Deutsch Miksa, Megyesi Károly, Kraus« Ede 20—20 kr. összesen 49 frVlO krt. Sütemény Btb. darusításából 39 ft 32 krt, a belépti jegyek után befolyt 49ft70kr. A piknik brutto jövödelme e szerint 138 frt 12 kr, kiadás 37 frt 30 kr, tiszta jövedelem, mely kiosztásra kerül 100 frt 82 kr. Fogadják as adakozó és elárusító hölgyek é,§ urak, a rendelő biiottság, a«óva\ ps&uki, ki a nejte*