Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-08-27

Hogy mit rejteget a jövő számunkra? tudni nem lőhet, de tisztába kell lenni aziránt magunkkal, hogy az egészségügy célba vett országos rendezése oly terhe­ket fog a városok nyakára rakni, a me­lyek mindenesetre jóval nagyobbak lesz­nek az eddig viselteknél. Különösen nálunk fog az egészség­ügy nagy költséget igényelni, nálunk, hol eddig ez az ügy, a város mostoha gyermeke, mert a mig például, a köz­igazgatási kiadások 28,000 frtra rúgnak, a közoktatásra (a felemelt és előbb emiitett bitfelekezeti iskolajárulékkal együtt) kerekszám 20,000 frtot költünk, ugy az. előirányzatban különféle tótelek alatt felvett, de a közegészség ügyét szol­gáló kiadások csak 2000 forint körül vannak. Az egészségügy rendezése és arra való tekintettel, hogy nekünk a mult idők nagy botlásait és mulasztásait kell a lehetőség szerint helyrehozni, fejeztük ki fentebb azt a meggyőződésünket, hogy költségvetésünk szükségleti részét szű­kebb korlátok közé szorítani nem lehet s a községi pótlók ez időszerinti száza­lék magasságát még jó időig épségben tartanunk" kell. Hazai fürdőink. Egy évkönyv fekszik előttünk, mely úgy adatainál, mint a benn foglalt érteke­zéseknél fogya a nagy közönség érdeklő­dését is méltán felkeltheti. A balneologiai egyesület 1893-iki évkönyve ez, melyet az egyesület főtitkára: Dr. Löiv Sámuel, vá­rosunk szülötte állított össze nagy szorga­lommal és adott ki egy 272 oldalra terjedő vaskos kötetben. Első sorban a könyv élén közölt alapszabályokból értesülünk a balneologiai egyesület czéljairól, melyek a legáltaláno­sabb elismerésre s a legföltétlenebb dicsé­retre tarthatnak igényt. íme: Az egyesület czélja: a) a balneolo­giát és annak segédtudományait mivelni és népszerűsíteni, b) a hasai fürdőket és ásványvizeket ismertetni és irántuk érdekelt­séget kelteni, c) a hazai fürdők és ásvány­vizek kezelésének javítását előmozdítani, cl) a hazai fürdők közös érdekeit erkölcsileg támogatni, e) a fürdőorvosokat, fürdőtulaj­donosokat és bérlőket, úgy magukközt, valamint a gyakorló orvosokkal érintke­zésbe hozni. Az egyesület minden évben országos congressust tart és ugyancsak minden évben működéséről évkönyvet ad ki, az egyesület "igazgatótanácsának ezidei elnöke Dr. Taupzer Viltnos egyetemi tanár, al­elnökei : Dr. Bókai Árpád, Dr. Schwimmer Ernő egyetemi tanárok. Az egyesület ve­gyes tagjaínak száma (orvostudományi és gazdasági osztály) 275. Az 1893. évi congressus márczius hó 20-án, 21-én és 22-én tartatott meg, mely alkalommal a hazai balneologiának számos, í'elettébb fontos ügye került tárgyalásra, egyszersmind érdekeinek előmozdítására beszédünk"kezdete és refraine-je ez volt: Ah Klemmy! Ah Jenny! Elővettük összes ideáljaink arcké­peit és szánó mosolylyal forgattuk keze­ink közt. Hogy elhomályosultak azok Kle­mentine ós Eugenia mellett. — Nézd csak a bájos Olga, meg a szőke Margit, a kikért majd meghaltam a télen ! — szólt Alfred. — Nini, a büszke Dora, meg a kacér Izabella, a kikbe oly őrülten belebolon­dultam — mondtam én. — Hogy is tudtam csak őket szeretni! — Hiszen mi nem is tudtuk eddig, milyen a valódi női szépség s mi az igazi szerelem! Igy ömlengtünk, áradoztunk mi még a vacsora alatt is, melyet majdnem érin­tetlenül hagytunk mind & ketten. Most láttuk csak, milyen borzasztó szerelmesek vagyunk. Túlzás nélkül mondhatom, hogy egy bakfis nem várja türelmetlenebbül és iz­gatottabban az első táncvigalmat, mint mi az Anna-bál estélyét. Hajói emlékszem, aznap mind a ketten összevesztünk a bor­bólylyal, hogy nem elég szépen fésülte meg hajzatunkat. Most tudom, hogy a borbély teljesen ártatlan volt. Toiietteünk rendbehozása, úgy hiszem, teljes két óráig tartott s ennek dacára ón az erszényemet, Alfred a párfumejét felejtette otthon. Természetesen azon este egyikünk sem evett vacsorát. Összesen 16 tourt, a co­tillont B a második négyest táncoltuk imádott hölgyeinkkel. Oly tűzzel s oly hatalmas szenvedélylyel táncoltunk, hogy még ma is csodálója, miként vehettük másnap .hasznát a lábainknak. Mikor hajnali 4 órakor karonfogva kisértük han^n Klemmyt, Fred Eugéniát, sok hasznos és fontos lépés történt. .Ezek közül felemlítjük a következőket: 1. A közoktatásügyi minister a bal­neologiai egyesület feliratát figyelembe véve, ígéretet tett, hogy oda fog hatni, mi­szerint a balneologiai szakszerű tanítására külön önálló tanszék rendszeresítessék. Dr. Bókai Árpád az orvosi íacultáson már az egyetemi év második semesteráben a bal­neologiáról rendszeres előadásokat tartott. A kereskedelemügyi minister a bal­neologiai egyesület felterjesztésére a ma­gyar fürdők hirdetéseit a M. á. v. vaggonjai­ban önköltségi áron közölni rendelte s a forgalmi viszonyokat, a vasúti menetrend czélszerü megváltoztatásával előnyösen ja­vította. 3. Az egyesület közreműködésével javultak a hazai fürdőkben a meteorológiai észleletek. 4. Az egyesület felterjesztésére a földmivelésügyi minister üdülési telepe­ket létesített. b. Lépéseket tett, hogy Sárosmegyé­ben Sóóvár községben nagy szabású sós­fürdő létesíttessék. 6. Végül még — bár eddig szerény keretűnek mondható — irodalmi tevékeny­séget fejtett ki. Ezen irodalmi munkásság legjelentő­sebb termékeinek egy részét olvashatjuk a balneologiai egyesület ez idei évkönyvében, melynek, a benne közölt tudományos becsű értekezések második nagyobb felét képezik. Első helyen kell említenünk Dr. Bó­kai Árpád kiváló érdekességü dissertatió­ját, melyben a hazai fürdőket a külföldiek­kel összehasonlítja, folytatásául a mult év­ben ugyan e tárgyról tartott s nagy feltű­nést keltett értekezésének. Dr. Bókai szépen, világosan és meg­győzően tünteti íel, hogy úgy a belsőleg használt gyógyvizek, mint a külső fürdő­gyógymódok tekintetében Magyarország éppen nincs a külföldre utalva s buzdítja a magyar közönséget, hogy ne seregeije­nek a külföldi fürdőkre, hanem virágoz­tassák fel a lehető legtömegesebb látoga­tásukkal a hazai fürdőket, melyek a kül­földieknek határozott aequivalensei. A bal­ueotherapikus hatáuyokról szólva, bővebben tárgyalja a hideg vizkűrát, melyből érde­kesnek tartjuk e helyen közölni a követ­kező, minket ís közelebbről érdeklő passust: „Nem akarok itt a magyarok által látoga­tott Wörishofenről szólani, hová a durván empirikus kumzslónak, páter Kneipp-nek tor­túráit elszenvedni annyi hiszékeny, egész­ségével könnyelműen játszó ember tódul, nem gondolva meg azt, hogy a helyes gyógykezelésnek a helyes diagnózis az egye­dül biztos alapja, a melynek felállítására pedig köztudomás szerint ama kegyes pap egyáltalában nem képes.' 1 A kinek hideg viz kúrára van szük­sége, úgymond — menjen a gyünyörü Ma­rillavölgy-be, ebbe a kis magyar Eade­gundba. Fejleszazük Koritniczát, a feketehegyi és Igló-füredi fürdőt, úgy nem lesz szük­ségünk a külföldre. A meleg (hév) gyógy­fürdők közt is a külföldiekkel bátran ve­tekedik Stubnya, Daruvár, Keszthely-Héviz stb. A földes hévvizek közül kiválók Szklenó és a budapesti Sáros fürdő. Kénes fürdők: Herkules fürdő, Pöstyén, Margitsziget, Lukács és Császár fürdő. Elsőrendű sósforrások: Herhdes fürdő, Szobráncz és a Csizi fürdő. A szénsavas fürdők közül felemlíti Szliácsot, Tárcsát, Lullót, Borszéket, Élőpatakot, Tus­nádot és Balatonfüredet, mely utóbbinak ás­ványvizével is készülnek szénsavas fürdők. A vasgáliczos ásványvizek közül pedig Pá­rádat és Erdöbényét. Van még hazánkban számos kitűnő gyógyhatású lápfürdő, mint Tátrafüred, Buziás Lubló, Borszék stb. Dr. Bókainak a kongressuson tartott eme előadása külön lenyomatban az ösz­szes magyarországi orvosoknak megkül­detett. Az évkönyvben foglalt értekezések közül felemlítjük meg a következőket: Dr. Ehrenreich Jenő: A karlsbadi és néhány hazai ásványvíz befolyásáról a gyomormoz­gásokra. Dr. Salgó Jakab: Ideg és elmeba­jok balneotherapiája. Dr.Bruck Jakab: A női bántalmak helyi kezelése fürdőkben. Dr. Tuszkai Ódon: A vízkezelés a nőgyógyá­szaiban és szülészetben. Dr. Szilvássy Já­nos: a borszéki hideg fürdők élettani hatá­sáról. Dr. Hankó Vilmos: A magyar ás­ványvizek kezelése és kiállítása. Érdekesnek tartjuk e czikkből felem­líteni — a magyar ásványvizek elterjedett­ségére vonatkozólag — hogy a Hunyady János keserüvizből évente 1 millió, a bor­széki vízből több mint 3 millió, a mohai Agnes vizből másfél millió palaczk került forga­lomba. Az évkönyvben olvasható még „egy a fürdők összes viszonyait" felölelő, (ha­tározottan üdvösnek mondható) törvényja­vaslat s annak hosszú tárgyalása és be­ható megvitatása a kongressuson. Végül közölve van egy érdekes ki­mutatás a „magyar fürdők látogatottságáról az utolsó három évben" (1890—92). Dr. Bo­leman Istvántól. A 8 budapesti ásványvizfürdőben ösz­szpsen másfél millió ember fürdött meg 90— 92-ben. 65 nevesebb magyarfürdőben összesen megfordult állandó és átutazó ven­dég, 1890-ben 55 ezer, 1891-ben 56 ezer> 1892-ben 62 ezer. Ezen adatok mellett czikkiró szomo­rúan konstatálja, hogy pl. egy külföldi fürdőt, pl. Wiesbadent kétszer annyi vendég keres fel, mint 65 magyar fürdőt. A magyar fürdőkön 1890-ben 9700, 91- ben 9900, 92-ben több mint 10000 kül­földi fordult meg. Legtöbb vendégje volt Herkulesfürdö-nekV 7019. Trencsén-Teplicz­nek: 5025, Pöstyén-nek: 3482 és Balaton-' füred-nek: 2t>93. Balatonfüreden' kivül a dunántúli für­dők közül a mult évben Keszthely-Hévizet 540, Kenését 386.,; Almádit 382, Siófokot 1300 és Tárcsát 1020 vendég látogatta. Ugy látszik, hogy a magyar közönség kezd tudatára ébredni annak, hogy a ma­gyar fürdők kiállják a versenyt a külföl­diekkel, hogy pénzét itthon is elköltheti egészségének visszaszerzésére és evvel ne­mes ügyet szolgál. Örömmel halljuk, hogy ez évben nagyobbszabásu mozgalom indult meg, hogy különösen a balatoni fürdőket minden kitelhető módon fejleszszék, felvi­rágoztassák s a hasonló külföldi (tengeri) fürdők magas színvonalára emeljék. Ugy legyen. Dr. arany sugárinál oly büszkén lépdeltünk a viruló park szines kavicsain, mintha egy birodalmat hódítottunk volna meg. Az uton hazafelé, kalandos phanta­siával, már megbeszéltünk egy fényes uti­tervet, nászutazásunk programmját. Fi­ume, Abbázia, Velence, Milánó, Róma, Nápoly ..... ah! * * * A fürdő saison után 6 hónapig nem láttuk a Günther leányokat, nem hal­lottunk róluk semmit. "Ügy farsang végén az Ország-Világ Hymen rovatában ezt olvastuk: Eljegyezte: Deósi Kovács Endre földbirtokos Deesen Günther Eugenia k. a. t Budapestről. — Dr. Balogh Elemér fővárosi ügyvéd Günther Klementine k. a. t. Hiába rajzolnám buskomorságunkat, hiába mondanám, hány álmatlan éjszakát töltöttünk, minő gyilkossági és öngyil­kossági terveket kovácsoltunk, nem nyújt­hatnék halvány fogalmat sem elkesere­désünkről. Azt látni kellett' volna. Sok habozás és még több tervezgetés után — sértett hiúságunk sugallatából — arra a gondolatra jöttünk, hogy hamis eljegy­zési kártyákat nyomatunk s béküldjük a Günther kisasszonyoknak. Az elhatá­rozást követte a tett. Mit gondolnak Önök, választhattunk volna-e jegyeseink­nek szebb neveket: Dr. Kenései Alfred és Gyulai Melitta jegyesek. Dr. Baross Ferenc és Lengyel Adrienné jegyesek. Harmadnapra két kis illatos borítékban két irott névjegy érkezett címünkre. Eu­genia és Klementine nevén kivül csak e kib betű y°lt mindegyiken: p. f, — N*. gyon megörültünk nekik. Most is ott őrizzük őket titkos levelezéseink közt. * * * Mult nyáron Koritnyiczán voltunk. Az Anna-bál előtt egy héttel történt. Én és Fred a képes folyóiratokat lapozgat­tuk az olvasóteremben. Egyszerre Fred elém tárja az Ország Világot és a Hymen rovatot mutatja. Az első sorokban ezt olvastam: Nőül* vette: Bolgár Károly kecskeméti szolgabíró Günther Eugenia k. a. t. — Martin Ede nagykereskedő Günther Klementine k. a. t. Én és Alfred egymásra néztünk. Földbirtokos helyett szolgabíró, ügyvéd helyett nagykereskedő. Hm, hm. Nem mondhatnám, hogy e hír nem lepett meg bennünket túlságosan. De azt viszont bátran, minden lelkiismeret furdalás nél­kül merem állítani, hogy nem nagy időbe került, míg megvigasztalódtunk. Kérem szépen, hisz Koritnyiczán oly pompásan lehet mulatni. Az Anna-bálon már fülig belesze­rettem egy budapesti malomtulajdonos szőke leányába Erzsikébe, Fred pedig ugyancsak egy budapesti gazdag nagy­kereskedő barna leányába Katicába. Ha nem csalódom, akkor azt kívántuk, hogy ezekkel a leányokkal tánc közben meg­halni, a legszebb halál volna, a mit egy­általában elképzelni, vagy kitalálni lehet­séges. Ma már egyikünk sem tudná meg­mondani, kit szerettünk jobban, én Er­zsikét-e, vagy Klemicát, Fred Eugeniát-e vagy Katicát. Igazán roppant kiyáncsiak vagyunk megtudni, ebben a fürdő saiaon­ban kik lesznek imádott ideáljaink. De azt meg már éppen lázas kíváncsisággal > Í2 ,l Ög* t 1 | u k > hogy hát tulajdonképen, vég* tére is, í }* i$M 9*»*, % m feleségünk. A ménfői légyott. —• István napja. — Győrtől Ménfő egy cigarettnyire; Pápától egy szivarnyira van. De ha egy egész trafikot is kilehetne szívni, mig az ember a ménfői kastélyba érkezik, a tá­volságnak hőséggel vegyes kellemetlensége csak fokozza a ménfői sejour élveit, fő­leg ha a sejour István napra esik, mikor Győr ós Pápa más vidékkel egyetemben légyottot adhat egymásnak a ménfői ven­dégszerető kastélyban. Ilyen légyott volt az idén is Bezerédj István neve napján. A legszebb női virágok üdvözletét kapta az érkezett, kit ugy elhalmoztak szíves lá­tással, mintha a legdrágább Stoff lett volna Gersön üzletéből. A jelenvoltakat ugy a mint [a tollúnk alá jönnek, itt kö­Özv. Bezerédj Kálmánná családfő, Bezerédj István ós neje, Bezerédj Kovács Lídia ós gyermekei, Bezerédj Sándor Kis­Görbö, Bezerédj Ödön ós családja, Beze­rédj Lajos és neje, Bezerédj László Kis­Gőrbö, özv. Bókássy Károlyné és leánya, Götzen grófné és két leánya. Laszberg Rezső, Szabadhegyi Kálmán ós családja, Chernél Antal neje Bezerédj Sarolta Tö­mörd Vasm., Jaross Sándor főhadnagy neje Mocsiiry Mici, Mocsáry Jenő nejével Tóthről. Goda Béla, Néger, Fenyvessy, Mészáros Sándor és neje, Mocsáry só­gornőjével, Fittler pozsonyi táblabíró ós leányai, palini.InkeyMundics. és k. kama­rás, Iukey Adorján, Meizner .Ernőné,' Nagy Pál, ifj. Kautz Gyula min. fog., Baji Ödön és fivére, Ányos Aladár, Gál Ödönné szül. August Ilona, Irón le­ánya, Hunkár Sándor, Dénes, Szily Zoltán városi ügyész, br. Bothmer, dr. Tury, Hets Béla, Fischer Sándorné ós leányai, Kovács Ilona, Jolán. Az egész fényes társaság este pom­pás élvezetben részesült. A kedves háziak kedvesen lepték meg a háziurat. Az üveg­házból pompás kis színházat teremtettek, s az ünnepi előadás a „Virágok üdvözlé­sével" kezdődött. Kedves kis angyalkák — csupa Bezerédj — szavaltak, illetve csicseregték el az általuk képviselt virá­gok üdvözlését az István napra. A zajos taps hivta a szerzőt is, Bezerédj Ödön­nét. Majd Ábrányi Kornélnak egy régi mulattató vígjátékát adták elő a műked­velő vendégek: a „Légyott"-ot, majd egy szellemes német vígjátékot: „Ein Stoff von Ger-son." A szűnni nem akaró tapsok után gazdag asztal várta a vendégeket, kiknek fiatalsága aztán hajnalt hasító táncra kelt. A reggel a[ztán a szélrózsa minden irá­nyába vitte széjjel a ménfői légyottra egybegyűlteket. 1303. 1893. Hirdetmény. j- A felsőbb hatóságilag megállapított, Pápa városi 1893. évi hadmentességi díj kivetési lajstrom f. aug. hó 28-tól számí­tandó 8 napon át, vagy is szept. hó 4-ig a városi adópénztári hivatalban köz­szemlére kitéve leend. j A netaláni felszólamlásokat azok, kik a mult évben már ilynemű adóval megróva voltak, a lajstrom kitételének napjától; a kik pedig most először ro­vattak meg, — a dijnak a kiskönyvecs­kékbe történt előírásától számítva 15 nap alatt, a városi adóhivatalnál beadhatják. Pápa, 1893. évi aug. hó 24-ón. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Szent István napját a szo­kott ünnepélyességgel ülte meg városunk. Már kora reggel mozsárlövések jelezték az ünnep fontosságát s nemzeti színű zász­lók ékesítették a köz- és igen sok magán­épületet. Kilencz órakor fényes istenitisz­telet volt a főtemplomban, melyen a ható* ságok mind megjelentek. A misén Néger Ágoston apát-plépános pontinkáit. — Lánc Lajos városunk orszgy. képviselője e héten néhány napon át vármegyénk alispánja Vóghely Dezső almádii villájában látogatóban volt. —Bevonulás Deveogerbe. Kis vá. rosjunknak kétszeres ünnepe volt f. hó 20-án Ugyanis akkor tartábevonulását gróf Ester» házy Ferencz ur ő méltósága, kedves bá­jos nejével együtt városunkba. A külön vonatot, mely a grófi párt S.-Vásárhelyig hozta, tengernyi nép várta, hogy az uj házasok iránti rokonszenvét, szeretetét ©lénken kifejezze. Az indóháznál Hosslopy Yietor lőbiró, S,-Vásárhelyen Tuza Ká­roly, a devecseri határnál Beck János s végül a várkapu bejáratánál Qsernjelyi Sándor igazgató üdvözölték a népszerű £őur»t i* nejét. A fogadtatás külsőleg ia igen fényes, díszes, majdnem mondHatnók fejedelmi volt; a kocsik megszámlálhat­lan sora, a festői ruházatba felöltözött paraszt legények lovas bandériuma gyö­nyörű látványt nyújtott, a mi szemmel láthatólag meglepte a hercegasszonyt, szeretett grófunk nejét. De tán minden külsőségnél lélekemelőbb volt a nép min­den rétegében" nyilvánuló lelkesedés ós öröm, melylyel az ifjú grófi párt fogadta. Szívből fakadt az, szívhez intézett Volt az, s hisszük, hogy Devecser grófi úr­nője védangyala lesz a község lakóinak s hisszük, hogy ezt a magyar hazát, ezt a szegény, de becsületes magyar népet mégfogja kedvelni. Isten áldja a szép frigyet. B. L. — Bérmálás Pápán. Hornig báró veszprémi püspök ő méltósága hivatalos átiratban értesítette a helybeli róm. kath. hitközséget, hogy folyó évi október hó 8-án és 9-én fogja nálunk a bérmálás szentsé­gét kiosztani. A püspök fogadtatása tár­gyában a v. képviselőtestület f. évi szept. hú 2-án fog intézkedni. — Igazoló jegyek a kőszegi had­gyakorlatokra. Az őszi nagy hadgyakor­latok alkalmával — mint a »Vasvárme­gye« irja — a hadcsapatok szabad mozoghatásának biztosítása végett a kö­zönségnek nem lesz megengedve^ hogy a hadgyakorlatok szinterére lépjen. A had­gyakorlat színterét megközelíteni csak igazoló jegyek birtokában ós előmutatása mellett lesz megengedve; ily igazoló je­gyeket pedig kizárólag csakis a hadtest­parancsnokságok lesznek feljogosítva kor- -. latolt számban egyeseknek kiszolgáltatni. — A „Dunántúli közmiveló­dési egyesület" irodalmi szakosztályát Rákosi Jenő ós Beksics G. alakítják meg, s közreműködésre felszólítják a Dunán­túl összes iróit. A dunántúli fürdők és. nyaralók nópszerüsitésére a Balatoni kul­tur egyesülettel közösen kiadott füzet rendkívüli mértékben elterjedt, s hatása nagyon érezhető. A D. K. E. első óvodái két határszéli városban Perlakou (Zala­megye) ós Szent-Gotthárdon (Vasmegye) már legközelebb megnyílnak. Perlakon egészen uj óvoda épül, Szent-Gotthárdon pedig a városi óvodát fogják az egylet nevében legközelebb átvenni Szól Kál­mán elnök ós Porzsolt Kálmán titkár. Az évi közgyűlést valószínűleg csak október­ben tarják meg, esetleg valamelyik du­nántúli városban. — Sarlay Oyuláné urnő ö nagy­sága, a pápai honvódszobor javára 5 frtot küldött, mit is köszönettel nyugtat Feny­vessy Ferencz elnök. — A helybeli róm. kath. fiu és leányiskolákban, valamint az ir­galmas nővérek vezetése alatt levő polg. leányiskolában a beiratások szept. 1— 5. napjain fognak megtartatni. A tanév szept. 3-án ünnepélyes „Veni Sancte"-val kezdődik. — A pápai ev. ref. elemi isko­lában a tankötelesek beírása f. é. szept. 1—4-ik napjain lesznek. A tanítás szept. 5-ón kezdődik, mely napig a tandíj is lefizetendő. Kis Gábor isk. széki elnök, — Szeptember havi szini évadra a helyhatósági engedélyt Balogh Gusztáv színigazgató nyerte el városunkban. Most arról értesültünk, hogy nevezett színtár­sulat feloszlott ós igy már nagyon való­színűnek látszott, hogy az őszi évadban színtársulat nélkül maradunk. A mult hé­ten azonban Bokpdy Antal színigazgató kért és kapott helyhatósági engedélyt, a ki társulatával már szeptember hó 2-án fogja előadásait állandó színházunkban megkezdeni. A társulatot kitünőnektartják. — Gyászrovat. Özv. Kari Alajosnó sz. Grátzer Mária f. hó 21-én eletének 61. évében' elhunyt. Temetése nagy rész­vét mellett 22-ón ment végbe. — Gold­berg Gyulának f. hó 24-én halt meg Olga, nevü 12 eves leánya. A korán letört binv-; bót 25-ón temették el az izr. sírkertben. Nyugodjanak békében. — Esküvő- Adamovieh Lázár sző­lőszeti és borászati ker. felügyelő és özv. Répásy Jánosné született Eckstein Ida asszony osütörtökön, e hó 31-ón esküsznek egymásnak örök hűséget a helybeli ágost. evang. templomban. Tar­tós boldogság kisérje ezen uj frigyet. — Dr. Gaár Vilmos soproni tekin­télyes fiatal ügyvéd, a soproni közélet te­vékeny férfia, a Soproni Hirlap szerkesz­tője napokban városunk vendége volt. — A vároB atyái nagy bölcsen megállapodtak abban, hogy a Jókai Mór utcának aszfaltszegélyzete mellé még az ősz folyamán uj fákat ültetnek, — de hogy ezen utcának másik oldalát szintén befásitják-e, vagy pedig meghagyják a mostam rozoga fákat az utókornak; — erről elfeledtek intézkedni. Pedig az egy­öntetűség kedvéért nem ártana ott is az idén fák ültetéséről gondoskodni. -4 koipontidohányjövedéki igazgatóság Varga Rezsőt, Varga József tanítónak fiát, a helybeli döhánygyárhos gya* koruokkA aeve.?fc ki,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom