Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-08-20

*ü Megjelenik minden vasárnap, Közérdekű sürgős közlésekre .kwöiikiut rend ki villi számok adatnak ki. Bórmentetlen levelek, csak ismart kezektől fogadtatnak el. Kszirátok nem adatbak vissza. A. lapnak szánt kö z 1 a m é n y e k a x szerkesztőségéhez (Jókai Mór •* utozá 969. sz.) küldendők. IS lap DADÁT T A BAU lAiAl hál Ulli Előfizetési díjak. % Egy évre 6 frt -' Fél évre 3 frt Negyed évre 1 fi't 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj el őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai -jjj hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Pápa, 1893. augusztus 19. Szép helyet biztosított magának városunk képviselőtestülete e város culturaUs története lapjain, a mult szombaton hosott azon határozatával, melylyel a felekezeti népoktatás segélyét az eddig szokásos összegekkel szemben jelentékenyen felemelte. Méltó volt e nap jelentőségéhez Gyurátz Ferenc képviselőnek lelkes szavakkal indokolt s közhelyesléssel fogadott azon javaslata, hogy ezen áldozatkészség ténye a millenium emlők napjának megünneplésével hozasséfc kapcsolatba. Habár a határozatnak elnöki kijelentéséből, s igy valószínűleg a jegyzőkönyvből is kimaradt ezen igazán indokolt hozzáfűzés, a téay magasztosságán ezen mulasztás mitsem változtat, sőt taláu helyesebb, ha nem szavakkal, de ilyen s ehhez hasonló, maradandó, becsű alkotásokkal készülünk az ezredéves évfordulóra és városunk részéről tettekkel mutatjuk meg azt, hogy >ól nemzet e hazán.* Örömmel üdvözöljük a képviselőtestületei; ezen határozatáért,- mert ezzel nem csak a hazai cultura oltárára hozott jelentős áldozatot, de igazolta azt is, hogy a jelen század uralkodó eszméjét : az egyenlőség és testvériséget, nem csak száján hordozza, hanem gyakorlatilag is érvényesíteni kiváűja. De mint lap örülünk még annak is, hogy a képviselőtestület egyhangúlag oly alakban szavazta meg a kérdéses népoktatási segélyeket, mint a mely'módozatot lapunk egyik előző számának II. számmal jelzett vezércikke javaslatba hozott. És ezt nem a hiúság mondatja velünkf, csak bizonyítékául emiitjük fel annak, hogy lapunk, mint ilyen, mindén félekezeteken és pártokon kivül áll, hanem csak a törvény intentiójának szem előtttartása mellett az igazságnak, méltányosságnak és közérdeknek hódol. Örömmel jegyezzük- még fel azt, hogy a képviselőtestület ugyanazon határozatában mondotta kí azt' is, miszerint a közös polgári leányiskolát és kisdedoyodát föníarfani fogja ós ezek részére megfelelő helyiségekről gondoskodik. Azt, hogy polgári leányiskolává, a most ideiglenesen dohánygyárul használt óvodai helyiség alakíttassák át, szintén emiitettük már lapunkban, de valamint aükor indokoltuk, ugy most is ragaszkodunk ahhoz, hogy jövőre egy óvodai helyiség elegendő nem lesz, hanem a népesség számához képest az általános óvoda látogatási kötelezettség mellett legalább is két helyiség elkerülhetleu leend, és pedig: egyik a város felső, a másik alsó részében; mert a képviselőtestület csak ily megoldással felelhet meg igazán nemes, emberbaráti ós cultuláris feladatának. = Veszprém vármegye tisztelgése a király előtt- Vármegyénk közigazgatási bizottsága, Véghely Dezső kir. tanácsos, alispán elnöklete alatt f. hó 7-én tartott ülésén elhatározta, hogy vármegyénk főispánja Esterházy Móricz gróf jelkéressék arra, miszerint a vasmegyei hadgyakorlatok alkalmából a király elé Kőszegre vármegyénk küldöttségét vezesse. A küldöttségnek tagjai lesznek: gróf Esterházy Móric főispán vezetése alatt: Véghely Dezső alispán, Esterházy Ferenc gróf, Esterházy Sátidor gróf, Erdödy Sándor gróf, Vajda Ödön zirci apát, Néger Ágoston apátplébános, Pados Lajos, Gyurátz Ferenc esperesek, Kis Gábor lelkész, Sült József kir. közjeggző, Iliász Lajos, Sarlay Gyula, Szabadhegyi Kálmán földbirtokosok, Noszíopy Viktor, Horváth Lajos főszolgabirák, Osváld Dániel- polgármester és a vármegyebeli országgyűlési képviselők: Fenyvessy Ferenc dr., Kemény Pál dr., Komjáthy Béla, Láng Lajos dr., Matkovics Tivadar dr., Óoáry Ferenc dr., és Szabó Imre. — A dunántúli ev ref. egyházkerület azon küldöttségének, mely, miként lapunk mult számában emiitettük, szept, 17-én tiszteleg a kerület nevében 0 Felsége előtt, tagjai lesznek: Pap Gábor püspök vezetése alatt: Tisza Káimán fögondnok, gróf Gyürky Ábrahám, Boné Géza, Dienes Lajos, e. m. gondnokok; Vály Lajos, Szekeres Miyály, Somogyi Gyula esperesek. Yizkérdésünk. Pápa város vízszükségleténél tekintetbe vehető viztelepekröl egy szakszerű terjedelmes véleményt terjesztett a városi tanács elé Böttinger József bécsi mérnök. A németül irt érdekes emlékirat magyar fordításban a következőkép hangzik: A város fekvése: Pápa város a Bakonyerdő északnyugoti lejtőjén á Bába völgyében fekszik. A város nagytemploma 154 méternyire emelkedik a tengerszin fölé, mig a város középmagassága kevéssel haladja tul a 145 métert. Folyóvizei: A Bakonyerdőben eredő patakok s folyók száma felette csekély, s a városra egyedül fontos s számba vehető forrás a Tapolczafön eredő, egy sziklahasadókból számos érből fakadt Tapolcza, mely már eredetétől néhány méternyire elég hatalmas patakként buzog s egy meglehetős nagy malmot hajt. Ily malom a 6500 méter hosszú folyó mentén 30 található. A Tapolcza források emelkedése átlag 180 méterre tehető, vizböségük jelentékeny s a főforrás naponkénti produktumát 300,000 hektoliterre uacsulhetem. A környékbeli lakók állítása szerint a források vizbősége, valamint hőmérséke is állandó, minden évben ugyanaz. Máskép áll a dolog a viz minőségére nézve, mely értesüléseim szerint a forrásnál igen magas keménységgel bir. Mint mondják Tapolczafön cretinismus és golyva gyakoriak. Mivel minden hidrotechnikus előtt felületes vizsgálat után a Tapolcza vize látszanék a város vízellátására a legalkalmasabbnak, meg kell itt említenem, hogy a Tapolcza a város hosszában folyik le ós igy a város környékében is folytonos tisztálanságnak van kitéve; bár mindennek dacára az alsóbb néposztály mint ivóvizet használja. Kétségkívül' a viz ilynemű használata kiszáinitkatlan egészségügyi veszélyek kútforrása lehet a városra nézve, dacára annak, hogy talán a jobb viszonyok közt élő lakosáág a viz ilyetén élvezésétől tartózkodik. Ha nincsenek is még teljesen tisztázva a nézetek az epidémiák terjedésére s keletkezésére vonatkozólag, mindenki előtt világos, hogy a tiszta ivóvíz, a lakások és utcáknak — egy teljes vizvezetókrendszer nélkül nem is képzelhető — tisztasága hatalmas vódeszközűl szolgálnak az epidémiák ellen. Talajvíz : A Bakonyerdő oro- és hydrographikus (hegy-ós vízrajzi) viszonyai csaknem bizonyossággal oda engednek következtetni, hogy mivel a lecsapódásoknak csak TÁRCZAEnni vagy nem enni!*} — A »Eapai Lapok«, eredeti tárczája. — Irta: Poliány Zoltán. Aludtam. Kopognak: — Szabad. Egy fiatalember lépett a szobába, kinek arcán meglátszott, hogy nagyon fontos dologban jött engem meglátogatni. — Ah, van szerencsém Kinrim ur, épten jó, hogy itthon találom; nagyon fontos beszólni valóm vau lönnel. — De igen tiszfeelt uram — válaszolom én nagyot ásítva-—hisz csak tegnap érkeztem az önök városába s mást, sem, tettem, mint mindig aludtam; ez a legolcsóbb mulatság .nyáron. De hogyan tudja, hogy ón itt vagyok? — Hja, ez az én titkom, (jaj. de nem szeretném, ha *z ón szabóm ott Budapesten ilyen titoknak lenne birtokában, még rágondolni is borzasztó) — eléig az. hozzá, folytatá .epileptikus, de egyszersmind költői ihlettaegtől zengő hangon,. Ön itt van s

: a rendelkezésünkre áll. Tudóm, hogy ön újságíró ember, (ezt most tudom meg először) plane Budapesten, igy tehát kifog segíteni a bajból bennünket. — Oh igen,< a mire a két kezemmel képes vagyok, de a tárcáin üres; előre mondhatom. (Hirtelen azt gondoltam, hdgy Budapesten fagyok, mert ott a pumpoláshoz et is bevezetés, ámbár sohasem *) Felolvastatott 1893. aug. 12-én a »Papa varot vidéke ifjúsága* humoros estélyen, hallottam, hogy egy újságírót is meglehet pumpolni.) — De hogy ne kerítsek nagy feneket a dolognak, mi egy humoros estélyt akarunk tartani s a hivatalos felolvasó ur megbetegedett. (Egyet köhögtem, no de ne tessenek oly odiozusan mosolyogni, egészen ártatlan dolog, egy legyet nyeltem le, mert Pápán nagyon sok a légy. Holnap bizonyosan a nyakamra jő két szekundáns, majd jól tartom őket körtével.) Tehát lesz oly szives a felolvasói tisztet elvállalni. — Nagyon szívesen megteszem, csak adjanak valamit felolvasni. És különben is, itt a meghívón százas bizottság van, 8 nincs ezek közt egyis, ki ily hazafias célért felolvasna, hanem egy beteges, nyaralni vágyó embert csípnek meg. — Szegény Pápa, ki rendezett tanácsú város vagy! — Vagy csak a papiroson vannak százan ? — Sajnos igy állunk. De tudja mit — Kinrim ur, folytatá a kapacitálást — irjon a nőkről. Ez a legháladatosabb téma, mindenki erről olvas fel a mindegyik mond valami ujat. — Édes Istenem, hiszen irnók ón erről, csak tudnék. Azt gondolja, hogy mivel Budapesten élősködöm, azért mindjárt a nőket is ismerem, még pedig anynyira, hogy felolvasást tudnék róluk tartani! Én, aki azelőtt nőkkel szóba se mertem állani, aki nögyü . . pardon — nŐkerülö hírében álltam (természetes, mert mindig nagyon megpumpoltak). — Ne beszéljen annyit, ugy-e elfogadja? No ne is mondja, hogy: igen. TJgyii elhiszem. — De hátha kinevetnek ? — kockáztatám még meg. -— De hátha megnevetik! — feleié sarkastikusan. (— No azt már ritkábban.) Oh szerencsétlen előrag, még a milyen „pechfogel" vagyok, sajtóhiba lesz belőle. — No ón megyek ebédelni, jó étvágyat kívánok önnek is. — Nekem ugyan nem lesz egy hétig étvágyam. Elment s engem itt hagyott töprengve egyedül. Boldog ember, ö nyugodtan ebédelhet, neki nem kell felolvasást irni ós azt fel is olvasni. Öngyilkossági szándókkal kezdtem foglalkozni, csak még a halálnemmel nem voltam tisztában. Midőn hirtelen, mint a derült égből lecsapó villám, egy gondolat nyert alapot agyamban. írni fogok; ő most bizonyosan nevet magában az ebéd mellett. No csak hadd nevessen. Mindketten fogunk enni, avval a különbséggel, hogy ő gyakorlatilag, ón pedig elméletileg. Rajta tehát: Enni vagy nem enni! Ez a kérdés, melyre felelni akarok. Ez thezisem vagy textusom^ melyet a hétköznapi, de különösen az ünnepi élet nagy szakácskönyvéből vettem, hogy szakismerettel ós szent meggyőződéssel szóljak hozzá e fontos ós népszerű tárgyhoz. Mindenki eszik! Fejedelem és polgár, férfi és némber, ember és állat, professor és rigorosans, okos és oktalan, szakácsné és baka, profanus és csizmadia! Részemről mindig ' azon tudósok állításához csatlakoztam, kik szerint nem azért eszünk, hogy érjünk; hanem azért élünk, hogy együnk, igen kevés része jut ismét felszínre, kell, miszerint hatalmas talajviztömeg feküdjék a Rába medencéjének földalatti főcsatornája mentén. Ezen víztömegek, mint a majorban (a kovácskut) s egyéb helyeken készített kutak mutatják, csekély mélységben húzódnak a föld alatt, a miért is a város vízellátására könnyen kihasználhatók. A szóban forgó viz mennyisége (tömegé): A Tapolcza források szolgáltatta viz minőségére nézve, melyről már előbb szólottunk, semmi kétség sem forog fenn,— de egész máskép áll a dolog a város alsós különösen annak északkeleti részében található talajvizekre vonatkozólag. Dacára annak, hogy a lakók állítása szerint, pl. a major udvarbeli kovácskut naponkénti összüksóglete (még pedig vizfogás idején) alig haladja meg a 4000 hitért, mégis mielőtt egy végleges vizmü alapíttatnék ezen talajvíz vizbőségére, próbakutak fúrása válna szükségessé, hogy az ezek által produkált vízmennyiség szolgálna biztos tájékozásul a naponként felszínre hozható szükséglet elbírálására. A viz minősége: A szükséges vízmennyiség előállítása után a viz minőségének beható és lelkiismeretes bírálata következnék, amiért is célszerű lenne ugy a Tapolcza forrásból (a), mint a Tapolczának a város határán belüli medréből (b), mint végül a próbakutakból, vagy a már fennálló kutakból (c) merített vizet szigorú chemiai és bakteorologiai vizsgálatnak vetni alá. Természetesen ezen vizsgálatoknak oly forum által kell végrehajtatniuk, melynek véleménye kizár minden kétséget, s alapul szolgálhat a további munkálatokhoz. Az előmunkálatok menete: Miután Pápa város vízellátására komoly előmunkálatok mindezideig nem történtek, ajánlatos lenne: a) mindenekelőtt egy szakembernek tanulmány tárgyává tenni a viszonyokat, a ki azután támogatva valamely geológustól 8—10 napon belül világos képet nyújthatna a fenforgó kérdésekről.. b) Ezen tanulmányok niegejtése után minden körülmények között a viz chemiai- bakteorologiai vizsgálatának szüksége lép előtérbe. c) Az igy megvizsgált .s ivóvízül al*:almas viz azután mennyiségét tekintve vizsgálandó meg a legszorgosabban; d) mely a, b, c, pontok alatt felemlített előmunkálatok mindenesetre a legalkalmasabban az a) alatt emiitett- szakférfin vezetése mellett ejthetők meg. e) Ezen szakférfiú azután bíráló tudósítást terjesztene az elért eredményekről a tanács elé, melynek alapján a vízszükséglet előállítása céljából a tanácscsal érintkezésbe lépne s megállapodásra juthatna. Ezzel véget érnek az előmunkálatok s megkezdődhetnek a végleges tervezetek terjes kiépítései. Az előmunkálatok megközelítő költségvetése Az előmunkálatok költségei megközelítőleg a következők: Az a) kiküldött szakférfiú utiátalánya 30 írt. A kiküldött geológus utiátalánya 30 „ A kiküldött szakférfiú 10 napi díjazása (a város által előállított kocsi használat mellett) 300 „ A kiküldött geológus 2 napi díjazása 80 „ Összesen 440 frt. A b) alatt chemi-bakteorologiai nyolcszori vizsgálat, á 12 frt 96 frt. A c) alatt emiitett, 60 napon át folytatott mérési kísérletek 1200 frt. Az esetlegesen szükséges 60 próbakut, furatási költségeivel 900 „ Összesen 2196 frt. A d) ós e) alatti mérési kísérletek felügyelete s a bírálati tudósítás szerkesztése 1000 frt. Összkiadás 3636 frt. Megjegyzendő, hogy az összkiadás, kedvező körülmények között redukálódhatik az a) alattinál 2ÖU frtra, h) 96 „ c) „ • 601) „ d) 'ós e) alattinál 500 „ összesen 145<3 frtra, azon kijelentéssel, hogy a tanács az előmunkálatok befejezte után a szakférfiú vízvezetéki tervét, valamint az építés kivitelét is jóváhagyja. Kétséget sem szenved, hogy az előmunkálatok költségei igen jelentékenyek. De ha tekintetbe vesszük, hogy egy oly miiről van szó, mely ezerekbe kerül, s hogy egy néhány ezer írtért biztosítékot szerzünk az épitésitervezet célszerű, helyes kivitele mellett, akkor ezen előmunkálatok költségei szóba sem jöhetnek. ' Általános vizbeszerzőtelepek egészségügyi s nemzetgazdasági jelentősége: Hogy a viz életszükségleteink egyik főtónyezője kétséget sem szenved, s ál. E tétel positivása comparativ tisztelettel tölt el a Superlativ nagy hatalmasság — a gyomor iránt. Mert a gyomor mozdonya az életnek, napja testünk planéta rendszerének. Mindnyájan a gyomornap körül forgunk ós ez a föld körül. A gj

r

omomap különösen a bika, hal ós rák jegyeiben szeret haladni. Első lépését a tejúton kezdi; ezt nevezem aztán gastromonika-astronomiának. A gyomor az igazi életbiztosítás; a gyomor a máj és lép, a szív ós tüdő hitelintézete, a gyomor a belügyek központja, a gyomor önmagának ügyvédje, mely az emésztés nagy processusát sikerrel vezeti célhoz. A gyomor az éltető, nap, melynek plexus solarisából sugárzik ki az éltető princípium! Igenis: a gyomor legfontosabb, legszükségesebb szerve az emberi testnek. [ Eszteleneket láttatok már, szívtelen nőkkel volt bajotok, szemteleneket rendreutasítottatok, lábatlánkodókat eltettétek jláb alól, arcátlanokat felkóp eltetek, vulgo ipofonvertetek, de gyomortalan embereket I — horribile dictu — nem ; gyomortalan emberekkel nem találkoztatok, ilyenek nincsenek a világon. Hiszen a szunyogjnak is van gyomra. Van-e poéta, kí; még ha keveset keresettvolna is a konyhára, idegenkedéssel viseltetnék a töltött káposzta, paprikás csirke, liba pecsenye, túrós rétes . . jajh! s több eféle nem szegény ember gyomrába való étel élvezetes prózája iránt; — bár a költők elég háládatlanok voltak egy ódában sem emlékezni meg az evésről, dacára annak, hogy az ételire nézve bővében szoktak lenni a legétvágygerjesztőbb fűszernek —- az éhségnek. A költők háládatlan nemzedékétől azonban ne tanuljunk mi, kik az igazi életphilosophia reális irányában haladva, a physyologia tanait valljuk ós hisszük, habár mindig nem tudjuk is. De hisz a tudás zárja ki a hitet s mi csak a hit által üdvözölhetünk — a hitel által pedig boldogulhatunk. Az evés csak azért dicsekedhetik oly kevés apostollal, mivel a „jó bor cégér nélkül is elkel." Hopp! a borról jut eszembe az ivás! No, nem tagadom, az ivás is szép mesterség, ós szegény hazánk nemcsak az irodalomban, hanem az ivodalomban is mutathat fel jeleseket; de mig az irók messzehangzó előfizetési felhívásokban adják magasratörő tehetségüknek megdöbbentő jeleit: —addig az ivók szerény serege szemlélődő visszavonultságban rója le hazafias kitartással a magyar valuta iránti hódolatát, (iván a philoxerás, regalés és fuxinos bort) vagy a rája származott ősi vitézséggel pusztítja a németnek való — sört. Áll, mint a Sión hegye, mindaddig, mig el nem dűl. Ez ugyan az ivás mellett szól, melynek én sem vagyok a legnagyobb ellensége ; de ón — tisztelt hallgatóim az evésben — önökét az evéssel akarom jól tartani. Az evés fölötte áll az ívásnak. Miért? Mert előbb eszünk azután iszunk. (De jó volna egy Ms pápai artézi forrás. Spongyát rá.) Az evés valami határozott, mondhatnám dogmatikus valami, mig az ivás : sophismák, feneketlen rajongások és ömlengések árjaibáVniosódik el. u