Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-06-11

Ezen kitűnő desinfitiáló szert áme­nek is nagyban fejlesztik, hogy költésü­ket a rothadó gombáktól megmentsék, mert minél nagyobb mennyiségben van ezen hangyasav gőze" a kasban, annál biztosabb a flasitás a rothadástól és mi­nél erösebb, hatalmasabb a kas népessége, annál erősebb a hangyasav illata is, mely beiöie a fölnyitáskor kiáramlik. jónak látom itt megemliteni és kü­lönösen a szülék figyelmébe ajánlani, hogy a méhek munkásságainak gyümölcse a viasz ós méz, csak fökozatosan és lassan készülvén, egészen áthatva és telitve van a hangyasavval, melynél fogva a nyert méz, a legbiztosabb ovószer a vészthozó torokgyik >(difteritis) ellen, de minden más oly betegségek ellen is, a hol a ve­szedelmes baczillusok — penész gom­bák — kifejlődése okozza a betegséget. A kik tehát gyermekeiket naponként nyers ós tiszta mézzel etetik, azonkívül, hogy őket kellemes ós nagyon tápláló étellel látják el, megmentik őket a torokgyik­tol, sőt más szintén halált hozó betegsé­gektől is. r"" Mikor tehát méhészkedünk, ugy in­tézzük a dolgot, hogy munkálkodásunk­kal a méneknek ne ártsunk. Többen, kivált a kezdő méhészek, miiítha csak ellenségei volnának méhéiknek, folytonosan vétenek ellenük, azt gondolván, hogy a jó méhé­szet abban áll, hogy kasaikat untalan nyitogatják s a szegény móheket örökö­sen háborgatják. A mint a kast föltárjuk, a hangya­sav nagy része azonnal elillan, a mi a méneknek csak veszteség, mert újra kény­telenek azfc fejleszteni, mely miatt egyéb munkájukban késnek el. Azért már maga a kasnak gyakori nyitogatása káros a méh család gyarapodására. Hát még az egész belső szerkezet gyakori szétszedése, állványra kirakása, főleg hidegebb időben mennyi kárt ós veszedelmet idéz elő. Pe­dig a divat méhészek, szakkönyvek is azt tanitják, hogy a méhek munkálkodását irányozni, rendben tartani és szabályozni kell, bizonyos időben egyik munkájukban meggátolni, a másikban, egy másik tevé­kenységre kényszeríteni, szóval a móhe­ket egész éven át zaklatni kell. Osoda-e hát ha a költés "rothadása oly nagy pusz­tításokat tesz? Nem kell tehát a móheket untalan háborgatni, mert nem szükséges, sőt káros minden lépésüket kormányozni, és csak akkor avatkozzunk bele, midőn arra mulhatlanul szükség van. Ha e fölött komolyan gondolkozunk, rájövünk, hogy a manapság divatozó Dzierzon, Dathe, Berlepsch-fóle kasrend­szerek nem felelnék meg a jó méhószke­dós követelményeinek, mert bármit akar­junk is a móheken segíteni, az egész kast föl kell nyitni, a belső szerkezetet szót­és kiszedni, mely sok dolgot ád a mé­hésznek, a méhek pedig akadályozva van­nak a munkában, s ha az idő hűvös, ak­kor tetemesen ártalmukra van, és a nekik annyira szükséges hangyasav egészen el­repül. Nem is terjed ezen rendszer any­nyira, mint a mennyire kellene terjednie ahhoz képest, a mily buzgóság forditta­tik terjesztésére, sőt lehet mondani, hogy nemcsak hazánkban, de egész Európában is csak kiváltképen, passió számban megy. egy asszonyt, de az" nem szerette. Küldte az asszony: „Menj, öld meg az anyádat és hozd el a szivét ölbeli kutyámnak." Ráállott a legény, hazameut, megtette, megölte az' anyját ós a szivét kivette. Hát a mint vinné, futva, iramodva, — felbukik és a sziv elgurul a porba. És a mint gurul, egyszer csak fenszóval hallja a legény, hogy a sziv megszólal; meg­szólal a sziv, — az anyai sziv — sirva, panaszosan: „Jaj, nem ütötted-e meg ma­gadat, én jó fiam ? t£ A legszebb napsugárnak Fenyvessy a tiszta, önzetlen szerelmet jelezte. A szerelmet, ezt a mindenható erőt, az ég e fényét e földön, az emberi életnek ez egyetlenegy bájos ragyogó poezisát. A szerelem — monda Fenyvessy — érzelem­dussá teszi a szivet, bűvössé a lelket, zengzetessé a hangot; sugarai által ki­nyiinak a lélek virágai. Osak a szerelem tudja megteremteni még magát a dicső­séget is. S ha szerelem ezer akadályok daczára, győzni tud, akkor diadalünnepet ül a — természet, örvendenek még az angyalok is, mert e föld, e sivár föld menyországgá lett átvarázsolva. Végül a „remény ós a feledéséről, mint e két ptékony nemtöről, napsugárról emlékezett meg Fenyvessy — azzal végez­vén előadását, hogy e két nemtő lepje meg hallgatóit, jöjjön a remény s súgja meg, hogy máskor mástól e helyen töb­bet és szebbet fognak hallani és jöjjön a feledés és boritsa előadására jótékony fátyolát. • Fenyvessy Ferencz után. („Soproni Hirlap.") A lüneburgiak a méhészetet nagyban űzik, mint a mezőgazdaság egyik ágát, s ha közönséges paraszt kassáikból több mézet nem kapnának, bizonyára fölcserélnék azokat Dzierzon-fóle kaptárokkal. G Városi közgyűlésből. — Karci. — Hidje el nekem a t. közönség, hogy nincs hálátlanabb munka, mint karczolatot firkantani. Mert vagy jó az a karczolat, vagy nem. Ha jó, — akkor aprehensió nélkül nem esik meg, — de ez esetben nem írhatja oda a szerző a nevét és akkor nincs dicsőség, — ha pedig rosz, akkor a szerkesztő szid, mérgelődik, a közönség pedig boszankodik. De ha még oly hálát­lan is egy karczolatnak a megteremtése, mégis bele kell harapnom, mert először a szerkesztő sürgeti, a közönség pedig megköveteli ezt. így állván a dolog, tehát karczoljunk. Kezdem az elején. Felkérem azonban a nagy közönséget, hogy a mai tárgy­sorozatra kitűzött karczolatomat, higgadt­sággal párosult mértékletes kimóletessóg­gel méltóztassék fogadni. Mikor a inult ülés jegyzökönyvét felolvasták, konstatáljuk, hogy csend volt. De hát ez nem is lehetett máskép, mert Lamperth főjegyző ezúttal mutatta be új­szülött gyermekét, az első jegyzőkönyvet, melyet mint főjegyző szerkesztett. Hor­váth Lajos ugyan nem volt megelégedve a felolvasott jegyzőkönyv tartalmával, mert fel is szóllalt ellene, de a képviselők nagy része eléggé életerősnek találta a csecsemőt ás azt mondotta reá, hogy: „mehet" — a többi után. A varga a czipöröl, a czement­gyáros a czementjárdákról, a kémény­seprő, — tág, bújható kéményekről áb­rándozik, — kétségtelen tehát, hogy orvos közegészségről beszél ós azután áhitozik! (?) így történt meg, hogy dr. Lövi közegész­ségügyi kérdésekben interpellálta meg a polgármestert, pro primo azért, hogy miként engedheti meg a hatóság, a lég­tornászoknak a szemetes, pardon a vásár­utczán (jó, hogy ezt Mészáros rkapitány nem hallotta, mert nyomban rendreutasí­tott volna az elkeresztelés miatt) 8 méter magasságban az ugrándozást, mikor azt 1 méter magasságban sokkal kényelmeseb­ben elvégezhetnék, — pro secundo, hogy a városi tanács mikor szándékozik már végre-valahára a Tapolcza folyóból, az utálatos pióczákat kiirtatni. A kényes kérdésekre a polgár­mester, Dániel bátyánk csakhamar tüze­tesen megfelelt. Az elsőre kijelentette és egyúttal megnyugtatta dr. Lővit, hogy a lógtornászok azért ugrálnak 8 méter ma­gasságban a vásártéren, mert hosszabb fenyőt már a Berger fakereskedésében találni nem lehetett. (Altalános helyeslés.) A második kérdésre pedig azt válaszolta, hogy a pióczák elszaporodásának meg­akadályozása tárgyában, az erre vonatkozó hatósági rendeletet most fogalmazza Klára jegyző ós erősen hiszi, hogyha ezen ren­delet a piócza uraknak akár felolvasás, akár dobszó utján tudomásukra fog ho­zatni, — rögtöni elpusztulásuk, — már a közel jövőben várható. (Elénk tetszés a A csókról. Hogy mi a csók, bajos volna defini­álni. Aztán meg a mennyi faja van, any­nyi lenne a definiczió. A hányan vagyunk itt, annyifélekóppeu határoznók meg a csókot. Vigjáték, ha házassággal végződik. Bohózat, ha a sötétben a leendő anyósodat csókolod meg a leánya helyett, ' ami különben dramolettnek is beválhat aszerint, amint azt már az anyósa válo­gatja. Ha meg a szobaleány játszaná ugyan­ezt a szerepet, a darab népszínmű felé i gravitálna. ' Sőt az operettek fajába is belevág • hasonlatosságával a csók, ámbár ami a zenét illeti, itt nem a szerepeket, — ha­nem a szereplőket hegedülik el olykor érte. Ha pedig nemcsak Rómeó, hanem L Julia is könyvet hord még a hóna alatt, • a csók tragédiává is válhatik, ami tudva­: levöleg a hős vagy a hősnő bukásával u végződik. 5 (Ezek a csókok lennének az „ifjúkori kisérletek.") Ha meg utazás közben, valami sze­i rencsós vasúti szerencsétlenség következ­1 tóben szomszódnőd ajkaival érintkezik - véletlenül az ajakad: ez a csók egy kész 3 modern regény — amelyben a véletlen a i fő mozgató erő. Ha pedig az a te szom­- szódnőd még leány s te házasodni akarsz: i csókod olyan tárczaregénynyó válik, a j melynek „folytatása következik" aszerint t. i. a milyen kilátásod van az előfizetési összegekre. Elbeszélés lesz a csók, amikor a szobaleány az előszobában kapott csókot, egy érzékeny pillanatban odabent elbe­széli. Amikor aztán az elbeszélésre ha­ttwoäaa megkapod a. kritikát isi jobb- és baloldalon. Közben-közben taps, vihar nélkül.) Dr. Lövi képviselő teljes megnyugvással vette tudomásul a választ és bizalmat szavazott a tanácsnak. A közgyámi állás kérdéséhez többen hozzá szóltak, de legfontosabb beszéd volt mégis az, melyet Bognár Gábor képviselő volt szives hangoztatni s a kitől ezúttal különös ós sajátságos műélvezetet kellett kiállanunk, szeretetreméltó modorával, beléptidij nélkül mulattatta a város-atyá­kat. A jeles szónok magával ragadta a hallgatóságot és ugy nézett ki, a mikor hévvel ós tűzzel sziporkázva beszélt, — mint nappali fényben a tündöklő esti­csillag. Hangja lendületes ós gestikulácziói, mikor a zsidó hivatalnokokról beszólt, nem lévén azok működésével teljesen meg­elégedve, — olyanok voltak, mintha a Szalczert versenyboxirozásban készülne legyömöszölni. — És beszélt tovább-to­vább, — dörgedelmes hangon. Halotti csend volt a teremben, —hallani lehetett a hajszálak növését a fejeken és az el­szörryüködött város-atyák még lélegzetet is alig mertek venni. Ezen beszéd után ha azt kérdik, ki volt nagyobb : Hannibal-e vagy Caesar ? — csak az lehet válaszunk, hogy: Bognár Gfábor. Steinbergcr képviselő vette fel a keztyüt Bognár ellen, aki először is a tisztikart csépelte meg, a miért Bognár­nak zöldellő virágszál szemelvényeit hall­gatással mellőzte, azután pedig neki ron­tott Bognárnak és azt ugyancsak lerán­totta arról a piedestálról, melyet Bognár saját nézete szerint, magának beszédje folyamán alkotni vélt. Dr. Lövi az állandó választmány indítványától eltóröleg uj inditvánnyal lépett fel, — melyet Tarczy Dezső azon­ban nem tartott kivihetőnek. Megmagya­rázta Lővinek, hogy bárkit válasszanak is meg közgyámnak, attól nem kell félni, hogy a kötelességót nem fogja tudni tel­jesiteni, — mert hiszen a korpus-juris­ban elég világosan meg vagyon irva: a kinek az Isten hivatalt ád, — észt is ád hozzá. így esett meg, hogy dr. Lővy in­ditványával egyedül maradt a küzdtéren, a minek dr. Steiner József örült igen nagyon, mert a kezeit is megdörzsölte. Gfarantiát azonban nem vállalhatok érte. A járdakórdés egész simán oldatott meg. A tanácskozás rendes mederben ma­radt ós a czement-kedvelők semmiféle zavart nem idéztek elő. Mint halljuk le­kenyerezték őket a Korvin- és Barát­utczákkal, azt ígérvén nekik, hogy jövő évre ezeket az utczákat czementjaraákkal boldogítják. Szegény Korvin-utcza, sze­gény Szladik János, akarom mondani Barát-utcza! A folyó évi kövezési költségvetési előirányzatot szerencsére minden meg­jegyzés nélkül jóváhagyták. Ugyan mit csinált volna a tanács, ha esetleg másként határoz a képviselőtestület, — mert ugy tudjuk, hogy a javasolt munkálatok, leg­nagyobb részben már teljesítve vannak. Spongyát rá." Szvoboda tanácsos betegségét leg­jobban megsínylette Barthalos képviselő, a kinek ezúttal, a tanácsos távolléte mi­att, — nem nyilt alkalma beszédet tartani a Hosszu-utcza miserabilis kövezetéről és Újdonság, még pedig szenzácziós új­donság, ha ójfólután kerülvén haza a kávéházból, a feleséged megcsókol a nél­kül, hogy összeszidna. Hanem ez — az újdonságok szokása szerint — „kacsa"-nak is bizonyulhat, ha t. i. másnap reggel eszébe jut helyrehozni az éjszakai mulasztást. így definiálhatnék tovább a csókot anélkül, hogy tulajdonkóp tisztába jön­nénk vele. A poéták után is bajos dolog volna eligazodnunk, tanult mestersógök lóvén nekik a hazudozás. Aztán meg ők ren­desen ebéd előtt is vannak még mikor olyan rapsodikus hangokon dicsőitik a csókot. Éhes gyomorral pedig — nyilván­való dolog — nem valami nagy mester­ség dicsőitö strófákat zengedezni akár a spenóthoz, vagy a fordított kásához sem. Annyit megérthetsz belőlük, hogy valamennyinek ez az egy óhajtása volna csak, örökre ott csüggeni „az Ő u bibor ajkának égő rubintkövén; .. . azon a ru­bintkövön, a melynek egy esztendő múlva bizonyosan csak a zálogezóduláját találnád már nála meg, ha csakugyan rubintkő volna az a rubintkő. A csókok egy tekintélyes részének ezt a czimet adhatjuk, hogy „atyafi­csókok." Ezek a szelídebb jellegűek. A papa meg a mama csókja mindig nagyon tiszteletreméltó csókok maradnak — ámbár, ha voltál valaha diák s száz­szor elismételt ezer jó tanács kíséretében nyomták azt nagy jóakarattal ajkaidra: sok hasonlatosságot lelhettél közte, meg a töltött káposzta közt, melyről siránkozva panaszolta az egyszeri gyérek, hogy azért -a parányi húsért mennyi káposztát kell noki megenni, a Devecseri-utcza ázsiai voltáról. No majd kiadja mérgét imás alkalommal. Martonfalvay lemondásáról nem kar­czolok. Ennél a kérdésnél csak epésen tudnók irni, ki kellene kelnem az ádáz sors ellen, mely Őt tőlünk elragadta. Nincs más szavam, mint hogy menj békével, de jöjj vissza minél előbb újult erővel. Ezt kívánja neked és a városnak a Karczoló. = Hirdetmény. A „pápai állandó színház részvénytársaság" részéről köz­hírré tétetik, hogy miután a f. 1893. évi június hó 1-ére kitűzött évi rendes köz­gyűlés, a részvényesek és részvények kellő számú képviseletének hiányában megtart­ható nem volt; a közgyűlés újbóli meg­tartására f. 1893. évi június hó 18-ik nap­jának délelőtti 10 órája Pápán a városháza nagytermébe kitüzetik, mely alkalomra az érdekeltek oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlésen a megjele­nendök érvényesen határoznak.. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság ós felügyelő bizottság évi jelentésének s az 1892. évi zárszámadásoknak ós mérlegnek előterjesztése s azok fölötti határozat hozatal. 2. Indítványok tárgyalása. 3. A részvénytársaság feloszlása iránt határozat hozatal s az ezzel kapcsolatos intézkedé­sek megtétele. Pápán, 1893. június 1. Az igazgatóság. Hivatalos rovat. 2723. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezannel közhírré teszi, hogy Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. évi május hó 1-én tartott rendes közgyűlésében 59/10395/93. sz. a. kelt határozatával a megyei tiszti, segéd, kezelő ós szolga személyzet tagjait, és pedig azokat, kik­nek tiszta fizetése 500 frtot meg nem halad, tiszta fizetésük után a lakbér be­számítása nélkül 20"/ o , azokat pedig, kik­nek tiszta fizetése az 500 frtot meghaladja, ugyan tiszta fizetésük után, a lakbér be­számítása nélkül 12% fizetés felemelésben részesíteni kimondotta. Mit azzal hoz köz­tudomásra, hogy a felebbezós ellene f. hó 4-től kezdve 30 napon belől nála beadható. Pápa, 1893. május 28-án. Osváld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Pap Gábor, a dunántúli ev. ref. egyházkerület pöspöke, Czike Lajos főiskolai e. főgondnok, Vályi Lajos egyh. ker. egyh. főjegyző ós a ker. számvevőség több tagja a mu.lt héten pár napig városunk­ban időztek. — Szvoboda Venczel v. tanácsos, folyó évi július hó 1-én kezdi meg 6 heti sza­badságát. — Alispáni köszönőirat. Vár­megyénk alispánja özv Latinovits Bóláné úrnőhöz, mint a május 14-iki nópünne­A legtöbb atyafi-csóknak ize és ér­téke — fájdalom — attól íügg már ma­napság, hogy mikor kapod: az osztoz­kodás elött-e, vagy az osztozkodás után. A jó bácsik és nénik csókjai leg­többnyire a csók tekintélyének a rovására mennek. E kategóriából azonban messze ki­, esik, mikor az unokatestvérek — kivált a távoliabbak — csókolóznak, jámbor atyafi­ságos indulatból. Ami nagyon hasonlít , mégis ahhoz, mikor szerelmes regényt olvas a diák — a görög syntaxis táblá­jába téve. Van csókja a barátságnak is, ami a , férfiak közt egy meleg kézszorítás számba megy. S lehet a legigazabb, de soha sem elégíti ki — aesthetikai érzékeinket. A nőkre azt fogták az ellenségeik, f hogy az első két udvarló, meg az első különböző szabású ruha óta — köztük igaz barátság nem igen lehet. Hogy ebből mennyi igaz, nem tudom, de annyi áll, hogy sokkal szaporább köz­tük a csók, mint az igaz barátság, Ha két barátnő huszonnégyszer találkoznék hu­szonnégy óra alatt, ugyanannyiszor csó­kolná össze-vissza egymást — ami már csak azért is nagy önfeláldozás, mert a csókolódzás alatt egyikük sem beszélhet! Sajnálhatnék azt a töméntelen puska­port, ami a hadgyakorlatok idején kárba me gy? h* nem tudnánk, hogy csak igy tanulhatják meg a katonák a hadakozást s elvégre is a mi javunkra tanulják. És az ilyen hadgyakorlatok meg a nők csókolódzása közt nagyon sok a ha­sonlatosság. Itt is kárba, megy a puskapor, de ; legalább tanulnak rajta csókolódzni, a mi javunkra, _ pély főrendezőjéhez a következő köszönő és elismerő levelet intézte: „Nagyságos Asszonyom! Kiváló öröm­mel vettem Nagyságodnak becses levelét, mely­lyel az érzékenyen sújtott székvárosunk tüz­károsultjai javára Pápa város fenköltlelkü hölgyei által folyó évi május hó 14-ón rende­zett bazár és népünnepély tiszta jövödelmét hozzám megküldeni méltóztatott. Részvét és könyörület magasztos emberi erények, a női nemnek meg éppen legfőbb díszét képezik! Pápa város hölgyei ezt sohasem feledték, min­denkor elöljártak, ha a nyomor enyhítéséről, a szenvedők könnyeinek letörléséről volt szó! Ezúttal is megmutatták, hogy szivük ezen nemes erényekkel ékesítve van. Szolgáljon ju­talmul nemes buzgalmukért az a tudat, hogy szintén részük lesz abban, ha a károsult la­kosság hajlókát üszkös romjaiból újra építheti s nem lesz kénytelen koldusként tovább ván­dorúim. Fogadja Nagyságos Asszonyom a kül­dött 453 frt 63 krórt s egy drb 10 márkás aranyért a károsultak nevében leghálásabb köszönetemet. Kegyeskedjék ezen érzelmemet a rendezés körül fáradozott többi hölgyeknek is tudomására hozni. Kiváló tiszteletem nyil­vánítása mellett maradtam Nagyságodnak Vesz­prém, 1893. évi május bó 31-én kész köteles ' szolgája Vóghely Dezső kir. tanácsos alispán." — Komócsy József Győrött. Komócsy József, a Petőfi 'társaság nagy­nevű alelnöke, — ki a '„Jókai-kör" ala­kulási ünnepélyekor szeretett vendégünk volt ós kinek ittlétére mindig csak a leg­kedvesebben emlékezhetünk vissza, — f. hó 17- én Győrré jön s a kath. legényegylet nyári tánczmulatságánszabad előadást tart. — Tánezmulatság a casino­kertben. A pápai casino f. évi június hó 18- án, vasárnap kerti helyiségét zártkörű há­zias táncsmitlatsággal megnyitja. Kezdete esti ( 8 órakor. Belépti dij: személyjegy 50 kr, csa­, ládjegy 1 frt. Kedvezőtlen idő esetén a mu­t latság ugyanazon napon este a casino helyi­L ségeiben tartatik meg. A meghívók ma és hol­t nap fogyiak szétküldetni. — III. oszt. keresetiadó tár­t gyalás. Pápa város 1893—5. évi III. oszt. kereseti adójának tárgyalása június hó 17-én kezdődik és tart július hó 3-áig. Tárgyalás alá kerül f. hó 17-ón: ács 3, [ asztalos 12, aranyozó 1, aranyműves 3, x különféle alkusz 36, béltisztititó 1, bá­dogos 6, bábsütő 3, borbély 7, butor­j kereskedő 2, bognár 4, fürdöbérlő 2, összesen 80 tétel. A tárgyalási sorrend többi pontjait jövő számunkban hozzuk. H , Zárvizsgálatok. AJielybeli kath. yymnushunnál az év­záró vizsgálatok sorrendje a következő: jun. 12-én tornavizsgálat és tornaverseny; 14-ón vallástan; 16-án magyar, latin (I. oszt.) számtan ós rajzoló geometria (II. oszt.) 17-ón magyar történelem (III. oszt.). * magyar, latin (IV. oszt.) 20-án mathema­e tika, rajzoló geometria (I. oszt.) földrajz * (II. oszt.); 21-ón latin és német (TTT. oszt.) I természetrajz, mathematika, rajzoló geo­" metria (IV. oszt.); 22-én földrajz (I. oszt.). ! magyar, latin (IE. oszt.); 23-án földrajz, " mathematika, rajzoló geometria (ILT. oszt.) német, történet (IV. oszt.); 29-ón d. e. fél - kilenczkor lesz az ünnepélyes „Te Deum". $ utána a bizonyítványok kiosztása. Az állami polgári leányiskolában a zár­vizsgálatok a következő sorrendben tar­tatnak meg. Vallástanból: június 17-én .- d. e. 9 órakor a református és 10 órakoi a róm. kath. hitfelekezetü, 18-ác. d. e. éí L. d. u. a móz. vallású növendékek vizsgái - Osztály vizsgák: június 19-én az I. oszt.­a 20-án a II. oszt.-, 21-ón alH. oszt.-, 22-éí a IV. osztályban mindenkor d. e. 8 é .- d. u. 3 órakor, 24-én d. e. 9 órakor a fran a czia nyelvből és 25-én d. u. 3 órako: L- kar-, ének-, zene vizsga, 26-án hálaadái t után, a bizonyítványok • és értesítők ki t osztása. A városi ipariskolában az évzáró nyil vános vizsgálatok a róm. 1 'kath. hitközség a volt iskolai helyiségeiben a következi a rendben és időben tartatnak meg: juniu n 14-ón a II. ós Hl. oszt.-, 15-ón az I. E oszt.-, 17-ón az I. A oszt.-,, 20-án a ha c, ladó és 21-én a kezdő osztályé, mindeni] ö napon d. u. 5—7 óráig, k A pápai aut. orth. izr. hitközség isto Iájában az 1892/3. tanévi zárvizsgák kö i, vetkező sorrendben fognak megtartatni í- csütörtökön június 22-én d. u. 3 órátó t kezdve, ós szombaton június 24-én d. e L- 8—10 — d. u. 3—5-ig a talmudthora is >- kólában; szombaton július 1-ón d. e. 8—IC r d. u. 3—5-ig a talmudiskolában, vasárnaj a július 2-án d. e. I. fi ós leányoszt.-, hét >! főn d. e. II. fi és leányoszt., d. u. Hl. i ,- ós leányoszt., csütörtökön július 6-án d. € a IV. fi ós leányoszt., d.u. az V. fiosztálybarj Y A.t. szülök ós tanügybarátok ezej it vizsgákra tisztelettel meghívat nak. A illető igazgatóságok. * — Veszprém, vármegye alis pánja legutóbbi gyűjtésünkről a követ kező elismervényt küldötte: ">A" >Pápa ^ Lapok < tekintetes szerkesztőségének Pá pán. Azon alkalomból, hogy a folyó év ápril hó 13-án és 14-én pusztított tűz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom