Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-01-10

1113/25056/891 jk. alatt kimondotta, hogy a tömeges elszállásolást nem a törvény értelmében fogja kártalanítani, hanem egy méltányos • összeget fog ez érdemben később iiquidálni, továbbá sérelmes az is, hogy nem a törvény értelmében és szavaival beszél, hanem tömeges pajta és félszerben elszállásolásokról szól, melyelmek az értelmét, a tartalmát, a horderejét sohogy sem tudjuk érteni: kénytelenek vagyunk tehát azt újból felebbezni. A törvény 3-ik §-a kétféle beszállásolást ismer: közösét és az egyenkéntit, de tömegeset vagy pajta és fólszerbeni elszállásolásról semmit sem tud. Szükségből a kevésbbé alkalmas férő helyek is felhasználhatók az egyenkénti elszállásolásnál, de azért a kártalanítás ép oly mértékben jár mint rendesen. Pápa város szállásadói nagyban élnek mindig a törvény 15-ik §-a által nyújtott azon jogukkal, hogy a saját költségükön más helyiségekben rójják le szállásadói kötelezettségüket s igy történik, hogy egyeseknél 10 — 20, 50, sőt 180 katona is elvolt szállásolva, azon egyeseknél, kiknek házai teljesen üresen álltak a beszállásolás idején, vagy leik az egyes szállásadók költségére házaikat alkalmassá tették arra, hogy ily nagyobb arányú elszállásolást eszközölhessenek. Ezen nagyobb elszállásolások azonban soha sincsenek pajtában vagy félszerekben hanem a nagyobb üresen álló házakban, s ha talán pajtában lenne is: az bizonyára előbb alkalmassá lenne téve arra, hogy a szabályszerű férő helyet szolgáltassa. Habár tehát egy-egy házban aránytalanul több és több katona volt is elszállásolva: az az egyes szállásadók költségére ment, kik a kártalanítási jogaiktól el nem eshetnek azért, mert oly szállásra adták katonáikat, a hol már többen is voltak. Kéiem a nagyságos kir. tanácsos alispán urat: méltóztassék a sérelmesnek nem talált részét a határozatnak időközben végrehajtani, a sérelmes rész elleni ezen felebbezésünket pedig a Nagymélt. belügyminisztériumhoz felterjeszteni, hol alázattal esedezünk azért, hogy szállásadóink a kimutatás szerinti kártalanítást a törvény értelmében megkapják." * * * Nem sok szavunk van e fölebbezés után a vármegyei végzéshez, de még is nem hallgathatunk el két dolgot. Az első az, hogy miután a vármegyei határozat az egyénenkénti beszállásolás után járó kártalanítási összeget kifizetni rendelte, ezen kifizetés minél előbb eszközlését óhajtjuk-; óhajtjuk pedig nemcsak azért, mert az ügy most máihárom év óta húzódik, hanem különösen azért, mert ez összeg most a tél közepén sok jót tehet azoknál, kiknek keresetük ez évszakban nincs. A másik pedig, a mit megjegyezni óhajtunk az, hogy ez az ujabb határozat csak a réginek mentegetésére szolgál. A vármegye, mely a jog és törvény szavaira nem támaszkodhatik, a méltányossáyra akar támaszkodni, midőn végzésében a törvény által nem ismert megkülönböztetést tesz egyénenkénti és tömeges elszállásolás között s ez utóbbit sokkal kevesebbé terhesnek állítva, mint az elsőt; a megfelelő kártalanítási öszszeget is csekélyebbre szabja ennél, mint amannál. Nem akarunk annak a kérdésnek vitatásába bocsátkozni vájjon, az ily tömeges elszállásolás kevesebb alkalmatlanságot okoz-e, miut az * egyénenkéuti; nem pedig azért, mert sem a törvény sem a vármegyei szabályrendelet ilyes megkülönböztetést nem ismer, csak azt jegyezzük meg, hogy voltak, kiknél az elszállásolás tényleges kiadással járt ugy hogy például az egyik elszállásoló szalmáért .mintegy 40 irtot fizetett ki. Mindaddig, mig a törvény s a vármegyei szabályrendelet máskép nem intézkedik, ez utóbbiak is — nézetünk szerint— teljes joggal követelhetik a náluk elszállásolt katonák után egyénenként járó kártalauitási összeget. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Január 11. - 1848. A censura egy osztrák császári rendelettel az egész birodalomra nézve kötelezőleg behozatik. Január 12. — 1816. Arenstein József, magyar mathemaiikai iró ós a magyar tudós társaság tagja, születik Budapesten. Január 13. — 1683. Xassán a 13 felsőmagyarországi vármegye azt határozza, hogy magokat a zultán védelme alá vetik. Január 14. — 1858. Orsini merénylete ül. Napoleon francia császár ellen. Január 15. — 1761. Pondicheryt (ElőIndiában, Madras tartományban) az angolok a franciáktól elfoglalják és kipusztítják. Január 1(1. — 1809. A spanyol alávetési okmány egy spanyol küldöttség által I. Napoleon francia császárnak Valladolidban átadatik. Január 1,7. — 1834. Aldini János, híres természettanár, halála Rómában. Irodalom és művészet. — Az „Emberbarát" karácsonyi számától kezdve illusztrálva jelenik meg 8 minden héten egy fővárosi vagy vidéki a humanizmus terén működő hölgy vagy férfiú kóés életrajzát fogja hozni. Jelen száma, szaü.alságharczunk dicső hőse, Damjanich János özvegyének, a magyar gazdasszonyok országos egylete érdemdús elnökének sikerült képét hozza. Mi legmelegebben ajánlhatjuk az „Emberbarát"-ot, melynek előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az előfizetési díjak legczólszerübben postautalványon az „Emberbarát" kiadóhivatalába Budapesten, VII. Erzsébet-körűt 6, II. em,, ajtó 14 küldendők. — A kézi lexikon ötödik füzete. Az Athenaeum. kézi Lexikona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szakfórfiak közreműködésével szerkeszti Dr. Acsády Iguácz. Budapest, 1891. Ötödik füzet. A nagy fónynyel kiállított vállalat ez ujabb füzetét két igen értékes műmelléklet disziti. Az egyik Dél-Amerika nagy kettős lapra terjedő színes térképe a legújabb adatok ajapján, a másik az iparos növények czimű kettős tábla számos képpel. A szövegben a B. betű folytatását vesszük s a BauerBiochemia közötti anyag van nagy alapossággal, világos, népszerű előadásban s folytonos tekintettel hazai viszonyainkra feldolgozva. A csaknem két ezer hosszabb-rövidebb czikk az emberi ismeret minden ágára kiterjed, de különösen gazdagon van benne képviselve az életrajzi, földrajzi, történelmi, irodalmi, műszaki, orvosi és természettudományi szak. A sok nagyobb czikk 'közt kiváló figyelmet érdemel a Belviz, Bélyeg, Benczések, Besaemeraczól, Beszéd (élettani és irodalmi), Beszély, Betegápolás, Betegség, Betegsegélyző pénztárak, Betegszállítás, Betét (telekkönyvi), Bethlen-család, Beton, Betyárok, Biblia, Bibornok, Bihar-Vlegyásza hegység stb. czikk, melyek mindegyike egy-egy kikerekített tanulmány s egy egész könyv velejét, leglényegesebb tartalmát foglalja össze a tudomány legújabb fealadásai számba vételével. A nyomdailag is igen szépen kiállított füzet ára 30 kr. Ep ily kiváló tartalom s diszes kiállítás jellemzi a hatodik füzetet is. Az egész vállalat 40 füzetben, egyenkint 3 ivnyi tartalommal két hetenként jelenik meg. A legczélszerűbb 10 füzetre 3 írttal előfizetni, mely öszeg az Athenaeum kiadó hivatalához Budapestre (Ferencziek-Tere), vagy valamely hazai könyvkereskedéshez küldendő. — A Dunántúl Írásban és képben. — Dunántúli képes naptár az 1892-dik évre. A Dunántúli közművelődési egyesület javára szerkesztette Porzsolt Kálmán. Ara lfrt. — A Dunáutuli közművelődési egyesület javára diszes irodalmi vállalatot indított meg az egyesület titkára Porzsolt Kálmán. A vállalat czime „A Dunántúl Írásban és képben, czélja a Dunántúl ismertetése s hogy e czéiját elérje és nagyobb kelendőségnek örvendjen, a szerkesztő jövő évi naptárral és dunántúli tiszti czimtárral is kibővítette a munkát. Az egész munkát a dünántul írói és művészei állították össze s ezeknek élén legelőször is Jókai Mór értékes dolgozata áll, a „Tisztelendő és tiszteletes" ; azutáu emlékmondatokat írtak a kötetbe Simon Gyula mosonyi főispán, Pinck János soproni polgái-mester. Vadnay Andor orsz. képviselő, Károlyi Antal vasmegyei alispán és Győry Elek orsz. képviselő. A 13 ives kötetet hatvan remek illusztráczió tarkítja s ezek között fölemlitendők Peszty Árpád gyönyörű freskói, Tölgyessy Arthur és Vágó Pál dunántúli tájképei, Zala György szobrának másolata, Háry Gyula rajza Pannonhalmáról, Alcsuth, Komárom ós Kőszeg vidékének látképe, a pécsi székesegyház, Deák Perencz kehidai lakóháza stb. Arczképpel és életrajzzal bemutattatnak e kötetben: Vaszary Kolos herczegprimás, Széli Kálmán, Jókai Mór, Beksics Gusztáv, Dulánszky Nándor pécsi s Hornig Károly b. veszprémi püspökök, Pap Gábor református ós Karsay Sándor evang. püspökök, dr. Kuncz Adolf csornai prépost, Wekerle Sándor, Szőgyén-Marich László, Pallavicini Ede gróf, Penyves8y Perencz, Eötvös Károly, Hieronymi Károly, Gajári Ödön, Bákosi Jenő, Rákosi Viktor, Szigeti József, P. Márkus Emma, Jászai Mari, Beöthy Zsolt, Endrőd}' Sándor, Kozma Sánnor, Kozma Andor, Peszty Árpád, Tölgyessy Arthur, Vágó Pál, Zala György Nádassy Perencz gróf, Bródy Zsigmond, Radó Antal, Bezerédj Viktor, Szíávy József. Sziklay János, Schwarcz Gyula. Esterházy Mihály gr. Kaiser József, Szarvassy Sándor. — A kötet ára 1 frt s megrendelhető a „Dunántúli közművelődési egyesület" irodájában. (József-körut 5.) — Kormányintézkedés a hazai gyümölcsészet emelésére. Mint ismeretes, Gróf Bethlen András földmivelésügyi m. kir. minister már ezen évben is hathatós ós sokat igérő kezdeményezéseket tett a hazai gyümölcsészet és haszon kertészet emelésére, csemeték és ojtóvesszők olcsó és ingyenes kiosztása, a gyümölcs feldolgozás és értékesítés javítása, gyümölcsvásár, gyümölcstermelők készleteinek nyilvántartása ós a külföldi kereskedők ós consulátusokkal való közlése - mind oly intézkedések, melyek ha jótékony befolyásukat azonnal minden irányban nem éreztetik is; de ezek jótékony hatása néhány év múlva nem maradhat ki' Egy további igen fontos kezdeményezése a minicUrutík a községi és városi fajskolák évek óta elhanyagolt ügyének rendeáese ós azoknak a rendelkezésre álló eszközödhöz mérten való támogatása. Ugyancsak a-szakismeretek általánosítására, népszerűsítésére elrendelte a minister a „Gyümölcskertész" czimü hivatalos közlöny kiadását melynek egész évi előfizetési árá csak egy forint, ugy hogy azt minden kisebb termelő tarthatja. Ezen közlöny már a folyó évben is 10,000 példányban jelent meg, felkeresett minden községet s a tanitók, gyümölcstermelők belső gyakorlati tanácsadójává lőn. A. „Gyümölcskertész" Molnár István ur, orsz. gyümölcsészeti ministeri biztos, általánosan ismert szakemberünk szerkesztése alutt havonkint kétszer jelenik meg egy ivnyi tartalommal s számos ábrával. Hazánk legjobb pomológusai s kertészei dolgoznak bele, s tartalomra nézve a külföld bármely népszerű kertészeti szaklapjával kiállja a versenyt. Hirdetheti benne mindenki, eladásra szánt saját csemetéit, s magvait s kerti terményeit s viszont, kinek csiraképes magra, csemetékre, szőlőveszszők s ojtványokra van szüksége, az 'a legjobb eredeti forrásokkal ugyancsak a lap útján öszszeköttetésbe. A „Gyümölcskertész" nem lévén üzleti- és magánvállalat, tiszta jövedelméből a legbuzgóbb faiskolakezelő tanitók fognak jutalmaztatni, továbbá a nagyban termelésre ajánlt gyümölcsfajok természethű szines rajzai fognak a jövedelemből elkészíttetni és az olvasóknak ingyen kiosztatni. Ajánljuk e hasznos lapot gyümölcstermelőinknek, kisgazdáinknak figyelmébe. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Athenaeum társulat, Budapest Perencziek-tere) készséggel küld megkeresésre. HivatalosröiT 6496. 891. ikt. Hirdetmény. Az 1888. és 1889-ik évi hadgyakorlatok alkalmával felmerült katonatartási kártalanítás ügyében a törvényhatóság újabb határozatot hozott, mely szerint azoknak, kiknél rendes egyénenkénti beszállásolás volt, a szabályszerű kártalanítást megfizeti; — azok részére azonban, kiknél a katonák csak fólszerekben és pajtákban nyertek elhelyezést, egy később megállapítandó méltányos kártalanítási összeget fog utalványozni. Mi azzal tétetik közhírré, hogy ez ellen netáni felszólalását vagy fölebbezését mai naptól számítandó 15 nap alatt minden érdekelt fél beadhatja. Kelt Pápán, 1892. évi január 4-én. Martonfalvay h. polgármester. 6357. 1891. ikt Hirdetvény. Az országos közegészségügyi egyesület 1892-ik évre „Jóegészség naptára" czimű naptárt bocsátott ki, mely népszerűen van irva, s a jó egészség fenntartásáról, a ragályos betegségekről, a titkos szerekről, az építkezésről, a gyermek ápolásról, a munkások lakásáról, és sok más egyébb hasznos tudnivalóról nyújt élvezetes és tanulságos olvasmányt. Ezen naptárt a Ministerium melegen ajánlja a közönség figyelmébe. Megrendelések, s különösen több példányt megrendelők irányábani kedvezményekre nézve aj jegyzői hivatalnál kellő felvilágosítás nyerhető. Pápán, 1892. január 4-én. A városi tanács. 6190. 1891. ikt- Hirdetvény. A helyben állomásozó m. kir. honvédség számára ezredirodai helyiségek biztosítása iránt a városi képviselő testület 162/891. jk. p. a. 320 frt évi bérben 3 évre szólló szerződés megkötésével intézkedett; mi azzal tétetik közhírré, hogy ez ellen netán emelendő fölebbezés mai naptól számított 15 napközben beadható. Pápán, 1892. január 4-én. A' városi tanács. 6438. Hirdetvény. 1891. ikt. Az előfogati pótdíjakról a vármegye közönsége szabályrendeletet alkotott, mely a jegyzői hivatalban mai naptól számítandó 30 napon át kitéve mindenki által betekinthető, s ez idő közben az ellen netáni fölebbezés beadható. Pápán, 1892. január 4-én. A városi tanács. 6439. 1892. ikt. Hirdetvény. Az állami törvényhatósági, és községi közlekedési, valamint vasúti állomásókhoz vezető utak szélének befásításáról a vármegye közönsége szabályrendeletet alkotott, mely a jegyzői hivatalban mai naptól számítandó 30 napon át kitéve mindenki által betekinthető, s ez idő közben az ellen netáni fölebbezés beadható. Pápán, 1892. január 4-én. A városi tanács. 6542. 1891. Pályázati hirdetvén?. A győri kir. árva alapítványnál 14—100 frtos, — a győri gróf Esterházy félé árvaalapitványnál 3 — 100 frtos alapítványi állomásra pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók a megkívántató minősitvény, és kérelmezés! kellékek iránt a jegyzői hivatalnál körülményes és tüzetes felvilágosítást nyerhetnek. A kérvények folyó hó 20-ig benyújtandók lesznek. Pápán, 1892, január 4-én. A városi tanács. KÜLÖNFÉLÉK. — Városi közgyűlés. Rendkívüli városi közgyűlést hívott össze Martonfalvay Elek b. polgármester ma délelőtt 11 órára, melynek egyedüli tái-gyát a febr. 18-ára összehívott országyülésre meghívó kir. levél felolvasása és a szükséges teendők eszközlése képezi. — Választási mozgalmak. — Most már lassankint megkezd indulni az actio a közelgő képviselőválasztásokra. A központi választmányok ugy Pápán, mely tudvalevőleg önálló vál. kerület, mint e megyében már a jövő héten megállapítják a választás napját. Pápán valószínűleg e hó 30-án lesz szombati napon, mint ez máskor is volt; a megyében vagy j

an28-án, vagy miként már évek óta pénteki napon, vagyis jan. 29-ón. Érdekes, hogy az idő rövidsége és a téli idő miatt a vidéki kerületekben „idegen" jelöltek nem igen szándékoznak próbálkozni. lami eltűnt a háztól, rendesen maga a költő volt, aki kedélyes könnyelműséggel iparkodott a kárvallást kicsinyíteni s bebizonyítani, hogy „annak a szegény ördögnek" milyen nagyon nagy szüksége lehetett arra a esekélységre, mely házától eltűnt. Egyszer azonban nagy megütközéssel veszi észre, hogy tulajdon Íróasztalának elzárt fiókjában minden reggel kevesebb az aprópénz, mint amennyit oda este betesz. Szobájába — tudtával — nem járt más, mint öreg inasa; ele a régi cselédre csak nem gyanakszik ? Megsokalja végre az állapotot s egy kora reggel beköltözködik régi divató, két ajtós ruhaszekrényébe, melynek gothikus., rácsos ablakain keresztül kényelmesen megláthatta, mi történik szobájában? Vár egy, két, három óra hoszszáig, — de a várt házi tolvaj csak nem akar jönni. Nem veszti türelmét, s vár tovább. Végre délfelé — nyilik az ajtó. Szemere lélegzetét visszafojtva les ki az ablakon s látja, hogy gyanúsítani nem mert inasa lép be; neki megy egyenesen az íróasztalnak, ama bizonyos fiókot egy hamis kulcscsal fölnyitja s gazdálkodik az aprópénzben. v Szemere nesztelenül kilép rejtekéből, oda lopódzik inasa hátamögó s kezét vállára téve, teljes szelídséggel kérdi: — Nos, meg van-e mind, kedves fiam? Persze, elkergette inasát s a sikerült diplomatikus fogásával szeretett bizalmas körben eldicsekedni. \, (Vége követk.) Az én famíliám. Tudja Isten, nagyon csókolódő família vagyunk. Ha lerázom magamról a hivatalos szoba pofát, megkefélem szépen az uj gUs&remttt tf£n*jßek eg^ fam h$to* nikára ós végig stuczerkedem a hatvani utczán a déli órákban, vagyok olyan bátor, hogy elhigyjem azokról a lányukat mutogató mamákról, miszerint nem minden utógondolat nélkül tekintenek reám olyan bizalommal és nem ok nélkül mentegetőznek az ón bocsánatkérő szavamra mikor nem birván előlük eléggé gyorsan kitérni, meghorzsolora azokat a meleg vállacskákat és duzzadó karokat. Vagyok olyan bátor elhinni, hogy egyáltalán azok a lányos mamák nem azért sietnek olyan gyorsan azon a szűk járdán, mintha bizony valami sürgős dolguk volna; esnem azért fogják egymást karon, hogy szépen utat engedjenek a szembe jövőnek, ós nem azórfc szoritanak le a járdáról, hogy egyszerűen lenn legyünk; hanem mert tudják, hogy iramodva a gyorsan robogó kocsik elöl megfogjuk bámulni bizonyára azt a Scyllát a mely ebbe Charydisbe sodort, illetve taszított; és végre: nem azért állanak meg az - olyan kirakatok előtt, a hol még senki sem áll, mert talán valami élvezetet találnának ott, hanem mert egyrészt igen jó az alkalom arra, hogy elhatározzák, órdemes-ó megvárni a hátul jövőt, másrészt pedig tudják, hogy mi, csoportosulni szerető budapestiek kíváncsiak vagyunk megtudni mindig az okot, a mi egy boldogabb halandó figyelmét hamarabb le tudta kötni, mint a miénket; ós tudják,' hogy ha szerény magunk nem találjuk meg ott a találmányok egy ujabb, még lihegő fecskéjét: oldalt fordítjuk kissé a fejünket ós igyekezünk az ő szeműket követni ós legroszabb esetben őket magukat spektálni meg. És ekkor—ekkoraczól elvan érve. Hát ez kérem ón velem mind számtalanszőr megesett. És ez bizonyítja először is azt, másodszor is azt, és harmadszor is azt, hogy bizony engem érdemes leszorítani a járdáról primo, érdemes megtium non datur. Nem pedig azért, mert énnekem bizony van már feleségem, hálístennek csak egy, de teljesen ép, viruló egészségben. . És a mikor ón olyan nagyon kicsinosítom magamat az irodában és épen a váci és hatvani utczákat szoktam megtisztelni, nem teszem ezt azért, hogy talán bizonyos szivecskókben elérhetlen vágyakat g rj észtének, és nem sietek azért, mert talán utói akarnám érni az' előttem tovasiető pipacsos kalapot tulajdonosostól és nem másért állok meg a kirakatok előtt mint hogy meggyőződjem tényleg, nem haladt-e a világ tegnap dél óta, a mire nézve 'elég bizonyíték nekem az a pókháló, a mely már két hét óta tartja hymenhirdetésben a chinai mandarint a gypsz hegedűvel. Csak azért sietek, mert a feleségemhez még mindig sietni szoktam. Mert tudja Isten, nagyon csókolódő família vagyunk. Tudom — úgy hírből — hogy a kedves papámmal többször megesett, hogy sztropkói birtokának egy-egy félévi bére a legünnepeltebb színpadi bolygók ajakán fokozta a puszik tüzét, miért is szerencse még hogy Sztropkó után elúszott Osztró ós hogy ekkor már volt a papának annyi esze, hogy belássa miszerint a holdak fogyásával a puszik sem oly hevesek ós jobb lesz ha marad egy kevés a fiúnak is; ki tudja nem száll-e rá is a puszi mánia? Körülbelül a nagypapáról ós magáról vonta le e bölcs consequentiát. És a papa nem csalódott. Kár, hogy hamarább nem gondolt az átöröklésre. Másodéves házas koromban történt meg velem, hogy egy verőfényes szép napon nyitott ablak mellett hallgatva ha mást nem legalább a veróbpárok édes csipogását, szerelmes gondolatokkal rágódtam az ón komoly aetaim között. S im egyszerre ajtóm koppan * . , [ félénk lépes *aj» dohban . , v »

s elüttem áll egy szőke hajú, virágos selyem ruhás asszonyka piros pipacsos kalapban. És az arcza? ' Hisz épen ez! Ott a bibi. Felugrottam, odaborultam a nyakába s majd hogy agyon csókoltam azt a csinos kis szőke asszonykát. — Oh aranyospm! ezup-ezupp! tubusom, drágám, szép kis feleségem! ezupp ezupp, ezup! És ez igy ment egy pár perczig és folytattatott volna in infinitum déli 12 óráig, ha az az asszonyka előbb gyengén, majd egész komolyan össze nem czibál és nyakam közé nem sóz egy párat. Volt is rá oka kérem. Feleség volt ugyan, de nem az ón feleségem. Védtem is azután magamat szörnyen, hogy ilyen hasonlatosság, olyan hasonlatosság; a kalapja is ilyen, a ruhája is ilyen, meg igy meg úgy. Addig addig beszéltem, hogy az asszonyka végre is belenyugodott. Feladogattam neki a tarka napernyőjét, a pipacsos kalapot, még a haját is megigazítottam. Akkor aztán előadta, hogy őneki itt egy örökségi pere folyik már vagy öt esztendeje ós talán jó volna, hogyha már valami elintézést nyerne. Máskülönben figyelmembe ajánlja az ügyét és jó napot kivánt. Volt bennem annyi udvariasság, hogy lekísérjem egész a kapuig. Ez volt a No I. A No 2, az már nem sikerült olyan, szépen. Én rajtam nem mullott. - Én kikerestem annak az asszonykának a dolgát az irattárban, magam czipeltem fel a harmadik emeletre az előadóhoz, és oda tettem az asztalára. Többet nem tehettem. És bizony az előadó úr sem tett többet, minthogy megint szépen ad acta menesztette, van neki restantiája idei is. elég, csak győzze. Igy történt azután, hogy egy homalyowAsb Qui d&ut&n. mikor % &ta4$em. is vizitelni volt nálam, és kikísérem a feleségemet, csak beállít megint az az asszonyka. Én már ugrom, tárom ki akarómat. Szerencse, hogy rám kiáltott a feleségem. Kiábrándult szívvel beláttam, hogy ilyen esetben csalódás lehetetlen. De azt hiszem, hogy az a szőke szép asszonyka most sem osztogatott volna erősebb pofonokat, sőt talán—- egyáltalában nem is osztogatott volna. Nekem például már több okom volna nem egészen elpuszizni Sztropkót, meg Osztrot. Az én csemetéimben már sokkal korábban nyilatkozik a papám által sejtett öröklés. A legkisebb fiam például legboldogabb a dadája ölén. A kis Mariska pedig a múltkor avval a boldog tapasztalattal jött haza egy jour fixröl, hogy a Szánthó tanácsos másod gymnasialis fia aligha nem cigarettázni szokott, ő úgy érzi. Csengeő Ervinke pedig nem hiába eszi a sok bonbont, olyan a szája, hogy szinte ragadós. Hanem legremekebb a Gyuri fiam. A múltkor Electra szenvedéseit élveztük át a feleségemmel. Mikor haza jöttünk, nagyon csendesen jártunk, hogy fel ne költsük a kicsinyeket. A pubi ott bóbiskolt a dadája kébelén, a kis mádi valami skatulyára festett íolohubelí kis herczeget szorongatott a szive táján, a G-yuri pedig, az ón legnagyobbik fiam épen akkor ezuppantott egyet a szobalányunk piros képén. A Virgilius ott feküdt szegény az asztal alatt. Azt hiszem, elég okosan tette a papa a mikor elúsztatta Sztropkót, én sem tettem bolondot, mikor menni hagytam Osztrot, de nagyon sajnálom az unokámat, mert a kilátás szerint neki nem marad meg Vajnatina. !