Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-11-20

azt lehet válaszul adni, hogy semmi kár sem háramlanék sem a közönségre, sem a hitelforgalomra az által, ha nem csupán a váltóval fedezett, hanem egyéb követe­lések tekintetében is szigorúbb és egy­szersmind gyorsabb eljárás alkalmaztatnék és ha a warrontok forgatása tekintetében a váltójogi szigor jogosultnak ismerte­tik el, ha a checkek forgatására nézve, il­letékes egyének szintén a váltójogi szi­gor életbeléptetését követelik és ily eljárás például Angliában tényleg alkalmazásban is van, nem lehet belátni, hogy mi ve­szély és hátrány származhatnék abból, ha a jelzálogkölcsönök tekintetében is, a forgatókra ós váltójogi szigorhoz hasonló, habár azzal nem teljesen azonos eljárás alkalmaztatnék. A váltó a személyhitel képviselője és mint ilyen — és ez okból he­lyes, hogy szigoiubb eljárás alá essék, mint a reálhitel, melynek legtöbb képvi­selője a jelzáloggal biztositott kötvény, ámde utóbbi is, az obiigóval tovább for­gatás esetén, a forgatókra való tekintet­ből egyszersmind a szómólyhitel képvise­lőjévé válik, minélfogva ezen jelleg által eléggé megokoltnak tűnik fel, hogy az e nemű forgatmányok is — megfelelő mó­dozatok mellett — váltójogi eljárás alá essenek. M. P. A Pallas Nagy Lexikona­A görög földön odalenn kiásnak régi idők emlékeiből egy-egy kődarabot, ősidők szobrainak „ apró-cseprő töredékeit. Egy kéz, egy láb, kardarab, csonka fej. S nem­csak a szakértő, a régiségeket búvárló tudós, de az egyszerű ember is csak ke­zébe veszi mult idők emlékeinek emerom­ját, és szempillantásra látja, vajon kon­tármunka hulladóka, avagy hatalmas mes­termü maradóka került-e kezébe. Praxiti­lés Eros-ának torzóját senki ember fia nem téveszti össze avatatlan kezek durva faragványaival. Igy vagyunk mi most is, mikor egy hatalmas, nagy munka első töredéke ke­rül a kezünkbe. Tizenhat tenyérnyi vas­tag kötetre tervezett műnek első füzete az, a miről szólani akarunk. Körülbelül 16,000 sűrűn telenyomtatott oldalból 64 az, a mit már is látunk. De valamint a Praxitilés torzójából, Homéros Iliászának kezdő soraiból rögtön látható, hogy nem kontár férczelmóny, hanem hatalmas mes­termunka a tartozéka, ugy mi is konsta­tálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotás az, a minek nyomá­ban kell járnia. A Pallas Nagy Lexikona 222 mun­katársának névsora már egymagában is tel­jes kezesség erre nézve. Aki csak a ma­gyar tudós vagy irói világban kiváló, el­sőrangú helyet foglal el, — nem hiány­zik ebből a névsorból. S hogy tudósvilá­gunk teljes odaadással és képességeinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy min­den érdemleges czikk névaláirás-sal jelent meg. Nevével, múltjával, reputácziójával kezeskedik tudós- és író-világunk, hogy mindaz, a mi a Pallas Nagy Lexikoná­ban megjelenik, teljes foglalatja az ez idő szerint való összes modern tudásnak. S csak egy pillantás az első füzetbe, mely A.-tól Achorionig terj ed, már is mu­tatja ennek a Magyarországon elsőbben meghonosított rendszernek kiváló értókét és fontosságát. Ott van példái mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város le­írása. S ime megtaláljuk e czikkben nem­és szeretné, ha becses lapunknak valame­lyik munkatársa elkísérné őt első útjára a felhők közé, az ötödik pedig azt tuda­kolja igen sürgősen, hogy czigarettázott-e Görgey Artúr, a mikor Világosnál elárulta a hazát? .... Es nekünk hazafiúi szent kötelessé­günk, hogy mindezt tudjuk és megcsele­kedj ük ! Nem felejtem el soha azt a levelet, a melyet egy előkelő asszonyság küldött néhány évvel ezelőtt a „Budapesti Hirlap" szerkesztőségének. Ohnet Györgynek vala­melyik regényét közölte akkor az újsá­gunk, két boldogtalan szerelmesnek a tör­ténetét, a kikről már az első fejezetből is tudni lehetett, hogy egymás nélkül halnak meg nyomorultan. A mikor már vége felé jártunk a regénynek, egy ilyenforma levél érkezett hozzánk valahonnan a vidékről: „Tisztelt Szerkesztőség! Nyolez óv óta vagyok hü és buzgó előfizetője a „Budapesti Hirlap"-nak s nagy részvéttel olvasom benne most is a szegény Gastonnak ós még szegényebb Mariénak szomorú történetét. Bősz néven venném, ha ez a két szerető sziv nem lenne egy­másó. Tisztelt szerkesztőség! Ismétlem, hogy nyolez óv óta vagyok hű ós buzgó előfizetője a „Budapesti Hirlap "-nak, de ha Grastón nem veszi el Mariét, többé nem preauwerálok!,,,.« csak a város históriáját, nevezetességei­nek rövid, de pontos leírását, de hü képét annak is, a mi ebben a porosz városban Magyai-országgal összefügg. Leirja hiven az aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzban bemutatja az ott őr­zött magyar régiségeket, s megemlékezik, arról is, hogy ezek a régiségek annak ide­jén a budapesti ötvösműkiállitáson is megfordultak. Ott találjuk ugyancsak az első fü­zetben az Abauj-Tornamegye czikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyo­mán készült, gyönyörűen .kidolgozott, ki­válóan pontos térkép ez, s ugyanilyent közöl a Nagy Lexikon előrajza szerint minden egyes vármegyéről, s ezenfelül még külön térképen mutatja be az ország nagyobb, nevezetesebb városait is. De ki­váló érdekű a megye leírása is, minőhöz hasonló hü és pontos monográfia lexiká­lis munkában még ez ideig nem jelent meg. Leirja a megye topográfiáját, ismer­teti főbb termékeit a leguj abb statisztikai adatok felsorolásával, ismerteti a megye lakosságát, az ipart, kereskedelmet, a szel­lemi műveltséget, a közigazgatást, s rész­letesen, egészen napjainkig terjedően meg­írja a megye történetét. Megyéink és vá­rosaink ilyen teljes, hü, érdekes és tanul­ságos leírása már magában is megbecsül­hetetlen értékű munka, s ezeket — bár­hogy keresnők is, — nem találjuk meg sehol, eddig megjelent enczyklopedikus munkában. Ugyancsak az első fűzet például leirja az Abbisszinia czikkben Lipót belga király megbízottjának Haneusi kapitánynak ha­besi expediczióját, pedig mindenki, a ki a napi eseményekkel foglalkozik, tudja, hogy közvetlen napjainkban történt mind­ez, olyannyira közel, hogy még eddigelé semmilyen lexikális munkában megem­lítve nincsen. De nem folytatjuk ezeket a szemelvé­nyeket, mert ily módon végig kellene men­nünk az összes czikkeken A-betütől Ache­rionig. Még csak annyit emiitünk meg, hogy e kiváló munka külsőben is méltó disz­szel j elenik meg a magyar közönség előtt. Teljesen famentes, tehát soha meg nem sárguló, hófehér papíron nyomódott, olyan szép metszésű betűkkel, miknek az olva­sása valósággal üdülés az olvasásban ki­fáradt szemre. Az illusztrácziók famet­szésü és szines műmellékletek, valamint a térképek pedig nemcsak megállják a versenyt bármely eddig megjelent első­rangú külföldi munkával, hanem megbe­csülhetetlen órdemök a soha szem elöl nem tévesztett szempont: a hazainak, a magyarnak a kultiválása. Nem mellőzi a munka a kiválót, bárha az messze essék is tőlünk, de nem mellőzi a hazait sem, a mit pedig eddigelé a külföldi lexikális munkák vagy rosszindulatból, vagy ér­deklődóshiányból rendszerint mellőztek, a hazaiak pedig azért, mert visszaretten­tek a nagy, esetleg meg sem térülő anyagi áldozatoktól. A magyar közönségen áll most meg­mutatni, hogy az érdemeset, a kiválót mindig felkarolja s tartózkodó csak ak­kor volt, ha jogos kívánalmainak teljesí­tését nem várhatta. A Pallas Nagy Lexi­kona pedig meggyőződésünk szerint nem hiába áldozott százezreket, mert nem lesz intelligens magyar család, a hol ez a ki­váló, igazi szükséget pótló és minden te­kintetben nagyérdemű munka hiányozni fog. Még megemlítjük, hogy a Pallas Nagy Lexikona ára füzetenként 30 kr. = 60 fillér, kötetenkint pedig diszes kötés­ben 6 frt = 12 korona. S a mi szegény újságunk csakugyan elvesztette ezt a hü és buzgó előfizetőjót, mert a szerkesztőségben senki sem vállal­kozott rá, hogy Ohnet György regényét újra ós jobban megírja! De kapunk mi olyan leveleket is, a melyeket nem mosolyogva, hanem őszinte megilletődéssel olvasunk. Ilyen volt az is, a melylyel engem a leány-egyesület sze­retetreméltó elnöke az Önök kedves körébe meghívott. És ón háládatos akarok lenni e megtisztelő és megható levélért, hát nem nyújtom tovább első látogatásomat. Az orvosok különben is azt mondják, hogy ezekben az epidemikus időkben jól teszi az ember, ha minél rövidebbre szabja a vizitjeit. Nyilván a fölolvasóknak is szól ez a bölcs tanács 9 mivel nekem is, Önök­nek is kellemes, megfogadom édes örö­mest. Csak megköszönöm még hősies tü­relmüket és háládatos, igaz szívvel kívá­nom, hogy nemes ezólok felé igyekvő egye­sületük sokáig éljen és virágozzék! Tetszik tudni: mi boldog pestiek most mindannyian szegény haldokló em­berek vagyunk, a haldoklók kívánságait pedig meghallgatja az ég. Hadd kívánjam tehát még azt is, hogy újra láthassuk egymást mielőbb e kedves, barátságos fa­lak közötti Barna Izidor. Veszprémi levél. November 13. . No még egy hasáb fát a tűzre ... igy ni! — és ott lobog, vig lánggal égve, a kandalló öblében a vasárnapi újság; miniszterválság, Tisza-klikk, tőzs­de-árfolyam, kolera hirek, olasz választá­sok és szerb disznózsír ... békés egyetér­tésben ( gomolyodnak sürü füstfelleg alak­jában a kürtőben felfelé és én a zörejre, amit a kandalló elé dobott faha­sáb koppanása okozott, felriadva karos­székemben, ijedten, de már későn kapok édes álmodozásaim szerencsétlen áldozata után. Terpsychore ós Amor! de furcsa kis Istenkék vagytok ám ti is! Nem veszitek figyelembe ifjú volto­mat, mindennemű elemi csapások, igy a balga szerelem ellen is „szóval" bebizto­sított, de „tényleg" gyarló szivemet, lük­tető véremet és azt .... hogy most tár­gyilagos tudósítást kell adnom a „Pápai Lapok" „saját külön" veszprémi tudósí­tója számára a veszprémi legaktuálisabb eseményekről. Üsse kő nem bánom! De hangulatomban még egyre csár­dást jár a jó kedv, s keringőzik szemeim előtt ... nem az egész világ . .. csak a mult szombati korcsolya-estély vili-ko­szoruja; igy hát kereken kijelentem, hogy nem írok most másról, mint Oarneval berezeg ezen korai beköszöntőjéről. 30 fiatal (természetesen!) leány, é s körülbelül egy tuczat fiatal asszony a táncz oltáránál áldozva, körülraj ózva ós rajongva — nem a sylénektől, mert ezek dicséretükre legyen mondva, most még csak nem is füstölögtették Bachus oltá­rait, hanem vasalt írakkok, ingek és nyak­szegő gallérok imminens, szokatlan nagy tömegétől; aggodalmas ábrázatú családta­nács, a 315 frt 50 kr tiszta jövedelemtől és az erkölcsi sikertől sugárzó, fáradhatlan korcsolya egyleti elnök, a „jótókonyczól­szerüleg" megpumpolt gavallérok diplo­matia Galgen-humora és báj (fáj) moso­lya, Jancsinknak elandalító, majd elra­gadó zenéje .... a hideg sültek és forró thea, még hidegebb conventionalis bókok és még forróbb (de már nem conventio­nalis) suttogások mind csak álom­képek voltak, — azt hivóm! Eelébredtem ós mikor felébred­tem, már a „Pápai Lapok" vidéki tudósi­sitásainak rovatában olvastam álmomat ós ... hüledeztem. Ünnepélyes, szent fogadást teszek tehát, hogy máskor, ha ilyen érzelmekkel eltelve megyek haza, nem hagyom nyitva szobám ajtaját, igórem, hogy máskor ál­momban nem beszélek ós ígérem, hogy a szivemet máskor majd a száritz rózsabimbók ós illatos levélkék zajtalan társaságában — otthon hagyom. Igy azonban most csak a névsort fe ­lejtettem otthon, a mi azonban nem baj, mert ugy sem tudtam volna ... betű­rendben. * * * Kaszinó válság, .,. házassági ós pár­baj hirek, ós egyéb megrendítő balesetek. ... ti pedig menjetek a sutba a fahasáb mellé .... papírkosárba! Vendicus. Hivatalon rovat. 5649 1892 Hirdetmény. Veszprém vármegye alispánjának 24930/1892. szám alatt kelt felhívása foly­tán ezennel közhírré teszem, hogy a leg­több államadót fizető megye bizottsági tagoknak a vármegyei igazoló választ­mány által megállapított s 1893. évre ér­vénnyel bírandó nóvj egyzéke a vármegye szókházának kapuján folyó hó 18. napjá­tól kezdve 15 napon át közszemlére ki­függesztve leend, mely időn belül a név­jegyzék ellen az 1886. évi XXI. t. cz. 28 §-a értelmében a vármegye biráló bi­zottságához lehet felebbezéssel élni. Pápán, 1892. évi november hó 17-én. Osváld Dániel polgármester. 54 85 ' 1892. Hirdetmény. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága, Enying és Zircz szókhelylyel egy-egy törvényhatósági állatorvosi állás rendszeresítését határozván el, 'ezen ha­tározat a jegyzői hivatalban bárki által betekinthető s az az elleni felebbezósek a mai naptól számítandó 30 napon belül adhatók be. Pápán 1892. évi nov. hó 13 napján. Osváld Dániel ^_ polgármester. Felhívás. Felhivatik az adózó közönség, hogy állami adó — hadmentességi dij • — és városi s megyei pótadó hátralékát hala­déktalanul lefizesse, mert a 'lefoglalt zá­logtárgyak f. hó 25—27-ig összehordatnak és f. hó 28—30-ig nyilvános árverésen el­adatnak; a f. TV. negyedévi hátralékokra pedig a II. fokú végrehajtás e hó 23-án kezdetét veszi. Pápa 1892. november 16. A városi hatóság. Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. November 20. — 1307. Teli Vilmos ki­tűnő schweizi lövész Gesslert, Albert osztrák tartomány gróf kormányzóját, ki a schweizia­kat zsarolá, lelövi. Ez a schweizi független­ség legelső kezdete. November 21. — 533. Justinián csá­szár az „Institutiones" czimü elemi jogköny­vet (a római jog alapját) kiadja. November 22. — 1819. Baróti Szabó Dávid, magyar költő, halála Virthen, Komá­rom-vármegyében, 80 éves korában. November 23. — 1534. Az angol parla­ment VIII. Henrik angol király uj czimét: „az angol egyház főnöke" megerősíti. November 24. — 1822. Buckle Henrik Tamás, nagytudományu és magas röptű törté­netíró születik Leeban Kent-grófságban, külö­nösen érdekes „az emberi művelődés története 11 czimü műve. November 25. -• 1764. H. Szaniszló Ágoston Poniatowszky, H. Katalin orosz czárné kegyencze, lengyel királylyá koronáztatik. November 26. — 1526. V. Káról német" császár egy Granadából keltezett levelében öescsét I. Ferdinándot, a magyar rendeknek ki­rályul ajánlja. KÜLÖNFÉLÉK. —Mindazokat, kik lapunk irányában hátralékkal van­nak, kérjük tartozásaik szi­ves kiegyenlítésére. Tisztelettel a „Pápai Lapok'* kiadóhivatala. — Személyi hirek. A mult héten városunkban tartózkodtak: Véghely Dezső kir. tanácsos alispán, Kolossváry József fő­jegyző, Kruspér Pál, az államépitészeti hi­vatal főnöke Veszprémből s megjött né­hány napra Budapestről lapunk tulajdo­nosa Dr. Fenyvessy Ferencz is. — Yárosi közgyűlés. Csekély érdeklődés mellett tárgyalta le a városi képviselőtestület hétfőn tartott ülésén azon néhány ügyet, mely napirendre volt kitűzve, köztük a „tüzrendészeti szabály­zatot^ A „Korona« vendéglő megvétele kérdésénél Barthalos István megrótta az állandó választmány azon sajátszerű el­járását, hogy nem szerez magának az ügy első tárgyalásakor alapos informá­cziót s önmagának ellenmondó határoza­tokat hoz néhány hónap lefolyása alatt. Nem annyira a szőnyegen fekvő vétel aján­lása czéljából hozza föl ezt, mint inkább azért, hogy az állandó választmány saját erkölcsi reputáczióját veszélyezteti, ha még ezentúl is önmagának mond ellent. Bognár Gábor és Martonfalvay Elek az állandó választmány utóbbi javaslatának védelmére kelnek síkra s az utóbbi han­goztatja, hogy elvi jelentőségű határo­zatról szó sem lehet, mert ily tárgyak­nál mig végleges határozat nem hozatik, addig elvi jelentőségű határozat sem hozható. Dr. Lőwi, bár óhajtja, hogy vá­rosunk tereket nyerjen, de tekintettel a reánk váró fontos feladatokra, a Korona megvételét nem javasolja. A képviselő­testület többsége a kérdéses vendéglő megvétele ellen szavazott. A többi tár­gyak tudomásul vétettek, a tüzrendészeti szabályzat módosítások mellett megerő­sítés végett fölterjesztetni rendeltetett. — Névjegyzéke a legtöbb állam­adót fizető városi képviselőknek: Gróf Esterházy Móricz főispán, A pápai taka­rékpénztár, Zárka Dénes kir. közjegyző Budapest, gr. Esterházy Sándor nagybir­tokos, Vittmann Ignácz bérlő, Barthalos István ügyvéd, Pápa városi és vidéki ta­karékpénztár, Iglauer János dohány-tözs­dós és kamarai tag, Galamb József ügy­véd, Eőri Szabó Sándor földbirtokos ügy­véd, Máday Izidor min. tan. Budapest, Eőri Farkas Kálmán földbirtokos, Somlyó vásárhelyi uradalom, Néger Ágoston apát plébános, Blau Adolf keresk. kam. tag, Steinberger Lipót ügyvéd, ifj. Schlesinger Mór zálog-intézet tulajdonos, Dunántúli auperiaténdentia, Hanauer Béla kereskedő, Saáry Lajos ügyvéd, Szilágyi József ta­nár, Tarczy Dezső ügyvéd, id. Marton­falvay Elek nyug. kir. törvénysz. elnök, özvegy Kreisler Józsefné kereskedő, Sült József kir. közjegyző, Pap János magánzó, Baráth Ferencz, dr. Kerényi Miksa bécsi lakos, özvegy Kluge Ferenczné kékfestő, Báron Jakab házbirtokos, Schneider Lipót molnár, Veszprémi-káptalan, Bermüller Alajos kereskedő, Uradalmi nyugdij-alap, Ungár Sámuel timár, dr. Koritschoner Li­pót ügyvéd, dr. Lövy László orvos, Miko­vinyi Ödön kir. járásbiró, Stankovanszky Imre földbirtokos, Lőwenstein Adolf liszt­kereskedő, Deutsch Dávid mészáros, dr. Kende Ádám ügyvéd, Obermayer József rézműves, Seebauer János magánzó, Kakas József molnár, Hauptmann István molnár, dr. Mathia János orvos, Bognár Gábor magánzó, Horváth Lajos fszbiró, Tóth László királyi törv. elnök N.-Kanizsán, Besenbach Károly építőmester, Koczka László szabó kamarai tag, Körmendy Béla földbirtokos, Kellner Vilmos mészáros, Mattus György szappanos, Teuffél Mihály ügyvéd, dr. Bechnitz Ede orvos, Perlaky Géza földbirtokos, Berger Sámuel házbir­tokos, Staub József bérlő, Klein Jónás bőrkereskedő, Izraelita hitközség, Horváth Kálmán kir. táblai biró, Spitzer Salamon házbirtokos, Fischer Adolf szeszkereskedő, Neubauer József kereskedő, Eisler Fülüp fia lisztkereskedö, Beguly Nándor keresk. kamarai tag, Bánóczy Pál építőmester, P. Szabó Károly tanár, Csillag Károly molnár, Kakas Ferencz molnár, Veltner Miksa kereskedő, Voyta Adolf építész, Lukonics Pál bormérö, Steiner Ignácz kereskedő, Schlesinger Bezsöné, Berger Ferencz kereskedő, Neumann Jakabné ma­gánzó, özv. Bópássy Jánosné vendéglős, ifj. Orbán István molnár, Hencz Géza bérlő. — Véghely Dezső kir. tanácsos alispán három napot töltött városunkban s ez idő alatt megejtette a tisztújítást s foglalkozott más városi ügyekkel is. Pén­teken d. e. Osváld Dániel polgármester, id. Martonfalvay Elek, Mészáros Károly, Szenté János, Szvoboda Venczel, Stein­berger Lipót, Vajdits Károly tisztelegtek az alispánnál, fölkérve őt, hogy városunk­nak a főiskolai mozgalomban a megyéhez benyújtott kérvényét a város és a megye érdekében támogassa. Az alispán utalt arra, hogy a nevelési alap meglehetősen meg van ugyan terhelve, de Veszprém vármegye eddig sem zárkózott el Pápa vitális érdekei elől s hogy a mennyiben le­hető, a megye Pápának most is segítsé­gére jön. — Az alispán tegnap délben tá­vozott el városunkból. — Az igyekvő Komárom. Ugy látszik, hogy a legutóbbi népszám­lálás eredménye Eóv-Komáromot nagy mérvű igyekvósre sarkalta, mert minden lehető uton és módon szeretne jövedelmi forrásokhoz jutni. A >Komárommegyei Közlöny« legutóbbi számában a többek közt a következőket olvassuk: „Pénzügyigazgatóság. Mint értesülünk, az 1894. évben Komáromban is fog felállíttatni pénzügyigazgatóság. Ha ezen, már a pénzügy­igazgatóságok legutóbb történt felosztása alkal­mával Komárom részéről kifejezett óhaj telje­sülni fog, valamint a főiskola áthelyezése is megtörténik, ugy ez városunk érdekeinek nagy szolgálatot tesz s kétségtelenül a haladás utján gyors léptekkel halad városunk minden tekin­tetben a virágzó jobb kor felé. Ipar, kereske­delem és a közforgalom élénkülése el nem ma­radhat, s nemcsak szellemi emelkedést és a pénzügyigazgatóság itt lételével járó érdekein­ket, de polgáraink anyagi érdekeit is hatható­san mozdítaná elő a hivatal felállítása és a főiskola áthozatala." Hát persze, hogy persze, csakhogy mig Komárom lakossága 10 óv alatt csak 12-vel apadt, addig Pápáé ugyanezen idő alatt 400-al apadt! Miért ne volna jó nekünk is az, a mi Komáromnak jó ?! — Ezüst menyegző. Véghely De­zső kir. tanácsos alispán holnap ünnepli boldog házasságának 25-ik évfordulóját. Az ünnepély kétszeres örömet hoz a Vég­hely osaládnak, mert ugyanekkor fogja magának eljegyezni dr. Cseresnyés Józset, fiatal korának daczára már is szép hirnek örvendő fővárosi gyakorló orvos, Cseres­nyés Ferdinánd nyugalmazott kir. jbiró ós nagybirtokos derék fia, vármegyénk alispánjának kedves ós szép leányát, Sa­rolta kisasszonyt. E szép alkalomból fo­gadja a mi őszinte szerencsekivánatain­kat is! — A pápai korcsolya egylet f. hó 23-án szerdán d. u. 2 órakor a vá­rosháza nagytermében, az 1892—93-iki évadra alakuló közgyűlését tartja, melyre a tagok ezennel meghivatnak. Pápa 1892. november hó 17. Az egylet elnöksége. — Választás. Néhai Könye Ta­más elhalálozásával megüresedett városi írnoki állás betöltése tárgyában tegnap délelőtt 11 órakor tisztújító közgyűlés volt, melyen Vóghely Dezső kir. tanácsos alispán elnökölt* A gyűlés megnyitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom