Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-09-04

Uj találmányok és műszaki közlemények. Közli: Herei Sándor szabadalmi és mérnöki irodája VI. Andrássy út 30. sz. A kereskedelemügyi m. k. niinister­töl ujabban a következő magyar feltalá­lók kértek szabadalmat. Mosdasi József medvesi lakos: Porbanyitó és nedv-lekötő vetési ekeborona; Giclmer Simon és fiai budapesti cég: Javítás farugany ágybe­téteken: ifj. Szerdahelyi János ó-kanizsai lakos: njitás az artézi kutak fnrásáboz szükséges fúrókon: Mátray Sándor bpesti lakos: Mátrai-féle cement vasszerkezetek; Klemm István szegedi lakos: Gözföröny kemény magvú termények feloldására; Sebiiffer Károly budapesti lakos: Lópatkó sarok kicserélhető edzett acélszeggel; Láng Béla bpesti lakos: Billiárd rlákó változ­tat ható súllyal: Klemm István szegedi lakos: Uombhnílt magas és alacsony nyomásn gőzgép körforgó dugatyukkal: Rutsehild Li])ót budapesti lakos: Uj ve­zérmü keret fűrészekhez: Vizák János bu­dapesti lakos: Szelelő az ismétlő szalma­rázúhoz: Union keméiyitő gyár Beiméi és Bäsch: Xuritás a liszt és liszt-készít­mények táperejét a súly és térfogat na­gyobbudása nélkül emelő szer és eljárás; Korzim-k Tivadar keszthelyi és Déesy Béla Alfréd budapesti lakosok: Stefánia lém: dr. Keménv Ignácz losonczi lakos: Uj --ljárás l'fdirások, rajzuk, vagy effélék porrvllán edényeken való (dőállitására. S-njij !n),-'/(i'ijt'í uj találmány. A köz­egészségügy javítását célzó igen prakti­kus eszközt talált fel Tamás János ma­rosvásárhelyi városi állatorvos, mely u) találmány a kormány körében is igen kedvező fogadtatásban részesült és melj' hivatva van maga iránt országszerte, sőt Lazánk határain túl is általános érdeklő­dést kelteni. A találmány az úgynevezett ..úllarbamvasztiú kemence'', mely egy 3 m. magas, ő m. hosszú és :> m. széles gla alkotmány, mely tűzfallal elválasz­V'it égető-kamarából és tüzel öhelyböl áll. K kettő bobivei között vezettetik az égési termék a-1 m. hosszúságú kürtőbe. Alüz­rostély felvonására a kamra felső részén kér láii'dienger vau alkalmazva, melyeket a kenr •m-e külsején levő hajló-készülék b>'Z ninködésbe. mig alul. lemezzel födött vas t.arrú van a zsiradék felfogására és levezetésére. Az eljárást nagyban meg­könnyíti a kemencéhez tartozó s kitűnően szerkesztett dügszállitó kocsi". Az uj ta­láimányú áUathaiuvasztó kemencével való 'ís.'. kisérlet'-zés ••roilményéhez képest a ii.ünvasztotí döglést zsírja 7 pere múlva í'du. s a felfogott zsiradék 19 kg. súly­lyal bírt. A test elhamvasztása 7n percet vett igénybe, de különben az sokkal gyor­saiban történik, ha a kamence belseje telji-seii száraz, a vasajtók zárvák és vé­gül ha a döytcst felbontatik az égetés A'>n.itl;<Li riUaiinnos kiállítás Milano­'•'n. i daszurszág legkiválóbb elektroleek­liikusaüiól nemrég egy bizottság gyűlt •"•s-z" oly eélhól. hogy 1891-ben egy nem­zetközi villamos kiállításnak rendezését léptetnék életbe. Az ehez kivánt lépések lehető gyorsan megtörténnek és legköze­lebb egy második gyűlést fognak össze­hívni, melyben az eddig elért eredmény­ről tesznek jelentést. Igen erősen tartó kő-ragasztót nyerünk Böttger 11. módszere szerint az ázalag­föld alkalmazása által. Ha egy egyenlő rész ázalag-föld s ólomtajt és fél rész frissen égetett mésznek, lenolaj-firnisz­szel való keverékét jó egyforma vastag­ságú pasztává keverjük, akkor egy rend­kívül nagy ragasztó erővel biró 'tömeget kapunk, mely hosszabb idő multával a közönséges homokkő keménységét veszi fel. Előnyösen használható a következő recept is: 10 rész iszapolt ázalag-föld, Srósz ólomtaj, 5 rész oltott ínész, 5 rész lenolaj­firnisz, 1 rész minium és 1 rész cinkfehér. Bádogpapir. Csomagok körülfogására Amerikában oly szalagok használtatnak, melyek két papirréteg közé ragasztott vékony fémbádogból állanak, „-v. „Papier Zeitg", melyből e közlemény véve van, ezen, csak egyik, vagy mindkét oldalán papírral beragasztott fémbádog sokoldalú alkalmazására figyelmezteti olvasóit, de a kezelésre nézve semminemű útmutatással nem szolgál. A fémbádogot ollóval tet­szés szerinti hosszúságú és szélességű sza­lagokra metszük. Egy ily szalagot a tárgj' körül meghajtunk és végeit szorosan ösz­szenyomjuk. Ezen az egyszerű módon egy könnyen, rle igen sok célra teljesen elegendő zárás eszközöltetik. Szines sza­lagokkal a kötés csinosítható. Az rlekl romossá y .wkostlulá alkalmazása rgg amerikai rároshan. A „Lpa. Tgbl. sze­rint Seattle városkában (Washingtoni oly sok célra használják az elektromosságot, hogy nincs város, mely azt e tekintetben felülmúlná. Seatlebau nem kevesebb, mint hat elektromos-vasút van forgalomban és egy hetedik, melynek vágánya e városka környékét fogja a központtal összekötni, már épülőfélben van. Továbbá három elektromos fényforrás van működésben, mely 85on izzó lámpának és 900 ívlámpá­nak szolgáltat elegendő elektromosságot. A megjelenő lapok, egy kivételével, clek­tromos-árani segélyével nyomatnak. Kéz­művesek és gyárosok gépinket elektro­mossággal hajtatják: a haj tó-erő egyne­gyed és 20 lóerő közt ingadozik. Petro­leum vagy gázlángok helyett izzólámpák világítják meg a lakóházakat. A legegy­szerűbb munkás lakásában is van két izzó lámpa. Egy gombra eszközölt nyomás elegendő, hogy a szobák megvilágositassa­nak, melynek oxigénje ez által nem emész­tetik fel. A mvh y közit Hm áfalakilása munkává. A gondolat megvalósítása, nagy feszült­ségű gőzüket folyadékból előállítani, mely­nek forrpontja a közönséges hőmérséklet, tehát gőzgépeket hajtani anélkül, hogy gőzök előállítására tüzelőanyagot felhasz­nálnánk, napjainkban már-már előttünk volt. Az erre a célra alkalmas folyadékot csakhamar feltalálták az aethil-methil­aether alakjában, mely H"C-nál már forr. és ebből fejlődtek ki az úgynevezett aet­a r>-ájuk vonatkozó irodalommal együtt. Egyes külföldi városoknál a lexikon ot­tani magyar eredetű, vagy tárgyú emléke­kéi ismertet, igy külön >-zikk szól az aacheni magyar régiségekről, a bautzeni Mátyás-szoborról, a boroszlói magyar em­lékekről stb. A magyarországi helységek íjé-met neveik szerint is előfordulnak, ami l>-i"ntékenyen emeli a mü földrajzi részé­vek gyakorlati hasznavebetoségét. Szerencsés újításnak tartjuk azt az eljárást, melyet a lexikon nemzeti irodal­munk behatóbb ismertetése czéljából kö­v-t. Nemcsak az egyes írók életrajzi ada­tait és müveik névsorát közli, hanem fel­sorolja irodalmunk összes kiválóbb alko­tásait, egy vagy más tekintetben figye­lemre méltó termékeit külön a müvek ezime alatt is és a czűn mellett adja a műre vonatkozó közérdekű adatokat. Ez­által a Kézi Lexikon réúbb és ujabb iro­dalmunknak valóságos leltárává válik s bárki könnyűséggel megtudhatja valamely jelesebb színmű, eposz, regény stb. szer­zőjét, ha a mü czimóre emlékszik. Ily módon ismertetve vannak összes régibb nyelvemlékeink és codexeink épugy, mint a legújabb irodalom termékei. Sőt a szerkeszti! még tovább ment; a latin, franczia s egyéb idegen nyelvű idézetek mellett fölvette a magyar költök, irók, szónokok műveiből közkeletűvé vált idézeteket, aranymondásokat, szárnyas­igéket is, mi által a Kézi Lexikon egyút­tal idézettárrá vált. s mint ilyen irodal­munkban úttörő: az első magyar „Büch­mann". Megtaláljuk továbbá e könyvben a jellemzőbb magyar közmondásokat, a nép­bölcsesség e klasszikus kifejezőit, ügyes csoportosításban, pl. anya, arany, bor, eb stb. alatt. S ha kiváló gondot fordit a szerkesztő az idegen szavak értelmezésére, nem feledkezik meg a régibb magyar nyelvj valamint % gveb7Járá§Qk. feif^gzi* seinek magyarázatáról s az egyes nyelv­járások ismertetéséről sem. Még csak az életrajzi anyag meg­lepő gazdagságát és sokoldalúságát kíván­juk felemlíteni. A modern politikai és társadalmi körök alakjai, a tudományos, irodalmi és művészeti élet szereplői, a főbb birói és közigazgatási tisztikar tag­jai, a katonai méltóságok, a fővárosi és vidéki journalistika emlegetettebb képvi­selői, a tanügy kiválóbb munkásai mind helyet találtak az »Athenaeum Kézi Lexi­koná u-bau, mely c. tekintetben is hü ké­pét adja korunk társari almának. A magyaros irány, mely a könyv minden során elönilik, kifejezésre jut a hozzácsatolt táblázatokban és a rendki­viili fénynyol és Ízléssel kiállított mümel­lékletekben is, melyek szám és minőség tekintetében egyaránt felülmúlnak bár­mely külföldi vállalatot. Elég csak a ha­zai tárgyú mülapok közül a magyar zász­lót, czimereket és rendjeleket, a magyar katonaság történeti fejlődését, a „halotti beszéd" másolatát, egy Corvin-codex czim­lapját, :. magyar diszitményeket stb. áb­rázoló, nagyobbrészt szines képeket íel­emliteni, hogy fogalmat nyújtsunk azon áldozatkészségről, melyet a kiadó társulat e vállalatnak minél fényesebb kiállítása körül tanúsított. Azt hisszük, e vázlatos ismertetésből is eléggé kitűnik, hogy „Az Athenaeum Kézi Lexikona" a magyar lexikon-iroda­lom terén páratlan jelenség, mely gondos szerkesztése, magyaros szelleme, diszes kiállítása ós olcsó ára által a külföldi ka­sonnemü vállalatok nagy versenyében győztesen fogja megállani helyét s gyor­san utat fog találni minden magyar csa­lád könyvtárába, annyival is inkább, mi­vel megszerzése még azoknak is ajánla­tos, kik már valamely nagyobb külföldi, .vagy régibb magyar lexikon birtokában vannak, ker-kazánok és gépek, melyekről a leg­újabb időben igen sokat hallhattunk. Mind ez ideig a tüzelőanyag megtakarítás ima­ginárius volt, mert az aethergözöket a gépben véghez vitt hatás után alacsony hőmérsékletre való hűtéssel folyadékká kellett ismét sűríteni és e cél elérésére az egyedüli eszköz a hűtőgép volt, melynek üzemben tartása szintén mechanikai mun­kát igényel. Mig a közönséges gőzkazán­ban meleg előállításra tüzelőanyagot hasz­nálunk fel, addig itt a hűtési müvelet szénbe kerül. Azonban sikerült az aether­gözöket chemiai processus segélyével meg­süriteni. Nevezetesen, ba az aethergözö­ket jegeczes ecetsav felett hajtjuk el, ak­kor az emiitett gőzök megsürittetnek, mert a gőzök lappangó hője felhasznál­tatik a szilárd ecetsav felolvasztására. Ezen oldat ismét jegeces ecetsavvá és meg­felelő feszültségű aethergőzzé alakul át, ha a közönséges hőmérséklet mellett egy megfelelően szerkesztett kazánba vezet­jük. Ezen anyag folytonos körfutásával a gépet folytanos működésben tartjuk és igy az első lépés nem a fizikai, hanem a gazdasági perpetuum mobile létesítésére meg vau téve. Készülék a tej zsírtartalma nak megha­tározására. A készülék egy kétszer véko­nyított és felül zárt, alul nyitott üvegcső­ből áll, amelynek felső megvékonyitott része V 10 cm. 3 beosztással van ellátva. Ezen részbe gyűlik össze a műtét után kiváló zsíróidat: a tömeg \ fok pontos­ságig leolvasható. A butyrométerbe önte­tik először aether, azután alkohol, vagy megfordítva is, rögtön reá 3 csepp alkáli­oldat és csak legutaljára vétetik a 10 cm 3 fok tej. Ezután már csak egy egyszeri hatalmas rázás és a dugó kinyitása szük­séges. Ezen fordított eljárás jelentékeny előnye abban áll, hogy a tej az alkohol­aether keverékbe jut, miközben a régi el­járással ellentétben igen ritkán képződik kemény nyúlós, hanem inkább a legtöbb­ször igen finom aludék. (repfisztitoszer. Ezen pépszerű tisztító­szer 5 sulyrész terpentinolaj, 25 sulyrész steariuolaj, 25 sulyrész vasoxid és 15 sulyrész állati csontszén keverékéből áll. A keveréket spiritusszal higfolyóssá tesz­szük ós azután eczettel a tisztítandó tár­gyakra ós góprészekre kenjük. Az al­kohol clpárolgása után a maradékkal és 45 sulyrész állati csontszén ós 25 suly­rész vasoxid száraz keveréke segélyével a tárgyakat jól bedörzsöljük. Az igy megtisztított részek fénylők és tündök­lők lesznek. Budapest, 1892. augusztus 23-án. j gyeskednók. A begyült segélyezési össze­get kérném azután hozzám eljirttatni, hogy a községi elöljárósággal egyetertő­leg lelkiismeretesen és igazságos arány­ban az illető tüzkárosultak közt szétoszt­hassam. nyárádi plébános. Levelezés. Xyárád, augusztus 31. Tisztelt szerkesztőség! Megrendülve testben lélekben az iszonyú pusztulás látványától irom e sorokat, hogy a kö­nyörületes és irgalmasszivü emberbarátok szánakozó részvétét felhívj am a leírhatat­lan nyomor és ínségre, melybe a f. hó 29-én délután két óra tájban kiütött tűz­vész juttatáNyárád községnek úgynevezett újfaluját. Az erős dólnyugoti széláramlat által élesztett, a falu délnyugoti végén keletkezett tüz fékezhetetlen mohósággal elnyelt; felfalt, mindent, mit írtjában ta­lált. Oltásról, tüzifecskendő használatáról a rohamosan terjedő és a község mind­két házsorát csakhamar elborító lángten­gerben — szó sem lehetett. Ot lakó ház kivételével az egész falurósz romokban hever. Mintegy ötvenhárom lakás, melyek mindegyikében több család lakott, az ösz­szes gazdasági épületekkel, minden fel­szereléssel, élelmi szerekkel, takarmányfé­lével a lángok martaléka lön. Számos la­kás padlása is beomlott, igy a szobák bútorzata, a szerencsétlen lakók ágyne­műje, ruházata, gabonája is porrá égett. Szóval nem maradt a boldogtalanoknak egyebe mint nyomorúságos csupasz éle-, tűk. Valóban siralmas, szánalmat keltő a sorsa e körül-belül száz családból álló de­rék, szorgalmas munkás népnek. A közelgő tél iszonyú perspectivát mutat e szegény szerencsétlen lakostár­saimnak; véginségre jutnak, ha rajtok némileg segítve nem lesz. E koldusbotra jutott, sorsüldözüttek nevében emelem fel tehát esdő szavamat ós fordulok e vidék közönségéhez; a nyomorban 'sinlödők sorsa fölött könyörületet, irgalmat érző nemes szívű lelkeket kérem: járuljanak könyöradományaikkal, filléreikkel az Ín­ség enyhítéséhez. Az éhezőknek, mezíte­leneknek nyújtsanak alamizsnát! Isten a jótevőkért felszálló hálaimáikat megfogja hallgatni ós megjutalmazandja őket az irgalmas szívűeknek megígért boldogság nem földi, nem muló jutalmával! Tisztel szerkesztőség! Midőn e fen­tebbi soroknak közlését igen forrón ké­rem, egyúttal mély hálára éreznéJn magam lekötelezve, ha lapjának olvasó közönsé­gét a nyárádi tüzkárosultak nyomorának enyhítésére felhívni s lapjában s|z esetleg l befolyó »doraanyQkat »yilyán,t»rt*ni ke­Színház. Makó Lajos színtársulata folyó bő 1-én kezdette meg előadásait állandó szín­házunkban. Első darabnak „Thermidort"-t választották, Sardott Viktoriennek jeles és nehéz drámáját, mely azonban mégis a legnagyobb sikerrel adatott elő. Kö­zönség ugyan gyér számban jelent meg, de ez; már nálunk divatban van; de ezen körülmény nem volt semmiféle befolyás­sal a színészekre, mert az előadás kellő szakismerettel vezettetett, az egyes sze­replők játéka ellen pedig kifogással nem, hanem csakis a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. Különösen Cserny Berta az, (Fabienne) a kit első helyen kell felemlítenünk. Játéka, hanghordozása és megjelenése nem tévesztette el hatá­sát. Nyilt jelenetekben több izben meg­tapsolták. Fenyérin (Labussióre) és Lász­lón (Martiái) nagyon meglátszott, hogy szerepüket alaposan tanulmányozták. Je­les alakitótehetsóg mind a kettő, játéku­kat feszült figyelemmel kisérte a közön­ség. Havas Arankát (Jaqueline) sem hagy­hatjuk említés nélkül, a ki bár kis sze­repben mutatta be magát, mégis praecis játékával máris feltűnt. A többi szereplő is megtette "kötelességét. Pénteken szep­tember hó 2-án „Madarász" közkedvelt­sógü operetté került színre, valamivel lá­togatottabb ház előtt mint Thermidor alatt. Pourmáról (Máriaj ezuttal nem szól­hatunk, mert rekedtséget jelentetett. Szép, megnyerő alak, ízléses öltözékben. Eny­nyi az egész amit ezuttal felőle mondha­tunk. Hogy hangja erős, csengő és kelle­mes, azt egyes hangokból ítélve, követ­keztetni lehet. Csillag Amália (Milka) na­gyon rokonszenves, kedves alak. Hangja üde ós kellemes, játéka élénk és megnyerő. Pogány Janka (Mari) kis szerepót érvényre tudta juttatni. Alakítása kifogástalan és hangját is élvezettel hallgattuk. Bodro­giné, (^Adelaide) Csügónyi Vilma (Mimi) játéka ügyességre vall. Andorffy (_Csörsz báró) komikus szerepót a legapróbb rész­letekig hiven betöltötte. Játéka nagyon élvezhető s a mi fő nem túlzott. Folyto­nos derült hangulatban tartotta a néző közönséget. Hunffy (Szaniszló; szép érces hanggal bir. Eltekintve egy két gixertöl, — a mit ilyen hőségben csodálni nem le­het, — nagyon sikerülten oldotta meg feladatát. Juhász (Ádám; kitűnő barito­nista. Játékában sem volt kifogás. Fe­nyéry és Sziklay (Kasskó és Lasskój pom­pásan alakítottak. Játékuk nagyon sike­rültnek mondható. Az előadás általában véve a közönség tetszésével találkozott. Valamennyi szereplő megállta helyét, az énekrószletek is kellő pontosság ós sza­batossággal vannak betanitva. Szóval na­gyon sikerült két előadást láttunk bemu­tatónak. Evek hosszú során át, nem volt ily jó társulat nálunk, illő dolog lesz őket pártfogolni. Úgy hisszük művészetet ked­velő közönségünk, nem is fogja cser. ben hagyni e jó, derék, törekvő tár­sulatot. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A P«ápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Augusztus 28. — 1732. Gróf Csáky Imre bibornok és kalocsai érsek 70 éves korában elhal.' Augusztus 29. — 1177. III. Calixtus, kit Rőtszakállu Frigyes német császár pártja már 1170-ben pápává választott, Frascátiban III. Sándor pápa előtt a pá­paságról önkényt lemond. Augusztus 30. —1682, A Du Guesne alatti franciák AI giert, a francia foglyokon elkövetett kegyetlenségért bombázzák. Augusztus 31. — 1593. Barriere Pé­ter, ki IV. Jó Henrik francia király ellen merényletet követett el, 4 ló által szét­szakittatik. Szeptember 1. — Kr. sz. e. 44. Anto­nius a római senátusban indítványozza, hogy Július Caesarnak áldozatok mutat­tassanak be. Szeptember 2. — Kr. sz. e. 44. Cicero Antonius kormányzása ellen philippicai beszédeit megkezdi. Szeptember 3. — 1670. Nádasdy Fe­renc, Magyarország országbiraja, Potten­dorfon TJrsembeck gróf ós 300 fegyveres lovag által elfogatik ós Bécsbe vitetik. Szeptember i. — Kr. sz. e. 57. A szám­űzetéséből Uómába visszatérő Cicero min­den rendű, rangú és korú által örömmel fogadtatik. Először a Capitóliumba s az­tán házába vezettetik. Saeffemtor o, — 1733. Wietel Mar« ton, nagynirü német költő, bölcsész é s író születése Oberholzheimban. Szeptember 6. — Lafayette Gilbert marquis, szabadságharcos Amerikában és Európában, a francia nemzetőrség főpa­rancsnoka, jeles szónok és államférfi szü­letik. Szereplése a nagy francia forrada­lom elejére esik. Szeptember 7. — 1354. Dandolo And­rás, velencei dogé, meghal. O volt az utolsó, ki Szent Márk templomába temet­tetett. Szeptember 8. — 1541. Budapestnek balparti részét a törökök elfoglalják. Szeptember 9. — 1312. Az elűzött Bajor Lajos magyar király meghal. Szeptember 10. — 1469. Podiebrád György a pápai követ által Alanióczon (Olmütz) cseh királylyá koronáztatik. Hivatalos rovat. Hirdetmény. A Pápa-Csornai vasútra Pápa városa részéről jegyzett 50.000 frt fedezésére a város által felvenni már elhatározott amortisationalis kölcsön törlesztésére a fő­határozatban tévesen, 42'/ 2 év lett szá­mítva, mire pedig 45 óv kívántatik, mit tehát a képviselő testület f. é. aug. 22-én tartott közgyűlésében 86. számú határo­zatával helyesbített, mi ismét azzal tete­tik közhírré, bogy ez ellen netáni föleb­bezését a mai naptól számítandó 15 nap alatt mindenki beadhatja. Pápán, augusztus 24-én 1892. Osváld Dániel polgármester. Katonai lóvásár. A csász és kir. közös hadügyminis­terium hozzájárulásával ezennel közhírré teszem, miszerint a hadsereg lószükségle­tének fedezése végett Pápán, folyó évi szeptember 30-án katonai lóvásár fog tar­tatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött kato­nai bizottság fog megjelenni, mely az elő­vezetett lovak közül meg fogja vásárolni minzazokat, melyek katonai czélokra al­kalmasaknak és arra nézve megfelelőknek fognak találtatni. Miután a föczél az, bogy a hadsereg részére minden közvetítés nélkül, egyene­sen a tenyésztőktől vétessenek meg a lovak, annálfogva figyelmeztetem a te­nyésztőket, hogy teljes bizalommal ve­zessék elő katonai czélokra alkalmas eladó lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék, mi­után mindenesetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladás által, mint az eset­ben ha lovaikat közvetítők utján juttat­ják a hadszereghez. Alkalmas minden szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást ígérő, túlságos használat által még meg nem rontott s a katonai használatot gátló hibával nem biró 4- egész 7 éves és legalább 158 cen­timéter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak sem­mi esetre sem vétetnek meg, valamint a 158 centiméteren (vagy 15 markon) aluli lovak közül csupán kivételképen vétet­nek meg egyes olyan példányok, melyek kiváló jó testalkatúak és kitűnő vérrel bírnak. Ez alkalommal 3'/s évet betöltött csikók is fognak vásároltatni, azonban csupán egyes olyan példányok, melyek kiváló jó alkatuknál és nemes származá­suknál fogva a katonai csikótelepekben való felnevelésre alkalmasaknak látsza­nak. Figyelmeztetnek tehát a tenyésztők, miszerint 3 ' /2 évnél fiatalabb, vagy nem legkitűnőbb minőségű csikóik elővezetése által csak felesleges fáradságot ós költsé­get okoznának maguknak. A megvett lovak azonnal a helyszí­nén átvétetnek és készpénzben kifizet­tetnek. Az elővezetés helye az országos marhavásártér. Kelt Pápán, 1892. szeptember 1-én. Osváld, Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — A „Pápai Lapok" kiadóhi­vatala augusztus hó 1-töl Kohn Mór fiai hirlapközvetítő irodájába helyeztetett át; ide czimzendők az 1892-ik évi elő­fizetési s egyéb dijak és hátralékok. — Végh.ely Dezső kir. tan. vár­megyénk alispánja tegnap szombaton vá­rosunkba érkezett. Ma pedig innét Ko­máromba ment Tisza Kálmán jubileumára. — Kossuth utcza. Több városi képviselő indítványt terjesztett be az iránt, hogy városunk valamely utczája nagy hazánkfia Kossuth Lajos nevéről ne i veztessék el, Ass. indítványt a tetgu^ikö^

Next

/
Oldalképek
Tartalom