Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-29

küldik a beteget, mint egyik vagy másik, talán hatásosabb hazai gyógyhelyre. Ezen a bajon akart segiteni a két éve élénk érdeklődés mellett megalakult „magyar bulneohnjiui egyesület", melynek kiadásában épen most jelent meg a „magyar gyógy­fürdők és ásványvizek" ismertetése. Az ismertetést Bolemann Istvánnak köszön­hetjük, a ki kiváló gonddal állította ösz­sze az összes tudnivalókat hazánk 53 für­dőjéről. Mutatóul közöljük.a hozzánk leg­közelebb eső, elsőrangú fürdőhelynek Ba­laton-Fürednek ismertetését. Balaton-Füred, Magyarország legelő­kelőbb fürdőhelye, Zalamegyében fekszik. Nem messze a tihanyi félszigettől, köz­vetlenül a Balaton partján, három sava­nyúvizforrás fakad; ezek körül alapítta­tott a fürdőtelep, de csak kisebb részben köszönheti ezeknek a fürdőhely felvirág­zását, nagyobb részben inkább szerencsés fekvésének s üde éghajlatának és minde­nekfelett a Balaton tavának s a tói für­dőknek. Maga a fürdőtelep gyönyörű helyen íekszik; kelet felöl a nagy Balaton sima tükre, dél felől ismét a Balaton és a ti­hanyi félsziget, észak felöl Arács és Cso­pak faluk, valamint az ezek megett elte­rülő Bakony végnynjtványai határolják, nyugatról Balaton-Füred községe és Za­lamegye egykor hires, gazdag, de mostan a filloxera pusztításai következtében kopár szőlőkpg3 r ei és ezeken túl Zala regényes bérczei. Szebb fekvésű helyet, ahol hegy és sikság, erdő és viz olyképen lennének együtt, mint itt, alig találunk az ország­ban. A távolban láthatók Usobáncz, Tá­tika, Szigliget és a Badacsony hegy kúp­jai, melyekhez annyi regény fűződik. A fürdőhely berendezése a fokozot­tabb igényeknek is megfelel. A gyönyörű gyúgycsarnok olvasó-, társalgó- és zon­gorahelyiségekkel. előkelő nagy vendég­lők, a kényelmesen berendezett uradalmi lakóházak és magán- vagy bérlakok, tág, födött sétacsarnok, mely az összes apát­sági épületeket 'az Erzsébet-udvar, Klo­tild-udvar és Grand Hotelt, melegfürdö­ket, és gözfürdöti a gyógyterenimel Ösz­szeköti, a kertek é.s lugasok között elrej­tett csinosabbnál-esinosabb nyaralók ele­gáns külsőt adnak a fürdőtelepnek. A színház, a rendben tartott ós gondosan ápolt, árnyai park, a fenyves liget, a ró­zsabeic-k, a Balaton partján elterülő Deák­sétány, a füredi, arácsi, nostori völgybe s fel a tihanyi félszigeten a Balaton fe­lett uralkodó apátsághoz vezető sétautak, de mindenekfelett a Balaton, ez a magyar tenger majd sima tükrével, majd háborgó hullámaival igen sok szórakozást nyújta­nak a vendégeknek. Balaton-Füred mint gyógyhely szá­mos gyógyító eszközzel rendelkezik; sa­vanyúvíz forrásai, meleg fürdői, zuhanyai, gözfürdöj >. szénsavas hideg medenczefür­döje, balatontói és iszaposfürdöi, uszo­dái, savó- és tej-gyógymódja annyi sok­féle betegségben használhatók gyógyesz­közökül, hogy Balaton-Füred valósággal az idült betegek asyluanának tekinthető. Mindezekhez járul, sőt azokat jelentőség­ben felülmúlja enyhe, üde, pormentes s ozondús levegője, ugy hogy Balaton-Fü­red mint klimatikus gyógjdiely hazánk egyik legfontosabb fürdőhelye. Dr. Po­lyák Lajos klimasológunk áttanulmá­nyozva Balaton-Füred több évre terjedő szakszerűen megejtett pontos meteoroló­giai feljegyzéseit s megvizsgálva a lebegő tisztaságát, por- s bakteriumtartalmát, azt találta, hogy Balaton-Füred klímája eny­hébb, mint Montreux-é a genfi tó partján, s Balaton-Fürednek, mint klimatikus át­meneti gyógyhelynek van nagy jövője. Márcziustól május végóig, szeptembertől november közepéig az az időszak, mikor Balaton-Füred enyhe, egyenletes klimája a tüdőbetegeknek kedvezőbb, mint akár Montreux, akár Merán vagy Pallanza. A balaton-füredi savanyúvizforrások közül csak a ,,Fö- vagy Ferencz József­forrás" vize lett 1855-ik évben Heller ta­nár által megvizsgálva, a másik két for­rás vizét, melyek a fürdőket vizzel látják el, még eddig sohasem analyzálták. A Fe­rencz József-forrás vizét küldik palacz­kokban szét és ezt használják az ivó­kúrához is. A hideg és melegített savanyúviz­fürdöknél nagyobb jelentősége van a ba­latontavi fürdőknek. A Balaton vizének hőfoka nyáron rendesen 20—27" 0. Csi­nos fürdőház áll a Balatonban benn, eb­ben kényelmes magánfürdők vannak és elkülönített férfi és női uszodák. A Balaton iszapját is értékesitik gyógytanilag. Ez az iszap igen sok szer­ves anyagot és kovasavat tartalmaz. A harmadik gyógytényezőnek: a klí­mának jellemzésére álljanak itt a mete­orológiai megfigyelésekből levont havi átlagértékek az 1886—90. öt évi cydús­ból : Léghömérséklet januárban — 1.1 'C. — februárban l­2" C, márcziusban -f-4­4 0 , áprilisban ir3 n ; májusban lG-fi", június­ban 19­5 n , júliusban 2L5", augusztusban 20"8", szeptemberben lö'ö", októberben 10'8°, novemberben 5", deczemberben— o.4° C; a viszonylagos légnedvesség ugyan­akkor volt: jan. 79"/ 0 , febr. 81"/,,, márcz. 79%, ápr. 74"/,,, máj. 69%, jun. 66%, jul. 64%, aug. 64%,- szept. 70%, okt. 78%, nov. 81%, decz. 83%. Balaton-Füred javalati köre megfele­lőleg a sok ott található gyógyeszközök­nek, igen kiterjedt. Vérszükség, görvéfy, gümó'kór, esúz és köszvény, idegbántal­mak, gyomor-, bélhurut, máj- és lép vér­bőség, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, vérköpés azok a bajok, melyek ellen eredméiiynyal ajánlhatjuk Balaton­Füredet. A vendégek szórakoztatásáról bősé­gesen van gondoskodva, kirándulások a hegyek és erdők közé, a Balatonon csol­nakázás, színház, koncertek, tánczmulat­ságok, társasjátékok, térzene stb., eléggé elfoglalják a beteg idejét. A vendégek befogadására szolgál a telep belső területén hét nagy lakóház mintegy 460 szobával, azonkívül 13 ré­szint emeletes, részint földszinti, árnyé­kos kerttel környezett s kényelmesen be­rendezett kisebb-nagyobb nyaraló, a kül­területen pedig még 1.1 ilyen nyaraló ösz­szesen tehát 24, körülbelül 2u0—220 szo­bával. A legutóbbi időkben a vízvezetéket az egész fürdő területére kiterjesztették. A szobák na])i árai nagyon külön­bözők. 80 krtól 4 írtig. Elegánsabb és egyszerűbb berendezésű vendéglők meg­engedik, hogy kiki saját izlése és költe kezesi kedve szerint gondoskodhassak élelmezéséről. Veszprémi levél. A Veszprém mpgyei 1848/9 honvéd egylet ügybuzgó és fáradhatatlan elnöke Dr. Halassy Vilmos ur kezdem én j'ezése folytán, — az elhunyt Klapka György dicső hadvezér, és Komárom vára hősének lelke üdvéért, a helybeli szt. Ferencz ren­diek templomában, f. hó 23-án d. e. 10 órakor, ünnepélyes requiein tartatott; — nielyre megjelentek a helyben állomásozó egész tisztikar élén — Gerstenberg száza­dos állomás parancsnokkal teljes díszben s a mely megjelenésükkel csak is az egyet­értés igazi jelképét láttuk bebizonyulva: ott voltak még a megyés és városi tiszt­viselők, nem különben a törvényszéki el­nök, számos birói és hivatalnoki karával együtt, végre ügyvédek és nagyszámú városi polgárok, ugj^ a Veszprém megyei 48—49. honvéd egyesület, diszes gyász lobogójával, Dr. Halassy Vilmos elnök vezetése alatt. A gyász szertartást Meszes Polykarp szt. Ferenczrendi áldozár igen lélekemelő szertai'tással végezte, a jelző gyászrava­talt 48 gyertyafény világította, és azt kardok, s a boldogult arczképe, valamint csinos virágok és szép koszorúk ékesí­tették. A szertartás bevégeztével a szózat a kórus által reá zendittetvén, azt, az egész gyászoló közönség állva énekelte végig — s ennek bevégeztével a szomorú szertartás véget ért. Végül el nem mulaszthatom jelezni, a jelenvolt honvéd tisztikar szép elisme­rését az által, midőn a templomból kijö­vet. Dr. Halassy Vilmos elnök a sokaság közül kibontakozván, a reá már várako­zásban levő összes tisztikar nevében Gers­tenberg százados elébe menve, igen meleg szavakkal köszönte meg, a boldogult tá­bornok lelki üdvéért rendezett gyász szer­tartást, és általa elkövetett szives fárado­zását. A megtisztelt elnök viszont köszö­netet mondott az egész tiszti karnak, hogy az ő megjelenésükkel vele együtt érezve, az ünnepély magasztosságát előmozdítani szívesek voltak. Tiszelettel ! Veszprém. 1892. május 25. a"a-&ílcio 2aj<o;> 48—49. honvédegyleti jegyző. íróiak és mbtaL — A Kézi Lexikon tizenhato­dik füzete. A. kitűnő vállalat uj füzete Dr. Acsádi Ignácz szerkesztésében a 11 be­tűnek van szentelve s a Hajnövesztő — Homlokcsont közti anyagot tartalmazza. Mint minden eddigiről ugy a mostaniról is csak a legteljesebb elismeréssel nyilat­kozhatunk, mert a munkában oly gazdag s oly kiválóan magyar anyag van felhal­mozva, minőt eddig a legnagyobb magyar lexikon sem fujtott. Az uj füzetet a számos Hajó-czikk (szám szerbit 201 nyitja meg: nagyobb czikkek még Hajszálcsö­vesség. Hajzat, Halak, Halál. Hallás, Ha­lotti beszéd és könyörgés, Hangozik kek, Házadó, Házassági czikkek, Helyesírás, Helyi HimL rás. stb. E füzet is gyöny ós két remek mümelléklettel díszítve. Egyik a többszínű díszítések remek kivi­telű kettős szines táblája, a másik Buda­pest legújabb térképe. A képek is hasz^ v nosak, szépek és túlnyomólag hazai ér­deküek. Összesen 40 füzetre fog terjedni; egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 20—20 füzetre hat frtjával előfizetni, mely jiénz az Athenaeum kiadó hivatalához Budapestre küldendő. Kapható különben minden könyvkereskedésben is. — Madzsar Gusztáv makói tanár, ki két év előtt lépett első önálló köteté­vel („Elbeszélések.'' Irta Rudnyay Kál­mán. Lampel E. (Wodiauer F. és Fiai/ csász. és kir. uc 1 T ari könyvkereskedők kiadása) a nyilv r ' jsság elé most „Neve­lőben" czimmel társadalmi regényt irt, mely 15—16 nyomtatott ivén egy kötet­ben f. év szeptember hónapjának első napjaiban Lampel R. AVodianer F. és Fia) csász. és kir. udvari könyvkereske­dők kiadásában fog megjelenni. Egy dí­szesen kiállított fűzött példánynak az ára 1 frt 50 kr, a diszkötésii példányé 2 fo­rint. Gyűjtőknek 10 előfizető után fűzött, 15 előfizető után diszkötésii tiszteletpél­dánynyal szolgál a kiadó. Az előfizetési pénzek legkésőbb június 20-ig Madzsar Gusztáv tanár, Makó. czimére küldendők. — A koronázás emlékkönyve. melyet dr. Kovács Dénes és dr. Sziklay János szerkesztenek, a jövő hét vegén már megfog jelenni Budapesten a „Köny­ves Kálmán" irodalmi társulat kiadásában. Ritka alkalom, ha otyan olcsón, 1 forint­ért ily diszes, harminc szép képpel éke­sített müvet vihessen emlékül a közönség. Az irodalom jeleseinek diszes sora irta a szöveget: Jó kai Mór, Falk Miksa, Rá­kosi Jenő, Vadnay Károly, Dr Czo­bor Béla, Endrődi Sándor, Marczali Henrik. Dr. Koltai Virgil, stb. Az olvasó teljesen bele fogja találni magát abba a korba, a mely eme a nevezetes örvende­tes hazafias ünnepnek szemtanuja volt, mert a visszaemlékezéseken kivül a ko­ronázás leírását is magában fogja foglalni. De mint album is megfogja érdemelni, hogy minden honleány asztalának egyik ékességét alkossa. A megrendeléseket'el­fogadja a ..Könyves Kálmán^ társaság­Budapesten (Kerepesi-út 19. szám.) Hivatalos rovat. íesöjjkt 55. kgy.892. Hirdetvény. Pápa város képviselőtestülete f. évi május 14-én tartott közgyűlésében elhatá­rozta, hogy a volt uradalmi vámszedés iránt 10 évre kötött bérleti szerződést, mely még csak 1S97 april 24-én járna le, meg­szünteti, s a vámszedést továbbra házi ke­zelés alá voendi; — ez iránt bérlőkkel ugy egyezett, hogy az azok által a még hátra­levő 5 évre is már előre lefizetett bérlet­összeget — évenként 500 írttal — 2500 frtot visszafizeti, kamatok fejében pedig 750 frtot fizet, s igy nekik őszesen 3250 frtot kifizet. Mi a törvény értelmében azzal tete­tik közhírré, hogy ezen határozat az adózó közönség által a jegyzői hivatalban min­denkor megtekinthető, s ez ellen netáni fö­lebezés mai naptól számítandó 15 nap alatt beadható. Pápán 1892. május 21-éa. Osváld Dániel polgármester. — De hát ki van itt az állomásnál? — Ed's apám. — Nos és az hol van? — i )tt van la, a kocsmában. — Menj hát hívd haza édes apádat. — Nem szabad nekem elmenni innen. — A kijelölt irányba elindulva a világosság nyomán ráakadtam a vendég­fogadóra, az igaz, hogy a teteje nád volt, az ivó szobában pedig békességben elfért egymás mellett két ágy, egy hosszú roz­zant asztal, bölcső, 5 kóezos gyermek s néhány elmosódott alak. Ezekpt azért ve­hettem ki mindjárt, mert közvetlen az ajtó mellett voltak, a többieket az átlát­hatlan füsttől csak akkor vettem észre, miután szemem kezdett némileg hozzá­szokni. A banyakemencze mellett ott gub­baszkodott a vendéglős úr, az általam keresett vasúti tiszt, a kit a többiek bak­ter úrnak czimeztek s még néhány pa­raszt ember. Rövidszárú pipákból eresztve egyesült erővel olyan füstöt, hogy aka­ratlanul is sonkának képzeltem magam. A bakter úr sajnált szörnyen, con­tráztak neki valamennyien, mig a vendég­lős székkel kinált meg. Köhögve s levegő után kapkodva az ajtót kerestem, de azt, mintha a sir nyelte volna el, sehol sem láttam, aztán eszembe jutott a kint uralgó hideg, a két rosz közül a kisebbiket választva, le­ültem. — Ne féljen fiatal úr, bizza csak magát rám, akkor nem késik el a vonat­ról, mert akkor már fiamat fel kell vál­tani, aztán meg a bilétát is én. adom, monda a • bakter \\r hivatalos méltó* Az idő, bár igen s 10 óra lassan, után ismét de mégis Győrben eltelt voltam. A mint leszállottam, siettem a váró­terembe elfoglalni valamelyik ülőhelyet, a hol éjfélutánig aludni óhajtottam, a meddig a szombathelyi vonat el nem indul. Nem tudom, hogy Ádámnak és Évá­nak leesett-e úg} r az álla, mikor a Che­rub pálossal űzte ki őket a paradicsom­ból, de én sehogysem éreztem jól magam egy vasúti szolga azon kijelentésére, hogy a váróteremben senkinek sem szabad ma­radni éjjelre. Menjünk egy házzal odább, gondol­tam magamban, de meg nem állhattam, hogy meg ne kérdezzem: — Ugy-e bár kérem odakint meg van engedve a megfagyás ? — Menjen az úr vendéglőbe, van itt Győrött elég. Ennek is igaza van, gondoltam ma­gamban, A legelső vendéglöt elérve szobát kértem s a szobalánynak meghagj'tam, hogy a Szombathely felé induló vonat érkezte előtt keltsen fel, mert holnap dél­előtt okvetetlen ott kell lennem. A szobalány megnyugtatott, hogy annak idejében fel fog kelteni. Sokáig hánykolódva végre elaludtam, de álmom oly zavaros és ro3sz volt, hogyha az igaz, a mit az első álomról tartanak, me­lyet az ember idegen helyen álmodik elő­ször, hogy az beteljesedik, akkor jobb lett volna meg se születni. — Almomban ugyanis tengeren utaztam, midőn hirte­len roppant nagy vihar keletkezett, mely­nek következtében hajónk elsülyedt. A hiiMmok engem egy sziget, fele aodort.uk midőn egy óriási czápa marbalékává let­tem. Ekkor belép a szobalány s jóreg­gelt kivánt. — Mit kivan maga, jó reggelt? — Azt ám, feleié a nyelves szoba­lány, már 8 óra lesz. — Uram Isten! Nem meghagytam én magának, hogy éjfél után keltsen fel? — Hm! hisz keltettem én az urat, de azt mondta nem utazik el. — Hogy mondhattam volna én azt, mikor most már Szombathelyen kellene lennem. Mondja inkább, hogy elaludt, ne szépítse a dolgot. No nézze meg az ember, nem elég, hogy az éjjel gorombáskodott, mikor keltegettem, de most még hazugságban is akar hagyni. János! kiáltá be az arra menő inast. — Mit mondott ez az úr, mikor mindketten keltegettük ? — Azt, hogy nem akar elmenni már s ismét sarkon fordult s távozott. — A szobalány neheztelöleg nézett rám s az is ott hagyott, Mit tegyek most? — Szerettem volna szárnyakkal birni, hogy Szombat­helyre repülhessek. Magam előtt láttam nagynénémet mérges arczkifejezéssel. — Unokatestvéremet, ki szép szelíd arczá­val haragosan nézett reám. A vőlegényt, kit még nem ismertem, de mégis előttem lebegett. Végre elhatároztam, .hogy meg­várom a déli vonatot s azzal indulok Szombathelyre, bár az esküvőről elkés­tem, de magamat legalább kimenthetem. A déli vonattal útnak indultam, mi­ntán megkérdeztem a pinczéreket, jegy­szedoket, portásokat, kalauzokat s még többet, hogy yajjoa ezen vonat megy-e Saom.ba.the.ly felé, figégz egyedül utaztam abban a szakaszban. Helyemet a roppant nagy izgatottságomban folyvást változ­tattam, míg Kis-Czellbe értünk, hol egy csinos fiatal ember szállott föl, ki szinte igen izgatottnak látszott. — Hová tetszik utazni ? kérdem én. hogy a nagy csendet megzavarjam. — Szombathelyre. Már tegnap dél­után akartam jönni, mert ma délelőtt kellett volna esküvömnek megtörténni, de oly nagy hófúvás volt a Bakonyban, hogy a lovak a legnagyobb erőfeszítés mellett is csak igen lassan mehettek s ennek következtében tiz perczczel később a vonat elindulása után értünk az állo­másra. Kétségbeesve sürgönyöztem Szom­bathelyre a körülményeket előadva, az esküvőnek holnapra való halasztását, kér­tem. — Ugy-e bár Lujzának hívják menyasszonyát? kérdem én az örömnek legnagyobb hangján. — Hogy tudja? kérdé útitársam cso­dálkozva. — Azért, mert ő nekein unokatest­vérem s esküvőjére vőfélynek hivtak meg. Elbeszélve neki utazásomat, egy­más nyakába borultunk s már Szombat­helyen mint két jó barát szállottunk ki. Az állomásnál nagybátyám a leg­nagyobb örömmel és csodálkozással ölelte keblére a vőlegényt és a szerencsére ju­tott vőfélyt. A hó odakint ismét nagy pelyhek­ben hullt alá. Az ablaknál egy boldog szerelmes pár állott, kik igen igen bol­dogok voltak, de boldog voltain én is, mert reám a ború után a derű követ­kezett. díovácfx SLladát. .2605. , —'1892: Hfrdeven/. A városi tisztviselők, segéd-kezelő- é.' szolga-személyzet, valamint ezek özvegyei ,és. árvái nyugdíjintézetének alapszabályai módosítása iránt a törvényhatóság ujabban határozott: mi azzal tétetik közhírré, hogy ezen határozatot az adózó közönség hiva­talos érákban a. polgármesteri hivatalnál mindenkor betekintheti, s ez ellen netáni tölebbezéséf. mai naptól számítandó 15 nap alatt beadhatja. Pápán, 1892. május 21-én. Osváld Dániel polgármester. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLO ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Májns 20. -— 1084. Gniscard Róbert Rámát megrohanja és VII. Gergelj' pápát meg­szabadítja (VII. Gergely pipa az egyházi in­vestitura erélyes és buzgó harcosa volr a si­moniáknsok, — kik az egyházi méltóságokat nem érdem szerint, hanem pénzért adták -­ellen.) ,.A lei resz annak less" jelszó alatt. Május 30. — 1814. Mária Lujza osztrák föherezegnö, I. Napoleon francia császár neje, a párisi béke által Parma, Piacenza és Guastalla hercegnőjévé neveztetik ki. Május 3L — 738. Tisztelendő (Venerá­bilis) Béda szerzetes, hires vallástudós és tör­ténet iró, halála a jarrnwi zárdában, Angolor­szágban. Június í. — 1831. Rosz James Clarké a delejes égparkat födözi föl, azaz', az éjszaki sarktól meglehetősen távol eso oly helyre ér­kezik, hol a delej tű a föld mélyébe mutat. Június 2. — 1802. Jenner Eduárd tu­dor az angol parlament, által, mint az emberi ség nagy jótevője, a himlőoltás feltalálásáért 10000 font sterlinget nyer jutalmul *). Június 3. — 1848. Stratiinirovics György, mint a szerb főbizottság elnöke fegyverre szó­lítja a szerbeket a magyarok ellen, kik állí­tólag „az ö elnyomásukra már közelednek". Ingratns cuculus! Június 4. — 1189. I. Rötszakállu Fri­gyes német császár é.s a 150.000 kereszteshad barátságos találkozása Esztergomban III. Béla királyunkkal, ki ekkor Frigyes császár köz­benjárására Géza testvérét a fogházból ki­ereszti. *) Jeimer Eduárd, a himlőoltás feltalálója született 1749. május 17-éu. Sudburyban egy se­bésznél. 1770-től kezdve pedig Londonban tanúit, riziilö városában telepedvén le. itt egy paraszt asszony által figyelmessé tétetvén, hogy az azon vidéken uralkodni szokott tehénhimlő megvédel­mez az emberi himlő ellen: a dolgot tanulmánya tárgyává telte; 179(í-ban oltott először s már "1798­ban tanulmányai s tapasztalatai eredményeit egy munkájában közzétette. — 1802-ban az angol parlament a föntebb emiitett tiszteletdíjat június 2-án neki, mint az emberiség jótevőjének, meg­szavazta. Meghalt 1825, január 26-án, mint mái­egyik évfolyamban közöltem. KÜLÖNFÉLÉK. — A koronázási jubileumot városunk lakossága is niegünnepli. hogy ezzel is kifejezést adjon a legalkotnrányo­sabban uralkodó fejedelem iránt-alattvalói hűségének és ragaszkodásának. A ván^i tanács f. hó 25-én tárgyalta a kérdést s a tanácsülés határozatából kifolyólag követ­kező felhívást intézte a város hazafias hö­zönséjéhez: ' ' Folyó-évi június hó • 8-áu lesz—ne­gyedszázada azou örökké emlékezetes, tör­ténelmi nevezetességű napnak, hogy a nemzet dicsőségesen uralkodó Királyunk Ferencz József fejére Szent. István koro­náját feltette. E nevezetes évforduló méltó- megün­neplésére Magyarország egész lakossa.ua. a fővárostól az utolsó' községig, előkészü­leteket tesz-e napokban, s­­alulirt tanács nem a merev hivatalos formákban., de ily módon kivan a város közönségéhez for­dulni, hogy felkérje, tegye meg emaptm, a mit a hazafias buzgalom,, s a király iránti öröklött hűség minden magyart megtenni készt. Viszonyainknál, tehetségünknél fogva nem lehet.kilátás arra, hogy nagyarányú és nagyí'ényü ünnepségeknek legyen szín­helye városunk, de a fény hiányát-pótol* hatja a szeretet melege, az inpozáns ará­nyokat a lelkesültség általános volta. Pedig, hogy ezeu érzelmek Pápa- város lakossá­gát az emlék-napokon — mjnt mindenha — áthatják, arról alólirt hatóság teljeset) megvan győződve. Ugyanezért azzal a kéréssel fordu­lunk a közönséghez, tegye házát, ablakait mindenki oly iinnepiessé, a milyenné tenni módjában van. A szegény sorsnak sze­rény mécsvilága az ablakban, s a tehető­sebbek, vagy középületek fényesebb dis/e, — • egyiránt ugyanazon érzelmet i'ejezendi ki;" a szeretetet a haza. s a hódolatot a király iránt. . • ' ' Aluliit hatóság a maga részéről kö­vetkező intézkedéseket tette, s juttatja azokat jelen kérelmével a Közönséghez: Június hó hetedikén a jubileum előes­téjén 8 árakor'általános kivilágítás, mely-".

Next

/
Oldalképek
Tartalom