Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-22

Vidéki levelezés. B.-Gyimóth hSV2. május lő. A pápai esperesi kerületi róm. kath. tanitóegylet folyó hó 12-én tartotta Vasza­ron tavaszi közgyűlését. Szent mise hallgatása ntán az iskola­terembe gyülekeztünk, hol mindenek előtt egyletünk köztiszteletben álló elnöke üd­vözölte a közgyűlésünkön először megje­lent ftdö Kaufman Géza egyházi tanfel­ügyelő nrat, mire az nagyon szép beszéd­del válaszolt. Nagy tetszéssel fogadott beszédét, a jelenvoltak többször es lel­kesen meg éljenezték. Ezután az őszi közgyűlés jkönyve olvaslxtott fel, mely egész terjedelmében elfogadtatott és azonnal hitelesíttetett. Gyakorlati előadásokat tartottak: G-áál István pápai segédtanító a természet­tanból, é.s Gáál Eri'ö vaszari segédtanító a nyelvtanból. Mindkét előadást tigyan szívesen hallgatta a közgyűlés, mert a két fiatal ur ugyancsak megfelelt a várako­zásnak: tanításuk jól sikerült. Egyéb folyó ügyeink elintézése után, délután l /n2 órakor, elnök a közgyű­lést hatásos szép beszédével befejezettnek nyilvánitá. Mint mindig, ugy e jelen közgyűlé­sünk sem tévesztette szem elöl czélját, mert egyedüli iránya az volt, hogy hiva­tásunk terén, a tanítás és nevelés körül alkalmazható jobb é.s czélszerübb tanmó­dokkal ismerkedhessünk meg Közgyűlé­sünk elég élénk volt, s a jelenvoltak sok olyat láthattak és tapasztalhattak, mit korunk igényei szerint, iskoláikban siker­rel alkalmazhatnak. Jól.-ikerült közgyűlésünk után Ko­lozsváry Lajos köztiszteletben álló föld­birtokos s vaszari vendéglős ur házába gyűltünk társas ebédre. Szeretett elnökünk, amint a fosztok megkezdésével jó szivének érzelmeit tol­máesolta, és az Égnek áldását kérte a je­len volt kartársaira, egyszerre. — mint hajdan a Sinai hegy körül, — elkezdett villámlani, dörögni és hullott az égnek nagyon is bő áldása; melyet ugyan nem kért tósztjábau szeretett elnökünk és mindnyájan is elengedtük volna; — azonban még is volt némi kis jó követ­kezménye, -•- leszámítva - - az ugodi hirre vonatkozó, roppantul felfújt s minden alapuélküli kacsát, hogy d. rég nem látott jó eollegák, biz egy kissé tovább voltak kénytelenek egymás barátságát élvezni. Több felköszöntö mondatott, ezek közül különösen felemlítem mint igen jól -ikerülteket, a helybeli ispán nrra s Ko­lozsváry úrra é.s kedves esaládjára mon­dottakat. Végül nem hagyhatom említés nél­kül, hogy ránk tanítókra nagyon jó ha­i.ís volt az. bogy vaszari derék polgár­; .írsainkat és családjaikat, a szent mise ilatfc a templomot egész a zsúfolásig meg­: öltve, teljes ünnepi díszben láttuk. Ebből ízt következtettük. ho t ty bennünket, mint i'-mzetüuk szerény napszámosait, hivata­link javára törekvő ama fárad ozá sünk­or, ők nagyon szívesen vártak és f'o­. ; adtak. Az Isteu áldása legyen a derék va­sáriakon és mindnyájunkon, --a viszont­I tásig! £afioí> Sotcáit. Irodalom ós müvészst. — A „Politikai Szemle" má­• '..dik füzete. A Politikai .Szemle, az „Ar­''< -naenm" által alapított új irodalmi vállalat, Dárdai Sándor szerkesztésében jelen meg, már IMI füzetével is széles körben keltett érdek­.-élést. Most megjelent második füzete, ép oly i''-'li-kes, mint az előző. Ozikkei magas szin­maion álln -k cs a vállalat megérdemli a ma­gyar közönség pártfogását. Dárdai Sándor •=7.nrkesztó' pártviszonyaink szanálásáról érte­ite/.ik. Az egyenes adók reformjával foglalko­zik Mariska Vilmos, Alaposan ismerteti az addigi adórendszer hiányait és kifejezésre jut­hatja a közönségben meglévő elégedetlenséget. Főleg a harmadosztálya kereseti adó ügyo ta­lál hosszasabb méltatásra nála. Matlekovits Sáudor nevével ebben a füzetben is találko­zunk. A mezőgazdasági érdekképviselet esz­méi r fejtegeti. Elvetvén a kötelező társulás irá..t felmerült javaslatot, rámutat az ezen rár-niást követelők által folyton példaképen felhozott kereskedelmi és iparkamarák hiá­n.-is'ra G-aál Jenő a hazai munkásviszonyo­kat r .-'zi e füzetben tanulmánv tárgyává. Sür­geti a munkások balesetbiztosításának beho­zatalát és az iparfelügyeleti törvény megalko­tását. E részbeii fejtegetései most, hogy a tör­vényjavaslat már beterjesztetett, kettőzött ér dekkel bírnak. A német birod. katonai bün­tető törvénykezés reformjáról szóló rjzikk szin­tén igßii alkalomszerű. A „Szakirodalom" ro­vat figyelemre méltó ismertetést közöl Lave­Iftyo egyik müvének Magyarországgal foglal­kozó fejezetéről. A belga tudós néhány példát idéz azon sérelmi felterjesztésekből, melyeket e tartományi gyűlések a?, uralkodóhoz int es­tek, azt, melyet 1793-ban Abauj- és Bihar­megyék fogadtak el, midőn a kormány a sajtó szabadságát akarta megtámadni. Érdekes e te­kintetben Biharmegye felterjesztése, melyből Laveleye a következőket közli: „Nemcsak, hogy törvényeinkben nyoma sincs annak a jognak, mélylyel a királyi hatalom mindazt szabályozhatná, a mi a sajtót érdekli; de ép­pen ellenkezőleg, az 1553. évi 24-dik t.-czikk világosan kimondja, hogy a kirátynak a ren­dekhez kell fordulnia, ha a sajtóügyet szabá­lyozni akarja, és hogy az ország rendéi köte­lesek a sajtó szabadságát féntartani." 01y T or­szág, irja Laveleye, mely ezen, annyi táma­dásnak kitett szabadság mellett egy tizenhato­dik századbeli törvényt tud idézni, nagyon ritka előnyben van. — A folyóirat többi ro­vatai változatosak, alkalomszerűek és érdeke­sek. A folyó 1892-ik évben hat füzet fog meg­jelenni, mindegyike 8—10 nagy S-adrét ívnyi terjedelemben. Ezen (> füzetes évfolyam előfi­zetési ára 5 forint, mely összeg az „Athe­naeum" könyvkiadó hivatalához küldendő. — A „Politikai Szemlé"-re az összes hazai könyv­kereskedések, valamint postahivatalok is elfo­gadnak előfizetést: könyvkereskedőknél min­den egyes füzet is kapható. — A magyar zsidóság; nem­zeti hivatása. Irta: Kardos Albert. E cziin alatt jelent meg egy 32 lapnyi füzet, mely a zsidóságuak nemzetünkbe való beol­vadását, illetve ennek lehetővé tótelét sürgeti. Ismerteti a magyar és zsidó faj közötti vi­szonyt a múltban, ismerteti azt a szerepet, melyet a zsidóság a jelenben elfoglal ugy a közélet, mint a tudományok terén. A meleg hangon irt füzet Grill Károly bizományában jelent meg s ára 30 kr. — „A szibériai ólombányák­ból" czim alatt ritkaságszámba menő, rend­kívül érdekes könyv jelent meg Budapesten, a „Pallas" irodalmi és nyomdai részvénytár­saságnál, amilyenhez fogható nem egyhamar tűnt fel a köny vpiaezon, A kötet Vaszilij Jak­szakovnak, a III. Sándor nzár megöletésében való bünrészesség czimén örökös kényszer­munkára itélt orosz tanárnak, a számkivetés útjában és a szibéria ólombányákban, uton­ufcfélen talált papirrongyocskákra, ólomdarab­kákkal titkon irt leveleit és rajzait tartal­mazza, a melyek megrázó dolgokat közölnek az olvasóval az orosz igazságszolgáltatásról, a számüzöttekkel a számkivetés utján és az ólom­bányákban való vérlázító bánásmódról s egy­általában az oroszországi állapotoknak a mű­velt világ előtt a legutóbbi időkig sikeresen titkolt legsötétebb részleteiről. — A könyv különféle fejezetekre osztva adja ezeket a le­veleket. A fejezőtek oximei itt következnek: Ártatlanul elitélve. — A Iiomanovok kor­mányrendszere. — A czári koszt ára. — A nihilizmus bölcsészete. (Négy levél.) Szibéria kapujánál. — A krasznojarszki jégtemető. (Két levél.) — A bányabörtönben. — Az ólombá­nyákbau. (Két levél.) — A nihilisták titkos irása. — A szökevények. — A pétervári ren­delet. — Az utolsó levél. — Bevezetésül és befejezésül Jakszakov életének, halálának és iratainak történetéről van két közlemény a kötetben. — A kötet díszesen vau kiállítva. Jakszakov 7 eredeti rajzának és kéziratának másával ellátva s- ára 1 frt. Kaphatni minden könyvkereskedésben. — Uj könyvek. Grill Károly cs. és kir, udvari könyvkereskedő kiadásában meg­jelent: A párbaj szabályai, irta Bolgár Fe­rencz. 5-ik kiadás. E munkában részletesen le vannak írva különösen a segédek teendői azon esetben, midőn séités történt két fél kö­zött, mely sértés társadalmi fogalmak (hozzá tehetjük ferde fogalmak) szerint csuk párbaj­jal egyenlíthető ki. Szól különösebben a sér­tésről, a kihívásról, a pisztoly és kardpárbaj­ról s a párbajról fölveendő jegyzőkönyvről, — Ugyancsak Grill Károly bizományában meg­jelentek továbbá: Két elbeszélés az ős ma­gyarok idejéből, irta ICrődi Dániel. Ára 30 kr, és Útmutatás Ilu'uiszabás minták készítésére es rajzolására férfi ós női szabók számára. Készítette a négy magyarázó táblával és egy mértéktáblázattal ellátott füzetet Z. S, Ára 60 kr. Hivatalon rovat. Hirdetmény. Az 1874-ik évi XXXni-ik t. cz. 32. §-ának rendeletéhez képest ezennel köz­hírré tétetik, hogy a Pápa városi választó kerületben az országgyűlési képviselő vá­lasztásnál választói joggal birok állandó névjegyzékének kiigazítás^, illetőleg a jövő 1893-ik évben országgyűlési képviselő vá­lasztásra jogosítottak összeírása végett a városi t. központi választmány által kikül­dött bizottság nyilvános üléseit a város­háza nagytermében f. 1892. évi május hó 23-ik napjától ugyan e hó 28-ik napjáig naponként délután 4—fi óráig fogja tar­tani. A választói névjegyzék kiigazítása hi­vatalból történik ugyan, de választói joga igazolása végett az irt határidőben az ösz­szeirö küldöttség előtt bárki megjelenhet s felszóllalhat. Kelt Pápán. 1892. május hó 9-én. Haáríj Lajos, az összeíró küldöttség elnöke. KÜLÖNFÉLÉK. TÖKTÉNELMI NAPTÁR., - A Pápai Lapok számára irta T1P0L0 ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Május 22. — 1552. Móric szász választó fejedelem V. Károly német császárt Innsbruck­ban annyira meglepi, hogy a hevenyében meg­lepett császár alig birt menekülni. Május 2H, - 1707. Linné Károly hires termé.-ze.tbuvár és egy külön rendszer főlálli­tója. születik Nnshulton, Svédországban. Május 2í. — 1848. Kossuth Lajos ma­gyar bankókat bocsát ki, melynek alapját a magyar nép nagylelkűségéből összeadott ezüst képezte. Május 25. — 1430. D 1 Arc Janka, az Orleansi szűz, a Compiegneből tett kirohanás alkalmával a burgundiak által elfogatván, Lyo­néi angol vezérnek magát megadja. Május 2(i. — 1552. I. Ferdinánd kirá­lyunk Keudefy Ferencet és Dobó Istvánt er­déjS'í vajdákká kinevezi. Május 27, — Kr sz. e. 400. Socrates, az ó-kor legnagyobb bölcse a sophisták irigy­kedése folytán a méreg-poharat kiiszsza. (Kü­lönben 1> Kr. sz. e. 460. ápr. ö.) Május 2K — 1200. Imre Királyunk testvérével Endrével kibékül és neki Horvát­országot, mint hercegséget, átengedi. Klapka György tábornok, sza­badságharezunk egyik legnagyobb alakja elköltözött az élők sorából. A hős, a ki annyi nehéz haíczban tárta mellét a szu­ronyok elé, kinek villogó kardja előtt futva futottak a vert császári hadak, lehunyta szemeit. Villámsújtotta öreg tölgyként hir­telen halt meg Klapka György. Az agg­tábornok az ősz óta sokat betegeskedett, de azért nem gondolt soha a halálra. — 17-én, hajnali 5 órakor halt meg; szélhű­dés érte. Nevének fényét dicsőségét örökül hagyta Magyarországra Klapka tábornok, ki amíg élt, „akár fényben, akár bajban töltötte napjait, akár remélt, akár csaló­dott, egész lelkével igaz hazafi volt." Le­gyen áldott emlékezete! — Tisza Kálmán a jelen év folya­mán tölti be. mint a dunántúli ev. reform. egyházkerület főyornhmkn, hivataloskodásá­nak 25-ik esztendejét. A negyedszázados évfordulót a kerület nem hagyja nyomta­lanul eltűnni s már mult évi közgyűlése 25. számú határozatában kimondta, hogy ez alkalomból Kévkomáromban — ugyanott, hol a főgondnoki beiktatás történt — a kerületi közgyűlést megelőzőleg jubiláris ünnepélyt rendez. Az ennek előkészítése végett kiküldött bizottság a jubiláris üuue­pélyt szeptember 4. és 5. napjaira tűzte ki; megállapította annak főbb vonásait s a részletes kivitelt a komáromi 100-as bi­zottságnak adta át. Az ünnepély részletes programmja később fog megállapittatni és közöltetni. — A pannonhalmi főapát ki­tüntetése, j*. hivatalos lap kedden meg­jelent száma a következő legfelsőbb kéz­iratot hozta: „Vallás és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Fehér Ipoly, a szent Márton püspök és hitoallőról ezimzett pannonhalmi szent Benedek rend főapátjává kinevezett szegedi tan­kerületi főigazgatót, ezen utóbbi állásá­tól felmentvén, megengedem, hogy neki ec alkalommal — a tanügy terén és különösen főigazgatói minőségében sok éven át kifejtett buzgó és sikeres tevé­kenységéért — elismerésem nyilvánittas­sék. Kelt tir-hönbrunbun. 1H{)2, évi ápri­lis kö 27-én. F e r e n c, z J ó z s e. f s. k. Gróf Csáki/ Albin s. k. — A városi tanács tegnap tartott ülésében a járványszerüleg fellépett ka­uyaróbetegség miatt valamennyi óvodát két heti időtartamra bezáratta. — A pápai állandó szinház részvénytársaság ma délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését a városház nagy ter­mében. — Veszprém vármegye kői­ponti választmányának május hó 3-án tartott ülésén az országgyűlési képviselő választók 1893. évben érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása végett az összeíró küldöttségbe megválasztattak: A veszprémi választó kerületben Veszprém városára nézve Barcza Kálmán elnöklete alatt Szili Horváth Pál és Balogh Károly rendes, — Suli Ede póttagnak, — a vesz­prémi választó kerületben, a veszprémi járás területére Barcza Kálmán elnöklete alatt: Wolf Pál és Moharos Kálmán ren­des, Molnár Károly póttagnak. Az enyingi választó kerület alsó részében Kutassy Ferencz elnöklete alatt Piringer Gyula ós Várady Gyula rendes, — Székely Gusz­táv póttagnak. Felső részében Tóth Kál­mán elnöklete alatt Rácz Gyula és Oze­czey Károly rendes, — Keresztesy Lajos póttagnak, — A nagyvázsonyi választó kerület alsó részében Rottermann Károly elnöklete alatt Mező Imre és Antal So­dor rendes, — Horváth Benő póttagnak, felső részében Tóth József elnöklete alatt Örley János és Tamás Károly. A somlyó­vásárhelyi választó kerület alsó részében, Vincze Károly elnöklete alatt ifjú Auer­hammer Ferencz és Saáry Pongrácz ren­des, — Vincze Ignácz póttagnak. — Kö­zép részében Keller Pál elnöklete alatt Barcza Dániel, ós Nagy Károly rendes, — Buthy 'József póttagnak. Felső részé­ben Mihályi Géza elnöklete alatt Válla Géza, és Joó Károly rendes, — Kecnényfy István póttagnak. — Az ugodi választó kerület alsó részében, Kauffmami Géza elnöklete alatt Vagner László és Hidy Zsigmond rendes, —. Segesdy Sándor pót­tagnak. Felső részében Gerstner Ignácz, elnöklete alatt, Mihalecz János és Berger Emil rendes, — Pitying József póttagnak. A zirczi választó kerület egyik részére Ko­lozsváry Kálmán elnöklete alatt André Gyula és Berghold Károly rendes, — Cza eher János póttagnak. Másik részére Hunkár Dezső elnöklete alatt Bezerédj Lajos és Hencz Tamás rendes, — Varga Gyula pót- tagnak. — Halálozás. Freystädtler Antal tótvázsonyi nagy birtokost e hó 17-én temették el Tót-Vázsonybau. Freystädtler még életében kijelölte azon helyet, hova magát eltemettetni kívánja és halála előtt csak néhány nappal jött Budapestről T.­Vázsonyba. A temetési szertartást a vesz­prémi (Jhevra-Kúdischa vége/te. — A nagy nyilatkozó. Paál Dé­nes kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, kit a május másodikán tartott köz­gyűlésen rang-, párt-, osztály-, kor-, járás- és valláskülönbség nélkül alaposan megmosdattak a megye biz. tagok, egyszerre felcsap — nagy nyilatkozónak, még pedig nagyon ter­mészetesen a Veszprémi Független Hírlapban. Hanem a hol (hogy Paál Dénes úr stylusával Írjunk!) kutya-kötelessége lett volua „nyilat­kozni," ott ugyancsak rémségesen hallgatott és „az az ember, ki 1849-ben, az akkori kor tökéletlen ágyúiból (!) nagy távolságból lövöl­dözte le a madarakat, (mint a hogy maga-magá­ról Paál Dénes úr nagy büszkén hirdeti) a megyegyülésre elfeledte elhozni a szegény megyebizottsági tagokat lepuffogtató rettenetes puskaporát. A megyegyűlésen, hol ugyancsak jó lett volna épen a közügy érdekében elosz­latni a minder oldalról felhangzott panaszokat, úgy nézett ki a nagy nyilatkozó, mint (hogy megint Paál Dénes ir magvas stylusát hasz­náljuk,) „a földhöz kötött élőfa." De bezzeg 13 nap múlva a nagy hallgató nagy nyilatko­zóvá válik és tiz soros nyilatkozatában beszél sanda mészárosról, elébb idézett gyönyörűséges élőfáról, villámhárítóról, idézi a magyar poé­tát, a Kárpátoktól le az al Dunáig szóló bősz üvöltésről, meg a vad zivatarról, azután bele keveri Istenben boldogult Horáczof, Juvena­list, Homeru8t és szent Jeremiást: — csak arról nem referál, hogy miért is rosszak hát azok a megyei utak ? — Azt elliisszük, hogy Paál Dénes urnák legkellemesebb volna az egész ügyet a hírlapi polémiák terére vinni, de mi egyszerűen nem megyünk a lépre, bár­mily csábító is az alkalom. Tessék Paál Dé­nes úrnak íövöldözgetni Kompolthy úr lapjá­ban akár itólet napig, mi nem reflektálunk rá. Paál Dénes úr közhivatalnok, kormányközeg és nem ujságiró. Tessék a megyegyűlésen „nyilatkozni" és ott Íövöldözgetni. — Azt azonban megígérjük Paál Dénes úrnak, hogy lesz gondunk rá, hogy egysser -- minden­korra elmenjen a kedve Paál Dénes úrnak a nyilatkozásoktól. — Előmunkálati engedély m-g­hosszabbitása. A kereskedelemügyi m. kir: minister értesiti Veszprém vármegye kö­zönségét, hogy Kun Miklós országgyűlési képviselőnek hozzá benyújtott kérvényére, a m. kir. államvasutak Bánhida állomásá­tól, esetleg Felsö-Galla megállóhelyétől kiindulólag Kisbér irányában Pápáig ve­zetendő helyi érdekű vasútvonalra az elő­munkálati engedélyt egy évre újból meg­adta. — Baleset, Vaszary Béla honvéd­huszár főhadnagy csütörtökön d. ti. egyik lo­vát lovagolta; a ló főlágoskodott s hanyatt vágódott gazdájával együtt ugy hogy a lovas egészen a ló alá került, s nem is mozdulhatott. A ló fölkelni akarva, rugó­dozott s e közben Vaszary arczát meg­rúgta két sebet ejtve rajta, egykönyebbet az arezcsonton s egy súlyosabbat az alsó ajkon, melyet egészen keresztül rúgott. Dr, . ertész ezredorvos a sebet bevarrta s a műtét után Vaszary Béla minden na­gyobb nehézség nélkül gyalog ment laká­sára, hol néhány napig szobában kell tar­tózkodnia, bár komolyabb baj nincaen. — A városházi építkezés ügye, nem tudjuk mely okból, halasztást szen­vedett. A képviselőtestület pályázatot ren­delt hirdetni s erre azt hisszük, felesleges minden más megbeszélés, csak azt kell tudniok a pályázóknak, hány szoba szük­séges, mert ők a tervet akár földszinti akár emeleti építkezésre, s az enuek meg­felelő költségvetést majd elkészítik maguk 's. Kár volna, ha kijutnánk a jó időből s akkor aztán kapkodni kelllene, hogy azttj szobák még ősz előtt tető alá jussanak. — TJgodban e hó 2Ö-án tartotta meg agyászistenitiszteletet boldogult Klapka György 48/9-ki dicső honvédtábornok, baj­társa és barátjáért, Lvkácsék János hely­beli plébános, kinél 1887-ben egy hétig mulatott szüreti alkalommal Gilibert Rozika uuokahugával. A boldogultat a még élővel ki „Emlékei" rendezésével is foglalkozott, a legszorosabb.lelki viszony kötötte össze, mit a plébánia falába illesztett fehér-már­ványlap- is sokáig jelezni fog a kegyeletes utódoknak. Az egykori zaj, az egykori fény most gyászra változott, a leghatalma­sabb 48-ki tölgy kidültén! Áldott legyen emléke! -— Halálozás. Súlyos veszteség érte Adamovits Lázárt szeretett nejének elhunytával. A szomorú esetről a jelentés 'igy hangzik: Adamovits Lázár, Müller Ká­roly, Albert ugy a számos rokonok nevé­ben mély fájdalommal tudatják forrón sze­retett nejének, illetve nővérének Adamovits Lazámé szül. Müller Irmának f. hő 17-én délután 7 órakor életének 24-ik, boldog házasságának 6-ik évében hosszas szenve­dés után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai folyó hó 19-u délután 2 órakor fognak a róni. kaih. val­lás szertartásai szerint a kálvária melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise, pedig május hó 20-án délelőtt 9 órakor fog a pápai plé­bániai templomban a Mindenhatónak be­mutattatni. Pápa. 18y2. május 17-én. Ál­dás és béke hamvaira! — Eljegyzés. Dr, Kuzmik Pál or­vos és kórházi tanársegéd e napokban jegyezte el Szarvassy Margit kisasszonyt, Szarvassy Margit kisasszonyt, Szarvassy Sándornak, a Balaton gőzhajózási társaság vezérigazgatój án ak leányát. — A fejér- és veszprémmegyei izr. községkerület képviselete szerdán tar­totta meg Székes-fejérvárott alakuló köz­gyűlését, mely alkalommal kerületi el­nökké: dr. Ligeti József szfejérvári tör­vényszéki orvost; helyettes elnökké dr. Neumann Bernát ügyvédet és jegyzővé dr. iíai.i-z Ignác tanárt, a tudom, aka­démia, levelező tagját, végre pedig a kisorsolt 12 tagu bíróság elnökévé dr. Steinherc főrabbit és h-dyettes elnö­kévé dr. Sándorfi veszprémi járási orvost választották meg egyhangúlag és nagy lelkesedéssel. Több érdekes indítván}" be­ható tárgyalása után a közgyűlés, melyre Fejér- és Veszprém megyének 15 hitköz­sége küldött képviselőt, — véget é-t. — Fölmentett ujságiró. Bene­dek Árpád, ki előbb a székesfehérvári lapoknak volt munkatársa, folyó hó 19­dikón esküdtszék elé volt állítva egy, Szendrey Gerzson volt országgyűlési kép­viselőre vonatkozó hir miatt. Az esküd­tek közül 6-an Benedeket vétkesnek ta­lálták, 6-an m-m, s igy a törvényszék Bt­nedek Árpádot felmentette. — Uj orvostudor. Somog3*i Lajos, az elhunyt Spitzer Mór állatorvos fia s a „Veszprém megyei kör' titkára tegnap lett az összes gyógytudományok tudorává avatva. Gratulálunk. — Baross Gábor dicső emlékéhez méltóan jelent meg a „M agyar Géniusz" 20-ik száma, mely jobbadán az elhunyt nagy államférfin emlékezetének van szentelve. Be­mutatja Barossnak igen sikerült arczképét a kereskedelem-, ipar- éa közlekedésiigy jclvé» nyeivel, melyekhez Radó Antal irt hangulatos és meghaló költeményt. Igen érdekes azon két fényképfelvétel is, melyek egyike azon jelenetet ábrázolja, midőn Baross kíséretével megtekinti a Vaskapu munkálatait, a másik fényképfelvétel pedig a szombathelyi vasút i megnyitását A „Magyar Géniusz" hozza to­vábbá Baross szüleinek arczképét, Barosst családja körében, a mint kis gyermekeivel enyeleg. Bemutatja Baross szülőházát s egy részletet azon kis falucskából, mely a feled* hellen államférfiúi adta a hazának. Sikerült képek továbbá: „Baross a miniszteri szék* ben," „Baross a temesvári kiállításon;" „Ba­ross a kis Gabival," „Baross a ravatalon," „a gyászmenet esőben," „részlet Baross te­metéséből," „a láuczhidtéren," „gyászmenet a körúton." A felsorolt remek illustratiókon ki« vül közli Baross autogrammjait s egy emel­kedett gondolkozású, igazán szép nekrológot dr. Nagy Sándor országgyűlési képvisel^-"' E számban ragyogtatja még remek tollát Bo­czy Lajos is, a ki szellemes nyelvészeti csö' végest irt a „Hát" szócskáról. A „Magyar Géniusz" előfizetési ára egész évre 10 frt, fél­évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Budapest, kerepesi­út 14. — Kinevezés. Az igazságngymi­nisztev Kramaszta Imre győri kir. járásbi­rósági aljegyzőt a győri kir. törvényszék­hez jegyzővé nevezte ki. — Szép dolog az alapos megfon­tolás, de. néha a gyorsaság sem árt. Több mint egy hónapja, az utolsó előtti városi közgyűlésen egyik városi képviselő felhívta a tanács figyelmét azon körülményre, hogy a vánisörompók jelző lámpái nem mint a törvény megszabja, magán a sorompón. hanem duódon e SJ; a vámházak mellé áUltottj. vannak elhelyezve s igy a sötét*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom