Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-01

XIX. évfolyam] 18. szám, 0 Megjelenik ^ in i n cl e ti v a sá ir u a |». Közérdekű sürgős közlésekre lummkhü r c u \\ U i v ü I í s % \\ m o k is adatnak ki. í t Pápa, 1892. május I. Bérraeutetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap r '\) szer k- hivatalába küldendők. ^ ^ • Pápa város * PAPAI ii H loká 'Sí Előfizetési díjak. Egy'évre 6 frt - Fél évre 3 fit Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — • J^?y szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfognta után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön szúmitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap""kiadó hivaialáha (Goldlwni (íyuln f \ ; 7s> íipirkereskedése, főtér) küldendők, ( gának es (óLL pápai, s pápa-vidéki' egyesületnek megválasztott közlönye. Az alispáni jelentésből. Vármegyénk alispánjának jelentéséből, mint általáuos érdeküeket, közöljük a katonai ügyekre s* a közegészségügyre vonatkozó részletet. A katonai ügyek. Az ez idén ujonczozáshoz felhívott korosztályokhoz- tartozóié - • ­1. az enyingi sorozó járásban 511 védköteles. — előállíttatott 441, —- beso­roztatott tehát az előállítottaknak 46 n / ()-a; 2. Veszprém rendezett tanácsú váro­sában 22d védköteles, —- előállíttatott 186, besoroztatott 80, — besoroztatott tehát az előállítottaknak 42 5 / I0 %-a; 3. a veszprémi sorozó járásban. 907 védköteles, — előállíttatott 772, — beso­roztatott 367, — besoroztatott. tehát -az előállítottaknak 48°/„Ta; , 4. a zirczi sorozó járásban 1056 véd­köteles,--— előállíttatott 802, — besorozta­tott tehát az előállítottaknak 44%-a, 5. Pápa rendezett tanácsú városában 353 védköteles, — előállíttatott 260; — besoroztatott 124, — besoroztatott tehát az-előállítottaknak 47 ^ 10 °/ 0-a, 6: a pápai sorozó járásban 1117 véd­köteles, — előállíttatott 918, — besorozta­tott 377, — besoroztatott tehát az előállí­tottaknak 41%-a, végül . • 7. a devecseri sorozó járásban 10O4 védköteles, — előállíttatott ^01, — beso­roztatott 380, — besoroztatott tehát az elöállitotta'vnak 42%-a. Vármegyénk egész területén az ujon­czozáshoz felhívott korosztályokhoz tar­tozott tehát 5187 védköteles,— ezek kö­zül a sorozó bizottság elé állíttatott 4280, és az így előállítottak közül besoroztatott 1885 vagyis az előállítottaknak 46 száza­léka. ­Katona beszállásolási alapunknál a bevétel 2364 frt 90 % kr, — s a kiadás 9531 frt-18 kr volt. A közegészség'igy. <- A közegészségügyi állapot ezen év első negyedében az általánosan uralgott influenza és a több községben járványo­sán uralgott roncsoló toroklob miatt kecl­vezőtle -ftl folyt le, és a halálozás <js na­gyobb voit. Az uralgott betegségek leginkább a légző szervekre és a torok életműveire szorítkoztak, e szerint heveny tüdőh.bok, toroklobok, és hörghurutok leggyakrabban fordultak elő. ' A járványos betegségek közül az influenza, a mely már mult évi deczem­ber hóban kezdett mindenfelé terjedni, január hóban általánossá vált, — gyerme­kek, — felnőttek, — sőt magas éle&oruak között igen sokan voltai? a kiket a jár­vány betegágyba döntött, számukat meg­határozni nem is lehet. Vélelmezhető, hogy a lakosságnak legalább is egyharmad része influenzában beteg volt. t Iiegerösebben uralgott a jár­vány január hó 20-íg, — ettől kezdve alább hagyása tapasztaltatott és február hóban mindinkább csökkent. A mostani járván}' ugy megjelenésé és terjedési idejére, mint alakjára nézve mindenben hasonlított az 1889. és 1890-dik évi deczember és január hónapokban uralgott influenza járvány­hoz, de belterjeméfc tekintve az 1889. és 1890. évi járványoknál több súlyos sőt veszélyes megbetegedést és halálozást okozott. A- roncsoló toroklobb járványosán uralgott .Zirczen, Suron, Hantán, Borza­váron, Olaszfaluban, Veszpréinbeü, Bár­sonyoson, Dudaron, Bakony-Német-Szom­bathelyen, Kádártán, Soólyban és Póter­den. Szórványosan előfordult Ősiben, Haj­máskéren, Balatonfö-Kajáron, Kenésén és Csajághon. A ragály terjedésének meg­gáflása czéljából rendelet adatott ki, a melyben- a betegházak kijelölésével a lá­togatások-megtiltása a lakások tisztoga­tása és a betegek gyógykezelésben része­sítése hangsulyoztatotfc. A járvány a meg­támadott ^.községek legnagyobb részében megszűnt egyes községekben azonban még szórványos esetek hosszabb időközökben merülnek fel. Pápán szórványosan több hagymáz­betegedés fordult eiö, leginkább az isko­lás gyermekek között; a városi egészség­ügyi bizottság a betegség terjedésének meggátlása czéljából a kellő óvintézkedé­sek foganatosításáról gondoskodott. Az 1891-ik óv folyamában végzett himlő oltás eredményét tanúsító jegyzö­könyvek a Nagyméltóságú magyar királyi belügyministeriumhoz felterj esztettek. Orvosrendöri bonczolás és hulla szemle teljesíttetett a folyó óv első ne­gyedében 4 öngyilkossági esetben, — ezek közül 2 lőfegyverrel ós 2 kútba ugrás által történt.. Trachoma szórványosan fordult elő és terjedésének meggátlása czéljából a ha­tósági intézkedések kellő erélylyelés lelki­ismeretességgel ninden előfordult esetben foganatosíttattak. Nyilvános betegápolási alapunknál a bevétel 8329 frfc 61 % kr, és a kiadás; 7784 frt 94 kr volt. A devecseri kórház alapja 17369 frt 68 krajczár. TAUZA. " A magasba. i. Egy házban laktam vele. Abban a hosszú szürke házban "a kerepesi-uton, mély jó hírben állott a diákság s a ke­reskedő segédek körében; hírét lakóinak kos.zo.nb.ete, kik nagyobbára szegény em­berekből állottak s diákokat koszt s kvár­télyba fogadtak, vagy kifőzök voltak, hova a kereskedő legények jártak el ol-" oson étkezni. <> Tikkasztó nyári napon találkoztam véle először. Az nap a kórházban keve­" sebh dolgom.- akadt sv- szokatlanul koráb­ban szabadultam el, egyenest haza siet­tem, hogy hűvös : szobámban kipihenjem magam. Sietve haladtam végig a hosszú udvaron, midőn megláttam öt, a mint egy ; tüzes Vasalót lóbált. ajtajuk előtt. Déli idoimai maja kirepesztették a köny­nyű nyári blouset, halovány arczán a megerőltetés verejtéke gyöngyözött alá, Tííelyet koronkint kendőjével letörölt, őz szemeit a fölszálló szónfüsttöl megvé­dendő, bebe csukta segykedvűen bámult maga elé, hosszú szőke haja szabadon omolt nyakára, látszott, hogy ma még nem fésülködött; az egész leány karcsú ^királynői termettel birt, s engem egészen megigézett, a mint a vasaló lóbálása köz­ben izmos csípői között rythmikusan ide­0d*/hMtálAóÉfc: Eíte-megtüdttm ahá?­m^0ß^ 4»Qgy, a" szomszédom íeanya, Az a halvány arcz, a szőke fürtök­kel, nem ment ki fejemből az egész este. Midőn reméltem, hogy szomszédaim már nyugszanak, haza felé vettem utamat. Az élet csak most kezdődött; a ká­véházak előtt minden asztal tömve volt fagylaltot szörpölő vendégekkel, benn a kávéházban a czigányok húzták álmosan nótáikat az ajtók előtt ácsorgó háládatos publikumnak, kik a járdát egész szél­tébe foglalták el ugy, "hogy alig birtam keresztül vergődni rajtok. Végre lakásomhoz értem, kinyifcám szobám ablakát, melyek az egész nap zárva voltak s lomhán feküdtem le; nem jött álom szemeimre, eredmény nélkül hánykolódtam fekhelyemen, midőn a szomszédaimnál nagy lármát hallottam. Feszült figyelemmel- hallgatóztam, hal­lom, hogy nyilik az ajtó, s kibotlík- va­laki a sötétbe. — Jaj én Istenem! ordított egy durva hang. — Doktor ur, édes doktor ur a Lóri! . . a Lori! . . II. Sietve magamra hánytam ruháimat s igyekeztem kijutni szobámból. Az ajtó előtt igen erős alkohol szag üté meg or­romat, hogy szinte elkábulva egy-két lé­pést hátráltam. Előttem állott Holler Pál, a leány atyja. — Tudja édes^uram — szólt ha­darva, miközbeJL ajtajuk felé mentünk — mikor este haza jöttem az üzletből^ mert én üzletember vagyok, ki csak felesége s gyermekének él; az igaz, hogyvegy pár hét óta n'ém igen'megy az üzlet; a nyár kérem elperzselt mindent. — Hát mon­doxfí} kérem, a mint erre haza jövök nem A közegészségügyi személyzetnél azon VÍ' yozás történt, hogy vármegyénk főispánj. 'a zirczi járás orvosává Dr. Barta Gyula gj'akorló orvost nevezte ki. Uj yöz- és meleyfíirdö városunkban. Lapunk mult számában közöltük azon felhívást, melylyel mult szombaton egy létesítendő gőz fürdő érdekében ér­tekezlet lett összehíva. Emiitettük rövi­den az értekezlet lefolyását is, azon Ígé­ret mellett, hogy mai sszámnnkban kime­rítő tudósítást hozunk. Teszszük ezt pe­dig annál szivesebben, mert az elhangzott beszédek igen alkalmasak arra, hogy egy uj fürdöintézet szükségességét és kivihe­tösógét bizonyítsák s legyőzzék azon esetleg fölmerülhető aggályokat, hogy az uj fürdöintézet a már meglevő jöve­delmének kisebbítésére szolgálna s hogy kivihetőségének nem jövedelmező volta útjában állana. Amarra reflektáltak Szi­lágyi József s Gyurátz Ferencz, erre pe­dig Hanauer Béla, kimutatva,'hogy azon 4%-ot, melyet a takarékpénztar ad az el­helyezett tőkék után, ezen vállalat is meg fogja hozni. — A gyűlést Szilágyi József fölkért elnök nyitotta meg a következő be­széddel. „Tisztelt érteke/let! Azon nagyra be­csült városi lakostársain), akiknek névalá­írásaival ezen értekezletre kibocsátott meg­hívók szétküldettek, engem biztak meg az­zal a feladattal, hogy ez értekezlet tárgyát, jelesen: városunkban egy uj meleg fürdő­intézet létesítésének eszméjét itt ez érte­kezleten valamivel bővebben, mint a meg­hívóban volt, habár sziutén rövid indoko­lásstíl, — előadjam, s ezzel a tárgy felett megindítandó eszmecserét •'mintegy beve­zessem. Én készséggel engedtem a megbíza­tásnak; és mielőtt tisztem teljesítéséhez hozzá fognék, elsőben is örömmel üd­vözlöm való értekezletre megjelent tisz­telt urakat; mert becses megjelenésüket a tárgy iránt az érdeklődés világos jelé­nek tekintem; és ezeu, habár nem is nagy­számú, de mindenesetre ponderosus megje­lenésben a czélba vett vállalat sikerének biztos zálogát szemlélem. Máüodsorbau pedig legyen szabad rövid előadásom iránt az értekezletre megjelent arak jóakaró figyelmét és becses türelmét kikérnem. (Halljuk, hátijuk!) Tárgya ennek az értekezlelaiek, a mint a meghívóban is világosan ki van fejezve: városunkban egy a belváros központjához közel eső, alkalmas helyen, a modern igényeknek, legalább a mi vi­szonyainkhoz mérten megfelelő gőzfürdő­vel egybekötött meleg kádfürdöintézet lé­tesítése. Természetesen minden vállalat sike­rére nézve döntő szempont azon körül­mény, hogy váljon azon vállalat a szükség érzetében gyökeredzik-e és ennélfogva van-e a társadalomban biztos létalapja? (Elénk helyeslés.) Természes, hogy mi, a kik városunkban egy uj fürdő-intézet lé­tesítése iránt már évekkel ezelőtt támadt, de akkor zátonyra jutott mozgalomnak újból megindítását érdemesnek tartottuk, arról vagyunk meggyőzödvp, hogy egy ilyen für­dőintézet felállítása a városunk miveltebb lakosságának szükség érzetében gyökered­zik, tehát társadalmunkban létalapja is van , Felesleges volna ilyen értelmes kö­zönség előtt a fürdők egészségügyi hatá­nyairól hosszasabban beszélnem; hiszen köztudomású dolog, hogy a fürdők haszná­lata a tisztassággal, a tisztaság pedig az egészséggel szoros összeköttetésben vau. Hiszeuatörtéuetis tanítja,hogy a czivilizació hajnalán a keleti theokratikns államok bölcs vallás alapitói s törvényhozói által a gyakori fürdés, a mosakodás _ egyenesen vallási tör­vénynyé emeltetett; a klasszikus hajdankor kultur népeinél, a görögöknél és rómaiak­nál pedig nagyszerű, köz- és magánfitrdők állíttattak. Enuek előre bocsátása után már legyen szabad röviden vázolnom vá­rosunk fürdő-viszonyait. A fürdőknek két faja van: természetes, legtöbbnyire hideg, és mesterséges meleg fürdők. A mi a hideg fürdőt illeti: e tekintetben városunk szerencsés helyzetben van. A Tapolcza, a mely különben is városunk életének s fej­lődésének egyik fő faetora, elég jó fürdőt szolgáltat a nyári meleg hónapokban, s a pápai hidegfürdő társulat szépen díszlik is. De természet szerint ez magában még nem elégití ki a fürdők tekintetében tá­masztható kívánalmakat. Mert a hideg­fürdő még kedvező nyári saisonban is, aránylag véve csak rövid ideig haszuál­tathatik; s a mi Tapolczánk vize még a melegebb nyári napokban is meglehetős alacsony hőfokkal bir. Az ilyen hideg für­dőt egészségük megrontása nélkül csak oly egyenek használhatják, a kiknek kü­lönbeu is meglehetős erős egészséges organiz­musok van, a betegesebb s gyöngébb ideg­zetüek pedig egyátalán nélkülözni kény­telenek. A mely városban tehát czélszern melegfürdők nincsenek, ott e téren meg­van tenni való. A hideg fürdő csakis az év egy bizonyos szakában használható, mig a melegfürdő mindig, és pedig a testi organizmusnak megfelelő szükség esetén ásványi feloldattal is vegyíthető állapot­ban, Én tebát az elmondott okokból a mesterséges meleg fürdőket a hideg für­dőknél még fontosabbaknak tekintem. Ezek után már áttérhetek azon kér­dés megvilágosítására, váljon meleg fürdő tekinteteben városunk vÍKzm^aá**Me-légi­tők-e? Én részemről kénytelen vagyok ki­jelenteni s azt hiszem, velem többen meg­egyező nézetben vannak, hogy városunk­fürdő viszonyai meleg fürdő tekiutetében nem kielégítők! (Ugy van!) Van ugyan városunkban egy gőzfürdővel összekötött melegfürdő intézet; de ez sem helyzeténél sem berendezésénél fogva a jogos igények­nek meg nem felel. Nem felel meg pedig a kívánalmaknak helyzeténél fogva azért, mert városunknak egy távoli, félre eső részén van elhelyezve; a hová különösen ősszel, nedves időben, locspocsban nehéz a hozzá jutás. De ha hozzá jut is az ember, midőn a hideg légáramlatnak kitett pia­czon haza menet áthalad, igen sokszor ltoczkáztatja egészségét. (Ugy van!) Ezei). a fentebbiekben röviden bírált, jelenleg egyetlen meleg fürdő-intézete városunknak tudvalevőleg a zsidó hitköz­ség tulajdona, bérjövedelme tehát a neve­zett hitközség pénztárába folyik. Ezen vo­natkozásnál fogva is kell a létező és léte* siteudő fürdőkről, illetve ezeknek egymásra gyakorlandó valószínű hatásáról röviden szólanom. Mielőtt azonban ezt tenném, ki kell jelentenem, hogy mi, kik ezen. érte' kezletet összehívtuk, távol vagyunk attól, hogy egy uj fürdöintézet "felállítása által a már létezőnek rontására törekednénk. (Helyeslés) Sőt meg vagyunk győződve arról, hogy a tervezett uj intézet a régi­nek kárt tenni nem fog. A köztapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy az eszközök szaporodása az élet minden terén, a köz­szükségérzet fokozása s a többszörös alka­lom nyújtása által, a többi rokon vállala­tokra is lenditőlog, emelőieg hat. (Élénk helyeslés.) A tervezeti uj fürdő-intézet is tehát nézetem szerint, a réginek látoga­tottságát, nemhogy csökkentené, de remél* hetőleg növelni fogja. Meglesz mind a két fürdőnek a maga közönsége. Föltéve azon* ban, bár meg nem engedve, hogy az nj vállalat a meglevőnek látogatottságát s jö* védelmének is csökkenését idézné elő i kénytelen vagyok ismét nyíltan kijelenti, s e kijelentésemben bizonyaiba a jelenlevők is mindnyájan osztoznak, hogy semmiféle particuíaris, akár egyéni, akár osztály, akár felekezeti érdek, bármily tiszteletre volt még semmi baja, vasalt, bár panasz­kodott, hogy kissé fáj a fejé 1 . Lefeküd­tünk; Öt perez előtt feléledek, hogy egy pohár vizet igyam, világot gyújtok,mert halk nyöszörgósfc hallok Lóri ágyú felöl, szólítgatom nem felei; azt hiszem vége van, oh a leányom! Az ajtóban egy kövér nő várfc. Gé­piesen léptem be, a fejem ugy el volt kábulva, hogy azt hittem álmodont. A mámorító alkohol szag, a fülledt lég s a szokatlan helyzet annyira lefog­ták agyamat, hogy nem birtam " gondol­kodni; láttam, hallottam, de nem voltam képes a látottakat s hallottakat fel­fogni. A kis szobában, melyben alig mo­zoghattam, a legnagyobb rendetlenség s piszok uralkodott, közepén egy asztaJ állott, melyen ételmaradékok hevertek zsíros újságpapírba göngyölítve; körü­lötte néhány rozoga szék, melyeken meg­látszott, hogy gyakran volt dolguk, a földön egy pár köteg szalma hevert, ugy látszik fekhelyül szolgált 3 az ablakközíí egy varrógép foglalj a el; az ablakban egy cserép virág állott viritó szegfűkkel telve. Ott feküdt pedig egy másik virág hófehér ágyban, mely élesen kiritt a kör­nyezetből, fonnyadtán, aléltan, a táplálék, a levegő, a napsugár hiánya miatt. Szép testét félig lelógatva fekü[dt a leány; hosszú haja a földet söpörte, rendetlenül esett alá, bársony puha kebele alig emel­kedett. Valami sajátságos érzés lepett el, kedvem lett volna oda rohanni a már­ványszoborhoz, magamhoz venni s futni innen, el ebből a nyomorból. A férfi, és nő durva ordítása kötelességemre intett; sietve léptem, az ablakhoz^ beiuittam, egyik tábláját s a langy nyári est leve­gője sivítva tört magának utat a szoba dohos, nyirkos légében. Hideg vízzel lo­csolgattam arezáfc s összes erőmből dör­zsölni kezdem testét; a hatás nemsokára mutatkozott, halovány areza rózsaszínű lett, keble gyorsabban emelkedett, végre megrázva egész testét, felnyitá szemeit. Az öregek örömkiáltással rohantak az ágy felé s csókolgatták hosszú fehér kezeit. Velem nem törődött senki. Az al­kalmat felhasználva elsiettem. III. Mindennap eljött hozzám. Szóltam neki, hogy a háznópek előtt szégyellem magam hozzájuk bemenni, inkább ő jár­jon el hozzám. Megszoktam a leányt, minden este, mikor dolgomnak vége akadt, siettem haza, biztosra vettem, hogy vár reám; bejött hozzám, megfőzte teámat, melyet azután együtt költöttünk el s leült egy székre, várva, mig megszólítom. Keveset beszéltünk; volt este, mikor egyáltalában meg sem szólítottam, ily estéken szembe ült velem, a z asztalra könyökölve bámult a lámpa világába, mig én olvasgattam. Később felállott, kezét nyújtva elbúcsú­zott. Még az ajtóig sem kísértem. Nem mondhatom,* hogy szerettem volna a le­ányt; de éreztem hiányát s jelenlétét. Gyakran, mikor háttal ültein az ajtónak s valaki belépett, fel se néztem, éreztem, hogy ő az. Oly estéken, mikor nem jött elj—- mi nagyon ritkán esett meg — na­gyon üresnek találtam a szobát, valami hiagyzott, mint hiányzik az embernek egy kép, egy lámpa, egy" bútordarab, me­lyet a megszokott helyéről elvettek, Egy nap beszédesebb voltam a szo­kottnál. Szolta.ni, hog3>- kérjen valamit, teljesíteni fogom. Eleinte meglepetve te­kintett reám, később szégyenkezve ádá elő kérését: tudja milyen műveletlen és ostoba, alig olvasott még néhány köny­vet, pedig ugy szeretne olvasni, de nap­pal nincs ideje, csak este, azért kór, ha nem kerül nagy áldozatomba, esténként olvasgassak fel neki valamit. Beleegyeztem. E naptól kezdve oly kellemes esté­ket töltöttem, minőket Soha azóta. Kis szobám valóságos fészek lett. A kandalló falait vígan nyaldosták a lángnyelvek: előtte (szobám legfőbb díszén) egy fehér medvebőrön hevert a leány hasonfékve, gömbölydet állát rózsás tenyereibe tá­masztva nézett rám okos szemeivel, me­lyek szőke hajfürtjei mögül ugy tűntek elő, mint az őz okos szempárja az erdő bokrai közt. En közel hozzája ültem ala­csony zsölyéu, térdemen tartva a köny* vet, melyből felolvastam; a lámpa vörös ernyője alól csak a kandalló előtti kis tért világitá meg; a levegő atomok szo­katlan vörhenyes gomolyokban gyűltek össze és tűntek el a szoba kevésbé meg­világított részének szürke levegőjében. És ez igy ment. napról-napra, hónapról­hónapra. - IV. Fagyos Szél vágta avezomba a jég­darát, ugy éreztem, mintha ezer meg ezer tűvel szurkálnának. Kiállhatatlan idő! A megfagyott, havon tompán dübörögtek végig gőzölgő lovaikkal a bér kocsik, csak a ló"onatok éles csengője szakitá olykor félbe a kihalt természet szomorú csend*

Next

/
Oldalképek
Tartalom