Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-04-24

08 k bizalomra nem érdemes, alapuljon az akár a hold változásain, akár máson. Ma még hiába való dolog egy évvel, egy hónappal, sőt esak egy héttel is előre az időt megjövendölni. De az ember hinni és minden áron a jövendőt tudni akarja. A tények hiába hazudtulják meg a jövendöléseket, a nagy közönség még is hisz a kalandáriumnak. A jövendölések és babonák közül mindég bevési magát száz eset közül azon egy. mely véletlenül beteljesedett, ellenben a be nem teljesedett kilenczvenkilenez elkerüli a figyelmet. A városi hulladékanyagok eltávolítása. (Folytatás.) A szakemberek rendesen a következő két körülményt szokták figyelembe venni: 1-szöris az utcza- és udvarburkolatok minőségét és a burkolatlan kertek és terek nagyságát; 2-szor. a város terepviszonyait. Az első okból a leesett víznek kültelkes helyeken %— V» részét számítják osak elvejsetendönek, a többi a talajba szüremkezík, mig nagyon beépített, jó burkolatú városrészekben a beszüremkerlés nem állván be, az összes leesett menynyiséget el kell vezetni. A második körülménynél az utczák esése ós a vízgyűjtő nagysága jön tekintetbe és fculajdönképen azon ido megállapítására vezet, mely alatt a vizek a csatornához jutnak; szélső határoknak 1—4 óra időtartam vehető fel, mely alatt az egy órában leesett csapadékot elvezetni kell. Igy azntán egy végszám nyeretik 10—60 liter között, melyet hectáronkinfc el kell vezetni minden máso'lperczben. Ezen adatok alapján már kissé kiterjedtebb városokban igen nagy csatornák lennének szükségesek, melyek kisebbítésére a vészkiömlök jutottak alkalmazásra. Minden oly városban, mely valamely mélyebb patak azokon záporok idejében nagy víztömeg hagyhassa el a csatornákat és igy aránylag kis mérettel lehessen a. csatornát tovább vinni. Mégis a vészkiömlök csak akkor kezdjék meg működésüket, midőn a csatornavíz legalább ötszöröse a rendesnek, hogy a reezipiensek a város területén túlságosan be ne szenynyeztsssenek. Kisebb városok czéljaira majdnem kivétel nélkül a hegyesebb végér« állított, tojás-alak a logczélszerübb csatorna-szelvény, mert azok kis víznél a legtisztábban tartják magukat, mégis néhol a terepviszonyok kényszerihefcik a tervezőt egyes szakaszokig köralakú, sőt lapjára fektetett ellipsis szelvényeket alkalmazni. A csatornák anyagéra nézve főleg két anyag van, a melyből ma azokat építik, téglából avagy beton tömésből. Természetesen beton tömés czólszerüen csak ott alkalmazható, a hol helyben jó éles homok, továbbá kemény kő vagy kavics áll reudelkezósre; egyebütt a csatornákat téglából kell építeni. Legczélszerübb ily esetben a téglákat ékalakulag készíteni, hogy az építésnél faragni egyátalán ne kelljen a téglákat pedig.

Klinker-tégla mintájára keményen égetni, hogy abból tömör és tartós csafcorna-fal álljon elő. Luxuriosusabb csatornázásoknál szokás a profil alját égetett köagyag formákból összerakni, hogy a szilárd anyagok kevésbbé tapadjanak hozzá, továbbá a gyakori tisztitásnak ellentálljon. Minthogy azonban a kisebb úsztató rendszereknél a vízvezetékkel való kiöblítésnek mindinkább nagyobb szerep jut" és igy a kézi tisztogatás lassan kivételes lesz, ilyennek alkalmazása kimegy a használatból. A rendszeres öblítés két uton történik, először olyképen, hogy ezen czélra külön vízakna készül, mely, ha bizonyos magasságig megtöltetik vízvezetéki vízzel, úgy magától kinyit egy kis ajtót és azon át rohamosan jut a csatornába, magával sepervén a lerakódott anyagokat. Másodszor a főgyűjtő vonalokon azok torlasztásával, "mely czélra ajtók szolgálnak, midőn már a csatornavíz ezen ajtók felső éléig feltorlasztatott vagy rögtöni nyílás mellett ismét a gyorsított víz tisztitólag működik. A főgyűjtők rendesen valamely patakba vagy folyóba torkoltának ki, — ha csak a csatornavíz egyébként nem lesz értékesítve — hol igen gyakran előáll a csatornavíz kiemelésének szüksége. Különösen a nagyobb folyók mentén, 'melyek árvize hosszú tartalmú szokott lenni, rendszerint kell szivatyn-fcele.pekröl gondoskodni. Minthogy pedig feltehető az árvíz ós nagy csapadék összetalálkozása a szivattyú-telepnek a legnagyobb csapadék mellett előálló csatornavizek kiemelésére kell berendezve lenni, a mi minden esetre igen nevezetes hátránya az úsztató rendszernek. Ily esetekben pedig a vészkiömlőkre sem lehet számítani, mert csak rendkívüli esetnél lehetséges a vészkiömlöket más reczipiensbe kivezetni. A szivattyú-telepeken legelőnyösebbek a czentrifugal szivattj'uk, mert tekintettel azi k rövid működési idejére, inkább az üzem lehet kissé költségesebb, csak a berendezés lehet olcsó. Miután azonban csapadók idején váratlanul sok csatorna- ! viz érkezik a telephez, czélszerü gyors ' gőzkópzö kazánokat is alkalmazni, hogy több szivattyú rövid idő alatt mozgásba legyen hozható. Legfőbb dolog azonban az úsztató csatorna-rendszer kellő működéséhez, hogy a házakban, udvarokon, egyszóval a bevezető nyilasokon nehéz fajsúlyú tárlak bejutása megakadályoztassák. Valóságos küzdelem az, a mit a csatornázási személyzetnek a lakossággal e tekintetben végrehajtani kell, és ha bár az ujabb szerkezeteknél mind az volt a törekvés, hogy a bedobott anyagok a nyílás alatt közvetlen felfogássanak, még mindig nem kerülhető el teljesen. Végül a csatornák szellőztetéséről kell megemlékezni; az úsztató csatornarendszernél a nagy szelvények mellett aránylag sok a csatornalevegö, melynek ártalmatlan eltüntetése még ma megoldatlan dolog. Mondhatni, hogy e kérdés még a kísérletezés stádiumában van, igy ma még nem lehet egyebet tenni, mint a városban lent vizeizárások, által a csatorna-levegő fc lehetőleg a csatornában visszatartani. A mint ezen ismertetésből látható, az úsztató csatorna-rendszernek sok alapfeltétele van, mely nélkül technikailag nem felel meg • czéljának, de a mi még fontosabb, oly költséges, hogy azt csak fejlett, nagyobb város bírja meg. és igy legfeljebb ott alkalmazható, a hol a város rendezett sik és kicsiny területtel bir; de még itt is csak ugy, ha a házi berendezések teljesen foganatosítva lesznek, mert ezek nélkül a gyakori tisztítás igen bajossá teszi annak működését fenntartani. Ezen vázolt körülmények hatottak arra, hogy a szakemberek tovább kutattak és reá jöttek az elválasztási rendszerekre, melyek ma már igen sokfélék. Igy első sorban legtöbb figyelmet érdemel az amerikai elválasztási rendszer, mely olcsóságánál fogva, oly városokban, melyek lejtős fekvésnek, igen előnyösen alkalmazhatók. Ide tartozik még a Liernur, Liernur-Sclrwartzkopf ós Shone-rendszer, melyek mind bizonyos komplikácziókkal oldják meg ugyanezen kérdést, hogy oly viszonyok között is végrehajtók legj'enek, a hová a legtöbb esetben nem valók, ezért is csak az amerikai rendszer lesz tüzetesebben tárgyalva. fVége köv.j 8815. Veszprém vármegye alispánjától. X. 1891. Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a törvényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak tagjait, hogy a folyó évi "május hó 2-áu és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen, — illetve az ezt megelőzőleg foiyó évi májushó 1-én d. e. 9 órakor ós d. u..3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1892. évi ápril hó 14-én. kir. tanácsos, alispán. Tárgysorozat 1. " Alispáni jelentés. 2. Udvari gyászjelentések II. Dom Pedro brazíliai császár 0 Felségének és Lndovika Vilhelmina bajor kir. herczegnő, Albert Viktor olarensei és avondolei herczeg, — Nikolajewitsch Konstantin orosz nagyherczeg és Zsigmond főherczeg ő Fenségének elhalálozása alkalmából. 3. Vaszary Kolos herczegprimásnak átirata, melylyel a Sárkány Miklós bakonybéli apát elhalálozása alkalmából vármegyénk közönségének kegyeletes megemlékezéséért a maga, valamint a Szent Benedekrend nevében köszönetét fejezi ki. 4. A m. kir. Belügyministernek leirata melylyel a tűzrendészetről alkotott szabályrendeletünket jóváhagyja. 5. A m. kir. Belügyminiszternek az 1888. ós 1889. években megtartott nagy hadgyakorlatok alkalmából igényelt katonabeszállásolási kártalanításra vonatkozó leirata. 6. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, melylyel az utbiztosi álláso* szervezéséről alkotott szabályrendeletünLre észrevételt tesz. 7. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, mely szerint az 1895-ik évben megtartandó orsz. nemzeti kiállítás befejeztéig ország gos ipar kiállítás általában nem, vidéki iparkiállitás pedig csak miniszteri engedélylyel rendezhető. mintha mondaná: Tehát ezzel lehet rajtad uralkodni? No jó, majd meglátjuk. Uram, a szerelemben mindig mi vagyunk az együgyűek s az asszonyok azokosak. Mikor vallomásaimmal betelt fölkelt, s viszszatérfcünk Saiut-Cloudba. Csak Parisban hagytam el. Visszatérésünk óta oly búsnak látszott, megkérdeztem az okát igy felelt: „Arra gondolok, hogy ilyen napja, mint a mai, miért van olyan kevés az embernek életében." Szivem majd kiverte az oldalamat. A következő vasárnap és utána minden vasárnapon viszontláttam őt. Kirándultunk Bougivalba, Saint-Germainbe, Poissyba: mindenütt megfordultunk, ahol virágzik a külvárosi szerelem. A kis kacér egyre jobban belevitt a szenvedélybe; végre egészen elvesztettem a fejemet s a harmadik hónapban feleségül vettem. Uram, mit tehettem Volná egyebet: hivatalnok vagyok, egyedül állok, család, jóbarátok ós tanácsadók nélkül. - Az ember unos-untalan ismétli magában, hogy az élet oly édes egy asszony oldalán s az a vége, hogy nőül veszi ezt az aszszonyt. S mi történik azután? Szidalmaz reggeltől estig, nem ért semmihez, nem tud semmit, kornyikálja Musette dalát, civakodik a szeszes emberrel, összeáll a házmesternóvel, meg a szomszéd szobaleánynyal s elmeséli nekik a családi titkokat és a háztartás részleteit, a fűszeres előtt legyalázza íz urát, e mellett a feje tele van olyan ostoba történetekkel, olyan együgyű babonákkal, olyan groteszk nézetekkel és oly csodálatos elöitéletekkel, hogy kótségbeesógemben mindig sirok, "valahányszor beszélgetek vele. Lólekzetéböl kifogyva, remegő ajkakkal elhallgatott. Megsajnáltam a szegény naiv ördögöt s éppen mondani akartam neki valamit, mikor a hajó megállt. Saint-Cloudban voltunk. Az ifjú leány, a ki annyira megzavarta a fejemet, fölkelt, hogy kiszálljon. Mellettem ment el, lopva rám tekintett s mosoly futott át arcán; azok közül a mosolyok közül, melyek megbolonditják az embert. Azután a hidra lépett. Utána vetettem magamat, de a szomszédom megragadott. Kirántottam magam a kezéből, de ö felsőmbe kapaszkodott s visszafelé ráncigálván, kiabált: „Nem fog utánna menni! Nem fog utánna menni!" Oly hangosan, hogy mindenki mifelénk fordult. A közönség vigyorgott s óu mozdulatlanul maradtam, meghátrálva a botrány ás a nevetségesség elöl. A hajó tovább ment. Az ifjú leány a hajóhídon maradt s hosszura nyúlt arccal nézett utánnam, kit a hajó elvitt: ellenben üldözőm kezeit dörzsölte s a fülembe suttogá:. —- Nagy szolgálatot tettem önnek. A Pallas uj lexikona. Hirt adtunk már arról, hogy a Pallasnál uj, egyetemes ismerettár készül, mely terjedelménél, díszes kiállításánál 8 a mi legfőbb, munkatársai számánál és tekintélyénél fogva nagy jelentőségű irodaimi eseménynyé emelkedik. Mint értesülünk, a lexikon munkálatai anuyira előhaladtak már, hogy a nyomást a jövő hónapban megkezdhetik. Érdekes lesz ezúttal megemlíteni, hogy a Pallas mily széles alapod v«t«tt ti irodalmi villtUtMk. Utasította nevezetesen munkatársait, kiknek fényes névsorát alább közöljük, hogy mindenekelőtt a szakkörökbe vágó anyagot gyűjtsék össze, a kiegészített anyag cims/avait állapítsák meg s kinyomatás végett küldjék be. Mintegy hetven szakkörre felosztva, az egybegyűjtött roppant ismeretanyag nomenklatúrája legnagyobb részt készen, s szakcimszótárak alakjában kinyomatva van. Némi fogalmat ad e címszótárak jelentőségérői nemcsak a lexikon végleges kidolgozására, de önálló becsükre nézve is az a. körülmény, hogy a legtöbb tudományágban most kellett megküzdeni a helyes nomenklatúra megállapításával, több ismeretágban pedig megteremtésével. Igy például a tengerészet címszótárát Ferenczi Béla sorhajóhadnagy, egyetértve Simonyi Zsigmonddal most teremtette meg a magyar nyelv és irodalom számára. Azonban más, sokkal kultiváltabb tudománykörökben is égető szükséggé vált a helyes czimszavak megállapítása, s lexikális megmagyarázása. Ennek fontosságát látta be báró Eötvös Loránd, midőn azt írja: „A lexikon ügyéről gondolkozván, mind jobban és jobban meggyőződtem az ügy fontosságáról s lelkesedéssel vállalkozom arra, hogy annak létesülését a mathematikai és fizikai társaság munkaerejével némileg én is előmozdítsam." A vállalat e nagy kulturális jelentőségétől vannak áthatva valamennyien a munkatársak, kiknek névsora a következő: Állatorvostan: dr. Hutyra Ferencz. Állattan: dr. Entz Géza, dr. Daday Jenő, dr. Horváth Géza ós dr. Vangel Jenő. Anthropológia: dr. Török Aurél. Arab nyelv és irodalom stb. dr. Goldziher Ignácz. Ásványtan: dr. Szabó József és dr. Szterónyi Hugó. Bányászat és kohászat: Pech Antal. Bölcsészet: dr. Pauer Imre és dr. Alaxander Bernát Klasszika-filológia: dr. Vári Rezső. Éremtan: dr. Róthy László. Eqzt«tik»; dr. Ötvös Öilberetíin Adolf. Földrsjtt 8. A földmivelésügyi ministernek leirata, melylyel tudatja, hogy a kerülsti állami ál'atorvosnak az államkincstár terhére .hatósági teendőkkel leendő niegbizatását — megfelelő fedezet hiányában—nem engedélyezheti. 9. A fóldmivelésügyi ministérnék leirata, melylyel a földmives iskola részére tett. alapítványokra vonatkozó alapító leveleket jóváhagyja, lü. Somogy vármegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata O csász. és apostoli kir. Felsége megkoronázása negyed százados évfordulójának méltó megünneplés érdemében. 11. Somogy vármegye közönségének a a véd tör vény utasítás 94. *§-ának'az 1889: éví6. t. cz. 20-ik §-ával összhangzásba hozása tárgyában a képviselő házhoz intézett felirata. 12. Trencsén vármegye közönségének a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felirata, melylyel a pálinkának vasárnapon át való kimérését korlátozni kéri. 13. Szeben vármegye közönségének a földművelésügyi miniszterhez intézett felirata az Olt folyó hajózhatóvá tétele tárgyában. 14 A magyar földrajzi társaságnak kérvénye, melyben a Balaton tudományos kikutatására segélyt kér. 15. A vármegye házi pénztáráról szerkesztett 1891. évi számadás. 16. A vármegye nyilv. betegápolási alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 17. A vármegye kat. beszállásolási alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 18. A vármegye tartalék alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 19. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 20. A vármegye nyugdíj alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 21. A vármegye letéti pénztáráról szerkesztett 1891. évi számadás. 22. A község jegyzői nyugdíj alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 23. A cholera árvák alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 24 Az ipar iskolai alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 25. Az m. árvaházi alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 26. A zálog árverési maradvány alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 27. A m. szegény alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 28. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 29. A tűzkár alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 30. A nevelési alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 31. A „Marich" alapjáról szerzett 1891. évi számadás. . 32. A „Láncz" alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 33. A „Taliánné alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 34. A „nemesi felkelési most nevelési" alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 35. Az árva és ösztöndíj alapról szerkesztett 1891. évi. számadás. 36. A „községi állategészségügyi" alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 37. A „siketnémák nevelési" alapról szerkesztett 1891. évi számadás. 38. A Veszprém városi tiizkárosultak alapjáról szerkesztett 1891. évi számadás. 39. A vármegye gyámpénztáráról szerkesztett 1891. évi számadás. 40. Á vármegye alispánjának előterjesz tése az iráab, váljon a vármegyénknél szüksé-' ges szakteendők a m. kir. építészeti hivatal által, vagy pedig újonnan szervezendő m.-mérnöki hivatal által láttassanak-e el ? 4L A vármegye alispánjának a noszlopi közbirtokosságtól bérbe bírt kavicsbányát érdeklő előterjesztése. 42. A vármegye alispánjának jelentése^ a fokszabadii kavicsbánya kiaknázott részének bérbeadása tárgyában. 43. A vármegye alispánjának előterjesztése a m. gazdasági egyesület segélyezése tárgyában. 44. A vármegye alispánjának előterjesztése a magzat elhajtás korlátozása tárgyóban. v

45. A vármegye alispánjának elöteijesztése a vándor czigányok kóborlásának megakadályozása tárgyában. 46. A tenyész állatókat vizsgáló bizottságnál üresedésbe jött helyeknek betöltése. 47. A m. magánpénztárakra • felügyelő választmánynak előterjesztései. 48. A m. árvaszéknek a m. szt. györgyi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 49. A m. árvaszéknek a kádártai árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 50. A m. árvaszéknek a. csajághi árvaértékekefc érdeklő előterjesztése. •' 51. A m. árvaszéknek a vámosi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 52. A m. árvaszéknek a lovászpatmiai árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 53. Pápa város közönségének a városi ügyész fizetésének emelését tárgyázó határozata. 54. Oioszi község képviselőtestülete és Végh Ferencz kovácsmester közölt kötött szerződés. 55. Szent-István község képviselőtestületének határozata, melylyel .a Veszprém-dombóvári kezérdekü vasútra törzsrészvényekben 400 forintot szavazott meg. 56. Marczaltő községnek határozata, mélyr lyel a pápa-csornai vasútra törzsrészvényekben 8000 frtot szavazott meg. ' .• 57. Mezőlak község képviselőtestületének határozata, melylyel engedélyt kér arra, hegy j a község részére, egy kavícstelep örökáron : meeszereztessék. . 58. Enyíng községnek közmunka-váltság leírás iránti kérvénye. '• 59. Zircz községnek közmunka váltság leirás iránti kérvénye. 60. Nóráp községnek közmunka váltság leirás iránti kérvénye. 61. Kislőd község kérvénye, melyben az ottani vasúti állomáshoz vezető utat az országút hálózatba felvétetni kéri. 62. A városlődi korcsma és mészárszék bérbeadásának ügye. 63. Veszprém város közönségének a vásártér és palotai ut csatornázása tárgyában hozott határozata. • 64. Veszprém város közönségének határozata, melylyel a városi pénztárnok és ellenőr fizetését felemelte. " 65. Veszprém város" közönségének határozata, melylyel a rendőrbiztos fizetését tóemelte. ' v

' * 66. Veszprém város közönségének határozata, melylyel a gyepmester fizetését felemelte. 67. Veszprém város közönségének határozata, melylyel a honvédség részére- egy lőszerraktár építését rendelte el. ' 68. Veszprém város közönségének határozata, melylyel a regale- kártalanítási tökét adósságainak törlesztésére fordítani rendelte. Lóczy Lajos egyet, tanár felügyelete alatt dr. Jankó János. Gyorsirászat s örmény nyelv: dr. Gopcsa László. Hadtudomány: kápolnai Pauer István. Heraldika: Csorna József. Horvátország: dr. Bojnicie jTván. Ipar- és kereskedelem, szabadkőmivesség: Gellóri Mór. Játékok: Káinoki Izor. Jog- és államtudományok: dr. Heil Fausztin, Imi ing Konrád, Timon Ákos, Rakovszky István, Neményi Ambrus, Scbwarcz Gyula, Lányi Bertalan, dr. Kern Tivadar, dr. Fayer László, dr. Tarnai János, Makay Dezső, dr. Fleischmann Sádnor, dr. Rajner János, dr. Kmety Károly, dr. Schwarz Gusztáy, dr. Neumann Ármin, dr. Jelűnek Arthur, dr. Sellyei Sándor stb. Kertészet és. szőllömivelés Molnár István, könyvészet könyvkereskedelem: Petrik Géza. Magyar irodalom: dr. Beöthy Zsolt és dr. Négyessy László. Magyar nyalvészet: dr. Simonyi Zsigmond. Magyar történet: dr. Ballagi Aladár, dr. Marczali Henrik, dr. Márki Sándor és dr. Sebestyén Gyula. Mathematika, fizika és asztronómia; br. Eötvös Loránd, Heller Ágost, Gzógler Alajos stb. Mérték- és pónzisme: Roller Mátyás. Mezőgazdászat és állattenyésztés; Sipeki Balázs Árpád, Cselko István, Cserháti Sándor, Hensch Árpád, Mezey Gyula, Kosutány Tamás. Modern nyelvek: Palóczy Lipót. Művészet (festészet, szobrászat): Pasteiner Gyula, Mithológia: dr. Katona Lajos, dr. Vári Rezső, dr. Petz Gedeon, Német nyelv és irodalom: dr. Heinrich Gusztáv. Nemzetgazdaság és pénzügytan: dr. Földes Béla, Kautz Gyula, Hegedűs Sándor, Gaál Jenő, Enyedy Lukács, Mariska Vilmos, Ráth Zoltán stb. Nevelés és oktatástan: Verédy Károly, dr. Alexander Bernát, Manritz Rezső és dr. Pauer Imre. Növénytan: dr. Borbás Vincze. Nyomdászat: Pusztai Ferencz. Orosz nyelv és irodalom: Stabó Endre. Orvostudomány, fiziológia, anatómia és gyógyszerisme; dr. Bókai ArpW, fa. Klng NMor, dr, Pwtík Ottó, dr, Réczey Imre, dr. Schwimmer Ernő, dr. Bókai János, dr. Mihálkovics Géza, dr. Thanhofier Lajos, dr. Árkövy Józs°í, dr. Fodor József, dr Fodor József, dr. Jendrassik Ernő, dr. CVapodi István, dr. Dierner Gusztáv, dr. Irsay Arthur, dr. Franck Ödön, dr. Korányi Sándor, dr. Friedrich Vilmos, dr. Salgó Jakab, dr. SchafiVr Károly, dr. Kossá Gyula, dr. Szontagh Félix és dr. Krepuska Géza. Őslénytan: Pulszky Ferencz. Pedagógiai életrajzok: dr. Kiss Áron. Perzsa nyelv, irodalom stb.; dr. Kégl Sándor. Posta- és távirdaügy: Jancsó Dezső. Régiségtan ; dr. Kuzsinszky Bálint. Román nyelv, irodalom stb.: dr. Alexi "György. Sport: Szokolay Kornél. Színészet: dr. Váli Béla. Technika és technológia: Gonda Béla, Czekélius Aurél, Szánthó Albert, Dobiecky Sándor,

: Kenessey Kálmán, gr. Batthyány Tivadar. Bobula János, Kalóczi Antal, Förster Nándor, Jälsovißzky Géza, Szüts Béla, Lázár I. Pál, Bodola Lajo^, Rejtő Sándor stb. Tengerészet: Ferenczi Béla, sorhajóhadnagy. Theologia ós egyháztörténet: dr. Kiss János, Kovács Albert és dr. Kohn Sámuel. Tót nyelv és irodalom!: Sebesztha Károly. Török nyelv és irodalöm' stb.; dr. Kunos Ignácz. Tőzsde, kereskedelmi könyvvitel stb.'Székely Ferencz. Városrendezés, városi és magánháztartás, tornászat; Kun Gyula. Vegytan: dr. Than Károly és dr. Winkler Lajos. Világtörténet: Sebestyén Gyula. Zene: id. Ábrányi Kornél, Beliczai Gyula, és Káldy Gyula. Egyes fontosabb czikkek megírására vállalkoztak továbbá: Kőrösy József, Rákosi Jenő, Szily Kálmán, Szinnyei József, Vámbéry Árriiin, támogatásukat pedig megígérték: Osemegi Károly, Kozma Sándor, Matíojlovics Emil, dr. Nagy Ferencz, dr. Plosz Sándor, dr. Wlassics Gyula stb. stb.