Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-04-17

Ä Megjelenik mi nji en vasarn a p. Közérdekű, sürgős közlésekre juti'oukint rendkívüli sz á iit-n. k adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt kö z 1 e m é n y e k a t v 3-zerk. hivatalába' küldendők PÁPAI LAPOK. Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt — 3Pól évre 3 ír. Negyed évre 1 írt 50 x krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hir&etéeek Egyhasábos petitsor térfogata ntán ,5 Irr, ngglttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. "Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s lrirdetés-k alap kiadó hl vn Lilába (GO!(!1HT» Gyula cy\ 2^ papirkereskedése, főtér) küldendők. >^ ( xé— — — Pápa város hatáságának- és lo-bb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m egvál asalotl közlönye. Építkezés a városházán. A fogyasztási és italmérési adóknak házi kezelés alá- vételekor a város-' ház földszintjének egy nem épen tágas s még kevésbbé világos szobája lett átadva fogyasztási adóhivatal helyiségül. Ez a helyiség most, hogy jövő vasárnaptól kezdve a kövezetvám és helypénzszedés is házi kezelés alá vétetik, annyira szűk lesz, hogy a czélnak nem fog megfelelni. Az állandó választmány kebelében s a képviselőtestületi gyűlés alkalmával is hangoztatva lett, hogy a két utczäi bolt talán jó volna ily helyiségül s épln esért az egyik bérlőnek bolt-bérleti szerz'dését a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlés nem újította meg. Polgármesterünk e tervnek kezdettől fogva ellene volt, s nézetünk szerint nagyon helyesen. Két ok is szól ugyanis az ellen, hogy mi a két boltot az indirect adók kezelőinek helyiségévé' tegyük; t. i. egy czélszerüsógi s egy pénzügyi. A ezélszerüségi ok az, hogy az új helyiség a két" bolt egyesítései- után nem igen lenne tágabb annál a helyiségnél, mely jelenleg használatban van, s épen ezért aczól nem lenne elérve, hauem csak csöbörből vederbe lépnénk. A pénzügyi ok pedig az, hogy a két bolt ez idő szerint a városnak 240 frtot jövedelmez, a mi megfelel 4000 frt tőke 6"|

0 kamatjának. . E két ok együttesen azt javasolja, -hogy a város valami más expediens után tekintsen s ez az expediens nem állhat másban, mint építkezésben a városházánál. Az építkezés azt hisszük nem is kerülne sokba. Kikeltene vinni azt a szárnyat, melyben a jegyzői hivatal van, még néhány öllel, úgyszinte a folyosót is és ez a kiegészítés adna akkora helyiséget, a mekkora az indirect adók kezelőinek szükséges. , A költségek elbírálásánál hozzávetőleg alapul szolgálhat a néhány év el itt emelt rendőri helyiség, mely nem került egész 4000 frtba. Ha már ez a helyiség külön lépcsözettel s egészen különállva kevesebb mint 4000 írtból előállítható volt: akkor azt hisszük nem tévedünk, ha az új építkezés költségeit legfölebb 3000 frtra becsüljük. 3000 írtnak pedig törlesztéses 6"|

0-os kamatja 180 frt, s igy az építkezés pénzügyi szempontból is előnyösebb a boltok magánhasználatba vételénél. A mennyiben pedig a jelenlegi helyiség annyira szük volna, hogy azt a kövezetvám házi kezelésének megindítása után használni nem lehetne: ideiglenes J helyiségről lehet gondoskodni" annyival is inkább, mert ez az ideiglenesség nem tarthat soká. . Hisszük, hogy a legközelebbi közgyűlés ez okok alapján az építkezés szükségességét kifogja mondani határozatikig. A veszprémmegyei gazdasági egyesület újjáalakulása

4

'). Yeszprémmegye törvényhatósági bizottságának 1881-ik-dik évben deczember hó elején Veszprémben tartott közgyűlése felette népes s látogatott volt. A vármegye földbirtokosai s intelligens gazdái feltűnő számban vettek részt a vármegye' közgyűlésén • 4-életLenü.!, avagy azon közgyűlésen egymásnak találkozót adva, azt nem tudjuk most már, de mindenesetre örvendetes jelenségül jegyezhetjük fel azon körülményt, mely a jelenben is fennálló gazdasági egyesület megtestesülésére s jövőjére elhatározó befolyással volt. A vármegye közgyűlése után, mint rendesen a »Korona« éttermében jöttek össze a vármegye urai, hogy maguknak a. vármegyei ügyek, elintézése után a rég j nem látott ismerősök között ugyan rövid időre, de kellomes szórakozást szerezze-*; nek. Legnagyobb részt földbirtokosokból, gazdákból telvén ki a vármegye jelenlevő urai, mi sem,, természetesebb, minthogy az általános társalgás a vármegye mezőgazdasági viszonyairól s a gazda bajairól forgott leginkább. Szóba jővén az alkalommal a létező, de magáról igen kevés életjelt adó megyei gazdasági egyesület is, mely alkalommal igen sok és *) E részletet a veszprémmegyei gazdasági egyesület most megjelent emlékkönyvéből, melyet az egyesület buzgó titkára szerkesztett, vettük át. S z e r k. érdekes megjegyzést hallhattuuk arról, különösen pedig gazdasági bajaink kutforrásairól, s azon bajok mikénti orvoslásáról, de legelhatározóbb volt azon alkalommal egyik megyei tekintélyes veterán gazdánknak azon felszólamlása és nyilatkozata, »hogy r^vánnogye mezőgazdasági viszonyainak fejlődésére, legfőkópen pedig a kisbirtokos osztály előnyére legbiztosabb s legegyenesebb út lennne, ha összetömörülve, egy életképes, jól szervezett megyei gazdasági egyesületben gondoljuk feltalálni egyikét azou tényezőknek, melyek a vármegye mezőgazdaságának felvirágozáslt legjobban és legsikeresebben képesek előmozdítani, miért is vagy ilyent kellene egészen uj alapokon teremteni, vagy pedig a már 1861-ik évben alakult, ezen ideig azonban igen kevés életjelt mutató régi gazdasági egyesületet alaposan megfejelni.* Soha jobb időben az eszme felvetve nem lett; általános érdeklődéssel s helyesléssel találkozott minden oldalról, ki is mondották azonnal, hogy ujat ugyan nem, de bizonyos

1 tekintetekből a régi gazdasági egyesületet fogják alapjából egészen újjá szervezni;"melyre.nézve már azon alkalommal bizonyos megállapodások jővén létre, az egyesület iránti érdeklődés s közreműködés minden oldalról biztosíttatott, melylyel egyúttal az egyesület újjászervezésének kérdései körvonalozva megállapittattak, s az érdekelt^ ség a mozgalom élére gróf Esterházy Móricz ő méltóságát, a pápai főurat, a volt gazdasági egyesület nem régibeu megválasztott alelnökét nyerte meg. Igy létesült azon mozgalom, mely a nyilvánuló érdeklődésnél fogva az egész megyére kiterjesztetett, s eredményeiben teljésen megnyugtató volt arra, hogy a vártnegyei gazdasági egyesület újjáalakítása s jövő -P

eil

uállása biztosítva lett. Az egyesület újjászervezésének kérdése a legjobb kezekbe lévén letéve, olykóp készíttetett eli, hogy a már 18S2dik óv elején a megalakulásra összehívott tekintélyes értekezlet, a már előzetesen kidolgozott alapszabálytervezetet elfogadta, megerősítés végett a kormányhoz felterjesztette, s az újjáalakítás-, egyúttal tisztújító közgyűlés idejéül június hó 3-ik napját tűzte ki. A gazdaközönség, hogy minő érdeklődéssel volt az egyesület iránt, legméltóbb kifejezést mutatott az által, hogy a június hó 3-ára kitűzött közgyűlésen oly tekintélyes számban vett részt, melyet a későbbi időkben ha teljességfel s minden alkalommal elérni nem is sikerülhetett, de mindenesetre az uj egyesület jövőjére kedvező s határozott befolyást reménylett. A megtartott közgyűlés első teendőjét a megerősített alapszabályok kihirdetése képezte, melynek alapján a tisztújítás is nyomban megejtetvén, az egyesület elnökéül az újjászervezésre létesült mozgalom vezetője Esterházy Móricz gróf ur ő móltósága általános felkiáltással s közlelkesedéssel választatott meg, ki az egyesület élére állva azon időtől kezdődőleg folytonosan s a legmelegebb érdeklődéssel vezeti az egyesület ügyeit. Az elnökválasztás megejtése után az egyesület más tisztviselői és igazgató-választmánya választatván meg, az igazgatóválasztmány még azon napon ülést tartott és az alapszabályokban is rendszeresített titkári állást a beérkezett 27 pályázó közül közakarattal és titkos szavazássai'egyha.ngulag töltötte be és ugyanazon alkalomból" as-egyesül et működésének megkezdésére vonatkozó intézkedéseit megtette. Az ilyképen megalakult egyesület legelső teendője a régi egyesülettől átmaradt anyagi ügyek rendezése volt, mi tekintettel azon körülményre, hogy a volt egyesület az évi számadásokon kivül alig bocsátott más egyéb adatokat rendelkezésre, hosszas s huzamos, fáradságos munkát igényelt. Az egyesület számos alapító tagjairól sem alapító-levél, sem pedig más jegyzék feltalálható nem volt, s csakis a korábbi évek számadásainak gondos átvizsgálásából lehetett megállapítani az alapitótagok számát, az általuk tett alapítványi összegek nagyságát és egyéb fizetési kötelezettségeket. Az ily módon konstatálható alapító tagok ilyeneküi újból s rendes alapítványioklevelek kiállítására kérettek fel, mely eljárással a régibb keletű alapítványok csekély kivétellel teljesen rendezhetők voltak. A gazdasági egyesület anyagi ügyeinek rendezésén túl esvén, alapszabályaiban körvonalozott működését, sem késett azonnal megkezdeni, szakadatlanul folytatni nemcsak, de azt évről-évre fokozui is' és a vármegye mezőgazdasági viszonyaihoz, valamint a mutatkozó jelenségekhez mérten ki is terjeszteni. 0Lacj.tj, Sván. Városi közgyűlés. — 1892. április 9. — Régen volt oly nyugtalan közgyűlése városunknak mint a milyen a legutóbbi volt. A képviselők a legnagyobb részben figyelmetlenek voltak s az elnöki csengetytyiüiek ugyancsak sokszor kellett felhangzauia. A tárgyak jö részénél minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett, illetőleg helyben hagyatott az állandó választmány javaslata s élénkebb vita csak a községi kötelékről alkotott szabályrendelet életbe léptetése, a hirdetési oszlopok felállítására vonatkozó ajánlat s az utczakövezés kérdésénél támadt. Ezúttal tér szűke miatt csak a két utolsó pont tárgyalásáról közöljük a részletes jelentést.""* Gyalogjárda kövezés iránti intézkedés. Felolvastatik Sopron város átirata és Kohn József pápai ezég ajánlata ezementkövezésre nézve. Az állandó választmány véleménye az volt, miszerint a kövezés"^ 4nult évben használt kővel folytattassék, dé~próba képen készítsen a vállalkozó saját pénzén neBány-^tei^zesKn-t-gyalogjárdát, és pedig ott, hol a város azt kijelöli. (Zaj, ellenmondások. Elnök csenget.) Sanauer Béla: Ajánlja, hogy a vállalkozó ne saját pénzén készítse el a járdát, hanem a város szavazzon meg erre bizonyos összeget. (Élénk helyeslés.) Barthalos István: Tekintve azon körülményt, hogy Kohn József vállalata Pápán kezdő vállalat s miután alig van forgalma, attól fél, hogyha mosta város kényszeríti, hogy saját költségén készíttesse el a próba járdát, nem fog-e akkorra ezen vállalat akár-kedv-hiáuy, akár más kedvezőtlen okok behatása következtében megszűnni. Csatlakozik tehát Hanauer Béla- indítványához, hogy miután már ugy is elhatároztuk, hogy utólagosan megtérítT Á H_C Z A. HÜSYÉT. Szent, szent ez a nap! Örömben fürdik a lélek . . . Zárad, felszakadt Ejjedtöl többé nem félek Rémséges, sötét koporsó: . Nem te vagy, nem az utolsó! — Vetkőzd le szivem a bánatot: Jézus feltámadott! Szűnj, szűnj siralom Barmadnapos, mélységes bánat! A bús sírhalom Rögein-"'új: élet támadt, Fény m'osolyg, fény ragyog rája: Örökélet glóriája Isten szent lényéből származott. Jézus feltámadott! Aggbt, fiatalt E nap örömre ragadjon!' S a szent diadalt Zsolozsma zengje az ajkon; Imádjuk térdre borulva A siri,-sötét borúra Kitot e fényözön áradott! ... Jézus feltámadott f Pápa nevéről. -«' „Éccé*Pápa misit mihi Coronani" — ime * pap* nékem- koronát küldött — ki„iltrfél ^s.:'István & város helyén midőn -% Jtóln^ólHwisau^tö. AstriKk*! talijkőzott, s annak a pápától II. Sylvestertöl hozott koronát felmutatta. Igy szól a hagyomány. E szerint tehát Pápa a maga nevét lflOO-ik esztendőben nyerte magától Szt. István királytól, és igy e város történelme a korona történelmének kezdetével szorosan összefügg. A nép látván a koronát, örömmel kiált fel és élteti a pápát, a ki azt küldte, s a király a küldő iránt érzett hálából e várost Pápának nevezte el. Ez- az első és eléggé vonzó hagyomány Pápa nevének eredetéről. Van azonban egy másik .hagyomány is, a mely azonban szintén Sz. István királyunk korába viszi vissza Papa néveredetét. E szerint itt mondta az ö atyját Géza Vezért először papának, talán gyerekesen nyújtva ejtvén ki a szót: Papa, pápa, és Sz. István király atyja is, mint más közönséges halandó, megörülvén ennek, emlékéül e helyet Pápának nevezte el. Ezen hagyomány is eléggé vonzó, mégis regi kutatóink Enessey és Gyurikovics, kik Pápa legrégibb történelmével foglalkoztak, ezzel sem elégedtek meg, mert csak mondának veszik, mint kell is vennünk az elmondottakat, és tudományos alapon igyekeztek magyarázatát adni Pápa nevének. ^^*"**** Igy e hagyományoknál'' tudományosabb színezete van azon véleménynek, a mely Pápa nevét a pup szótól származtatja, a mely vélemény Enessey- Györgynél olvasható, ki ezt a „Győr .megyei régiségekről és jelességekről" irt művében fejjtegeti. E> szerint a- vár-helyéül szolgáló emelkedés képezvén kezdettől fogva a TOTÓS csirájátj.arEÓlymint fÖidpupról* vette volna n->vét városunk, átalakulván e pup szó idők folytán Pápa névvé. Mind e három származtatás a hagyomány világába tartozik, a melylyel minden történelem kezdődni szokott. Az emberek szívesen időznek oly kérdéseknél, a mikre biztos feleletet nem nyerhetünk, ós igyekeznek családok ugy mint városok sőt nemzetek is történelmük elejét minéi tetszetősebb mondák világába burkolni, Igy kezdődik Róma történelme a farkas által táplált testvéreknek Romulus ós Remusnak mondájával, Magyarországé a gim szarvas regéjéről szóló ismeretes mondával. Nemkülönben a hagyományok sorába való azon vélemény, a mely Pápa nevét a római pápa nevével hozza kapcsolatba, vagyis, hogy városunk annak tiszteletére vette fel mai nevét, de tartozik a Sz. István első "szaváról szóló mondánk is, és hagyományon alapul városunk nevének a pup szótól való származtatása is. De bár a hagyományoknak történelmi becsük semmi sincs, mégis sokszor igen becsesek azok a történetkutatóra nézve, mert utasítják öt, hol kell azon kérdésre vonatkozólag a további adatokat keresni. Igy azon körülmény, hogy két monda is Sz. István korába viszi vissza Pápa eredetét, felhívja a kutató figyelmét arra, hogy e korban keresse Pápa keletkezését. ' Es csakugyan, bár többen foglalkoztak már Pápa történelmével, így Bél „Notifcia Comitatus Vespr-ímiensis" Veszprém várraegye történelmét tárgyazó müvében, továbbá Sz. Miklósi és Óvári Pongrácz . Gáspár volt pápai plébános a mult század derekán l>7#3?ban, majd aündeaeknél inkább Gyurikovits György 1824-ben a Tudományos Gyűjtemény VIII. kötetében, s azóta is voltak többen, egészen napjainkig, kik egyes részeket megírtak a város történelméből, mégis ezek közül egy sincs a kí Pápa történelriét Sz. István koránál rógpbbi időbe tudná visszavinni. Nincs itt semmi emlék sem az őskorból, sem a rómaiak idejéből, a mi ezen időkből e hely lakta mellett bizonyítana, de sőt nem is várható e féle régiség napfényre jutása, mivel Pápa földrajzi viszonyai nem olyanok, a minőket az emiitett idők lakói kerestek. • Igy sem halastó, a mi a legelső embereket letelepülésre csalogatta, nincs e város környékén, sem oly hozzáférhetlen sziklacsúcs, a melynek területe biztos menhelyül szolgált volna a vadállatok ellen akkor még fegyvertelen embernek, vagy védelmezhette volna öt az ellenség támadásai ellen. Még csak folyók egymásba szakadása se jeleli e helyet, mint a szomszédos Győrt, azért városunk se a történelem előtti időkből, sem a rómaiak, hunok ós avarok Magyarországon lakta idejéből semmi emléket felmutatni nem bir, és igy nagyon valószinü, hogy e hely Sz. István koráig általában lakatlan volt. Es mig a monda csak utal minket városunk keletkezésére nézve Sz„ István korába, a földrajzi és történelmi adatok már határozottan ez időre teszik Pápa keletkezését. Lássuk tehát e kérdést a tudomány világánál. Midőn Géza vezérünk fia István Gizella bajor herczegnöt nőül vevó, vele több német főúr ós pap jött be hazánkba. Nagyon é/thetö, hogy a bevándorlottak a Németbirodalomhoz közelebb eső részen, ;b.á«ánk dunántúli részén települtek le

t itt nyervén Istvántól egyes területeket, hogy azokat vegyék mivelés alá. A németek történelmében ezen időben többször találkozunk egy Popo nevű hires család nevével, valószínűnek tartja tehát Gyurikovits György, kit Pápa nevének kérdésével foglalkozó iróink közt legtekintélyesebbnek kell tartanunk, hogy e kiterjedt német család egyik sarja Gizella királyné kíséretébe állván, Istvántól mint előkelő férfi, városunk helyét nyerte hübórbirtokul, mely vélemény helyes volta mellett bizonyít azon körülmény, hogy Pápa németül sokáig Poppának, s még egy 1678-ban megjelent földrajzi műben is Pappának vanirva. Ezen körülményhez járul most mái-, hogy a hagyományok is ezen időre teszik Pápa eredetét, s tekintve azt, hogy .a Popo család azon ország hírneves család-'' jai közé tartozott, honnan Gizella királyné származott, tekintve, hogy Sz, István királyunk az ország benépesítése 'végett idegenekét, s nyugoti összeköttetése folytán, főként nemeteket telepitett hazánkba

j el kell fogadnunk azon ma nap minden vélemény közt legtudományosabb * nóze tet, miszerint Pápa a hires Popo családtól nyerte nevét. El kell továbbá fogadnunk, hogy e család Sz. István korában vetette meg e város alapját, niely időpontra nézve már a mondák is egyeznek Gyurikovits tudományos adatával, s mivel továbbá mig Sz. István uralkodása előtti időkből mit sem tudunk felhöani, a mi e város létezése mellett bizonyítana, az 1051-ik évről már irva van Engelnél Magyarország történelmében, hogy .HE. Henrik I, Endre ellen Pápán át vezette hadát Bársonyos aláj hol ezután őt a mieink megverték.