Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-03-27

Feltevésemben, a Sopron megye tör­vényhatósága által megalkotott szabály­rendelet értelmében megkezdett s szembe­tűnő sikerrel folytatott működés csak megszilárdított. Mért e megye területén, a szénkénegezés, — bár az laicusok által s szakismeret hiányában rendszer nélkül s tökéletlenül vitetett keresztül, — mégis megközelítette, söt mondbstnám el is érte a kívánt czélt, amennyiben a pbilloxera terjedésének — ha nem is teljesen — de mégis elejét vette. E siker után. s szerzett tapasztala­taim alapján azon szerény véle-lénynek bátorkodom kifejezést adni, hogy ha . a szénkénegezés kellő szakértelemmel s lel­kiismeretes gondossággal vitetik keresz­tül: — teljesen gátat fog vetni a pbil­loxera tovaterjedésének. E c-zélból úgy eddigi rövid működé­sem alatt azon voltam, valamint a jövő­ben is minden igyekezetemmel oda törek­szem, hogy a védekezés terén hasznosnak bizonyult szénkénegezést minél szélesebb körben s minél rendszeresebben alkalma­zásba vétessem. E szándékom keresztül vitelénél azonban nagyon sok akadályt kell leküzdenem. Kerületem több vidékén, — és pedig nevezetesebb helyeken, — magukban az intéző körökben is sok tájékozatlanságot, nehézkességet s ezekből kifolyólag a nmélt. ministerhtni iránti bizalmatlansá­got tapasztaltam. Ez állitásom illusztrálásául csak egy esetet említek fel. Kerületem beutazása alkalmával egy igen fontos és nagy ter­jedelmű szölövidóken az intéző körök ál­tal azzal fogad tatám: — „Tennénk,— de a ministerinmtói még pénzért is oly ne­héz a szénkén égnek s más egyébbnek beszerzése, hogy eJősször több képviselő közvetítését kellett igénybe vennünk." Mindezeknél fogva a szénkénegezés általi védekezés bebizonyult basznossága s szükségessége, — valamint az utóbb érin­tett körülmények által indíttatva azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodtam a nmélt. m. k. ministeriumhoz járulni, misze­rint kerületemben néhány szénkénegrak­tár felállítását engedélyezni méltóztatnék. Ily helyi érdekű szénkéneg raktárak felállítása által első sorban a saját sze­mélyem iránt bizalmat ébreszteni, vala­mint a nmélt. m. kir. ministerium iránti bizalmatlanságot elosztatni volt czélom, de e mellett óhajtottam általa a szénké­negliez s egyébb a gyérítésnél szükséges szerekhez való hozzá juthatást is meg­könnyíteni. A szónkéneghez való könnyebb hozzá jutbatás által elérendő czélt nem annyira a dolog anyagi oldalára baziroztam, mint inkább arra, hogy ezen könnyítés által a védekezés egyik legnagyobb nehézségét, az anyag beszerzését megkönnyítve, a kísérleteket és a védekezés iránti mozgal­makat könnyebben megindíthassam s ke­resztül vihesspm. Mert ha a szőlőbirtoko­sok nehézségek és fáradság nélkül juthat­nak a szónkéneghez, a védekezés e mód­jával könnyebben fognak megbarátkozni, s belátva annak hasznát, a szénkénegezés szélesebb körbeui elterjedése természetes következmény leend. Igyekeztem e mellett az amerikai fajokkal való védekezésre, illetve uj ame­rikai telepitvények létesítésére is kiváló gondot fordítani. Iák, kettösft gások hallatára megszűnik a kritika stb. . . . 2sem kevesebb magasztalással irnak a ,.lleealtr Beohnr.hterc, A n Rer-nteehe Zeitung" I'skoirskij gorodskjn Listák". Végre eljutott az ünnepelt nagy mű­vész a nagy orosz" birodalom Mekkájába;, a pánszláv Moszkvába, hol nov. 24-én játszott a császári filharmóniai társulat hangversenyében bat ezer ember előtt, oly sikerrel, minőre Moszkvában hosszú évek során át nem emlékeznek. A filhar­móniai hangverseny teljesen kivetkőzött karakteréből s letfc belőle egy „Bubay"­hangverseny. A magyar fantáziák, auny­uyira gyújtottak, hogy a közönség há­romszor megismételtető. A legtekintelye­nebb moszkvai lap, az orosz n Mo$kotrskja >riedemosti ü t elmondván Hubay élettörté­netét, igy folytatja: „A magyar tanár Vieuxternp 5-dik hegedűversenyét. ..Bach" áriáját s saját szerzeményű „Yirágrcg-e" ozimü darabjait játszta oly tökélylyol, minőt még kép­zelni is alig lehet. Kiváló tulajdonságai e müvészuek a zengzetes ezüstös bang, tüneményszerű technika ós mély zenei érzék. A siker természetesen óriási volt s az orkánszerü tetszésnyilvánítás írlán a fáradhat] an tüzes magyar művész majd­nem, egy óra hosszán át csak úgy szórta a briliáns ráadásokat". Örömmel adjuk közre e lapszemel­vényeket, melyek ékesen hirdetik egy magyar művész diadalát, örömünket nö­veli természetesen az a körülmény, hogy a nagy művész éppen Oroszországban aratta fényes diadalát, n n n Ezen irányban haladva 7 'A. hivi mű­ködésem eredményét a következőkben fog­lalom össze: A) A szénkéneggel való védekezés terén. 1. Szerény indítványom s kérelmem következtében Sopronban és Pápán bizo­mányi szénkéneg raktár állíttatott fel. A soproni raktár még a nyár folya­mán, tehát kellő időben állíttatván fel. annak üdvös hatása már a folyó év fo­lyamán is észlelhető volt, amennyiben általa a megye területén működő phil­loxera bizottságok működése nagyban megkönnyittetett. A pápai raktár forgalma, amennyi­ben ahhoz a szénkéneg csak november 1-én érkezett meg amikor már a rossz idő beállta miatt a szénkénegezés lehe­tetlenné vált, — alig vehető még tekin­tetbe. E raktárból egyébbiránt ez ideig el­adatott : 743 klgr. szénkéneg, — 2 drb. fecskendő, — 2 drb 25 kgr űrtartalmú bádogtartány. 2. Ugyancsak indítványom s kérel­mem következtében Pápán egy yyéritö munkavezetői állás rendszeresítetett. A gyéritö munkavezető, — ngyan­csak a téli rossz időjárás beállta miatt,— mindössze 22 napon át volt gyéritéssel elfoglalva^ ós pedig a következő birtoko­sok szőlőjében: 8 napon áb Lamport Lajos pápai lakos balatonmelléki szőlőjében, — 4 napon át Koller János földbirto­kos kéttornyú-laki szőlőjében, 2 napon át Perczel József ezredes vanyolai szőlőjében,'— és 8 napon át Gálos Mosony m<-gyoi község határában lévő összes infectiokat gy éritette. Többi ideje egyesek által egyébb szőlő és pincze munkálatokra vétetett igénybe. Az 1891. év folyamán az egyes me­gyékben a következő területek,, szén kétw­geztette/c: I­Veszprém vm.ben 86 hold Vas „ ­Győr ., 50 Mosony n 8 Sopron „ 600 „ Összesen: 744 hold E helyütt bátorkodom megjegyezni, \ hog\ a ji-lentésem I. részében szén kéne- i gezettkéufc kitüntetett 5074 hold és 484 • öl terület a 80-as évek elejétől kezdö­döleg szónkénegezett összes térbirtokokat foglalja magában, - - inig a fentebb kitün­tetett 744 holdnyi szőlőbirtok a kizárólag 1891. év folyamán desinficiált területet mutatja. Ami az 1891. év tartania alatt esz­közölt szénkénegezés eredményét illeti, erre vonatkozólag saját tapasztalataim alapján még mit sem mondhatok,*— de látván a Sopron megyei gyérítések által elért eredményeket, — azoknak sikerét bizonyosra vehetem. Es tekintve, bogy Sopron megye erélyes és ügybuzgó intéz­kedéseinek, — az ott létesült philloxera bizottságok fáradha'tlan tevékenységének annyira sikerült a vész terjedését meg­akadályozni, hogy sokan az amarikai fa­jok általi védekezést már feleslegesnek s csak a legvégső eszköznek tekintik: — bátran állithatom, bogy a lefolyt év alatt eszközült szénkénegezések is az elérni kívánt eredményt teljes mértékben esz­közölni fogják. Nem hagyhatom e helyen említés nélkül a Mosony megyei szölővidékekefc, ahol a vészt megismertetve, az ellene való okszerű védekezés szükségességét az ösz­szes községek nem csak belátták, de azt gyakorlatilag is siettek alkalmazni s a községek nagyobb része már gépeket is szerzett be. melyek bizonyos clij mellett az egyesek használatába bocsáj tatnak. Gyéritési tanfolyamat a még aránylag csekély érdeklődés miatt összesen csak két helyen tartottam: —- egyet Veszprém, egyet pedig Mosony vármegyében. B) Az amerikai szőlőfajokkal való védekezés terén. E téren főtörekvésem oda irányult, hogy a már meglévő telepek necsak ki­büvittessenek, baneui egyúttal azok czól­szerüen berendeztessenek s kezeltessenek úgy, bogy az ojtványok nagybani előál­lítása mielőbb elérhető legyen. Iparkodtam ezenkívül uj telepifcvó­nyek felállítása iránt is érdeklődést kel­teni a szőlőbirtokosok között, — kiváló gondoskodásom tárgyát azonban a köz­ségi és eyyesületi amerikai szölőtelepek léte­sítése képezte. Sikerült is ilyent 12-őt 48 hold terület betelepítésével létesítenem. Ez újonnan egyesületileg létre ho­zott 12 szölőtelep az egyes vái-megyók között a következőleg oszlik meg: Várm.-óben létesült összesen hold terület Veszprém 3 telep 11 Vas 2 j, 13 Győr 2 » 7 Mosony 4 s 16 Sopron 11 s 1 » « A működésem megkezdésié előtt fenn­állott 3 egyesületi Vágy községi teleppel, u. m.: a veszprémi gazdasági egyesület, a deveeseri gazdakör és Sopron sz. kir. város telepitvényével szemben tehát ma már 12 egyesületi telep szer\ ezkedik, ame­lyek okszerű kezelés mellett hatalmas té­nyezői leendenek e vidéken a szőlőmüve­lés uj fellendülésének. Ezen telepeket a kellő szakismeret hiánya miatt — legalább egyelőre — kény­telen leszek magam kezelni s betelepí­teni. Egy kivételév-1 már be is osztottam valamenyit. Az egyes birtokosok által közremű­ködésem mellett létesítendő s már munka alatt álló telepek száma 13, összesen mint­egy 39 hold területen. Ezek az egyes megyék között a kö­vetkezőleg oszlanak meg: Várm.-ében létesül circa Veszprém 5 telep 11 hold területtel 6 2 17 n n "n a n ft Vas Győr Mosony Sopron „ E téreni tevékenységemet egybe fog­lalva, szerény közreműködésem mellett ez idő szériát a létesítés stádiumában van 25 amerikai szőlő telep mintegy 87 kat. bold területtel. Zöldojtási tanfo'yamot a lefolyt év­ben két helyen tartottam. C) Homoki szőlők telepítése terén. E téren is igyekeztem érdeklődést kelteni, s mozgalmakat indítani, — melyek eredménye bár még elég szerény, de mégis figyelmet érdemel. A telepítésre alkalmasnak látszó s általain ez ideig ismert futóhomok terü­letek legnagyobb része Györvármegyében esik, és mert máskülönben is e megye ta­lajviszonyai a homoki szőlők telepítésére legalkalmasabbak: ez iránybani tevékeny­ségem helyéül kiválólag e megye terüle­tét választottam. Ezideig gróf Esterházy Pál Teke pusztáján 20-, Koronczó községben pedig Milkovics földbirtokos által 30-, és egyes kisebb birtokosoknál együttesen mintegy 12 oat. hold futó homok betelepítése vé­tetett tervbe. Ezen 62 holdból 25 hold­nyi területen vezetésem alatt s utasítá­saim szerint már mégis kezdettek a tele­pítési munkálatok. * Ü) A peronospora ellen! védekezés terén. A peronóspora elleni védekezés te­rén ez év folyamán ínég vajmi kevés tör­tónt. — Körútaim alkalmával azonban egy vidéken sem mulasztani el megadni a kellő felvilágosításokat s útbaigazításokat a szolok e nagy ellensége elleni védeke­zés módjairól, melyeknek gyakorlatba vé­tele s jótékony hatása a jövő évben már mindenesetre érezhető leend. Egyébb kiküldetések. Rendkívüli kiküldetéssel összesen 17-szer bízattam meg. Ezen kiküldetések túlnyomó része philloxera-vész gyanús szőlők megvizsgálása végett történt, — amennjäben ily czélból összesen 15 köz­ségbatárának megvizsgálását eszközöltem. Ezek közül 14 községben a philloxera—, egy községben pedig a külsőleg annak látszó Eumolphus vitis jelenlétét consta­táltam. A philloxera elleni szerrel, Fodor Sán­dor találmányával a Győr megyei gazd. egylet által tett kísérletek (Csanakon ós Nyiilhegyen) megvizsgálására két izben lettem kiküldve. Az ívj találmánynyal tett kísérletek eredményéről, illetve eredmény­telenségéről annak idején kimerítő jelen­tést tettem. Végül még időm mikénti felhaszná­lására s értékesítésére vonatkozólag bá­torkodom a következő számadatokat elö­teijeszteni: ^ 7'/„ havi, azaz 182 napi működésem idejétől még állásom elfoglalása előtt 30 napot szabadságon töltvén^ igy csupán 152 napot fordíthattam hivatalos teendőim elintézésére. Ezen 152 napból 117 napot kerüle­temben való? utazások, 35 napot pedig az irodai teendők elintézése vett igénybe, mely utóbbi 35 nap alatt 218, — se sze­rint naponként átlag 7 dai-abot intózend el. Vidéki levelezés*). Lovász-Patona, márcz. 19, Márczius 15-ét a lovászpatonai ifjúság is megünnepelte, melyről a következőkben kívá­nok a nyilvánosság előtt beszámolni. Az ünnepély, habár sokakat visszatartott a kedvezőtlen idő, szép számú s diszes ven­dégkoszom jelenlétében folyt le. A felolvasási és szavalati estélyről általában elismeréssel nyilatkozhatunk, de mégis ki kell emelni a jól sikerült szónoklatokat, melyek nagy hatást gyakoroltak a jelenvoltukra. Az estélyt táncz­mulatság követte, mely a reggeli órákig ke­délyesen folyt. Ez alkalommal a következők fizettek fe­lül : Gróf Wallis Gyuláné úrhölgy O Méltósága 5 frt; Szíj Sámuel né, Káldy Virgilia, Merkly Jánosné úrhölgyek, ugyszinte Herbszt János, Herbszt Eerenoz, Matkovich Zsigmond, Zalán •) Mult, számunkra későn érkezett* Szerkv Béla, Pitying József, Dr. Richter Károly, Ku­szák Béla urak 1—1 frt. Káldy Ida, Kiss Kál­mánná úrhölgyek és Laucsek Gyula, Hildeb­rand Miksaj Bábics Endre, Beiczi István, Ka­kas Elek, Strausz Géza urak 50—50 kr. Bóna Jenő 20 kr. Glacz József ur a termet volt szíves ingyen átengedni. A szíves felülfizetők fogadják e helyen is a rendezőség hálás köszönetét. Befolyt összesen 50 frt 20 kr, melyből a kiadás 26 frt 07 kr, levonatván a tiszta jöve­delem 24 frt 13 ky. Ez a helybeli 4 iskola és a pápai honvéd szobor között egyenlő mérték­ben megosztva jut* egy-egy részre 4 u-t 82 kr. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIP0LD OJíSÉB. Hatodik évfolyam. Március 28. — 1854. A nyugoti hatal­mak hadat izennek Oroszországnak. E hadize­net következménye a krimiai háború, melyben Oroszország megszégyenült. Március 29. — 1848. Az udvari cen­sura-hivatal az udvari főigazgatósági hivatallal együtt Bécsben eltöröltetik. Március 30. — 1848. Nagy ingerültség Budapesten, hogy a fólterjesztett magyar mi­nisten lajstrom még megerősítést nem nyert. Március 31. — 1654. Cromvell Olivér a kakasviadalokat Angliában eltiltja. Ápril 1. — 1793. Dumouriez elfogatja a hozzá küldött francia kormánybiztosokat ép Coburg herceg osztrák fővezérnek őket kiadja, O maga is nemsokára az osztrákokhoz tér át. April 2. — 1816. Korányi Ferenc, ki­tűnő magyar vallástudományi iró, születik Kő­rös-Tarján, közel Nagyváradhoz. April 3. — 1793. Dumouriez tábornok a francia convent határozata folytán hazaáru­lónak és törvényen kívülinek nyilvánútatik. íróiak és művészet. — „Kenyér." A „Magyar Géniusz" remek kiállítású képes hetilap március 27-iki száma, az árvamegyei ínségesek javára „Ke­nyér" cim alatt, a „Magyar Géniusz" szerkesz­tőinek Hevesi József és Karczag Vilmos szer­kesztésében fog megjelenni. A „Magj'ar Gé niusz," melynek állandó munkatársa Dóezy Lajos nagynevű költőnk, s melynek hasábjain most indult meg a hírneves írónő Beniczkyné Bajza Lenke „Öt órakor" cimü hatásos regér^'e, negyedéves fennállása alatt az olvasóközönség részéről oly rendkívüli pártolásban részesült, a milyennel egyetlen más hazai vállalat sem dicsekedhetik, s bizonynyal ennek köszönheti, hogy íme már a 13 ik számmal egy országos jeleritőséggel biró, teljes rokonszenvre méltó mozgalmat kezdeményezhetett, mint a „Kenyér" emléklap megjelenése, melyet közleményeikkel gazdagítottak politikai és társadalmi életünk legkitűnőbbjei, irodalmunk és művészetünk szine-java. Azok között, kik a „Kenyér" cimü emléklapot közleményekkel és rajzokkal gaz­dagították, vagy kétszáz kitűnő névvel talál­kozunk, élükön a következőkkel: József főher­czeg, Mária-Dorottya föherczegnő, Gróf Sza­páry Gyula miniszterelnök, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Szőgyény M. László minisz­terek, Báró Bánffy Dezső képviselőházi el­nök, Jókai Mór, Dóczy Lajos, Mikszáth Kál­mán, Beniczkyné Bajza Lenke, Berzeviczy Al­bert, Bérezik Árpád, Dr. Münnich Aurél, Be­niczky Ferencz, Gerlóczy Károly, Abonyi Lajos, Degré Alajos, Endrődy Sándor, Margittay De­zső, Dr. Várady Antal, Komócsy József, Tóth Lőrincz, Gabányi Árpád, Baltik püspök, Májer István püspök, Gróf Zichy Géza, Beöthy Zsolt, Acsády Ignácz, Szana Tamás, Kozma Andor, Ábrányi Emil, Tóth Béla, Rákosi Viktor, Czo­bel Minka, Szalay Eruzina, Margit, Szabolcska Mihály, Abonyi iurpád, Gonda Dezső, Szabol­csi Lajos stb. stb. Munkácsy Mihály (egy iga­zán eredeti rajz), Benczúr Gyula, Stettka Gyula, Roskovits Ignácz, Ebner Lajos, Margittay Ti­hamér, Peske Géza, Baditz Ottó, Tölgyessy Arthur, Nadler Róbert, Tahy Antal, Mannhei­mer Gr., Ujváry Ignácz, Kaczyány Géza, László Fülöp, Holló Zs. stb. A „Kenyér'' c. emléklap rendkívül diszes kiállításban 5—6 (esetleg több) ívnyi tartalommal, a „Magyar Géniusz" egy igen szép szines miimellékletével fog megje­lenni. A meglepő és jellemző rajzzal ékesített címlapot a „Magyar Góaiusz" rendes rajzolója Sávely Dezső készítette. — A „Kenyér" em­léklap ára csak egy forint, a mely összeg a „Magyar Géniusz" szerkesztőségéhez küldendő (Budapest, kerepesi-ut 14. sz.) A „Magyar Gé­niusz" rendes előfizetői, azok is, a kik április elsejétől az előfizetők sorába lépnek a „Ke­nyér" czimü diszes emléklapot, valamint a szi­nes műmellékletet, nemkülönben a Beniczkyné regényének elejét ingyen kapják. A „Magyar Géniusz" képes szépirodalmi ietilap előfizetési ára egy negyedévvé 2 frt 50 kr. A „Kenyér" ára bérmentve egy forint. A „Magyar Géniusz" szerkesztősége és kiadóhivatala (Budapest, ke­repesi-ut 14. szám.) — Az Athenaeum Kézi Lexi­kona. A tudoináuyok encziklopédiája külfc nös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti Dr. Acsády Ig­nácz, Tizenegyedik füzet. Budapest 1892. A határidő pontos megtartásával két-két heten­kint jelennek meg e népszerű vállalat egyes füzetei. A mostani tizenegyedik az E betű anyagát kezdi közölni s az E.-^ Eperjes czik­kek gazdag tárházát nyújtja. Ez az anyag ki­válóan magyar s az idegén szavakkal, kül­földi föld- és életrajzi czikkekkel szemben a tisztán magyarok nagyjtöbbségben vannak. A nagyobb czikkek közül kiválóan szembetűnnek; Eb, Ébrény, Ecsedi láp, Ecuador, Eczet, Égés, Eghajlás, Egri püspökség és érsekség. Egyed­áruság, Egyetértés, Egyenlet, Egyesült álla­mok, Egyetem, Egyház és állam közötti vi­szony 8 az Egyházra vonatkozó sok más czikk) Egyptom, Egységes középiskola, Eiffel-torony, Eke, Ékirás, Elem, Életrajzok, Eljegyzés, El­különítés, Ellenzék, az Elrae-czikkek, Elsőbb­ség és Elsőbbségek, az Ember-czikkek, Emeltyű, Emésztés, Emigratió, Emin basa, Emlősök, Encyclopedia stb. czikkek. E füzet tárgyalja a modern természettudományok egyik legfontos­sabb részét az elektromosságot, mely a tárgy fontosságának megfelelően minden oldalról va­lami ötven kisebb nagyobb czikkben van tár­gyalva. A füzetet három igen becses műmel­léklet disziti. Az egyik nagy mű lap az ehető gombákat gyönyörű szines képen tünteti föl. A másik a Habsburg és Habsburg- Lotharin­giai királyi család pontos és nagy tanulmá­nyok alapján készült családfája, mely I. Fer­dinándtól egész napjainkig bemutatja a felsé­ges uralkodóház nemzedék rendjét; a harma­dik kettős fekete tábla egyik oldalán a különféle szerkezetű gőzgépek, másik' oldalán pedig a gőzkazánok vannak feltüntetve összesen 25 rajzban. Melegen ajánljuk a nagybecsű válla­tot minden magyar ember támogatásába. Olyan munkát vesz benne, mely az emberi tudás minden ágáról az egész világ de különösen hazánk összes viszonyairól alapos, de mégis könnyen érthető tájékozást nyujfc. Összesen 40 füzetre fog terjedni: egy füzet ára 30,kr. A legczélszerübb 10--10 füzetre három forintjá­val előfizetni, mely pénz az Athenaeum kiadó hivatalához Budapestre küldendő. Kapható kü­lönben miuden könyvkereskedésben is. — Tizenöt gyorsírási óra. Há­rom hónap alatt második kiadást ért el e tan­könyv, melyből a gyorsirás 15 óra alalt ma­gánszorgalomból megtanulható. A tananyag ügyes é.s röviden keresztülvitt csoportosítása, a könnyű és érthető előadási mód, a magán­tanulást elősegítő magyarázó utasirások ért­hetővé teszik a „Tizenöt gyorsirási óra 1- sike­rét. A mű szerzője: Adorján Emil tanár érde­mes munkát végzett gyakorlati czélu tanköny­vének megírásával. Ára 50 kr; megrendelhető a „Gyorsírók Lapja" kiadóhivatalában Nagy­váradon, valamint minden könyvkereskedésben. — Uj zenemüvek „Rika dalai" czim alatt jelent, meg Göndöcs Istvánnak 3 igen csinos <lalu, melyet a ífádor és Bárd zenemű kereskedő cég adott ki. Az első és harmadik számokat mint igen sikerülteket különösen ki kell emelnünk, uz utóbbinak szövege Pap Zol­tán Tehetséges irónk tollából ered. A mű gróf Wenchheim Rika úrhölgynek van ajánlva és ára 75 kiy Hivatalos rovat. Hirdetmény. Pápa r. t. város 1891. évi megvizsgált kft7.pé»v"»vi számadása az 1886. XXH. t. cz. 142. ij :\ t-rii-iiiié-ben az adófizetők általi bete­kiiitln tés czéljábó) folyó márczius hónap ^3 án kezdve április 7-ig — tizenöt napon át — a városi számvevői hivatalban közszemlére, kitéve leend; mely idő alatt a községi adófizetők a számadásra vonatkozó netáni észrevételeiket írásban beadhatják. Pápa, 1892! márczius 21. (hv(Vd Dávid polgármester. 155 - 1571.. 1892. Hirdetmény. Pápa város határában a Tapolcza folyón levő malmokat illető vízhasználati jogosítványra vonatkozó bejelentési iratok folyó évi martius hó 20-tól kezdve 30 napon át á polgármesteri hivatalnál közszemlére kitéve lesznek, melyekre vonatkozó netáni észrevételeiket az érdekeltek ez időközben beadhatják. Pápa, 1892. martius 17-én. A városi hatóság. _1170. 1892. Katonai lóvásár. A csász. ós kir. közös' hadügymínisterium hozzájárulásával ezennel közhirré tétetik, mi­szerint a hadsereg lószükségletének fedezése végett a vármegye területén Pápán, folyó évi márczius hó 31»én katonai lóvásár fog -.tar­tatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közül meg fogja vásárolni mindazokat, melyek katonai czélokra alkalmasaknak és árra nézve megfelelőknek fognak találtatni. Miután a főczól az, hogy a hadsereg ré­szére minden közvetítés nélkül egyenesen a tenyésztőktől vétessenek meg a lovak, annál­fogva figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy tel­jes bizalommal vezessék elő katonai czélokia alkalmas eladó lovaikat és túlzott árak köve­telése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék, miután mindenesetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladás által, mint az esetben, ha lovaikat közvetítők útján juttatják a had­sereghez. Alkalmas minden szilárd testalkatú, : jó mozgást és kitartást ígérő, túlságos használat által még meg nem rontott s a katonai hasz­nálatot gátló hibával nem biró 4 egész 7 éves és legalább 158 centiméter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak semmi esetre sem vétetnek meg, valamint a 158 centi­méteren (vagy 15 markon) aluli lovak Jtözül csupán kivótolképen vétetnek meg egyes olyan példányok, molyek kiváló jó .testalkatúak- és kitűnő vérrel biruak. Figyelmeztetnek a tenyésztők, miszerint ez alkalommal főleg hátas szolgálatra alkalmas lovak fognak vásároltatni. A megvett lovak azonnal a helyszínén átvétetnek és készpénzben kifizettetnek. Az elővezetés helye, a város-major udvara. Kelt Pápán, 1892. márczius hó.ban. 1754. "í882;ikt. Hirdetmény. A cs. ós kir. hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben rendszeresített s. az í,89 2 / s­dik iskolai év kezdetével betöltendő, magyar állami alapítványi helyekre pályázat ki van hirdetve, melynek feltételei és kellékei iránt a polgármesteri hivatalnál mindenki kellő felvi­lágoaitáHt nyerhet. PápAu, 1892. márczius 26. A városi tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom