Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-02-07

melyelmek termékei a selmeczi gyártmányokkal nemcsak hogy kiállják a versenyt, de tijabbi időben minden tekintetben felülmúlják azokat. Itt vannak faze kas és kályhakészitÖ iparosaink, a kik leginkább reá vannak szorulva egy szak bavágó tanműhelyre, ha a megélhetést maguk számára biztosítani akarják, meri a külföldi termékekkel iparműhely hiánya bau ma már izlés és csín dolgában ver sényezni képtelenek. Ilyen körülmények között úgy hisz szűk egy fa vagy agyagipartanműhely nek városunkban leendő létesítése in dokolt. Győr városának óhaját is tudjuk méltányolni, de természetesen csak azon határig, mig az saját érdekeinkkel nem jő összeütközésbe. A kamarai tagoktól halljuk, hogy Győr mindkét szakiskolát magának akarná megtartani és a kamara kerületébe tartozó városok érdekeit fi gyeimen kivül hagyni szándékozik. Nem adunk hitelt e híreknek, a kamara élén álló egyénekről ilyen méltatlanságot és tapintatlanságot még csak o-ondolatban sem akarunk feltételezni. Megyőzödésünk az, hogy igazságot fog- nak szolgáltatni Győr városának ép ugy, • mint a kamara kerületébe tartozó többi városoknak. Nem akarunk Győr város rovására elnyerni semmit, csak méltányosságot és igazságot kérünk. Indítványunk tehát az, hogy az ipartanmühelyek egyike Pápán állíttassák fel. Jogos igényünk lehetne ugy a fa, mint az agyagipartanműhelyre, de az elsőbbséget, beismerjük, — Győrnek kell átengednünk. Válasszon tehát Győr városa a fa vagy agyag ipartanmühelyek közül tetszés szerint, de a másikat engedje át Pápának, annak a városnak, mely az ipartanműhelyek számára elegendő és olcsó anyagot tud és akar szolgáltatni. Igazságunk érdekében szólottunk fel ,— hisszük ós reméljük, hogy agyőri ipar és kereskedelmi kamara tagjai méltányolni fogják kérelmünket. Keresk. és iparkamara. — A januári közgyűlés. — Jan. 31. Népes, tartalmas közgyűlést tartott a győri kereskedelmi ós iparkamara. A beltagokon kivül a kültagok is szép szám-' mai jelentek meg s élénken részt vettek a tárgyalásban. Ez lóvén ez évben az első közgyűlés, az elnök ünnepélyes szavakkal emlékezett meg ugy a kamarai tagok, mint a tisztviselők mult évben kifejtett buzgalmáról. Az után bejelentette, hogy az illetéküyyi bizottság az ügyrend értelmében másodszor is átvizsgálta a kamarai illetékek kezelését, azt teljesen rendben találta. A jegyzőkönyv hitelesítésére Zink, Giffíng ós Fábián beltagok lettek kiküldve. Ezután a titkár terjesztette elő jelentését, mely számot ad a mult közgyu"lés óta jelentkezett ügyforgalomról s az egész mult évi működésről. Mindezt a közgyűlés tudomásul vévén, áttért a tulaj donkópeni napirendre. Ezekről rövid tudósításunk a következő: A postai pénzutalvány forgalom fokozatos fejlődése folytán az ellenőrzés és pontos elkönyvelés lehetősége czóljából a minister azt kívánja, hogy az utalvány forgalom napi határideje cl. u. 5 órában legyen megállapítva a mostani 6 óra he lyett. Véleményt kér — területére vonatkozólag — a kamarától. A kamara nem ellenzi, hogy a határidő d. u. 5 órában állapíttassák meg. A költségelőirányzat ministeri jóvába gyását s a tett csekély módosításokat Í közgyűlés tudomásul vette. A 300 frtos utazási ösztöndíjra három folyamodó jelentkezett: Makó Károly tatai könyvkötő segéd, Katidéi Ödön esztergomi kereskedösegéd és Huber Jenő győri épü letfestö ós mázoló. Leggazdagabban sze reite fel kérvényét ez utóbbi, kit az ipar osztály javaslatára a közgyűlés egyhangúlag javaslatba hozott az ösztöndíjra. Györváros helypénzszabályrendelete véleményadás végett a kamarához leküldetvén, a közgyűlés ezt tekintettel az ügy fontosságára s az előkészítés lényeges munkáira, az iparosztály javaslata alapján egy bizottságnak adta ki, mely az osztályok utján a jövő közgyűlésre beterjeszti. A bizottság Schichter Lajos elnöklete alatt Eöry Kálmán, Hauzer György, Magyari József, Zechmeister Kálmán, Horváth Gáspár beltagokból áll. Ynltóbirók kijelölése. A közgyűlés az osztrák magyar bank győri fiókjának megkeresésére titkos szavazás után két váltóbiráló-jelöltet választott. Ezek: J'lcischmann Mihály kereskedő és WottitzKároly ügyvéd. A tíz frton alul levő üzleti számlák bélyegmentessége tárgyában a szegedi kamara felterjesztést tett a keresk. ministerhez s pártolás végett elküldte a győri kamarának is. Ez készségesen elhatározta pártolását, miután valóban igazságtalan terhet ró a kereskedőkre, hogy a vevők által részint a cselédek ellenőrzése, részint saját megnyugtatásukra minden csekélységről kért számla — mely után fizetés nem történik — bélyegezve legyen. Az ékszerekkel és órákkal való kereskedés terén visszás állapotok vannak. Külföldi utazók árumintákat hordanak szét s azokkal tnlajdonképen házalnak, mert a legközelebbi posta-állomásról megküldik a megrendelt árut a vevőnek. E visszaélésről évi jelentésében fog megemlékezni a kamara. ipartestületi ügy. A komáromi rendőrkapitányság szakvéleményt kér, vájjon Kühnel Ewald odavaló gépgyáros kötelezhetö-e az ipartestületbe való belépésre. A kamara átvizsgálván a vitás ügy iratcsomóját, azon megállapodást hozta, hogy mivel a nevezett üzletben sem motorok nem működnek, sem legalább husz szakmunkás nem dolgozik, az üzlet gyárnak és tulajdonosa gyárosnak törvényes értelemben nem tekinthető s igy mint képesített iparágakkal foglalkozó egyén az partestület kötelékeké belépni tartozik. Az iparos szakiskkolák ügyét tekintettel a lefolyt választási időszakra, mely-ben a kültagok és testületek véleményadásai nem igen érkeztek be, levette a napirendről. A kamara zárszámadása. Az 1891. év bevételi előirányzata 10,300 frt, a tényleges bevétel pedig — betudva az átmeneti bevételeket — 14,682 frt 23 kr volt. A kiadások előirányzata 10,150 frt, s ezzel szemben az előirányzati rovatok tényleges kiadása 8987 frt 47 kr volt, vagyis az előirányzatnál 1368 frt 23 krral kevesebb. Az átmeneti kiadásokkal együtt a tényleges kiadások rovata 11,182 frt 47 krt tüntet fel. Az Összes bevételek és összes kiadások pénztári mórlege 3499 frt 76 \ kr pénztári maradványt tüntet fel. A kamara vagyonleltára 1891. évi decz. 31-én 7780 ft 42 kr vagyont és 3000 ft terhet, vagyis mérlegben 4780 frt 92 kr tiszta vagyonértéket mutat. Ezen vagyonérték alkatrészei a vagyonleltárban felsorolvák. A kamara bizottságai. Megalakította ezután a közgyűlés az ügyrend szerint szükséges állandó bizottságokat a következőleg : Nemzetgazdasági bizottság: BackH.. Lang L., Keppich V., Lamberger Gy., Magyary J.. Pfeiffer L., Fürst D., Puntigáu E.

f Stirling T., Wolf M., Ott T. Statisztikai bizottság: Adler S., Eőry K, Fischer. K., Fábián S. Illeték ügyi bizottság: Zink J., Fleischmann M., "Wirthl K. Fegyelmi választmány: Jerfy A. elnök, Weidmann A., Schlichter L., Hauzer Gy., "Wirthl K. Végül az államvasutak által szállított gabona és hüvelyesek hiv. mórlegelésénél számított 1"„ káló magassága ellen szólalt fel Fleisch mann Mihály javaslatára a közgyűlés s e tárgyban az államvasutak igazgatóságához is felir, kérelmezvén ennek leszállítását. * TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Február 8. — 1553. Albrecht, brandenburgi határgróf s a protestantismusnak nagy gyámolítója, meghal Eorzheiinban. Február 9. — 1813. az I. Napoleon francia császár által megalázott porosz király népét a trón és haza védelmére hívja föl az Oroszországban rendkívül meggyengült I. Napoleon ellen. Február 10. — 1851. Mohammed Skender Bég (gróf Zelinsky) már tegnap a bosnyák lázadókat Mostarig visszanyomván, a törökök ma Mostar bosniai várat ellenállás nélkül elfoglalják. Február 1.1. — 1849. Windischgrätz herceg és császári tábornagy a zsidóközségeket Magyarországban egyetemlegesen (t. i. hogy egyik a másikért) felelőssé teszi és pénzbírságra kötelezi, ha valamely tagjukra magyar forradalomban (jobban mondva áikotmányharcban) részt venne. Február 12. — 1849. Dembinszky Henrik, lengyel tábornok az eddig Görgey Arthur parancsa alatti felsődunai honvéd sereg főhadvezérévé kineveztetik. Február 1.3. — 1833. Az angol királyné lordkamarása kijelenti az udvarhölgyek előtt, hogy mindazon hölgyek, kik a királyné társalgási köreibe eljárni szoktak, ezentúl csak honi kelméjü ruhákban jelenhetnek meg* Február 14. — 1546.. Luther Márton utolsó egyházi szónoklatát tartja. Irodalom és művészet. — Az „Élet" első száma irodalmi esemény, igazi meglepetés az olvasó közönség számára. Nincs magyar folyóirat, mely három íven ennyi érdekest birna adni. A bevezető cikk, mely a közönséghez van intézve, velős tartalmával és ' tőrőlmetszett magyarságával messze kimagaslik az efféle szerkesztői nyilatkozatok közül. Pulszky Ágost egyet, tanár kitűnő cikke: ,',A klotür" bizonyára élénk feltűnést fog kelteni és sokáig lógja foglalkozhatni a politikai körök figyelmét; mert csakugyan a klotür kérdése az, amely legközelebb az új országgyűlési ülésszak uralkodó csillagzata leend. Kabos Ede szép költeményét (Vihar után) egy rendkívül érdekes, népszerűen irt bölcseimi fejtegetés követi Ötvös S. Adolftól, e cimen „A jövő vallása" Ebben a szerző merész támadást intézve a mai bölcsészeti felfogás^ ellen, a vallás szükséges voltát hirdeti és megállapítja annak jövő formáját. Szintén egész modern a Szörényi Tivadar dr. értekezése: Hypnozis és szuggesztió. A füzetnek egyik legbecsesebb közleménye Garsin Vszevolod hires novellája (Vészjelző), melyet Sármay József dr. pompásan fordított le az orosz eredetiből. Helyes, hagy az „Élet" nem zárja ki a külföld, különösen a nálunk annyira elhanyagolt orosz irodalom hasonló gyöngyeit, mint némely „előkelő" magyar folyóirat teszi; mert a közönség érdeke az, hogy inkább jó külföldi terméket kapjon, mintsem olyan hazait, amelyben nincs köszönet. „A hűség próbája" gyönyörű és mint a cim is mutatja, kissé pikáns epizód Ariosto Örjöngó Rolandjából Radó A. remek forditában. Ifj. Reményi Ede a hellén szellem örökifjú szülöttei közül mutat be egy pár modern alakba öltöztetett „Anekreoni dalt" bravúros verseléssel. Lyka Károly fulmináns birálatot közöl az idei téli rmítárlat magyar képeiről. Iuczédi László „Mámor" cziinü költeménye a legszebb bordalok közé tartozik. Érdekes a Demolins Edmond hírneves francia iró népszerű cikke is : „A szocializmus," melyből itt az első közleményt vesszük. A cikk egyidejűleg angol, német, olasz, spanyol orosz, cseh, román és görög fgrditásban is megjelenik; magyar kiadásával az „Elet" kötelezi le a nagy közönséget, mely nálunk is kezd a szociális problémák iránt élénkebben érdeklődni. Az „Elet" irodalmi rovata rendkívül vonzón és érdekesen van megírva. Olvasunk benne birálatot Jókai „Rákóczy fia" cimü regényéről, Malcomes bárónő „Relief-képeiről." Darmesteter új könyvéről: „Les prophétes d'Israel," mely szintén a jövő vallásával foglalkozik, több új spiritisztikai műről és a „Magyar Géniusz"-ról. Színházi rovatában az „Elet" a nemzeti szinház legutóbbi újdonságairól: Hugo Victor Angelójának, Grillparzer Hero és Leanderének és Daudet Akadályának előadásáról közöl magas színvonalon álló ismertetéseket A „Zene" rovatában „Eritz barátunk"-at az opera premiéréjét ismerteti behatóan. A tartalmas füzetet a „Közgazdaság" cimü rovat zárja be, mely a refakciák kérdéséu kivül számos apróságot ölel föl. A füzet tartalmának e rövid jelzése után már talán fölös dolgot is cselekszünk, midőn az Élet"-et olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Ara egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr, egyes szám ára pedig 25 kr. Megrendelhető legcélszerűbben postautalványnyal az „Elet" kiadóhivatala cimén: Budapest, V, Arpád-utca 6. sz. — Az Athenaeum kézi Lexikona. Nyolczadik füzet. A közhasznú vállalat uj füzetét három igen szép és értékes melléklet disziti. Az első a föld féltekéinek szines térképe nagy kettős lapon, másik legrégibb nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd hű és két színben készült hasonmása a hozzá való magyarázatokkal. A harmadik melléklet két oldalon az összes erdélyi fejedelmi családok áttekinthető családfáját adja. A három melléklet közül tehát kettő eégszen hazai tárgyú s ez is mutatja a vállalat magyaros, nemzeti jellegét. A szöveg folytatja a C. betű anyagának közlését s ezúttal a Obasdaii-Cséplőgép közti anyagot adja. A nagyobb czikkek közül kitűnnek a Check, Chile, Ohinakéreg, Chininkészitmények, Chlor, s a hozzá való czikkek, Cicero, Ciliéi grófok, Clearing, Cloture, Coburg, Comenius, Compiláták, Congressus, Consistorium, Consul, Conversio, Conversatíons-Lexikon, Corpus juris, Correspondenz-Bureau, Corvina, Corvin, Cromwell Olivér, Grouy-Chanel, Csaba, Csaba-ire, Csaba királyfi, Csák Máté, Csáky család s a vele kapcsolatos czikkek, Csallóköz, Csángók, Csapadék, Császár metszés, Csatorna, Csatornázás, Csecsemő, Cseh-morva testvérek, Cseh nyelv és irodalom, Csehország Cseléd, Csendőr, Csengery Antal, Csepel sziget, Cséplőgép s sok más kisebb czikk, melyek a tudományok minden ágát felölelik. Mennél jobban előre halad a vállalat annál • inkább szembetimik hasznavehetősége s annál inkább növekszik népszerűsége. Melegen ajáljuk minden művelt olvasónak a kitűnő és nagy fénynyel kiállított vállalatot, mely összesen negj^ ven 30 krajezáros füzetből fog állani s két hetenként 3 ives füzetekben számos melléklettel díszítve jelenik meg. Előfizetési ára 10 füzetnek 3 frt, mely összeg az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre vagy bármely hazai könyvkereskedőhöz küldendő. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Pap Gábor ref. püspök s Gzike Lajos egyházkerületi számvevő mult kedden városunkba érkeztek. — A pápai „Kaszinó" ma d. u. 3 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, melynek főtárgyát a választmány újra alakítása fogja képezni. — Statisztika a megyei képviselő választásokról. A folyó évi február hó 1-én tai'tott közigazgatási bizottsági ülés, melyen majdnem valamennyi tag jelen volt, Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt tartatott meg. Az ülés első tárgyát .az alispáni jelentés felolvasása képezte, melyből — tekintve az alábbiak közérdekeltsógét — a következőket közöljük. „Az elmúlt január hónak kétségen kivül legfontosabb eseményei a képviselő választások voltak. Vármegyénk hat kerületében és a Pápa városi választó kerületben is a választások határideje január hó 28-ik napjára vagyis az Lsö választási napra tűzettek ki. Választási elnökök voltak Veszprémben: Kolossváry József: Nagy-Vázsonyban: Reé Jenő; SornlyóVásárhelyen: Györffí Géza; Pápán: Szilágyi József: TJgodban: Szabadhegyi Kálmán; Zirczen .* Andreé Gyula és Enyingen: Fischer Károly urak. A most említett hót választó kerületben összeírva voit összesen 12,866 választó és pedig a veszprémi választó kerületben 1265, — a nagyvázsonyi kerületben: 1715, — a somlyóvásárhelyi választó kerületben: 2906, — a Pápa városi vál. kerületben: 739, — az ugodi v. kerületben: 2043, — a zirczi v. kerületben: 2068 — és az enyingi v. kerületben: 2130. Leszavazott a hót vál. kerületben összesen 10,047 választó és pedig a veszprémi v. kerületben: 1015, — a nagyvázsonyi v. kerületben: 1509. — a somlyó-vásárhelyi v. kerületben: 2158, — a Pápa városi v. kerületben: 545, — az ugodi v. kerületben: 1498, — a zirczi v. kerületben 1663 — és az enyingi v. kerületben: 1659. A választástól távolmaradt a hét y. kerületben összesen 2818 és pedig a veszprémi v. kerületben: 250, — a nagyvázsonyi v. kerületben : 206,— a somlyó-vásárhelyi vál. kerületben 748, — a Pápa városi vál. kerületben: 194, — az ugodi v. kerületben 545, — a zirczi v. kerületben : 405 — és az enyingi v. kerületben : 471. — Párt állások szerint leszavazott összesen: szabadelvű párti: 4110, —nemzeti párti: 1326, — független 48-as párti: 2441 — ós 48-as párti: 2165. — Megválasztattak a szabadelvű párt részéről : N.-Vázsonyban dr. Óváry Ferencz : 277. — TJgodban: dr. Fenyvessy Ferenc 232, — Pápán: dr. Láng Lajos 91 — és Veszprémben: Szabó Imre 15 szótöbbséggel. — A független 48-as párt részéről megválasztatott Zirczen : dr. Kemény Pál rai bíbor fényt árasztanak a vidékre, lenn a városban lassankint kigyulladtak a lámpák, harangszó hangzott fel és mi perczekre elnémultunk és csak néztük-néztük a homályba vonuló tájat. Most aztán sietve tértünk vissza, mert az erdei ut sötétjében szikladarabok vagy fagyökerekbe ütköztünk. Nem kevésbé érdekes sétát képez a „Postwiese" és „Königs promenade" a „Raupenberg" hegy oldalán számtalan villák, kertekkel köritett csinos házak, — vagy sűrű régi építkezésű utczák, a régi város részen keresztül megyünk, észre sem vesszük s felérünk az úgynevezett „Weisser Turm" és távolabb „Schwarzer Turm"-hoz — melyek egykor őrtornyokat képeztek, midőn még Brassó várfalai épültek. Itt padok, csinos pihenő hely, honnan a várost más oldalról látjuk, — szemközt sötétlik a Czenk, a templomok, nagyobb épületek, tornyok, hegyoldali kestélyok mind tisztán kivehetők. Más uton lehet ismét lejutni, egyik helyen hegyoldalban szövészek hosszú vásznai vannak több sorban kifeszítve, mintegy cirkusz padsorai, ugy veszik ki magukat, majd leérve bástya fal mentén, hol kis patak folydogál, újra a városba érünk. A „Schlossbergen" még 1553-ban épült várat később újították és most- kaszárnyáknak használják, hol nagyobb czisterna, — több melléképület, hegyalján szinte lakházak sorakoznak, — és e fellegvár — nem kevésbé járul hozzá Brassó szépítéséhez. A katholikus templom 1766—1782. épült, betérve feltűntek a fekete lepellel bevont padok, oltár, nagy papság, ravatalon püspöki infula, égő gyertyák, virágok, minden nagyobbszerű gyászmisét jelentett. Csak itt tudtuk meg, hogy Hajnald a kalocsai érsek, ki Erdélynek is annyi jót tett, meghalt, — az egész nompA óit iUeté, A, • n^W *ö BWgtotó volt nagy intelligens közönség, egyletek, katonatisztek, choruson gyönyörűen énekelték, „Requiem aeternam"ot, az orgona tiszta hangja betölté a nagytemplom íveit, mi is rövid imára borultunk, oda a „missio kereszt" elé, perczeket az ájtatosságnak szentelve ! Érdekes a nagy evangélikus gothstilben 1385—1425. épült templom, melyet a nép „Schwarze Kirchenak" nevez, miután majdnem a lángok martaléka lett. Kividről megfeketitett oszlopok között a 12 apostol kőszobra áll; a 45 mtr. magas torony Erdély legnagyobb harangját birja. Choruson nagymívti hatalmas orgona, mi Berlinben készült. Szép faragott ülőhelyek, értékes régi érczmunka keresztelő, képek, az oltár ujabb korszakból, és számtalan különböző egyletek tulajdonát képező, régi persa, török, drága szőnyegekkel betakart padsorok, mely ülőhelyek többnyire háttal az oltárhoz, a templom középen levő különös alakú szószék felé' állanak. Sekrestyében üveg alatt, gyönyörűen aranynyal, gyöngygyei, selyemmel himzett régi miseöltönyőket, nehéz velumokat, drága mívű kelyheket, tabernakulumokat mutatnak, melyek egykor a templommal együtt a katholikusok tulajdonát képezek. Kár hogy gazdag püspökeink, mind ezt, vissza nem szerzik. A városház (1770. épült) nem kevésbé érdekes épület nagy terem, kimagasló tornyával, búbos tetőn végig ablak sorok, párkányok és oszlopos erkélyek. Különben lépten nyomon annyi érdekes építkezéssel találkozunk, annyi nevezetességgel bir Brassó, hogy hosszabb idő kellene mind felkutathatni. Még Sinaiaba is akartunk kirándulást tenni, azonban a brassói lapok közlék, hogy a királyi család bon lévén, s a trónörökösseli viszály folytán, még a. kert ia el van zárva. Bir fitmehik 41Ut4k> fogj M

ért «9glth«tM kisérteni, de mi bizonytalan útra nem válalkoztunk, és csak Predeálig mentünk. Gyönyörű vadregényes szép ez a tömösi szoros. Eleinte nagyobb gyár telepek, fűrész^ malmok zúgnak a Tömös folyó mentén, jobbra balra erdős hegyek, üde a szemnek minden. Majd 932 méter hosszú alagúton át érve, e merész fordulatnál vissza pillantunk e mély völgy felé- Olyan erős az emelkedés, hogy két locomotiv pihegve visz, s csak lassan halad.— Újra a Bucsecs, szeszélyes hegy csoport látszik, zikkes sziklák, völgy hasadókok, alagút, igy megy ez mire Predealre érünk. Állomásnál, mely magyar és román közös területen áll, senkit nem bocsátanak keresztül igazolvány nélkül. Annyi itt a csendőr, oláh katona, darabanezok, kik szigorú vizsgálatot tartanak, jól el legyen készülve, ki át akar jutni Romániába. Érpekkel néztem, hogy menynyire megvizsgáltak minden kis csomagot, a paraszt asszony zsákját, a kis diák könyves zacskóját, ép úgy mint a kényes úrnők ruhás koffereit* Több szép-román nőt láttunk gazdagon Öltözve, ragyogó gyémánt függőkkel, de meglehetősen kendőzve. Mig ez a sietés, zűr, zavar, málha visitáczió, útlevél legitimálás tartott, mi vártunk a magyar főszolgabíró, Pánczély úrra, ki olyan szíves volt, s kieszközlé, hogy át mehettünk az állomáson, miután kocsin akartunk vissza térni. Maga kisért el bennünket egy darabon, aztán egy embert rendelt még mellénk, ki románul beszélt. A „boservák" előtt is oláh katonák strázsáltak, de kísérőnk megmondá, hogy* mi járatban vagyunk, nem tartóztattak fel. Ország uton vámnál hosszú mégrakott kocsi sorok vesztegelnek, szinte megvizsgálásra várva Kis kocsmánál kocsik után néztünk, már már alig kaphattunk, de a leleményes vendéglős •Mrteti még lov»k»t, b «leg drágin kocsiitunk le a tömösi vasúti állomásra. Igen szép a völgy, pompás üde levegő, fenyő erdők, a Tömös folyó fut keresztül, melyhez mind két határnak joga yan, s a pisztráng halászat sokszor nagy vitára ad okot. Megnéztük az állomáson a főnök csinos méhészetét, ki szívesen magyazárott, s monda milyen drágán él itt a magányban ez uj állomáson, mit most csinosítanak, megparkiroznak. A hosszú vonat erős kanyarulattal olyan robogva érkezett be, alig, bírt megállani, a főnök rohant szitkozódott, és megdorgálá e miatt a vonat vezetőit. Mire alkonyodott, ismét Brassóba voltunk, a városban nagy élénkség, hotelekben zene, itt czigány, ott „Musik Verein", miután meglehetős német szellem uralkodik Brassóban, bár utóbbi időben mint jobban terjed a magyarság is. Reggeli órákban megréztük még a roppant nagy kiterjedésű heti vásárt, itt aztán látni, hogy közel vagyunk kelethez, olyan tarka tömeg, románok, zsidók, csángók, szászok, magyarok, egyaránt árusítanak. Almaszerü fehér Tetkekét, egész halomban, fél görögdinye alakú kosarakban gyümölcs, egész hosszú sor építő deszkák, sátrak állanak végig, kocsik torlódnak össze. A csinos nagy kávéház előtti szabadban reggeliztünk, kocsisaink is megérkeztek felcsengőzött három lóval, nagy utunkra „sok szerencsét" kivántak nekünk midőn elindultunk. Elhagytuk Brassót, még soká vissza néztünk az eltűnő város felé, melyet a körítő hegyek oly féltékenyen őriznék, alig sejtjük, hogy ott rejtik mélyökben Erdély gyöngyét, Erdély legszebb városát! Kellemes enyhe levegő volt az eső titán mely minden port elvert, termékeny tágas völgyön vitt utunk, több kis szász helységen keresztül Háromszék megyében. Igen csinos I S8to*.H«miBy süld, tornyos régi femplonir*! burgfallal körítve, hegyes zsindelyes háztetőkkel, az utcza sorok. A „Eekote ügy" vagy mint a nép csak „fekete viz"nek nevezi, széles mederben fut, füzessel sürün szegélyezve, melyen hoszzú hid visz keresztül. Doboj faluban sok gyümölcsfa, különösen alig pirosló megygy. Ilyefalva, nagy helység, régi búbos tetejű házakkal, a református templom itt is erős kőfallal körül épitve, mint egyátalján Erdélyben a templomok. Főutczán „nép bank" szép nagy uj épület, megállónál gyermekek, piczi szegfű csokrokat kínálva, magyarul beszélnek, boldogan véve a pár krajezárt, kérdésünkre mondák, hogy székelyek." A hegyláncz lassankint jobbra elterül, most már az Olt zúg, majd Sepsi-Sz.-Györgyön vagyunk. Igen szép nagy város, kertek mindenhol, hosszú utczák, csinos házsorok, nagy hárs és gesztenye fák végig előttünk. Szép nagy tér, höl magaslaton megyeház, melyben a főispán lakik, emeleten hotel, kereskedések, csinos házak, melyeket a székely huszár ezred lakott egykor. A tér közepén emelkedik a „honvéd szobor" vasrácscsal elkerítve, „két oroszlán piramist őrizve", melynek oldal feliratai — 1848—9. évi szabadságharcában Háromszéken és Háromszékről elvérzett honvédek emléke. A népjog, s önnálló haza vértanúinak emelé ezen szobrot emlékül^ a bálás utókor. Ök a szabadságért, a hazáért küzdve esének, s él örök emiékök stb. stb. A szabadság hareznak mennyi emlékével találkozunk Erdélyben? valóban meghat e kegyelet, egyúttal elszomorodunk azon korszakra .gondolva, melyhez annyi gyászos emlékű esemény fűződik. (Folyt, köv.) .