Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-12-11
getésról. Nem a városnak szavaz a megye segélyt, de a vármegyei szülőknek; a halasztásba sem egyezik bele, mert ezzel csak Komáromnak adnánk ujabb ösztönt Pápa ellen törni. A „nem lesz belőle semmi sem"-féle komáromi szólásmód ügyes kortcsfoyás, hogy mi elbízzuk magunkat és ne tegyünk saját iskoláinkért semmit sem. Mint hű lakosa a megyének, készséggel nyújtja a segélyt mindkét kezével mindkét főiskolának. Kenessey Károly főügyész örömmel szavazza meg a segélyt, de némi aggodalmai vannak a nyugdijalapra vonatkozólag, miket Szabó Imre zárszavában ügyesen oszlatott el. Mire nagy érdeklődés mellett a szavazás következett. Kemény halasztási indítványa elvettetett, mellette csak öten állottak fel. Szabó Imre és társainak indítványa óriási többséggel megszavaztatott s az alispán által kimondott határozatot szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. Az állatok rosz szokásairól. • Irta: Xagy Antal állatorvos. (Vége.) Megemlíthetjük végre a teheneknél gyakran észlelt rossz szokást, t. i. hogy tejét nem adja le, vagy nem engedi a fejést eszközölni. Fortólyiyal ós szép bánásmóddal azonban hozzá szoktathatjuk a fejeshez az ilyen teheneket. Ilyen fogás például ha kedvencz takarmányt teszünk eléje ; ilyenkor a mohó evés közben elfelejti azt, hogy fejik; szoktak eredmény nyel hidegvizes ruhát a kereszttájra tenni ; hogy a rúgás ellen védjük magunkat, egyik első lábát farkas-guzsba kötjük. Mivel szoptatáskor szokta rendesen a fejést ellenezni, azért ilyenkor azon fortélylyal élünk, hogy szoptatás közben eltoljuk a borjut és mögéje ülve a tovább fejést a szoptatás helyett alig veszi észre; közbeközbe nyomogassuk a tögjét a tehénnek, mint azt a borjú szokta tenni. Ha némelyik tehén fejés közben azon szokással bir, hogy farkával ide-oda csapkod, azt az által akadályozzuk meg, hogy egy szóles szalagot kötünk a farokbojt tövére ós fejeskor a fejő egyén másik bzabad végére ráül; ezáltal le is szoktathatjuk a farokcsapkodásról a tehenet; a mi a lejt tej tisztán maradására fontos tényező. A juboknál előforduló rossz szokások közül igen kártékony a gyapjú nyalogatás v. rágás. Ez leggyakrabban istállózáskor ősszel lép fel a juhok között s csakhamar el is terjed, mert egyik a másiktól eltanulja. Abban áll, hogy vagy a saját v. társának gyapjúját eleinte csak nyalogatják, később ragyák ugy annyira, hogy csakhamar csupasz juhokat fogunk ilyen nyájban látni. Okául felemlíthető a hiányos sózás, vagy a takarmánynak mészhiánya, de némelyek unalomból eredő rossz szokásnak tartják. Legalaposabb szer ennek megszüntetésére, ha a kezdő juhokat mihelyt észrevesszük, kiselejtitjük; a só hiányt sózás által, a mész hiányt pedig a takarmányhoz mésznek való hozzáadása által kárpótoljuk. Hogy mily kárral jár e rossz szokás elharapódzása, fölösleges kiemelnem. Némelyik juhnak, vagy kecskének az a rossz szokása van, hogy a kerítésen átugrál. Ezt legjobban akképen akadályozzuk meg, hogy nyakára szóles szij segélyével egy a térdig érő ós a test szélességénél valamivel szélesebb fatáblát akasztunk. A sertéseknél előforduló rossz szokások közül a legkárosabb a tulajdonosra nézve a malacz felfalás. Oka ennek az, bogy a szülés után r a szülep, vagy az u. n. pokla nem tisztíttatik el alóla, ez véres, nyálkás lévén, a koczának izlik s megeszi; az evést a malaczok köldögzsinóx-ain folytatja és végre a malacz megevésén végzi. Ilyen módon 3—4 malaczot is megeszik mig észreveszik, de ilyenkor már minden ütés-verés daczára sem akadályozható meg az evésben. Legjobb mindenesetre a szorgos felügyelet. A malaczok rögtöni elzárása azért fontos, mert némelyek azt vélik, miszerint az újszülöttek szopása eleinte a koczának nagy fájdalmat okoz, s ez oka a malacz felfalásnak; tehát csak később bocsájtjuk a koczához a malaczokat, ekkor már nem fáj a tőgye annyira és nem eszi meg a malaczokat. A szülep rögtöni eltisztitása, a malaczoknak eczettel, keserű anyaggal való bekenése czélhoz vezethetnek. Legbiztosabb módja azonban a malaczok megevósónek megakadályozására egy alkalmas szájkosár feltevése, a mely kosár a szájnak kinyitását akadályozza. Ilyen például a fej alakjához mérten két-három, 3—4 cm. széles bőrszijnak kötélleli egymáshoz fűzése által összeállított kosár, mely a fülek töveinél erősíttetik a fejre; ez a szemestakarmány felszedését nem akadályozza, de a malaczok megevését biztosan megfogja akadályozni. Ha némelyik sertés a kerítésen búvik át, s ez rendes szokásává válik, akkor egy meglehetős erős és hosszú botot kötünk a nyakába; igy lehetetlenné van téve az átbuvás. A tyúkok rossz szokása közül a kerítésen való átrepülést említhetjük meg, a melyen többé-kevósbbé ugy segíthetünk, hogy repülő tollait kitépjük, vagy szárnyait tőben szorosan egymáshoz kötjükeredménnyel fog járni, ha a kerítést sűrűen szegekkel verjük ki, mert mielőtt a tyúk elrepülne, helyéről a kerítésre száll s innét száll tovább, ha tehát éles szegek állanak ki, akkor oda nem fog repülni, tehát tovább sem repül. Az udvarnak hálóval való befedése biztosan megakadályozza az elrepülést, de ennek kivitele sokba jön. Általánosan ismert dolog, bogy némelyik tyúk tojásait megeszi. Oka a szervezeti mész hiány, a melyet a takarmányozással kell pótolnunk. A tojásokat a megevés elöl megmenthetjük, ha a tojóládát következőleg készítjük. A tojóládában egy rézsútos deszkát helyezünk el, a mely a láda közepéig ér, a másik oldalról egy másik deszkát helyezünk szintén rézsútosan a láda feneke felé ugy, hogy az előbbi rézsútos deszka vége és az utóbbi között olyan űr maradjon, a melyen át egy tojás elfér, a deszka pedig ne a középig, banem a láda másik oldaláig érjen, a mely láda oldalon egy nyílás legyen, melyen át kezünk belefér. Ha most a tyúk e ládában a tojást elkezdi, a tojás súlyánál fogva a két rézsútos deszka közti nyilason a láda oldaláig terjedő deszka mentén (a mely posztóval legyen befedve) legurul a láda fenekére, a honnan a fennt emiitett oldalnyiláson a tojás kivehető. Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Deczember 11. — 1690. A Magyarországba bevándorolt 30,000 szerb és albán család I. Lipót magyar királytól szabadságlevelet nyer. ményt, rettegés, félelem, aggodalom között. Nem csoda. Hisz ennek kedvező elintézésétől függött epedő vágyainak kielégítése, boldogító álmainak valósulása. Csak akkor számithat szerelmének viszonosságára, akkor kezdhet csak uj életet és végre élvezheti ifjúságának virágait, örömeit. Végre ügyvédje magához' kérette. Bátortalanul, rosz sejtelmekkel eltelve lépett be ügyvédjéhez. Nem érzett magában elég lelki erőt az esetleges csalódás elviselésére, rettegett azon hir meghallgatásától, mely sorsa felett dönt. A bizonytalanság mindé: kinossága mellett még be engedi lopódzni a remény sugarát szivébe, sötét jövőjét szebb világításba helyezheti, mig a" teljes reménység, a kétségbeesés végleteibe viszi. Türelmetlenül, elszántan leste az ügyvéd minden szavát. Az kíméletesen tudtára adá a per szomorú kimenetelót. Férje kijelenté a törvényszék előtt, hogy semmi szin alatt sem egyezik bele a válásba, mert imádja nejét. Ennek következtében a további tárgyalást be kellett szüntetni. A kérlelhetetlen sors e súlyos csapása majd örjöngévé tette a boldogtalan nőt. Tépelődő lelkében borzasztó elhatározás fogamzott meg. Egy üzletben pisztolyt vásárolt és mint az üldözött vad a temetőbe rohant. Szinte öntudatlanul járt-kelt a sirok között, lázas türelmetlenséggel várt* az időt, midőn lassanként kiürül a sírkert, elalusznak a kis mécsesek. Alig várta a sötétséget, az éj et. Majd ismét megállt kis leányának sirja mellett, hogy utoljára elpanaszolja ott az élet szenvedéseit, siralmasságát. Talán e csöpp teremtés, ki sötét egének egykori fényes csillaga, szomorú létének egyedüli felviditója volt, vigasztaló szavakat küld hozzá. A drága gyermek azonban hallgat mélységesen. Édes gügyögósét elnémitá a halál. Semmi válasz, semmi vigasz. Háborgó lelkét mind jobban eltölti a fájdalom, szivét vad düh szállja meg a végzet törvényei ellen ós káromló istentelen szavak hagyják el ajkát. TJjra kezébe veszi a pisztolyt, melynek egyik golyója megváltja nyomorult életétől, megpihenteti sokat zaklatott lelkét és álmodhatik boldogságról, szerelméről, az imádott ifjúról, mindarról a mit életében nem birt feltálalni. Hirtelen elszántsággel felrántja a pisztoly ravaszát .... miközben a távoli harangok tompa zúgását mind közelebb hozza az esti szellő, az utolsó gyászolók is haza indulnak, ós a gyilkoló fegyver csövét egyenesen szivének irányozza, hogy biztosan találjon Másnap reggel halva találták kis leánya sirja mellett a temetöőrök. Deczember 12. — 1653. Cromvell Olivér az angol parlamentet szótüzi és ^Anglia •protectora" czim alatt kezd kormányozni. <• Deczember 13. — 1521. Peretti Felix, utóbb V. Sixtus pápa alacsony sorsból Grotte a Maréban, mások szerint Moutalto barlangjában az anconai határgrófságban születik. (Különben 1. 3 590. aug. 27-t.) Deczember 14. - 1520. V. Káról német császár bölcs "Frigyes szász választó-fejedelmet felszólítja, hogy Luther Mártont a wormsi országgyűlés elé küldje. Deczember 15. — 62. Nero római császár nejét Octaviát Pandataria-szigeten a fürdőben megfojtatja. Deczember 16. — 533 Justinian császár a J Tribonián jogtudós által összeállított pandectákat kihirdeti. Deczember 17. — 1500. Oolombus Kristóf Amerika felfedezője katholikus Ferdinánd és Izabella spanyol királyné elé lánczokba veretve hozatik. KÜLÖNFÉLÉK. — Üdvözlő íeliratok az uj kormány tagokhoz. Azon . alkalomból, hogy Ő Felsége dr. Wekerle Sándort magyar miniszterelnökké, Iíieronymi Károlyt pedig belügyminist'^rré kinevezni méltóztatott, a vármegye közönsége mindkettőhöz üdvözlő felirat, az eltávozott gróf Szapáry Gyula volt miniszterelnökhöz pedig bucsu felirat küldését határozta el. — Meghívó. A győri kereskedelmi és iparkamara 1892. évi deczember hó 14-ón d. u. 3 órakor hivatalos helyiségében (Király-utcza 8. sz. II. em.) rendes közgyűlést tart. Napirend. 1. Elnöki előterjesztések: a)-AVahrmann Mór elhunyta felett a kamara részvétének kifejezése, b) A kereskedelemügyi m. kir. minister ur évi jelentése 1891-ről. c) A keresk.-ügyi m. kir. minister ur leirata a kamara évi jelentése tárgyában, d) TJ. a. minister ur 59137. sz. leirata a kamara 19131891. sz. felterjesztésére, e) A m. á. v. budapestjobbparti üzletvezetősógónek 391861111. sz. megkeresése a győri forg. főnökségnek a kamara ülésein való kópviseltetése érdemében, f) Az országos iparegyesület meghívója félszázados fennállásának jubileumi ünnepére, g) Jelentós a másodtitkár hiv. utazásáról illetékügyben, h) Back Hermann beltag lemondása. II. Titkári jelentés a kamara ügyforgalmáról. III. Az elnökség jelentése ós javaslata a Baross-szoboralapról. IV. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur 70.298,VI. sz. leirata az évi jelentések szerkesztésének módjáról. V. U. a. minister ur 62779IVI. sz. leirata Esztergom-Szt.-Tamás község piaczi helypénz-szabályrendeletóről. VI. U. a. minister ur 71220/VI. sz. leirata a vasárnapi munkaszünet ügyében. VH. U. a. minister ur 73311,'VI. sz. leirata a szabadalmak, védjegyek és mustrák kölcsönös oltalma tárgyában Németországgal kötött egyezményről. VHI. TJ. a. m. kir. minister ur 77476/VI. sz. leirata Esztergommegyóben fekvő Párkány község piaczrendészeti szabályrendelete ügyében. IX. TJ. a. minister ur 73597/VI. sz. leirata az uj vasúti üzletszabályzat ügyében. X. A m. kir. igazságügy minister ur4624/eln. sz. leirata, a) a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadásáról; b) a fizetés beszüntetésről ós a csődön kívüli egyezségről; c) az 1881. XVH. t.-cz. (csődtörvény; módosításáról. XI. A beszterczebányai társkamara megkeresése a fogyasztási egyletek ós munkás-élelmezési raktárak ügyében. XII. A nagyváradi társkamara megkeresése a munkásmozgalmak ellenében alkalmazandó eszközöki'ől. XHE. Ueisz S. M. és társai üdvardi lakos tojáskereskereskedök kérelme vasúti szállítási ügyben. XIV. Berger S. zágrábi kereskedő megkeresése keresk. tudakozódó irodák létesítése tárgyában. XIV. Esetleges indítványok. ' — A vármegye közigazgatási bizottságából a folyó óv végével kilépők helyébe megválasztattak id. Purgly Sándor, Sült József, dr. Kenessey Pongrácz, Szalatkay István és Csapó Kálmán. '— A győri pótvásár. A kereskedelemügyi m. kir. minister megengedte, hogy G-yőr szab. kir. városban a f. évi november hó 21—22-ére esett, de a kolera miatt betiltott országos vásár helyett f. ó. deczember hó 12. és 13. napjain pótvásár tartassák. — A járdák aszfaltozása befejeztetett. Készült összesen 1427 négyzet méter 5329 írt költséggel. Örülünk, hogy azon hírekkel szemben, melyek szerint ezen járdák 7—8000 frtba kerültek volna, a költségekre nézve ezen hiteles kielégítő adattal szolgálhatunk. — A vízvezeték ügyében kiküldött bizottság e napokban tartja ülését. — Gyufa monopólium. Veszprémmegye közigazgatási bizottságának rendes ülésében felolvasták a kereskedelmi miniszter leiratát, melyben kijelenti, hogy nem osztja a veszprémi közigazgatási bizottság azon feliratilag tolmácsolt nézetét, hogy a gyufa minősége bafolyassal lenne a gyakori tüzeseteknél. Fenyvessy Ferencz országgyűlési kópvis -lő, bizottsági tag a miniszteri leirattal szemben ujabb feliratot indítványoz, de más alapon. Utal Eomániára és Francziaor szagra. Ott gyufa monopólium van. Nálunk is be kellene azt hozni, mert faluhelyeken a mai potom áru gyufákkal valóságosan könnyelmű pazarlást visznek végbe. Minden falusi gyereknél van gyufa, mely körülmény nagyon is sok tűzesetnek lett szomorú" oka. A gyufa monopóliumból bejövő jövedelmet jólenne kis tedóvodák felállítására fordítani. Indítván) ózza, hogy hivassék fel a kormány ügyelnie a gyufa monopóliumra. Fenyvessy indítványát egyhangúlag elfogadták. — Megyebizottsági tag választás. A folyó év végével megbízatásukat vesztő 100 m egy ebiz olts ági tag helyeinek választás utján leeiidő betöltésére vonatkozólag, a vmegye közönsége ezen választást folyó évi deczember hó 28-ára tűzte ki. (A kilépő megyebizottsági tagok névsorát és a választási elnökök neveit lapunk jövő számában hozzuk.) — Baross-szobor. A győri keresk. és iparkamara a közvetlenül bozzá beérkezett adományokból eddig hirlapilag nyugtázott: 284 frt 40 krt. Ujabban érkezett 590 frt 19 kr, ugy hogy a gyűjtés eddig 874 frt 59 kr. — Az uj iskola építésére, ha a komáromi mozgalom sikertelen marad, Pósa G-ábor 10,000 darab téglát ajánlott föl, mint az iskolának volt növendéke. — Meghívó. A pápai leányegyesület j. hő 11-én azaz ma d. u. 3 órakor saját helyiségében előadó ülést tart, mely alkalommal tek. dr. Blum Bóbert ur fog felolvasni. Ez ülésre a t. tagokat, valamint az egyes, működése iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. Pápán, 1892. decz. 11-én. — A városi tanács tegnap tartott ülésében az ipartestület kebelében alakult betegsególyző pénztárhoz kinevezte igazgatósági tagokká: Meixner Ignácz ós Valter Sándor, póttagokká : Polcz Pál ós Nagy Károly iparosokat. Ellenőrré : Dienstmann Ferenczet. Az iparossegédek közül az igazgatóságba kinevezte : Trauner Lipót lakatos, Hoffmann István czipész, Szóllás János asztalos, Farkas Kálmán órás, Pittmann Mihály kéményseprő, Szóllás Pál szabó és Blum Izidor kékföstő segédeket. Póttagoknak : Horváth Gyula szabó ós Scherman Lajos czizmadia segédeket. A.Z igazgatóság még e hét folyamán megkezdi működését. — A katona beszállásolási pótadónak kivetése, illetve beszedését az 1893. évre a vármegye közönsége 60U0 írtban állapította meg. — Kellemes meglepetést szerez nagy olvasóközönségnek e a vidám, jóizü dolgokat kedvelőknek a „Mátyás Diák" czimü ólozlap, amely immár a hatodik évfolyamba lép. A „Mátyás Diák," amely eddig is a legnagyobb, logelterjedtebo ós legmulatságosabb magyar ólczlap volt, november hó végétől kezdve jóval megbővitett tartalommal jelen meg. Nyoícz nagy oldal helyett tizenkét nagy oldalnyi terjedelemmel fog birni, a miből önként következik, hogy karrikaturái és ilfusztrácziói is szaporodni fognak. E megbővitós folytán a „Mátyás Diák" ezentúl az eddig adott politikai ós tréfás verseken, * adomákon, aktuális ötleteken, vidám alakokon, változatos talányokon és vig történeteken kivül hosszabb elbeszéléseket, esetleg vig regényeket is közöl, legtöbbször illusztrálva. Számonkint 15—20 jobbnál jobb karrikaturát nyújt, amelyek nagyrészét Homicskó Athanáz, a legügyesebb karrikatura rajzolók egyik legjelesebbje ónja alól kerülnek ki. E megnövekedésével a „Mátyás Diák" kétszer annyit nyújt, mint bármely magyar vagy külföldi ólclap s habár kétszer többet ad, mégis a legolcsóbb élczlap .marad, a mennyiben előfizetési ára a jövő óv elsejétől fogva csak hat forint, negyedévre pedig 1 frt 50 kr. A „Mátyás Diák" iránya olyan marad, amilyen volt, ós szerkesztője továbbra is Murai Károly lesz, a ki köré a legjelesebb humoristák csatlakoznak munkatársakül. Annak fblemlitóse mellett, hogy a „Mátyás Diák" kiadóhivatala (Budapest, Sarkantyús utcza 3. sz.) mutatványszámot bárkinek is szívesen küld, a lapot olvasóink figyelmébe ajánljuk. -> — Esküvő. Szép esküvő volt mult vasárnap Lovász-patonán; Glatz József birtokos és vendéglős leányát Zsófit vette nőül Weörös G-éza, Veörös vasmegyei előkelő földbirtokos fia, államvasuti hivatalnok. Az gsküvőn Bognár Endre ev. lelkész emelkedett hangú esketési beszédet tartott. Az esküvő után gazdag ebéd volt Glatznál. Jilg Ede tanár az uj párt, Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő az örömszülőket, Dauschek Gyula szintén a fiatal házaspárt éltette; felköszöntőt mondtak még Horváth Lajos főszolgabiró az esküvő szereplőire, Pitying urad. kasznár Fenyvessyre stb. — A korcsolya egyleti jégpályán ma, vasárnap d. u. 2 órakor zene lesz. Belépti dij: korcsolyázóknak 30 kr., nem ' korcsolyázóknak 20 kr., tagoknak 10 kr. pápa 1892. decz, ll. &z egylet elnöksége. — Befújta az utat a hó ... s daczára, hogy mi, alig láttunk havat, egyik budapesti vonat a másik után maradt ki s lapok nem jöttek. A fővárostól hermetice elvoltunk zárva. Végre pénteken és szombaton megjött az ujságáradat s a hirlapkihordók óriási csomagokkal szaladgáltak az utczákon, hogy az olvasási vágyat kielégíthessék. — Kis Uja, hogy a veszprémi megyegyűlésen megint ott nem rekedtek a pápaiak, mint ezelőtt két esztendővel. — Borgyár Badacsonyban. A Balaton tükre fölött mintegy 200 méternyi magaslaton impozáns épüle t tűnik föl, mely elegantiában messze túlszárnyalja a körülötte levő villákat. Ez az idén épült badacsonyi borgyár, mely. — mint a „Tapolcza ós Vidéke" irja — vízből, czukorból és törkölyből készíti a bort. Hogy az uj borgyár a Badacsonyvidék legvitalisabb érdekeit, népének jövőjét és jólétét, bortermelésének jó hirnevéb menynyire befolyásolandja, könnyen következtethető. — Az uj kormányt mutatja be a „Magyar Géniusz" legújabb száma gyönyörű képmellékleten, továbbá Széli Kálmán és Erzsébet főherczegnő legújabb arczképeit s több igen sikerült actualis képet. A „Magyar Géniusz" legújabb számai is meggyőznek bennünket abban, hogy a „Magyar Géniusz" ugy a tartalom gazdagságára, mint a kiállítás fényére nézve páratlanul áll irodalmunkban. Jókai Mórtól kezdve összes kiváló íróinkat munkatársai között találjuk és minden egyes számban legjobb Íróinkkal találkozik az olvasó. Különös érdekkel birnak illusztrácziói, melyeket legjobb művészeink rajzolnak, s melyeket az is kiválóan érdekessé tesz, hogy a hét eseményeit jelenítik meg. A „Magyar Géniusz" ezenkivül szép képmellékleteket is ad, melyek mübecscsel birnak. Az uj évfolyamban értesülésünk szerint uj regényt kezd Váradi Antal kiváló írónktól, melynek czime „Sancta Veritas" s mely titokzatos tárgyánál fogva is nagy sensátiót fog kelteni. Ez okból bátrak vagyunk a „Magyar Géniusz"-t a jövő évfolyamra előfizetésre ajánlani t. olvasóinknak. A „Magyar Géniusz" előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr A „Magyar Géniusz" szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest. VI., Aradi-utcza 8. sz. — Artézi kutak fúrásának előmozdítására a földmivelósi miniszter a vármegyei törvényhatóságokat körrendeletben hívja fel. A kutakat fúratni óhajtó érdekeltek figyelmeztetnek, hogy a földmivelésügyi miniszter ugy geológiai, mint műszaki közegeit az érdekelteknek rendelkezésre bocsájtja. Az erre vonatkozó kórvények a földmivelésügyi miniszternek terjesztendők fel. — Esküvő. Kreisler Manó városunk kereskedő világának ifjú derék tagja e hó 8-án tartotta esküvőjét Győrött Deutsch Janka kisasszonynyal. — Franczia társalgási estéket szándékszik életre kelteni Feketóné Gzerowsky Erna, ki hosszabb ideig Parisban tartózkodott, s a párisi egyetemtől nyert és a helybeli közjegyzőség által is hitelesített okmánya szerint „a franczia nyelvet oly jól beszéli s ejti ki, hogy képes azt tanitani akár magán családban, akár nyilvános iskolában." — Feketóné Czerowsky Erna asszony a helybeli polgári iskolában serdülő leányoknak már is tanítja a franczia nyelvet, s a felnőttek bizonyára örömmel fogadják, ha franczia beszélgetésre, s igy a maguk tökéletesítésére könnyen megszerezhető alkalom adatik. — Ab. füredi szeretetházban a vmegye által létesített s ez idő szerint üresedésben levő alapítványi helyre Kuti Lajos borzavári illetőségű teljesen árva gyermek vétetik föl. — A magy kir. államvasutak gépgyárának uj vezérügynöksóge többé nem a „Köztelekben," banem Budapest VIII. ker. József körút 41. szám alatt van. — A nyilvános betegápolási pótadónak százalékát a vármegye közönsége az 1893. évre 2°| 0-ban állapította meg. — A devecseri izr. nőegylet a kemény tél beálltával az ottani izr. szegényeket téli fával, a szegény iskolás gyermekeket pedig meleg téli ruhával látta el. A nőegylet, melynek élén Dr. Bélák Józsefné áll, rövid fönnállása óta, szerény anyagi viszonyai daczára, oly áldásos tevékenységet fejt ki, hogy valóban a legnagyobb elismerést, a szegények háláját, teljes mértékben kiérdemelte. — A haladás mostohái voltak mindeddig a vidéki nagyobb városok lakói. A gőz ós a villám a mi ilőnk áldásos fegyveré, 'de a vele járó áldásból a vidék vajmi keveset élvezett. Noha az érdeklődésen kivül ezer és ezer politikai és gazdasági érdek fűződik minden nagyobb eseményhez, ekkoráig nem történt gondoskodás, hogy az események hire teljesen megbízható formában és a lehető legrövidebb idő alatt elérkezzék az ország minden részébe. A vidék majdnem teljes egy nappal későbben értesült minden nagyobb eseményről, mint a főváros, majdnem teljes egy nappal elmaradt a világtól. Ezt az egy napot, ezt az elveszett időt szerzi vissza a vidéknek á Pesti Napló, mely deczember közepétől uj alakban, uj szervezettel jelenik meg olykép, hogy esti lapját már. a déli gyorsvonatok szétvihetik mindenfelé az országba. Egy fél nappalközelebb hozza a „Pesti Napló" a vidéket a világhoz, de ezenfelül azon lesz, hogy olyan