Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-12-11

getésról. Nem a városnak szavaz a megye segélyt, de a vármegyei szülőknek; a ha­lasztásba sem egyezik bele, mert ezzel csak Komáromnak adnánk ujabb ösztönt Pápa ellen törni. A „nem lesz belőle sem­mi sem"-féle komáromi szólásmód ügyes kortcsfoyás, hogy mi elbízzuk magunkat és ne tegyünk saját iskoláinkért semmit sem. Mint hű lakosa a megyének, kész­séggel nyújtja a segélyt mindkét kezével mindkét főiskolának. Kenessey Károly főügyész örömmel szavazza meg a segélyt, de némi aggodalmai vannak a nyugdij­alapra vonatkozólag, miket Szabó Imre zárszavában ügyesen oszlatott el. Mire nagy érdeklődés mellett a sza­vazás következett. Kemény halasztási in­dítványa elvettetett, mellette csak öten állottak fel. Szabó Imre és társainak in­dítványa óriási többséggel megszavazta­tott s az alispán által kimondott határo­zatot szűnni nem akaró éljenzéssel fo­gadták. Az állatok rosz szokásairól. • Irta: Xagy Antal állatorvos. (Vége.) Megemlíthetjük végre a teheneknél gyakran észlelt rossz szokást, t. i. hogy tejét nem adja le, vagy nem engedi a fejést eszközölni. Fortólyiyal ós szép bá­násmóddal azonban hozzá szoktathatjuk a fejeshez az ilyen teheneket. Ilyen fogás például ha kedvencz takarmányt teszünk eléje ; ilyenkor a mohó evés közben el­felejti azt, hogy fejik; szoktak eredmény ­nyel hidegvizes ruhát a kereszttájra tenni ; hogy a rúgás ellen védjük magunkat, egyik első lábát farkas-guzsba kötjük. Mivel szoptatáskor szokta rendesen a fe­jést ellenezni, azért ilyenkor azon fortély­lyal élünk, hogy szoptatás közben eltoljuk a borjut és mögéje ülve a tovább fejést a szoptatás helyett alig veszi észre; közbe­közbe nyomogassuk a tögjét a tehénnek, mint azt a borjú szokta tenni. Ha némelyik tehén fejés közben azon szokással bir, hogy farkával ide-oda csap­kod, azt az által akadályozzuk meg, hogy egy szóles szalagot kötünk a farokbojt tövére ós fejeskor a fejő egyén másik bzabad végére ráül; ezáltal le is szoktat­hatjuk a farokcsapkodásról a tehenet; a mi a lejt tej tisztán maradására fontos tényező. A juboknál előforduló rossz szoká­sok közül igen kártékony a gyapjú nya­logatás v. rágás. Ez leggyakrabban istálló­záskor ősszel lép fel a juhok között s csakhamar el is terjed, mert egyik a má­siktól eltanulja. Abban áll, hogy vagy a saját v. társának gyapjúját eleinte csak nyalogatják, később ragyák ugy annyira, hogy csakhamar csupasz juhokat fogunk ilyen nyájban látni. Okául felemlíthető a hiányos sózás, vagy a takarmánynak mészhiánya, de némelyek unalomból eredő rossz szokásnak tartják. Legalaposabb szer ennek megszün­tetésére, ha a kezdő juhokat mihelyt észrevesszük, kiselejtitjük; a só hiányt sózás által, a mész hiányt pedig a takar­mányhoz mésznek való hozzáadása által kárpótoljuk. Hogy mily kárral jár e rossz szokás elharapódzása, fölösleges kiemel­nem. Némelyik juhnak, vagy kecskének az a rossz szokása van, hogy a kerítésen átugrál. Ezt legjobban akképen akadályoz­zuk meg, hogy nyakára szóles szij segélyé­vel egy a térdig érő ós a test szélességé­nél valamivel szélesebb fatáblát akasztunk. A sertéseknél előforduló rossz szo­kások közül a legkárosabb a tulajdonosra nézve a malacz felfalás. Oka ennek az, bogy a szülés után r a szülep, vagy az u. n. pokla nem tisztíttatik el alóla, ez vé­res, nyálkás lévén, a koczának izlik s megeszi; az evést a malaczok köldög­zsinóx-ain folytatja és végre a malacz megevésén végzi. Ilyen módon 3—4 ma­laczot is megeszik mig észreveszik, de ilyenkor már minden ütés-verés daczára sem akadályozható meg az evésben. Leg­jobb mindenesetre a szorgos felügyelet. A malaczok rögtöni elzárása azért fontos, mert némelyek azt vélik, miszerint az újszülöttek szopása eleinte a koczának nagy fájdalmat okoz, s ez oka a malacz felfalásnak; tehát csak később bocsájtjuk a koczához a malaczokat, ekkor már nem fáj a tőgye annyira és nem eszi meg a malaczokat. A szülep rögtöni eltisztitása, a malaczoknak eczettel, keserű anyaggal való bekenése czélhoz vezethetnek. Leg­biztosabb módja azonban a malaczok meg­evósónek megakadályozására egy alkalmas szájkosár feltevése, a mely kosár a száj­nak kinyitását akadályozza. Ilyen például a fej alakjához mérten két-három, 3—4 cm. széles bőrszijnak kötélleli egymáshoz fűzése által összeállított kosár, mely a fülek töveinél erősíttetik a fejre; ez a szemestakarmány felszedését nem aka­dályozza, de a malaczok megevését biz­tosan megfogja akadályozni. Ha némelyik sertés a kerítésen búvik át, s ez rendes szokásává válik, akkor egy meglehetős erős és hosszú botot kö­tünk a nyakába; igy lehetetlenné van téve az átbuvás. A tyúkok rossz szokása közül a kerítésen való átrepülést említhetjük meg, a melyen többé-kevósbbé ugy segíthetünk, hogy repülő tollait kitépjük, vagy szár­nyait tőben szorosan egymáshoz kötjük­eredménnyel fog járni, ha a kerítést sűrűen szegekkel verjük ki, mert mielőtt a tyúk elrepülne, helyéről a kerítésre száll s innét száll tovább, ha tehát éles szegek állanak ki, akkor oda nem fog repülni, tehát tovább sem repül. Az udvarnak hálóval való befedése biztosan megaka­dályozza az elrepülést, de ennek kivitele sokba jön. Általánosan ismert dolog, bogy né­melyik tyúk tojásait megeszi. Oka a szervezeti mész hiány, a melyet a takar­mányozással kell pótolnunk. A tojásokat a megevés elöl megmenthetjük, ha a tojó­ládát következőleg készítjük. A tojóládá­ban egy rézsútos deszkát helyezünk el, a mely a láda közepéig ér, a másik ol­dalról egy másik deszkát helyezünk szin­tén rézsútosan a láda feneke felé ugy, hogy az előbbi rézsútos deszka vége és az utóbbi között olyan űr maradjon, a melyen át egy tojás elfér, a deszka pedig ne a középig, banem a láda másik olda­láig érjen, a mely láda oldalon egy nyílás legyen, melyen át kezünk belefér. Ha most a tyúk e ládában a tojást elkezdi, a tojás súlyánál fogva a két rézsútos deszka közti nyilason a láda oldaláig terjedő deszka mentén (a mely posztóval legyen befedve) legurul a láda fenekére, a honnan a fennt emiitett oldalnyiláson a tojás kivehető. Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Deczember 11. — 1690. A Magyaror­szágba bevándorolt 30,000 szerb és albán csa­lád I. Lipót magyar királytól szabadságleve­let nyer. ményt, rettegés, félelem, aggodalom kö­zött. Nem csoda. Hisz ennek kedvező elintézésétől függött epedő vágyainak kielégítése, bol­dogító álmainak valósulása. Csak akkor számithat szerelmének viszonosságára, akkor kezdhet csak uj életet és végre élvezheti ifjúságának virágait, örömeit. Végre ügyvédje magához' kérette. Bátortalanul, rosz sejtelmekkel eltelve lépett be ügyvédjéhez. Nem érzett magá­ban elég lelki erőt az esetleges csalódás elviselésére, rettegett azon hir meghall­gatásától, mely sorsa felett dönt. A bizony­talanság mindé: kinossága mellett még be engedi lopódzni a remény sugarát szivébe, sötét jövőjét szebb világításba helyezheti, mig a" teljes reménység, a két­ségbeesés végleteibe viszi. Türelmetlenül, elszántan leste az ügy­véd minden szavát. Az kíméletesen tud­tára adá a per szomorú kimenetelót. Férje kijelenté a törvényszék előtt, hogy semmi szin alatt sem egyezik bele a válásba, mert imádja nejét. Ennek következtében a további tárgyalást be kellett szüntetni. A kérlelhetetlen sors e súlyos csa­pása majd örjöngévé tette a boldogtalan nőt. Tépelődő lelkében borzasztó elhatá­rozás fogamzott meg. Egy üzletben pisz­tolyt vásárolt és mint az üldözött vad a temetőbe rohant. Szinte öntudatlanul járt-kelt a sirok között, lázas türelmetlenséggel várt* az időt, midőn lassanként kiürül a sírkert, elalusznak a kis mécsesek. Alig várta a sötétséget, az éj et. Majd ismét megállt kis leányának sirja mellett, hogy utoljára elpanaszolja ott az élet szenvedéseit, siralmasságát. Talán e csöpp teremtés, ki sötét egének egykori fényes csillaga, szomorú létének egyedüli felviditója volt, vigasztaló sza­vakat küld hozzá. A drága gyermek azonban hallgat mélységesen. Édes gügyögósét elnémitá a halál. Semmi válasz, semmi vigasz. Háborgó lelkét mind jobban eltölti a fájdalom, szivét vad düh szállja meg a végzet törvényei ellen ós káromló isten­telen szavak hagyják el ajkát. TJjra kezébe veszi a pisztolyt, mely­nek egyik golyója megváltja nyomorult életétől, megpihenteti sokat zaklatott lel­két és álmodhatik boldogságról, szerelmé­ről, az imádott ifjúról, mindarról a mit életében nem birt feltálalni. Hirtelen elszántsággel felrántja a pisztoly ravaszát .... miközben a távoli harangok tompa zúgását mind közelebb hozza az esti szellő, az utolsó gyászolók is haza indulnak, ós a gyilkoló fegyver csövét egyenesen szivének irányozza, hogy biztosan találjon Másnap reggel halva találták kis leánya sirja mellett a temetöőrök. Deczember 12. — 1653. Cromvell Oli­vér az angol parlamentet szótüzi és ^Anglia •protectora" czim alatt kezd kormányozni. <• Deczember 13. — 1521. Peretti Felix, utóbb V. Sixtus pápa alacsony sorsból Grotte a Maréban, mások szerint Moutalto barlangjá­ban az anconai határgrófságban születik. (Kü­lönben 1. 3 590. aug. 27-t.) Deczember 14. - 1520. V. Káról né­met császár bölcs "Frigyes szász választó-feje­delmet felszólítja, hogy Luther Mártont a wormsi országgyűlés elé küldje. Deczember 15. — 62. Nero római császár nejét Octaviát Pandataria-szigeten a fürdőben megfojtatja. Deczember 16. — 533 Justinian császár a J Tribonián jogtudós által összeállított pandec­tákat kihirdeti. Deczember 17. — 1500. Oolombus Kristóf Amerika felfedezője katholikus Ferdinánd és Izabella spanyol királyné elé lánczokba veretve hozatik. KÜLÖNFÉLÉK. — Üdvözlő íeliratok az uj kormány tagokhoz. Azon . alkalomból, hogy Ő Felsége dr. Wekerle Sándort magyar miniszterelnökké, Iíieronymi Ká­rolyt pedig belügyminist'^rré kinevezni méltóztatott, a vármegye közönsége mind­kettőhöz üdvözlő felirat, az eltávozott gróf Szapáry Gyula volt miniszterelnök­höz pedig bucsu felirat küldését hatá­rozta el. — Meghívó. A győri kereskedelmi és iparkamara 1892. évi deczember hó 14-ón d. u. 3 órakor hivatalos helyiségé­ben (Király-utcza 8. sz. II. em.) rendes közgyűlést tart. Napirend. 1. Elnöki elő­terjesztések: a)-AVahrmann Mór elhunyta felett a kamara részvétének kifejezése, b) A kereskedelemügyi m. kir. minister ur évi jelentése 1891-ről. c) A keresk.-ügyi m. kir. minister ur leirata a kamara évi jelentése tárgyában, d) TJ. a. minister ur 59137. sz. leirata a kamara 19131891. sz. felterjesztésére, e) A m. á. v. budapest­jobbparti üzletvezetősógónek 391861111. sz. megkeresése a győri forg. főnökség­nek a kamara ülésein való kópviseltetése érdemében, f) Az országos iparegyesület meghívója félszázados fennállásának ju­bileumi ünnepére, g) Jelentós a másod­titkár hiv. utazásáról illetékügyben, h) Back Hermann beltag lemondása. II. Tit­kári jelentés a kamara ügyforgalmáról. III. Az elnökség jelentése ós javaslata a Baross-szoboralapról. IV. A kereskede­lemügyi m. kir. minister ur 70.298,VI. sz. leirata az évi jelentések szerkesztésének módjáról. V. U. a. minister ur 62779IVI. sz. leirata Esztergom-Szt.-Tamás község piaczi helypénz-szabályrendeletóről. VI. U. a. minister ur 71220/VI. sz. leirata a vasárnapi munkaszünet ügyében. VH. U. a. minister ur 73311,'VI. sz. leirata a sza­badalmak, védjegyek és mustrák kölcsö­nös oltalma tárgyában Németországgal kötött egyezményről. VHI. TJ. a. m. kir. minister ur 77476/VI. sz. leirata Eszter­gommegyóben fekvő Párkány község pi­aczrendészeti szabályrendelete ügyében. IX. TJ. a. minister ur 73597/VI. sz. leirata az uj vasúti üzletszabályzat ügyében. X. A m. kir. igazságügy minister ur4624/eln. sz. leirata, a) a fizetésképtelen adós va­gyonát érintő jogcselekményeknek cső­dön kivül való megtámadásáról; b) a fize­tés beszüntetésről ós a csődön kívüli egyezségről; c) az 1881. XVH. t.-cz. (csőd­törvény; módosításáról. XI. A besztercze­bányai társkamara megkeresése a fogyasz­tási egyletek ós munkás-élelmezési raktá­rak ügyében. XII. A nagyváradi társka­mara megkeresése a munkásmozgalmak ellenében alkalmazandó eszközöki'ől. XHE. Ueisz S. M. és társai üdvardi lakos to­jáskereskereskedök kérelme vasúti szállí­tási ügyben. XIV. Berger S. zágrábi ke­reskedő megkeresése keresk. tudakozódó irodák létesítése tárgyában. XIV. Esetle­ges indítványok. ' — A vármegye közigazgatási bizottságából a folyó óv végével kilépők helyébe megválasztattak id. Purgly Sán­dor, Sült József, dr. Kenessey Pongrácz, Szalatkay István és Csapó Kálmán. '— A győri pótvásár. A keres­kedelemügyi m. kir. minister megen­gedte, hogy G-yőr szab. kir. városban a f. évi november hó 21—22-ére esett, de a kolera miatt betiltott országos vásár he­lyett f. ó. deczember hó 12. és 13. nap­jain pótvásár tartassák. — A járdák aszfaltozása befe­jeztetett. Készült összesen 1427 négyzet méter 5329 írt költséggel. Örülünk, hogy azon hírekkel szemben, melyek szerint ezen járdák 7—8000 frtba kerültek volna, a költségekre nézve ezen hiteles kielé­gítő adattal szolgálhatunk. — A vízvezeték ügyében kiküldött bizottság e napokban tartja ülését. — Gyufa monopólium. Vesz­prémmegye közigazgatási bizottságának rendes ülésében felolvasták a kereskedelmi miniszter leiratát, melyben kijelenti, hogy nem osztja a veszprémi közigazgatási bizottság azon feliratilag tolmácsolt néze­tét, hogy a gyufa minősége bafolyassal lenne a gyakori tüzeseteknél. Fenyvessy Ferencz országgyűlési kópvis -lő, bizott­sági tag a miniszteri leirattal szemben ujabb feliratot indítványoz, de más alapon. Utal Eomániára és Francziaor szagra. Ott gyufa monopólium van. Nálunk is be kellene azt hozni, mert faluhelyeken a mai potom áru gyufákkal valóságosan könnyelmű pazarlást visznek végbe. Min­den falusi gyereknél van gyufa, mely körülmény nagyon is sok tűzesetnek lett szomorú" oka. A gyufa monopóliumból bejövő jövedelmet jólenne kis tedóvodák felállítására fordítani. Indítván) ózza, hogy hivassék fel a kormány ügyelnie a gyufa monopóliumra. Fenyvessy indítványát egyhangúlag elfogadták. — Megyebizottsági tag vá­lasztás. A folyó év végével megbíza­tásukat vesztő 100 m egy ebiz olts ági tag helyeinek választás utján leeiidő betöl­tésére vonatkozólag, a vmegye közönsége ezen választást folyó évi deczember hó 28-ára tűzte ki. (A kilépő megyebizott­sági tagok névsorát és a választási el­nökök neveit lapunk jövő számában hozzuk.) — Baross-szobor. A győri keresk. és iparkamara a közvetlenül bozzá be­érkezett adományokból eddig hirlapilag nyugtázott: 284 frt 40 krt. Ujabban érke­zett 590 frt 19 kr, ugy hogy a gyűjtés eddig 874 frt 59 kr. — Az uj iskola építésére, ha a komáromi mozgalom sikertelen marad, Pósa G-ábor 10,000 darab téglát ajánlott föl, mint az iskolának volt növendéke. — Meghívó. A pápai leányegyesü­let j. hő 11-én azaz ma d. u. 3 órakor saját helyiségében előadó ülést tart, mely alkalom­mal tek. dr. Blum Bóbert ur fog felolvasni. Ez ülésre a t. tagokat, valamint az egyes, működése iránt érdeklődőket tisztelettel meg­hívja az elnökség. Pápán, 1892. decz. 11-én. — A városi tanács tegnap tar­tott ülésében az ipartestület kebelében alakult betegsególyző pénztárhoz kine­vezte igazgatósági tagokká: Meixner Ig­nácz ós Valter Sándor, póttagokká : Polcz Pál ós Nagy Károly iparosokat. Ellenőrré : Dienstmann Ferenczet. Az iparossegédek közül az igazgatóságba kinevezte : Trau­ner Lipót lakatos, Hoffmann István czi­pész, Szóllás János asztalos, Farkas Kál­mán órás, Pittmann Mihály kéményseprő, Szóllás Pál szabó és Blum Izidor kékföstő segédeket. Póttagoknak : Horváth Gyula szabó ós Scherman Lajos czizmadia segé­deket. A.Z igazgatóság még e hét folyamán megkezdi működését. — A katona beszállásolási pótadónak kivetése, illetve beszedését az 1893. évre a vármegye közönsége 60U0 írtban állapította meg. — Kellemes meglepetést szerez nagy olvasóközönségnek e a vidám, jóizü dol­gokat kedvelőknek a „Mátyás Diák" czimü ólozlap, amely immár a hatodik évfolyamba lép. A „Mátyás Diák," amely eddig is a leg­nagyobb, logelterjedtebo ós legmulatságosabb magyar ólczlap volt, november hó végétől kezdve jóval megbővitett tartalommal jelen meg. Nyoícz nagy oldal helyett tizenkét nagy oldalnyi terjedelemmel fog birni, a miből ön­ként következik, hogy karrikaturái és ilfuszt­rácziói is szaporodni fognak. E megbővitós folytán a „Mátyás Diák" ezentúl az eddig adott politikai ós tréfás verseken, * adomákon, aktuális ötleteken, vidám alakokon, változatos talányokon és vig történeteken kivül hosszabb elbeszéléseket, esetleg vig regényeket is kö­zöl, legtöbbször illusztrálva. Számonkint 15—20 jobbnál jobb karrikaturát nyújt, amelyek nagy­részét Homicskó Athanáz, a legügyesebb kar­rikatura rajzolók egyik legjelesebbje ónja alól kerülnek ki. E megnövekedésével a „Mátyás Diák" kétszer annyit nyújt, mint bármely ma­gyar vagy külföldi ólclap s habár kétszer töb­bet ad, mégis a legolcsóbb élczlap .marad, a mennyiben előfizetési ára a jövő óv elsejétől fogva csak hat forint, negyedévre pedig 1 frt 50 kr. A „Mátyás Diák" iránya olyan marad, amilyen volt, ós szerkesztője továbbra is Murai Károly lesz, a ki köré a legjelesebb humoris­ták csatlakoznak munkatársakül. Annak fblem­litóse mellett, hogy a „Mátyás Diák" kiadó­hivatala (Budapest, Sarkantyús utcza 3. sz.) mutatványszámot bárkinek is szívesen küld, a lapot olvasóink figyelmébe ajánljuk. -> — Esküvő. Szép esküvő volt mult vasárnap Lovász-patonán; Glatz József bir­tokos és vendéglős leányát Zsófit vette nőül Weörös G-éza, Veörös vasmegyei elő­kelő földbirtokos fia, államvasuti hivatal­nok. Az gsküvőn Bognár Endre ev. lel­kész emelkedett hangú esketési beszédet tartott. Az esküvő után gazdag ebéd volt Glatznál. Jilg Ede tanár az uj párt, Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő az örömszülőket, Dauschek Gyula szintén a fiatal házaspárt éltette; felköszöntőt mond­tak még Horváth Lajos főszolgabiró az esküvő szereplőire, Pitying urad. kasznár Fenyvessyre stb. — A korcsolya egyleti jégpá­lyán ma, vasárnap d. u. 2 órakor zene lesz. Belépti dij: korcsolyázóknak 30 kr., nem ' korcsolyázóknak 20 kr., tagoknak 10 kr. pápa 1892. decz, ll. &z egylet elnöksége. — Befújta az utat a hó ... s daczára, hogy mi, alig láttunk havat, egyik budapesti vonat a másik után maradt ki s lapok nem jöttek. A fővárostól hermetice el­voltunk zárva. Végre pénteken és szombaton megjött az ujságáradat s a hirlapkihordók óriási csomagokkal szaladgáltak az utczákon, hogy az olvasási vágyat kielégíthessék. — Kis Uja, hogy a veszprémi megyegyűlésen megint ott nem rekedtek a pápaiak, mint ezelőtt két esztendővel. — Borgyár Badacsonyban. A Balaton tükre fölött mintegy 200 méter­nyi magaslaton impozáns épüle t tűnik föl, mely elegantiában messze túlszár­nyalja a körülötte levő villákat. Ez az idén épült badacsonyi borgyár, mely. — mint a „Tapolcza ós Vidéke" irja — víz­ből, czukorból és törkölyből készíti a bort. Hogy az uj borgyár a Badacsonyvidék legvitalisabb érdekeit, népének jövőjét és jólétét, bortermelésének jó hirnevéb meny­nyire befolyásolandja, könnyen következ­tethető. — Az uj kormányt mutatja be a „Magyar Géniusz" legújabb száma gyönyörű képmellékleten, továbbá Széli Kálmán és Er­zsébet főherczegnő legújabb arczképeit s több igen sikerült actualis képet. A „Magyar Gé­niusz" legújabb számai is meggyőznek ben­nünket abban, hogy a „Magyar Géniusz" ugy a tartalom gazdagságára, mint a kiállítás fé­nyére nézve páratlanul áll irodalmunkban. Jó­kai Mórtól kezdve összes kiváló íróinkat mun­katársai között találjuk és minden egyes szám­ban legjobb Íróinkkal találkozik az olvasó. Kü­lönös érdekkel birnak illusztrácziói, melyeket legjobb művészeink rajzolnak, s melyeket az is kiválóan érdekessé tesz, hogy a hét esemé­nyeit jelenítik meg. A „Magyar Géniusz" ezen­kivül szép képmellékleteket is ad, melyek mü­becscsel birnak. Az uj évfolyamban értesülé­sünk szerint uj regényt kezd Váradi Antal ki­váló írónktól, melynek czime „Sancta Veritas" s mely titokzatos tárgyánál fogva is nagy sen­sátiót fog kelteni. Ez okból bátrak vagyunk a „Magyar Géniusz"-t a jövő évfolyamra előfi­zetésre ajánlani t. olvasóinknak. A „Magyar Géniusz" előfizetési ára egész évre 10 frt, fél­évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr A „Ma­gyar Géniusz" szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest. VI., Aradi-utcza 8. sz. — Artézi kutak fúrásának elő­mozdítására a földmivelósi miniszter a vármegyei törvényhatóságokat körrende­letben hívja fel. A kutakat fúratni óhajtó érdekeltek figyelmeztetnek, hogy a föld­mivelésügyi miniszter ugy geológiai, mint műszaki közegeit az érdekelteknek ren­delkezésre bocsájtja. Az erre vonatkozó kórvények a földmivelésügyi miniszternek terjesztendők fel. — Esküvő. Kreisler Manó városunk kereskedő világának ifjú derék tagja e hó 8-án tartotta esküvőjét Győrött Deutsch Janka kisasszonynyal. — Franczia társalgási estéket szándékszik életre kelteni Feketóné Gze­rowsky Erna, ki hosszabb ideig Parisban tartózkodott, s a párisi egyetemtől nyert és a helybeli közjegyzőség által is hitelesí­tett okmánya szerint „a franczia nyelvet oly jól beszéli s ejti ki, hogy képes azt tani­tani akár magán családban, akár nyilvános iskolában." — Feketóné Czerowsky Erna asszony a helybeli polgári iskolában ser­dülő leányoknak már is tanítja a franczia nyelvet, s a felnőttek bizonyára örömmel fogadják, ha franczia beszélgetésre, s igy a maguk tökéletesítésére könnyen meg­szerezhető alkalom adatik. — Ab. füredi szeretetházban a vmegye által létesített s ez idő szerint ürese­désben levő alapítványi helyre Kuti Lajos bor­zavári illetőségű teljesen árva gyermek véte­tik föl. — A magy kir. államvasutak gépgyárának uj vezérügynöksóge többé nem a „Köztelekben," banem Budapest VIII. ker. József körút 41. szám alatt van. — A nyilvános betegápo­lási pótadónak százalékát a vármegye közönsége az 1893. évre 2°| 0-ban álla­pította meg. — A devecseri izr. nőegylet a kemény tél beálltával az ottani izr. sze­gényeket téli fával, a szegény iskolás gyer­mekeket pedig meleg téli ruhával látta el. A nőegylet, melynek élén Dr. Bélák Jó­zsefné áll, rövid fönnállása óta, szerény anyagi viszonyai daczára, oly áldásos te­vékenységet fejt ki, hogy valóban a legna­gyobb elismerést, a szegények háláját, tel­jes mértékben kiérdemelte. — A haladás mostohái voltak mindeddig a vidéki nagyobb városok lakói. A gőz ós a villám a mi ilőnk áldásos fegyveré, 'de a vele járó áldásból a vidék vajmi keve­set élvezett. Noha az érdeklődésen kivül ezer és ezer politikai és gazdasági érdek fűződik minden nagyobb eseményhez, ekkoráig nem történt gondoskodás, hogy az események hire teljesen megbízható formában és a lehető leg­rövidebb idő alatt elérkezzék az ország min­den részébe. A vidék majdnem teljes egy nap­pal későbben értesült minden nagyobb ese­ményről, mint a főváros, majdnem teljes egy nappal elmaradt a világtól. Ezt az egy napot, ezt az elveszett időt szerzi vissza a vidéknek á Pesti Napló, mely deczember közepétől uj alakban, uj szervezettel jelenik meg olykép, hogy esti lapját már. a déli gyorsvonatok szét­vihetik mindenfelé az országba. Egy fél nap­palközelebb hozza a „Pesti Napló" a vidéket a világhoz, de ezenfelül azon lesz, hogy olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom