Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-11-27
piaczára vonatkozó sorait: „Pápán a gabonakereskedésnek szintén van némi tere. Búzát leginkább a környékben levő malmok vásárolnak. Gabonában a kereskedés iránya Grácz és Győr. E vidék kereskedelmi érdekeinek lényeges hasznára leend a kiépítés alatt álló pápa-csornai vasút, mely a Bábaköz egy részének gabonáját, — azt, amely a forgalomban nyugoti irányt veend, — ide terelné, különösen, ha a Győr-Gráczivonal-tarifa tótelei Pápa előnyére megváltoznának. Kétségtélen azonban, hogy a pápai piacz emelkedése a győrinek rovására történnék." A kerület borkereskedésének tárgyalásánál örömmel olvastuk a kamara elismerését, melylyel Veszprém vármegyének a szőlők veszedelmes ellenségei ellen kifejtett erélyes tevékenységének adózik. — Szintén jóleső megnyugvással vesszük tudomásul a kamarának azon tényét is, kogy a veszprómmegyei gazdasági egyesületnek a nagym. földmivelésügyi magy. kir. minisztériumhoz, a marhák élelmi anyagával űzött visszaélések tárgyában felterjesztett kórelmét a maga részéről is a miniszter figyelmébe ajánlotta. „Kereskedés állati terményekkel" cz. fejezetében a gyapjú és toll üzletnél említi fel a jelentés városunkat, az elsőnél mint hanyatló, a másodiknál mint virágzó terraint. Az „erdészet és lakereskedés" rovatában már elismeri a jelentós, hogy a vezérszerep itt határozottan Veszprémmegyéé, melynek hatalmas erdőségei a legteljesebb rendszeresség jellegét viselik magukon. Felpanaszolja azonban a jelentés az amerikai kivándorlásokat, melyeknek káros hatása abban nyilvánul, hogy e vidékeken a faszállitással foglalkozók száma mindinkább' fogy, minek folytán a fuvarbórek igen emelkednek. Ezeken a hiányokon — szerinte — segíteni csak ugy lehet némileg, ha a kivándorlás elhárítására mindent elkövetünk s ha oda hatunk, hogy a Bakony északnyugati alján végig, alkalmas állomásokkal és megállóhelyekkel vasat épüljön. A kamara ezen tanácsát mi a magunk részéről is szívesen ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Az „ipar"-ról szól a jelentés III-ik része s itt a kamara maga is beismeri, hogy a számtalan módon varialt panaszokat neki is fel kellene sorolni, ha orvoslás végett a minister elé akarná vinni. S itt különös gonddal van tárgyalva a „kereskedelmi ós iparoktatás" kérdése, mely helyen jogosan panaszolja fel a kamara, hogy az egész kerületben sincs kereskedelmi akadémia, ipari középiskola, vagy tanmühelylyel kapcsolatos szakiskola. S itt városunkat is felemlíti a jelentés, harmadsorban azon városok között, melyeknek igénye ezt joggal megkövetelhetné, természetesen első sorban a Győrött felállítandó kereskedelmi-akadémia érdekében agitálván, ily intézet támogatására a kamara minden rendelkezésére álló anyagi erejét felajánlván. Pápa város számára a kamara agyagipari munkások kiképzését czélzó iskola felállítását javasolja, a következő szavakkal okolván meg azt : „Veszprém vármegye dus és kitűnő agyagterületekkel bír, melyeken olyan minőségű agyag, amilyent pl. a Duna mentén, Pozsony, Győr, Esztergom városokban és környékükön megtelepült agyagiparosok csakis vizén szállítva, Ausztriából nyertetnek, a legbőségesebben található, az agyagipar — e hires hazájában — Veszhegyen tul van Makk-falva", monda a maros-vásárhelyi gymn. igazgató, — ha ismét eljön, arra vegye útját, — ós én olyan sóvár szemmel néztem a messzeségbe, azon vágygyal, — bár szárnyakkal bírhatnék, hogy oda repülhetnék, hol elődeim egykor honoltak! Az alkonyodó napsugarak fényében ragyogtak mintegy bearanyozva a bérezek csúcsai, melyek oly bűvös vonzerővel bírnak. A pihenő és frissítő után, vissza másfelé vettük utunkat. Nagy bükk-erdőkön keresztül, hol különös szürkés-zöldes szin uralkodik, fák, talaj mind olyan szomorú hangulatot keltők. Itt-ott egy óriás odvas bükk lombos koronával, szinte csodáljuk, kogy igy is tengődik. Máshol egész fenyőerdő részletek, a kihalás szomorú színével, miután az „apácza" rovar pusztítja őket, némelyik kosszu isiandi mohhal ellepve, mintha őszült haj fürtökkel lenne diszitve. — Meg-megállunk, különböző látvány köti le figyelmünket, végtelen sok szamócza, gomba, mig végre alattunk Borszék, — kova virág-himes hegyoldalon át érünk le. Rendeztek az idén nagyobb erdei kirándulást, kol a természet kellemeit élvezve, a prózai kívánalmaknak is bőségesen jutott. Óriási parázs halomnál forgatták a pecsenyét, bélszín ós sertés szeletek vannak kosszu nyársakra fűzve, melyeket szalonnával csepegtetve, pirítanak. Milyen ízletes falat ez, a kis fatányérokról szeletelve, — meg a kürtös-kalács- tömlő-sajt stb. jó somlyói ós borvíz. Az ember a szabadban egész más igényekkel bir, finom porczellán ós üvegben servirozott étkek, italok talán nem is esnének olyan jól, hol a, természet teríti *öld-aszt*lát 3 az erdő l.smbj^' képeik a s&lont. prém vármegyében szükséges ez ipar számára szakavatott munkásokat képezni, kiknek képzettsége az általuk készített czikkek mintája nyomán szótsugárzik és megnemesiti ez ágban magát a kisipart és házi-ipart is. — A helyzet minden természetes előnye Pápa városát jelöli ki erre. Ez eleven iparüzö városnak ma is jelentékenj r agyagipari műhelyei vannak. Különösen híresek pipagyárai. Agyagtelepe közvetlen a város szomszédságában fekszik, kitűnő és gazdag. A város maga geographiai fekvése és közlekedési vonalai folytán a nyugoti forgalom fejlődésre képes csomópontja. Szombatheyen át Grácz, Győrön át Budapest és Bécs felé nyitott könnyű úttal bir, az engedélyezés alatt álló pápa-csornai vasút, a sopron-pozwnyi utat is megnyitja számára. — Az agyagipar — e városban akár kézműves, — akár gyáripari alakban művelhető ; természetes vízi erővel rendelkezik a város (Tapolcza), mely télen ugy, mint nyáron egy hőmérsékü és folytonos munkájú." — Szép szavak, most már csak a tett hiányzik, hogy hasznuk is legyen. rovat alatt megemlítjük még, hogy a jelentés szerint a pápai alsó fokú keresk. isk. 3 osztályába beiratkozott az elmúlt évben 57 tanuló, mely iskola fenntartási költségei 980 frtra rúgnak. A tandíj jakon felül fennmaradó hiányt Pápa városa fedezi. Viszont a pápai iparostanoncz iskolának.— mely segélyben az állam ós megye részéről részesül, 1 előkészítő ós 3 rendes osztályában volt 318 tanulója és fenntartási költségei 1515 frt és 34 krt. tettek ki. Meg is dicséri a jelentés iskoláinkat, hogy — úgymond — a veszprémi és pápai iparostanoncz-iskolák igen rendezett viszonyok közt élnek, ami a fenntartó és felügyelő közegek dicséretével egyértelmű. Megjegyzi azonban, hogy a pápai iskolában sok a mulasztás. Ha az igaz, óhajtanok annak mielőbbi gyökeres orvoslását! Ü.Z „iparjegyek ós czégjegyzósek"nól reánk nézve mindössze csak annyi érdekes, hogy az elmúlt évben Pápa városára 60 iparigazolvány engedélyezése és 37 beszüntetés esik. Érdekesebb az „ipartestületek és társulatok"-ról szóló fejezet, melynek élén „alapos ós gyors munkásságáért" a kamara jelentése a pápai ipartestületet is kiemeli. Ipartestületünk munkásságáról tanúskodik különben az is, hogy az elmúlt évben tartott Pápán 2 köz ós 14 elöljárósági ülést, állított fel testületi szakkönyvtárt, elintézett 307 iktatott ügyet, a békéltető bizottság 55 panaszt, nyilvántartott 850 segédet, 400 tanonezot, szegődtetett 134-et, szabadított 108-at. Alakult különben a pápai ipartesület 1886-ban, vagyona 4052 frt, tagjainak száma 545. Kereskedelmi testületeink közül a kerület 4 testülete közül 2. helyen áll a „pápai Lloyd," mely 1891-ben alakult s tagjainak, száma 95. Örvendetes tudomásul vesszük, hogy kamara a „gyárak és nagyiparvállalatok" fejlődésére alkalmas terek közé Pápát is felveszi. Egyelőre megemlíti városunkban Kohn József czementgyárát s megjelöli városunkat mint a „pipagyártás hires helyét, melynek két pipagyára (Schlesinger Vilmos és Ferencz, Boskovitz Sámuel,) a balkán államok és Olaszország piaczain is dolgozik." Kevésbé virágzott az elmúlt években az épitö-ipar, mert Pápán 1890-ben mindössze 1 emeletes ós 1 földszintes, 1891Azon^an az ékes toasztok itt sem hiányoznak ós elmés szavakkal éltetik az erdély-magyar egységet, testvérisülést! Mondják, hogy rég nem volt olyan szép nagy közönség Borszéken, mint az idén, — curiai-, tábla-birák, tanárok, képviselők, ügyvédek, polgármester, stb. — de a románok, kik máskor számosan keresték fel a fürdőt, meglehetősen elmaradtak, — de Buckle, az angol tábornok nem hiányzott, athleta alakjával, irigylendő étvágyával. Egyik nap egy mellék asztalnál szép ősz öreg urat láttam, folyton gondolkoztam ki lehet ő? honnan ismerem ez arezot ? napok múlva megtudtam, hogy Xántus János. Eszembe jutott a múltból, midőn egy alkalommal még gyermek leány koromban, — jó anyámmal a budapesti állatkertben voltunk, hol a kis zöld papagályok (inseperable) előtt felfohászkodtam, — „jaj de boldog lennék, ha ezeket bírhatnám!" Igazán monda mögöttem egy férfi, ki nem volt más, mint Xántus, Síz akkori állatkerti igazgató s bemutatva magát, folytatá: — „hát csak készítse a kalitkát, 2—3 hót múlva küldök egy párt, de jól gondozza őket." Nálamnál boldogabb nem volt, — minden csengetésre össze rezzentem, — most hozzák a madárkákat, — azonban hiában volt minden várakozás, üresen maradt a kis lobogós kalitka! A nyári hónapokban újra mentünk az állatkertbe ós találkoztunk Xantussal, milyen szemrehányó pillantással tekintettem reá, — megismert, — elmondá anyámnak, hogy a zord tavasz miatt mennyit szenvedtek a szegény állatok, a kis papagályok költése sem sikerült, — nekik is alig jutott, — ezért nem kap« t&m meg én sem az ígért madárkákat, ben pedig 2 emeletes és 4 földszintes ház épült. Mindenesetre örvendetes emelkedés, annál is inkább, mert a kerület többi városai is csak gyarló haladást mutatnak e téren. Érdekes számadatokat tár elénk a „Bank és hitelügy" fejezete a „Pápai" és a „Pápa város ós vidéki" takrókpénztárra vonatkozólag. E szerint a „pápai takarékpénztár" részvényeseinek száma 300, névérték részvényenkint 100 frt. befizetett tőke 30,000 frt, tartalékalapja 83,090 frt. Az 1891 évi tiszta nyereség kitett 30.908 frtot s fizetett részvényenkint 50 frt osztalékot. Takarékbetéteinek száma kitesz 2290584 frtot. A „Pápa városi ós vidéki takarékpénztár" részvényeseinek száma 500, névérték részvényenkint szintén 100 frt. befizetett részvénytőkéje 25,000 frt tartalékalapja 10620 frt, Az 1891. évi tiszta nyereség kitesz 60S9 frtot takarókbetéteinek száma 318284 forint. Az 1891. évi „teheráru forgalomról" szóló statistikai kimutatásból örömmel látjuk, hogy a pápai állomás 51,563 métérmázsával foryalmazott többet, mint az előző évben, mig a „közutak" fejezeténél sajnálattal vesszük tudomásul, hogy mig a kamara minden megyéjében fordultak elő többé-kevésbé jelentékeny közúti építkezések, addig egész Veszprémvármegyében nem történt a lefolyt évben egyetlen közüti építkezés sem. Ha még hozzátesszük, hogy a kamara területén a legjobban látogatott vásárok Győrött és Pápán tartatnak — közöltük mindazon adatokat, melyek megyénkre de különösen városunkra nézve fontoss'ággal bírnak. Nincs tehát egyéb teendőnk, minthogy a magunk "részéről is elismeréssel adózzunk a jelentés szerkesztőjének, s hogy elismerjük „miszerint e jelentós bőséges adatainak szemecskéji csakugyan megannyi mécsként világítják meg a kerület iparának és kereskedelmének még félreeső tényezőit is." Szívesen elismerjük ezt, nem fojthatjuk el azonban azt a megjegyzésünket, hogy a kamara székhelyét minden téren előtérbe hozza a többi városok fölött. S ha a kamara ez évi jelentésében „a kezdet természetes nehézségeivel küzdő intézmény összes jóakaratát igyekezett érvényesíteni'', mi a jövendő évek megígért tökéletesebb munkáiban szívesen látnók a kamara többi városának s igy városunknak jogos érdekeiért való olyan sikraszállását, mint a milyet ez évi jelentésben a kamara szókhelyének érdekében tapasztaltunk! Az állatok rosz szokásairól. (Folytatás.) A csikóval való rosz bánásmódból eredő veszedelmes hátrányok egyike a harapósság ; lehet azonban e rosz természet, vagy szokás eltanult is, t. i. mikor anyjától vagy társától tanulja. Megelőzhetjükerosz szokás keletkezését csikóinkkal való szelid bánásmód által, a megrögzött rosz szokásnak pedig állandó szájkosár alkalmazása által lehet nómikép elejét venni. Rosz és csúf szokásként említhetjük a nyelvlógatás azon alakját, a mely nem a nyelv bénulása miatt keletkezik, hanem rosz szokás a mely a játszadozás utján válik azzá. Keletkező okul említhető a rosz alkalmatlan zabla, vagy a gyeplővel való járatlan vezetés. Segihetünk rajta az erre a czélra Nem is sejté, akkor mennyi izgalmat idézett elő Ígéretével egy fiatal leány szivében, ki azt annyi év után sem tudá feledni! Borszéken szebbnél szebb uj villák épülnek, kedves tornyokkal erkélyekkel, csinos stylükkel kaczórkodni látszanak egymással. Az Excelsior, — Nefelejts — Tilcser villa, melynek tulajdonosa a figyelmes fürdő biztos, — Teleszkyók kényelmes villája — kik fáradhatlanok a vendégek szives fogadásában s kalauzolásában, — a kis Tulipán, kedves lakóival, — Csiky uj laka, — a szárhegyi barátok szép tornáczos nagy háza, ott a kis „Bükk havas" alján, e valóban fenkölt felirattal „Charitas", melynek lakói úgyszólván egy családot képeznek, — Móhlik, Remény,— nagy hotelek, — s ki tudná mind végig sorolni. Mennyi vendég térne még el itt? de hát ha még oly szép és jótékony is Borszók, — azért sok hiánya van! Gsak az apróbbakat említem, midőn a posta rendetlenségére utalok, — vagy pedig azon kényelmetlenségre, hogy a „Verőfényesre" „Holló" felé, e kedves kirándulási helyekre, csak a marha állományon keresztül lehet jutni, hol a bivalyok nem valami szelid tekintettel fogadják az érkezőt. Alig kapunk fényképeket, feliratos levél papírokat, tárgyakat, — ha a fran-. czia, ki 7-ik éve jő Parisból, nem hozná a csinos poharakat „Souvenir Berszék" felirattal, ugy alig kapnánk talán magyar tárgyakat, — (melyeket \igy haliam Csehországból hoznak;) A székely népnek néhány eredeti mondását is megjegyzem, petróleumot „gáznak" mondja, — padlást „hiúnak," — az erdei egrest (mely igen édes, tüskés s vadonban bőségesen terem) „szőrös fügének" — nein, mondja ajándék, ! alkalmas zabla beszerzése által; ilyen a gummiból álló nyelvszáru zabla a kettős zabla; ez utóbbinál a nyelv a két zabla közé jutván, kiöltögetése nehezen sikerül. Ha ezek czélra nem vezetnek, akkor legjobb ugy a rosz szokás miatti nyelvöltögetósnél, mint pedig a nyelv bénulása miatti lógatásnál a nyelvet egy czm. széles gummi szalag segélyével a zabla sarkához erősíteni m. p. azon oldalra, a merre a nyelvét ölti; ha felváltva teszi, akkor két oldalt erősítjük a zabla sarkaihoz a nyelvet. A gummi szalagot nem szabad tulszorosan meghúzni, mert a vér folyását ez által megakadályozzuk. Pártatipráshoz is hozzászokhatik a ló az istállóban való hosszas álldogálás folytán. Ilyenkor ugyanis unalmából egyik első lábát a másik elé helyezi ugy, hogy az egyik láb patkósarkával a másik láb pártájára támaszkodik; igy oly bajt idézhet elő magának, mihez szükelejü, hegytipróállásu, vagy botló ló véletlen jut. Előfordult a pártatiprás ezen alakja butacsirás lovaknál is, a melyek akaratlanul felejtik igy lábaikat. Hátránya könynyen belátható és ezért igyekeznünk kell lehetőleg e rosz szokás káros következményeit kikerülni. Egyik módja az, hogy saroknólküli vagy sarkot levehető patkót veretünk lábára; ezen kivül a pártára erős bőrből készült koszorút alkalmazunk, ez utóbbi a párta megsórülhetését legbiztosabban megakadályozza. Elejét legfölebb ugy vehetjük, ha a lábaknak egymás elé való helyezését akadályozzuk meg oly békó alkalmazása által, a melynél nem kötél, vagy láncz, hanem bot van a két láb között. Gyeplő elfogok Sokszor egy megrögzött rosz szokásnak lehetünk szemtanúi, hajtás, kocsizás közben s ez a gyeplő elfogás. Bármennyire vigyázunk is a legnagyobb ügyességgel kapja el némelyik ló hajtás közben a gyeplöt; ez sokszor kellemetlenséggel is jár, amenynyiben a vezetés megzavarása által hirteleni irányváltozás áll be. Oka lehet fiatal csikónál vagy sarlós kanczánál a csiklandósság. Ezért szoktassuk rá csikóinkat a betanítás előtt az istállóban farokszij alkalmazása általa farok izgatásához ; legjobb azonban ha már rosz szokássá vállt, a farkot a belső hámistránghoz kötni vagy pedig a farka alá helyezett farokszij közepe oly vastag legyen, hogy farka felszoruljon ós igy a farknak nem lesz ereje a gyeplő elfogásához. Ezekkel befejeztem a lovaknál előforduló rosz szokások nagyobb részének leírását. Mindezeknél ujjolag hangsúlyozom, hogy jó bánásmóddal s türelemmel sokkal könyebben czólt érnek tenyésztőink ós állattartóink, mint ütéssel, kínzással. Következőkben a szarvasmarhák, juhok, sertések, kutyák ós házi szárnyasaink rosz szokásairól fogok röviden megemlékezni. (Folytatása következik.) Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. November 27. - - Kr. sz. e. 8. Quintus Horatius Flaccus, nagyhírű római költő, halála. November 28. — 1518. Luther Márton az egyetemes egyházi gyűlésre fellebbez. November 29. — 1703. Semptc várát csak „jándók", — többször használja „kell legyen" — „bemenni" stb. Napjaink leteltek a bucsu estét barátaink olyan kedvessé tették, hogy feledni nem fogjuk. Mit sem sejtve mentünk fel Máté vendéglőjébe, mely a legmagasabb ponton a fenyő erdőben áll, — s rendes helyünk helyett, hosszú asztalt pillantunk meg szép csokrokkal diszitve — ós a rendelők is mind ott voltak, — ők, kikkel annyi kedves órát tölténk, magyarországi, — erdélyi — régi s ujabb barátaink. — Szavakat alig találtunk, a meglepetés elnémított, — midőn pedig e kedves bucsu sorokat olvasták fel: BUCSU EST. (Borszék 1892. aug. 1.) Közéig már az .alkony, susognak a lombok, Méla busán szólnak a pásztor kolompok; Megcsendül a templom kicsinyke harangja, >Ave Máriá*-ra szelíden hiv hangja. Bükk-havas alján, »szeretetház< falát Láthatja a vándor! Tornáczán kis család, Némán szemléli a sudaras fenyőket, Mig azok susogva üdvözlik őket. Jó éjt kicsiny család! békén pihenj, S habár elhagytok is, csak vissza jöjjetek! Az égnek áldása száljon ti reátok ! S Isten hozzádot mond lombos koronájok! ' (A. I.) Köszönet helyett, könynyek csillogtak szemeinkben. Ez alatt künn vihar tombolt, az eső mintha sohasem akarna elállani, ugy öntött, fák recsegtek, — s mire ^issza térésre kellett gondolni, újra ott ragyogtak a csillagok az égen, s egy egy eltévedt sz. János bogár az erdőben. Hogy pedig teljes legyen a meglepetés, — alig vonultunk vissza, szép dal hangzott ablakaink előtt (fő-énekese a kolozsvári színház kedveltje). — A bucsu dal szívhez szóllott, mindannyian megvoltunk illetődve. Károlyi Sándor, tL Rákóczy Ferencz vezére, csak nagy véráldozat árán birja elfoglalni. November 30. — 1468. Doria András, korának leghíresebb tengeri hőse, genuai dogé, születik Carracosában. Deczember 1. — 1848. A magyar nemzeti kormány Bém Józsefet az erdélyi hadsereg fővezérévé nevezi ki. Deczember 2. — 1554. Cortez Ferdinánd, Mexikó meghódítója meghal Spanyolországban, királyának háladatlansága fölötti bujában, épen ugy, mint Colombus Kristóf Amerika felfedezője. Deczember 3. — 1644. Wittenberg és Jüterbock közt Forstenson svéd vezér Gallus császári vezér lovasságát megsemmisíti. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Veszprém vármegye törvényhatósága által 1892-ik évre Pápa város adózó közönsége terhére az 1891-ik évi állami egyenes adók alapján kirótt székház építési, nyugdij-alap, betegápolási és katonabeszállásolási pótadókra nézve elkészült egyénenkénti kivetési lajstrom folyó november hónap 27-ik napjától kedve deczember 5-ig — nyolez napon át — a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve leend; miről az adózó közönség oly figyelmeztetéssel értesíttetik, miszerint a kérdéses kivetési munkálat ellen egyes adózók által a megyei közigazgatási bizottsághoz netán intézendő felszólamlások a polgármesteri hivatalnál f. ó. deczember 5-ig beadhatók. Pápa 1892. november 26. Osváld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉI — Mindazokat, kik lapunk irányában hátralékkal vannak, kérjük tartozásaik szives kiegyenlítésére. Tisztelettel a „Pápai Lapok'* kiadóhivatala. — Yárosi közgyűlés. A városunkban felállítandó dohánygyár részére telek vétel tárgyában érdemleges határozat hozhatás czéljából egybehívandó rendkívüli 30 napos közgyűlés haI táridejének kitűzése végett ma d. e. 11 órakor a városház nagytermében rendkívüli közgyűlés tartatik. Kettős családi ünnepély. Vég1 hely Dezső kir. tanácsos, vármegyénk alispánja és neje szül. Molnár Julia november hó 21-én ülték meg házasságuk 25 éves jubileumát s ugyancsak e napon jegyezte el magának Véghelyék szép és müveit ifjú leányát, Sárikát dr. Cseresnyés József fővárosi gyakorló orvos. A mondott nap reggelén már a korai órákban számosan jelentkeztek az alispánnál és kedves nejénél a jót kívánók és üdvözlők közül. A déli órákban pedig a Veszprémbe érkező vonat közelről ós távolról hozta Véghely ékhez a rokonokat ós jó barátokat, azonkívül pedig a nap folyamán számos üdvözlő távirat is érkeA harmatos reggeli órákban már ott csilingeltek újra a kocsik, — az utolsó reggelit, a házfőnök ur szives asztalánál kaptuk, — ott voltak ismét mindannyian, a kedves tordaiak, maros-vásárhelyiek, Kolozsvárról, Budapestről, — a házbeliek Tölgyesből, — mind mind még egy utolsó kézszoritásra, — nehéz volt a válás, — soká integettünk vissza, mig nem eltűntek szemeink elöl! — Még egy alkalommal sem voltak oly szépek a hegy ormok, mint e pompás reggelen, — Isten veletek, inténk vissza, váljon viszont látunk-e még? — sutunk elég kellemesen folyt, leszámítva kocsisunk álmosságát, ki ostorát elveszte, s midőn vissza szaladt azt keresni, ez alatt a lovak tova iramodtak az előttünk messze levő másik kocsi után. Ha uti-társunk vakmerő ugrással el nem kapja a gyeplöt, — úgy komolyabb bajunk eshetik, miután jobbra sziklafal, vagy balra a Marosnak vágtattak volna. Szász-Rógenben nem akartunk a városi szállodákba térni, miután hajnali 3 órakor indult a vonat, csak a „vasúti" vendéglőben szállottunk, hol elég drágán és szerényen voltunk elhelyezve. Kocsárdon elég jó reggelit kaptunk, s az előre rendelt kocsikon indultunk Maros-Ujvárra. Végig nagy dinnye telepek, szép kukoricza földek, rózsaszín bab magasra futtatva, aratók vidám dala, — szép kastély, messziről váratlanul előtűnő füstölgő kémények, házcsoport, — s Maros-Újváron vagyunk. A vendéglőbe térve elhagytuk kocsinkat, s a bánya igazgatósághoz mentünk. (Vége következik.)
