Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-10-09

vidéki életviszonyok oly tekintetbe vételt igényelnek, hogy nem mondhatjuk azt U, miszeriufc egy vármegyei, vagy járási székhelynek sem szabad máshol, mint valamely városban lenni, hanem csak annyit, hogy egy város sem maradhat az országban, mely ne képezzen vármegyei vagy járási székhelyet Tehát igenis az megtörténhetik, hogy nemcsak város, hanem egy község is lehet Magyarországon vármegyei vagy járási székhely, de annak nem szabad megesnie, hogy valamely város ne állapittassók meg vármegyei vagy járási székhelynek. Vidéki életviszonyaink olyanok, hogy az is lehetséges, miszerint néhol egy község lesz a vármegye székhelye, mig a városok csak járási székhelyek maradnak. A harmadik szervezeti intézkedést, mely város és vidék között kapcsot létesíteni hivatott, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvénynek olyatén konftzepcziójában keressük, miszerint a vármegye térületén levő városok tanácsának tagjai, hivatalból foglaljanak helyet a törvényhatósági bizottságnak közgyűlésében. Sőt tovább megyünk, legkisebb aggály nélkül engednénk egy-egy tagsági helyet minden egyes városnak a vármegyei közigazgatási bizottságban is. Ennek ellsnsulyozásakép legfeljebb azt ajánlanék, hogy a közigazgatási bizottság tagjaként annyi járási főnök szerepeljen, a hány városi polgármester foglal ott helyet. De talán elég lenne egy városi és egy járási tisztviselőt, pl a központi járásból közigazgatási bizottsági tagként megállapítani. Ezen szervezeti intézkedést különben már azon tapasztalat is javalja, hogy közigazgatási bizottságainkban érezhető hiányt képez a városi ós járási közigazgatás szakelőadóinak távolléte A vármegyék központi jegyzői kara sehogy sem pótolhatja azon hiányt. A dolgok természetéből következik, hogy a megyei központi előadók nem ismerhetik közvetlen tapasztalatból a városi és községi élet azmi ezer szálait, melyek összezavart csomóját közigazgatási bizottságaink mint másod- vagy harmadfokú forumok, nem miudig oldják meg vagy vágják kérésztől Xagy Sándor szerencséjével. A vánnegyerendszernek európai szellemben való átalakításához, a fentieken kivül még ulyatén szervezeti intézkedés is hathatósan működnék közre, hogy ha a fokozottabb kulturális fejlődés kellékeivel biró nagyközségeink, azaz helyesebben és magyarosabban szólva, nagy nívósaink sziute képviseletet nyernének a megyei bizottságban. Azt hisszük, az 5000 lakosnál nagyobb lélekszámmal s pl. 15,000 frt évi bevételnél többel rendelkező mezővárosaink elöljáróságának két tagja,bátran foglalhatna hivatalból helyet megyei törvényhatósági bizottságaink közgyűlésében. Ezen szervezeti intézkedések utján egybekapcsolt városi ós vidéki társadalmi elemek között, az állampolgári kötelék egységének tudata kerülne csakhamar a kasztszerü elszigeteltség felett győzelmes túlsúlyra. S a mint ezt vármegyei társadalmunk körében eléruők, eltűnnének az egyes vármegyéket egymástól elszigetelő válaszfalak is, megalakulna az egységes magyar állampolgári társadalom s ezzel a magyar állam nyugoteurópai szellemben való fejlődésének legfőbb biztositéka. Megyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósága e hó 3-án tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul, hogy gróf Esterházy Móricz főispánt betegsége gátolta a megjelenésben és mélyen érzett részvétének még a közgyűlésből táviratilag adott kifejezést, mit gróf'Esterházy Móricz azonnal táviratilag köszönt meg. Ezután Eodor Gyula és idősb Purgly Sándor m. biz. tagok indítványára táviratilag üdvözölte a közgyűlés Kossuth Lajost születése 90-ik év fordulója- alkalmából és az etárgyban benyújtott indítványt, mely minden politikai színezettől ment v o 11, a bizottsági tagok, miután egyhangúlag tették magukévá, elhatározták, hogy mindkét sürgöny tartalmát jkvileg megörökítik. Örömmel vette tudomásul a törvényhatóság Lukács Bélának keresk. miniszterré történt kinevezését és elhatározik, hogy ez alkalomból feliratilag üdvözli. A Balaton tavának tudományos átkutatására 1000 forint lett megszavazva. Az 1893. és 94. évi útadó költségvetés tárgyalása során, melyen Barthalos, Szabó és Krisztinkovits m. biz. tagok vettek élénkebb részt, 8% útadó állapíttatott meg. A veszprém-dombóvári vasút engedélyesei az iránt folyamodtak, hogy a vármegye hozzájárulását, melynek határideje október 1-én lejárt, hosszabbítsa meg. Kemény Pál lejártnak tekinti a határidőt és azt szeretné, hogy a megye maga vegye át a vasútépítést. Szabó Imre félévi halasztást indítványoz, Eenyvessy Perencz a méltányosság szempontjából egy évre indítványozza a megye hozzájárulási határidejét. A megyegyülés Eeuy vessy indítványát fogadta el. Több napirenden levő kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után a vármegye Zircz ós Enying székhelylyel tvhatósági állatorvosi állomásokat szervezett s ez által lehetővé tette, hogy az állategészségügyi szolgálatra lehetőleg kellő számú szakközeg álljon rendelkezésre. A közgyűlés folytatását, tekintettel Ö cs. és apostoli kir. felségének Magas névünnepére, V. D. alispán e hó 5-kére tűzte ki. A kiskorú árvák érdekében*) A tapasztalás tanítja, hogy a természettörvények, durva, hajthatatlan hatalmak, melyek sem erkölcsöt, sem érzelmet nem ismernek, az ember panaszaira s könyörgéseire nem felelnek, hanem kérlelhetetlenül taszítják öt önmagára vissza. Ilyen egyik törvén}' a minden egyéni lét határköve: a halál, melyet sem az anya esdeklése, sem a nö szívszaggató siralma, sem a férj kétségbeesése és semminemű tudomány meggátolni nem bir s melynek eredete az ember önnön természetében rejlik, minthogy —az élettan szerint — a szervezetünkben levő képző, alkotó erő, a növekvés oka mindjárt az élet kezdetétől togva szünet nélkül fogy, a minek végokozata szükségkép a feloszlás. Utódaiknak a szaporodás utján adják át éltöket a szülök, kikre aztán eljö a közös nagy álom, melyben — Plinius szerizit — a test s a léi. k a halál pillanatától íogva ép ugy nem éreznek, mint nem éreztek a születés előtt, tehát végleg magukra hagyják ivadékaikat, hogy a létérti küzdés örökharczában folytassák ezek a viadalt. Ámde az emberi életidő közepes átlaga nálunk fukar kezekkel 35 évre méretvén, sok szülő már akkor elhagyja örökre gyermekét, midőn ez még magával is tehetetlen s igy el kellene annak vesznie a főleg most határt nem ismerő önérdektusában, de ekkor kiterjeszti a gyámoltalan fölött védő kezét a jogállamok egyik legszebb alkotása: az árvaszék, .mely hatóság nemes feladatához hiven szülő helyett jó atyja lesz a kiskorúnak mindaddig, a mig csak ez saját kifejlett erejével nem mehet az élet viszontagságai közé. I^y sok, nagyon sok kiskorú kerül a gyámhatóság gondjai alá, hol főczél a szellemieken kivül az árva vagyonának lehető gyarapítása. E szép czél könnyebb elérhetésére a sorsjáték igénybevételét bátor javasolni e sorok irója. Ha a komoly szerencsejáték, mint ilyen, a lelkét képező koczkázat miatt nem mindig helyeselhető, annál inkább átokra méltó az annyi siralmat, pusztulást okozott, nemzetgazdászatellenés, erkölcstelen kis lottó, azonban mig ennél az óriási koczkázat teszi kerülendő vé a vele foglalkozást, addig az ilyennel nem járó osztálysorsjátékot egészen mellőzni nem észszerű, mert mig ennél a ráfordított pénz nem veszhet el, addig általa esetleg nagyobb nyereményre is tehetni szert. Ilyen sorsjátékban a mily oktalan dolog túlzólag hajhászni a szerencsét, éppen olyan helytelen azt nélkülözhető fölöslegünkből meg nem kisérteni. Elvégre is koczkázat nélkül nyerni: egy nem várt örökséget képez. Kívánatos volna tehát az ily sorsjátékot ott is hasznosítani, a hol az még nem volt, vagyis a kiskorú árvák között, a hol sok ember életére messze kiható áldássá lehet ezen intézmény. Ezen ige megtestesitésére e nagyjából körvonalozott mód lehetne czélszerü. Törvényes rendelkezés folytán minden egyes kiskorú számára külön vétes*) Közöljük e czikket, bár nem hallgatüaljuk el, hogy több benne a jó indulat, mint a praktikus kivihetőség, eltekintve attól, hogy a mennyiben a kérdéses sorsjegyek bevásárlási ára a névleges értéken télül állana, a legtöbb esetben a kihúzáskor tényleges veszteség következnék be és csak igen ritkán a czikkiró által remélt nagyobb nyereség. Egy pillantás a sorsjegyek játéktervezetébe meggyőzheti erről czikkirót. Saerk, sék a gyámhatóság által egy-egy darab olcsóbb olyan sorsjegy, a mely legalább annyit okvetlen nyer, a pnennyi a vételára. E sorsjegyek a kiskorú vagyonából veendők s a gyámpénztárban őrzendők. Ha a kiskorúság megszűnte előtt menne át a sorsjegy az utolsó húzáson, helyette másik veendő a gyámolt számára, mely a nagykorúság bekövetkezésekor neki kivánata szerint természetben, vagy pénzben adandó ki. Ez utóbbi esetben a vissza.maradt sorsjegy vagy egy, még azzal el nem látott kiskorúnak irandó tulajdonaként javára, vagy a gyámpénztári tartalékalap veszi azt meg s igy ez is részesévé lesz a sorsjátéknak. A mely hagyatékhoz több kiskorú örökös van, ott mindenik fog ugyan fejenként egy sorsjegyet kapni, de úgy e jegyek, mint az ezek bármelyikére eshető nyeremény egyenlő arányú közös vagyonúkká válik. A sorsjegytartás kötelezettsége azon kiskorú árvákra is feltétlenül kiterjesztendő, kiknek vagyona nem gyámpénztárilag kezeltetik, de az ilyenek sorsjegyei is az árvaszéknél őrzendők. — Köteleztessék a gyámpénztári tartalékalap is bizonyos — nem éppen nagy mennyiségű sorsjegyet magának venni és folyton tartani, a melyekre eshető nyeremények egy részéből azután a nyilvántartott vagyontalan kiskorú árvák számára lesznek sorsjegyek beszerzendők. — Ezen árva sorsjegyek bűnös czélu kicserélhetésének megakadályozása a szigorú ellenőrzés egyik fő feladata legyen. Ily uton és módon minden kiskorú sorsjátókos lenne tudtán kivül, tehát erkölcsének s vagyonának veszélye és koczkázata nélkül, következőleg ő mit sem veszthet, a nyerés pedig a nagykorúságig elfolyandó hosszú idő alatt és oly sok sorsjegy közül már a valószínűség-számítás elvei szerint is több árvának feltétlenül bizonyos. Igy, mig egyrészt ez intézmény által a pénzügyi szempontból fontos sorsjegy-forgalom nagy lendületet nyer, másrészt bekövetkezik az idő, mikor a kiskorában vagy semmi, vagy csak pár forint örökséggel árvaságra jutott gyermek a gyámhatóság áldásos intézkedése folytán mint ezrek felett rendelkező egyén lépi át nagykorúsága küszöbét. Igen. Ezen eszme megvalósítása esetében az idők folyamán sok szegény árva fogja vagyona rendkívüli gyarapodását, sőt valóságos meggazdagodását köszönhetni a gyámhatóságnak, a mely hatóság magasztos hivatását e sorsjegy-intézmény életbeléptetése által még fenségesebb magaslatról ragyogtathatja le. A „Veszprém megyei gazdasági egyesület-' közgyűlése. Október hó 2-dikán tartotta meg a „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" rendes évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés mindenek előtt szeretett elnökének gróf Esterházy Móric cs. és kir. kamarás, főispán súlyos betegsége felett fejezte ki legbensőbb részvétét, s midőn ennek jegyzőkönyvében is kifejezést adott, azon óhaj s általános kívánság mellett vette tanácskozás alá tárgysorozatát, hogy a Mindenható kegyelme örvendeztesse meg az egyesületet azzal, hogy szeretett eluökét felgyógyulva teljes viruló egészségben minél hamarább körében üdvözölhesse. íteé Jenő közgazdasági előadó s az egyesült Il-od alelnökének elnöklete mellett tartott közgyűlés lefolyása a következő volt: A sóárak leszállítása s olcsó marhasó forgalomba hozatala iránt a pénzügyminiszterhez indokolt felterjesztést intézett, mely még az ülés folyama alatt expediáltatott is. Az egyesület faiskolái, szölőtelepeiröl, valamint az ezen telepeken elhelyezett méhészet, faj baromfitenyésztés s egyéb közös raktárak jelen állásáról szerkesztett titkári jelentést helybenhagyólag tudomásul vette a közgyűlés s miután nemcsak ezen jelentésből, de egyébként is meggyőződött az egyesület arról, hogy faiskolai s szölőtelepeinek berendezésében, a telepein elhelyezett egyéb intézményeiben, valamint ugyancsak telepein levő épületeiben oly alkalmas ós elégséges anyagokkal s mellékkörülményekkel rendelkezik, hogy Veszprémben egy alsóbb fokú vincellér és kertész képző intézet, vagy egy rendszeres állandó szaktanfolyam — minőket a vármegye mindezideig nélkülözni volt kénytelen — igen könynyen, s kevés anyagi erővel volna létesíthető, ilyennek szervezése s felállitása iránt a földmivelósügyi miniszterhez még az ülés folyamából feliratot intézett. Elénk érdeklődés s megbeszélés tárgyát képezte a milleniúm alkalmával Budapesten tervezett országos kiállítás ügye is. Mivel az egyesület azon tervezett kiállításon teljes erejével s méltóan kivan résztvenni, elhatározta, hogy erre vonatkozó legkiterjedtebb intézkedéseit már a jövő óv kezdetével megkezdi s egyúttal a kiállítási anyagok összegyűjtését eszközlésbe veszi. Ezen mozgalom élére felkérte' Eainprecht Antal püspöki jószágkormányzót, megbízván őt egyúttal azzal,. hogy a mozgalom szervezésére az egyesület titkárával egy tervezetet készítsenek a december hóban tartandó közgyűlés elé. A közgyűlés az egyesület teljesebb és sikereseid? működésére az életképes s tevékeny járási gazdakörök lételét és működését egyik leglényegesebb tényezőnek ismervén már a múltban is, elhatározta, hogy a vármegye területén az egyesület ujáalakulása alkalmával létesített s az utóbbi évek alatt tevékenységükben nagyot csökkent járási gazdaköröket még a jelen év folyamán ujjá szervezi, melyre vonatkozó intézkedéseit már legközelebb foganatba is veszi. Több adminisztrációnális és kisebb ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért. Városunk ébredése. (—u.) A ki figyelmes szemlélője annak a fejlődési processzusnak, a melyen a dunántúli jelentékenyebb városok az utóbbi évtizedek alatt átmentek, annak feltűnt, hogy egyes-egyedül a mi városunk az, a mely semmiféle emelkedést nemcsak hogy nem mutathat fel, — sőt ellenkezőleg, hogy visszaesés állt be közéletünk minden terén, — hogy fogytunk anyagi jólétben és számban egyaránt. Igaz, hogy a hatvanas években és a hetvenes évek elején, az általános lélekzethez jutás ez időszakában mi is megpróbáltuk a repülést, s elfogadtunk mindent, a miről feltehettük, hogy pótolni fogja azon hiányokat, a melyekre a forradalom lezajlását követő években még csak nem is gondolhattunk. S mi sem természetesebb, ha mindenek előtt ama mező művelésére vetettük magunkat, a melynek hiánya a legérezhetöbb volt, s a hol a legközvetlenebb és biztos haszon kínálkozott. Pénzintézeteket létesítettünk, s pedig: takarékpénztárt, kereskedelmi ós iparbankot, önsegélyző egylet- ós népbankot. A devecseri, siófoki ós jánosházi takarékpénztárak nekünk köszönhetik keletkezésüket; sőt építő egyletet és cukorgyárt is terveztünk Pápán. A mohó sietség között azonban, a mely akkoriban nemcsak természetes, hanem szükséges és gyümölcsöző is volt, megfeledkezve mindén egészséges fejlődós alapfeltételéről, erőnket túlhaladó értékpapír spekulácziókba és tözsdejátékba bocsátkoztunk, a melyeknek a hírhedt hetvenharmadiki bécsi „Krach" vetett véget, eltemetvén nem egy közforgalmi s már virágzásban levő tényezőnket, a tervezett vállalatokat és anyagi jólétünkkel együtt a kedvet a munkára és a vállalkozáshoz szükséges bátor elhatározást. Ámde nincsen szünet, sem az ember, Sem a természet fejlődésében, sem az általános fejleményben. Egy uj idő uj értékeket, uj formákat teremt — uj ideálok után vágyódik és új fogalmakat alkot. ]jtt a bérezek büszkeségét töri a vihar, amott egy folyó semmisít meg áradásával mindent, a mi útját állja. Emberek és intézmények jutnak zátonyra, vagy buknak el, a melyek sebezhetleneknek Játszottak. Hasztalan mindazáltal nem volt egy sem. A rothadt törzs a talajt szaporítja ós trágyázza, s uj csemeték kelnek ós növekednek a nap világította téren. A romboló ár a mezőt termékenyíti iszapjával, s hol egy még hatalmasabb folyamnak szakit medret és szab irányt. Emberek ós ós intézmények sorsa pedig tanulságot szolgáltat: hogy minden változékony, s hogy minden fejlemény az ok és okozat örök törvénye szerint mozog, a mely elől semmi sem vonhatja ki magát. Tán különösen kedvező a mostani időpont ezen visszapillantásra és elmólkekedésre. Hiszen akármerre nézünk sarjadzást látunk hosszabb stagnáció után. —Avagy a szivargyár, földmives iskola létesülése, több nagyobb, szabású magánépület emelkedése, a napirendre került vízvezeték, csatornázás ós villamos világítás kérdése, s végül a tervbe vett fürdőház s szóban levő sörfőzde ós cukorgyárnem mind annyi megnyilatkozása egy friss szellemnek, a vágynak: kiemelkedni a tespedósböl ? Mindezek, egy fordulópont első jelenségeit engedik látnunk, a melyek már ason okból is örvendetesek, mert — a kulturális törekvéstől eltekintve — kifejezést lelt bennök azon nézet, hogy városunk és a vele szerves kapcsolatban levő környéke első sorban a mezőgazdaságnak állandó éíi rendszeres fejlesztése utján, illetve gazgasági iparral párosult földmivelés által ji.that anyagi sikerekhez. Helytelen és elhibázott volna azonban a jelenségeket már tényeknek tekin* teni ós azon nehézségeket kicsinyelnünk, a melyek a szóban levő vállalatok létesittetése körültámadhatnak.Másfelőlmindazáltal nem kételkedünk hogy találtatni fog egy az összes érdekelteket kielégítő módozatai. az illetékes faktorok szem előtt fogják tartani azon előnyöket, a melyek a cukor és söriparnak behozatala folytán egész mezőgazdaságunkra s közvetve a kereskedelem és kis iparra hárulna, — s a mire elég példa: azon vidékek gyors felvirágzása, a melyek olyan iparágak áldásaiban már részesülnek. Pedig városunk és a természeti kincsekben gazdagon megáldott vidéke már földrajzi fekvésénél fogva is — közel Győr, Szombathely, Budapest és Bécshez — mintegy predestinálva van ama iparok behozatalára. A hol sik s hol hullámdad földünk a bel és külföldi sörgyárosok részéről nagy keresettnek örvendő árpát termi. De cukorrépánkat sem szállithatnók nagy mennyiségekben 100 kilométer távolságra a cukorgyárba, ha az nem lenne dús polárizációju s felette alkalmas a cukorgyártásra. S van ezeken kivül télen-nyáron soha ki nem apadó folyóvizünk és körkemencénk; van bőven kőszén, tűzifa, s kiaknázhatlan mennyiségben legjobb minőségű mészkő a közelben. Szóval : bővében léteznek itt és hevernek majd parlagon olyan, természetadta kincsek, a melyeknek céltudatos kiaknáztatása egy ki nem meríthető forrását képeznék a jólétnek, s a melyek az érdekeltek által többféle módon, pénzbeli hozzájárulásuk mellett vagy e nélkül is, tétethetnének gyümölcsözővé. (Vége köv.) TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Október 9. — 1526. II. Szuleiman zultán Magyarországot elpusztítván, hazájába viszszatérendő, a Dunán átkel. Mintegy 200,000 emberrel Magyarország lakossága megfogyott. Október 10. — 1789. Talleyrand autuni püspök az egyházi javakat a nemzet rendelkezése alá helyezi. Október 11. — 1856. Guyon Richard gróf, a magyar szabadságharcban vitéz tábornok, mint Churchid pasa, török szolgálatban 44 éves korában meghal. Október 12. — 1825. Missolonghi görög védserege győzelmes kirohanást tesz a török ostromló sereg ellen és Resid seraskiert tábora visszahuzására kényszeríti. Október 13. — 1823. Az első szállító gőzhajó Bécsből Budapestre indul. Október 14. — 1703. Károlyi Sándor, szatmári főispán, a bécsi ministerek által méltatlanul megsértetvén, II. Rákóczy Perencz pártjára áttér. Október 15. — 1703,. Thorn város és erődje, miután a svédek bombázása által már egészen elpusztíttatott, jobban mondva elhamvasztatott, megadja magát XII. Káról svéd királynak. Hivatalos rovat. 20372. 1892. Hirdetmény. A győri cs. és kir. hadkiegészítő parancsnoksággal egyetórtőleg a védt. utasítás III. 39. §-ában előirt utószemle megtartására folyó 1892. évi november hó 16. és 17-ik napjait tűztem ki. Büntetés terhe alatt felhívom tehát a cs. és kir. hadsereg kötelékébe tartozó azon védköteleseket, a kik a folyó évi október havában megtartott ellenőrzési szemlékről bármely okból távol maradtak, hogy a fent kitett határnapokon Győrött a cs. éa kir. 19-ik gyalog ezred hadkiegészítő parancsnokság irodájában — Andrásy-ut 26. szám — jelentkezzenek. Veszprém, 1892. évi szeptember hó 28-án. Véghely Dezső. királyi tanácsos alispán. KÜLÖNFÉLÉK. — Ő Felsége a király névnapján a főtemplomban ünnepélyes szent mise volt, melyen megjelentek a katonai ós polgári hatóságok. —• Személyi hirek. Gróf Pejacsevich László val. bel. titk. tanácsos,;Károly Lajos főherczeg főudaimestere tegnapelőtt, a még mindig betegen fekvő Esterházy Móricz gróf főispán látogatására Bécsből városunkba érkezett. — Oktober 6-ikára búsongó érzelmekkel gondol vissza a magyar, mert annyi ártatlan vértanú emléke gyásszal tölti el a szivet. A tizenhárom hős, kiknek nevét szoborban is megörökitó a kegyelet, szabadságunk és nemzetünk j ogaiért halt meg, példát adva az utódoknak a követésre. Legyen emlékük áldott. Délelőtt a Eerenczrendiek zárdájában mise volt^ melyen számosan jelentek meg. — láng Lajos Pápán. Mindenkor esemény számba ment az, ha városunk képviselője hü választói köréhen megjelent 9 alkalma volt kinek-kinek ügyes Íja*