Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-07-31
Ä Megjelenik JN minden v a sá r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre knrimkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap ^rBzerk. hivatalába küldendők.^ I "~ PAPAI LAPOK. '* Klíifizetési díjak. Egy évre 6 fi-t - Eél évre 3 fi-t Negyed évre 1 irt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön szánritatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (GoldbiTü (ixnla -j, papirkereskedése, főtér) küldendők. ^ • Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Selyemtenyésztésüuk fejlődése. - Előttünk fekszik Bezerédj Pál, az országos selyemtenyésztési felügyelőség elnökének jelentése Magyarország selyemtenyésztéséről. Foglalkozunk e jelentéssel, mert meg vagyunk győződve, hogy a esekfimtenyésztéssel népünknek egy oly könnyen nyíló s bőven jövedelmező forrás nyujtatik. mely vármegyénk egyes vidékeire valósággal áldásosán hathat. Foglalkozunk e jelentéssel azon reményiben, hogy vármegyénknek nemcsak egyes töxségei s illetve ezen községek egyes "buzgó tagjai, de lehetőleg minden községe megbarátkozik az eszmével s igyekszik annak terjedését előmozdítani. Hiszen alig van község, melynek kisebb nagyobb területű kevésbé használható földje ne. volna, mely földek azonban •eperfaültetésre, a selyemhernyók táplálékának előteremtésére alkalmasok. A kimutatás azon rovata, mely a selyftmtenyésztéssel foglalkozó községek 4s puszták számát mutatja, valamint azon rovata, mely a selyemtermelő esaiádok számát tünteti fel, örvendetes előmenetelről tanúskodik, a mennyiben a községek és puszták száma 1891-ben az előző évhez képest 1942-ről 2268-ra, tehát 326-al, — a termelő családok •száma pedig 66525-ről 72118-ra, tehát 5593-mal emelkedett. Természetes, hogy ez emelkedés arányában növekedett a termelt selyein.gubó mennyisége is; mig ugyanis az 1890-iki termelés 1.043,096 kiló gubót Mt — addig 1891-ben 1.108,446 kiló, — tehát 65,350 kilóval több selyemgubó termeltetett. Fontos még a kimutatás azon rovata is, mely feltünteti, hogy egy bizonyos mennyiségű selymérpete után hány kiló selyemgubó termeltetett; mert hisz kézzelfogható, hogy a -termés annál sikerültebbnek tekinthető, minél több selyemgubó termeltetik'egy bizonyos - menynyiségü pete után. Kétséget sem szenved, hogy mint bármely más termelésre, ugy a selyenigubótermelésre is az időjárás és egyéb természetadta körülmények nagy befolyást gyakorolnak. Bizonyos az is, hogy a tenyésztők ügyessége és szakavatottsága, melynek fejlesztése az orsz. selyemt. felügyelőség egyik főfeladatát képezi, jelentékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy bizonyos mennyiségű pete után minél több selyemgubó termeltessék. Ezen szempontokból nézve örvendetes jelenségnek tekinthető, hogy 1891ben egy unczia, vagyis 25 gramm pete után az egész országban 27 kiló 77 dkgr. átlagtermés éretett el, mely átlag az országos selyemt. felügyelőségnek a kezdeményezés nehézségeivel telt első 12 évi működése alatt a harmadik helyen áll. Egyébiránt ez átlag annyiban ís figyelemre méltó, amennyiben arról tanúskodik, hogy ha a mi nagyrészt ujoncz tenyésztőinkkel az 1887-iki legmagasabb évi átlagot nem sikerült is elérnünk, illetőleg állandóan megtartanunk, mégis legalább megközelítjük azon átlagot, melyet Franczia- és Olaszország régi selyemtermelő vidékein elérni szoktak. A kimutatás következő rovatai azon anyagi hasznot tüntetik fel. melyet a selyemtenyésztés népünk azon részének nyújtott, mely ez iparággal foglalkozna? tik, s e szerint a termelt selyemgubó beváltási ára fejében 1890-ben 1.016,206 frt, — 1891-ben ellenben 1.082,078 frt, — tehát 65,872 fr#al több fizettetett ki. Ezen összeg jelentősége — mint tudva van — főleg abban rejlik, hogy népünk szegényebb részének ép akkor, midőn legjobban van megszorulva, t. i. tavaszkor, közvetlen az aratás előtt keresetet nyújt, melynek elnyeréseim minden tőkebefektetés nélkül felhasználhatja családja gyengébb tagjainak (nők, aggok és gyermekek) munkaerejét, melyet egyébként alig érvényesíthetett volna. A kimutatás szerint a selyemtenyésztés legnagyobb arányokban BácsBodrogh-, Temes-, Torontál-, KrassóSzörény-, Tolna- és Baranya-vármegyékben fejlődött. Az egész országban ezen vármegyék bírnak a legnagyobb eperfaállománynyal, mi főleg annak köszönhető, hogy ezen vármegyék az eperfatenyésztés érdekében szükséges intézkeI déseket megtették, amennyiben községi ! faiskolai szabályrendeletet alkottak és a i járási faiskola-felügyelői intézményt életbe j léptették. I Ugyanezen példát követték még ! Fejér-, Veszprém- és >Somogy-vármegyék, melyek hogy jelentékenyebb selyemtenyésztéssel még nem bírnak, annak tuj lajdonitható, hogy ezen vármegyékben az eperfatenyésztés érdekében a régebb időkben misem történt. Mi óhajtjuk, hogy vármegyénk a megkezdett uton haladjon tovább s hogy a községi elöljáróságok a selyemtenyósztéssel foglalkozást ne mulaszszák el a nép figyelmébe ajánlani. Az amerikai kivándorlókat csak egy tarthatja vissza: a kereset s épen ezért mindent, még a látszólag jelentéktelent is meg kell ragadni, hogy a népnek keresetet nyújtsunk. Erre pedig igen jó eszköz a selyemtenyésztés Is. TARCZA. A jövő fémje. Évezredeken át senki se tudta, hogy a földterületnek majdnem legnagyobb részét képező agyag egy oly fémet tartalmaz, a mely az iparban és technikában nagy szerepet játszani van hivatva. — Bunsen és Davy már e század elején sejtették ugyan, hogy az agyag bizonyos ismeretlen vegyrószeket tartalmaz; meg is kísérlettek villanyos áramlatok segítségével bontani fel az agyagot alkatrészeire, de nekik nem, s csak "Wohlernek sikerült 1827-ben vegyi uton egy szürke port előállítani *e agyagból s így bebizonyítani, liogy ez egy fémet, — alumíniumot, —- tartalmaz. — Folytatta is kísérleteit, de csak 1845-ben sikerült neki •az alumíniumot szemcsókben előállítani, * melyek azt mutatták, hogy. az uj fém rendkívül szilérd s mégis hajlékony, nem rozsdásodó s nagyon könnyű. Nagy izgalomba jöttek erre a tudósoka az alumíniumnak azonnal nagy jövőt jövendöltek. Azt állították, hogy az aluminium, ha sikerül azt nagy tömegekben .előállítani, egykor a vasat teljesen helyettesítheti. Ámde ez idő még messze volt!. A további haladás e téren a franczia Deyille tanár érdeme. — A franczia . tud. .^kadémia s az akkor uralkodó III. JjTapoíeon élénken érdeklődve Deville Jri^^lefcei iránt, bőkezűen segélyezték őt, •ho*?y-*5 okí * fc minél nagyobb ^mérvben teL S nem sokára nagy feltűnést keltett, midőn Deville az 1856-ban született Lulu herezegaekj III. Napoleon fiának, bölcsejébe egy aluminium csörgetyüt tett, mint első készítményt ez uj fémből. De ezen ajándék nagyon drága voít; mert a nyers anyagnak, a melyből £?, alumínium előállíttatott, — a nátriumnak, — fontja 2000 frankba került, s miután a cáörgetyühez való fém előállításához nem kevesebb mint 3 font nátrium kellett, az ajándék 6000 frank értéket kép /iselt. Sok kísérletezés után végre sikerült Devillenek aluminhunot f'ontonkint 300 frankért előállítani. Az uj fém ezüstfehér volt, majdnem oly könnyű mint a fa, nem rozsdásodó, kovácsolható, nyújtható, önthetö, ha nem is forrasztható, s a savanyok legtöbbjének hatása iránt teljesen érzéketlen volt. Ezen túl a vegytudósok szakadatlanul azon törekedtek, hogy módot találjanak az alumniumnak olcsón lehető előállítására. — Franciaországban a salindres-i kohókban a kormány támogatása mellett készítettek alumíniumot, s ez, magas ára daczára, jól elkelt, mert szívesen vették meg oly tudományos műszereknek, a melyeknél az ár nem határoz. — Ámde technikai körökben várták a becses fém árának csökkenését, s végre számos sikertelen kísérlet után ismét viszszatértek. ahoz, hogy villany utjáni elemzéssel (elektrolysis) bontsák ki az alumíniumot az agyagból. Az e közben feltalált dynamo-gópek, — a melyekkel a világítási czólokra szolgáló villanyfolyamok állíttatnak elő, —•bizonyultak alkalmasoknak arra, hogy az aluminium "előállítására nagytan tetesKözépiskoláink az 1891—92-ik tanévben. Bókkal is jobban elismerik ós méltányolják már az egész müveit világban a közoktatás jelentőségét, sem hogy indokolnunk kellene, miért szentelünk pár sort középiskoláink mult évi történetének. — Hogy szemlénk csak a középiskolákra szorítkozik, annak az az oka, hogy a népiskolák igazgatói az értesítőket még eddig lapunkhoz be nem küldtékA dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai f.LSis kot áj ának értesítője a szokott gondos szerkesztésben és változatos tartalommal jelent meg, A programmértekezés helyén Barabás Jenő tanár értekezését találjuk; Elméletek a villamosságról. A nagy gonddal irt értekezés a müveit laietts közönség számára ismerteti röviden a villamosság lényegével foglalkozó elméleteket, különösen Maxwell korszakot alkotó theoriáját. A theologiai academia négy évfolyamán öt rendes és egy segéd tanár tartott előadásokat, a hallgatók száma 26 volt. A gymnásiumban 13 tanár tanított. A tanév elején 300 tanuló iratkozott be, de vizsgálatot csak 275 tett. Az értesítő igen érdekes és részletes statistikai adatokat közöl a tanulók felekezeti, anyanyelvi és nyelvismereti viszonyairól, életkoruk, illetőségükről. Szük terünk nem engedi, hogy minden adatot ismertessünk, csak a leglényegesebbet, a kitűnő előmenetelre vonatkozót vegyük szemügyre. A 275 tanuló közül jeles volt 23, névszerint az I. osztályban Lázár Andor, Varga Pál; a másodikban senki: a III-ikban Kosztolányi Zoltán, Könczöl Bálint, Németh Lajos, Rácz Gyula, Steiner Pál, Szánthó Gyula; a IV-ikben Baranyai Ferencz, Borsos Endre, Fischer József, Heimler Bódog, Vargha Kálmán; az V.-ben Csomasz Dezső, Varjas Gábor, "Wallenstein Adolf; a VI-ikban Lampérth Géza, "Weltner Sándor; a VII-ikben Osajághy Károly; a VlII-ikban Pápai József, Kis Elemér. Az 5-dik osztályban 46 közül 14, a VI-ikban 30 közül 15 tanuló választotta a görög nyelv helyett a pótló tárgyakat. A franczia nyelvet, német és gyorsírást mint rendkívüli tárgyat szakavatott tanerők adták elő. — Segély és jutalomdijakban 3063 frt 85. kr> és 10 arany osztatott szét; n,agy jótétemény a tanulókra még a köz.tartás ós a szépen gyarapodó ifj. segítő egyesület. Kiterjeszkedik még az értesítő ä gyűjtemények gyarapodására és az ifjúság összmunkásságára; ez utóbbiról azonban a közönség közvetlenül is szerezhetett tapasztalatot a nyilvános előadásokon. A Szent Benedekrend gimnasi urnának értesítőjében, melyet Ocsovszky Kázmér ismert pontossága s tárgyszeretete jellemez, Mórocz Emilián folytatja a mult évben megkezdett nagyobb paedagogiai tanulmányát: ,,A latin és magyar nyelv párhuzamos tanítása a gimu. 1. osztályában, 1 ' Az értekezés nagy ügybuzgalom ós kiváló tanítási gyakorlatról tesz tanúságot. A nehézségeket, melyek két, annyira eltérő nyelv együttes tanításánál mutatkoznak, sikerrel küzdi le értekező. Kíváncsian nézünk a folytatás elé annyival is inkább, mert ebben még több nehézséggel kell megküzdeni. A tanulók létszáma az év végén 153 volt. A tiszta jelesek névsora a következő: I. osztály Röder Vilmos; II. osztály Grünbaum Lázár III. osztály Báss Miksa, Gerber Miksa, Gxith Árpád, "Wéb'er László; IV. osztályban nincs. A. tanári kar a világi tornatanárral együtt 8 tagból állt. A részletesen közölt tananyag az állami tanterv és Utasítások szerint dolgoztatott fel. A szegény tanulók se'gélyezésére üdvös tevékenységet fejtett ki a Sz. Szulpicz egyesület. A gyüjteniénj'ek és szertárak szépen szaporodtak. Apolgári leányiskola értesítője csak a legfontosabb adatok közlésére szorítkozik. A tanári kar hat tagból állt: a tananyag részletes feltüntetése helyett a ministeri tantervre történik utalás. A tanulók létszáma 140, az intézet fennállása óta a legmagasabb. Ezen fokozatos szaporodása a létszámnak is mutatja, menynyire mélyen érzett szükségnek tesz eleget az intézet. A növendékek előmenetelt* a közlött statistikai adatok szerint elég kedvező volt, a mennyiben 140 küzül általános kitünö volt 14, jeles 4], jó 58, elégséges 15, elégtelen 12. A francia nyelvet 20-an, a zenét, illetve zongorát 10-en tanulták, mint rendkívüli tantárgyat. Ezzel befejeztük szemlénket középiskoláink mult évi állapota felett és végeredménykép elmondhatjuk, hogy városunk büszke lehet a középoktatásnak szolgáló tanintézeteire. K. &. Felhívás. Megnydtni akarjuk Érdéit a turistaságnak: föltárni szándékunk azokat a gyönyörű helyeket, melyek eddig ismeretlenek voltak ugj* magunk, mint a külföld előtt; idevonzani óhajtjuk a Királyhágón túli lakosságot, hogy üdülés, szórakozás és gyógyulás végett ne a külföldre menjen; hanem a mi fürdőinket keresse fel, a mi belbegyeinket látogassa. Egy második Svájczot akarunk teremteni Erdélyből, hogy az a sok pénz, a mit évek során külföldön költünk el, bent maradjon az országban elhanyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliókat tud évente a turistaság csatornáján magának behajtani, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szintén megtehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük belhegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissunk, bog}' utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekben bemutassuk ezt. az istentől megáldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a folyó, a kitűnő gyógyitóhatásu ásványvíz, az erdő szépsége és a havasok testedző látnivalója. De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérczeit minél senek kísérletek, s az eredmény kielégítő is volt. — 1887-ben Schweiczban egy „Nemzetközi alumínium-ipar részvénytársulat" alakult 10 millió frank tőkével, s ez Neuhausenban, a SGhaffhauseni hires vizesós tőszomszédságában nagyszerű gyárt állított fel, melyben a villanygépek mozgató erejéül a mondott vízesés egy része van felhasználva. — E gyárnak, tömeges gyártás által, már is sikerült az aluminium árát elannyira leszállítani, hogy most már 33-szor olcsóbb az ezüstnél, sőt a nickelnél is valamivel. — Kilója most már 15 frank, sőt reménylik ez árt 8 frankra is leszállíthatni. — A műipar számára azonban már a 15 fknyi ár is elég olcsó: mert miután az aluminium rendkivül könnyű, a mellett pedig nagyon szívós, kemény, ruganyos és hajlékony, azon müvekre, melyekhez nickel, réz, öntött aczél, vas vagy ezüstből több kiló kellett, az alumíniumból egy kilónak csekély része is elégséges. Körülbelül egy óv óta tétetnek kísérletek a műhelyekben ós laboratóriumokban az aluminium használatának minél több czélra való fordítására, s az e részben elért eredmény nem csakhogy valóban fényes, hanem arra is rájöttek, hogy nagyobb fómkészitményekre nézve az alumínium-keverék csaknem fontosabb, mint maga a tiszta alumínium, Azt tapasztalták, hogy a vas, a réz és a bronz, ha hozzá csak kis részben is alumíniumot vegyitnek, ennek legkiválóbb tulajdonságait elsajátítják. — Felfedezték azt is, hogy a vas és a réz csak egy csekély rész aluminium hozzávegyitése által is megtisztul, még pedig oly mérvben, a milyenben ezt eddigelé a legköltségesebb s legnagyobbszerü müveletekkel se birták elérni. Az alig pár hónapos felfedezések látszólag csakugyan arra hivatvák, hogy a fém technikában és fémiparban teljes átalakulást idézzenek elő. Azonban némelyek azon jövendölése, hogy az aluminium a vasat és rezet ki fogja szorítani a fémiparból, mégse teljesült; sőt inkább a vas és réz becsesebbekké válnak az aluminium hozzákeverése által. Költséges kísérletek és szakadatlan tevékenységre volt tehát szükség, mig az alumíniumot környező bizonyos titkokat fölfedezni s a gyártása körül eleinte elkövetett hibákat elkerülni sikerült. — Csakhamar belátták, hogy az agyagban szinte bennfoglalt egy másik test — a silicium — az alumíniumot törékenynyé s igy majdnem értéktelenné teszi, ha abból gondosan ki nem választják; úgy találták, hogy egyes lúgnemek rendkivül megtámadják, sőt azt is gyanították, hogy a tengervíznek végzetes hatása van reá, miért is lehetetlen lesz belőle hajókat készíteni. Tudományos vizsgálatok azonban a következőket állapították meg: a száraz, vagy nedves lóg, melynek behatása alatt minden fém — az arany és platina" kivételével — oxydálódik = megrozsdásul, s az ezüst is megkékül vagy megfeketül, az alumíniumra legkisebb hatással sincs, épp ugy nem mint a közönséges, vagy akár a tengervíz. — A kénköneny (kónhydrogen), a mely mindenütt ott van a légben, különösen a lakásokban, s a melynek behatása az ezüst tárgyakat csakhamar befeketíti, az alumíniumot nem támadja, meg, igy a kénsav ég salétrom sem. — Ellenben a sósav és a nátronlúg megtámadja sőt fel is bontja — kivált melegen alkalmazva — az alumíniumot, mig a czitrom- vagy eczetsav, verejték, nyál stb. egészen érintetlenül hagyják. Az aluminium nagyon könnyen kovácsolható ós önthetö; a hideg állapotban való kovácsolás előnyösebb, mert ilyenkor még keményebbé és hajlékonyabbá lesz, mint volt, mig tűzben kovácsolva törékenynyé és szálkássá válik. — Összekovácsolni (schweissen j nem lehet az alumíniumot, összeforrasztani (löthem csak nehezen s csak bizonyos körülmények közt. — Ellenben hengerezhetö, sajtolható, kiverhető, lemezelhetö (plattireni s bizonyos föltételek mellett aranyozható, ezüstözhető, vagy rézzel befuttatható is. Hogy ez uj fém becsét voltakép méltányolhassuk, tekintsük át annak alkalmazhatóságát. Mint föntebb is emiitök, megtisz-. titja különösen a rezet és a vasat; azután az öntésnél elejét veszi a buborékok képződésének, a mely miatt az említett fémekből való készitménj^ek egyes részei használhatlanokká, sőt gyakran veszélyesekké is váltak. Szerencsével használják konykaedényéknek, minthogy szervi savanyok hatásától föltétlenül mentes; továbbá tányéroknak, tálaknak, tálczáknak, tojáspohárkáknak, — melyek nem feketednek meg, mint az ezüstből valók, a tojásban levő kéntől; — mégis kanalaknak, villáknak, seres poharaknak; végre tábori kulacsoknak s kilátásban van, hogy az egész német hadsereg ilynemű kulacsokkal lesz ellátva, mivelhogy nem oly törékenyek és sokkal könnyebbek is, mint az üvegai
