Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-11-01

Az ilyen községi elöljáróság előtt min­denkor kalapot emelek, mert belátják azt, hogy ami ujabb ismereteket és tapasztalatokat taní­tóik a gyűléseken szereznek, azt mind igen gazdagon, saját gyermekeik javára értékesítik. Szívesen jelzem, hogy a pápaí esperesi kerü­letben igen kevés oly község van, melynek elöljárói, aző helytelen gondolkozásuk alapján, folyó hó 22-én Ugodban tartott közgyűlésünkre, tanítójuktól a fuvart és napidíjat megtagadták. Egyletünk tagjai közül megjelentek 33-an, és csak heten maradtak el: ezek közül is né­hány igazolta elmaradását. < Közgyűlésünket Hannig Antal köztiszte­letben álló elnökünk betegsége miatt, Tauber Sándor helyettes elnök tu* nyitotta meg. A tavaszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Kremer Gyula ur tartott gyakorlati előadást a szók képzésé­ről, a szótagok ismertetése és a szótagok el­választásáról. Domonkos József ur pedig fel­olvasást tartott a „Jellem képzésről". Mindkét előadás nagyon jól sikerült, de különösen a felolvasás tetszett igen a közgyűlésnek. A fia­tal felolvasó tu- nagyon szépen emelte ki a jellemet, és különböztette a jellemtelenségtől. Hánnig Antal elnök ur, ki bajának némi szün­tével megjelent köztünk, kiemelve a két elő­adás sikerültót, azokért sietett ís köszönetet mondani. A közp. biz. jegyzőkönyvét bár egy kissé hosszadalmas kivonatban, igen helyesen ismer­tette Domonkos István ur. A mulasztások egy­öntetű kimutatásáról, a mostanra várt dolgozat, a tavaszi gyűlésünkön fog előadatni Haydu Lajos ur által. Jegyző indítványára, a közgyűlés igazán meghatott szívvel egyhangúlag elhatározta: hogy Hannig Ferencz pápai és Krauzler Mi­hály nagy-gannaí volt tanitó urak, kedves em­. lékű szeretett kartársaink elhunyta feletti fáj­dalmas érzelmeinknek, jkönyvileg is adassék kifejezés; és a részvétünknek eme nyilvánu­lása, a boldogultak gyászoló családjaival is közöltessék. Ugyan a jegyző bejelentése folytán, a választmányba, Hannig Ferencz válasfctmányi­tag elhunytával, Szabó Mihály marczaltöi tanitó ur választatott meg egyhangúlag. A választmánynak legutóbbi határozata •• folytán bejelenti azok névsorát a jegyző, akik már több gyűlésről elmaradtak, és azt szüksé­gesnek sem tartották igazolni. Gráfi Ignácz íharkuti háromszór, Bálint Gábor kétszer, Stet­ner József háromszor ós Sipöcz Ferencz volt ugodi stanitó kétszer maradt el. A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy ők az egj'házmegyei főtanfelügyelő úrhoz, jegyzőkönyvünk utján fellegyenek jelentve; ós minden igazolatlan elmaradásért, 1 forint bün­tetéspénz rajtuk— alapszabályunk értelmében,— birói uton behajtassák. Továbbá Keszler Antal n.-gyimóthi és Mihálovics Lajos b.-bödögei ta­nitó urak jelentik be, hogy (ők ugyan megje­lentek a közgyűlésen, de a községük elöljárói részükre a fuvart és napidíját megtagadták. A közgyűlés nagyon zokon vette e két község elöljáróinak eljárását, és az elnököt meg­bízták, hogy őket a járási főszolgabíró urnái jelentse be. Varga József indítványozza, bogy boldo­gult Sipőcz Ferencz egyleti tartozása töröltes­sék. Ez indítvány elfogadtatott. A jövő tavaszi közgyűlés helyéül Vaszar község jelöltetett ki. Az idő rövidsége miatt, a pénztári szám­adás és a könyvtárnok jelentése, a tavaszi közgyűlésünkre tétetett át. Közgyűlésünkön szívesek voltak meg­töretvén, a házba benyomult tömeg, melybe huszárok és honvéd gyalogosok is ve­gyültek, Regulyt a pinczéből, a hova rej­tödzött volt, kihúzta, súlyosan bántal­mazta s a megyeházhoz hajtván, ott a tömlöcztartónak elzárás végett átadá. Ta­lán megmaradt volna az élete, ha a fö­kolomposok közül egyik élnem kiáltja magát: „Polgártársuk! csak végezzünk ma­gunk a kutyával; mert az urak majd kieresz­tik/- Helyeslő zúgás keletkezett erre, s a szencsétlen embert kihúzván a börtönből, a megyeház udvarán számtalan szúrás, vágás és ütéssel vad állati kegyetlenség­gel kivégezték. En mint az akkor szabadságon volt főszolgabíró helyettese, azonnal inegindi­tám a nyomozást, s 38 tanút kihallgat­tam, azonban működésem kívánt siker nélkül maradt; mert a tanuk által meg­nevezett föczinkosok a szélrózsa minden irányában elpályáztak, s az akkori zűr­zavaros időszakban azok kézre kerítése lehetséges nem volt. Reguly holt teste a kálvária melletti • temetőben fekszik, s most is íennálló^sir­kövén a következő felirat olvasható: „Hier ruhet Herr Johann Reguly Bürger und Hausbesitzer in Pápa, starb als Opfer der Treue für seinen Monarchen, am 13-ten Juni 1849. im 49-ten Lebensjahre." Ilyen'volt a felbőszített s birói ha­talmat bitorolt nép szörnyű Ítélete, mely­nek végrehajtásában, hogy a fölszínre tolult zavargó csőcselék vitte a fő szere­pet, azt ugyhiszem mondani is felesleges. .93; 'sfflLaztonfatoay &(cív. jelenni: ftdő Lukácsék János plébános ur, hely­beli t. káplán úr, ftdő, Kaufman Géza csóchi plébános ur, a csóthi tiszt, káplán ur és a ko­vácsi postamester ur, - . , Ezen lefolyt közgyülésuűk,/. igazi lelki örömmel mondhatom, egyike volt azoknak, me­lyeken haladni Szerető tisztelt -kantársaim, sok olyat tapasztalhattak és sajátíthattak el, mi­ket hivatásuk Szép terén, az:~*ískolában, bi­zonnyal örömmel használhatnak. Délután 2 órakör, igen tisztelt elnekünk, hogy a gyűlést bezárta, Haydü ur szívessége folytán, egy másik szobában' már a terített asztalt találtuk. Ebéd alatt Hannig Antal elnök ur mondta az első felköszöntőt az egylet tagjaira. Nagyon megható volt elnök ur beszédjének azon pontja, mellyel aggkorára hivatkozva, az elválásról tett emlit st. Bizony-bizony, fél óv óta két kartársunk hagyott itt bennünket! A sor köz­tünk van! de bogy kire kerül, azt még nem tudjuk. Adja az ég! hogy igen sok és hasznos gyűléseket tarthassunk, mig ezt megtudhatjuk. Szép volt látni, amint az öreg ós ifjú karfcársak, a testvéri szeretet legmelegebb ér­zelmével kezet szorítva, tavaszi közgyűlé­sünkig egymásnak szives „Isten hozzádat" mondottak. Végül azt kívánom, hogy munkánkon és rajtunk legyen az Istennek áldása, és hogy a jövő tavasszal, egyletünk javára törekvő buz­galommal és hozzá a legjobb egészségben ta­lálkozhssunk egymással — vaszaron. A viszontlátásig • Utasítás a szőlőterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1891. évi 1. t-cz. végrehajtása iránt. Folytatás. , 18. §. Az uj osztályozás helybenhagyása s az osztályozás eredményének érvényesítése iránt a jelen utasítás 10—12. §-aiban megha­tározott eljárás követendő, s a pónzügymínis­teriumhoz úgy a régi, valamint az uj adótárgy­változási jegyzék a netalán beadott felszólalái sokkal együtt felterjesztendő. 19. §. A jelen utasitás 3., 4., 5. és 6. §-ai eseteiben a bejelentésnél valamint az adó­elengedésnél követendő eljárást általánosság­ban az 1885. évi 4Ö055. számu pénzügymi­nisteri utasitás 133—154. szakaszai és az 18S8. évi 60.074. számu pénzügyministeri kör­rendelet szabályozzák. Az utóbb idézett kör­rendelet A. c) pontja értelmében a szőlőkben rovarok által okozott kár legkésőbb az illető év augusztus 1-ső napjáig jelentendő ugyan be az illető község elöljáróságnál, de oly ese­tekben, midőn szónkénegezés által fenntartott területekre kéretik adóelengedés, megengedte­tik, bogy a szénkénegezés alkalmazása, annak megtörténtétől számított 8 nap alatt jelentes­sék be ugyancsak a községi elöljáróságnál. Ehhez a bejelentéshez azonban még mellék­lendő a községi elöljáróságnak a szénkénege­zés megtörténtét tanúsító bizonyítványa. A községi bizonyítványt helyettesithetik 1. az állami vinczellór iskolák, vagy az államilag segélyezett szakiskolák vagy állandó tanfolyamok igazgatói, segédtanítói, tanfolyam vezetői, továbbá a szőlészeti és borászati ván­dortanítók s az állami phylloxera felügyelők által kiállított bizonyítványok oly esetekre vo­natkozólag, a midőn a szénkénegezóst maguk teljesítették vagy vezették. 2. a vinczellór iskolákban alkalmazott gyóritő munkavezetőknek az általuk teljesített szénkénegezésről kiállított s a községi elöljá­róság által láttamozott bizonyítványai. A szénkénegezés megtörténtét a helyszí­nén ugyancsak az 1885. évi 45.055. száma • utasitás 144. §-a szerint alakított., bizottság állapítja meg, a- vizsgálat eredményét az A. betűs kárfelvételi jegyzékbe jegyzi be s a mennyiben meggyőződött arról, hogy a kérdé­ses szőlőterület szénkénegezés által tartatik fenn, az illető birtokrészlet adójának % rész­ben való elengedését javaslatba hozza. 20. §.- A phylloxera vastatrix pusztításai következtében kiirtott s időközben más mive­lési ágban használt területek mivelési ágának ós osztályának megállapításánál a jelen utasí­tás 13—17. §-aiban körvonalozott eljárás kö­vetendő. Ez a mivelési ág változás a községnél jelentendő be s a mivelési ágváltozás folytán szükségessé vált adókiegyenlités, a bejelentést követő hónap első napjától kezdve érvényesí­tendő. II. F e j e z e t. 21. §. A phylloxera vastatrix rovar által pusztított szőlőterületeket terhelő szőlódézsma­váltság tartozásokból az 1891. évi I. t. cz. 6. és ..7. §-aiban foglalt rendelkezésekhez képest a következő leírásoknak van helye; a) oly szőlőterületek után, melyek any­nyira elpusztultak, hogy miveltetésük teljesen megszűnvén, parlagon hevernek és más mive­lási ág szerint nem használhatók, leírandó a még fennálló tartozás egész összege; b) azon szőlők után, melyek a phylloxera vastatrix rovar által csak részben pusztíttat­tak el, s melyeknek földadója az 1883. évi XLIV. t. cz. 49. ós 50. §ai értelmében a kár mérvéhez képest Íratott le,. a szőlődózsmavált­ság tartozásból leírandó az adóleirásnak meg­felelő aránylagos összeg, ehhez képest, ha va­lamely szőlőterület földadója a phylloxera pusz­títása következtében vasamely évben * /2 vagy \ részben leíratik, a szőlődézsmaváltság tar­tozásból az azok évben esedékes egy évi rész­letnek ugyancsak V» vagy % része hozandó leírásba. Az ezen pont alatt említett esetben a szőlődézsmaváltság! tartozás aránylagos leírá­sának 1883. évtől kezdve mindazon évekre van helye amely években a földadó leíratott; c) a teljesen elpusztult, de más mivelési ág alá kerülő szőlőknél a szőlődézsmaváltság tartozásból leírandó az illető birtokrészletnek eddigi kataszteri tiszta jövedelme és az uj mi. velési ág szerint megállapított kataszteri tiszta jövedelme között mutatkozó különbözetnek megfelelő aránylagos összeg akként, hogy az 1883. évtől kezdve más mivelési ágba átment szőlőterületet terhelő szőlődézmaváltság tarto­zásnak a mivelési ág változást követő évtől kezdve esedékessé vált összege azzal a szá­zalékkal szálitandó le,' a mely százalékkal az illető földrészletnek eddigi tiszta jövedelme az uj mivelési ágnak megfejelő osztályozás követ­keztében leszállittatott. Ez a leszállítás fentar­tatik még azokban az esetekben is, midőn a más mivelési ágba átment, volt szőlőterületek a jelen utasitás 13. §-ának eseteiben nyilván­tartás utján ismét a szőlőmivelési ágba lettek átvezetve; d) a phylloxera vastatrix pusztítása foly­tán kiirtott, de más mivelési ág alá kerülő szőlőterületek után az 1883. évi XI. t. cz. 1. §-a értelmében megállapított szőlödézmaváltsági félévi járulékok 1883. évtől kezdve leirandók mindazon évekre, melyekben e kiirtott szőlő­területek parlagon hevertek s az 1883. évi XVII. t. cz. 8 §-a (utasitás 5. §-a) értelmében ideiglenes adómentességben részesültek; é) azok után a szőlőterületek után, me­lyek a phylloxera rovar pusztításai következ­tében kiirtattak, ha azok 1893. óv végéig sző­lővel beültettetnek, az előző b) c) ée d) pontok értelmébenj> az előző időre netán alkalmazandó l'léirásokysn; kiyül még leírandó a hátralevő tar­tozásoak a beültetést kővető évekre eső terjes , összege. (189.1: I. t. cz. 6. és 7. §^a.) 23. §. Az előző szakaszban emiitett ked­vezmények .mindenkor a tényleg még fennálló szőlődézmaváltság-tartozásokra vonatkozván, a leírás csak a még fennálló tartozást apaszt­hatja, de nem ad jogczimet arra, hogy a tény­leg már befizetett váltságösszeg az illető vált­ságkötelezettnek egészben vagy részben visz­szatérittessék. 23. §. A 21. §. b) c) ós á) pontjai alatt tárgyalt esetekben az 1883—1890. évekre visszamenő leírásnak csak akkor lehet helye, ha annak idején a szóban forgó eset az adó elengedése vagy leszállítása czéljából bejelen­tetvén, szabályszerűen tárgyaltatott s ezen tár­gyalás során a károsodás mérve vagy a sző­lőterület mivelési ágában beállott változás meg­állapittatott. 25. §. Az a váltságkötelezett, a ki a jelen utasítás 21. §-ában felsorolt kedvezményeket igénybe venni kívánja, tartozik ezen igényt írásban bejelenteni és pedig: 1. az a) pont alatti esetben a pénzügy­igazgatóságnál bármikor; 2. a b) pont alatti esetben, ha a leírás a folyó váltságtartozásra kéretik, az adóelen­gedés czéljából teendő bejelentéssel egyidejű­leg a község elöljáróságánál legkésőbb äz il­lető év augusztus hó 1-ső napjáig, ha pedig a leirás az 1883—1890. években már esedékessé vált tartozásra kéretik, a pénzügyigazgatóság­nál legkésőbb 1891. év végéig; 3. a c) pont alatti esetben, ha a mivelési ág változás az 1890. évet követő években áll lott be, a község elöljáróságánál a változást követő 30 nap alatt, ha pedig a változás az 1883 -1890. évek egyikében állott be, a pénz­ügyígazgatóságnál 1891. év végéig; 3. a d) alatti esetben, a mennyiben az 1890. évet követő évek egyikére kéretik t. leirás, az adóelengedés czéljából tett bejelen­téssel egyidejűleg évenkint s mindenkor leg­később az illető év augusztus havának 1-ső napjáig a községnél, ha pedig a leirás az 3883—1890. évekre kéretik, legkésőbb 1891. év végéig a pénzügyigazgatóságnál; 5. az e) pont alatti esetben azon év vé­géig, a melyben a szőlővel való ujraültetés befejeztetett, a pénzügyigazgatóságnál. 25. §. A bejelentésnek, mely az adóelen­gedésre irányuló bejelentéssel a vonatkozó esetekben egy beadványba foglalandó össze, a 7-ik §-ban meghatározott kellékeken felül még tartalmaznia kell a váltsággal terhelt szőlőbir­tok hiteltelek jegyzökönyvének jegyzőkönyvi és- helyrajzi számát. 26. §. A bejelentésre a jelen utasitás 24. §-ában kitűzött határidők elmulasztása a 21. § b) d) és e) pontjai alatt felsorolt esetek­ben az igény elvesztését, a c) pont alatti eset­ben pedig azt vonja maga után, bogy az évi részletek nem a mivelési ág változást, hanem a bejelentést követő évtől kezdve fognak arány­lagosan leszáll ittatni. 27. §. A község elöljárósága a 24. § 2. és 4. pontja értelmében hozzá beadott be­jelentéseket az 1885. évi 45.055. számu mi­niszteri utasitás 54. §-a értelmében felvett szemlejegyzőkönyvvel együtt a bejelentéstől számított 8 nap alatt a kir. pénzügyigazgató­sághoz a megrendelt kárfelvételi nyomtatvá­nyok kiszolgáltatása védett beterjeszti s akkor, a mikor a beterjesztett iratokat a nyomtatva­JC-N Kulcs a közélet idegen nyelvű idézeteihez. — Érdekes tudnivalók*) — *** „Allons, ení'ants de la patric." A franczia Marseillaise kezdő sora. Szö­vegét és zenéjét irta 1792-ben Rouget de Lisle (1760—1830) Strassburgban. *** „Alter Cgo" (A második énem.) Diogenes szerint Zeno igy nevezte ba­rátját. Cicero is használja már „Verus amicus est tanquam alter idem." *** „Anch' io sono pittore" (Én is festő vagyok!) Oorregio mondta Bolog­nában Ráfaelnak szent Cacilia képe előtt. *** „An der Quelle sass der Knabe" Schiller költeménye „Der Jüngling am Bache" I. strófa. *,* „Aprés nous le déluge." (Utá­nunk a vízözön!) Pompadour marquisnö mondása. *** „Ave imperátor, morituri te salutant." (Üdv néked császár, a halálra szántak üdvözölnek téged!) Igy üdvözöl­ték a harezosok Claudiust. V „C'est le ton (jui fait la musi­que." (A hang teszi a zenét.)! Bismark mondta Lasker beszédére 1879. jul. 9-én. *) E rovat alatt érdekes czikksorozatot nyi­tunk meg lapunkban, mely egyedül áll hírlapja­inknál. Kulcsot nyújtunk a közéletben leggyakrab­ban előforduló czitátumok megmagyarázásához. — Számtalan idézet van elterjedve társadalmi éle­tünkben, melyeket nap-nap után tanulunk, a. nél­kül, hogy 'tudnánk, hogy az h o n%'é't eredtí' Idé­zünk német, latin, franczia mondatokat, sokszor értelmüket, forrásaikat sem tudvä-, e-r .Azt^his.szük Fidelio munkatársunk e rovaUiXédves^ lá|Qi olvtwminy* leu ^mS^^'r^S^iéi, */ „C'est plus tiu' un crime, c'est line laute." Pouche rendörminiszter mondta, mikor Bonaparte consul 1804-ben herczeg Enghient lefejeztette. V »Chauvinist" (sovinista.). Egy franczia vígjátékban Chauvin nevű rek­ruta után. V „Der Mohr hat seine Arbeit gethan der Mohr kann gehen." Schiller Fiesco színmüvéből. V „Difficile est satyram non scri­bere." Juvenal satyráiban fordul elő. %* „Divido et impera." Xl-ik Lajos mondta. V »Donnerwetter, Parapluie." "Wolf „Preciosa" művében. *** „Embarras de richesses." Egy franczia vígjátéknak czime 1753-ból. *** „Eufants terrible." Ahirescha­rivari rajzolónak Gavarnínek rajzai után, melyek ily czim alatt jelentek meg. V „Fortiter in re suaviter in modo." Aquaviva jezsuita generális mon­dása. *** „Gut gebrüllt Löwe." Shakes­peare után. „Gutta cavat lapidem." Ovidból. ;* * •9 (é: nem ante) „Hannibál ad portás." Ciceróból. V' „Hanswurst". Luther által sok­szor használva. 1541-ben ezt irja e szórói: „Dies "Wort ist nicht mein, sondern von' andern Leuten gebraucht." V „Hast Du sonst noch Schmer­zen." Don Jüanból, Zenéje Mozarttól. V „HicBodus, hic salta." Aesopus után, á'hol egy dicsekvő tanukra hivat­kozik, ' hogy ő Rbodusnál egy hatalmas ugrást tett; mire azt válaszolják neki, hogy ha ez igaz, akkor nem szorul a di­csekvő senki tanúságára „itt vanRhodus, itt mindjárt ugorhatók." V „Honny sóit qui mal y pense." Az angol térdszalag rend jeligéje. Több versio van eredetéről. — Legvalószínűbb, hogy mikor Hl. Eduárd király' egy ud­vari bálon Salisbury grófné elveszett ha­risnyakötöjét a grófné lábára visszacsa­tolta, a fentirt sorokat mondta volna. V «Io flagranti. Codex Justinia­nusból. V ji'In niedias res." Horacból. Ars poet. 148. V »Jeunesse dorée. E névvel ille­tik a franczia történetírók, Mignet, Thiers, Proudhomme, azon párisi fiatal embere­ket, a kik 1794-ben az ellenforradalom élére állottak. V „ Juste milieu" (az igazságos kö­zépút,) Fülöp Lajos franczia király kor­mányzatának jellemzése. A . király maga mondta: „H faut chercher k nous tenir dans un juste* milieu." V »Krähwinkel. 1 * Kotzebue vígjá­tékának felvett- színhelye. * *** „Kulturkampf." Az állam har­cza a kath. egyház ellen. Virchow hasz­náltea a porosz országgyűlésen 1873-ban. Dé e" kifejezés már Lassalenál is előfordul. nyokkal együtt a pénzügyiSazgatóságtól ismét kézhez veszi, a fent hivatkozott, utasitás 26. *|}-ának rendelkezése szerint szerkesztendő kár­felvételi A. jegyzék szélére az illető szőlöbir­tökok hitejtelekjegyzőkönyvi és helyrajzi szá­rmáit bejegyzi. A községi elöljáróság a 24. §. 3. pontja érteiméhen nálabenyujtott bejelentéseket ugyan­csak a bejelentés vételétől számított 8 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz terjeszti be. (Folyt, köv.) Irodalom és művészei. % — Országos vagy világkiállí­tás ?* E czim alatt Zichy Jenő gróf egy röpiratot küldött be, melyben az országos ipartanácsnak azon határozatával foglal­kozik, hogy a milleniúm alkalmából or­szágos és ne világkiállítást rendezzünk. A röpirat sorra veszi a világkiállítás el­len fölhozott érveket s igyekszik kimu­tatni azok tarthatlanságát, mig másfelöl csoportosítja mindazokat az okokat, ame­lyek a világkiállítást lehetővé és — sze­rinte — szükségessé, kívánatossá teszik Ára 50 kr. —Az Athenaeum kézi lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája, különös tekintettel Magyarországra. Szakfórfiak közre­működésével szerkeszti dr. Acsády Ignácz, a a magy tud. akadémia lev. tagja. Első füzet. Budapest, 1891. Az Athenaeurn r. társulat ki­adása. Az új vállalat első füzete külső meg­jelenése fényével s tartalma gazdagságával egyaránt fölkelti a figyelmet. Nyomdai kiállí­tása választékos, nagy költséggel és műgond­dal készült gyönyörű műlapjaival pedig a leg­szebb hasonló külföldi munkákkal kiállja az összehasonlítást. Az első füzednek három ilyen mümelléklete van. Egy remek szines mülapon Ízléses csoportositásban látjuk a magyar állam nagy közép és kis címerét, a nemzeti zászlót, a magyar hondvédség és a közös hadsereg ez­redzászlóit, a Szent-István-rend nagykeresztjét, a Ferencz-József-rend középkeresztjét s a ko­ronás arany érdemkeresztet. Egy kettős lapra ter/edő mülapon Észak-Amerika legújabb tér­képét vesszük s egy harmadik műmelléklet az emberfajokat tünteti föl. Mindegyik kitűnő gond­dal készült, a mint az egész füzet kiállítása díszére válik hazai nyomdászatunknak. A nagy nyolezadrétü alak igen jól van megválasztva, a papir finom, a betűk nem oly kicsinyek, hogy a szemet rontanák s az olvasást fárasz­tóvá tennék, mi a legtöbb ilyen német mun­kának hátrányos sajátsága. De az új vállalat irodalmi szempontból is a legelőnyösebb be­nyomást teszi. Az első füzet egymaga csak­nem kétezer czikket közöl, a munka egyetemes ismerettári jellegének megfelelően, a tudomá­nyok és ismeretek összes ágaiból. Már első pillanatra is észrevehető, hogy a szerkesztő nem akarja az eddigi magyar vn«rj- idegen lexikonokat egyszerűen utáDozni, hanem egy­részt egész máskép, sokkal gyakorlatibb, a ma­gyar közönségnek jobban megfelelő módon cso­portosítja anyagát, másrészt pedig mindazt az érdekes anyagot is felvette, mi az eddigi ha­sonló munkákból hiányzott. Azért a czimsza­vak összeállítása is lehetőleg magyaros, snem csupa idegen szavakból áll. A mi különösen a magyar irodalmat illeti, melynek ismerete leg­első föltétele a nemzeti műveltségnek, arra rendkívüli gondot fordít a lexikon. De még idegen irodalmak és irók ismertetésénél sem feledkezik meg arról, hogy a magyar közön­ségnek készalt. Ez okból a magyar vonatko­zásokat, idegen művek magyar fordításait, a külföldi irodalmakra és írókra voonatkozó ma­gyar munkákat mindenütt figyelembe veszi. — Hasonló szellemben készültek a jogi, államtudo­mányi, pénzügytani és nemzetgazdasági czik­kek. Kiváló becses és gazdag az új vállalat­nak már első füzete technikai műszavakban, melyeket igen tanuságosan s itt is főleg ha­zai viszonyaink szempontjából magyaráz. Már á három ívből álló első füzetből tisztán kive­véhető, hogy itt komoly és közhasznos válla­lat forog szóban, mely azt a czélt tűzte ki maga elé, hogy a tudomány legújabb eredmé­nyeit igaz magyar szellemben feldolgozva vigye be a közönség legszélesebb rétegeibe s ezzel hasznos szolgálatot tegyen az egész nemzeti párosodásnak. A vállalat negyven füzetben, va­lami 90 műmelléklettel ellátva jelenik meg. A füzetek három ívből állanak s minden két hét­ben jelennek meg. Egy-egy füzet ára 30 kr7— Melegen ajánljuk a magyar olvasóközönség tá­mogatásába. — A Britt birodalmon, keresz­tül. Irta Hübner Sándor gróf. Hübner, gróf neve a magyar közönség előtt 3jem ismeretlen. Eltekintve attól, hogy monar­chiánkat Parisban és Rómában hosszabb ideig képviselte és mint minister, a ki­egyezés alkalmával irántunk való barát­ságos érzelmei által kitűnt,,„Séta a világ körül* ez. müve számos olvasó kezében megfordult Ezen érdeklődése a közönség­nek Hübner gróf első útleírása iránt indítja 'a kiadót arra, hogy njabb utleiró mun­káját; „A brit birodalmon keresztül"-t a magyar olvasó közönségnek szintén hoz­záférhetővé tegye. Hübner gróf, miként az előszavában mondja, már első nagyobb útja alkalmával elhatározta, hogy Indiát, e mesés országot, megfogja látogatni. Bár ­koros Volta, a hosszú tengeri ut fáradal­mai óvatosságra intették, szive vágyának nem állhatott ellen és fogadalmának tel­jesitósére elszánta magát. De nem csak Indiát látogatta meg ékkor, beutazta a Fokföldet, Uj-Zólandot, Ausztráliát, az ausztráliai nagyobb szigeteket, Oanadát és igy megismerkedett csaknem az összes angol gyarmatokkal: britt birodalommal. „A britt birodalmon keresztül" nemcsak formája, nemcsak általános érdekessége miatt lesz kedves olvasmány; az anyag, a. mit felölel, e munkát aktuális jelentö*­ségüvé is teszi. Ismeretes dolog, hogy a nagyobb angol gyarmatok már évek óta az.anyaországtól való függésüket mindig jobban és jobban lazítani törekszenek; Canada el akar szakadni. Ausztrália ön* állóvá akar lenni és magában Indiában is --miként a legújabb események igazol*­jak -— az angoloknak helyezete mindig p;wojuriu8«bJb4. .vilik. .Az angol gyarmatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom