Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-07-05

iter vagy 24 óránként 86400 köbméter, A mi az ivásra vonatkozólag a viz milyenségét illeti, daczára annak, hogy a megfelelő definitiv vizsgálódások még lezárva nincsenek mégis a felületes kisérletek szerint alig lehet kételkedni, hogy azok nem a legkedvezőbb rezultatumokat mutatják fel. A yiznyerés elve. A vizet -kutakból nyernők, melyek a fent nevezett forrás közvetlen közelében lennének furandók, s a melyekből a szükséges vizmennyiséget mechanikai uton a Tapolczafő mögötti magaslaton felállítandó központi reservoirba kellene felemelni. Ezen reservoir látná el azután a várost minden szükséges vizzel. A magasság Kimérése. A rendelkezésünkre álló speciális térképek stb. szerint Pápa niveauja 154 m. magasságban van, a tapolczaföi forrásé pedig 180 m. magasságban, tehát az utóbbi 26 méterrel magasabb mint az elsö. A közp. reservoir 180 és és 218 m.-nyi magasságok között az ottan elterülő országút közelében, lenne elhelyezve ; tehát általánosabb számítás végett a reservoir magassági fekvését illetőleg 199 m. magassági szinvonalat veszünk fel. E szerint 45 méternyi magassági különbség van Pápa és a központi reservoir között. Ebből folyólag a felhasználható nyomási magasság a város főterén 28 méterrel számi tható. A. lxosszasági mérések. A fentebb megemlített speciális térképek stb. szerint a közepes távolság Pápa városa s a tapolczaföi forrás között 6800 méter, ez utóbbi s a központi reservoir között 1000 m. . Megjegyzés. A rendelkezésünkre bocsátott tervek szerint, melyek Pápára és Tapolczaföre vonatkoznak, a kettő közötti közepes távolság 4300 m. és a reájuk vonatkozó magassági különbség 62 m. Miután ezen tervek jelentékeny ellentótben állnak azon adatokkal, melyek a hivatalos speciális térképekből, mint fentebb láthattuk, következtek és az utóbbiak a költségek szá. mitásához képest e felett még kedvezőtlenebbül alakultak, tehát megfelelőnek véljük a fent emiitett alapszámokat számitásunk alapjaként elfogadni, hogy igy a végleges számitásnál mindenesetre beérjük a felhozandó költsógösszeggél. A vizemelőgép. Minthogy, mint említettük, a szükséges vizet Pápa város teljes ós minden tekintetben bő ellátását illetőleg csak kutakból nyernők, igy ezután is biztosítva volna a jelenleg fennálló s a Tapolczafolyó mentén elterülő iparvállalatok tevékeny munkálkodása, ugy hogy a központi reservoir megtöltésére szükséges szivattyú munkája ezen rendelkezésünkre álló vizi erővel véghezvihető. Ezen szivattyú helyéül a forrás eredetéhez legközelebb fekvő malmot lehetne kiszemelni, s ott a legújabb kor újításai szerint kiállított turbinát lehetne elhelyezni. (Vége köv.) Egy érdekes határozat a veszprémi orsz. képv. válasz'ás ügyében. 4-z „Ügyvédek Lapja" Dr. Wolf Vilmos bpesti ügyvéd kitűnő lapja mai vasárnapi száma közli a következő érdekes közleményt. Dr. Wolf szives készséggel engedte át lapunknak a közleményt, melyet az Ügyvédek Lapjával egyidejűleg hozunk. A győri kir. ítélőtáblának egy igen érdekes határozatát mutatjuk be olvasóinknak. A btkv. 185. §-ának magyarázatáról van szó. Ez a szakasz, mint tudva van, hat hónapig terjedő fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azt, aki a választónak vagy annak tudtával hozzátartozójának, azon czélból, hogy az bizonyos jelöltre szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék — pénzt vagy pénzértéket, vagy más előnyt ad vagy igér. S. Z. ügyvéd ós dr. R. J. körorvost i a veszprémi kir. tvszók a btkv. 185. g-a alapján vád alá helyezte, mert a vizsgálat során kiderült, hogy a veszprémi választó kerületben 1890. évi július havában lezajlott képviselöválasztási mozgalmak alkalmával nevezett vádlottak részint maguk, részint az elöljárók utján határozott ajánlatot tettek a kádártai választó polgároknak, hogy: ha a kormánypárt jelöltjére szavaznak vagy legalább is a szavazástól tartózkodnak, nekik az eklézsia pénztárába 800 frt fog fizettetni. A győri kir. ítélőtábla 1891. évi június 16-án tartott ülésében (előadó Cseükey Géza kir. táblai biró) a kir. törvényszéle végzését megváltoztatta ós vádlottak ellen megindított bűnvádi eljárást megszüntette. Indokok: Alkotmányos országokban a társadalmi élet szabad fejlődése csak azon esetben reményelhető, ha a választások a nép szabad akaratának hű kifejezését képezik. A szabad választás azonban csak ott tekinthető biztosítottnak, a hol a választó nemcsak másoknak erőszak, hatalom vagy csalárd befolyása ellen kellő védelemben rószesittetik, hanem a hol maga a választó is arra köteleztetik, hogy a választásokkörül való elhatározásainál, minden önző érdeket mellőzve, irányadónak csakis jobb meggyőződését, a közönség javát tekintse. Hazánk törvényhozása a választás ezen szabadságát biztosítani akarta, midőn a btkv. VHI-dik fejezetében a polgárok választási joga ellen elkövetett bűncselekmények megtorlását rendelte el. A bbkv. 185. §-át figyelemre méltatva azonban azt látjuk, hogy a törvényhozás nem elégelt bj azzal, hogy a választót büntesse, ha hogy a választó magasztos kötelességéről megfeledkezve, alkotmányunk biztosította jogával önző érdekei megvalósítása végett visszaél, hanem hogy azt is büntetni rendelte, a ki polgártársát bizonyos önérdekű előnyök nyújtása vagy azoknak ígérete által ebbeli jogaival való visszaélésre készteti. Az alkotmányos életnek pezsgő .hullámzásait figyelemmel kisérve, azt lehet tapasztalni, hogy az egyes polgároknak rássy-utra rohan s kínos hangon könyörög a gőgös asszonyoknak, a fesztelen ifjaknak: Tessék virágot venni, tessék virágot venni .... De a gőgös aszonyok s uracsok most sem igen vesznek tőle . . Talán ha megmondaná, hogy anyját akarja eltemetni, de nem, ezt ő nem meri .... S igy szegény Jolán hiába kínálgatja a virágokat, hangja elvész az Andrássy-ut zajában, elnyeli az equipageok és bérkocsik robaja, a sürgő-forgó ember tömeg hangos léptei s feszteleü lármája . . . s. a. Pár kis adalék a pápai Collegium múltjából. Porrodalom — vagyis szabadság harcunk után — én is pápai diákká — a híres Tarczy fizikus hallgatójává levén, év végén itt ért bennünket a rendelet hogy érettségi vizsgát kell tenni. De a Pápai Collegium ekkor még nem nyilvános levén: Sopronba kellle mennünk, oly vegyes vizsg. bizottság elé, melyen szombathelyi kath. soproni evang. és pápai ref. tanárok censeáltak bennünket. Pápáról csak öten mertünk felmenni, — hármat közülünk meg is buktattak. Engem — mint aki Sopront Pápáért elhagytam: a soproni tanár \irak sziote buktatni akartak, inspecie Tacitus fordításomban; de a szombathelyi tanár vágott ki — mondván — igazam van hogy nem legulice (nem szószerint) de szabadon forditám, szókötöttség helyett. (Hisz ott volt irva Oollegiumunk homlokán, hogy: „szabadon tenyészik") Következő 185l-ik évben sem lett még nyilvánossá Pápai iskolánk. — En az 1-ső évi jogra (hogy ne veszítsem az* évemet) Bpestre készülvén — Kerkapoly volt tanárom monda; maradjak, ha évet vesztek is — szellemet nemi Hát ottmaradtam 1-ső éves jogásznak is — Kerkapolytó! Tarozitól *-* » jó Bocaortól *» Válytól hallgatva az észjog, jogfilosöfiat — filosofia történetét — sat. 1852-ben már Bpestre menvén: csakugyan nem fogadták el az Egyetemen a pápai 1-ső évesjogbizonyitványomat. — hát újra 1 sö éves jogász kellettem lenni Bpesten is. Évközben bold. Pauler tanárom — kitől itt az észjogot újra hallgatám — „disputatorium" tárgyául tüze ki azt, hogy: „a büntető jog közjoq-e vagg magán jog

11 Könyveket irtak erről nagy fejek pro et kontra — monda őj de ő közjognak tartja ... A disputatoriuinban én Pauler ur véleményét védve, nagyembere lettem neki, ugy hogy védelmemet a kathedráról is maga felolvasá, — mert én bizony abból puskáztam, amit Pápán tanultam! . . . Pauler monda is hogy: „látja hogy a ref. Sárospatakon hallgatám Hegelt — s örül hogy lelkembe átszűrve hallgatám"„De bizony csak Pápán hallgatám" felelém neki. És ez után kedvencze lettem, — végül be is számiták pápai évemet az egyetemi 4-ik évbe. Pápán majd minden tantárgyat a tanár urak kézirataiból tanulhatván: egykor interpelláltuk a jó öreg Bocsort, hogy nem győzzük írni nyomassa ki remek történelmét; „talán bolond vagyok — feleié, — próbáltam már — de felét is ki vörösplájbászolja a Prottmann Cenzor, — irják csak amici"! És irtuk szívesen. Kerkapoly csúnya kéziratát nehezen irtuk, de csaknem hiába is, mert ő inkább abból kérdezett amit kéziratán kivül sebesen prelegált. Aki sebes előadását nem bírta követni, arra keveset adott, — miként Tarczy arra, aki a fizikai tantételeit nem bírta a táblán képletbe irni. Kerkapolyi sebes előadása után furcsa volt nekem ugyanazon tárgyat a jó csendes Pauler vontatott előadásán is hallgatni, mert e humánus tanár, a gyöngébb elmék kedvéért hosszan csépelte a szalmáig. Egyszóval: sohse bántam meg pápai diákságomat. Kelt Kővágó-Örs 1891. június 15. polgártársaik elhatározásaira való befolyása sok uton módon ós különböző alapon érvényesül. \ Ezen befolyás azonban nemcsak hogy nem hat kártékonyán az állam életének szabad fejlődésére, hanem ép ellenkezőleg, bizonyos akarategységnek, az államok életerejének föltétélét képezi. Midőn tehát ennek daczára a törvényhozás az egyes polgárok akaratbeli elhatározását a polgártársak befolyásától bizonyos irányban megmenteni akarja, ebbeli rendelkezése, mint kivételes törvény, a legszigorúbb magyarázat alá esik. Ezen magyarázat elvét követve tehát, btkv. 185. §-ában jelzett bűncselekmény megállapításánál első sorban vizsgálandó: vájjon az illető a másnak szavazatát befolyásolni akarja-e? e végből adott-e vagy igért-e neki vagy hozzátartozójának tettleg pénzt vagy más előnyt? másodsorban pedig tisztába hozandó az is, vájjon az adott vagy igórt jutalom alkalmas volt-e egyáltalán az illető szavazót oly módon befolyásolni, hogy elhatározásárar az önző órdek döntő befolyást nyerjen. •* f A kir. i.tólőtábla vádlottak terhére rótt tónykedésök megbirálásánál ezen irányelveket-követve, az ellenük megindított bűnvádi, eljárást, a vád tárgyátképező bűncselekmény alkatelemei hiányában, megszüntette; mert habár a vizsgálat eddigi adatai kétségen kivül helyezik, hogy vádlottak a kir. törvényszék végzésében jelzett képviselőválasztást megelőzőleg, Kádártan megjelenve, a választókat a szabadelvű párt részére megnyerni iparkodtak és e végből a választókat azzal kecsegtették, hogy ha a szabadelvű párthoz szegődnek, eklézsiájuk 800 frtot esetleg pedig még többet is kap: ebbeli nyilatkozataik sokkal hézagosabbak, mintsem hogy azt határozott ígéretnek tekinteni lehetne; a kilátásba helyezett előny pedig az egyesek önző érdekétől sokkal távolabb esik mintsem hogy azt a törvény határozott szavai ellenére az egyes választó vagy pedig hozzátartozója részére biztosított oly egyéni érdekkel azonosítani lehetne, melynek erkölcsrontó befolyása ellen a törvény a választókat megvédeni szükségesnek találta. A kir. ítélőtábla azonban ettől eltekintve, a vádlottak nyilatkozatát az adott szó erkölcsi biztositékával ellátott ígéretnek, tehát a bűncselekmény elkövetésére alkalmas ténykedésnek sem tekinthette, mert a tanuk arról egyáltalán semmit sem tudnak, hogy vádlottak valakit megneveztek volna, a ki a kérdéses 800 frtot az eklézsia részére fizetni fogja, a tanuk azt vallják ugyan, hogy vádlottak kilátásba helyezték, miszerint az eklézsia részére esetleg nagyobb segély is kieszközölhető, de azt a tanuk nem mondják, hogy a vádlottak oly nyilatkozatot tettek volna, a melyből következtetni lehetne, ki fogja ezen pénzt kiszolgáltatni, kivel kell a választóknak érintkezésbe bocsátkozniuk, hogy a kilátásba helyezett nagyobb előnyt az eklézsia részére biztosítsák, kivel kell azt megigértetniök ? Oly határozatlan nyilatkozatok tehát, mint a milyeneket a vádlottak — Dömény Zoltán vallomásához képest — hallomás utáni tudomásukra hivatkozva tettek, határozott igéret jellegével nem birván: a btkv 185. §-ának súlya alá nem is esnek, mert az ily nyilatkozatok mások elhatározására oly döntő befolyással nem is bírnak, hogy azok ellenében is a szavazás szabadságát a törvény biztositandónak találta volna. Az oly állam polgárai, a kik ily nyilatkozatok által is szabad elhatározásukban befolyásolhatók lennének, sokkal szűkebb látkörrel, sokkal csekélyebb akaraterővel rendelkeznének, mintsem hogy az alkotmányos életre való éretlenségük mellett szabadságukat ez irányban a törvények kellőleg biztosíthatnák." Mondanunk sem kell, hogy e kitűnő jogászi éllel fogalmazott indokolás díszére válik a győri kir, tábla volt birájának Csenkey Gézának, ki jelenleg a veszprémi kir. törvényszék elnöke. Irodalom és müvészot. — „Mérnök" Magyar Mérnöki Zsebkönyv. — A budapesti kir, József-műegyetem hallgatóságának kezdeményezéséből folyó év végén oly mű kezd megjelenni, mely hivatva van a magyar mérnöki világnak egyik napról napra égetőbbé váló szükségletét kielégíteni. E teljes joggal hézagot pótlónak mondható mü a „Mérnök" czimü szerkesztési segédkönyv, mely körülbelül 70 nyomtatott ivnyi terjedelemben, mint a mérnöki tudományoknak a gyajkorlat számára készített encziklopédiája, tartalmazza a gyakorlati műszaki tervezéshez szükséges összes képleteket, számadatokat és eljárásokat rövid, világos és szabatos előadásban. E könyvre különösen most, midőn hazánkban a műszaki tevékenység napról napra növekedő aráuyokban terjed, szüksége van minden tervező mérnöknek, gépészmérnöknek és építésznek, minden műszaki hivatalnak és irodának ; nem pótolja azt semmiféle külföldi szerkesztési segédkönyv, mert a „Mérnök" adataiban kimerítőbb, képleteit a mérnöki tudominyok legújabb eredményeinek álláspontjáról nyújtja, s a mi főleg kiemelendő: hazánk speczíális viszonyait folyton szem előtt tartja. A művet a kir. József-műegyetemen tartott előadások, valamint a legkitűnőbb hazai s külföldi szakmüvek alapján részben okleveles mérnökök, részben műegyetemi hallgatók állították össze, s az illető szakot előadó műegyetemi tanár urak, tehát az erre legkompetensebb s legkitűnőbb hazai szakférfiak vizsgálják felül. Klimm, Lipthay, Nagy D., Kherndl, Asbóth, Bielek, Peez, Wartha, Rejtő, Lázár, Bados, Bodola műegyetemi tanár nrak vállalták el a „Mérnök" kéziratainak átjavitását s e fényes nevek már is teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a munka feladatának meg fog felelni. A mű előfizetési ára 5 frt; bolti ára tetemesen nagyobb lesz. Előfizetőknek az egymásután megjelenendő füzetek bérmentesen küldetnek meg, megrendelőknek pedig az első füzet — az egész munka előfizetési árának utánvétele mellett — bérmentetlen küldetik meg. Ugy az előfizetők, mint a megrendelők az utolsó füzettel egy bekötési táblát ingyen kapiíak,^— Előfizetési pénzek, valamint megrendelések Jjp% roivsky és Franke könyvkiadóhivatalába (Budapest) küldendők. Az előfizetéseket és megrendeléseket kérjük mielőbb beküldeni, hogy a nyomtatandó példányok száma felett = tájékozva lehessünk. 1 közönség köréből.*) Ajánljuk rendőrkapitányunk becses figyelmébe a következő tényeket: A pápai piacon e tavasz folyamán, cseresnyés kocsi nem volt látható, miért ? mert az élelmes kofahad a sorompókon kivül már lefoglalja a falusi kocsik tartalmát. Nem volna-e ily eljárással szemben a rendőrségnek joga a beavatkozáshoz ? Nem tartozik-e a rendőrség ügyelni arra, hogy csak egészséges gyümölcs kerüljön piaezra ? Ez volna egyik panaszunk. A másik : néhány üzérnek az" az eljárása, hogy heti vásárokra szándékozó falusiak gabona, burgonya, stb. eladni valóját már a sorompókon kívül össze vásárolja s az igy összevett árukat pápai taligásokkai hozatja be a sorompón, miáltal a város jogos vám jövedelmében csonkittatik. Nem tudjuk (?) tartozik-e ez a rendőrségre, de azt hisszük, hogy „röndnek muszáj lönnyi" ez pedig rendellenes dolog. (Bsatádaipa. Hivatalos rovat. Pályázati hirdetmény.. Ugod községben a község bábái állás lemondás folytán megüresedvén, felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják és a szabályszerű képesítéssel bírnak, hogy ez iránybani kérvényeiket a pápai járás tekintetes főszolgabirájához 14 nap alatt nyújtsák he. Az állás a következő javadalmazással van egybekötve, u. m. Készpénz fizetés lakbérül 25 frt a község pénztárából, szüléseknél a községben 1 frt, a pusztákon 2 frt díj, törvénytelen szülötteknél ezen díj kétszeresen számíttatik. Ugod, 1891. július hó 1-én. Az elöljáróság. KÜLÖNFÉLÉK. — AD. K. E. és Veszprém megye. A m. kir. belügyminister Veszprém vármegye törvényhatósági közgyűlésének azon határozatát, melylyel kimondatott, hogy a dunántúli közművelődési egyesület részére a nemesi felkelési, most nevelési alapból 1000 frtnyi alapítvány az említett alap tőkéjéből fedeztessék, illetőleg kihasitassék, tekintettel az egyesület ki-, valóan közérdekű czéljaira, — jóváhagyta. — A Balaton-egylet újjáalakítása ügyében mult hó 29-ón népes értekezlet volt Balaton-Füreden, Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt, melyen különösen Zalamegye több előkelő nagybirtokosát láttuk. — Székely Emil szolgabíró, mint az értekezlet jegyzője előterjesztvén Fenyvessy memorandumát, Svastícs" Benő zalai főispán, Purgly Sándor veszprémmegyei főjegyző, Csemeghy Károly kúriai tanácselnök, Szabó Imre orsz. képviselő, Bezerédj Viktor min. tanácsos, Vadnay Béla, Porzsolt Kálmán, Kállay Gyula, dr. Popper János keresk. akadémiai igazgató, Sziklay János dr. hozzászóllása után az értekezlet kimondá: óhajtja, hogy a Balaton-egylet, mint önálló epyesület vidéki osztályok megalakításával továbbra is megmaradjon, de szoros kapcsolatban a Dunántúli közművelődési egyesülettel mint a többi dunántúli kultúregyesület; e végből alapszabályai öszhangzatba hozandók a Dunántúli közművelődési egyesület alapszabályaival, a Balatonegylet elnöksége felszóllitandó, hogy lehetőleg az Anna-bál napján közgyűlést hívjon egybe, mely az átalakulást kimondja és az alapszabályokat letárgyalja; az alapszabályok kidolgozására Fenyvessy Ferencz, Porzsolt Kálmán és Sziklay János küldetnek ki, akik a közgyűlés elé terjesztik az alapszabály-javaslatot. — Vásárszaporitás Pápán. Pápa város országos vásárait évenként *) E rovat alatt közérdekű felszólalások .díj nélkül közöltetnek, felelősséget azoban nem vál* kettővel szaporítani kívánja. Az uj vásárok ápril és november hóban lennének. A kereskedelmi miniszter a vásárszaporitási tervre vonatkozólag Győrváros véleményét is kívánja tudni. Győrváros tanácsa a közgyűlésnek azt javasolja, hogy a pápaiak szándékának kivitelét Győrváros közgyűlése támogassa (Győri Közlöny). — Meghívás. A pápai Önkénytes tűzoltó egylet folyó évi július hó 5-én d. u. 4 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart, melyre az egylet összes alapító, tiszteletbeli és működő tagjai ezennel meghivatnak. Pápa .1891. évi' jrinius hó 27-én. Az elnökség. /. — A szent Benedekrendiek vezetése alatt álló algymnasiumban az iskolai tanévet f. évi. június hó 29-én zárták be ünnepélyesen. • — A vasárnapi munkaszünet tárgyában a ministeri rendelet már elkészült és a törvényhatóságokhoz szétküldetett. A törvény tudvalevőleg e hó 15-én lép életbe. A ministeri rendeletet iparos és kereskedő olvasóink érdekében egész terjedelmében közölni fogjuk. — Budapest fővárosának tör-., vényhatósága vármegyénk példáj áként elhatározta, hogy díszterme" számára lefesteti Széchenyi István arczképét és pedig, miként megyénk, Vastagh György által. Budapest Széchenyi képe a Veszprém megyei kép másolata lesz. Egyben mégis megelőzte Veszprém megye az ország fővárosát. Hadd következzék a — folytatása. — A pápai leányegylet a nyári •• szünetek megkezdése előtt f. hó 28-án d. u. tartotta meg utolsó nyilvános .előadó 'ülését szép számú előkelő közönség, előtt. Méltó „Nyitány" volt — Rossini, „Semiranis"-a, „melyet Báron Mariska és Janka k. a.-ok játszottak finom eleganciával a legteljesebb összhangban, megérdemelt, zajos tetszésnyilvánítások között. Utánuk Fülöp József ur tartott érdekes felolvasást a „sziv"-röl, mit az e tárgyban igazán competens hölgyközönség hálás tapssal jutalmazott. Kellemes befejezésül Oesterreicher Szerafin k. a. szavalta el Győri V. „második asszony" cz. balladá-1 ját s e valóban nehéz darabot oly hü felfogással s oly hatással szavalta el, hogy igazán meglepte vele a hallgatótágot. Egészben véve e gyűlés is a sikerültebbek közé számitható s csak azzal az óhajjal zárhatjuk be sorainkat: vajha a leányegylet minél rövidebb szünetet tartva mielőbb megkezdené áldásos működését! — Tanárválasztás. Az eperjesi liceum történelmi tanárszékére .Szigethy Lajos volt pápai ág. ev. segódlelkészt, jeles tehetségű fiatal tanerőt, választotta meg. — Halálozás. A pápai tanítóikarnak egyik tehetséges ifjú tagját, s társas életünk kedvelt s ismert alakját vesztettük el: Hánnig Ferenczben mult hó 30-áu. A vonzalom, melyet a megboldogult, a sújtott szülök s hitves iránt a város és vidéke közönsége érzett, meghatóan nyilvánult a temetés alkalmával, mikor is a korán elhunyt hamvai nagyszámú résztvevők jelenlétében adattak át a földnek. — A koporsót a koszorúk halmaza borította el, melyekből a következőket sikerült följegyeznünk : A forrón szeretett férj és apának — neje s lánya; Szeretett fiunknak ; A szeretett vő és sógornak — a Tauber család; Szeretett keresztfiamnak— özv. Pakróczné; Felejthetetlen testvérünknek; A kath. gymn. tanári kar; gróf Esterházy Mária és Pál; A Pápa esp. ker. róm. kath. tanitóegyesület—Szeretett kartársuknak; Végső kegyeletből — Latinovits Béláné; A kath. gymn. tanulói — kedves tanárjuknak; Pápa-városának tanítói kara — szeretett kartársuknak; Isten veled! — H. ós Cs.; Baráti szeretettel — Goldberg Gyula és neje; koszorúkat küldöttek még: a Keserű család, özv. Tóth Lajosné, Bermüller Alajos, a Polgári kör, Jamrich Sándor; barátai stb. —- A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik: Alulírottak az összes rokonság nevében, mélyen megszomorodott szívvel jelentik Hánnig Ferencz néptanító és okleveles tornatanárnak f. hó 30-án d.u. 4% órákor a halotti szentségek ájtatos fölvétele után életének 32-ik, boldog házasságának 6-ik évében tüdőbajban törtónt elhunytát. Az Istenben boldogult hűlt teteme július hó 2-án délután 6 órakor fog a róm. kath. szertartás szerint a" kálváriái sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozat július hó 3-án d. e. 9 órakor fog a plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Pápán, 1891. június hó 30-án. Neje: Hannig Fereneznó, szül. Tauber Antónia. Gyermeke: Hánnig Gizella. Ipa és napa: 'Tauber Sándor, Bene Antónia. Szülői: Hánnig Antal, Scharnbeck Karolina. Testvérei: Hánnig Mari férjezett. Keserű Elekne, Hánnig Gyula, Hánnig Lajos, Hánnig János, Hánnig Alajos, Hánnig István. Sógornője: Hánnig Gyulánó szül. Balogh Ilona, Tauber Jolán. Sógorai: Keserű Elek, Tauber Sándor, Tauber Ödön Tauber Géza. Nyugodjék a drága, halott békében!