Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-02-08
az inségtóí és a könnyen bekövetkezhető tö- ! meges pusztulástól. Ezen rendkívüli időjárás szülte viszonyok a szegény népet segélykiáltásra késztették s a segélynyújtás nem is késett. Ő Nsága alispán ur kezdeményezése folytán egybehívott értekezleten. Veszprém város területén lakó szegény ínséggel küzdő családok összeirása határoztatván el, az összeírással megbízott polgárok hivatásuk gyors teljesítése alkalmával meggyőződést szereztek a szegény nép között tényleg létező nagy mérvű nyomorról, a mely valóban szánakozást gerjesztő volt és a rosz lakásbeli viszonyok miatt megdöbbentőnek találtatott; az éhség mellett szük, sötét, nedves szobában, több helyen összezsúfolva, ruházatlanul, szalma közt egymás mellé bujt gyermekek feküdtek a szenyes ágyakban dideregve s valami viselt ruhadarabokkal vagy szennyes vánkosokkal takarva. — Az inség enyhítése érdekében pénzbeli segélyezés, élelmezés és fűtő szerek kiszolgáltatására tett intézkedések és a nemes keblű emberbarátok által hozott pénzbeli áldozatok ezen szigorúságában páratlanul álló válságos téli időszakban közegészségügyi tekintetben is valóban nagyon indokoltak voltak, mert a gyors segélyezés által a könnyen tova terjedhető esetleg veszélyes járványoknak különösen hagymáznak és az ez által könnyen bekövetkezhető nagyobb mérvű halálozásnak is eleje vétetett. Ezzel azonban szerény véleményem szerint nem zárhatjuk be tevékenységre emelt kezeinket és nem szüntethetjük be ugy vélem gondoskodásunkat a mindnyájunkat oly közel érdeklő közegészségi szempontból a szegény nép rosz lakásbeli viszonyai miatt, minthogy azon helyek szoktak különbféle, ragályos betegségek forrásai lenni, jóllehet a megoldás módja ismeretes arról, hogy az tetemes áldozatok nélkül nem történhetik meg, de a ki egyszer látta és. meggyőződött az ily lakásokban létező legrosszabb és legszánandóbb viszonyokról, azok kénytelenek belátni, hogy ezen állapotok a mondott fontos okok miatt lehetőleg mielőbbi és pedig alapos javítást igényelnek. Ezen czélból azon inditványt vagyok bátor tenni, miszerint egy e czélra választott bizottság által a rossz, szennyes egészségtelen lakások összeirassanak, a talált hiányokról táblás kimutatás készítessék, az egyáltalán nem lakható lakásoknak e czélra leendő használata betiltassák, a bennlakók elszállásolásáról időnként lehetőleg gondoskodva legyen és ugy itt mint egyéb lakásokban is a jó egészség megőrzése tekintetéből a tisztaság fentartását rendőr közegeinknek kiadandó utasítással állandó figyelem tárgyává tétessék. Daczára a felhozott viszonyoknak és a szegény nép közt fellépett nyomornak a közegészség mégis kielégítő volt és Pápa rend. tan. város, valamint Nagyvázsony, Rede ós Jákó községek kivételével, a melyekben kanyaró járványok uralkodnak, más egyéb helyeken sem a betegedések nem voltak számosak, ssm a halálozás 3t rendes arányon fölül nem emelkedett. A kórállapot: mint téli időben közönségesen lenni szokott ugy ez idő szerint is leginkább a légző szervi betegségek uralkodtak és a tüdő és mellhártyalobok, valamint a toroklobok is a betegek legnagyobb számát tették. A kanyaró járvány megszűnt Salamonban, TJrkuton, Veszprémben, Herenden, Berhidán, Peremartonban és Ősiben, szünőfélben van Szentgálon ós Literen, emelkedőben van Nagyvázsonyiban és Szent Istvánon, januárhóban fellépett Rédén és Jákón, a verheny pedig Lókuton. Az intézkedések a betegek bejelentésére, adallal tértek haza, de Alfonzé ott maradt a pálmák hazájában. Az első csatában elesett, vére pirosra festette a forró sárga homokot s csak utolsó sóhaja jött visszaa tengeren át elhagyott hazájába. És Maritana ? Maritana megtartotta igéretét, kolostorba ment „Lassan hervadni el, mint a virág, A melyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál Mely elhagyott, üres szobában áll." Szegények! sóhajtott föl Dolora, s egy pár könnyet törülve le szeméről kisietett a szobából. ' Stella pedig duzzogva húzódott félre a szomorú történet miatt. Gyere ide te Ms mókus! Nem ez ám a vége ennek a két levélnek, dehogy ez! csak Dolora kedvéért fejeztem be igy. Alfonzó is visszatért jó egészségben és pedig mint százados. Madridnak a Puerta del sol legszebb terén maga Prim tábornok tűzte föl mellére a vitézségi érdemjelet és hozzá még ráadásul megkapta Maritana kezét i,s. No most elképzelheted boldogságukat! Élnek most is, mert hisz épen Cervera Alfonzó barátom az, kinek élettörténetét elbeszéltem. Az idő, ez. a kegyetlen, föltartóztathatlan idő velem együtt az ő fiatalságukat is megtépdeste, de hát ez a természet rendje, —- hanem ha fiukat, azt a csinos, délczeg hadnagyot meglátnád, akkor az a kis szivecsked aligha hangosabban nem. kalapálna ott a midered alatt. Ejnye Diegó bácsi maga . . . No csak ne mókázz te kis Éva leánya ! inkább eredj hozzatok egy csésze feketét, mert ez az elbeszélés kiszárította a torkomat, Hanem azután édes legyen ám! a látogatások betiltására, az iskolák ideiglenes beszüntetésére,^ tisztaság fentartására és egyéb szükségesekre nézve mindenütt megtétettek, csak a betegek elkülönítése a szük lakásbeli viszonyok miatt volt lehetetlen. Legenyhébben uralgott a járvány Salamonban, Berhidán, Peremartonban, Literen Szent Istvánon ós Réde községekben.. Ezekben daozára az eléggé nagy számu megbetegedéseknek halálozás nem fordult elő, 3% volt a halálozás Szentgálon, 4,3% volt a halálozás Veszprémben, 4% volt Nagyvázsonyban, 5,47,, volt Urkuton és Jákón, 6,5% volt Ősiben és 8,1% veit Herenden. — Lókuton vörhenynyel párosult roncsoló toroklobban megbetegült 14, meggyógyult 4, meghalt 5, maradt 5. összefoglalva a kanyaró megbetegedéseket, melyeknek száma 1727-et tesz ki, ezen összeghez, viszonyítva a 66-ra ment halottak számát a halálozási százalék volt átlag 3,1%, e szerint az uralgó járványt az enyhébbek közé lehet sorozni. A piaczi élelmi szerek, mészárszékek, vágóhidak és egyéb közhelyek rendesen vizsgáltattak. Az 1890-ik év folyamában vógzett himlőoltás eredményét tanúsító jegyzökönyvek Ő Nagysga alispán úrhoz a NMMK. Belügyminisztériumhoz leendő felterjesztése végett január hóban beadattak, az oltás a következő eredménynyel végeztetett: beoltatott Veszprém rend. tan. városban 269, a veszprémi járásban 5 oltó kerületben 5 oltó orvos által beoltatott összesen 1034, újra oltatott 491, összesen beoltatott 1525. Pápa r. tan. városban beoltatott 380, újra oltatott 380, összesen beoltatott 760. A pápai járás 5 oltó kerületében 4 oltó orvos által beoltatott összesen 1564, njra oltatott 780, összesen beoltatott 2344. A devecseri járás 4 oltó kerületében 4 oltó orvos által beoltatott összesen 1677, újra oltatott 675, összesen beoltatott 2352. A zirczi járás 4 oltó kerületében 3 oltó orvos által beoltatott összesen 1429, újra oltatott 1163, összesen beoltatott 2592. Az enyingi járás 7 oltó kerületélen 6 oltó orvos által beoltatott 767, újra oltatott 900, összesen beoltatott 1667. A fentebbieket összegezve a két r. tan. városban és a vármegye 5 járásban összesen beoltatott 7120 újra oltatott 4389, mindössze beoltatott 11509, betegség és gyengeség részint egyéb okok miatt oltatlanul maradt öszszesen 288, ezek beoltása iránt a folyó évben foganatosítandó himlő oltás idejére fogok hatósági intézkedést kérni. Orvosrendöri bonczolás és hullaszemle a hozzám beérkezett adatok, szerint teljesítetett 3 esetben u. m. 1 öngyilkossági esetben és 2 véletlen szerencsétlen halálesetben, az 1 öngyilkosság történt felakasztás által, a 2 véletlen haláleset megfagyás által, ezeken kivül Vaszar és Nyőgér között egy oláhczigány hullája találtatott megfagyva. Minthogy ezen esetben az orvosrendőri hullaszemle erőszakos halált konstatált, ezen okból az ügy további eljárás végett a pápai kir. járásbírósághoz tétetettt át. Veszprém, 1891. január 31-én. Levelezés. Tekintetes Szerkesztőség! A h. bödögei önk. tűzoltó-egylet febr. 1-én, egyleti pénztára javára, zártkörű tánczmulatságot rendezett, mely ugy erkölcsi, mint anyagi siker tekintetében kiválóan jól ütött be. A vörös alsó. Történt az Úrnak ezernyolczszáz s nem tudom hányadik esztendejében — negyvenöt, ötven évvel ezelőtt — hogy vásárt tartottak T. községben. — A vásárra sok idegen ember, szarvas- és szarvatlan marha, sok sipis verődött össze. A sok csavargó sipis közül egy kártyamüvész vonta magára a közönség figyelmét, az, a ki a nagy korcsma kisebbik ivójában egy uj szerencsejátékra oktatván a n. ó. publikumot, szépen összeszedte a tudni vágyó tanítványok minden pénzét. A kártyajáték egészen uj s ösmeretlen volt (akkor) a közönség előtt s a nőve: „Hol a vörös." A vásári közönség az a része, mely jó vásárt csinált s egy kis pénzt érzett a zsebében, nagyon kíváncsi volt arra, hogy hol is van hát a vörös alsó s addig-addig találgatta, hogy egész csorda borjú, tehén és ökör ára került már a sipis zsebébe. A jó atyafiak egy darabig csak eltűrték, hogy a vörös alsó soha se került abba a csomóba, a melyikre ők rakták, de végre ís megsokalták s mert csalást sejtettek a dologban, beállítottak panaszra a szolgabíróhoz. A szolgabíró okos ember volt s elösmert „administrativ tehetség" s nehogy alaptalan panaszok elbeszélésével lopják a felek drága idejét, előbb minden panaszosra ráveretett tizenkettőt. A mi embereink is kikapták a tizenkettőt (nem épen fejenként, hanem azért egyenként) s miután a panaszfölvételi-dijat ilyetén módon végig nyugtázták rajtok, oda járultak a szolgabíró elé. — Na hát mi baja van kendteknek. — Hit ouk u vök*} könyörgünk. A mulatság, a résztvevők széles jó kedve mellett, reggelig tartott s mintegy 40 forintot jövedelmezett az egyleti pénztár javára. Örömmel lehetett ez alkalomból is konstatálni, hogy az emberies czólok elérésére törekvő eszmék, a tűzoltó-egylet rövid 2 évi fenállása alatt, minő részt hódítottak a h. bödögeiek körében. — Mert a résztvevők nagy, másfél százat meghaladó száma, egyedül ezen okra vezethető vissza. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül i egyúttal, hogy az egylet a község részé- i ről is megfelelő támogatásban részesittetik; mert ez a tűzoltó-felszerelési eszközöket, melyek közt egy kitűnő hydrophor és egy egyszerűbb szerkezetű fecskendő j szerepel, sietett beszerezni s az egylet ren- [ delkezésére bocsátani, -r— Mai nap a köz- í sóg tűzoltó felszerelési eszközök dolgában i a többi hasonerejü községeknek előtte áll. j H. Bödöge, 1891. február 2. ' j körjegyző. irodalom és művészet. — Képes Családi Lapok szépirodalmi és ismeretterjesztő képes heti lap. Szerkeszti Brankovics György. Főmunkatárs: ; Váradi Antal. Előfizetési ára: a „Hölgyeklapja" czimü divat-melléklettel s a Regónymellóklettel együtt: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt. 50 kr. A „Képes Családi Lapok* 1 Xni. évfolyamóba lépett az 1891. \ év első napjával. A magyar szépirodalomnak e hatalmas tényező,'e a magyar művelt c. c aládok-. nak e szellemi kincse, újévi első számában Jókai Mórnak „Kétszer kettő négy" czimü regényét, Benitzky-Bajza Lenkének „Hasonló hasonlóval" czimü elbeszélét, Lauka Gusztávnak „A bölcső titka"czimü regényét, báró Horváth Miklósnak „A csel" czimü elbeszélését, Tábori Róbertnek: „Sylvia" czimü regényét.— Rudnyánszky Gyulának, Dalmady Győzőnek költeményeit, Brankovita Györgynek „Az ajándékozás művészete" s Váradi Antalnak „A társadalom és a színház" czimü érdekes czikkeit kezdi közölni. A „Képes családi lapokat" a fent nevezett jeles írókon kivül még a következő neves írók és írónők támogatják, mint munkatársak, ez évfolyamban: Tolnai Lajos, Mikszáth Ká'mán, Komócsy Lajos, Temérdek (Jeszenszky Danó,) dr Prém Jószef dr Sziklay János, Inczédy László, Palágyi Lajos, Erődy Dániel,Dengi János, Tölgyesi Mi hály, Vértessy Gyula, Méry Károly, Murányi Ernő, Petri Mór, dr Roditzky Jenő, Grosz Lajos, Csorba Palotay Ákos, Szanday Zénó, stb.; Benitzky-Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagvárady Mira, Kuliffay-Benitzky Irma, Harmath Lujza, Hevessyné-Sikor Margit, V Gaál Ka rolina, Karlovszky Ida, Mericzay-Karossa Irmai Erzsike, stb. stb. A „Képes Családi Lapok" az összes szépirodalmi képes hetilapok között a legélénkebb, legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a jelen eseménj'eit s a leghíresebb festők müveit mutatják be.— >,Hölgyek Lapja" czimü s havonkint kétszer megjelenő divatmelléklete a legújabb divatképeket hozza s e mellett a magyar háziasszonynak valóságos szellemi titkára, a mennyiben a nevelés, az egészség, a gazdaság, körtészet a háztartás s a konyha terén nincs olyan kérdés, a melyet ne tárgyalna s nincs olyan titok, a melybe hölgyeinket be ne avatná! Regénymelléklete négy kötet érdekes regénnyel ajándákozza meg* évenkint az előfizetőit. A „Képes Családi Lapok"-nak még a zöld boritéka is tele van mulattató közleményekkel humoros apróságokkt), sakk-, kép-, szám-, koczka- és ponttalányokkal — és szórejtvényekkel, meglyeknek megfejtői értékes jutalmakat kapnak. — A „Képes családi lapok" gazdag tartalma és számos melléklete daczára mégis a legolcsóbs szépirodalmi képes hetilap) éppen azért biztob számítunk minden honfiú és honleány, minden magyar család támogatására és pártfogására. — Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld alássan, hogy a nagyvendéglőben van egy idegen ember, a ki rá kapatott ben- 1 nünket valami uj-módi kártyázásra, s elcsalta minden pénzünket. — Nos ós mit játszottak kendtek? — Tulajdonképen mi nem is játszottunk, csak néztük, meg fizettünk. Az a sipis három csomóba hajigálta nagy sebesen a kártyát s nekünk ki kellett találni, hogy hol a vörös* alsó. — Osztán a vörös alsó soha sem volt abban a csomóban, a melyikre mi tettünk. A szolgabíró megdöbbent, elpirult de kénytelen volna bevallani magában, hogy ő ezt a játékot nem ösmeri. (Hja azóta megjavult a közigazgatás.) — Hó pandúr, hozd el csak azt a jebuzeust a korcsmából. A pandúr lesietett s pár perez mnlva a szolgabíró előtt állt a mi sipisünk. A vádlott pofáján meglátszott ugyan, hogy a pandúr utközbyen ugyancsak gyakorolta hivatalos hatalmát, hanem ezt a szolgabíró nem vette észre. — Nézd te jebi! Igaz-e hogy megcsaltad ezeket az embereket ? — En? Soha! Kártyáztam velők s nekem kedvezett a szerencse. — Mit játszottatok? — „Hol a vöröst-t." Tetszik már ösmerni ezt az uj játékot? A szolgabíró elsáppadt, elpirult s majd a fold alá bujt szégyenkezésben, dó még is csak kimondta hogy: „Nem." Az esküdt elájult, a hajdú titkon könnyezett mikor a szolgabíró siri hangon kijelentette, hogy ezt a fránya uj játékot nem ösmeri. A aipis azonban föllélegzett. — Megtanítom a tekintetes uiafc V a kiadóhivatal mindazoknak, a kik ez iránt — legczélszorübben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A ki az egész évre szóló hat forintnyi előfizetési összeget husz krajezár csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküldi — annak két eredeti regényt 'küld jutalmul. — A ki öt uj előfizetőt gyűjt s BZ előfizetési összeget egyszerre beküldi, annak elismerésül egy díszes emlékkönyvet vagy egy — kiadásában megjelen — regényt küld. — Megrendelhető postautalványon minden postahivatalnál és minden könyvkereskedésben. Előfizetéseket (a hónak bármely napjától) elfogad a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala, Bui dapest, Nagykorona-utcza 20. szam. i — Értékes könyvek. Ráth Mór ; könyvkiadóink legjelesebbje beküldte hozzánk legújabb könyvjegyzékét, melyből mint különösen értékes és ajándékozásra kiválóan alkalmas műveket a következőket személtük ki s ajáljuk I olvasóink figyelmébe. Arany János „Levelezése iró barátaival." Nagy-Szalonta és a költő szülőháza látképével. Emlék-kiadás. 2 kötet. Könyvkedvelők gazdag félbőrkötésében 16 frt. „Benvenuto Cellini önéletírása." Olaszból fordította, Bianchi, Camerini, Goethe és mások kiadásai után jegyzetekkel ellátta Szana Tamás. Díszkiadás számos mű-melléklettel. 2 kötet. Könyvkedvelők félbőr kötésében 8 frt. 80 kr. Két fénees díszkötésben 8 frt 40 kr. Két díszkötésben aranymetszet nélkül 8 frt. Égy díszkötésben 7 frt. Egy félbőrkötésben 7 frt 50 kr Jókai Mór. „Gróf Benyovszky Móricz életrajza Szibériából való megszabadulásáig." Nagy 8rétü díszkiadás. Számos kép, térkép, autographmelléklettel. Fűzve 3 frt 60 kr. Fényes, külön e czélra készült diszköt. aranymetszettol 5 frt 20 kr. Aranymetszet nélkül 4 frt 60 kr. „Deák Ferencz emlékezete. Gondolatok. 1833—1873. Fényes diszkiadás. Gazdag kötésben 5 frt 60 kr Könyvkedvelők félbőrkötésben 6 frt. „Deák Ferencz; emlékezete. Levelek. 182% —1875." Fényes díszkiadás. Gazdag diszkötésben 5 frt. 20 kr. Könyvkedvei ők félbőrkötésében 5 frt, 60 kr. Dr. Holub Emil. „A Fokvárostól a Masukulumbék országába" és Kivonat: „Hét év Dél-Afrikában" czimű műből. Jogosított kiadás. Körülbelül 180 eredeti fametszettel és 2 térképpel. 2 kötet. Fényes diszkötésben 13 frt. Könyvkedvelők félbőrkötésében 14 frt. Shakspere színművei. TJj javított illustrált díszkiadás. Bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta Csiky Gergely. Tragoediák. I- Körülbelül 10. illustrátíóval. Gazda diszkötésben 10 frt 80 kr. Tragopediák- II. Körülbelül 100 illustrátíóval Gazdag diszkötésben 10 frt. 80 kr. Shakspere színmüvei. Vigjátékok. I. Körülbelül 100 illustrátíóval. Gazdag díszkötésben 10 frt 80 kr Vigjátékok. II. Gazdag diszkötésben 10 ft. 80 kr. Történelmi szinmüvek. I. Körülbelül 100 illustrátíóval. Gazdag diszkötésben 9 frt. Történelmi színművek LT. Körülbelül 100 illustrátíóval. Gazdag diszkötésban 9 frt 60 ; kr. Shakspere. Falstaff és czimborái. IV. Henrik Király X, II. — V. Henrik király. Illustrált diszkiadás. Csiky G. jegyzeteivel és kevezetésével. Fényes diszkötésben 6 frt. Stanley Henrik M. „A legsötétebb Afrikában. Emin pasa equátoria. kormányzójának felkeresése, megszabadítása és visszavonulása." Egyetlen jogosított, az eredeti után fordított magyar kiadás. Nagy 8-rét. Két kötet vagy 44 füzet, 140 eredeti felvételek után készült rajzzal és számos térképpel. Diszkötésben 13 frt. Könyvkedvelők gazdag diszkötésében 14 frt. Stanley H. M. és Mounteney Jephson. A legsötétebbb Afrikában. Pótkötet. Emin pasa és a lázadás Eguátoriában. Kilenczhavi élmények és ifogság a Sudani lázadók között. Egyetlen jogosított magyar kiadás. Számos képpel és térképpel. Díszes n. 8rét kötet vagy 18 füzet. Egy egy füzet 30 kr. Diszes kötésben 6 frt 80 kr. Konyvkedvelők gazdag félbőrkötésében 7 frt. 40 kr, „Magyar történelmi életrajzok. Gindely Antal. Bethlen Gábor fejedelem." 3 frt. 20 kr. Diszkötésben 4 frt. 20 kr. „Fraknói Vilmos. Hunyadi Mátyás király." 4 frt. 80 kr, Diszkötésben 6 frt. A két mű egy félbőrkötésben 10 frij. Arany János „Hátrahagyott iratai és levelezése." Nagy 8-rét diszkiadás. 4 kötet, vagy körülbelül 110 ív, az „Összes nmnkák" 8 kötetes kiadásának alakjában. Könyvkedvelők félbőrkötésében 23 frt 60 kr. Angol kötésben 19 frt. 60 kr Arány János. „Toldi. Első lopás Szt.-László füve. Jóka ördöge." Népszerű kiadás. Képekkapott az alkalmon, főlényét érezve a ; vádlott! Van itt egy pakli kártya? Persze hogy volt. Az esküdt ur zsebében mindig volt kártya. („Ebből lesz valaha valami" dicsérte a princzipálisa.) A vigyorgó vádlott megkereste a kártyát. — No tessék tenni, itt a vörös alsó Most három csoportba dobálom a kártyát s ha a tekintetes szolgabíró ur kitalálja, melyik csomóban a vörös alsó, akkor nyert. Ha nem találja el, akkor'én nyertem. ' * A szolgabíró kivett a zsebéből egy tizes bankót. — Hát hol a veres ? — Itt van—mutatott a szolgabíró a közbülső Csomóra. És csakugyan ott volt a vörös áisó — No még egyszer! Hát most hol a vörös. A szolgabíró rámutatott a jobbszélső rakásra, megnézték s — ott volt a vörös alső. A sipis pedig szépen kifizette a nyereséget s előre nevetett. —- No még egyszer. Még egyszer, még kétszer még-, elég az hozzá, hogy a szolgabíró ur hetven pengő forintott nyert a sipistöl. A sipis fizetett, mint a köles. — Hát csalás ez tekintetes ur? A szolgabíró zsebre vágta a nyereséget, megreszelte a torkát s a panaszosok felé fordulván, kimondta az ítéletet ilyenformán: — Szamarak kendtek. Ha nem tudnak kártyázni, ne kártyázzanak. El mehetnek. Az atyafiak búsan elbandukoltak, a aipwmeg vigan sietett vissasa * kprcgmib^ kel. Díszes aranyozott kötésben csak 40 kr. B. Eötvös Jószef. „Költeményei. Első gyémánt. diszkiadás. Fényes diszkötésben 1 frt 80 kr B. Eötvös József. „Elbeszélések. Első gyémántkiadás. Fűzve 1 frt, 60 kr. Diszkötésben 2 frt. 80 kr. Petőfi Sándor. „A hóhér kötele." Első gyémánt-kiadás. Fűzve 1 frt, Diszkötésben 2 frt 20 kr. „Dóezi Lajos összegyűjtött munkái" 8 diszes kötet. Angeli által rajzolt arczképpel. Diszkötésekben 25 frt. Könyvkedvelők gazdag félbőrkötésében 27 frt. Diszes tokban. 30 frt. „Dóczi Lajos Költeményei. Fényes gyémántkiadás arczképpel 2 frt. Diszköt. 3 frt. 20 kr. Könyvkedvelők félbőrköt. 3 frt 60 kr. Vertheimer Ede. „Ausztria és Magyarország a tizenkilenczedík század első tizedében." Kiadatlan források alapján. 2-ik kiadás. Első kötet. A Lunevillei békekötéstől a Pozsonyi békekötésig. (4 frt) 2 frt 80 kr.. Második kötet. A Pozsonyi békekötéstől a Schönbrunni békekötésig. N. 8-r. 3 frt. — „Zenevilág" czimmel a mult hó folyamán Sztojánovits Jenő szerkesztésében s dr. Ambrozovits Dezső főmunkatárssága mnllett, a fővárosban zenószeti szakközlöny indult meg, melynek hetedik száma is már előttünk fekszik. Ez- a szám is, épp "ügy, mint a többi, rendkívül érdekes és változatos tartalommal lép a közönség elé. A lap hozza Zichy Géza gróf, a nemzeti színház és. az opera uj intendánsának jól sikerült arczképét és életrajzát, hoz égy aktuális czikket az országos dalárszövetségről, az Egyházi zenéről, Berlioz egy zeneművész életéből czimű' szimfóniájának ismertetését, hoz egy tárczát Beethoven Holdvilág szonátájának eredetéről s ezenkívül számos apró közleményt. Ehhez a számhoz egy gyönyörű kivitelű zenemelléklet is *van csatolva (egy részlet Sztojánovits Csárdás balettjéből, melyet az operaházban óriási sikerrel adnak.) A „Zenevilág", mely minden kedden jelenik meg, kiváló gondot fordít az aktualitásokra s mindig teljes tárgyilagossággal szól hozzá a fontosabb napi zenei kérdésekhez. Előfizetési árak: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetések Budapestre, hajós-uteza 7-ik szám küldendők. Á jelesen szerkesztett s zenei életünkben hézagpótló lapot olvasóink figyelmébe ajánljuk. Hivatalos rovat. 189 i Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala által közhírré tétetik, hogy a közvágóhidakról és húsvágásról alkotott vármegyei szabályrendelet a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s az ellen mai naptól számítandó 30 napon belül felebbezés adható be. Pápán, 1891. február 3-án. Osváld Danid, polgármester. KÜLÖNFÉLÉI — Városunk tisztújító közgyűlése holnap délelőtt 10 órakor leend. — Személyi kir. Vóghely Dezső kir. tanácsos megyénk alispánja a tegnap délutáni vonattal városunkba érkezett. — Városi közgyűlés volt tegnap d. u. 4 órakor, melyen az újonnan megválasztott tagokkal kiegészített városi képviselőtestület megalakult. A megalakuláson jelen volt Véghely Dezső kir. tanácsos alispán, ki megnyitó beszédében utalt a szomorú statisztikai adatokra, melyeket a legutóbbi népszámlálás városunk fogyásáról felmutat, s különösen a közegészségügyet ajánlotta a megválasztandó tisztviselők s az egész képviselőtestület figyelmébe. A több helyen éljenzéstől kísért beszéd után felhívja elnöklő 'alispán a képviselőtestületet, hogy saját kebeléből válaszszon két kijelölő bizottsági tahol hatósági engedély mellett nyomoztatta a vörös alsót. A mély tudományú esküdt ur pedig fölvette a jegyzökönyvet s szabatos rövidséggel föltette az ítéletet így: ítélet: Vádlók szamarak. Indokolás: mert ha nem tudnak kártyázni, akkor minek kártyáznak. Kelt mint fent stb. A bús atyafiak azonban (íiem tudom hol szedték a bátorságot) nem nyugodtak meg az ítéletben, hanem be mentek a panaszszál az alispánhoz s ott előadták, hogy mint csalta meg őket a sipis s mint nyeretett az a szolgabíróval,egy kis indokolást. Az alispán partj át fogta az itéletileg leszamarazott atyafiaknak s az lett a dolog vége, hooy az y-i szolgábirót a vármegye közönsége megdorgálta. (Talán még akkor nem volt föltalálva" a biztonsági -belőtt-fegyelmi-eljárás.) Eddig vau a vörös alsó ; története, melyben az a legérdekesebb, hogy megtörtént. A vármegyei levéltárban, a ki keresi megtalálhatja. Jó magam ugyan nem a levéltári adatok alapján beszéltem el a históriát, hanem azért a történeti hűségért jót mernék állni, mert az én Peri bátyám mindig van oly hiteles személy, mint egy levéltár. " — Igy törtónt ez öcsém s nem máskép. — Igazán unikum. Ha nem Feri bátyám mondaná élnem hinném, hogy a vármegye a kártyázásért is büntet valakit. — Hja öcsém, azt is tudnod kell á hogy az y-i szolgabíró a közgyűlést megelőző estén a vörös-alsós-játókon elnyerte a fél-vármegye pénzét. — "Vagy ugy? Az már más!
