Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-02-22

át. Itt is a tanítás volt legkedvesebb foglal-; kozása és iskolái valódi mintaiskolák valának, ; ugy, hogy az -1879-ki székesfejérvári országos kiállításon méltó feltűnést keltettek az előszál­lási iskolák kimutatásai, beiratási s látogatási naplói " stb. Eezntsek Antal . zirczi apátnak 1879. márczius 28-áu bekövetkezett halála után a rendtársak bizalma első sorban ö reá irá­nyult és 1879. július 8-án a szokásos hármas apáti kijelölésnél első helyre őt tette, mire jú­lius 27-én a legfelsőbb kinevezés is megtörtént. Sapka Jeromost apáttá, Kovács Zsigmond vesz­prémi püspök avatta 1879.- november 10 én. Első és főgondja a rend birtokainak rendezése volt. A szent-gotthárdi apátság ő felsége ke­gyelmi ténye által a zircivel 1878-ban egye­sifctetvén, a rend ennek fejében a bajai főgim­násiumnak ellátását vette át. Azonban a szent­gotthárdi apátságnak terjedelmes erdőbirtokái az eke alá vett részekkel s az összes gazda­sági épületekkel együtt oly állapotban voltak, hogy nemcsak a bajai főgimnásiumnak ellátási költségeit, hanem saját terheiket sem fedezték, ugy hogy Supka apát kénytelen volt egyrész­ről a rend igényeinek megszorítása, másrészől a többi birtoknak legintenzívebb kihasználása által Szent-Gotthárd elhanyagolt részein segí­teni. A -sazilasítei helyzet • niegjavitásával "ptt­rallel haladt a rend szellemi életének fejlesz­tése. A ciszterci rend négy fogimnásiumban töltvén be országos hivatását, a rend apátjai a tanitó erők képezósére mindig kellő gondot fordjtottak. Sapka apát követte elődeinek pél­dáját. Az 1883. évi XXX. t. cz. uj terheket rótt a szeizetes tanintézetekre és Supka apát belátván a nyilváros eg etemi oktatásnak elő­nyeit, rendi tanárjelöltjeit Budapestre küldötte egyetemi szakelőadások hallgatására és pedig kezdetben a harmad- és negyed éves theolögus növendékeket, 1889-ben pedig az egész théo­logiát a tanári karral együtt, miután már előbb, 1888 tavaszán, a zerge-utczai 6-ik szá­mú házat megvette, papnevelő intézetté ala­kította át és igy a rendi tanárjelöltjeinek, za­vartalan otthont'adott. Nem feledkezett meg azonban a népnevelósről sem. Áldozatkészsé­gét dicséri a beréndi és főleg az 1889. őszén megnyílt zirczi fényes uj iskola. Supka Jero­mos apátot 1890. év tavaszán a király a Fe­renc József rend középkeresztjével tüntette ki. A Felség magas kitüntetéséber., a Ferenc József-rend középkeresztjében, zirczi apát előtte még nem részesült. A rend jelvényét üdülő helyére küldték ufcánna a már-már súlyos be­tegnek. Az ö példás szerénysége könyes sze­mekkel fogadta a legmagasabb elismerést s halálaiig azt hajtogatta, hogy: „Nem de rendtársaim érdemeinek köszönhetem a rályi tény nyilvánulását, melylyel nem apát, de a zirczi rend lőn felékesítve."' A rend tagjai által kiadott gyászjelentés igy hangzik: A magyarországi cziszterci rend mély fájdalommal jelenti szeretett atyjának, a rend főpapjának Nagyságos és Főtisztelendő Supka Jeromos urnák, a bold. Szűzről czimzett zircz-pilÍ3-pásztói és a sz. gotthárdi törvénye­sen egyesitett cziszterczi rendű apátságok apát­jának, a jeles Ferencz József-rend középke­resztesének, veszprémi és székesfehérvári szent­széki ülnöknek stb., élets 60-ik, áldozársága 86-ik, apáti kormányzata 12-ik "évében, hosz­szas és fájdalmas szenvedés és a szentségek ájtatos fölvétele után, f. hó 17-én délután 2% órakor bekövetkezett kimultát. Az Urban ól­hnnytnak földi maradányai a f. hó 21-én dél­előtt 9 órakor tartandó gyász-istenitisztelet után a zirczi apátsági templomban fognak nyu­galomra helyeztetni. Zirc, 1891. február 18-án Az örök világosság fényeskedjék neki! győri kereske(j&!^$$ iparka­mara első közgyűlése. . 1891. febri az en, ki­az A győri k&reske"d'elrkr : és'iparfcainara első,' rendes közgyiüése vasárnap délután' 2 órakor a győri várösliáz; tanácstermében a bel- ós kültagok .tömeges részvétele ínellett, minden pontjában igen? szép és komoly lefolyású volt. Harmincz beltag és tizenkét kültag vett részt az ülésen, melyen Jerfij Antal elnökölt s az előadói és jegyzői tisztet az ideiglenes titkár vitte. A jól elfoglalt zöld asztalok mögött nagyszámú hallgató közönség töltötte ki a terem hátsó részét, érdeklődéssel vár­vári a választások kimenetelét, melyet négy vármegj'ére szóló korteskedés kire előzött meg. , Elnök pontban 2 órakor szívélyesen üdvözölvén a nagy számban megjelent kamarai tagokat, az ülést megnyitotta s' indítványára a jegyzőkönyv hitelesítésére Pfeiflh-MÁszló, Eőry Kalxaín és Schmidt János tagokat küldte ki a közgyűlés. MintLogy pedig a* gyűlés tárgyso­rozatán választások is voltak kitüntetve, melyek titkcjs szavazást igényeltek, .meg­alakította a gyűlés mindjárt a szavazat­szedő küldöttséget is, Zink János elnök­lete alatt Wírthl Károly és Ott Tivadar beltagokkól. ­Ezután megkezdődött a tulajdonké­peni közgyűlés, melynek lefolyását a „Gyö,ri Hírlap" után közöljük. 1. ) Az elnök jelentést tett a közgyű­lésnek, hogy a karnaraműködését jan. 1-én megkezdte s ideiglenes sz">mélyz?tnevez­tetett ki általa. . - - : Jelenti továbbá, hogy az r 'Id. titkár Sopronban, Pozsonyban, Budäpasten járt ez ügymenet betekintésére és a kamarai iratokért, melyek most már megvannak és rendesen vezettetnek. Jelenti, hogy az ügymenet szervezése ideiglenesen mily alapon történt s a kamara tevékenységét kiválókép m mily ügyek vették igénybe. Jelenti, hogy a Soproni* kamarától 2O00, a budapestitől 1000 forintot kaptunk kamatnélküli kölcsönük továbbá, hogy il­leték kulcsunkat a miniszter 4%-ban álla­pította meg, mely százalók legközelebb kivethető lesz. Mindezen jelentéseket a gyűlés tu­domásul vette. 2. ) Szávayid. titkár előterjesztette most a kamara ügyforgalmának részlete­zett és ^törvényszerűen csoportozott ki­mutatását az ügyek elintézésének rövid ismertetésével. P 3. ) Baross Gábor zöltetett. 4. j A titkár választásnál Szávay Gyula ideigl. titkár 33, Tury Sándor 9 sza­vazatot kapott, 3 szavazó-lap üres volt, a többi pályázó szavazatot nem kapott. Elnök kihirdette a határozatot, mely szerint a kamara titkárává Szávay Gyula lett megválasztva, ki a választást rövid beszédben megköszönte. * 8.) A kamara költségelőirányzata. Ismertettük mar ezt a kérdést. A ka­mara leszállította a költségvetést mintegy 300.0 forinttal s az illeték-kulcsot 5-röl 4 százalékra. Ily módon 10300 forint fede­zet áll a kamara rendelkezésére, táviratilag üdvö­. Ebbhn az ügyben,, az;- elnök *e.lö'ter-' jesztósí tett a közgyüióséezj hogy Kérel­mezze ez ä segédtitkári állásnak rendsze­resitósót, és pedig oly módon, hogy ez tv korábbinál szerényebb javadalmazást ék* vez-zen egyelőre, a korábbi 12$© frt ehe­lyett indítványozott 1000 forintot e ezélra. előirányzásba venni, viszont a napidíja­sok rovatán előirányzott 7?50 forintot 500-ra kéri leszállittani. Hasonlókép visszaállitta'tai kéri a szolgariiházat szükségletét 60 frtról 120 írtra és természetben kapott lakása érték­előirányzatát 100 frtról 150-r'e, mert e£ a lakás a tervbe vett 650 frt03 liiv. helyi­séggel egy egészet képez s azzal együtt kapható csak meg 800 forintért. Ily mó­don, ha e tételek visszaállíttatnak, a szük­séglet rovata csak 860 forinttal emelke­dik s összesen 10210 frtot tevén ki a 1030Ö frtnyi fedezetbői még mindig kitelik. A közgyűlés ily értelmű felterjesztés intézését határozatikig kimondotta. 11.) A „Pápai liapok" egyik régebbi számában fölvetett azon eszmét, hogy a győri ker. és iparkamarát a soproni ka­mara törzsvagyoaából való részesedés méltán megilleti'^ Kmzkix- László és Sze­leczktj Ferencz indítvány alakjában beter­jesztették! a közgyűlés elé, ajánlva, hogy a kamarategye meg a szükséges lépése­ket a soproni kamara nagy törzs-vagyo­nában való részesedés végett. Indokul azt hozták fel, "hogy ezen vagyon gyűjtéséhez Győr ós Veszprém várraegye. ugy Győr- város szűitéii hoz­zájárultak. , Az előadó közölta, hogy ez ügyben a nagyváradi és szegedi kamarákat, me­lyek velünk azonos helyzetben vannak, megkereste s álláspontjuk megjelölésére kamaránk felkérte. A nagyváradi kamara az ügy tanul­mányozásával a titkárt bizta meg, a sze­gedi kamara pedig azt határozta, top amennyiben az őskamarák vagyonára tör­vényes igénye van, azt érvényesíteni tö­rekszik. A közgyűlés ezen felfogáshoz csat-: lakozott s felterjesztést intéz ez ügyben a kamara a kereskedelmi miniszterhez. 13.) Az irodatiszti állás betöltése. Az- irodatiszti állásr; i 9-en pályáztak A szavazatok ekként oszoltak meg: Ehrlich Móricz 20, n Vógh Kálmán 12, Martin .Sándor 7 S Nagy Mihály 3 4 Gaár Iván, 2, Fügi Ferencz, ~ 1 szavazólap üres. Megválasztva, tehát Ehrlich Móricz lett irodatisztnek.. Több kiseb3> tárgynak letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Fővárosi levéL — Gyulai — Jászai. ZieJiy Géza. Ábrányi Emil és a veronai ismeretlen. Az egyjrtomi múmiák. Reményi. Parlamenti csatározás. Böjti vigal­mak és böjti predikácziő. — Tessék felállni franczia négyesre, kiáltja a hét krónikása s a vezényszóra feláll Gyulai, megtánczoltatja Jászay Elek­trát, majd utána Zichy Géza Mahler Gusz­tival, Ábrányi Emil "a veronai tekintetes úrral, Graf Theodor egy egyptomi mú­miával. No ugyan szép társaságba 'jutot­tam, kiáltja Gyulai, egy veronai tekinte­tes xxr meg egy egyptomi joniniiä; • de azért sebaj, egy 'francziát mégis' eljárok aJ^en^SMtráinmal, kezdhetjük is ffiár Dehogy' J i| kezdhetjük, szól oda Deutsch­Witlf« !Krancsevicset karon fog^aj; vjs-íi vis keletik.. Visa-vis kerestetíl«íaltja Berctzílc Árpád^s oda siet büszke 'ie|»tek­kel toá'\$sáéretettlAiitjaMsérBtébe^-pelj­,nek*hurjai még zúgfiak a „Peterdi-csa­tától.'''Node most már húzhatom kigyel­meteknek, vág közbe Reményi. Húzhatod bizony, kiáltja Elektra, s ntá.na *egy ro­pogós! csárdást, majd megmutatom a kis Gyulainak, hogy nem fog ki rajtam. •. . • " És kezdődik a franczia négyes ; nagy­szerűen járják, dé alig tartanak a köze­pén, Reményi rázendít egy ropogós csár­dásra. Gyulai megköszöni Elektra ő nagy­ságának, hiába, már nem akar menni se­hogysem; Ábrányi meg még ráér a csár dásra, szintén visszavonul . ,. . . Bérezik' Árpád? Oh, öt a közönség megtapsolja s számtalanszor kivj a a lámpák élé; tet­szik a „Peterdi esata," csak az a baj, hogy honvédek verekednek benne egy­mással. Deutsch "Wiliyre sem lehet pa­naszkodni, fényes babérokat aratott. De meg is érdemli ez a kitűnő zongoramű­vész, ki 40 éves művészi jubileumát * ün­nepli. Negyven. éves jubileumát! Ezen nagyon csodálkozik a fővárosi .aris tokra-_ tia, mert bizony ép xigy megnevetteti még most is a társaságot szellemes aper­cuivel, mint ezelőtt 20 vagy' v 25 évvel. Hm, hm, mi az, 20 — 25 év, szól Graf Theodor uram, az én egyptomi és ó-gö­rög arczképeim már ezelőtt 2000 évvel, is gyönyörködtettek s most a budapesti vi­lág bámulja és csodálja.' Ez azután va­lami . ; . . azéx-t csak tessék a műcsar­nokba seregleni, meg kell ragadni az al­kalmat. Graf jó verbuváló, minden nap többen'és többen tekintik meg a 2000 év előtti mademoiselleok és monsieur-k pho­tographiáját. ... Egyptomi mademoiselle és monsi­eur, óh uram bocsáss, hova tévedtünk, most, mikor Reményiről szól mindenfelé a nóta, az ő nevét hangoztatja az egész főváros, s róla zengnek hymnust a fővá­rosi journalisták. S ö; útnak indul, bejárja még egyszer s talán utoljára, a drága ha­zát, megmutatja a magyar nemzetnek, hogy még nem feledkezett meg róla. Tárt karokkal fogadják mindenütt, tárt karok­kal fogadják bizonyára a lelkes pápaiak is, megmutatva, hogyí ők is tudnak lel­kesülni a művészetért. ... ­De nemcsak a művészet oltárárflo­bog az áldozat tüze, Hars oltárán is éled a szikra. Apponyi nagyban fújja, éleszt­geti s háta mögött segit Irányi, Polonyi. Pedig Marsnak nem is volna szabad feldugnia fejét, hisz minden jogát Ter­psychorenak adta át s ez ól is vele hatal­masan. Annyi a böjti mulatság, annyi a böjti bál, hogy a szegény mamák meg ájtatos leányaik nem is, hallgathatják a böjti predikácziókat. —j- És — még egyet — olyan odaadóan kardoskodik ez a Terpsychore nagysám, mintha csak Zichy Gézának segédkeznék. Eh, kell is neki segitség, egy kezével is eleget tesz. s.a. í . . . i •• ,- ; Hivatalos rovat. •cziüa •- lő-én Veszprémben az alispáni hivatal nel^íségéhen zárt ajánlati versenytárgyalás fog üártatni, melyre nézve a vállalkozni kivanók a városi jegyzői hivatalnál tüzetes felvilágosítást, á feltételekről értesítést és ajánlati űrlapokat nyerhetnek. Pápán, 1891. február 16-án. Osváld Danid, polgármester. 768. Hirdetmény a mély hasadékba, hol még vonaglik sze­gény pára;— íelvonszolják, van öröm, meggratulálják a szerencsés „nimródot" a mai nap hősét. Holnap újra kivonulnak, bár a sze­rencse nem mindég kedvező, — de a zerge vadászok elégedetten távoznak, — néhány' példány uj abb zerge szarv, disziti otthon lakásukat. H. Magyarország északkeleti részén, ott messze a Tiszántúl Mármarosba nyúló Kárpátok öserdeiben áll a magános kis „va­dász-lak." Ajtaján egyszerű zár, mely egy csapással is kinyillana, — de minek is volna jobban elcsukva, mikor csak az Isten madarai, és az erdő lakói, a dúva­dak .járják e vidéket. A kunyhó kis kony­hájában falazott tűzhely, polezok, a leg­egyszerűbb deszkából összetákolva. Még egy kis szobája van, piczi ablakokkal, gyékény fonott ágy és fali szekrény. Mind ez elhagyatott és üres, csak "a vihar tép­desi nád tetejét, a szélvész rázza meg aj­taját, — de mikor a nyár égő heve el­múlik, és szeptemberben a. természet egész pompájában ékeskedik, hogy aztán, majd búcsét vegyen zöld díszétől, — akkor je­lenik meg pár hétre a kunyhó lakója. — A házat hamar rendbe hozzák, polezokon réz edények,- tarka világos tálak, a kis tűzhelyben vig láng lobog, falon fegyve­rek, vadászképek táskák vannak aggatva, az ágy frÍS3 mohával szarvasbőr vánko­sokkai megrakva, vastag takaróval- bete<­xitve, — medvebőr nyughely'a más olda­lon, — mind ez csinos kis elrendezéssel alkalmazva. . ri . •' Áa előkelőt táts^loa^ftkegyiltsga­~YSC" Hirdetmény. A megye területén létező állami és tör­vényhatósági utakra 1891. és 1892. évekre szükséges fedanyag szállítása iránt f. évi már­Ek. 1891. Az 1883-ik évi XX. t. cz. 15. §-a értel­mében szőrmés vagy szárnyas hasznos vadat tőrök, hálók és hurkokkal fogni, minden idő­ben tiltva van. Ugyancsak tiltva van az 1883. évi XX. t. cz. 32, §-nak rendelkezéséhez képest, a me­zei munka megindultával, — midőn a vadak párosodása is kezdetét veszi, — ebeket a szán­tóföldek és mezőkre bocsátani, vagy a cső­szöknek és szőllőpásztoroknak hiv. t. cz. 16. §-a szerint, ebeiket a megfelelő nehezék (kö­löncz) nélkül magukkal vinni. A tőr vénynek ezen határozott intézke­dései daczára, a hozzám beérkezett feljelenté­sekből arról győződtem meg, hogy Pápa vá­ros határában még ez idő szerint is, — tehát tiltott időbeD, — a vadállományt tiltott/"' esz­közökkel nagy mértékben pusztítják, az ebekre vonatkozó rendelkezést pedig a. mezei munká­sok tiszteletben nem tartják. Felsőbb rendelet folytán figyelmeztetem a közönséget, hogy a vadászati kihágásoktól mindenki annál is inkább óvakodjék, mert ezen irányú kihágásokat a törvénykeretén be­lül a legszigoruabban fogom, megtorolni. Pápa, 1891. februárhó 20^án. Mészáros Károly, rendőrkapitány. KÜLÖNFÉLÉK. — Requiem. Istenben boldogult Simor János herczegprimásárt az" ünne­pélyes requiem f. hó 27-ón azaz pénteken reggel 9 órakor mutattatott be a plébánia templomban a Mindenhatónak. — Meghívó. Hivatalos tisztelettel félkérem a törvényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak tekintetes tagjait,hogy az 1891. évi február hó 28-án délelőtt 10 órákor tartandó rendki­vüli közgyűlésen, illetve az ezt megelő­zőleg folyó évi február hó 27-én délután .3 órakor tartandó állandó választmányi ülésen megjelenni szíveskedjenek. Vesz­prém, 1891. évi február hó IS-án. Vég­hely Dezső királyi tanácsos alispán. -­T arg ysorozat: 1. Veszprém város kép­viselőtestületének a Veszprémben építendő kincstári honvódlaktanyához szükséges terület, gyakorlótér és építési anyag át­engedése tárgyában hozott határozata. — 2. A vármegye bakonyszombathelyi há­zának eladása tárgyában gróf Lazsánszky Bélánéval kötött szerződés. — 3. Nagy­Kamond, Kis-Berzseny, Suur, Bársonyos, községeknek 1890. évi költségvetési elő­irányzatai." — 4. Pórszalók, Vinár, Eger­alja, Külső~Váth,Marczaltő, Ugod, Enying, Bozsok, Kenése, Szilas-Balhás, 'Siómaros, Dógh, Fokszabadi, Balatonfőkajár, Lajos­komárom, Soóly, Kádárta, Hajmáskér, Al­mádi, Vilonya, Vörösherény, Mencshely, Varsány, Sikátor, Hanta, Suur, Bársonyos, és Porva községeknek 1891. évi költség­vetési előirányzatai. ^alléra" az, ki ilyen kor. éveken át felke­resi a remébe életet,* hogy zavartalanul töltheese szenvedélyét — avadászatot. — ELisórete rendesen hat rusznyák (ruthen), kik már örömmel.várják, mert bőkezűén van szolgálattik megfizetve, miért is ők csak „dobre pánye" (j Q> uram) nak mond­ják. Talán azt sem 'tudják, hogy honnan jön, vagy hogy hivják gazdájukat, kinek minden szokásait, már .annyira ismerik, Ők ismerik az erdő vadonját, melynek lakói azelőtt zavartalanul élték szabadsá­gukat, de ha e „nimród" fegyvere czéloz, akkor biztos a zsákmény, mert éles szeme soha nem csalódik. Éjjeleket tölt kinn a szabadban áz ő hü rusznyákjaival, ott lesve ki a vadakat, tolvaj lámpákkal, fej­székkel ellátva, mert nem ritka' eset, ha a vadmacska* szeme megcsillan, vagy med­vével akad kalandjuk, *mert emberi lélek itt különben nem jár. Utjokat többször elzárja a vihar ál­tal letört fák halmaza, melyeken keresz­tül hatolni csak csákánynyal lehet. Ré­mesen zug végig a szélvész- ilyenkor *az erdő csendét felzavarva, az" ős fák re­csegnek, ropognak, szinte jajgatva törik le koronájuk, a vadak is elrejtőznek búvó helyeikbe, villámok csattognak, a hegyár csak ugy ömlik, magával 1 sodorva letört fákat, eipusztitott vadakat., Üjra csend lesz, —* a nap sugarai. äMg »birnakkeresz­' tűi hatolni az erdő s'üEüjjjény az -erdők királya a szarvas megjßferiikf büszkén emeli hatalmas ko^onáj^t,-, -A..szimatol: majd bőgni kezd, ^.^Íh^ti T g^**?Qda' -csaljg társait, — egy^ — ^^^^^ip--fíjlromi -» egész falka van ,má|^^P^^H^. lo ít'nyá­jaskodva egymá^sal^éjgéihék^yagy dűli­koxlva, ö^ze.cgap^nak ^,#é^«telÉ^ csaik csak ugy csattognak, — egy lövés dördöl, — és hörögve terül el a remek állat.'Rejtekéből előugrik a vadász, rusz­nyákjai gyors munkát végeznek, a szép zsákmány agancsát kivágják, bőrét levon­ják, húsából csak egy-egy darabot visz­nek, ép hogy friss falatot süthessenek, hisz ponta jut elég nekik, — minek volna több, — ott hagyják, hadd lakmározza­nak a lég urai a ragadozó madarak is,' melyek megjelennek, sivítva, krákogva csapnak le á prédára,, ós van harcz és küzdelem a széttépett állat felett. Fáradtan érkezik meg a kunyhó la­kója, — mig emberei étkét kószitik, addig gazdájuk medve bőr nyugágyán pihen, finom füst karikákat eregetve bock cabi­net szívarjából, — gondolkodik, gondol­kodik, élete könyvében lapozgatva, mely­ben nem • egy érdekes ólemény van je­gyezve! A szamovárból gőz pára száll, elkészíti magának*theáját, hisz a muuU czióból kikerül minden, habár távot van a nagy világtól, birtokától. Jó kedvében megkínálja szolgáit.egy kis Véuve Cliqm> val is, sohasem ivott ilyet a szegény rusz­nyák, hadd tudja meg milyen. Jó volt? -kérdi tőié mikor m'égcsak arcza sem éán^ . \dul meg.— „Dobre pánye" jobb. a pá-, linka mint ez a „ezukros viz, u . felelik'­őszintén, nem is sejtve- hogy -milyen drága ital jutott-nekik. ' - "' És igy teljek él napjai gy önyörk'öä-ve a vadon természetben, '.hol; még semmi' jmesterkólt, —'hol'a'szellők sust)gásafis másként han'gzi^, -í-r lassatí. lassan- ingani­ikezdjeiiek' ,á-fá levéleíf o:lya;ű Éüt^n'^s 1 ; "t\iyol,a^zerü ,h'ang~ haíj^ítsziki; -a^üV.^líf'-: •fája zeng áz-ös eidök:'ósendebénf íL',zéiíi' | gés'miwiig közelebb" jö; w^i^^siiÄ"­pedig semmi szól, — s mégis lengenek a fák levelei. Á fuvallat olyan andalító, —­hallga, — hisz ez az erdő zengése, ("Wal­desrauschen), mit semmiféle hangszer, — vagy ügyes zenész nem tud utánozni, Vagy haj; hétig tart e nomád élet, aztán újra bezárul a kis vadászlak, a rusz­nyákok" könnyezve búcsúznak „dobre pá­nyé"-juktól, — jó egészséget, vissza jöj­jön ám, mondogatják, —hát hogy is ne, hisz ez csupán az ö vadász területe, mit magának bérelt. Megjelenik újra a .sálon életben, hol annyi kérdéssel ostromolják, — és ő olyan érdekesen tud előadni, hogy az ember szinte látja, —ós megkísérli leírni! dondolal forgácsok. Közli: Ludovicus. A. ki Httiiadig a nap felé törekszik, legalább megkerüli a földet'. * A nap felkel ha a kakas nem kuko-^ trékol is. ' i - A szellem megalkotja a nyelvet, é l'iidő .jártával á nyelv koptatja a szellemet. \ '*^.Hányan küzdik át az eletet, annól­Jkül jbrö^;-; elérhetnék, amire törekednek.; 'éaíhűnyan áuínélkül, hogy arra törei'ed­: "jíó^ek, íamit elérhetnek. . ' , ''^Bc^fí "• *. ' •• •'>v­: 'i^*|&M-akar tudni, az csakug^íéf^élty • l'äg^ufvakar ni: - . múlik az Mö és-idö­'Egyiknek - a munka gyönyörűsége másiknak a gyönyörűség muuka. „Üzlet nem barátság" tartja a példa szó. De a barátság gyakran csak üzlet. i *. . Szerelemnél ismerjük mivel szeretjük, barátságnál szeretjük mivel ismerjük egy­mást. Nőnél az erény szükség — nálunk a szükség erény. - " * • • A nők sok rosszat bes,zóhiek rólunk, annólkül hogy gondolnák; mi sok rosszat gondolunk róluk, annélkül hogy monda­nók. . Az igazán, okos házasság sohasem . lehet házasság okosságból. +. Nem mind arany ami fénylik — des nem is mind fénylik ám, ami arany. ••*' . Áz éhes ember azt hiszi, sohasem 1 , lakik már jól a jól lakott ember azt hiszi, soha sem lesz már éhes. * -Azelőtt -minden 1 10-ik ember volí bankigazgató: ma minden 10-ik bank­igazgató ember. . - Arra az emberre van szükségem, aki­nek "rám van szüksége. ' ' , MUíjőr a vén leány mérges sohasem tjXdhabja -az ember, azért haragszik; e mert valami kelíéjnetlealil érintette, vugy a2 [ Mlemetlea e n^eki hogy ériatetle^iíaara.^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom