Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-06-21

Minden felemiitett betegségek elég enyhén és utóbajok nélkül folytak le. A kanyaró-járvány,' -a mely az előzőleg lefolyt hóban már csak TótvázBonyban uralgott és a vörheny-járvány is, a mely Lókuton és a Szilas-Balháshoz tartozó Tükrös pusztán uralgott, május hó folyamában megszűnt. Ezen kedvező körülmény után tisztelettel jelenthetem a tek. közigazgatási bizottságnak, miszerint Veszprémmegye területén jelenleg járványosán heveny-fertőző betegség nem uralkodik, csak szórványosan merült fel a kanyaró N.Szalókon, Tapolczafőn és Mihályházán. A vármegye területén foganatba veendő himlőoltásra nézve az oltó körök beosztását tárgyazó tervezet ő nagysága alispán úrhoz e hó folyamában beadatván, a himlőoltásra nézve a szabályszerű utasítás az alispáni hivataltól május hó 11-én 10530. sz. a. az oltóorvosoknak kiadatott; az oltás a megbízott orvosok által megkezdetvén, utasítás adatott egyszersmind arra nézve is, ho|;y a mennyiben a körülmények megengedik, az oltást lehetőipg mindenütt az ország területén miniszteri engedélylyel felállított oltónyirk-termelő intézetekből beszerzendő anyaggal teljesítsék. Ugyanezen alkalommal utasíttattak az oltó-orvosok, hogy a múlt évben oltatlanul maradt gyermekeket — ha csak egészségi akadályok fenn nem forognak — beoltás alá ve gyék, e czélból a múlt évi anyakönyvi kivonatok is az oltó-orvosoknak használat végett megküldettek. Az iskolaépületek tisztasága, a gyermekek egészségének megóvása tekintetében kiváló fontosságúnak ismertetik. Ezen okból ő nagysága alispán úrhoz javaslat terjesztetett be azon czélból, hogy a legközelebb bekövétke zendő nyári szünídőszak alatt az iskolaépületeknek, tigy azok udvarainak és minden egyéb hozzátartozó részeinek beható tisztogatására az illetékes községi előjáróságoknak utasítást adni szíveskedjék. A trachoma-ellenőrzési szemvizsgálatok Veszprómváros területén levő összes tanodák ban és nevelő-intézetekben május hó folyamában megtörténtek. Trachomás szembeteg ezen. intézetekben nem találtatott. Ugyanezen tárgyban fölhívást intézett a többi hatósági-, községi- ós körorvosokhoz arra nézve, hogy a tanítás befejezése előtt a szabályszerű félévi szemvízsgálatokat minden községben végrehajtsák. — Az eredményről a beérkezett jelentések után lesz szerencsém a tek. közigazgatási bizottságnak annak idejében teljes tisztelettel részletes előterjesztésemet megtenni. Egészség-rendőri szempontból: a piaczokon árulás alatt levő élelmi szerek, továbbá kávéházak, vendéglők, mészárszékek, vágóhidak, lakások s egyéb helyiségek is több izben megvizsgáltattak. Tisztelettel jelentem, miszerint figyelemre méltó esemény nem fordult elő. A köztisztaság általában kielégítő volt; a pros titutio ellenőriztetett, kórházba rendeltetett, bujakór miatt egy férfi és két nő. Dajkaságba adott gyermek bejegyezve van "Veszprémben 70, Pápán 34, Enyingen 8, ezekre rendszeres hatósági felügyelet gyakoroltatik. Orvos-rendőri bonczolat és hulla-szemle a hozzám beérkezett hivatalos adatok szériát teljesíttetett két öngyilkossági esetben Veszprémben; az egyik haláleset önfelakasztás által történt, a másik lőfegyverrel. Veszprém, 1891. május hó 3l-ón. megyei főorvos. Hegyi Arankáról (Apróságok.) Azt mondja Mirza-Schaffy: a valódi szépet csak érezni, élvezni lehet — hiven visszaadni lehetetlen! Sohasem éreztem még jobban e mondás igazságát, mint most, mikor róla akarok irni, a mi kedves vendégünkről, a legaranyosabb művésznőről — Hegyi Arankáról. Most, midőn álmodozva ismét magam előtt képzelem az ö gyönyörű kecses alakját, villogó szemeit, éjfól-sötétségü hullámos haját —nem tudok irni . . . behunyt szemmel csak a mindig vissza-vissza térő, édes emlékek zsongását, csacsogását hallgatom .... Látom ismét fürge, gratiosus mozdulatait, beszédes ajkát hallom újra csengő kaczagását — de az akaczagás ma már nem villanyoz fel ugy, mint egykor . . . másfél héttel ezelőtt .... hanem eszembe juttatja, hogy ma már mindaz, minek ő volt a központja, hőse, lelke, nem jelen többé, hanem egy édes múltnak szép emléke csak... Ezek az emlékek újulnak fel most előttem, ezeket vetem ime papírra. Legjellemzőbb tulajdonsága a bájos művésznőnek a végtelen szeretetreméltóság. Az az úgyszólván pajzán kedvesség, mely a legkülönfélébb viszonyokba is rögtön beletalálja magát; mely tud számolni a körülményekkel; mely nem várja hogy azok hozzá simuljanak, hanem ő alakul át azok szerint. Kedves, barátságos, — annélkül, hogy leereszkedő volna; méltóságteljes, imponáló — annélkül, hogy az a gőgnek, büszkeségnek legcsekélyebb árnyalatát magán viselné; joviális, pajkos, csintalan de sohasem kaczér, önérzetes, és ammellett diszkrét a — tulszerénységig. Talán ennek a következménye, hogy olyan bátortalan. Ő maga mondta, hogy premiere-ek alkalmával, vagy ha idegen. helyen először lép fel, „remag mint Irodalom ís művészet. — A „boldogság utján" czimmel 1878 —1890-ig megirt „ujabb költeményeit" adta kí Földváry István. Mint a neve is mutatja, a kötet nem tartalmaz ifjúkori sóhajtásokat, sem keserves, tragi-komikus szerelmi csalódásról szóló zöngeményeket, hanem a íérfíakor, a házas-élet boldogsága, az érett költő érzelmei tükröződnek benne vissza. Ennek daczára, hogy némi előszeretettel vesszük kezünkbe, s szivesebben lapozgatjuk, mint a már emiitett elcsépelt phrázisokkal telt köteteket, nem mondhatjuk, hogy kielégítene bennünket. Régi dolog — s oly hivatott költőnél is bebizonyult mint Kisfaludy Sándor — hogy boldogságnak kevesebb a szava, mint a fájdalomnak; amaz gyakran ismétlődik, mig emez mindig uj alakban jelentkezik. S ez Földváry kötetére is áll. Olvasása közben akaratlanul is meglepi az embert a -- boldogság unalma .... Hozzájárul még ehhez az a körülmény is, hogy a költő nem rendelkezik a géniek hatalmas teremtő szellemével, s ép ezért vajmi ritkán emelkedik fnl abba a régióba, mely a valódi, hivatott költők otthona. Általában nem látunk valami feltűnő tehetséget Földváryban, s e kötetében sem találunk mást, mint a gyakorolt technika által élvezhetővé vált csínos, hangulatos költeményeket. Ez utóbbiak közül való — e kis dal, melyet ime Ízelítőül bemutatunk: „Mi van egy-egy mosolyodba', Azt csak a jó Isten tudja. Eényes, kék ég ragyogása? Piros hajnal hasadása ? Játszva ingó, játszva lengő Arany szélű bárány felhő? Rózsabimbó fakadása ? Tavaszi nap ténye, árja? Szerelemnek boldogsága ? Nem is tudom, hogy mi lenne, Csak ugy érzem, csak ugy sejtem, Hogy ez mind, mind megvan benne ! A Révai testvérek kiadásában Budapesten megjelent csinosan kiáilitott kötet ára különben fűzve 1 frt, kötve 1 frt 60 kr. — Gróf Széchenyi István levelei. A Magyar Tud. Akadémia megbízásából összegyűjtötte, előszóval s jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. Hl. kötet. Budapest, 1891. Athenaeum. Ára 5 frt. Hazánk politikai, culturális, ipar, kereskedelmi és közlekedési viszonyai történetének egyik legfontosabb korszaka azon évtized, a mely 1840—1850-ig terjed. Nemcsak azért, mert az uj Magyarország keletkezésének elhintett magvai a 40-es években már zöldelő ágakat hajtottak; de fontos és emlékezetes azért is, mert a politikai pártok nemes, hazafias vetélkedése, a magyar nemzezetiségi érdekek fejlesztése czéljából, előkészítette a nagy férfiak, a korszellem koriphensainak szereplését, előkészítette a talajt, ama fejlemények eseményeiben, melyek a 1849. szabadságharcz terére vezettek. Ezen korszakot öleli fel legnagyobbrészt gróf Széchenyi István leveleinek IIE-ik utolsó kötete, mely 810 nagy 8" alakú oldalra terjedő vaskos kötetben tárja elénk ama leveleket, melyeket hazánk legelső szerepvivőihez irt gróf Széchenyi István. S mig eme levelek megszakítás nélküli sorozatban tárják élőnkbe az eseményeket a szabadságharczok lezajlásáig, s miudent megvilágítanak, a mi csak a közügyekre vonatkozik, s lépésről lépésre követhetjük a küzdelmet, melyet a legnagyobb magyar kifejtett alkotásának megszilárdítására, latjuk eddig ismeretlen indokait a haicznak, melyet a haza boldogítására vivott politikai ellenfeleivel: az 1850-ik évtől 1860-ik évig irt levelei legkiválóbb momentumait tüntetik fel Széchenyi döblingi életének, melynek subjectivitása csak látszólagos, mert azokban is, mint egy vörös szál húzódik végig a haza, annak jövője iránti aggodalma, tépelődése s ugy a 48-iki események, valamint az erre következett absolutismus korszakának legbecsesebb adatait találjuk letéve azon levelekben, melyeket barátaihoz, de kivált Tasn er Antal titkárához ihtézett. A kor eseményeinek megérlelósét, megvilágítását 686 levélben tükrözi elénk .a kötet tartalma, melyben az akadémia, a casinók, a Dunagőzhajózás, a Dunaszabályozás, a gőzhajózás, a lánczhid, kereskedelmünk, a lóversenyek, az országgyűlés, a színház, a vasutakra vonatkozó számtalan ismeretlen adatokat tartalmaz; itt látjuk országgyűléseink, a Tisza-szabályozás, megannyi érdekesnél érdekesebb viszonyainak földerítését, irodalmi müveinek keletkezési indokait; látjuk kiinduló pontjait politikai tevékenységének, fáradalmas utazásait politikai programmjának keresztülvitele ügyében, hírlapi czikkeiuek keletkezését. Széchenyi egyéni világának, benső lényének legjelentékenyebb mozzanatai, jellemének sajátságai igazi megvilágítását eme leveleiben találjuk fel, melyek ugy a kor eseményeinek, mint saját egyéniségének megbirálására felette érdekes és nagy tömegű adatokat nyújtanak. — Adatok ezek, melyek az akkori események belső történetének megírásához rendkívül becsesek, s hézagot pótolnak irodalmunkban. A levelek czimzettei között vannak Andrássy Gyula, Apponyi Antal és György, Batthyányi Kázmér ós Lajos, Clark Ádám ós Vilmos, Csányi László. Döbrentey Gábor, Deák Perencz, Eötvös József, Esterházy herczeg, Palk Miksa, Páy András és István, Pestetich László és Leo, József főkerczeg, István- főherczeg, Károlyi Keglevichgrófok, Kossuth Lajos, Lónyay Gábor, Majláth Antal és György, Mária Dorottya főherczegnő, Mészáros Lázár, Metternich Kelemen, Nagy Pál, Perényi Zsigmond, Pulszky Perencz, Pyrker Ráday Sina báró, Szentkirályi Móricz, Tasner Antal, a Telekyek, Wenckheimok, Wesselényi Miklós, Zichyek, Zsedényi Ede és számtalan mások. A nagy szorgalommal összeállított kötet függelékét képezi, mind a három kötethez való név- és tárgymutató, a mely különkülön kimerítő jegyzékét adja, a személy- és helyneveknek s a tárgyaknak; s mig a munka kronológiai rendszere a levelekben érintett események egymásutánját tűnteti fel a csatolt indexek alphabetikus rendében, könnyen feltalálhatóvá teszi olvasójának a tárgyat mely iránt leginkább érdeklődik. Az ízléses, szép kiállítású müvet jó lélekkel ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe. — Rózsa Miklós-nak, lapunk kedvelt „Tövis"-ének — pályadíjjal kitüntetett dolgozata jelent meg a budapesti könyvkereskedők egyletének kiadásában a következő czimmel: „a könyvárus hivatása és a könyvkereskedelem befolyása a műveltség fejlődésére. (Különös tekintettel Magyarországra.)" Minden egyéb ismertetés helyett itt hozzuk a bírálóknak a -nrankához fűzött kritikáját: „A többi munka után jól esett olvasnunk e terjedelmes dolgozatot, melynek szerz/

je tárgyával komolyan és alaposan foglalkozott. E munka tulajdonképen a könyvkereskedelem történetét tárgyalja a legrégibb időktől a jelenkorig s annak befolyását vázolja az egyes nemzetek irodalmára és szellemi életére. Pormai és nyelvi szépségei mellett ebben is nem egy helytelen állítással találkozunk. A dolgozat kissé fellengős stylusban van tartva, mit szerző túlságos idealismusának tulajdonitunk. Nagyon fölöslegesnek találjuk benne a sok, kölönféle röpiratokból válogatott citátumot is. Az egész munka különben nagy szorgalomról ós képzettségről tesz tanúságot és bizottságunk egyhangú véleménye szerint á kitüntetésre méltónak találtatott" stb. stb. A csinosan kiállított füzet minden könyvárus utján megszerezhető; ára 30 kr. — A kertészet általános kézikönyve. Utasítás a kerteszet minden ágában, az összes konyhakerti termények, gyümölcsfajok, a legszebb kerti, üvegházi és szobai virágok tenyésztésére, valamint kertek berendezésére vonatkozólag, kertészek, kertkedvelők és mezőgazdák stb. számára. Irta Jäger G. a regyedik bővített kiadás ntán fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Benes János, az országos magyar kertészeti egyesület szerkesztő titkára. — Teljesen igaza van a nevezett mű magyarra átültetőjének, midőn előszavában azt állítja, hogy a szakkönyv értékét és hasznavehetőségét semmi sem fejezheti ki jobban annak kelendőségénél. Jäger H. Általános kertószkönyvének sok oldalú használhatóságát sem bizonyíthatná semmi jobban annál, hogy második magyar kiadást kellett belőle rendezni. Ez uj kiadás a német eredetinek tetemesen bővitett s a kertészet legújabb haladásának megfelelően átdolgozott negyedik kiadása után a hazai viszonyoknak pontos figyelembe vételével készült s két főrészre oszlik. Áz első rész magában foglalja a kertmivelós minden ágára kiterjedő általános alapismereteket, szól a növények életének s növekedésének feltóteleiről, továbbá az égalj, fekvés, talaj, trágya és trágyázásról s a kertészeti eszközökről. — Részletesen ismerteti a növények betegségeit, ellenségeit és ezek ellenszereit. Ebben az első- részben találjuk a növények tenyésztésének és szaporításának, a talaj helyes mivelésónok és ápolásának ismertetését, a növényházak építése, berendezése és gondozása körüli tudnivalókat, végül a kerteknek készítéséről és megvalósításáról, valamint a kertészeti könyvvitelről szóló fejezeteket. A mű második része a haszon- és diszkertészetről szól; s míg egyrészt a haszonkertészet, a zöldségtermelés és gyümölcsfatenyésztés minden ágát felkarolja, másrészt adiszkertószeti rósz a dísz-és tájkertek berendezését, a virágtenyésztós minden ágát s a díszcserjék nevelését tárgyalja kimerítően; szóval oly munka kínálkozik e műben mindazoknak, akik a kertészettel akár általában, akár részeivel foglalkoznak, mely az e téren elért tudományos, művészeti, ipari, stb. vívmányok felhasználásával a kertészet legapróbb teendőire kiteijedve, egyrészt mindenkor használható útmutatóul, másrészt a kevésbbé avatottaknak megbízható vezérfonalul fog szolgálni. A mi pedig á mű nyelvezetét illeti, az a mellett, hogy könnyen érthető és folyékony, egyúttal irodalmi színvonalon áll, a mi szintén kiváló előnye a műnek ; kiállítása teljesen megfelel kiadójának, az Athenaeum részvénytársulat ismert jó hírnevének. Midőn még megemlítjük, hogy a 692 oldalra terjedő müvet 253 ábra disziti, ugy hiszszük, hogy méltán felhívhatjuk rá nemcsak a kertészek, hanem minden kertészettel foglalkozók figyelmét. Ára igen díszes vászonkötésben 4 frt. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban, megjelentek: Olcsó könyvtár. Szerkeszti G-yulai Pál. 285—294. füzet. Tartalmuk: 285. füzet. A nagymama. Vigjáték három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Ara fűzve 30 kr, 286. füzet. Európa politikai történetének átnézete. Irta Lávisse Ernő. Francziából forditotta Angyal Dávid. Ára fűzve 30 kr. 287. füzet. Aristoteles poé- 1 tikája. Görögből forditotta, bevezetéssel és magyarázó, jegyzetekkel ellátta Dr.«Geréb József. Ara fűzve 30 kr. 288. füzet. Sophokles Elektra. Forditotta Csiky Gergely. Második kiadás. Ara,fűzve 20 kr. 289. füzet. Listi munkái. Életrajzzal belezette Komáromy András. DU. kiadás. Ara fűzve 1 frt 40 kr. 290. füzet. Eégi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054—1717. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kisérte Szamota I. Ara fűzve 1 írt 40 kr. 291. füzet. Augier E. Az arczátlanok. Végjáték öt felvonásban. Francziából forditotta Gurnesevics Lajos. Ára fűzve 30 kr. 292. füzet. Sophokles Oedipus király. Eorditotta Csiky Gergely. Második kiadás. Ara fűzve 20 kr. 293. füzet. — Oedipus Eolonosban. E,orditotta Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr. 294. füzet. — Antigoné.,Ford. Csiky Gergely. Második kiadás, Ára fűzve 20 kr. Ezen olcsó ós kitünö vállalat, minden könyvtárnak diszére szolgálhat az egyes müvek bélbecsét s a kiállítást tekintve, s azon felül nem is emészt föl oly óriási összegeket, hogy ezt a szegényebb sorsuak is meg ne szerezhetnék. — A Dr. Róth Pál szerkesztésében megjelenő „Kereskedelmi Jog- és ismeretek Tára" harmadik száma változatos tartalommal megjelent. Gerő Viktor tanár beható tárgyalás alá voszi a hazai vidéki takarékpénztárak szervezetét és annak hiányait számos adattal illustrálja. Dr. Feichíihger Elek tengeri magánjogunkat a franczia reformokkoz viszonyítva tárgyalja. Dr. Róth Pál a „Hivatalbóli cógtörlés"-ről értekezik. A biztosítási egy 16 éves kis Bakfisch első báli készülődései alatt." Ez azonban nem gátolja őt abban, hogy a másik perczben már ő érezze magát azon az idegen helyen legotthonosabban. Akit pedig ismer, jó szívvel, vagy plane "szeret, ahhoz ennivalóan bizalmas. Például : a színészek nála egytől-egyig csak — gyerekek. A nála idősebbek is, kivétel nélkül. „Servustok gyerekek ! Hogy vagytok fiaim?" — ezek nája a legközönségesebb megszólítási módozatok. Egy este a „Griff" éttermében ültünk össze egy kis vacsori utáni borozásra, mig az „aranyos" (már mi csak ugy hívtuk az igazság és a hasonlóság okáért — mert hisz ő „Aranyka" !) czukros epret hozatott magának. Látta talán, hogy rajta felejtettük szemünket, vagy tán arra magyarázta azt, hogy megkívántuk — ami nem is lett volna csoda, mert édesebbek voltak az ő mozdulatai, mint az a czukros eper — elég az hozzá, hogy hirtelen fbikapja tányérját és oda fordul hozzánk: „No egyetek ti is fiaim!" Es saját puha kacsóival sorba etetett mindnyájunkat ott a kerek asztal körül. „Ilyen lehetett a manna Mózes idejében!" gondoltam — talán nagyon is fennhangon — én, mert mikor felém nyújtotta a drága osztályrészt nevetve rámkiáltott: „No!. ne egye olyan áhítattal — inkább adok még egy kanálkával, aztán tegye elemlékül — amedaillonjába!" ... # Aztán milyen babonás! Mikor a vasúti indóháztól behajtatott, megpillantott a főtéren egy czégtáblát „Első pápai temetkezési vállalat." Elkomolyodott. „Rossz omen! Rossz ómen!" Az első lépésnél figyelmeztetik nálunk, hogy: mementó mori! Elfelejtette volna mindannnak daczára csakhamar, de mikor próbára mentünk, útközben megint egy koporsóraktáron akadt meg a szeme. Ezt már nem állhatta meg szó nélkül. „Hit az én utamba mir koporsóból csinálnak diadalkaput?" Megvigasztaltam a kedvesen duzzogó asszonyt (mert ilyenkor a művésznő elveszett belőle s előtérbe lépett az — asszony!) hogy ez volt az utolsó. Pedig nem yolt igazam. Elhagyva a színházat, a sétatér jobb oldalán léptünk ki az utczára, s ime — az első, ami szemébe ötlik, a — harmadik koporsó kereskedés. „No fiuk" — fakadt ki erre a tündöklő saturnus — (mert az volt ő — mí képeztük az őt körülvevő gyűrűt) „gúnyolhatjátok az én babonaságomat, amint nektek tetszik, ennek nem lesz jó vége! Meglássátok, engem még ma valami nagy — nagy boszuság ér!" — S ugy is történt. A tisztikar nem jöhetett el az első két előadásra, s ő ezt igen zokon vette. „Hiszen tudják pedig, hogyan szeretem én a katonákat!" Hiába magyaráztam neki, hogy nagyon szívesen jöttek volna el a* tiszt urak, de nem tehették, mert a lovassági felügyelője megérkezett — nem használt sem mit. Tragikomikus resignatióval sopánkodott a „Náni" második felvonása előtt baka — sipkával a fején: „Persze, én csak olyan szegény baka — káplár vagyok — azért nem jönnek hozzám; bezzeg, ha tábornok volnék!" ..... Pedig soha életemben sem kívánnék különb katona előtt „hapták"-ot állani, mint ő előtte — a „pityergő hadbíró" előtt. — Azt hiszem ebbe a parancsnok változásba a mi huszárjaink is beleegyeznének! j •* Hegyi Aranka rendkívüli szellemes aszszony. A legkülönbözőbb helyzetekben is felismeri a komikumot s nincs az a situatjo, melyet meg ne tudna világítani valami szellemes appercuvel. Számtalan tulpraesett megjegyzéssel kaczagtatott meg bennünket s eseménydús eletének nem egy mozzanatát annyi szelíd gúnnyal humorizálta ki, amenynyi egy hivatott humoristának is becsületéré válnék. Azonkívül a helyi viwonyokr* ia annyi találó. élczet alkalmazott,

1 és extemporizált, hogy azt sem tudtuk, mit bámuljunk benne inkább: szellemi rugékonyságát-e, vagy a benne minduntalan felcsillámló finom humort? — A karfában sétáltunk egy^ délután, a hol Hegyi —ki különben is rendkívül szereti az állatokat — rögtön megpillantotta városunk állandó lakóit a réji sörház kéményén tanyázó gólyákat. Gyönyörködve nézegette egy darabig — aztán megszóllal: „Ez az égy gólya-család van csak Pápán ?" Kénytelenek voltunk elismerni, hogy nem rendelkezünk többel. Komikus csodálkozással kérdi erre: „Hát aztán győzik ezek a kellő mértékben a — szállítást?" .... Hegyi imádja hivatását, de még jobban imádja a szabad természetet. Alig tudott elragadtatásának szavakban eléggé kifejezést adni, mikor a grófi várkertet neki megmutattuk. Tele tüdővel szitta magába a balzsamos levegőt és egyre sóhajtozott, arra gondolva: mily jó lenne ha pesti lakása mellett is, legalább egy kis darab ilyen kert terülne el! Annyira megittasodott a természetnek a grófi parkban nyilvánuló pompájától, hogy lelkesülve kiáltott fel: „Birnék csak egy ilyen kertet odahaza, lemondanék a színészetről!" ... Az egész magyar nemzet ós a színművészet érdekében óhajtom tiszta szívből hogy soha se teljesítse az Isten Hegyinek ezt a kívánságát. Mennyit vesztene a népszínház, a főváros, az ország, az egész színművészét, ha Hegyi Aranka otthagyná pályáját, azt megmérni nem lehet. S épen azért, bármily szívtelennek lássók is ellenkezőjét óhajtani annak, amit az „Arányos" óhajtott: maradjon ő csak továbbra is — várkert nélkül a magyar színművészet kertjének kedves dalos madara. .. • ! rovatban figyelemre méltó, czikkeket találunk a biztosítás államosításáról „és a biztosítás- ál-lamositási törekvésekrőHíazánkban, az" amerikai életbiztosító társaságokról, a rosz életbiztosítási risikokról stb. Az irodalom rovata nagy obb ismertést kezd meg a külföldi szövetkezetekről. — Pesti Hirlap. Hogy a Pesti Hírlap ma — tartalmának bőségére nézve:— Magyarország legnagyobb

; lapjának méltán mondható, kétségtelen. Mert a • közigazgatási vita megkezdése óta naponkint husz oldalon (vásáros ünnepnapokon pedig 24—32 oldalon) jelenik meg, amire eddig nein volt példa hazánkban. S azonfelül, hogy az országgyűlési "vitát érdemlegesen ismerteti, a napilapok közül egyedül a Pesti Hirlap hoz országgyűlési karcolatot minden nap. „A tisztelt Házból" ós „A mai ülés" címek alatt. Naponkint egész csomó karcolat, kis cikk, tréfa, jól megválogatott tárcák teszik a Pesti Hírlapot a magyar olvasó közönség legélénkebb, legkedveltebb lapjává. Regénycsarnokában most a kitűnő francia szerző.Theuriet André legújabb, igen kedves és érdekes regén3*ét közli, melynek cime: „Roche kisasszony atyja". A július elejével belépő uj előfizetők a több mint egy hó óta megjelent részt külön lenyomatban megkapják. Ezt követni fogja a jövő negyedben koszorús költőnk Jókai Mórnak most készülő regénye, melynek cime alkalmasint Cigány-gróf lesz. (Jókai regényei ezentúl a Pesti Hirlap tulajdonosai, Légrády testvérek kiadásában fognak megjelenni.) Mindezekhez járulnak a Pesti Hirlap rendkivüli kedvezményei: az előfizetők minden két hétben külön zenemellékletet kapnak; karácsonkor minden előfizető ajándékul kapja a Pesti Hirlap Naptárát, egy valódi diszművet, melynek Roskovics Ignácz által rajzolt cimképe az idén valóban kellemes meglepetést fog szerezni a megajándékozott előfizetőknek, eltekintve attól, hogy bővebb tartalmú s díszesebb kiállítású naptár bizonyára nem fog megjelenni az őszi könyvpiaczon. .Ezek után bátran elmondható, hogy itt, már minden verseny kizárva! Az előfizetési összeg (egy hóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr,) á Pesti Hírlap kiadó hivatalához (Budapest, V., nádorutca 7. sz.) küldendő, honnan mutatványszámokat ís lehet kérni. ivatalos rovat. Hirdetmény. A f. 1891. évre megállapított tőkekamat adó kivetési lajstroma f. június 21—28-ig, a városi adópénztárnál közszemlére kitéve lesz, a netáni felszólalások azok részéről, kik ezen adónemmel eddig is megvoltak róva, a lajstrom kitételének napjától — azok részéről pedig kik a f. évben először rovattak meg tőkekamat adóval ezen tartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt, a városi adópénztári hivatalnál beadhatók. Pápa 1891. Június 15. A városi hatóság. 1Q659. szám

. X. 1891. Veszprém vármegye alispánjától Körrendelet: a járások főszolgabiráihoz! A földmivelésügyi" magyar királyi ministeriumnak folyó évi május hó 1-én 22605. V. 9. 1891. szám alatt kelt intézvénye szerint a mult év folyamán viszonylag csekély számú községben állapíttatott meg a phylloxera jelenléte, s ennélfogva csak csekélyszámu község helyeztetett phylloxera zárlat alá, holott számos jel arra mutat, hogy a vész már sok oly község szőlőibe is elterjedt a melyekben annak jelenléte hivatalosan még nincs megállapítva, szükségesnek tartja tehát, hogy ez év folyamán állapitassék meg, hogy mely községekben vanuak a szőlők, — ha csak kezdetlegesen és csak csekély mértékben is inficiálva, illetőleg, hogy deritessék ki, mely zárlat alá még nem helyezett községekben észlelhetők a phylloxera fellépésének nyomai? Világosítsa fel tekintetes ur a községeket, hogy a phylloxera fellépésének eltitkolásával vagy elhallgatásával a községek s a szőlőbirtokosok maguknak nemcsak nem használnak, sem ezzel valamely előnyhez nem jutnak, hanem ellenkezőleg saját érdékük ellen cselekesznek, mert ha valamely község nincs phylloxerazárlat alá helyezve, azért onnan szőlővesszőt még sem szabad máshooa szállítani, mint csak zárlat alatt levő, vagy hivatalosan immúnis homoklalajunak constatált területre, ily helyekre pedig zárlat alatt levő helyről is szabad vesszőt szálitani. . E tekintetben tehát a phylloxera zárlat alatt levő, és zárlat alatt nem levő községek helyzete teljesen egyenlő. Ellenben a phyllexeraz&rlat alatt levő községekbe bárhonnan, bármiféle szőlővessőt szabad bevinni, holott a zárlat alatt nem levő községekbe csak hivatalosan immúnis homoktalajának constatált területekről származó sima vesszők vihetők be. — A bevitel tekintetében tehát a zárlat alatt levő községek előnyben vannak, merfc szőlővesszőnek a területükre való bevitele nem lévén korlátozva, kellően gondoskodhatnak szőlőik felújításáról. Ezért a S2Ó7ó's birtokosok érdeke azt kívánja, hogy ott, a hol a phylloxera fellép, a phylloxera jelenléte azonnal állapitassék meg, s ott, a hol a szónkóneggel való kezelés eredményre vezethet, az azonnal ajánltassék, megkísértessek, és alkalmazásba vétessék, e mellett azonban a szőlővessző szabad bevitelével a felújítás is lehetővé tétessék. íelhivom ennélfogva t. urat, hogy a községeket ez irányban kellőén felvilágosítván) azokat a községeket a melyek még nincsenek phylloxera zárlat alá helyezve, a határaikban levő -szolotwüleUk hivatalos, bejárására Uta» eitsa,