Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-06-14

szempontokból ítéli meg, az bizonyára nem is gondol arra, hogy a többször em­lifcettfc törvényjavaslat, s a majdan kelet­kezendő ügyviteli szabályzat a veszély magvát hordozná magában. De nem szabad optimistáknak len­nünk. Késen kell lennünk minden eshető­séggel szemben. A vidéki sajtó érdekei­ért el kell követnünk minden lehetőt, mindaddig, mig csak a reménynek egy sugara dereng felénk. Azt hisszük, hogy közös érdekeink szempontjából nemsokára tényekről is vehetünk majd tudomást; azonban addig is, mert a tizenkettedik órát bevárni ta­lán csak épen nem akarjuk, legezélsze­rübben tesszük, ha a vidéki sajtó hasáb­jait igénybe vevő országos képviselőket, mint személyes ösmerösöket felkérjük arra, hogy a szöveg módosítása iránt a részletes tárgyalás alkalmával megfelelő javaslatot nyújtsanak be arra nézve, hogy a vidéki sajtó anyagi érdekei és szerzett jogai megvédve és biztosítva legyenek minden irányban. A vidéki sajtó, a „Pápai lapok" or­szágos nevü szerkesztőjón, Fenyvessy Ferencen és a szegszárdi Boba Vilmoson kivül, aligha van más által képviselve a magyar parlamentben; de azt határozot­tan merjük állítani, hogy a képviselők nagy része érdeklődik a vidéki sajtónak ugy jelene mint jövője iránt. Őszintén kívánjuk tehát, hogy fi­gyelmeztető soraink a vidéki sajtóban viszhangofc keltsenek, s óhajtott sikerre vezessenek! A veszprémmegyei honvédegylet gyűlése. F. hó 7-dikén a veszprémi város­ház nagytermében megjelent nagyszámú 1848—49. aggharczosok jelenlétében, az összes megyei lapokban is közzétett 1848—49. megyei honvéd egylet közgyű­lése megtartatott és pedig a következő le­folyással : Elnök az egybegyűlt honvéd baj­társak üdvözlése mellett, a gyűlést meg­nyitván, jelenti, miszerint számos pápai lakos — és tekintélyes volt honvéd baj­társak kívánatára, és az egylet választ­mányának határozata folytán, a közgyű­lés megtartása mai napra tüzetett ki; azonban sajnálattal konstatálja, hogy a köz­gyűlés kérelmezői közül egy sem jelent meg. Ezekután híven ecsetelve az egylet jótékony működését aggbajtársaink ér­dekében, bemutatja — már az év elején a megyehatósághoz is beterjesztett, de egyúttal az összes megyei lapokban is — szinte közzétett mult évi számadást és vagyon mérleget, — melyek a jelen voltak által helyeslőleg tudomásul vétettek, és a felmentvóny megadatott. Miután indítvány senki által nem adatott be, — elnök a gyűlést éljenzéssel bezárta. Veszprém, 1891. június 10. (frai&aö Sajód bonvédegyleti jegyző. M féke érté az ö lelkes gondoskodását; a közelben egy tiszta, mély forrás csörge­dezett s elhatározta, hogy beleveti magát. Oda ért a viz partjára, megnézte, vájjon nem lelne egy lótuszt, — mert egyetlen lótuszvirág is elég lett volna a lánynak ozsonnára — beléb.aj olt s készült a halálra. Egy kissé habozott, mert gonosz do­log meghalni, mikor az ember oly ifjú és annyi szép nö van a világon. Egyszerre eszébe jutott valami. Olvasta vén könyvekben, hogy egy ifjú virággá változott, a miért a vizben nézegető magát. Miért ne érhetné öt ha­sonló sors ? Mint virágot megenné őt a hercegnő s a herczegnö mentve volna! A viz tükre fölé hajolt s hosszasan nézegeté magát ... a viz összecsapott fö­lötte. Alig szállt a viz fenekére, oda ért a királylány egyik udvarhölgye s a patak partjáról egy nárcziszt szakított, egy hal­vány nárczist, mely a szegény apród szi­véből fakadt. Ez a virág mentette meg a herczeg­nö életét, mert — a délvihar megszűn­vén, — most már megvárhatá, mig újból nyit a tulipán, rózsa és százszorszép. Megmondták neki, hogy a virág a kis apród lelke, ki miatta föláldozta ma­gát. A herczegnö szép fogacskáival rágta a fehér szirmokat: „Igen, igen, monda, enni csak kell, de mondhatom nem valami jó ez a nár­Színház és művészet. RitSanSakad még nagy városban is oly élVezaUjs^sjb, mint Szombaton f. hó 6-án városunkban volt, amikor Ney D. a budapesti' operánlak első rangú ének mű­vésze tartotta hangversenyét. A szinház egészen megtelt? intelligens műpártoló kö­zönséggel, mely egy feledhetetlen est édes emlékével lett gazdagabb. "Valóban nem tudjuk mit csodáljunk inkább, Ney ur énekében, hangjának fenomenális ere­jét, avagy bámulatos terjedelmét? Mégis mikor halljuk nem a csodálkozás hanem igazi benső gyönyör mámora hatja át ide­geinket s nem gondolkozunk csak ére­zünk, érezzük az igazi művészetnek varázs erejét. — Strümpfler lgnácz 1-sö hegedűs az opera zenekarában volt művósztársa a hangversenyen, ki is Mendelsohn hegedű versenyének Andante-ját és Scherzó-ját ós Víeniavszky Tarantelláját játszotta nagy bravúrral és precisitással. Művészete a Budapesti nemzeti zenedét dicséri. A zongora szám az előre hirdetett Tarnay J. úrral együtt elmaradt, helyette Mayer ur előnyösen ismer zongora játszó vitte á kisórö szerepet. ígéretét bírjuk Ney urnák, hogy az őszön megint szerencsél­teti városunkat. Igaz örömmel ós lelkese­déssel várjuk és fogadjuk. Hozza Isten minél előbb körünkbe! CZ1SZ.' Fordította: Fájdalom nem szólhatunk hasonló­lag a közvetlen Ney után föllépett szín­társulat működéséről, melynél gyengébbet aligha láttak valaha színházunk falai Jo­gos felháborodással nélkülözte közönsé­günk a zenekart, melylyel előjegyzések alkalmával kecsegtették a publikumot s melyet egy zongora játszó helyettesitett aki egyébként fáradságos működéséért — játszania és vezényelnie kellett egyszerre — nagyobb elismerésre tarthat számot mint a társulat bármely más tagja. — Nem csoda aztán, ha zenekar és erők hi­ányában oly előadást kellett látnunk, a milyen a „Czigánybáró" volt, melynek előadása — kivéve természetesen a ven­dég művésznő Hegyi Aranka szerepót — még csekély igények mellet is - minden kritikán alól állott. De tartsunk sorrendet s kezdjük a „Náni"-n, melyet közönségünk mult év­ben két ízben látott egymásután éspedig Blaha Lujza asszony vendégszereplésé­vel. Nem bocsátkozunk az önként kínál­kozó összehasonlításokba, csak röviden jelezzük, hogy Hegyi Aranka, Ht meg­jelenésekor tapsvihar, s óriási babérko­szorú fogadott „Pápa város közönsége" fölirattal, — „allerliebstes Nantscherl" volt. Tiszta csengésű lágy hangja belo­pódzott a szivekbe, aranyos víg kedélye magával ragadta a minduntalan zajos tet­szés nyilvánításokban kí-kitörö közönsó. get. Németh János, kinek elég erőteljes hangja van, bár nem annyira érczes, mint kissé érdes, de a ki hanganyagával tovább viheti, tűnt ki még mellette mint Kreuzer Mihály. Néhány kisebb szerep Bódi ós Szepi szerepe, elég jól volt be­töltve, a többi azonban, fájdalom, nem tarthat hasonló elismerésre igényt. Második este „Lili" szerepében lát­ni kellett a vendégmüvésznőt és hallani. Annyi tűzzel és mégis annyi eleganciá­val, oly pajkos jókedvvel ós mégis oly diszkrét finomsággal domborította ki,' e helylyel-közzel tán túl — sikamlós ope­retté fő alakját, amennyi csak egy oly min­den izében igazi művésznőtől tellett, mint a népszínház ez utolérhetetlen primadon­nája. E valóban nehéz szerep, mely gyors változatban kölönbözö korral járó modor, hanghordozást ós mimikát kíván, más ke­zekben vastag frivolitássá fajult volna, mig ő művészi érzékével fiatal lányok ál­tal is meghallgatható pajkossággá simí­totta azt. Ha ehez meg hozzávesszük, hogy dalait az ő ezüst-harang csengésű hangján még nagyobb lelkesedéssel éne­kelte mint előző estén, megérthetjük a lelkes tapsok kitörését, mely minden ének számot megismételtetett s mely az e szerepben különösen aranyos művésznőt felvonások végén 5—6-szor a lámpák elé hívta. Partnere Láng Ödön jobban alakí­totta szögletes mozdulataival a bamba tüzért, mint később a hadnagyot és tábor­nokot. Bessenyei ellenben — s ezt teljes elismeréssel jegyezzük föl róla — igen jó alakítást mutatott be Sante Hypothese vicomte szerepében, kinek „müllen idő!" szavai jó ízű kaczagásra indították a kö­zönséget. A keddi előadás a „Czigány báró", s különösen~annak első felvonása kritikán alól állott. A darab legjobb szerepót Zsu­pánt teljesen tönkre tette Egry, a ki ki­sebb szerepekben, mint René szerepe Li­liben elég. otthonos, de a kinek drámai kitörések játszásáról — mint azt a követ­kező estén a Kornevillei harangokban kel­lett volna adnia, vagy éneklésről még csak sejtelme sincs. Zsuppán monológja nem volt egyéb szakadatlan kiabálásnál — hogy l egy Jöaaé finomabb kUejecést használ­junk — melyben a dallamnak még csak árnyékát sem lehetett fölfödözni. Annál jobban kivált Hegyi Aranka — bár mintha rajta is némi bágyadtságot vagy kedvet­lenséget vettünk volna észre — Sapphy szerepében. Ez a majd tisztán éneklésre irt 1 szerep nem a „Lili" művésznőjének szer­zett tapsot, virágesőt ós koszorút, hanem az énekesnőnek, aki,ezt méltán meg is érdemelte. Mert olyan trillák, mint ami­nőkkel Hegyi gyönyörködtetett bennünket nem igen hallatszottak még színházunk­ban, s az az elementáris ezővel ki-ki törő tetszés zaj tanúskodott arról, hogyha a művésznő még nem fészkelte volna be ma­gát százszorosan sziveinkbe — az ez este törtónt volna meg 1 A „Kornevillei harangok" Serpo­lette-je volt a vendégművésznő játékának koronája. Mintha súlyt fektetett volna rá, hogy kellemes emlékeket hagyjon hátra nálunk, olyan igazán szívből játszotta szerepét. De közönségünknek is az volt az ambitiója, hogy a művésznő is kelle­mes emlékeket vigyen magával tőlünk, mert igazán, .szép számmal jelent meg most is, ós koszorúval, csokorral búcsú­zott el kedvenczótől. Mert el kellett bú­csúznia. Pedig az a tapsözön, ujrázás, a művésznőnek szüntelenül a lámpák elé való hivatása azt látszott mondani: ne menj még el, maradj! maradj! De nem volt csoda, hogy a közönség nem akart megválni tőle, hisz a hogy ő énekelt, per­dült, futkosott, kaczagott-— az igazi mű­vészet volt, s hogy ez volt azt mi érez­tük mindnyájan, kik láttuk a minden mozdulatán elömlő bajt, kik láttuk őt megjelenni szépségének egész pompájá­ban. Mellette alig jöttek számba a többi szereplök, bár ez úttal ép úgy mint Lili­ben igyekeztek kitenni nagukért s az elő­adás őket illető része is élvezhetőbb volt. Elég jó alak volt Beke Lilla (Zsermón) s nem emelhetünk lényegesebb kifogáso­kat Láng Ödön (Henry marquis) ellen sem. A biró, jegyzők, kocsis szerepei is a si­kerültebbek közé tartoztak, gyönge csak Egry játéka volt, úgy hogy ha pusztán ez este alapján ítéltünk volna: ítéletünk nem volna oly kedvezőtlen a társulat fö­lött, mint a milyet a négy este előadása folytán alkotni voltunk kénytelenek. Vidéki levelezés. A.-Tevel 1891. jun. 10-én. Az a.-teveli „Olvasó kör" saját könyv­tára javára f. bó 7-ón tartotta tavaszi táncz­mulatságát, a „középső malom" melletti aká­czásban. A csinos és ízlésesen díszített helyiség dicséretére válik a rendezőségnek, mely min­den tőle telhetőt megtett, hogy kedves vendé­geinek a nevezett napon élvezetet nyújtson. Az éppen virágzásban levő ákáczás sem volt fukar kedves illatával betölteni a szép kis helyet; az érkezőket egy csinos diadalkapu „Isten Hozott" fogadta, a tánezhelyiség pedig zászlókkal és lámpionokkal volt d szitve, az eat beálltával az egész kis berek fényárban úszott, továbbá szünóra alatt a rendezőség több fajtu nagyon jól sikerült tűzi játékot és több­ször görög tüzet is rendezett. A táncz már délután 4 órakor Horváth Miska pápai jól szervezett zenekara mellett meg­kezdődött, kik ugyancsak tűzzel hozták talp alap alá a jobbnál* jobb ropogás csárdásokat, mit a fiatalság többszöri „ujrázásokkal" ismé­teltetett, a tánezoló hölgyek teljes megelége­désükre. A mulatságnak az idő is igen kedve­ző volt, és igy minden tekintetben sikerült­nek mondható, miután a jélenvoltak igen jól érezték magukat a zöldben. A táncz a legvidámabb hangulatban folyt és csak a hajnali órákban, illetőleg íelcsillámló hajnalpír vetett véget, a távozók pedig egy élvezetés és fesztelen mulatságnak kedves em­lékét vitték magukkal; de azon édes remény­nyel, hogy jövőre ismét ily kedélyes és ma­gyaros mulatságban találkozhatnak. Adja Is­ten, hogy ugy legyen!!! A mulatság jövedelmét felülfizetéssel szí­veskedtek gyarapítani: Ballá-Endre 1 frt 20 kr. Staub József-1 frt, Herber Antal- 1 frt, Kovács Sándorné 40 kr. Vágó János 40 kr, Balog lgnácz 40 kr, K N. 30 kr, Ballá Gábor 30 kr, Fodor Gyula 20 kr, Frey József 20 kr, Patak Zsófia 10, kr, Kaufman Kóza 10 kr, Összes bevétel 72 frt 49 kr, kiadás 27 frt 4 kr. Marad a könyvtár jaAára 45 frt 45 kr. Fogadják a nemes szivü felülfizetők úgy­szintén mindazok, kik e mulatság sikerét, mind erkölcsi, mind anyagi támogatásban részesíteni szíveskedtek, a nyilvánosság terén is az „Ol­vasó kör" nevében hálás és elismerő köszöne­temet. olv. köri jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — Esterházy Móricz gróf főispán a mult hetet Veszprémben töltötte, me­gyei ügyek elintézése miatt. — Kitűntetett főapát. A hiva­talos lap tegnapi száma közölte, hogy a király Vaszary Kolos pannonbaimi főapát­nak a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományoati,, — Veszprém megye deputa­cziója .'gróf Bethlen András földmivelési ministernél. A pápai földmives iskolának rógesrégen vajúdó ügyében a nemes vár megye végre is egy deputaczió küldésére határozta el magát. A deputaczió Yéghely Dezső kir. tan. alispán vezetése alatt Os váld Dániel polgármester, Barthalos István és Fenyvessy Ferencz megye biz. tagokból állott. A megyei küldöttség nevében Vég­hely beszólt, elmondván a pápai földmives iskolának várakozás ellenére megakadt ügyét. A megye tőle telhetőleg már meg­tett mindent csakhogy a pápai földmives iskola létesülhessen, most már a kormány kegyességétől várja és kéri a megye az iskola felállítását. — Gróf Bethlen minis­ter válaszában kiemeli, hogy a város kép­viselője Láng igen sokat buzgólkodott az iskola érdekében, s ő 'is mélyen átérzi a földmives iskola közgazdasági fontosságát. Rajta nem fog múlni, hogy ö is a tőle telhetőt megtegye. — Osváld polgármester hivatkozott arra, hogy a város ós vidéké­ben számosak készséggel fognak beadni tandíj kötelezett fiukat. — Barthalos a vá­ros nagy adózását hangsúlyozza, melylyel szemben a város valóban egy olyan kis értéket és ellenszolgálatot, mint a föld­mives iskola, már régen megérdemlett volna. A minister még néhány szóval újból megígérte, hogy szivén viseli az iskola ügyét, s a küldöttség tagjaitól szí­vélyesen elbúcsúzott. — És ezzel a pápai földmives iskola ügye reméljük az utolsó előtti staczióra szerencsésen eljutott! — Személyi hirek. Mélt. Pap Gábor ur, a dunántúli ev. ref. egyházke­rület püspöke s nt. Csonka Ferencz ur, iskolavizsgáló bizottsági tag, a ref. főis­kolában tartandó vizsgálatokra váro­sunkba érkeztek. — A zirczi apát ünnepélyes fel­avatása folyó évi június hó 13-án ment végbe a veszprémi székesegyházban. Az ünnepélyes szertartást Báró Hornig Ká­roly megyés püspök ur végezte fényes segédlettel. A tágas egyház egészen meg­telt díszes és előkelő közönséggel. Délben megyés püspök urnái ebéd volt, melyen az egyházi móltóságokon kivül hivatalos volt Véghely Dezső kir. tanácsos alispán és dr. Laky Kristóf kir. tszki elnök. Az első felköszöntöt a háziúr mondta a Ki­rályra, melyet a [vendégek felállva hall­gattak végig. — Br. Hornig Károly püspök múlt hétfőn a Farkasgyepi újból épült vadászkastély bemutatására fényes lako­mát adott. Megjelentek Véghely alispán, Dr. Laky törv. elnök, Palotay, Jánosy Gusztáv, Vogronics, Magyar János, Szabó György, Rédey, Fejérváry kanonokok, Csol­noky László, Köves János, Bohuniczky, Kletzár Ferencz, Paál Dénes, Reinprecht Antal, Rada István. Az első felköszöntöt a megyés püspök mondta vendégeire, Vég­hely, Laky a püspökre, Magyar János pe­dig azon kikötéssel, hogy ö és Rédey legtöbbször fogják igénybe venni a kegyes házigazda vadászterületét, szintén a házi­gazdára emelte poharát. — A győr-zircz-veszprémi va­sút most már mint „győr-zircz-veszpróm­enying-dombóvári" vasút szerepel. Ifj. Batthyány Géza gr. konzorcziuma ugyan­is egyesült Matkovich Tivadar orsz. kép­viselő konzorciumával. Az utóbbi kon­zorciumnál amegkivánt előjegyzések mind megvannak, /a győr-zircz-veszprémi vasút­nál még mintegy 150,000 frt hiányzik a törvény által megkívánt összegből. A va­sút kiépítéséhez a pannonhalmi főapátság 100,000 írttal, a zirczi apátság 80,000 írt­tal járul. — Kinevezés. Ö felsége a király Csenkey Géza győri kir. táblai birót, a veszprémi törvényszók elnökévé nevezte ki. Üdvözöljük szivünk egész melegével az új elnököt. — Áthelyezés. Ő Felsége a király, dr. Laky Kristóf cs. és kir. kamarást a veszprémi törvényszék elnökét, hasonmi­nősógben a szombathelyi kir. törvényszék­hez helyezte át. Laky Kristóf távozását a legmélyebb sajnálattal vesszük tndomá­sul, mert erély, munkaszeretet, pontosság és lelkiismeretesség nála soha sem hiány­zott. Ha távozni kénytelen is körünkből, emlékünkben megőrizzük öt soká! — A theol. akadémia és a fő­iskola közös igazgatójává a jövő évre a tanári kar Tóth Bániéi theol. tanárt, a fŐ­gymn. igazgatójává pedig három évre Szilágyi József főgymn. igazgatót jelölte ki egyhangúlag. — Kinevezés. Ö Felsége a király Göbel Gyula enyingi járásbirósági albi-r fót a devecseri járásbírósághoz járásbi­róvá nevezte ki. Gratulálunk. — A főgymn. ifjúsági segítő­egyesület folyó hó 11-én tartotta elsq évzáró gyűlését. A gyűlést Antal Géza az egyesület tanár-elnöke nyitotta meg rövid értekezéssel, melyben vázolta az önzésnek s a másokon való segítés hajlamának küz­delmét s utalva a korunkban mindinkább szaporodó jótékonysági egyesületekre, bUSdjtjft az ifjúságot, az, ez, évben, meg­alakult segitő egyesület tovább fentartá­sára. Ezután Borsos Károly, ,az egyesület alelnöke olvasta föl évi jelentését, mely szerint az egyesületnek ez évben voít 155 tagja, s 390 frtnyi bevétele,: minek ellené­ben összes kiadása 121 frtra rúgott, nioly Összegből 112 frtot 20 tanulónak segélye­zésére fordított. Könyvvel 'ez évben .még csak egy tanulót segélyezett, de könyv­állománya már 61 kötetre, szaporodott, melylyel az év végén várható adományok­kal együtt jövőre a könyvvel való segé­lyezést nagyobb mérvben fogja megindít­hatni. —• A társulat helyzetéről részletes ismertetést nyújtó jelentés után Szilágyi József főgymn. igazgató intézett buzdító szavakat az ifjúsághoz, hangoztatva a se­gélyezés erkölcsi fontosságát. •— Áthelyezés. Grill Richard hon­védhuszár főhadnagy a 6-ik ezred állo­mányából a 7-ik ezred állományába he­lyeztetett át. — Nemes iskolabarát. A neve­lésügy iránti kegyeletnek szép bizonyíté­kát adá tek. ifj. Perczel Sándor ur, ki körünkből kevéssel ezelőtt Budapestre költözvén, a vanyolai r. k. iskola alapjá­nak növelésére, illetve a szegény sorsú szülök gyermekeinek kellő tankönyvek­kel ellátására alapítványkép kezelendő 50 o. é. frtot küldeni kegyeskedett. Midőn ezért a nagylelkű adományozónak a ma­gam s a szülök nevében hálatelt szívvel, mély köszönetet mondanék, kérem a min­den jók Adományozóját, hogy reá s ked­ves övéire legjobb áldásait árasztani ke­gyeskedjék! Vanyola, 1891. jun. 12. Nuu­kovics János plébános. — A pápai evang. reformált főiskolai ifjúsági képzőtársulat 1891 június 14-én délután 4 órakor a szinház épületében évzáró ünnepélyt rendez: Pá­holyok ára 2 frt. Erkélyszék 60 kr. Tám­lás- és zártszók 50 kr. Karzati ülőhely 20 kr. Jegyek válthatók .Földes Sándor pénztárosnál az uj iskola épületében; dél­után pedig a pénztárnál. A tiszta jöve­delem fele része a felállítandó prot. nő­növelde, fele része pedig a képzőtársulat' javára fordittatik. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlap utján nyug­táztatnak. Müsorozat. 1. „Beatrice diten­to." Opera-részlet Belliidtől. Előadja a főiskolai zenekar. 2- Jegyzői értesítés a társulat évi működéséről. Olvassa Borsos' Károly, titkár. 3. Pályadijat nyert és meg­dicsért népdalok, Steiner Kornél, Borsos István és Lampérth Gézától. Olvassa László Zsigmond. 4. Nemzeti zászló — Huberttől. Előadja a főiskolai énekkar. 5. „A gyáva" komoly monológ, Rudnyánszky Gyulától. - Szavalja Páli Lajos. 6. "Wal­zer — "Wagnertől. Előadja a főiskolai ze­nekar. 7. „Modern tudós" Pályadijat nyert satira, Steiner Kornéltól. Olvassa Borsos István. 8. „Hymnus" Borsos Istvántól. Olvassa Sebestyén Ferencz. 9. Férfidal Kallivodától. Előadja a főiskolai énekkar, 10. „A monológ ellen" Ábrányi Emiltől. Szavalja Czike Pál. 11. „Olyan a te da­lod . . Huberttől előadja a főiskolai énekkar. 12. „Petőfi szelleméhöz." Pálya­dijat nyert óda, Borsos Istvántól. Olvassa Ajkay Zoltán. 13. Szabadság induló Gáthy Zoltántól. Előadja a főiskolai zenekar. — A kaszinó-kert megnyitásának ünnepélyére rendezni tervezett tánezmu­latság folyó hó 18-án fog megtartatni. Reméljük, hogy ez úttal az idő zordon­sága nem lesz akadálya egy sikerült es­tének. — Kicsinyek mulatsága. Pápa városi óvodánkban f. hó 6-án rendezett sikerült juniálist a gyermekek részére íjj­váry Gizella óvónő, ki eddig is már sok derült perczet szerzett a kicsinyeknek s kinek tapintatos vezetéséért és finom bá­násmódjáért a szülök igazán nagy hálá­val tartoznak. Ezt bizonyították be most is, midőn e kis juniálisra tekintélyes szám­ban jelentek meg, egész a felsőbb körökig. A nagyreményű csemeték kitűnően érez­ték magukat — azzal pedig a mit produ­káltak, a szülök voltak igen megelégedve. Ugyanezt ismételhetnek Schuszter Fran­cziska' k. a. óvónő vezetése alatt ugyan­akkor a Griífkertben megtartott kis juniá­lisról is, hol a nagyon szép számmal meg- , jelent közönség fesztelenül mulatott a kicsikék vigalmán, az esteli órák beálltáig. — A levegő tegnap vidékünkön, de az országban általában rendkivül le­hűlt, minek oka a Brünnben tegnapelőtt lehullott óriási jégeső volt. — A főiskolai ifjúság ez évi önmun­kásságáról a következő adatokat közölhet­jük : I. A főiskola által kitűzött kérdések közül 1) a Péczeli dijra (a magyar mese­költészet története) beérkezett 3 munka; a jutalmat (33 frt 33 kr.) elnyerte Osváld Kálmán I. éves papnövendék; Steiner Kor­nél VIII. és Stern Ernő VI. osztálybeli tanulók művei raegüicsértettek. 2) A Deáky­dij három kérdésére egyetlen pályamű sem érkezett. 3) A Nagy József dijra (Magyar­ország részvétele a 30 éves háborúban.) szintén 3 munka érkezett be; a jutalom (33 frt 33 kr) Zagyva Gyula IV. éves pap­növendék és Stern Ernő VI. gymn. osztályú tanuló közt osztatott meg. .31. A theol. kép* zőtánulatnál az értekezésre pályázó nem Jelentaett, pyeajká.Qziöra 2, évzár$ jm^ra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom