Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-01-18

^Megjelenik in ind e n v.a-stá r n a p. tKozérdekü sürgős közlésekre IcHi-mikint rendkívüli számok is adatnak -ki. Bérmentetíen levelek, csak ismert?-kezektőt fogadtatnak el. — Kéziratok nem; adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z 1 e m é n y- e k- a lap szerk. hivatalába küldendők. ^ Előfizetési, díjak. Jflgy évre 6 frt — Tél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. •— Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldbcrg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők. "ZT* l*ápa város hatóságának cs tö^bb pápai, s p apa-vidáki ^egy esületiiek megválasztott közlónye« Pápa 1891. jan. 15.. A közigazgatás államosításának kérdése az uralkodó planéta nagy idők-óta. Mohón lesi a közönség a politikai és szaklapok ily tárgyú czikkeit, mohóbban a röpiratokat, melyeket egy-egy »Intimus« ir, ;

de legmohóbban a félhivatalos lapokban időnkint megjelenő szűkszavú entre-filetket. Ezeket legnagyobb érdek .fogadja, mert a töb.bibeu lehet sok, t

a mi csak akadémikus értékkel bir, — mig az igénytelen -apróságok, -minden valószínűséggel, a kész tervezetről árulnak el egyetmást. Igy a Nemzet egyik mult heti számának a városokról, s ezeknek a ^megyékhez tervezett viszonyáról szóló közleménye, a Budapesti Hírlapnak, két magvas és igen figyelemre méltó czikkében adott alkalmat arra. hogy a városok állásával foglalkozzék, azokat méltassa, és részükre a reformtól valóságos autonotonomiát követeljen. Hagyon sokszor és sokféle variáezióban-el lőn már mondva az az igazság, hogy egy fejlett iparú, önálló kereskedeimü, haladott igényű, intelligens lakosságú rendezett tanácsú város, sohogy sem illik egy kalap alá, a mindezen dolgok hiányával létező, — bár azért a maga nemében kétségtelen jelentőségű — falu-községekkel. Különböző viszonyok, különböző szükségletek, szóval felsorolhatlan számú és mennyiséga különbözőségek, egyenesen, polaris különbözőségül igazgatásra utalják az emberlakta civitások e két fajtáját. S ha mégis azt kell látnunk, hogy a kiegyezés óta ily irányban alkotott törvények csak alig tudtak itt-ott szabadulni azon előfeltevéstol, mikép község=község, s a gyakorlatban Pápát, Szombathelyt, Kanizsát, Veszprémet, Miskolczot stb. stb. csakúgy községnek vették, mint akár Farkasgyepüt, vagy Borsosgyőrt, kétségtelennek kell tartanunk, hogy ez mind csak azon felfogásnak a következménye, a mely az ezer esztendős vár-szerkezetet, daczára ódon voltának, vagy épen ezért, még mindig tökéletesen megfelelőnak tartja a közigazgatási területek és jurisdictiók megállapításánál. Pedig hát a gyermek kinőtt a régi ruhából, az bizonyos. Epen a múltkor volt olvasható egy közigazgatási szaklapban .az a megjegyzés, hogy

; a jelenlegi állapotok nem maradhattok, mert hisz ma több feladattal jár egy járás vezetése, mint hajdan egy megyéé, és többel egy községé, mint hajdan egyjálásé; másrészt pedig — teszi utánna —, manapság anyagi és intellektuális tekintetben több segítség áll rendelkezésére egy községnek, mint hajdan egy járásnak, több egy-egy járásnak, mint valaha egy egész megyének. •.Kétségen kivül álló 4olog is, hogy a közigazgatás államosításánál nem lehet kitérni a fejlett viszonyok kívánalmai elől. Es — a mint az eddig a publikumba kiszivárgott adatokból következtetni lehet —, a .javaslatok ezzel számot is .vetettek. A r. tanácsú városok minden valószínűség szerint oly helyzetet nyernek a megyében, a mely hozzájuk méltóbb lesz, s méltánylását képezendi azon szolgálataiknak, melyeket ma is lépten nyomon az állami közigazgatás ténykedési .körében teljesítenek, jelentőségüknek, melylyel a nemzetiség és nemzeti művelődés terén bírnak, méltánylását specialis anyagi érdekeiknek, melyek eddig .a nagyobb rész (rendszerint ellenkező) érdekei előtt majd mindig meghátrálni kényszerültek. xim mindez még csak sejtelem,-nem tudat, mert bármit olvassunk is, arra még az autenticitás bélyege ráütve nincsen, ííem is lehet csodálkozni tehát sem azon, hogy egyjs városok, mint Miskolcz és Szentes, most, a tizenkettedik órában jelentkeznek azért, hogy vegyék fel őket a törv. hatósági városok sorába, sem azon, hogy a »B. H.« egyenesen és határozottan szintén ezt követeli az ország negyven egynéhány r. t. városának, köztük városunknak is. Nem lehet csodálkozni azért, mert a jövőt nem ismerik, s igy abban megnyugvást nem találhatnak. S3t miután a hírekből az vehető ki, hogy az illetékes körök épen a városi elemben keresik a megyei hatósáságok egyik erős, értókileg és értelmileg öulylyai biró alkatrészét, tartanak tőle, hogy a »kötelekek lazitasa« nem lesz elég, TAltCZA. TÉLI ESTÉH, Zegernyés az idő, bean ülök szobámba', Öreg kandallóban vidám tüz dorombol, Mesemondó csend van, sehol semmi lárma, Csak a szél veri meg ablakomat olykor. Elmélázok fürge lángnyelvek játékán, Száz tüzkigyó támad, nézem hogy ér végét, Képzeletem elszáll, majd visszatér hozzám, Prága ajándékkal: magával hoz Téged. Ide simulsz mellém, fejecskéd vállamon, Ragyogó két szemed észbontó, beszédes, Selyem-bársony hajad villamos sátrat von, Azt mondod meséljék.^^o hát hallga édes! ff „Valamerre njesjwe, valamikor régen Valaki meglátott egy kisdaozps lánykát Ismered e mesét? Vagy még korán kérdem! Majd a végén mondd .peg, hallottad-e mását? „Szegény valakinek — hogy folytassam újfent" Szive, belefájult az első látásba, . Eltávozott messze, bánata velement, Kit feledni vágyott, örökkőn azt látta. Azóta. pár. év mnlt gyors egymásutánba, Ami közbal tortént elhagyhatom menten, Szelid gilicze lett a vad daczos lányka, Bat az a valaki? az meg boldog ember." Eddig van. Mint esett, ne bántsak a voltat, Ahol bimbó fakadt, rügy is volt az ágon, Te is ottan voltál, nem.is mese volt az, B*r * folytatása; édes MfeilQOMi lészen ezután? He kérdezzük lelkem; Lesz-e rózsa ottan, ahol bimbó fakadt? Nem kisért a jövő, nem zavar a jelen . . . . Hajtsd errébb fejecskéd, nem érem el ajkad. Az indus genezisből. Devanagnj szüse születése. (Bagaveda-Gita, és brahmini hrgyományok után Jacolliot, Bournouf stb. szerint) L UKÁCSEK JÁNOS. íme tehát eljutottunk ama csodálatos megtestesülésre, a földgolyó összes val[

4

lási megtestesülései között adatára nézve a. legelsőre; legelsőre: mert az Isten által az emberi lelkiismeret mélyébe vetett halhatatlan igazságokat ez volt hivatva a visszaemlékezés által a felszínre bozni, nem tudván őket sem a despotizmus, sem a türhetetlensóg megsemmisíteni vagy elhomályosítani. A legkifogástalanabb, vagy kételhetlen indus tekintélyek után csupán egyszerűen elmondjuk: Demnaguj szűznek és az ő isteni fiának életét, minden bibliai összehasonlítást és magyarázatot mellőzve. A mostani időszak 3500-dik éve táján, Hadura rajábnak palotájában (KeletIndia egy kis tartományában) egy lányka született, kinek születése különös eseményekkel s csodálatos jövendölésekkel vala összekötve. A raj ah nővérének, a gyermek anyjának, néhány nappal születése előtt, álma volt, melyben Vischnou dicsőségének teljes fényében jelent meg nein,- kinyifcts az eredmény nem sokban fog különbözni a régi rendszerétől. Azért a haladás, az állami és nemzeti érdek s a jó közigazgatás nevében az arra népességük, értelmiségük ós közgazdasági jelentőségüknél fogva jogosult városoknak teljes önállósítását kívánja a lap magában az új törvényben kimondatni. Ismételjük, hogy Igen "természetes mikóp mi sem tudunk és nem is tudhatunk többet, mint a mennyit más újságolvasó; de azt nem tagadhatjuk, hogy ha az mit különösen egyik (aligha igen jól nem értesült) szaklapban olvastunk, csakugyan a megvalósítandó rendszer irányelveiből volt e részt illetőleg recipiálva és közölve, ugy bizonyos, mikép a helyzet nevezetesen javult, a viszonyok figyelembevétele a contemplatiókból kétségtelen, s a r. t. városoknak a községek sorából való kiemelésére irányzott szánuék, a megyéhez való viszonyokban is nyilvánvaló. A kellő alap tehát, úgylátszik, adva lesz, a törvényhozás tárgyalásai során lesz mód, — s ezért kisérje minden város folytonos figyelemmel e kérdés minden fázisát —, érvényre juttatni a jogszerű és közérdekű igényeket. Mi — rendezett tanácsú városok — méltó örömmel, hálával és önérzettel vehetünk róla tudomást, hogy eommunitásaink helyzetét, értékét, jelentőségét felfogta ós hangsúlyozza a sajtó, s a szakpublieistika, s zálogát láthatjuk ebbeu annak, hogy e felfogás bejut és érvényesülésre jut azon faktorokban is, melyektől azt épen ezen napokban, várjuk ós elvárjuk. = A keményítőgyár ügyében, Békássy Gyula xír által folyó hó 16-ik napjára összehívott értekezlet a városház nagytermében rendkívüli érdeklődés mellett tartatott meg. — Több nagybirtokos és bérlökön kivül Nyarad, Takácsi, Alsó ós Felső Görzsöny, B. Tamási, Koppány, Szűcs, Dáka, Mihályháza, Békás, Mezőlak, Marczaltő, Borsosgyör, Isíóráp, Csóth, Vanyola, Nyőgór, B. Ságk és Fenyőfő .községek elöljáróságuk által képviseltették magukat. A gyűlés megnyittatván, mindenekelőtt Schramek Ambrus bizottsági tagnak véleményes előterjesztése olvastatott fel, melyben világosan kivannak fejtve azon előnyök, — melyek a gazdaközönségre háramolnának akkor, ha a részvénytársasággal méltányos szerződés volna köthető. A vita befejezése után határozatba ment, hogy minden község részére aláírási ivet bocsátanak ki, melyre a termelésre vállalkozók nevüket és a burgonyatermelésre szánt földterületet bejegyezni felkéretnek azzal, hogy az iveket legkésőbb f. hó végéig a szolgabírói hivatalba küldjék be. Megvagyunk győződve, hogy a kivánt 3000 hold rövid idő alatt jegyezve lesz és gazdaközönségünknek egy régi vágya fog a keményítő gyár felállításával teljesedésbe menni. Szívből kívánjuk, hogy ugy legyen. Az aradi magyar állami érem. — Irta: Vay Károly gróf. — A kiállítások rendkívül nagy, előnyös befolyása a különféle találmányok megbirálásáva ösmert dolog. A kiállításokon tízezrek, sőt néha milliók szemlélik meg a közhasznú találmányokat, melyeknek többé-kevésbé kitűnő volta fölött a kiállítás biráló-bizottsága dönt. Ez okból rendkívül fontos az érdem jutalmazására és a közérdek szolgálására, hogy ezen-biráló-bizottság becsületes, szakértő, elfogulatlan egyénekből álljon; mert ellenkező esetben a hozott bírálat képes vajmi nagy, jelentékeny kárt okozni nemcsák 'a méltatlanul mellőzött gyártmány kiállítójának, illetőleg gyárosának, hanem, s ez még sajnosabb : még nagyobb kárt okozni a közügyeknek: a jobb, a kitűnőbb rovákevésbé jó, sőt talán a selejtes gyártmány levén kitüntetve. Minden jó hazafi tehát elégedettséggel vesz tudomást arról, ha a kiállítások biráló-bizottságai a legjobbat, a legkiválóbbat tüntetik ki a megfelelő jutalommal! Önkénytelenül ez jutott eszembe, midőn a nemrég nagy ereclméuynyelbefejezett aradi kiáilitás bíráló-bizottságainak működését, jutalomkiosztásait olvastam. Szerencsés kiállítás! melynek bíráló bizottságai megfeleltek a hozzájok méltán fűzött várakozásoknak. Kiváltkép áll ez azon biráló-bizottságról, mely a korszerű találmányok egyik legesleghasznosabbja fölött A olt hivatva szakértői bírálatot mondani; értem, a tüzoltószerek fölött. Az aradi kiáilitás biráló-bizotsága a magj'arországi tüzoltószerek között Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő nagyszerű tüzfecskendö gyárának remek gyártmányait nemcsak a legkitűnőbbnek találta és nyilvánította ki, hanem az öszszes magyarországi gyártmányok között egyedül azokat ifcólte meg oly kiváló-minöségüéknek, amelyek tökéletesen méltók a legnagyobb kitüntetés: az állami-ezüst nagy-érem odaítélésére. Az aradi kiáilitás biráló-bizottsága a valódi érdemet jutalmazván a legfőbb kitüntetéssel, annak bírálata országszerte, sőt a külföld illető szakköreiben is a leg;jobb benyomást tette. És ez vajmi természetes ; mert a Tarnóczy-féle szabadalmazott tüzfecskendok és másféle tüzoltószerek már szépen terjednek honunkban, sőt a külföldön is: azok lévén a legegyszerűbb- és legszilárdabb-szerkezetüek. tehát legalkalmasabbak arra, hogy még avatatlan kezek is elbánhassanak velők, ami megbecsülhetetlenül nagy előnyük, különösen ott, ahol nincs rendes tűzoltóság, — s mindennek daczára a legjixtányosahbak. Vagy ki gondolta volna még csak pár év előtt is, hogy lesz oly szerkezet, a mely, ha tűz. alkalmával a viz tisztátlansága folytán megakad, fél perez alatt, mint az ajtó, kinyitható, kitisztítható s ismét elzárható. Ezt a legvakmerőbb képzelet sem bátorkodott elgondolni, látván, Európa leghíresebb gyárosai is csak olyan gépeket állítottak elő, a melyeknek kitisztítása szakértőt s jó félórát követelt; ugy, hogy ha a gép tüz alkalmából: szalmával, falevéllel, homokkal bedugult, ugy "az* rendesen ugyanazon tűznél nem volt többé használható. Ezen óriási hátrány miatt rendkívül sok falu pusztult el. A tüzfeoskendö-gyárosok leginkább csupán a városi viszonyokat tartották ' tartották szem előtt; persze! a városokban rendes tűzoltóság ós tiszta viz (legtöbb esetben vízvezetéki; fölött rendelkeznek — S igy, ha valami, ugy ezen gyönyörű találmány érdemelte meg a szabadalmat ; mert nagy, lesújtó károsodástól menti meg az emberiséget. Igaz, hogy a Tarnóczy-gyámak még mindig nagy, nehéz küzdelmet-kell Hallania a régi gyárak ugy — a hogyan szerzett hírnevéhez fűzött előítéletekkel s ezen gyárak s műhelyek nagyszámú ügynökével, akik semmi alkalmat sem mulasztanak el, miszerint a nálok jobb és olcsóbb gépeket szállító gyárnak s igy rajok nézve, veszélyes versenytársaknak árthassanak. Hiszen! audacter calumniare, Semper aliquid haeret; s igy annál nagyobb az illető Jury érdeme, hogy felülemelkedett a régi cégek nagyfokú előítéletes .vevőinek befolyása fölé s tárgyilagosan bírálta meg az előtte fekvő tárgyakat. Évszázadunk önmagához méltó befejezést fog ünnepelni. A tizenkilencedik évszázad mérhetetlenül többet mutathat föl a közhasznú találmányok mezejón, mint az összes évezredek, amelyek a világ koztatván jövő rendeltetését

1 a születendő gyermeknek. „Igy szólt az anyához : „A leánykát Devanaguj-Jiek (sanskrit nyelven: Isten áltál, vagy Isten miatt alkotott) fogod nevezni, mert általa fognak Isten ígéretei betöltetni. Ajkait soha, semmiféle állati táplálék ne érintse: szervezetének föntartásához csupán méz, rizs és tej járuljon. Mindenekfölött vigyázz: nehogy va^ki vele házasság által egyesüljön, — mert meghal, s mindazok, kik öt erre segítették, mielőtt céljukat érnék. A kis leányka, születése után, amint parancsolva volt Devanaguj nevet kapott, de édes anyja félvén, hogy. testvérének, ki igen gonosz ember volt, palotájában' Isten rendeletét nem lesz képes végrehajtani, leánykáját egy Nanda nevű rokona házához vitte, ki egy kis város ura volt a Ganges partjáu, s híres erkölcseiről. — Testvére, kinek azt mondotta, hogy zarándokolni megy a szent folyó partjaihoz, félvén a nép haragjától, nem mert tervének ellenszegülni. Hogy azonban gonosz szándékát jelezze, a legsilányabb kíséretet rendelte melléje, csak két elefántból állót, mely alig lett volna elegendő a legalacsonyabb származású asszonynak is. Este felé Lákmy alighogy elindult gyermekével, egyszerre valami kétszáz, aranynyal díszített, s drága ruhába Öltözött emberek által vezérlett,' elefánt csapat szegődött hozzája, s amint az éj le^ szállt, tűzoszlop jelent meg a légben, hogy vezesse őket egy titokszerü égből lejönni látszó, zene hangjainál. És a kik e csudálatos utazásnál részt( vettek, megtudták; nojgr. mindé* nem rendes dolog, s hogy az anya és gyermeke az Ur által védetik. Mádura rahája emiatt szörnyű féltékenységbe esett és Rackchasas gonosz ÍW jedölem által sarkaltatva, ki Tlschnou terveit fölforgatni törekedek, egy mellék ixton fegyveres embereket küldött a csapat szótkergetéséve, s nővérének palotájába leendő visszahozására. Ezt kellett volna nekik mondaniok: „Látod az utak nem biztosak; ily hosszú utat megtenni, A'eszély nélkül alig remélhető ; küldj magad helyett egy szent remeetót, ki betölti fogalmadat." Ámde a kiküldött katonák alighogy meglátták Lalcmy kíséretét, Isten lelke által fölvilágosítva, ahhoz csatlakoztak, vódelmezendök az egész tit mentén az anyát és gyermekét. A rajah pedig szörnyű haragra gerjedt,} amint értesült tervének bukásáról. Ugyanazon éjjel egy álom által tudtára adatott; hogy Devanaguj egy fiat fog szülni, ki őt a trónról ledobja, s minden bűneiért megfenyíti. (Ekkor ugy vólekedék: hogy szivébe rejti! minden sötét tervét, gondolván, hogy utóbb igen könnyen magához csábíthatja unokáját azon esetben, ha nővére nemj akarna hozzá t jönni, amikor aztán könnyű lesz őt megölni s fenyegetett sorsát elkerülni. Hogy még jobban elrejtse terveit: külön futárokat küldött számos ajándékkal terhelteket, Lakmy ós Nanda rokonuk számára. Lakmy utazása egész aGaugesig egy •folytonos diadal ut volt: utja elé a nép nvndeattnnen ösönlöfct, egymás közi mondogatván, „kicsoda ez a rannie. (királynői kinek oly szép a kísérete; ez bizonyosan a föld leghatalmasabb fejedelmének a felesége" ! .... És minden oldalról virágokat hozván,:azokat útjába szórták, nem különben mindenféle gyümölcsöt és drága ajándékokat. Hanem a tömeget legnagyobb csodálkozásba Dcoanaguj szépsége ejté, ki, ámbár alig látszott néhány évesnek mégis egy asszony komolyságával bírt, s megérteni látszók a körülötte történteket, s a csodálkozást, melynek tárgya vala. Az utazás hatvan napig tartott, mely idő alatt a nappal nem látott tűzoszlop éjjel mindig feltűnt s a kíséretet egész megérkezésig luven követte. — És : rendkívüli csudálatos dolog, a tigrisek, párduezok, vad elefántok, nem csak nem szaladtak el'rémülve amint ez szokásuk, ha ember közeledik, sőt inkább szelíden nézték Lakmy kiséretétj s orditásuk oly gyengéd volt, mint egy gerle turbókolása, nehogy az isteni gyermeket elrettentsék. Nanda pedig Vischnou egy követe által értesülvén rokona látogatásáról, két napi járásra, minden szolgájával elébe ment s megpillantván Devanaguj-t „Anya"! névvel üdvözló öt, az e szavaktól elrémülő környezőknek mondván: '„— Ez lesz a mi anyánk! . . . mindnyájunk anyja! . . . mert őtőle születik a lélek, ki mindnyájunkat ujjá nllcot!" Oevanaguj gyofjcaelcsége. Anyjának: íialála. — Visszatérése Alad-uriVba. .Deeanaguj első évei csöndes szelid békében folytak le Nanda házában anuélkül, hogy Hadura zsarnoka legkisebb kisériétet tett volna. 4t magához csalogatni.