Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-05-17

után ö a vármegye közönségétől nyert megbízatás alapján a vármegye monqgraphíájának megírását már megkezdette és nogy némely, különösenh elyrajzi adatoknak egybegyűjtése csak hivatalos uton eszközölhető, kéri a vármegye közönségét mikép ezen adatoknak hivatalos uton való egybegyűjtését engedélyezze. Utasítja a megye közönsége a járási főszolgabirákat ós r. t. városok polgármestereit, hogy a vármegye alispánjának ebbeli rendeleteit mindenkor pontosan teljesítsék. A Pápán felállitondó földmives iskola ügyében a közgyűlés is elhatározta, hogy a földmivelésügyi miniszter úrhoz indokolt felterjesztést intéz, a melyben az alapítványi helyek számának reducíáóját kéri. Elhatároztatott, hogy az alapítókhoz alapítványaik véglegesítése iránt felhívást intéz; végül kimondatott, hogy a mennyiben a községek külön, vagy szövetkezve ezen létesítendő földmives iskolánál alapítványt vagy alapítványokat tennének, az e czimen törvényszerűen előirányzott összegeket a költségvetés tárgyalásánál nem kifogásolandj a. Pápa város képviselő testületének azon határozatát, melylyel a Pápán felállítandó földmives iskolánál két ösztöndíjas alapítványt tesz, a thatósági közgyűlés jóváhagyja. Pápa város módosított szervezési szabályrendeletét, kevés módosítással, a tliatósági közgyűlés jóváhagyja. Pápa városának a városi orvos dijjainak megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletét, a thatósági közgyűlés ezúttal jóvá nem hagyja és azt pótlás végett Pápa városának visszaküldi. A csóthi körjegyző választás ellen beadott felebbezés elutasitatván, a körjegyző választása helyben hagyatott. A csóthi választó kerületben üresedésben levő megye bizottsági tagságnak választására folyó hó 20-ik napja tüzetett ki, választási elnökül Hermán János megye bizottsági tag küldetett ki. Alispáni jelentés. (Vége.) XIV. A vegyes természetű ügyek. 1. A vizi ügyek. A vizjogról szóló 1885: XXTJI. t. cz. alapján törvényes határidőben bejelentett vizi müvek igazolása és gyakorlatuknak engedélyezése tárgyában az eljárás a folyó évben — az előző évekhez képest — jelentékenyebb mérvben tétetett folyamatba. Folyó év május havában részint a veszprémi, részint pedig a devecseri járásokban mintegy 10 vizi mű ügyet fogok az általam már kitűzött határidőkben letárgyalni, 2. A halászat. A halászatot érdeklőleg tisztelettel jelentem, miszerint a Sióberki vizszabályozó társulat érdekeinek hathatósabb "védelme és biztosítása czéljából a Sión való halászatot társulatilag óhajtja gyakorolni, A társulatnak ezen kérelme érdemében — a halászatról szóló törvény rendelkezéséhez képest — megkerestem Somogy és Tolna vármegyék alispánjait, s miután ők illetékességemet elismerték és az ellen,^ hogy az eljárás általam índittassék meg és folytattaasók le, észrevételt nem tettek a szóban forgó kérdésben az eljárást megindítottam és azt kellő gyorsasággal, de minden esetre a törvényben előirt alakiságok betartása mellett lefogom folytatni. 3. Erdészeti ügyek. Az erdészet terén a folyó évben már kifejtett, valamint még kifejtendő tevékenységről az októberi esetleg deczemberi rendes közgyűlésünkön óhajtván érdemleges jelentést tenni, — ezúttal csak annyit említek meg, hogy erdészeti albizottságunk a megoldandó feladatok körül a még hátralékban levő rendszeres gazdasági üzemtervek beterjesztését egyes ideiglenes üzemtervvel ném biró erdőknél az ideiglenes üzemterv megállapítását, az erdők nyilvántartó törzskönyvének folytatólagos kiigazítását, — a magán erdők fenntartására vonatkozó szabályrendelet tervezetének elkészítését és a járási erdő őri állásoknak szervezését tüete ki czélul maga elé. 4. A népszámlálás ügye. Az 1890: IX. t. cz. által elrendelt népszámlálás, mely az 1890. évi deczemqer hó 31-én létezett népesedési állapotot van hivatva foUiintftfcpi. a fnljrA »vi jnnn&r la6 első felében vármegyénk területén is foganatosíttatott. Ennek eredményekép tiszteletteljelentem, miszerint vármegyénk területén összeiratott: férfi. nő. ház. 1. a veszprémi járásban: 18607. 19057. 7051. 2. a pápai „ 21332. 21665. 6282. 3. a devecseri „ 19994. 19769. 5900. 4. a zirczi „ 19596. 20153. 5198. 5. az enyingi „ 13904. 14059. 4095. 6. r. t. Veszprém városban: 5913. 6745. 1585. 7. r. t. Vápa „ 6618. 7634. 1445. Összeiratott tehát a vármegye területén összesen 105964 férfi, 109082 nő. 3J556 ház. Az 1880. évi népszámlálás eredményéhez viszonyítva; — a mikor is összeiratott: 208487 egyén és 29253 ház, a szaporulat 6559 egyén és 2303 ház. 5. A kivándorlás ügye. Egyes lelketlen ügynökök az Amerikába való kivándorlásra már évekkel ezelőtt is csábították vármegyénk lakosságát. Ujabb időben azonban az ügynökök, különösen a bécsi ügynökök, kik a kivándorlást hatósági engedólylyel közvetítik, annyira elárasztották hirdetményeikkel községeinket, hogy a mozgalom a veszprémi, — devecseri — és pápai járásokban is — bár kisebb mérvben — megindult, — a zirczi járásban pedig már nagy mérvéket öltött és az amerikai és ezúttal Braziliába való kivándorlás oly ijesztő módon kezd terjedni, — hogy tartani lehet attól, — hogy csupán a zirczi járásból több ezer ember fog még ez óv folyamán kivándorolni. Az illetékes főszolgabíró mindent megtett, a mit saját hatáskörében megtehetett a mozgalomnak elfojtására és a kivándorlás megakadályozására. Több lelketlen egyén ellen kik a kivándorlást engedély nélkül közvetítették, az 1881 XXXVm. t. cz. értelmóben az eljárást folyamatba tette, a minthogy a tárgyalások során a a kihágás tényálladéka ellenük kétségtelenül beigazoltatott, őket büntetéssel érzékenyen sújtotta. Részemről pedig a közigazgatási tisztviselőkhöz intézett rendeleteken kivül, minden egyes alkalommal, — nemcsak a folyó évben és a mult évben, banem már több évtől fogva, amint egy Amerikába való kivándorlásra felhívást tartalmazó levél terjesztetett be hozzám, vagy pedig amint a legkisebb mozgalomról akár hivatalos uton, akár a helyi lapok utján. akár magán uton értesültem, a magyar király. Belügymiuisteríumhoz azonnal indokolt felterjesztést intéztem, és kértem, hogy ezen káros mozgalomnak elfojtása és az engedély nélküli kivándorlás megakadályozása iránt intézkedni méltóztassék. Ezen intézkedéseken kivül, a folyó évben, a midőn a kivándorlás iránti mozgalom nagyobb mérvet öltött, szükségesnek tartottam még az egyházi főhatóságokat is "megkérni, hogy lelkészeik utján, a mozgalom elfojtására közreműködni szíveskedjenek. Ismerve lelkészeinknek hazafias érzelmeit, ismérve befolyásukat, azt hiszem, hogy az ő hathatós támogatásuk mellett ez a káros mozgalom, ha nem is lesz egészen megszüntetve, — de mindenesetre jelentékeny mérvben csökkenni fog. 6. A tüzrendőrség. Tűzrendészetről alkotott szabályrendeletünket, melyet módosított alakjában a magyar királyi Belügyminisierium nem hagyott jóvá, s mely most már megfelelően átdolgoztatott, tárgyalás végett a folyó évi május havi rendes közgyűlésünk tárgysorozatába vettem fel és hiszem, hogy ezen szabályrendelet tervezet a tekintetes törvényhatósági bizottság által letárgyalva rövid idő múlva jogerős leend és ekkor a most már legnagyobb részben beérkezett községi tüzrendészeti szabályrendeletek életbe léptetése iránt is intézkedés történhetik. Eszel kapcsolatban a tűzkárról is megemlékazvén, tisztelettel jelzem, hogy a folyó, évi január hó 1-től április hó lö-ig 12 izben pusztított tűzvész 3968 frt 10 kr kárt okozott, melyből biztosított érték volt 2791 frt — és igy a fedezetlen kár összege 1177 frt 10 kr. A közigazgatás keretébe tartozó egyéb ügyekről megjelenendő évi jelentésem fog tüzetesen megemlékezni. e

Péc|-rt.e'íy. SWső, királyi tanácsos, alispán. A városi közgyűlésből. (Karczolat.) Már az igaz, hogy a mult közgyűlés tárgysorozata furcsán volt összeállítva. A képviselőtestület méltóságához illően és híven. Első tárgy volt a trágyagyár, — a második a marhafaré ut, — a harmadik,a kutyaszabályrendelet. Az ái~oaszéki pénzkezelés, színház, a róm. kath. hitközség kérvénye stb. mint lényegtelen kisébbszerü tárgyak az utolsók közt foglaltak helyet. De ha a mi főjegyzőnk szerint a legfontosabb tárgy a létesítendő trágyagyár, — arról mi igazán nem tehetünk, — no még hozzájárul az is, hogy a képviselőtestületnek ez a trágyagyár ifidvencs eszméi közé tartozik, — mert hiszen a városi ügyész a villanyos homeopathia félretételével már hónapok óta ezt tanulmányozza, — ha pedig a főjegyző a képviselőtestület kedvét keresi, azt gáncsolni nem lehet, nem szabad. Hát hiszen tessék elhinni, hogy furcsa gusztus, de hát, de gustibas Nincs olyan élezlap, a mely sarkasmus tekintetében felülmúlná ezt a tárgysorozatot. De nemis lehet ez másként, mert annak öszszeállitásánál a mi főjegyzőnk igy gondolkozhatott : Ha ez illatos tárqyon kezdjük a tárgyalást akkor ettől a képviselők csömörlészeti örrmánybetegséget kapnak, és elhagyják a gyüléstermet, — ha a gyüléstermet elhagyják, gyorsan vége lesz a gyűlésnek, ha gyorsan vége lesz a gyűlésnek d. u. 5 órakor már a polgári körben lehetek. — Dani bácsi is iparkodott hamar túlesni az illatos tárgyon és Őszinlén megvallva, orrcsiklándozási "tószketegség nélkül vétetett felette örvendetesMndomásul azon közlemény, mélyben ünnepmjes ígéret tétetik arra nézve, hogyha egyáltalában lesz valamikor az országban trágyagyár felállítva, az másutt sehol nem is leltét mint — Pápán. A második tárgy a marha csorda ut tárgyában a/első városiak áltál beadott felebbezés volt. Szauer János felső városi népszolnok és az éjjeli bakterek ellenőre a felebbezök védelmére kelt, de hát ezen óh nép ne csodálkozzál, — mert Szauer Jánost nem a felebaráti szerétet vitte erre a térre, hanem egyedül az, hogy ő van leginkább érdekelve ezen kérdésben, állván saját házában sok marhaszolgálatára. Élénk, kötetlen beszédben iparkodott a képviselőket meggyőzni a határozat tarthatatlanságáról és felhívta azokat, hogy ha nem hiszik el amit ö mond, ám tegyenek • egy próba kirándulást ama bizonyos marha uton és meggyőződést szerezhetnek hogy tisztességes marha rendőri kihágás nélkül azon nem járhat-ítélhet. Szvoboda v. tanácsos sok és szenvedélyes szavakban ostorozta a felső városiak azon eljárását, hogy a múltkori határozat után küldöttségileg megjelentek a városházán és csak egy drót behuzatását óhajtották, belenyugodva egyébként a határozatba, mig most öt öles •utat akarnak. A vádból kijutott az urdombi szőlőtulajdonosoknak is. No hát ebben teljesen igaza van a tanácsos urnák. Hanem igazsága tudatában heve anynyira elragadta, hogy első beszédében maga ajánlkozott arra, hogy a csordás működését ellenőrizni fogja s csak mikor Szauer János ünnepélyesen felhívta őt meg a „röndérkapitányt" meg a „röndéréket" a megjelenésre: akkor ébredt fel lelkében a tudat,hogy állása az imént vázolt felügyelői tiszttel nem vág össze, s fakadt ki e szavakra „Azt gondólja hogy én a maga marháját hajtom? Én senki marháját sem hajtom, hajtsa kiki a magáét!" — a miben a tanácsos urnák megint igaza van. Barthalos képviselő is pártolta a felebbezök kérelmét az ut megszélesbitését illetőleg. Indokolásában különösen a marhanövendékekre, ezekre az apró, jámbor és ártatlan derék állatocskákra hivja fél a gazdasági tanácsos figyelmét, a kinek eddigi eljárását hogy az ut mellé sodrony és nem ébenfa-kerítést alkalmazott, kénytelen lelke egész mélyéből helyteleníteni. Hiszen ha ilyen „marha növendék

11 a drótokba belekeveredik úgymond, — az ott ugy összekeveri magát benne, hogy a városnak valamennyi pásztora sem hídja abból kigombolitani. A sok beszédre még a polgármester is méregbe jött, csengetett többször egymásután, de Szvobod% és Barthalos csak egyre beszéltek, hol egyik ugorván föl, hol a másik, a mi a különben békés Dani bácsit ugy kihozta a sodrából, hogy félkapta a csengetyüt és Barthalos képviselő hálához akarta vágni. Martonfalvay v. tanácsos szerencsére megkapta kezét és igy semmi baj nem történt pedig Szvoboda bátyánk ugyancsak biztatta, hogy dobja hátba a „Pista gyereket", mit okoskodik olyan sokat a marhákkal és. ö vele. A harmadik tárgy a kutyaszabályrendelet volt. Ez volt a leghelyesebb valamennyi között. Több kutya máris zokon vette, hogy mm az ő ügyüket tette a városi főjegyző a tárgysorozatra elsőnek. No lám milyen rátartósak. Annyi bizonyos, hogy a „Pincsik" ás A mi műkedvelőink. — Monolog. — Az én tisztelt Mefisztó kollegám azzal kezdi lapunk mult számában közölt kritikáját, hogy: „a műkedvelőket nem illik, vagy legalább is nem szokás szigorúan megbírálni!" Már bocsánatot kérek, de ez csak azoknál áll, kik Heyse-vel együtt ezt az elvet vallják: „Mivel kedvet abban lel ő, Hogy művelje azt, mihez nem ért —

( Ugy hívják, hogy műkedvelő!" Már pedig, azt hiszem, ezen elv követői közé épen nem szeretné magát Mefisztó kollega Boroztatni. (Annál is inkább, mert ebben az esetben, az ördög nem olyan fekete, mint a milyennek a — neve mutatja!) És határozottan az sem igaz, hogy ezen esetben még a legszigorúbb bírálat mellett is csak dicséretről lehet mert bizony voltak a szereplök közt szo olyanok is, kiknek működésót, ha bíráljuk, nem kerülhetjük el — az extasisból eredő magasztalást sem. (Ugy-e most megijedtek k. művészeim, mást vártak!) Amire különben majd később rájövünk. Hogy mindjárt elöl kezdjem: nekem épen nem tetszett az első darab. Már hol van ott a logica, hogy egy szellemes világfi, ha mindjárt képviselő is — egy kellemes, kaczér, szép asszony társaságát feláldozza a száraz politikáért ? Hiszen tudjuk, hbgy csak tetteti magát! Könnyű -Katát tánezba vinni, akarom mondani könnyű Józsefet, azaz hogy Szerémy Sándort elcsábítani, ha olyan Potifárné találkozik rá, mint a szép Alice, az nagyon természetes. Különben, ha parlamenti sikerei is oly nagyok voltak (tiszta szívből kívánom,

1 hogy legyenek az — életben) mint miket a boudoirban elért, meg lehet vele elégedve — mert még a kis bájos Emmát is meghódítani, az már sokkal több volt, mint amit a mi irigy saiveiak elviselhettek Vota». RtUüuta» ugy kellett Keveházy uramnak, miért nem előzte meg — a házas életben való — fellépését oly kellő tanulmányozás, mint a János, inasnak. Nem akarok a „csiszolatlan gyémánt" ügyes személyesitőjének olyan kétes bókot vágni, mint Mefisztó kollega a fenntebb említett János inasnak, hogy t. i. „kellő tanulmányozás (!) előzte meg felléptét" — csak konstatálni akarom, hogy ilyen bizonyítás mellett, mint a mit ő nyújtott nekünk, még azt is hajlandók voltunk elhinni, hogy a csiszolatlan gyémánt többet ér mint a csiszolt. Különösen, ha mindan csiszolt gyémánt oly nagyon megnyeri tetszését a baka, vagy akár a huszártiszt uraknak, mint Miss Mary. — Ezzel a darabbal tehát tisztában volnék, most még csak azt szeretném tudni, hogy a Joe honoráriumába be voltak-e számítva azok az öles ugrások és hang-productiok. melyeket véghezvitt nagy derültségére a felső régióknak; mert Mefisztó szerint ezt ingyen lehetetlen volt tőle kívánni. S ha nem vigasztalna az a tudat, hogy mint Jákob kipihenhette emberfeletti fáradalmait, a álmodhatott olyan angyali angyalokról, milyeneket a „Jákob létrája" előtüntetett, bizony aggódtam volna b. egészségi állapota fölött. Szívből örvendek azonban, hogy egyszer már a szemléltetési módszerrel bebizonyították, miszerint — egy általánosan elterjedt téves nézet szerint — az angyaloknak nem kell szükségképen szőkéknek lenni. Most, miután láttam szép barna angyalt is, nyugodtan halok meg! Hála Isten, képviselve van az én ízlésem is a menyországban! — Hogy az élőképek tetszeni fognak, azon azt hiszem, a szereplök egy pillanatig sem aggódtak, hiszen a „Jóslat" ezt előre előtüntette nekik. Az, hogy egy kicsit megvárakoztatták a közönséget, értékükből nem '] von le semmit. Különben is Mefisztó urnák est illető vádjaira pár megjegyezni valóm van. ?ro primo; vwaw magival ulmot iUoMto ur, hogy ha ő lett volna az a bizonyos Jákob, ki kellemes helyzetében oly gyönyörűségeket álmodik, hagyta volna-e magát édes álmából egy hamar felzavartatni ? Ugy-e, hogy tovább nyújtózkodott volna? Secundo: font-e már a türelmetlen bíráló ur? Ha igen, ugy tudni fogja, annyi lennek feldolgozása, amennyit azok a gyönyörű menyecskék és leányok magukhoz vettek, bizony időbe kerül. Aztán meg hátha abból ott a szünetek alatt mindjárt szövetet is csináltak! . . . Ehez csak kell egy kis idő! Ugyan én ezt nem onnan tudom, mintha már fontam volna, hanem az históriai tény, hogy beszéltem olyan emberrel,, aki látta, hogy fontak . . . És most piczi bóbé, gyönyörű bálkirálynő „mibe mártsam tollam? Hogy dicső képedet hiven lerajzoljam; Oly hiven, oly szépen, Hogy megbűvöld, ki rád szemét fogja vetni, Hogy örök tanyára tégy szert valamennyi Magyar kebelében!" Azaz, hogy nem, nem nem! Százszor nem ! Isten mentsen, hogy' mindenkit megbűvöljön ! Aztán meg milyen kívánság, hogy: „örök tanyára tegyen szert valamennyi magyar kebelében .'"Nem elég, hogy megbűvölte azokat, kik őt mint elragadó kedvességü „bébét" látták, no meg, hogy örök tanyára tett szert egész ármádia — nem hevülékeny agglegény — hanem ifjú kebelében ? (Hogy őszintén és bűnbánóan bevalljam, első voltam közöttük — én!) Mindezekből láthatják, hogy én Dem vagyok materialista; még azt sem kívánom, hogy főzni tudjon : megelégszem azzal, ha — mint irigylésre és elismerésre méltó partnere extemporizálta — vesz egy szakácskönyvet a Kis Tivadarnál, és abból süt — almás rétest! Nekem — azt hiszem mindnyájunknak — elég lesz (tyű.! de beleéltem magamat a jövő időbe!) vagy hát, ha muszáj, elég volt, hogy ugy el tudta járni a souper-csirdist, s olyan csinos 4a bijos le*i, mint volt a n

B41kjrilvoőb«n."— Egyúttal azt is konstatálhatom, hogy a szerb jexkirálynőnek — kiről pedig azt tartják, hogy Ja kontinens legszebb asszonya — sohasem volt még oly komoly konkurrense, mint szombat este, akkori névrokonának, Br. Bothmer Bélánénak (Natália) személyében. A fővárosi gigerlikre most meg én czitálomrá, hogy: „komoly tanulmányozás előzte meg nyilvános — azazj hogy színpadi — fellépésöket!" Az „Egyetlen leány"-han csupa ismerősökkel találkoztunk; felesleges volna hát tódítani Mefisztó ur méltó elragadtatását. Ujak — a tegyük mindjárt hozzá — meglepők is, csak Kamilla (Wittmann Flóra) s Pepi (Tauber Jolán) kisasszonyok voltak; s ha az utóbbinál sajnáltuk, hogy benne csak oly rövid ideig gyönyörködhettünk, ugy a kis Flórácskánál, azaz Kamillácskánál — mint Szumbalinszky ur mondta — megirigyeltük Henrik urat (Körmendy) — nem azért, mert olyan jó étvágygyal fogyasztótte tétek téte az állítólagos pástétomot — hanem, mert olyan csinos, vagy mint magyarul mondják „fess" urlovassal nem mindenkinek van alkalma a vadászlakban rendezvous-kat tartani .... Ezzel az érzelemmel indultam hazafelé, miközben azt kérdezte tőlem egy barátom : nem tánczolok-e örömömben, hogy mindkét előadás ilyen pompásan sikerült? Kaptam az alkalmon, hogy plagizálhatom a híres rögtönző agglegénynek e sikerült mondását: „Nem én! csak estére tánezolok a Griff nagytermében!" Pedig nem is volt igaz; csak szellemes akartam lenni; ott se voltam ! Különben vigasztalódjanak t. olvasóim, nem volt ott a — Bálkirálynő sem *)! •*)• Nol ami Önt illeti — hamarosan meg is vigasztalódtak, s járták jókedvűen kivüágös kivir„dachslik" határozottan elégedetlenek Ezek tegnap az utcákon ki is ugatták, hogy a határosat sérelmes pontjait megappéllálják. A rendőrkapitány ez alkalomból kifolyólag a legszebb megbízatást nyerte a közgyűléstől. Egy érdekes étatistikát kell ' neki összeállítani a kutyauraságokról, kötelességévé tétetettt; hogy sortirozza és osztályozza őket, faj, nem és rang szerint. Mert mint" méltóztatnak igen jól tudni, a kutya-urak ezen szabályrendelet szerint, a jövőben három osztályban lesznek megkülönböztetve és pedig az elsö osztályba tartoznak a fényűzési kutyák, nyakukon arany védjegygyei, adójuk évenként 4 frt, a második osztályba tartoznak a vadászkutyák ezüst védjegy gyei, adójuk 1 frt, végre a harmadik osztályba a házőrző kutyák, bronz védjegygyei, adójuk 50 kr. Az osztályzásra való tekintettel, különösen a mészára* kutyák mozognak legjobban, akiknek nincs egyébb ambitiójuk minthogy a luxus kutyák közé számíttassanak. Küldöttséget menesztenek a kapitányhoz legközelebb és erősen bíznak, hogy ambitiójukat a rendőrkapitány névhahasonlat miatt ki fogja elégíteni. A gyep?nester pedig dühös az egész képviselőtestületre, hogy az ö szakmájába mást is belekontárkodni enged. Az élőterjesztett szabályrendeletéket a ministerhez azzal terjesztették be, hogy ha most sem. hagyja azokat jóvá, a képviselőtestület egy íizottságot meneszt Budapestre, melynek nem lesz egyéb feladata, mint a referensnek hátához vágni azokat az aktákat, melyek immáron hatodszor fordulnak meg nála. A róm. kath. iskola helyiségének ügye után, mélynél egyhangúlag megszavazta a képviselőtestület a piaczból kért területet — következett az a tárgy, a mire két szónoka közgyűlésünknek már fente a fogát előre. Nagy önmegtagadással az előző tárgyakhoz csak azért nem szólaltak hozzá, — hogy annál jobban kiönthessék mérgüket a színház átvételére vonatkozó előterjesztésnél. De megjárták. A képviselők nem jelenvén meg határozatképes számmal, a beszédek ott rekedtek dr. Löwy László és dr. Steiner József v. képviselőkben. • Pedig nagyon kár. Szerettük volna hallani azokat az indokokat melyeket a színház hátrányára elmondani akartak. Persze, persze. Ha többet járnánk színházba, nem volnának bennünk ilyen sötét gondolatok. Vederemo. SDí-. JCome-opa-tliia. Hivatalos rovat. 2467 Hirdetmény. 1891. Réthey Eerencz és érdektársai szak és előmunkálati engedélyeseknek az általuk tervezett pápa-csornai,- és pápa-kishér-bánhidai helyi érdekű vasutak kiépítéséhez a törvényhatóság anyagi támogatás iránti kérvényére megyei törvényhatósági bizottsági határozat a városi jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, s ellene a netáni felebbezések a mai naptól számított 15 napon belől adhatók be. Pápán 1891 évi május hó 14-án. Osváld Dániel, polgármester. 2468 ^392 Hirdetmény. A pápa-csornai,- Pápa-devecser-ukki,-pápa-herendi, pápa-kisbéf-Bánhidai és balatonfüredi, továbbá Gönyő-győr-zircz-veszprémi, és veszprém-dombóvári vasútvonalak kiépítésére vonatkozó ministeri leirat, — úgyszintén Gróf Batthiáhy Géza és Reé Jenő engedélyeseknek a Győr-zircz-veszprémi Vasútnak kiópithetése ügyében beadott kérvényére hozott törvényhatósági bizottsági határozat a városi jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető s ellene a netáiii felebbezések a mai naptól számított 5 napon belől adhatók be. Pápán 1891, május hó 14-én. Osváld Dániel, polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — A ker. egylláix megalapításának, a Szent Lélek kitöltésének ünnepére szóllalnak meg a harangok, hirdetve ércznyelvükkel azon ünnepet, melynek emléke az igaz ügy munkásait minden kis hitű csüggedéstő'l visszatartja. iVz egyház, mely száz és száz milliót számlál tagjai között, ezen nap előtt félénk, alig néhány Mvőból állott, s ime a lángnyelvek, melyek leszállottak, a buzgóság, mely a kétkedőket és csüggedőket eltöltötte, a néhány tagból álló gyülekezetet uralkodóvá tették a föld kerekségén. — Ha igaz ügy mellett küzdünk: nem kell csüggednünk; a Pünköst története megtanít arra, hogy az Istentől nyert erő áttör minden akadályon s megkapja fáradozásainak koronáját. Töltse be kiki azt a tisztet, melyre hivatva van, mellóktekintetek nélkül, s ha szűkebb körben is, a pünkösdi csoda ismétlődni fog. JtoWog ülepeket t