Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-04-26

kik bár mily módon a madársereg szapo­rodásának ártalmára lenni akarnak. Éppen a fajzás a tenyószés ideje az, melyen legtöbb ártalmas férget, bogarat kénytelenek pusztítani, mivel a tavaszban^ és a nyár elején, midőn fiókaikat nevelik, még semmiféle magot sem kapnak, miért is kénytelenek azokat- férgekkel táplálni. Tegyük föl, bogy egy fészekben 5 madár fióka van, s mindegyiknek minden órá­ban csak öt féreg vagy bogárra van szük­ség, egy órában már 125, a napot 12 órára véve föl, egy nap ezerötszáz kell egy fészekbe, ékhez véve még az öregek táplálékát is egy pár ezerre megy csak ha még szaporításukat is számba vesszük. Irgalom és kegyelem tehát a madaraknak! Még néhány szó a közerkölcsi­séghez. E becses lap ez évi 1-sö számában „Erkölcsrendészetünk" czim alatt egy ismeretlen író hűen és részletesen ecseteli országunk, de főleg a főváros, jelenlegi elhanyagolt közerkölcsiségét; korántsem szándékozom a nagyon tisztelt czikkiró iVr b. soraihoz kommentárt írni, mert az épen felesleges volna, csak mint elvba­rátja, még néhány sort akarok b. czikké­hez csatolni. Vannak az életben oly csorbák, me­lyeknek kiegyenlítéséhez magának a tár­sadalomnak kevés ereje van; az ily hé­zagok pótlására egy magasabb hatalom, — melynek törvényhozás a neve, — van hivatva, mint azt leguj abban, a vasárnapi munkaszünet és az ipari alkalmazottak­nak betegség esetén való segélyezésé­ről szóló, törvényjavaslatoknál láthatjuk. Hogy a munkásosztály általános elégedet­lenségének panaszos hangja, vagy pedig a szocialisták fenyegetései birták-e az ál­lamot- e két közhaszmí. intézmény kodifi­cálására, az mellékes dolog; tény az, hogy mindkét ívj törvény által a kormány ek­latánsán bebizonyította azt, hogy minden hézagos társadalmi rendszert pótolni, min­den jogtalant jogos bázisra emel ni, az ál­lami törvényhozásnak magasztos kötelessége. Hogy korunkban az emberiség a mű­veltség és anyagi jólét tekintetében a ha­ladás még eddig el nem ért magas szín­vonalán áll, az kétségtelen; de, hogy aránylag az újkor hatalmas vívmányaihoz, mily kevés gondot fordítunk az ifjúság phisikai és morális megizmosodására, szin­tén megczáfolhatlan igazság. — Ujabban ugyan orvosok ós tanárok együttesen vi­tatják meg a testi nevelés körül eddig elkövetett mulasztásokat s javaslatokat terveznek a mai állapot javítására, mint hírlik, országunk felnőtt ifjúsága, társa­dalmi különbség nélkül, miniszteri rende­let folytán fog a tornászás gyakorlatához utasíttatni; a kereskedelmi és ipari alkal­mazottak épugy mint a tanulók, kötelezve lesznek, hetenként bizonyos órát a test­gyakorlatnak szentelni. Csáky ezen ujabb rendelete nagyon üdvös reform, az ifjúság testnevelési rend­szerében ; a torna éltető munkát ad a szel­lemileg túlságosan igénybe vett testnek, ! felfrisíti a sok üléstől megülepedett vért, miáltal következetesen egyik föfaktor. az isikai erejének fejlesztéembersében. Azonban a testnevelési rendszer re­formjánál nemcsak ezen egyik tényezőt kéli ,szem előtt tartanunk, hanem feltét­lenül szükséges lenne nagy figyelmet for­dítanunk, a másik, talán még jóval több fontossággal biró kellékre, az ifjúság mo­rális nevelésére is, mert mint a latin mondja: „Plus valent boni mores, quam bonae le­ges" (Többet érnek a jó erkölcsök, mint a jó törvények.) Ha ifjaink enerváló és er­kölcstelen életmódot folytatnak, minden torna verseny felesleges és czélvesztett; mert torna­versenyt is, csak egészséges, friss vérű, nem pedig fajilag elgyengült emberek kö­zött rendezhetünk. Ezek után láthatjuk, hogy egyedül a tornászat cultiválásával so­hasem fogjuk elérni azt, amit voltaképen akarunk, generátiónk egészségét. — Töre­kednünk kell, ja másik nevelési tényezőt is érvényre juttatni, az ifjúság erkölcste­lenségének mielőbb gátot vetni, életmódjának eme veszedelmes és rút kinövését minél gondosabban eltávolítani, igy azután mind­két faktor, a tornatanítás és erkölcsi ne­velés komoly számbavétele mellett, fog­juk elérni a kitűzött czélt, azaz azijjuság phisikai erejének mi mellett közvetlenül zsellemi fejlődésének is — mert „Mens sane in corpose sano" — consolidátióját. Hazánk sorsa jelenleg komoly, szor­galmas államférfiak kezébe van letéve; párosával jönnek a czélszerü törvényja­vaslatok az excellensek kegyes szine elé, kik sem időt, sem fáradságot nem kiméi­nek, bármely üdvös reform kivitelére. Vajha a kormány vezetői e nem kevésbé fontos és valóban nagyon nemes ügyre fordítanák magas figyelmöket; az ifjúság erkölcsi nevelése, ha nem nemesebb, de ép oly nemes czélja lehet, vigy az állam, mint az egész emberiség törekvéseinek, mint a 19-ik század, az anyagi és szellemi haladás e fényteljes századának, valameny­nyi sikerei. Mily szép lenne, ha mi magyarok a legújabb és egyszersmind legnagyobb vív­mánynyal, a közös tiszta erkölcsei dicseked­ketnónek. Sí. ©. ós nmu, 2756 Hirdetmény. 1891. Veszprém vármegye közigazgatási bizott­sága 112/881 Sz. a. kelt határozatával az or­szágút hálózatnak a pápai járás területére eső szakaszain a Pápa-Kís Czelli útvonalnak 12 —22 klmtr. közti részét kivéve a kavics szállítást az 1891 és 1892-ik évekre házi kezelés utján rendelvén el biztosi ttatni, a jelzett kavics szál­lításra nézve ezennel ajánlat utján való árlej­tés hirdettetik. Fölhivatnak tehát a vállalkozni kivánó községek, vagy egyesek, hogy ajánlataikat akár szóval akár Írásban alulirt főszolgabíró ­nál mielőbb jelentsók be. A részletes föltételek ugyanott megtekinthetők. Pápán 1S91 évi ápril hó 21-én. Horváth Lajos főszokabiró. X"lMr ^ esz P r ^ m vármegye alispánjától­Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a tör­vényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak t. tagjait, bogy a folyó évi május hó 4-én és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyű­lésen, illetve az ezt megelőzőleg folyó óvij május hó 2-án délelőtt 9 órakor ós dól-| után 3 órakor valamint május hó 3-án; délelőtt 9 órakor és a szükséghez képeslj d. u. 3 órakor tartandó állandó választ­mányi üléseken megjelenni szívesked­jenek. Veszprém, 1891. évi ápril hó 16-án. Véghelyi Dezső kir. tanácsos alispán. Tárgysorozat: 1. Alispáni jelentés. 2. Udvari gyászjelentés Balduin belgiai herczeg Maria Antonia Immaculata cs. és kir. Főherczegnő 0 Fenségeiknek elhalálozása al­kalmából. 3. Udvari gyászjelentés Bonaparte Na­poleon 0 csász. Fenségének elhalálozása alkal­mából. 4. Simor János Magyarország herczeg­primásáuak elhalálozása alkalmából br. Hornig Károly megyés püspöknek vármegyénk kö­zönségéhez intézett átirata. 5. A kereskedelemügyi m. kir. Minister ­nek a Dombóvár-veszprémi, a Veszprém Zircz Györ-gönyői, — Bánhida Kis-Bér-pápai, — Pápa zirczi, — Pápa-csornai, Pápa Devecser ukki, — esetleg Pápa-herendi és Veszprém Balaton-Füred keszthelyi vasutvonalakat érdek­lŐleg hozott határozatunkra vonatkozó leirata. C. A kereskedelemügyi m. kir. Minisz­ternek leirata, melylyel tudatja, hogy ifjú gróf Batthyányi Gézának és Reo Jenőnek Győrtől Veszprémig vezetendő helyi érdekű vasútvo­nalra az előmunkálati engedélyt megadta; — ó» Gróf Batthyányi Gézának és Reé Jenőnek erkölcsi és anyagi támagatásérti kérvénye. 7. A magyar jelzálog hitelbanknak át­irata, melyei a vasutvonalakra megszavazott segély összegre kölcsönt ajánl fel. 8- A kereskedelemügyi m. kir. Minister­nek a törvényhatósági útak építésére, kezeié­lére és fenntartására vonatkozó és 1891 és­1892 évekre szóló költségvetési előirányzatot elintéző leirata. 9. A m. kir. Belügyiainisternek leirata, melylyel a gyógyult elmebetegeket segélyző egyletet támogatásra ajánlja. 10. A Földmiveléaügyi m. kir. Minister­nek a siófoki zsilip kezelését érdeklő leirata. 11. A m. kir. Belügyministernek a Vesz­prém városi temető kibővítése tárgyában ho­zott határozatot jóváhagyó leirata. 12. A Kereskedelemügyi m. kir. Minis­ternek az Olaszországgal az irodalmi vagy mű­vészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltal­ma iránt kötött szerződés 7-ik czikkének vég­rehajtásátát tárgyazó körrendelete. 13. A Kereskedelemügyi m. kir. Minis­ternek a Devecserben felállítani szándékolt mér­tékhitelesítő hivatalt érdeklő intézvénye. 14. A m. kir. Belügyministernek az özv. Reiter Antalné b. n. szt. laszlói községi szü­lésznő által a szülőnek korai felkelésének meg­akadályozása iránt tett előterjesztését érdeklő leirata. 15. A Kereskedelemügyi m. kir. Minis­ternek a vízhasználati kérdésekkel kapcsola­tosan eszközlendő műtárgy átalakítás és mó­dosítás tárgyában tartandó engedélyezési eljá­rást szabályozó körrendelete. 16. A Földmivelésügyi ra. kir. Minister­nek a marhasó újból leendő előállítása és for­galomba hozatala tárgyában a Képviselőházhoz intézett kérvényünkre vonatkozó leirata. 17. Alsó-Fehérmegye közönségének és Somogy megye közönségének a közigazgatás és az Önkormányzat rendezése a vármegyékben czimü törvényjavaslat tárgyában vármegyénk közönségéhez intézett átirata és a magyaror­szági községi és körjegyzők központi egyleté­nek emlékirata. 18. Vasvármegye közönségének Baross Gábor Kereskedelemügyi m. kir. Minísterhez közhasznú és hazafias tevékenysége alkalmából intézett bizalmi felirata; — és ezzel _ kapcso­latban Somogy vármegye hason szellemi átirata. 19. Ugocsa vármegye közönségének a betegápolási pótadó általánosítása és országossá tétele tárgyában a belügymínisteriumhoz inté­zett felirata. 20. Zólyom vármegye közönségének a Képviselőházhoz intézett felirata melyben a fel­vidéki magyar közművelődési egyesület javára sorsjegy kölcsön engedélyezését kéri. 21. A felvidéki "magyar közművelődési egyesületnek 1889.1890. évi jelentése és anyagi támogatást kérő átirata. 22. Bars vármegye közönságének az ál­lami tüzkárbiztositási rendszernek megvalósí­tása czéljából a Képviselőházhoz intézett fel­irata. 23. A megyei gazdasági egyesületnek átirata, melylyel a főldmives iskolára tett 3 alapitváuyi hely összegét 450 forintot az ame­rikai szőlőtelep czéljaira a folyó évre áten­gedni kéri, — és ezzel kapcsolatban a főldmi­ves iskola ügye. 24. A nemzeti zenedének anyagi támo­gatást kérő átirata. 25. A vármegye házi pénztáráról szer­kesztett 1ÍS90 évi számadás. 26. A vármegye útfenntartási' alapjáról szerkesztett 1890 évi számadás. 27. A vármegye nyilv. betegápolási alap­járól szerkesztett 1890. évi számadás. 28. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról" szetkesztett 1890. évi számadás. 29. A vármegye tartalékalapjáról szer­kesztett 1890. évi számadás. 30. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1890. évi számadás. 31. A vármegye nyugdijalápjáról szer­kesztett 1890. évi számadás. 32. A vármegye letéti-pénztár alapjá­ról szerkesztett 1890. évi számadás­33. A község jegyői nyugdijalapjáról szerkesztett 1890. évi számadás. 34. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1890. évi számadás. 35. A cholera árvák alapjáról szerkesz­tett 1890. évi számadás. 36. A zálog árverési maradvány alapról szerkesztett 1890. évi számadás. 37. Az állattenyésztési alapról szerkesz­tett 1890. évi számadás. 38. A tűzkár alap. szerk. 1890. é. szám. 35. A „nevelési" „ „ „ „ „ 40. „Marich" „ „ „ „ „ 41. A „Láncz" „ „ „ „ „ 42. A „Talliánné" „ „ „ „ „ 43. A „nemesi felkelési most nemesi alapról szerkesztett 1890, évi számadás. I 44. Az „árva és ösztöndíj" alapról 1890. évi számadás. 45. A „községi állategészségügyi" alap­ról 1890. évi számadás. 46. A siketnémák nevelési alapról 1890. évi számadás. 47. A „Veszprém városi tüzkárosultak" alapról 1890. évi számadás. 48. A vármegye gyámpénztáráröl 1890. évi számadás 49. A budapest gráczi allamurra 1890. évben vármegyénk által szállított fedanyag előállitási költségekről szerkesztett számadás. 50. A vármeg3 r e alispánjának előterjesz­tése a vármegye monographiáját érdeklőleg. 51. A vármegye alispánjának jelentése a Pápa város terhére 1889. évre kivetett ós be­hajthatlanná vált közmunkaváltság leírása tár­gyában. 52. A vármegye alispánjának előterjesz­tése a Gitzről Pátkára vezető utvonalat ér­deklőleg. 53. A vármegye alispánjának a kiakná­zott kavicsbányát érdeklő előterjesztése. Egy pillanatig habozott, mitévő le­gyen. Aztán hirtelen egy démoni eszme villant át agyvelején. Majd összezúzza ö mindjárt ezt a kőszobrot. — Biró ur! — Szolgálbatok? — A gyermek nem illetheti ezt az urat. — Sajnálom, asszonyom, hanem . . . — Mondom, hogy nem illeti őt a. gyermek. Nem ő az atyja . . . Kinos csönd állott be. A bírót is megdöbbentette az a val­lomás. A nő kihívó gyilkos pillantásokat vetett a férjére. Ám erre válaszoljon most, ha tud. Ez pedig még mindig mereven állott helyén és csak szemeinek fürkésző tekintete árulta el a keblében duló vihart. — Van valami megjegyzése ? — kérdó végre a biró. — Igenis van — szólt a férj szilárd hangon. — Ez a nő, az én feleségem, jó anya, és ha jó anya, nincs okom öt kér­lelhetlenül gyűlölni. Biró ur, visszavonom válási keresetemet. Igy lett a tragédiából — idyll. Férj és feleség karonfogva távoztak a törvényszéki: épületből. lede a. (Jászay Mari) A sziné8zeti kiállítás vagy — mint mon­dani szokták — a dicsőség gyára megtekin­tése alkalmával a számtalan emlékből, ezrekre menő szalagokból s koszorúkból következte­tést vonhattunk arra, hogy régi a ujabb mű­yó3i.ei&k, éa müvéawőini mily dicsőséget ttftt* tak, mennyire hódították meg a közönséget. Csak az egyik terem félreeső zugában hol Já­szay Mari emlékkönyvei álltak, nem láttunk e kitűnő művésznőtől egy koSzorut vagy egy szalagot sem kíállitya, Pedig ő is kapott ko­szorúkat, fényes babérokat aratott, csakhogy a babért nem hiúságának fegyveréül, hanem to­vábbi művészetének, emelkedésének eszközéül használta; szerény magányában csakis művé­szetének, nem a fitogtatásnak, hiúságnak él. S ennek tulajdonithatjuk, hogy Jászay Marit minden föllépésénél jobban s jobban bámuljuk, mindig magasabb tökélyre látjuk emelni mű­vészetét- Néhány hónappal ezelőtt láttuk utol­jára Medeát; azt hittük : ennél tökéletesebben már nem lehet visszatükrözni e nő jellemét s imé a művésznő megmutatta, hogy lehet. Nem hallgat a közönség tapsára, folyton feljebb tör s Medeát, a száműzött királyleányt még élén­kebb színben tünteti elénk. Medeát száműzték, s hosszú bolyongás után Kreon thebaei király udvarába kerül, ki leánya, Kreusa kérésére Jasont és sok habo­zás után Medeát is gyermekeivel együtt ud­varába fogadja. A boldogtalan Medea Kreusa társaságában tölti idejét, ki őt felvidítani tö­rekszik, a lanton nagy fáradsággal egy dalra tanítja, de hiába minden fáradozása, Medea bánatát Jason közönye s hidegvére még inkább növelik. Hát még mikor Jason az ő jelenlété­ben Kreusának a mult emlékeiről, régi szerel­mükről beszél, s az ő szavaira nem hallgat, ekkor a boszu szövetkezik a bánattal. Inge­rülten kiáltja Jasoncak: „Jason tanultam egy dalt"; de az nem hallgat reá, tovább enyeleg Kreusával. Ekkor ingerültsége még nagyobb lesz, testét remegés fogja el s újra ideges kiál­tásba tör ki: „Jason tanultam egy dalt". Jason megvető tekintetet vet reá s mintegy kény­szerből a dal eljátszására szólítja fel. Medea félőrülten kap a lanthoz, játszani akar, de a dalt elfelejtette. E jelenetnél nehéz feladattal kell a művésznőnek küzdeni, boszu, bánat, fél­tékenyaég i ktaigtotii egy« W r'e vewnek rajta erőt s mindegyiknek eleget kell tenni. És ezt ki is viszi a művésznő, tekintetében, mozdulataiban,' hanghordozásában mindegyiket meg' aláljuk. E jelenet után gyors egymásutánban kö­vetkeznek a művészi jeleáetek. A szenvedések árja folyton erősebb hullámokat ver Medea szivében, nem szűnik egy perezre sem a vihar. Az amphiktionok követe érkezik Kreon udva­rába, ki Jasont s Medeát elátkozza és meg­parancsolja, hogy a birodalomból kiűzzék őket. Kreon csak Medeát száműzi, Jasont, kinek leányát Kreusát nőül adja, udvarában hagyja. Medea gyermekei nélkül nem akar távozni; megszólal benne az anyai szeretet is s még inkább növeli aggodalmát. És könyörög, mint anya, könyörög gyermekeiért, de a nő e mel­lett nem szűnik meg féltékenységére, bánatára irt keresni. A könyörgés Jasonnál sokáig vas­szivre talál, de végre megengedi, hogy egyik gyermekét, a melyik vele akar menni, magá­val viheti. Kreusa apja parancsára elővezeti a két gyermeket, de ezek anyjuktól elfordulnak a nem hallgatva könyörgéseire Kreusához hú­zódnak. Azonban az anyai szeretet lángját AZ nem képes kioltani, térdre borulva könyörög, hizeleg gyermekeinek, félőrülten nyújtja felé­jük kezeit, mosolyra készti ajkait, de hiába, a gyermekek Kreusához húzódnak. Ekkor a hízelgő anya ismét a boszuálló nővé változik s Kreusára rohan. Kreusa e gyermekekkel el­menekül s a szerencsétlen anya és nő ismét magában tépelődik. Jason, mintegy kiengesz­telésül még egyszer hozzá küldi a gyermeke­ket s újra látjuk a határtalan anyai szeretetet, csókokkal árasztja el őket s ismét hizeleg ne­kik, hogy vele jöjjenek. E közben Kreon szolgái felfedezik az első jelenetben Medea által elásott aranygyap­jút, a varázseszközöket és a király parancsára Medea elé viszik. Medea kétségbeesetten ro­han a ládához, ruhájába takarja el, mintha rejtené, hogy senkise lássa meg féltett kincseit, M»jd elwedi « varinwikgjökít $ Kreutf­nak egy kelyhet küld, mely vészes lángot rejt magában. Kreusa felnyitja a kelyhet, a mely lángokat lövel s a halál martalékává lesz. Me­dea kaczagva nézi, mint kínlódik Kreusa a tűzben, örül szegény, hogy sikerült boszut áll­nia. De e kaczagás már őrültségének kifolyása, a sok szenvedés, bánat alatt elméje megzava­rodik s gyermekeit is megöli. Ezután bujdosni megy s az erdőben találkozik Jasonnal, ki egy kövön ülve szomjuságában kínlódik. Segítség­ért könyörög, de Medea nem segít rajta, el­bujdosik s Jason hűtlenségéért bűnhődik. Mindezen jelenetekben valóban bámul­hatjuk a művésznő tragikai játékát. Áz anyai szeretetet elragadóan ecseteli, minden taglej­tése, arezvonása, kétségbeesése meghatóan ál­lítják elénk a beldogtalan anyát, ki gyerme­keiért bármire kész. És e mellett mindig a boszuálló nő marad, a szerető anya tekintete mögött mindig ott lappang a boszuálló nő te­kintete; a hízelgés szavai mellett, melyeket az anyai szeretet szül, ott rejtőznek a boszu­állás és szenvedés szavai. De a boszu csakha­mar háttérbe szoritja az anyai szeretetet s a művésznő nagyszerűen csap át a csodálatos lelkiállapotból a borzasztóba, Sajnálkozásunkat, ingerültségünket mindinkább fokozza, hideg futja át testünket, könybe borulnak szemeink, mikor Kreusa halálán Őrülten kaczag, majd gyermekeit, megöli. Itt a művészet tökélyére emelkedik, arezvonásai, mozdulatai, hangja min­dig jobban s jobban mutatják az őrültséget, lépést tartanak vele s végre midőn kitör, ezek is kétségbeejtő színben tükrözik vissza. E je­lenet után indulva Éva mellett (Madách „Em­ber tragédiája") Medeát Jászay legjobb szeré­pének állithatjuk, s ha, ez utolsó jelenetben vagy az ,,Ember tragédiája" utolsó szinébén látjuk, teljes hitelt adunk szavainak, hogy va­lóban szívvel, lélekkel színésznő s az marad, ha a legnagyobb nyomor kopogtat is ajtaján.,. 54. A vármegye alispánjának a balaton. fő-kajári kiaknázott kavicsbányát érdeklő e \$[ terjesztése. .65. A vármegye alispánjának előtérj esz . tése a gerencze medrén újjáépített hidak ' épi. tési költségeinek fedezése tárgyában. 56. A vármegye alispánjának jelente hogy a csóthí választó kerülethez mult évi de! czémber hó 22-ére kitűzött megyebizott s igi ta választás a felkért elnök betegsége miatt meg­tartható nem volt. 57. A m. árvaszéknek előterjesztése T? gyámpénztári kamatkulcsnak 1890. óv iX-tlilc felére való megállapítása tárgyában. 58. A m. árvaszéknek az ajka-rendeki árvaértéküket érdeklő előterjesztése. 59. A m, árvaszéknek a szentgáli ár.va­értékeket érdeklő előterjesztése. 60. A m. magánpénztárakra felügyelő választmánynak előterjesztése. 61. Á kir. tanfalügyelőnek Ritzl Airtal bándi róm. kath,, tanító nyugdíjazását érdeklő előterjesztése. 62. A kir. tanfelügyelőnek Vutsch Má­tyás esztergán róm. kath. tanitó nyugdíjazá­sát érdeklő előterjesztése. 63. A kir. tanfelügyelőnek Hierl Homoki Márton tanitó nyugdíjazását érdeklő előter­jesztése. 64. A kir. tanfelügyelőnek Kreiner Jó­zsef fenyőfői róm. kath. tanitó nyugdíjazását érdeklő előterjesztése. 65. Pápa város közönségének kérvénye a megyei nyugdíj alaphoz fizetendő pótadóbúi y^/Q-nak saját nyugdíj alaphoz leendő átenge­déseért. 66. Balaton-Fő-Kajár községnek a Vesz­prém dombóvári vasút törzsrészvényeinek jegy­zése tárgyában hozott határozata. 67. Somlyó-Vásárhely községnek a jegy­zői fizetés felemelését tárgyazó határozata. 68. A csóthi körjegyzői választás ellen beadott felebbezés. 69. Nagy-Dém községnek határozata, hogy az italmérési jog kártalanításaért járó váltság tőkét a m. gyámpénztárral szemben fennálló tartozásának törlesztésére fogja fordítani. 70. Döbrönte községnek határozata, mely­lyel kimondotta, hogy az italmórési jog kárta­lanításért járó Összegből a pápai takarékpénz­tárnál tennálló tartozását fogja kielégíteni. 71. Ősi községnek kérvénye, melyben az ösii- várpalotái útvonalon levő hidak javítási költségét az útalap terhére átvétetni kéri. 72. Bakony-Ságh községnek ingatlanok cserélése illetve vétele tárgyában hozott ha­tározata. 73. Romáud községnek kérvénye, melj T­ben jegyzői lak építésére engedélyt, valamint a jegyzői székhelynek Péterd községből Ro­mánd községbe való áthelyezéseért folyamodik. 74. • Városlőd község tulajdonát képező malom bérbeadását tárgyazó szerződés. 75. Csesznek községnek kérvénye, mely­ben a mult év folyamán kiszolgáltatott előfo­gatokat megtéríttetni kéri. 76. Lepsény községnek a helypénzsze­dósről alkotott szabályrendelete. 77. Siófok községnek a községben lak­hatásról, településről és az illetőség megszer­zéséről alkotott szabályrendelete. 78. Lepsény községnek a közgyűlések ügyrendjéről alkotott szabályrendelet. 79. Több községnek o, •v&go.tioi iiijaiw&i alkotott szabályrendelete. 80. Több községnek a közgyűlések szá­máról és idejéről alkotott szabályrendelete. 81. Több községnek a község kötelékébe való felvételért szedendő dijakról alkotott sza­bályrendelete. 82. Községi költségvetési előirányzat. 83. Községi házi számadások. 84. Községi szegény alap számadások. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala részé­ről tudomásul hozatik, hogy az 1891. évre Pápa város terhére megállapított I. LT. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom folyó hó 22—2Í.I­dik napjain a városi adópénztári hivatal helyisé­gében közszemlére kitéve leend, mely ellen netáni felebbezéseiket, — a már előző évben is ezén adóval megrovottak 8 nap, azon adó­zók pedig, kik ezen adóval most rovattak meg először, -—azok az adó kis könyvecskéikbe leendő bejegyzéstől számitoít 15 nap alatt be­adhatják. Pápa 1891. ápril hó 21-én. Osváld Dániel, polgármester. 2847 "189Í7 Körözvény. Kränzlein Mihály vaszari fölobirtokostól folyó hó.23-án 1 drb. 2 éves világos pej he­rélt csikó, hátsó lába csuklóban kese, továbbá 2 drb. 1 éves, sötótpej herélt csikó, homloku­kon csillag, hátsó lábaik kesék, egyiknek egy szeme vak, elszaladt,, vagy ellopatott. Föltalá­lásuk esetén e hivatalhoz" jelentés teendő. Pápán 1891. ápúl hó 24-én. Horváth Lajos főszolgabíró. Irodalom és művészt. — A legújabb, legtartalma­sabb imakönyv! Éppsn most jelent meg! „Üdvözlégy Mária" imakönyv különösen a b.­szüz tiszteletére. Irta dr. Walter Gyula. Az esztergomi ftdő főegyházmegyei hatóság jóvá­hagyásával. Harmadik újból átnézett és bőví­tett kiadás. 16-rét 360 lap. A szerző- tulaj­dona. Külső kiállítására nézve a legfokozottabb igényeknek is megfelel. Kötései valóban oly mintaszerűek, hegy forgalomban levő imaköny­veket mind felülmúlja. Árai a legjutányosab­ban. Finom angohvászon kötésben, egyszerűbb díszítéssel 80 kr; gazdag táblaaranyozással és aranymetszéssel í frt 20 kr. Franczia minták után készült egyszerűbb bőrkötésben vörös metszéssel 2 frt; rendkívül gazdag díszítéssel és aranymetszettel 2 frt 50 kr; a legelőkelőbb, eredeti franczia kötésben 3 frt. A' megrend e léseket vagy egyenesen a szerzőhöz, vagy Bu­zároyits Gusztáv könyvkereskedéséhez (Esz­tergom) ozimíeudak. Kiváló tisztelettel dr. WaU tor. Gyúl*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom